20221209
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 február 25, péntek

Követelhető-e Kárpátalja állapotának megváltoztatása?

Szerző: F. F.

Délvidék esetében az illetékesek elpuskázták a történelmi lehetőséget. Az ukrán válság alakulása kapcsán sokakban felmerül a kérdés, vajon a magyar kormány felveti-e Kárpátalja esetleges visszacsatolásának kérdését? (És miért nem?)

Követelhető-e Kárpátalja státuszának megváltoztatása? Délvidék esetében az illetékesek elpuskázták a történelmi lehetőséget

Többen úgy vélik, viszonylag rövid időn belül ez már a második lehetőség, hogy Magyarország vezetősége legalább megpróbálja kijavítani a nemzetünket ért egyik súlyos történelmi igazságtalanságot. Az illetékesek egyelőre hallgatnak ez ügyben.

Itt az alkalom, hogy visszaemlékezzünk, hogyan puskázták el az esélyt, hogy kezdeményezzék Délvidék Magyarországhoz való visszacsatolását (vagy minimum státuszának javítását).

(Persze az orosz-ukrán válság előzményei és körülményei különböznek a Szerbia bombázása előtti-alatti politikai fejleményekhez képest, de a lényeg ugyanaz: mérlegelni kellene, itt-e az újabb történelmi esély, amellyel lehetne élni.)

Mondani sem kell, hogy a délvidéki magyarok jelentős része egészen másképpen élte meg a 23 éve történt NATO-bombázást, mint a szerbség.

Többen azt remélték, hogy a bombázás által megszelídített szerb rezsim (amelynek hárborús politikáját Miloševićen kívül Vučić is jelentősen befolyásolta, mint akkori tájékoztatási miniszter), az itteni magyarság kérdéséhez is kénytelen lesz normálisabban viszonyulni, ami akár széles körű autonómiát is eredményezhetett volna.

Sőt, nem hivatalos forrásokból lehetett hallani, hogy a bombázást szárazföldi akció követheti, amelynek végén Délvidék Magyarországhoz való visszacsatolása sem lett volna kizárt. Erre azonban nem került sor.

Egy meglehetősen elterjedt akkori híresztelés szerint elég lett volna, ha a VMSZ a koszovói albán politikai erőkhöz hasonló vehemenciával követeli Magyarországtól és/vagy a nyugati NATO-országoktól Délvidék státuszának drasztikus megváltoztatását, magyarán: függetlenségét.

Az akkori szóbeszéd szerint azonban Kasza József, a VMSZ (immár megboldogult) elnöke pártja (és az egész délvidéki magyarság?) nevében

az adódó lehetőség megragadása helyett Szerbia iránti lojalitásról biztosította a külföldi tényezőket.

Orbán Viktor sem szállt síkra a délvidéki kérdés megoldásáért. Azt mondta, hogy “válságos helyzetekben rendkívül fontos a nemzeti egység, az ország vezetőinek az egyetértése.” Leszögezte, hogy “a kormányprogramban nem szerepel a határok módosítása.”

A délvidéki autonómiára vonatkozó kérdést a miniszterelnök azzal hárította el, hogy “most a katonai akció sikeres befejezése a legfontosabb, a rendezéssel összefüggő kérdéseket később ésszerű felvetni.” (Azóta sem vetette fel.)

Az akkori magyar politikusok közül Szerbia bombázása alatt egyedül Csurka István, a MIÉP elnöke sürgette a Délvidék önrendelkezéséről való tárgyalásokat.

Nem hivatalos információk és mendemondák szerint Csurka zárt ajtók mögött Délvidék megszállását és Magyarországhoz való visszacsatolását kezdeményezte, de a politikai ereje mégsem volt akkora, hogy az elképzelésé nagyobb visszhangra találjon.

ukrajnadelvidek 1(fotó: nova.rs/EPA/SASA STANKOVIC/EPA-PHOTO/EPA/SLOBA MILJEVIC/Dmytro Smolyenko/Ukrinform/Zuma/SplashNews.com/Splash/EyePress News/Shutterstock Editorial/Profimedia)

 

Forrás: Délhír info

Megnyitva 506 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások