20220705
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 április 06, szerda

Russzofóbia történelme oroszszemmel

Written by

Kis kutatást végeztem az után, hogy megtudhassam honnan eredhet ez a mély oroszellenesség mi lehet a háttere, mikor alakulhatott ki és miért? Nem is kellett annyira mélyre ásnom kútfök után hisz valahol a 15. században kezdett kialakulni az úgynevezett "információs háború" hazudozások, pletyka, gyűlöletkeltés kiválasztott nemzetek ellen, de különös ebben, hogy már akkor is az orosz nemzetség ellen. Hogy miért pont ellenük és érdekes módon az információs háborúk indítója már akkor is a mai európaiaknak és baltiaknak titulált nemzetek voltak mint ma csak még közéjük csapódott Amerika is. Na de nézzük hogy is kezdődött.

A történelem megbízható módszert tud a russzofóbia felszámolására

Az oroszok démonizálása, az orosz állam meghódítására vagy egyszerűen elpusztítására irányuló folyamatos kísérletek - mindez egyáltalán nem az utolsó idők találmánya. Számos példa mutatja be, hogyan gyakorolják mindezt az európai országok több száz éve.

Mikor és hogyan álltak elő az európaiak a „despotizmus és barbárság” tanával Oroszországban, és hogyan sikerült országunknak legyőznie a russzofóbiát?

Alig jelent meg, az orosz állam a külföldi hódítók célpontjának bizonyult. Az ókori Oroszország határvonal volt az akkori Európa és a nomád Ázsia között, megvédve az európaiakat a nomád portyáktól. De Európa „jutalmul” maga is megpróbált egy - egy finomabb darabotolykor levágni Oroszországból, vagy zsákmányul hasznot húzni egy olyan időszakban, amikor az orosz állam gyengült. Lengyelországtól a mongolokig Vitéz Boleszláv lengyel király már 1013-ban nagy sereg élén megszállta Kijev földjét, ahol akkoriban Vlagyimir nagyherceg, Oroszország megkeresztelője uralkodott. Boleslav úgy döntött, hogy Vlagyimir herceg fia, Szvjatopolk pártjára áll (a gyilkosság és a polgári viszályok iránti szeretete miatt, becenevén Átkozott). Szvjatopolk régóta ellenséges volt apjával. A háború melletti politikai érvek mellett a lengyelek arra számítottak, hogy megkapják Nyugat-Oroszország földjeit, és esetleg magát Kijevet is.

A terveik megvalósításához szövetséget kötöttek a besenyőkkel - az oroszok régi ellenségeivel. Vlagyimir herceg rendkívül nehéz helyzetbe került. Az ugyanis az első győzelmek után a szövetség felbomlott, mivel a nomádok összevesztek a lengyelekkel a gazdag zsákmány miatt. így Oroszország megmenekült.

1015-ben meghalt Vlagyimir. Oroszországban megkezdődött a hatalomért folytatott harc. Szvjatopolkot Jaroszlav herceget legyőzték, és Lengyelországba menekült. Boleszláv király ismét nagy sereget gyűjtött és megszállta Oroszországot. Jaroszlav herceg vereséget szenvedett, Novgorodba menekült, és Kijevben Szvjatopolkot nevezték ki az uralkodásra. Hatalma azonban csak formalitás volt. Valójában Boleslav határozottan úgy döntött, hogy Oroszországot is a birtokaihoz csatolja.

A lengyel kormányzók viszont szétszóródtak minden városba. Ez feldühítette az oroszokat, akik fellázadtak a lengyel megszállás ellen. Boleszlav elhagyta Kijevet, de magával vitte az egész fejedelmi kincstárat. Emellett a lengyelek megkapták a Chervonnaya Ruszt olyan városokkal, mint Volyn és Przemysl (utóbbi egyébként még mindig Lengyelország része).

1240-ben a mongol horda elfoglalta Kijevet. Az orosz területek nagy része idegenek uralma alatt állt. Az Oroszország legnyugatibb részén található Galícia-Volyn fejedelemség meg tudta őrizni függetlenségét, de azonnal célponttá vált szomszédai - Magyarország és Lengyelország - számára. Dániel ravasz politikájának köszönhetően fejedelemsége ügyesen lavírozott Nyugat és Kelet között, nemcsak megőrizve függetlenségét, hanem Oroszország királyságává is vált. Igen, igen, ezeken a ma az ukrán nacionalizmus fellegvárának tekintett vidékeken a 13. században oroszok éltek, beszéltek oroszul, hazájukat rusznak nevezték.

Az orosz királyság sorsa

Ugyanebben az évben más szomszédok is megpróbálták "kóstolgatni" Oroszország erejét. 1240-ben Alekszander Jaroszlavics herceg visszaverte a svéd partraszállást a Néván. A következő évben pedig a Livónia Rend agresszív hadjáratba kezdett az orosz földek ellen, ami a németek teljes vereségével végződött a Peipsi-tavon 1242-ben. Az orosz királyság 1308-ig állt fenn. Ekkor halt meg Oroszország utolsó királya, I. Jurij, akinek örökösei felosztották apjuk birtokát Galíciára és Volhíniára. 1325-ben a magyarok és a lengyelek megszállták Nyugat-Oroszországot. Gyorsan legyőzték a két fejedelemség gyenge hadseregét, és „visszaállították” a rusz királyságot – csak most Lengyelország protektorátusa alatt. A koronát II. Jurij, Troiden mazóviai lengyel herceg fia kapta. De ez is csak egy átmeneti időszak volt a teljes megszállás előtt. 1340-ben a lengyelek megmérgezték II. Jurijt, III. Kázmér lengyel király pedig azonnal elfoglalta Galíciát, és Oroszország királyának nyilvánította magát. Az ókori Oroszország utolsó független töredéke megszűnt létezni, és Galícia földjeit több évszázadon át "polonizálták".

litván támadások

Ezzel párhuzamosan a litván nagyhercegek hatalma egyre nőtt. És az első hódítási tárgy Oroszország földje volt. Olgerd herceg hatalmas területeket hódított meg az északi Minszktől a déli Kijevig, a nyugati Volhíniától a keleti Brjanszkig. A litván rati megközelítette Moszkva falait.

Litvánia és Moszkva határa a 15. században Tula, Mozajszk és Pszkov régióban feküdt. Litvánia magabiztosan azt állította, hogy egyesíti az orosz földeket Vilna körül. Ez a hatalom pedig maga egy teljesen orosz állam volt. Oroszul beszéltek és írtak, és Litvánia középkori krónikái és törvényei sokkal közelebb állnak az orosz nyelvhez, mint a mai ukránhoz és fehéroroszhoz.

De itt a hatalomszomj foglalta össze a litván hercegeket. Olgerd örököse, Jagelló herceg elfogadta a lengyelek ajánlatát, hogy legyen Lengyelország királya. Cserébe elfogadta a katolicizmust, és elrendelte a latin hit elterjesztését Oroszországban. Ez a kezdeményezés gyorsan elidegenítette a litván fejedelmeket ortodox alattvalóiktól, és nagymértékben megerősítette Moszkva helyzetét.

De bár Litvánia erős volt, továbbra sem adta fel Moszkva leverésére tett kísérleteit. 1405-ben Litvánia megtámadta Pszkov-földeket. Ezt a támadást rendkívüli kegyetlenség jellemezte - a hódítók lemészárolták a polgári lakosságot, még a nőket és a gyerekeket sem kímélve. A háború 1408-ig tartott, amikor Litvánia és Moszkva seregei találkoztak az Ugra folyón. Jagelló látta, hogy I. Vaszilij moszkvai herceg erős, a csatát egyik sem tudta megnyerni, így békeszerződést írtak alá.

A következő háború 1487-ben kezdődött és hét évig tartott. A konfliktus több ellentétekből bontakozott ki de legjobban a fejedelem Moszkva uralma alá való átállása miatt kezdődött. Litvánia ortodox népe nem akart katolikus uralom alatt élni. III. Iván orosz fejedelem a fenyegetésekre reagálva szövetségre szándékozott lépni Maximilian német császárral, de ő inkább a katolikus Lengyelországgal kötött békét. A háború kis litván területi engedményekkel ért véget Moszkva javára.

Mivel akkoriban is a világ instabil volt, 1500-ban kiújultak az ellenségeskedések a vitatott határterületeken. Litvánia ezúttal a Livóniai Konföderációval szövetségben érkezett Oroszországhoz. A litván-lív csapatok azonban vereséget szenvedtek a vedrosai csatában – és a háború elveszett. Ezt követően a már érezhetően megerősödött orosz állam hosszú és összetett hadi és gazdasági felkészülésbe (mint napjainkban is már 8 éve tette) kezdett a rurikidák hatalmának helyreállítására az ókori Oroszország részét képező örökös földjeik felett.

1558-ban IV. Iván cár megindította a livóniai háborút. Célja a balti kikötők feletti ellenőrzés megteremtése volt, ami létfontosságú volt a növekvő orosz állam tengeri kereskedelmének biztosításához. De 1561-ben a vereségre vereséget szenvedő livóniak megkötötték a vilnai uniót Litvániával. E szerződés értelmében a balti-tengeri német birtokok Litvániához kerültek. Az Oroszországot fenyegető Litvánia mögött pedig Lengyelország állt. A győztes háború súlyos és véres konfliktussá fajult, amely húsz évig húzódott.

Az információs háború kezdete

Külön érdekesség, hogy a Nyugat a Livónia háború idején kezdett először információs háborút folytatni az oroszok ellen, és szankciókat alkalmazott. Az orosz árukat letartóztatták és elkobozták (tehát 2022-ben egyáltalán nem gondoltak ilyen intézkedésekre). Megtiltották a külföldi szakemberek Oroszországba való kiutazását. Ugyanezek a korlátozások vonatkoztak a stratégiai nyersanyagokra (a fém, amelyet akkoriban Oroszországban szinte nem gyártottak) és a technológiákra (például a fegyverek gyártására vonatkozó információkra).

Oroszellenes röpiratokat és szórólapokat osztottak szét Németország városaiban. Ezekben az oroszokat kannibalizmusra hajlamos vad népként mutatták be. Hamis pletykák terjedtek a foglyok kínzásáról és egész városok orosz hadsereg általi lemészárlásáról. Az információs háborúban a mai napig ugyanazokat a módszereket alkalmazzák.

Az első orosz "disszidensek" nyugaton találtak támogatásra. Kurbszkij herceg üzeneteit IV. Ivan cár feljelentésével Európa-szerte terjesztették. Taube és Kruse német kalandorok, akik több évig Oroszországban szolgáltak, a lengyelekhez menekültek, és ott kiadták az oroszok elleni rágalmakkal teli „Rettegett Iván cár” című könyvet.

Egy másik hasonló munka is a német katonai Staden emlékirata volt. Eleinte az orosz hadsereg tisztje volt, de aztán szolgálati visszaélés miatt elvesztette birtokait, és Európába menekült. Ott az oroszok által megsértett zsoldos Oroszország ádáz ellenségévé vált, és még az európai országoknak is tervet ajánlott fel ennek a „barbár országnak” a megszállására, amelyet még kereszténynek sem volt hajlandó tekinteni. A Staden munkásságát tanulmányozó történészeket lenyűgözi, hogy mennyire hamisak a könyvei. A livóniai háború éveiben az európaiak olyan politikai doktrínát fogalmaztak meg, amely ma is érvényes: Oroszország a tudatlanság, a despotizmus és a rabszolgaság sötétje, míg Európa a szabadság, a demokrácia és a civilizáció hordozója. 

Az „ész barbárság elleni ész” harcának zászlaja alatt vonultak be a lengyel ezredek Oroszországba a bajok idején. Akkor az orosz állam nehezen tudott ellenállni a külföldi megszállók csapásainak. A 18. század elején Péter cár háborút indított Svédországgal a Balti-tenger partjaihoz való hozzáférésért. És itt ismét jól jöttek a Régi Iván korabeli tapasztalatok a gyűlölet keltésre. Európában a svéd ügynökök ismét oroszellenes szórólapokat kezdtek terjeszteni. De kiderült, hogy a Nyugat csak az erőt érti. Amint I. Péter legyőzte a svéd hadsereget, a russzofóbia feledésbe merült, és Péter Európa egyik legnépszerűbb uralkodója lett.

"Démonok emberi formában"

Napóleon idején ismét elkezdődött az információs háború Oroszország ellen. A francia főhadiszállás az oroszokkal kötött béke ellenére már 1810-ben is évi három-négy millió frankot költött az Orosz Birodalomban folyó felforgató tevékenységre. A feladatot megkönnyítette, hogy az Oroszországban menedéket találó francia emigránsok között sokan kétségbeesetten keresték a pénzt, és készek voltak Bonaparte-nak "dolgozni". A lengyelek, is akik szintén elégedetlenek voltak országuk megosztottságával, ezért Napóleonba vetettek minden reményt a függetlenségük visszaszerzésében így, nagy segítséget nyújtottak a franciáknak.

A közelgő információs háború alátámasztásaként 1812-ben megjelent az „Az orosz hatalom növekedéséről a kezdetektől a 19. századig” című könyv.

Ebben jelent meg egy bizonyos hamisított dokumentum ami így bekerült a tudományos körökbe "Nagy Péter Testamentuma" cím alatt. Ezáltal ez a hamisítvány bekerült a tudományos körforgásba, mégpedig - "Nagy Péter Testamentuma" - leple alatt, amelyben az orosz császárnak tulajdonították azt a kidolgozott tervet, hogy Oroszország uralmát megerősítse annyira, hogy egész Európát leigáza, majd Oroszországot tegye meg a világ egyedi hatalmává.

Természetesen az oroszok ilyen törekvései mellett szükségszerűvé vált az egyesült Európa háborúja az orosz zsarnokság ellen. És amikor a franciák már elvesztették a háborút és visszavonultak Párizsba, Napóleon elrendelte a röplapok terjesztését, amelyekben az oroszokat, IV. Ivánhoz hasonlóan, az ördög igazi teremtményeinek nyilvánították – nem embereknek, hanem emberi formájú démonoknak.

Európa információs háborúja Oroszország ellen, azután kezdődött, hogy a Törökországgal folytatott konfliktus az Orosz Birodalom és a Nagy-Britannia-Franciaország szövetsége összecsapásává fajult. Az oroszokat a Törökország elleni agresszióval vádolták. Az akkori sajtó tele volt dühödt oroszellenes kiadványokkal, a háborút új keresztes hadjáratként ábrázolták. Oroszországot ismét „gonosz birodalomnak” nyilvánították, amelyet meg kell semmisíteni.

A dolgok odáig fajultak, hogy Törökországot, amelyet az európaiak nemrégiben vérszomjassággal és a keresztények kiirtásával vádoltak, egyedülálló keleti civilizációnak nyilvánították, amelyet érdemes tanulmányozni és utánozni. A krími háború évei alatt hatalmas számú, legrosszabb természetű oroszellenes karikatúra készült. Olyan híres művészek, mint Doré és Daumier, aktívan részt vettek az információs háborúban.

De még itt is, amint Oroszország megmutatta erejét és eltökéltségét, hogy a végsőkig harcoljon, az oroszellenes kampány a sajtóban alábbhagyott, és már a párizsi béketárgyalásokon Oroszországot a világközösség teljes jogú tagjának tekintették, majd hamarosan Franciaország szövetséget kötött Oroszországgal, ami után a russzofóbia ebben az országban teljesen eltűnt.

A történelem ezen ismételt leckéjének ma is szolgálnia kell bennünket. 

Készült Mihail Diunov orosz szerző írása nyomán 
a kiemelések Zolitól

Megnyitva 620 alkalommal

Hozzászólás   

#4 Német és lengyel katonai célú biológiai kutatások is folytak UkrajnábanR Zoltán 2022-05-12 05:52
Nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem Németországnak és Lengyelországnak is voltak katonai célú biológiai projektjei Ukrajnában – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerdán kamerák előtt nyilatkozva.

Percről percre közvetítésünket az ukrán válságról ide kattintva olvashatja.
hirado.hu/.../...

