MAGYARELLENES TEVÉKENYSÉGET VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG (METVB)
Néha elcsodálkozom azon, hogy nemzetünk, honfitársaink mennyire naivan hisznek az igazából meg sem választott képviselőiknek, politikusaiknak.
A METVB egy hatalmas és tisztán ragyogó elgondolás. Szinte kulcsa nemzetünk égető problémáinak.
Miért van az, hogy eddig egyetlen „felelősséggel gondolkodó” pártnak sem jutott eszébe ilyet felállítani? Talán soha sem történt nemzetünk sérelmére semmi? Talán nem volt Trianon, nem volt Felvidék, nem volt vérbenúszó Tanácsköztársaság, nem volt Erdély, nem volt orosz megszállás és malenkij robot Szibériában? Nem volt zsidó bolsevik (kommunista) népirtás, Recsk és Hortobágy? Nem volt Rákosi és ÁVH, és nem volt „Rózsadombi Paktum” sem hazánk kiárulásáról, nem voltak „ittfelejtett” atomrobbanófejek sem és nem voltak zsidó és cigány bűncselekmények a befogadó népünkkel szemben? A felsorolás jócskán hiányos, mégis úgy tűnik, hogy ez mind természetes, ha azt ellenünk követik el…ha nem volt semmi, akkor meg minek ezt erőltetni. Vagy!…és itt és most kellene venni egy nagy levegőt!
Akkora szégyenletes borzalmakat követtek el ellenünk, hogy jobb, ha bele sem merülünk, mert erre igazságot csak szeretett Öregistenünk adhat, ugyanis nincs olyan földi hatalom, amely erre képes lenne!
Nem hallgathatunk tovább! Tárjuk a világ elé szenvedésünket, megaláztatásunkat, melyekre az egekig magasztalt nemzetközi emberjogi szervezetek még annyit sem mondtak, hogy: „bocs” – ugyanis ez nekünk, deklarált „barmoknak” nem jár!
Nekünk azért, mert különféle menekülteket, földönfutókat és mindenféle hitehagyott söpredéket beengedtünk az országunkba és emberként bántuk velük, egyenrangúan és nagyvonalúan, figyelmbe vettük „emberi méltóságukat” nem jár köszönet. Azt sem tettük szóvá, hogy azóta az utca közepén sétálgató korcs leszármazottaikat már nekünk kell kerülgetnünk, mert már akkora bunkók lettek, hogy azt is tőlünk várják el, hogy kikerüljük őket…
Hagytuk, hogy idehozzák rokonságaikat és háborúk idején helyettük is harcoltunk, míg ők az üzlettel voltak elfoglalva. Megkíméltük őket a voronyezsi tél gyilkos fagyától és harcaitól. Cserében ők, hogy jól járjanak, papírruhába öltöztették katonáinkat, fiainkat, hogy haljanak meg szándékosan pár pengő haszonért/ fő…
Meg akartuk menteni őket is a saját népességük kapzsiságától és hitványságától. Ezért helyettük haltak meg fiaink és apáink, melyből ők, a patkányok gúnyt űztek és síremlékeiket ott gyalázzák, ahol tudják, jelképeinkre pedig undorító dolgokat aggatnak…
Megtanították nekünk már a dédapjuk, nagyapjuk, az apjuk és most már ők személyesen is, hogy kinyalathatják a seggüket, mert a magyar csak erre való… – olyan jó és demokratikus, igazi lelkiző keresztény…
„Akkor nesze, rúgok még beléd egyet, a túlvilágon úgyis a Mennyekbe kerülsz!”
A magyar üthető és ölhető, kihasználható büntetlenül! Senkinek még az eszébe sem jut (politikus), hogy bizony vannak itt nagyon komoly ember-, nemzet- és emberiségellenes (!) bűncselekmények!
Ne csodálkozzunk rajta! Horthy és Szálasi óta nincs törvényesen megválasztott magyar (!) miniszterelnök vagy kormányfő, csak hitvány és jellemtelen, magyarulbeszélő zsidóbérencek…és ez így igaz!
Hogyan is mérhetnénk őket olyan meggyalázott és lejáratott emberi nagyságokhoz, akik még az akasztófa alatt állva is a Magyar Nemzetet dicsérték és éljenezték! Velünk gyaláztatták még az emléküket is, az iskolai zsidómaszlag beetetése után – ez az ember nem volt más, mint az igazi és magyar nemzeti Hungarizmus képviselője Szálasi Ferenc.
Apám mondta egyszer, amikor meghallotta, hogy a történelemmel kapcsolatban kiejtettem a nevét: „Édes fiam! Tudd meg, hogy ebben az országban mindenki gazember, aki magyar! Én is és te is!…” – és elfordult, hogy az érzelmeit ne mutassa ki…
A gyerekszívembe jeges rémület markolt: „De hiszen akkor nekem az iskolában hazudtak” – motyogtam. Édesanyám rámnézett és csendesen csak annyit mondott: „ Most más világ van, majd egyszer megérted. Te csak mond azt, amit a tanárbácsid mondott….Ismerjük őket régebbről, zsidó ócskások (használtruha kereskedők) voltak és az ostrom alatt mindent felvásároltak krumpliért cserében!”
Ezeknek az átalakult „ócskásoknak” tényleg nem érdekük, hogy az igazság kiderüljön, főleg most, amikor még krumplit sem adnak ellopott hazánkért…
Apám, amikor átvette a SAS behívóját (azonnali bevonulás), kérhette volna felmentését az otthon maradt gyerekeire és Édesanyám terhességére való hivatkozással. 1945 tele volt. Budapest körülzárva és katonatársai lent várták a teherautón…
Azt mondta, hogy ameddig az ujját mozgatni tudja (amelyikkel a ravaszt kell elhúzni…), addig ő alkalmas a harcra, mert hívja a hazája. Nagyon várta már nővéremet, mert mindig kislányt akart. Anyám egy összelapított töltényhüvelyben átadta néhány hajfonatát, hogy vele maradhasson és szerencsét hozzon neki. Apám magához ölelte és elment egyenesen ki az ajtón, hátra sem fordulva – a sors kegyes volt hozzá. Azon a teherautón, amelyikkel elmentek, csak ketten tértek vissza…. Az egyik súlyosan sérülten, a másik sértetlenül. Ő volt az Apám.
Nem tudok részleteket, a magyar nem panaszkodik és méltatlankodik, mert ahhoz büszke…
Évekig meg volt az egyenruhája és én vártam, hogy belenőjek… De igazából sohasem tudták kimosni belőle a harcok nyomait, a budapesti ostrom és a vér emlékeit, ahogyan Apám szívéből sem.
A használtruha kereskedő ezalatt otthon a melegben ücsörgött, nem vett részt ebben az antihumánus és civilizálatlan „szennyben”, ahogyan ő a háborút nevezte. A bevonuló oroszokat rögtön körbevezette a bérházban, ahol laktunk és elmutogatta, hogy kinek milye van, illetve milye volt, mielőtt ő azt krumpliért elcserélte volna…
Apám előtt megállt és azt mondta, hogy őt nem látta itthon, biztosan kint volt oroszokat ölni…
Az orosz tiszt megállt Édesapám előtt és a szemébe nézett….majd terhes Anyámra és a magyar katonasapkában álló (akkor) négyéves bátyámra. Súlyos csend telepedett az emberekre – ez felért egy halálos ítélettel. Az ócskás torz vigyorra húzta a száját, Anyám mindig is tetszett neki…ezt a vigyort vasalta az arcára örökre az orosz tiszt ökle: „Szar zsidó” – hörögte, és az elzuhanó ócskásba még bele is rúgott egyet. ( Bátyám ezt a mondatot még évekig tudta oroszul.)
Tisztelgett és katonái élén kiment a rommá lőtt házból. Legközelebb csak 1956-ban jöttek be az oroszok, egy vörös karszalagos, pocakos ember kíséretében. Most viszont szó nékül mindenkitől elvettek mindent. Apám Doxa karórája később a „magyar tanáromon” tűnt fel. Ezért jó nekünk, hogy betelepülnek hozzánk a zsidók.
„Akiknek nincs moráljuk, azokat morálisan nem lehet megtörni,…csak jól szájbavágni!”
Javaslom tehát, hogy ne várjunk arra, hogy gonosztevőink egy varázsütésre megváltozzanak és bocsánatainkért esedezzenek – segítsük is ezt elő!
Aki olvassa ezeket a sorokat, itt a nemzet „gyóntatófalán”, mozduljon meg és tegyen is valamit ezért a jó és nemes nemzetért!
Keressen meg ismerősöket bármilyen szervezetben is, esetleg nemzeti érzelmű képviselőt (ha van..), indítsuk el ezt a már rég esedékes Bizottságot és elképesztő dolgokat fogunk megtudni! Legyen tele vele minden portál, ha kell hordjunk ilyen pólót és készítsünk transzparenseket és tüntessünk vele, matricázzuk fel az autónkat…
Azért, mert NINCSEN OLYAN MAGYAR EMBER, akit magyarsága miatt hátrány ne ért volna, miközben az ezt előidéző nemzettelen zsidóság még azért is kártérítést követel, hogy a madarak leszarják!
A világ nem tud a szenvedéseinkről és igazságtalanságunkról, mert a zsidómédia csak az önös érdekkel törődik és bűneit minden módon leplezi!
Nyissuk fel végre a szemüket, ennyivel tartozunk apáink emlékének, hiszen ami velük történt, AZ FOG VELÜNK IS MEGTÖRTÉNNI!
A METVB-n keresztül feltárhatjuk elnyomatásunk és irtásunk igazi okait. A tudás hatalom, az összefogás erő!
Gyula