Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2020Aug12

Élet-halál harcaink

Élet-halál harcaink (114)

Harc, sőt háború van. Nem hagyományos fegyverekkel vívják.

2020. Május 05., Kedd 04:33

40 éve patkolt el a balkáni mészáros,Tito

Írta:
Ma van Josip Broz Tito halálának 40. évfordulója. Ez alkalomból többen, főként a magukat jugoszláv nemzetiségűnek valló, az egykori kommunista vörös pártzászló alatt vonuló, Titót éltető zsolozsmákat mormoló, jugoszláv-szocialista utópiába révedő ember jelent meg – az idén a koronavírus-járvány miatt szájmaszkokban – az elhunyt vezérük sírjánál.
Reggel rendszeresen átnézem az internetes híroldalakat. A balliberális portálokon semmi. Teljes a csönd és az érdektelenség. Kiveri viszont a szemem a folyamatos nácizás. A beszűkült tudatú fóbiának, demagógiának és agymosásnak – az orbánozás mellett – ez mostanában a vezényszava. Mindenkinek, aki szereti, védi és tiszteli a hazáját, náci lett a stigmája.
A sorozat városunk háborús történetének háromnegyed évszázados évfordulója alkalmából kíván emléket állítani, egyben a II. világháború befejezésének 75. évfordulójáról is megemlékezik. A részekben történő bemutatás, a Dorogon végbement súlyos harcokat és a vele szorosan összefüggő eseményeket helyezi a középpontba. Ebben a részben az ostromkezdet és annak legközvetlenebb előzményei, valamint Dorog szovjetek általi első elfoglalása kerül megemlítésre – Szabó Gyula cikke.
1990-ig szólni sem lehetett róla. Aki ezt kutatta Jugoszláviában, azt egyszerűen eltüntették. Letagadták itthon is. A mai kutatások szerint negyvenezer magyart mészároltak le a jugoszlávok (jórészt a szerbek) Délvidéken. Megölték azokat a kislányokat, akik virággal fogadták Horthy Miklóst. ...
2019. December 24., Kedd 16:55

Gömöriek a szovjet lágerekben

Írta:
Nagybalog, Uzapanyit | Negyvenéves kutatómunka eredményeként született meg Lehotai Aladár hiánypótló kötete, amely a málenkij robotra elhurcolt gömöri emberek kálváriáját mutatja be, az ő tragédiájuknak állít emléket.
IV. Béla király IV. Ince Pápához írt levele tanulságként kell szolgáljon a nyugat iszlámmal szembeni önmegadásában. - "A tatárok ügyében megkerestük az egész kereszténység három legfőbb udvarát, de mindezektől semmiféle vigaszt vagy segítséget nem kaptunk, csak szavakat."
A második világháború utáni időszak első tömeggyilkossága felett valamilyen oknál fogva nagyvonalúan túllépett a közvélemény. Az áldozatok családja viszont évtizedekig szenvedett, megbélyegezték és meghurcolták őket. Az egykori főjegyző, Pinnyey Lajos tragikus történetét mesélte el az Origónak fia, Pinnyey Szilárd.
A kivégzett honvédtiszt Amerikából hazajövő fia 1989-ben visszatért a rétsági laktanyába 
2019. Október 15., Kedd 07:55

A Kenyérmezei csata (1479. október 13.)

Írta:
Az 1456 és 1464 között eltelt nyolc esztendőben II. Mehmed szultán birodalma egyesített hadai élén nem kevesebb mint négy alkalommal vonult az észak-balkáni hadszíntérre. 1456-ban sikertelenül ostromolta Nándorfehérvár várát, a magyar határvédelem kulcspontját. 1459-ben - Vég-Szendrő elfoglalásával - végleg bekebelezte Szerbia maradványait.
2019. Július 18., Csütörtök 07:23

Magyarellenes atrocitások 1944 őszén Erdélyben

Írta:
Az erdélyi tömeges elhurcolásokkal párhuzamosan 1944 őszén román önkéntes alakulatok és helyenként civilek, valamint román, illetve szovjet katonák tartották rettegésben a magyar lakosságot. Észak-Erdélyben, ezen belül Székelyföldön a Maniu-gárdák néven hírhedtté vált önkéntes osztagok, a második bécsi döntést követően Romániánál maradt Dél-Erdély néhány helységében pedig a reguláris román alakulatok rendeztek vérfürdőt.
2019. Július 08., Hétfő 17:37

A szalánkeméni csata

Írta:
„Die scherffste und blutigste Schlacht, welche in diesem seculo vorbeigangen – Az évszázad legkeményebb és legvéresebb ütközete.”  (Bádeni Lajos őrgróf a szalánkeméni csatáról)
2019. Április 16., Kedd 08:16

Nem engedte el édesapja kezét...

Írta:
Negyvenezer embert gyilkoltak le a jugoszláv partizánok módszeres kegyetlenséggel a második világháború vége felé, de erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt. Miután Cseres Tibor író megírta a magyar katonaság akciójáról szóló Hideg napokat, a könyve dedikálásán találkozott egy bácsival, aki azt kérdezte: a bezdáni emberek benne vannak-e?...
2019. Április 05., Péntek 07:04

“Második voltam a kivégzési listán”

Írta:
A horvátországi honvédő háború kórógyi, szentlászlói és vukovári képsorai bejárták a világot, más települések lakóinak szenvedéstörténetéről viszont jóval kevesebbet tudunk, pedig szinte mindenütt történtek borzalmak. A hódítók a templomokat sem kímélték, azokat is feltörték, kirabolták, lőtték, ágyúzták, felperzselték
Február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 72 évvel ezelőtt ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a nemzeti függetlenség harcosát a szovjet hatóságok. Ebből az alkalomból Origo a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben sorozatot indít az áldozatok személyes sorsainak bemutatására. Az első részben Galgóczy Árpádnak, a Gulag egykori foglyának történetét mutatjuk be.
2019. Február 13., Szerda 18:18

A bonckés Paganinije

Írta:
Dr. Tamáska Loránd 1944-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. Már egyete­mi évei alatt érdeklődött a törvényszéki orvostan iránt. 1947−1958-ig a Törvényszéki Orvostani In­tézet adjunktusa volt. A Pest vidéki Törvényszéknél szakértőként működött és gyakran látott el rendőr­boncnoki teendőket is. Így akarva-akaratlanul közvetlen tanúja volt azoknak a törvénysértések­nek, amelyeket a kommunisták követtek el a negy­venes és az ötvenes években. De Tamáska Loránd sokat tud az 1956 utáni megtorlások törvénysértő orvosi gyakorlatáról is. Haláláig Aachenben élt.

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 69.1%Norway 1.2%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4%France 0.7%
Ukraine 3.4%Sweden 0.7%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
United Kingdom 1.9%Australia 0.2%
Slovakia 1.9%Kuwait 0.1%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 120
This Week: 1133
Last Week: 3265
This Month: 5460
Last Month: 17603
Total: 2448463

Belépés