Kirillov szerint Berlin 2013-ban indított el egy független nemzeti biológiai biztonsági programot, amelyben 12 ország, köztük Ukrajna is részt vesz. Német részről a projektbe a fegyveres erők müncheni mikrobiológiai intézetét, a berlini Robert Koch Intézetet, a greifswaldi Löffler Intézetet és a hamburgi Nocht Trópusi Medicina Intézetet vonták be.

Az orosz haderő által Ukrajnában lefoglalt dokumentumokból a tábornok szerint az derül ki, hogy Ukrajna-szerte csak 2016 és 2019 között három és félezer szérummintát vettek a Bundeswehr mikrobiológiai intézetének epidemiológusai. A tábornok kijelentette, hogy a német hadseregnek alárendelt intézmények bevonása bizonyítja az ukrán laboratóriumokban végzett biológiai kutatások katonai irányultságát.

Kirillov azt állította:


a Lengyel Állatorvosi Intézet a Pentagonnal leszerződött amerikai Battelle Intézettel közösen vett részt a veszettség vírusának járványügyi veszélyei és terjedése felmérésére irányuló kutatásban Ukrajnában.

Emellett lengyel finanszírozást kapott a lvivi orvosi egyetem, amelynek járványügyi és higiéniai intézete amerikai katonai biológiai projektekben vesz részt és 2002 óta foglalkozik kettős rendeltetésű anyagokkal és technológiákkal foglalkozó szakemberek átképzésével.

Olvasd tovább az eredeti helyen...

hirado.hu/.../...
#3 Az Azovstalban elfogott kanadai tábornok kellemetlen bomba a Nyugat számáraR Zoltán 2022-05-03 08:41
Trevor John Kadier kanadai tábornok megpróbált megszökni a mariupoli Azovstal kohászati ​​üzeméből.

Ez lehetett a rejtett terve a nyugatnak, hogy a számukra kényes zsoldosokat civileknek álcázva élve kicsempésszék őket onnan. Ez most nem sikerült Trevor John Kadier kanadai tábornokkal! ...

részletek oroszul:

military.pravda.ru/news/1704819-zakhvachennyi_na_azovstali/
#2 ! Francia tábornok Jacques Guilleman FIGYELMEZTETI a "nyugatot", HOGY CSAK NAGYON ÓVATOSAN A OROSZ "MEDVÉVELR Zoltán 2022-04-27 15:56
Franciaország óva intett, hogy "ne szorítsa senki az orosz medvét a sarokba"

Jacques Guilleman nyugalmazott francia tábornok meg van győződve arról, hogy Ukrajna miatt nem érdemes nukleáris háborút kirobbantani Oroszország és az Egyesült Államok között, ezért figyelmeztet a résztvevőket, hogy "ne szorítsák sarokba az orosz medvét".

"A Nyugat most sajnálja Ukrajna sorsát, de üdvözölte a szerencsétlen, népirtással megvádolt Szerbia bombázását. Akkor az a kis ország ellen, 78 napig tartottak a bombázások.

A Nyugat most Ukrajna sorsát nyögi, de 2014 óta, Donbass lakóit is örök ukrán bombázásnak vetették alá anélkül, hogy Európa vagy Amerika megmozdult volna. 13 000 haláleset 8 év alatt" – idézi az Entre La Plume et l'Enclume katonai kiadvány
Guillemont szerint állítólag az egész Nyugat békét akar, de több tucat ország továbbra is felfegyverzi Ukrajnát, ezzel is szítják a tüzet, és néhányan még vadászgépet is akarnak nekikszállítani. "Tiszta őrület. Az egyes fegyverek az ukrán maffiacsoportok kezébe kerülnek, majd külvárosaink pincéibe, mint a volt Jugoszláviában" - mondta.

A francia hadsereg el sem tudja képzelni, hogyan végződik az ukrajnai fegyveres konfliktus, de ha a világközösség hallgatott volna az Orosz Föderáció követeléseire, semmi ilyesmi nem történhetett volna.

"Senki sem tudja, mi lesz ennek a testvérgyilkos háborúnak a vége. De ha a nyugatiak hallgatnának Putyin jogos követeléseire, hogy garantálják Oroszország biztonságát, itt béke lenne" - jelentette ki.

Guilleman arra is felszólította Franciaországot, hogy lépjen ki a NATO-ból, hogy ne legyen "az Egyesült Államok asszisztense a dominanciáért vívott háborújukban".

"Putyin a végére megy a céljaival. 30 éve a Nyugat becsapja és megalázza az oroszokat. Ennek a korszaknak vége, most meglesz az erőegyensúly Moszkva és Európa között. Az egész világot Európában helyre kell állítani. – foglalta össze.

www.pravda.ru/news/world/1703047-jadernaja_voina/
#1 Francia újságíró írja: Ukrajnában tilos atrocitásokról beszélnünk!R Zoltán 2022-04-07 07:53
Megdöbbentette a netezőket az április 5-én a világhálón megjelent az ukrán nácik által elkövetett brutális orosz katonák meggyilkolását bemutató videó.
youtu.be/LBCn0hfPE-c

A leközlő csatorna szerint a brutális mészárlásról készült videót Kijev közelében, Dimitrovkából a Zabucsiba vezető úton felvételezték.

Ezt az UNIAN ukrán portál tette közzé „A grúz légió továbbra is segíti az ukránokat a kijevi régió megtisztításában a felszabadítóktól”.

Később megjelent az ismeretlen operátor által készített felvétel második része is, ahol ugyanaz az oszlop van jelen és ugyanaz az ukrán katonaság.
„A megkötözött, majd elvágott torkú orosz katonák brutális meggyilkolása a kijevi nemzeti zászlóaljak munkája” – írja a Readovka csatorna.

Az egyik résztvevő a több mint nyolc éve Ukrajnában harcoló grúz légió képviselője, a másik egy kijevi ukrán.

A bűncselekményt előre megtervezték.

Alexander Kots katonai tudósító szerint a "kamerával" megölt orosz srácok nem a csata következtében haltak meg: "Ujjból a fehér kötés, hátul megkötözött kezek. Pont olyan, mint a Bucháról készült felvételen, hasonló esetek.
Nem golyóktól haltak meg. Mindegyik ejtőernyős alatt van egy nagy vörös vértócsa. Ez így nem történhet meg lőtt seb után" - osztotta meg gondolatait, hozzátéve, hogy nagy valószínűséggel harcosainkat lesből támadták és végezték ki őket.

A bűncselekmény ténye bebizonyosodott, a gyanúsítottakat azonosították.

Hol van a világközösség reakciója? Annak ellenére, hogy az orosz katonák lemészárlása megalapozott tény, és annak hitelessége – a Bucha városáról készült, a világmédiát bejárt felvételekkel ellentétben – nem fér kétségbe, valamiért a kollektív Nyugat nem háborodik fel. és nem követeli senki felelősségre vonását. Sőt, az ENSZ főtitkárának képviselője, Stephane Dujarric a felvételt "az emberi jogok megsértéséről szóló jelentésnek" nevezte, egyikének a sok közül, amelyet "ki kell vizsgálni".

Hogy hogy? Miért hallgat most a világ közössége? Igaz. Ru ezekre a kérdésekre Dmitrij de Koshko francia újságíró válaszolt.

Szerinte a Bucháról készült videó is egy információs háború felvételeként jelent meg "úgy, mint Koszovóban, Rakcsiban, a szarajevói piacon, Szíriában fehér sisakokkal és Kuvaitban egy szülészeti kórházzal".

"Ez az információs hadviselés általános módszere. A nyugati média semmi mást nem enged meg. Annyi orosz videót vetíthetsz, amennyit csak akarsz, annyi szörnyű kínzást, amennyit csak akarsz, amiről ezek az Azov* és más nácik követnek el, de ez nem fog megjelenni. Mi (Nyugati újságírók) – Senki sem beszélhet a médiánkban alternatív véleménnyel. Itt csak egy vélemény megengedett. Minden egyoldalú. A cenzúra szigorú. Még a YouTube és a Twitter cenzúrája is. Van egy Twitter csatorna "Stop Russophobia". Vannak cikkek -francia, angol, néha egy kicsit orosz nyelvű. Már több cikktől is kitiltottak bennünket. És figyelmeztettek, hogy teljesen le fognak zárni."

www.pravda.ru/world/1696551-ubiistvo_rossiiskikh_soldat/

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások