20220528
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2021 december 22, szerda

Egyiptomi mesék (2. kötet)

Szerző: Péterfai János István

Egyiptom egyik legősibb istene Rá, másként Ré, aki még az ókor előtt érkezett a területre. A nagy isten magyar eredetű nevet visel, amit a neve is bizonyít.

°

Tartalom:

XII. EGYIPTOMI MESE / URSU ⇒

XIII. EGYIPTOMI MESE / A SZÁJFELNYITÁS ⇒ 

XIV. EGYIPTOMI MESE / HAT-HOR ⇒

XV. EGYIPTOMI MESE / TAWERET, TAURET ⇒

XVI. EGYIPTOMI MESE / VAGYIS VÁC ⇒

XVII. EGYIPTOMI MESE MENNOFER ⇒

XVIII. EGYIPTOMI MESE / KIRÁLYOK ÉS KIRÁLYNŐK ⇒

XIX. EGYIPTOMI MESE ⇒

XX. EGYIPTOMI MESE / HUN, VAGYIS A SZFINX ⇒

 °

XII. EGYIPTOMI MESE  Tartalom ⇑

URSU

Minden magyar ismeri a Ra/Re ragot, ami alapvetően magasat jelent, a Napisten is mindig magasan szárnyal az égen. Tehát: “Rá száll a sas a sziklára” mondatban láthatjuk a Rá/Ré magasból való jelentését. A Ra jelentése Napisten, azután Ember, Lény, végül a ra/re rag. De a pekhi-szkythában is megjelenik, ahol viszont Fekete a jelentése.
A magyar, és sok más mai nyelvben a Rá és Ré jelen van, ami eredetet bizonyít. Mivel Egyiptom nyelve is a magyaroktól ered, egyértelmű a sok szó magyar eredete. Közülük néhány: Réce, a Ré kap egy hátsó hangot, a kicsinyítő C-t, az E Ház, tehát a Ré-c-E a Napocska-Háza. A réce kicsi madár, szükséges jelezni, hogy nem magáról a Napról van szó a névben. Régen szavunk több jelentésű, lehet idő, vagy település (Magyar-Régen, Szász-Régen). A Rég a Napisten uralmára vonatkozik, a Ré nevet a G zárja le, az En Isten jelentésű. Rékas nevünkben a Ré-Kas, Ré Napisten-Háza jelentés van, lásd Zagyva-Rékas. Az Imre név valójában Imreh, az Im-Re név Re tagját egy torokhang zárja le. Ebből ered Amerika neve, az Imereh alakul át Amerih (Emerich), vagy Amerigo alakra. Réka egyszerűen Napocska, magyar női név, királylányok neve. Elvégre minden magyar lány királylány.
Rengeteg egyéb névben is megjelenik a Napisten Rá/Ré neve. A latin Rex – Király, Ré Napisten nevét tartalmazza. A királyok a Napisten nevében uralodtak sok országban. A germán Rich is a Nap. A Régiótól a Regináig, mind a Nap nevét tartalmazza. Rének több fia van, négyen Hor hajában ügyködnek. Amikor a Nap reggel kel fel, előbb a Haját látjuk. Innen ered a Hajna, a Hajnal és a Hajnalka nevünk, de a Hajdu is. A Haj-Du névben a Du a Nap, a hajduk a Du nevű Nap hajából születő harcosok.Réhez sok istenség tartozik, köztük van Ursu, akiről szükséges néhány szót szólni.
Ursu eredete a legősibb idők ködébe vész. Nem nagy isten, hanem inkább a kisebb istenek közé tartozik. Azután meg nem egyedül van, hanem sokan vannak. Nem is istenek teljesen, hanem inkább a tündérek és az angyalok közé tartoznak. Minden embernek van saját Ursuja. Az összes Ursu összeadódva már hatalmas erőt képvisel.
Ursu jelentőségét nevéből lehet kiszűrni. Két szóból áll a neve, Ur-Su a két szó, mindkettőnek van pontos magyar értelme.
Az Ur az Úr szóval azonos, ezért az Úristent is jelenti. Igen ősi szó, állítólag a “síkból, tömegből kiemelkedő” jelentést viseli. De jelent Hegyet is, ami Magas, tehát az Ur a magasságokhoz tartozik. Mezopotámiából ismert Uruk, aminek régebbi neve Unug és Urog, valamint Ur városa, de több más településnél is megjelenik az Ur szó. Az Uaros a Város, az U szónak “hosszú, magas” értelme a városok falaira vonatkozik. A városok hegyek, különösen Mezopotámiában, mivel a két folyó áradásai sokat romboltak, a lakótelepek az újjáépítések miatt egyre magasabbak lettek. Az Ural neve Ur-Al, vagyis Hegy-Magas. Az Al jelentése a magyar nyelvben Magas, Alacsony és El. A latinban és a manysiban is hasonló értelmű. Az Orom Hegy, ami a görögben Órosz. A magyar Orr Hegy, az Ormány szóban (Or-Mány) Orr-Kéz, de Or az alakja. Az Or-Mán-Ság névben Hegy-Föld-Főség értelmet látjuk, mivel a Dráva elöntötte a síkot, a településeket dombokra építették. A Hegy szóra még sok nevünk van.
A Su egyértelműen Kéz. A Su rokona a Sü, de közeli alak a Szu és a Zu is. A Zu Tudás, a Szu a Hold, Szu'En, Ezüst és Alsó, a Nap Arany és Felső, de Víz is, ami ezüstös fényű a tavakban, folyókban, tengerekben. Ezért az Ursu lehet az Úr Keze, vagy az Úr Tudása, esetleg az Úr ezüst fényembere.
Ursu egyiptomi funkciója Őrangyal, de érzékelhetjük, hogy megfelelő az Őrző fogalom is. Az egyiptomi Ursu tehát egy Őrző is, fényangyal, ezüst tündér, aki az Úr Keze és az Úr Tudásával rendelkezik. Őrzi az ember életét, fogantatásától kezdve egészen az élet végéig, vagy tovább is.
Az Őrző neve és tulajdonsága kétségkívül magyar eredetű. Azt nem lehet megmondani, mikor írtuk le először a nevét, csak azt, hogy az ókor elején már létezett. Egyiptomba már nagyon régen érkeztek magas tudású emberek, egyrészt Közép-Európából, másrészt Atlantiszból, akik magyarul beszéltek és birtokában voltak az írás tudományának. Az Ursu, vagy Urszu, Urzu, fogalma ezért az ókornál régebbi fogalom.
Őrangyalaink gyönyörűek, és szeretjük őket.
A Medve latinul Ursus (Úrszusz), de vajon miért hasonló az Ursu szóval? Véletlenek alig vannak a nyelvészetben, hiába állítják néhányan fontosnak a véletlenek szerepét. Rómát is magyarok alapították, a latin nyelvben hemzsegnek a magyar szavak. Egyes állatnevek Ur előtaggal rendelkeznek, ilyen az Ur-Magh (Magh-Úr), vagy Ur-Nim, mindkettő Oroszlán jelentéssel. Úgy tűnik, az Ursus is hasonló, Ur-Szusz formában lehet értelmezni. Mivel az Ur-Nim névben a Nim az Oroszlán, máris Nim-Rúd nevénél vagyunk, aki a magyarok őseinek sorába tartozik. Valójában a Vadász csillagképről van szó, aki szerepel Hófehérke, meg a Hófehér mesékben, mítoszokban, amelyekben a mesélők már nem értik, hogy a Vadász hatalmas csillagkép, segít az embereknek, és nem egy udvari vadász, aki mellékszereplő. A Rúd lehet egyszerű rúd és vörös. Ezért a Vörös Oroszlán nem más, mint a Vadász, Nimrúd, a rúd meg ott van a csillagkép középső részénél. Mellesleg az egyiptomi Horpahrud nevében is jelen van, a Horpa az Árpa, kelta Horpa, ami egyben Hor-Fája (Füve) is. Az oroszlán a magyarok egyik jelképe, legalább öt magyar nép totemje, uralkodót, királyt is jelent, mivel a Magyar értelme Nap, Uralkodó és Oroszlán, lásd Ur-Magh (Magh-Ur).
A dühöngő Nap, hatalmas erejével, minden élőlényt, növényt és álatot, kiéget, megöl. De a Nap, Utu/Udu, Rá/Ré szereti az emberiséget, emiatt nem irtja ki a Földön létező embereket. Ez a törvény nagyon fontos a mai Emberiség tudatában is. Nem lehet, hogy egyszer így, másszor úgy, a Napisten, mint a magyarok ősapja, Napkirály néven, az egész emberiség Atyja, szülőatyja.
Ur-Szusz neve lehet Szusz-Úr változata is.
A Szusz a magyar nyelvben lehet Lélek, a Szusz a Lélek alapján a Suszog ige alapja is lehet. Aki Szuszog, az a lélegzetet nehezen veszi. De a Sus (Szusz) a vaddisznó neve is. Meglepő, de a vaddisznók tényleg szuszognak és röfögnek, a medve is szuszog.
Magyar mesékben, mítoszokban a medve lehet a vaddisznók pásztora. A képzet megdöbbentő, mert a valóságban a medve megeszi a vaddisznót, ha elkapja. Tehát a mese képe nem a valóságból, az erdőből való, hanem máshonnan. Talán csillagászati képzet. A Medve neve Méz-Isten, vagy Úr, az Ursus a Szuszok Ura, a vaddisznó pedig a Sus alapján Szuszogó értelmű.
Az Ur-Su, szó szerint magyarul az Úr Keze. Vajon hogy kell ezt a kifejezést értelmezni? Milyen korból való, milyen fogalmi közegből eredhet a szóösszetétel? A háttérben olyan megdöbbentő magaskultúra húzódik, amit évszázadok óta hamisítanak, mert képtelenek felfogni, hogy őseink semennyivel nem voltak butábbak, mint a mai emberek. Legfejlebb kevesebben voltak, de államokat már nagyon régen létrehoztak. Fejlett tudományokkal rendelkeztek, közöttük a csillagászat, a matematika és az építészet rendkívül magasra emelkedett.
Ur-Su tehát az Úr-Keze, amivel pörgeti a Földet. A pörgetés a földtengely segítségével zajlik. A Föld nyugatról keletre pörög, amiből az is következik, hogy a Nap egyhelyben áll. Valójában nagy sebességgel halad a Tejútban, viszi magával az egész Naprendszert.
A Tengely Ten szava Isten neve, a Teng szó leírja a mozgást, amit a Teng jelent. A Föld tengelye ugyanis mozog, lassan a Sarkcsillag körül egy kört tesz meg, minden évben. A kocsi tengelyén a kerék van, kis tengéssel, ami a kocsi kerekének forgását könnyíti meg. A harci szekereket Kárpátiában találtuk fel, Kr.e. 6.000 körüli időkben, Torontálban, a szaharai sziklarajzokon is megjelennek, továbbá Egyiptomban és sok más helyen. A Teng-Ely második szava vagy El, vagy Éj lehet.
Fontos magyar csillagképek a Nagy Göncöl és a Kis Göncöl. A Nagy Medve és a Kis Medve csillagképekkel azonosak. A Göncöl név jelentésére több magyarázat is ismert, de egyik sem fogadható el. Mivel két szekérről van szó, a Göncöl lehet akár ige is. Lugossy József azt állítja, hogy a Gön jelentése “tengely körüli csendes körbefordulás”. Máshol azt írja, hogy Helike neve Kerengő, Göncöl értelmű. Egyértelmű tehát, hogy a Göncöl a Föld forgásával kapcsolatos.
A szekerekre sok minden fér. Jelentése Szék, vagyis Nap, és Úr, ami Ér magas hangrendben. Vajon az égi Szekér csillagképekről ment át a név a földi szekerekre, vagy a földi szekerek fogalma ment fel az égre?
A buddhizmusban a szekér neve Jana. Ez a név kapcsolatos az An Ég, Menny szóval, ami a magyarban, germánban, szumerban, akkádban, de még a latinban is jelen van, itt Ianus felel meg An istennek. A Szekér, a Jana egyik legfőbb jelképe a Kerék, Kör-Ék, amiben a küllők külre lőnek.
Érdekes, hogy Amerika lakóinál nem terjedt el a kerék használata, pedig bizonyára ismerték a kerék fogalmát.
Teljesen bizonyos, hogy a Göncöl magyar szó, és a magyar csillagászatból ered. A Gön a Gyön alakkal vethető egybe, ami a Jön szóval is rokon. Talán van Gin változata is. A Cöl a Szül szóval látszik azonosnak. A Szőlő is Szülő, amit a szőlőfürt sok termése is bemutat. Tehát a Gyön-Szül, vagy Jön-Szül a Gön-Cöl régebbi neveként a Föld forgását írja le. Jön és születik egy új nap, 12 kettősórával, majd 24 órával. Amikor a napnak vége, a Föld a tengelyén forog tovább, jön és születik egy új nap. Mivel ezt tudták őseink, nem is öltek meg embereket, hogy a Nap újra reggel felkeljen. Tudták, hogy reggel fel fog kelni, elvégre Napkirály és Levegő Tündérke a mi ősapánk és ősanyánk.
Az Ur-Su, a Gön-Cöl, az Ur-Sus és a Sus fogalmak, szavak összefüggenek egymással. Az Úr Keze pörgeti a Földet, emiatt Gyön és Születik egy új nap, amihez a két Medve is hozzájárul.
Csillagászati fogalmakra épül fel a magyar nyelv, ami azt bizonyítja, hogy egykor valamilyen világlátásból ered, a csillagvallásból, azután a napvallásból, végül Jézus keresztény vallásából.
Olaszul a medve Orso, kiejtés Orszo, ami a latin Ursus mai alakja. Magyar Adorján tárja elénk az Ursus, Orso és magyar Orsó problematikáját. Régi égabroszokon a Nagy Medve és a Kis Medve farokkal van ábrázolva, a farok a szekérrudak három-három csillagát alkotja. De ez képtelenség, mert a medvéknek nincs hosszú farka, amiből az következik, hogy sok európai kultúrában, amelyek a magyarok után következett, félreértették az eredeti képzetet.
Orsó szavunk lehetett Orsu is, ami hasonlít az Ursu szóhoz, valamint az Ursus és olasz Orso alakokhoz. Az Orsó a pörgetés eszköze, körben forog saját tengelye körül, amint a fonalat fel, vagy leveszik róla. Tehát az Úristen pörgeti a Földet, hasonló mozgást végez az Orsó is. Ezért egyértelmű, hogy az Orsó az Ursu (Úr-Keze) fogalomból ered. Magyar Adorján további példákat is hoz, amelyek ide illenek. Az Or, Ör, szóvégi magánhangzóval Orú, Örű, ez V-alakkal Örv, ami Kör, Karika. Ezekből jött létre az Orsó, Orosó = forgó, pörgő, valamint az Oros – Forog, és Orsan – Hirtelen megfordul.
Oros településünk nevét az Úr, vagy az Orvos névből származtatják. Orosháza nevét egy Oros nevű ember adta. Egyik nevet sem kapcsolják össze a forgás, pörgés fogalommal, holott fontos kastélyok kakas lábon, lúd lábon forognak a mesékben, vagyis őseink képzeletében.
A Koszorú a Kosz és Orú – Örv szóból áll. A Kosz, mint a Kosz-Mosz szóban is, csillogó a napoktól, csillagoktól, a koszorú is csillogó. A halott lelke a csillagokba távozik, ezt jelképezi a koszorú is.
Az Orsó és Orsós nevek a textiliparban is fontosak. A III. Ur-i dinasztia idején olyan gyárak voltak, ahol 15.000 ember dolgozott. Ilyen város volt Gu-Aba. Ez a név rokon a Guba, Gubó névvel, lásd pl. Selyem-Gubó. A gubó gömb formájú, amiről feltekerjük az orsóra a szálat, az orsóról azután a fonál a szövetbe kerül. Ennek egyik eszköze az Eszteváta, amit szláv szónak minősítenek akadémikusaink, hanyag módon. Valójában az Eszte-Váta ősi magyar szó, mély hangrendben Osztó-Vető. A Takács is magyar szó. A szövőgép zakatol, Tak-Tak-Tak, aminek a gondviselője, működtetője az Ács. Valóban, az orsók még tok alakúnak is látszanak.
Az Ursu Egyiptomban fennmaradt fogalom, nem csillagászati szakszó csupán, hanem Őrző is, akit az Úr rendel az ember mellé, egész életére.
A magyar nyelv mérhetetlen gazdagsága és ősisége megdöbbentő. A magyar nyelv, fejlődése folyamán, nagyon sok ágra vált, de a magyarból kifejlődött nyelvekben ma is megvannak az alapok, csak fel kell ismerni azokat. De úgy nem megy, hogy a magyar nyelvet folytonosan hamisítják, és a magyar nyelv alapvető szókincsét elkendőzik.

 °

XIII. EGYIPTOMI MESE: Tartalom ⇑

A SZÁJFELNYITÁS

Egyiptom csodálatos kultúrája a régi magyarok egyik legnagyszerűbb alkotása. A régi magasrendű kltúrák, mint a szumer, egyiptomi, etruszk, alapvető problémája volt a halál kérdése. Amig a szumer és egyiptomi civilizáció ezt a kérdést kezelni tudta, addig az etruszk kevésbé. A halál kultúrája különösen alacsony szintre esett egyes amerikai törzseknél, mint a mayáknál, aztékoknál, toltékoknál. Nem tisztelték az emberi életet, zavaros okok miatt rengeteg embert öltek meg. A lélekvándorlás, az újjászületés, az örök élet egyes népeknél arról beszél, hogy az ember sokáig élhet, vagy a végtelenségig életben maradhat.

Kiváló kutatók igen jelentős előre haladást értek el az őscivilizáció kutatásában. Giorgio de Santillana és Herha von Dechend könyve Hamlet malma, az őskort kutatja. Graham Hancock könyveiben számtalan adatot közöl, számtalan fontos problémát vet fel, amelyek nincsenek megoldva. Sok a párhuzam az Óvilág és az Újvilág mitológiái között, amire Graham Hancock az őscivilizáció létezésével próbál magyarázatot adni. Felveti továbbá az egyiptomiak hajózó tudományát, amely olyan fejlett volt, hogy Amerikába rendszeresen átlátogattak. A Nagy Nép, az őskori magyar nép hozta létre az őscivilizációt, amely egykor elterjedt a Föld jelentős részén. Perdöntő e tényre a sok magyar rovás lelet, amelyeknek száma milliónál is több.

Nem kell csodálkozni azon, hogy az amerikai maya népnév a magyar népnév variánsa. Buda, vagyis Buddha édesanyja Maya. A görög istennők között is van Maya. Az egyiptomi női nevek között is van Maya, amely nevek régebbiek, mint a görög és az indiai nevek. A Majóták népei a Maeotisz-tenger keleti partján laktak, ami miatt felmerül az a lehetőség, hogy a Maeotisz-tenger valódi neve Majótisz-tenger, vagyis a Mayák-tengere lehetett. A magyar krónikák azt írják, hogy Nimrúd két fia, Magor és Hunor a Maeotisz-tenger mocsaraiban telepedett le feleségeivel, ahol nagyon elszaporodtak. Ezért felvethető, hogy a Magyar és a Maya, Majóta, Maeotisz-tenger nevek között kapcsolat van, nagyon régi időkből. A Ma-Ja szóban a Földanya, a Mama, és a Ja, a víz és isten fogalmak ismerhetők fel. A Maja szó hangtani rokona a Maka, Maga, Maha, általában Nagy értelemmel. A Mag-As szó szerint Csillag-Ház. A Nagy Istennő neve Makh. A latin Mak-Szim Nagy-Szem, amit Maximus formában írtak. Maha-Rádzsa Nagy-Király.

Az egyiptomi Halottak Könyve útikönyv a lélekvándorláshoz, írja Graham Hancock. Úgy hitték, hogy az elhunyt egy hajón teszi meg útját az Alvilágban, Evezős Istenek társaságában. Egy kutyafejű, egy madárfejű, és egy majomfejű istenség kiséri a halott fáraó lelkét, aki viszi magával az összes alattvalója lelkét is. Ez a három istenség van jelen a mayák túlvilági útja során is.

Feltétlenül meg kell említeni, hogy az egyiptomiak magyar nyelvűek voltak. A sok-sok évszázad alatt a predinasztikus Egyiptom nyelve egészen a kopt nyelvig fejlődött, amit ma már nem értenek a magyarok. Borbola János is foglalkozott a Halottak Könyvével, és 2022-ben adja ki, a covid-vírus miatt csúszik a kiadás. A Halottak Könyve egyértelműen magyar nyelven íródott, mivel az egyiptomiak magyarul beszéltek.

Volt egy rejtélyes szertartás, amely a “Száj megnyitása” néven vált ismerté. Ez a hagyomány a predinasztikus időkre nyúlik vissza. Ebben az időben erős volt a magyar befolyás.

Az Alvilág egyik szintje “Az Ítélet Terme”, ahol az elhunyt szívét mérlegre tették. A Huny szó csillag értelmű, vagyis a lélek a csillagokba távozik. A mérleg másik oldalán egy madártoll volt. Ha a szív volt nehezebb a bűnöktől, akkor lehúzta a mérleget.

Toth, vagyis Platón szerint Theuth isten, a Tejút szót még százötven éve is Tauta formában írták Magyarországon, feljegyezte az ítéletet palettájára, a szívet felfalta egy rettenetes szörnyeteg, Am-Am. Ő a félelmetes Ham-Ham, a Lélekzabáló, a Holtak Evője. Részben krokodil, részben víziló, részben oroszlán volt testileg. Hasonlított Markolábra, a Csillagzabálóra. A csillagok az emberek, gyakran a lelkek, Markoláb a lelkeket zabálja az égen. A csillag a megszületendő élet jelképe, csillag formájú a Pete, az Ikra, a Tojás.

A “Száj megnyitása” ismert Közép-Amerikában is. Perdöntő ismeretet adott számunkra Graham Mancock az Istenek kézjegyei című művében, amikor a 19. fejezetben azt írja, hogy Közép-Amerikában az “Áldozat”-ra használt P'achi szó annyit jelent: “Megnyitni a szájat”.

A P'achi magyarosan Pacsi, aminek tükör formája a Csapi. A Csapol ige mellett létezik a Pacskol, Paskol is, amelyek ütést is jelentenek. Ide tartozik a Pacsit-fal, a pacsit szó létezik Mezopotámiában is. A pacskolással alkotott vályogtéglák igéje is a Pacsi és Csapi, csapkodás. A Tapics szó is ide tartozik. Az indián szó tehát kapcsolatban van a magyar megfelelőkkel.

Egészen lehetetlen, hogy ilyen bonyolult nyelvi szövevény csak úgy véletlenül jöjjön létre, és essen egybe több kontinens távoli részein. Ilyen véletlen nincs. A nyelvészeknek csupán azt kellene megérteni, hogy a magyar az ősnyelv. A legnagyobb titkok hordozója itt van Európa közepén. Nem kell más kontinensekre utakat tenni, és más nyelveket kutatni, mert egy nyelv sem olyan régi, mint a magyar nyelv.

A Száj megnyitása szertartás fontos eszköze volt a “Peshenkhef”. A főpap és négy segédje forgatta ezt az ütőeszközt. A leírások és a domborművek szerint ezzel az eszközzel hatalmas csapást, Pacsit mértek a mumifikálódott tetemre. Az ütés, csapás folytán a Száj kinyílt, és a fáraó, vagy más személy lelke a nyitott szájon át a Mennyekbe távozott.

Az egyiptomi Peshenkhef szó igen nehéz, de segít az Ács-Bárd fogalma. A Vadász, a Kaszás, a Kilenc Vitéz, az Orion, a Vezér égi rajzolata egy nagy vágóeszközt, bárdot tart, amellyel lecsapni készül. Ez a bárd egyes fordítások szerint Ács-Bárd, ez lenne a Peshenkhef, amivel lecsaptak a holtak tetemére, hogy nyíljon ki a szája, ahol a lelke kiröppent, és az égboltra távozott.

A Pesh a Pecs változata. A Pecs-en-Khef olyasmi, mint a Pecsén-Kep, ami azt jelenti, hogy az eszközzel Pecsén Kepték, Kapták. A Kap magyar ige a latinban Habeo, a germánoknál is szereplő magyar ige és főnév. A Pecsén-Khef tehát összetett szó, a Pecs a Pecsenye szóban is jelen van, ami a Pecs-Enje lehet. A Pecsen-Kep/Kap azt jelenti, hogy az eszközzel a has alsó részére, ahol a Pecs van, ütést mértek, ami hatására a száj kinyílt, a testben lévő levegő és gázok kirepültek a szájon.

A Szájfelnyitás művelete a Pecs, Pacsi szavakra megy vissza. Ha egyes nyelvek között csak kevés azonos szó van, az valamilyen kapcsolatra ad bizonyítékot, de ha nagyon sok szó azonos, ráadásul nyelvtani jegyek is azonosak, akkor ott rokonságról kell beszélni.

A Peshenkhef egy ácsbárd, ütőeszköz, a név a magyar Pecs-En-Kép mai formához áll közel. Az En (Én) három jelentése Isten, azután kb. Herceg, és végül minden magyar, az Én/En alapján. Azt is felvethetjük, hogy Pöcsén-Kap az eszköz értelme, az ütés iránya szerint. Az ütés azonban a nemi szerv felett érte a hasfalat, tehát nem valószínű ez az elképzelés.

Ez az eszköz igen fura. Ha a Pécs, Becs, Bécs fogalmat vesszük, akkor valamilyen kerek dologra gondolhatunk. A Pecsét is kerek, mint a Nap. Esetleg a Napot jelenti, átvitt formában?

Ozirisz neve Osz-Iri, ami Sok-Szem értelmű, a kilec fő szem, vagyis csillag a Vadász, Nimrúd, stb. Csillagképpel azonos. Változata az Orion, amely nevet nem értenek a kutatók. Görög szó, összevetik az Urológiával, az esőzéssel. Or-Ion Hegy-Lakó. De az Or Úr is gyakran, tehát az Úr, az Ég Lakója is lehet Orion. Az Uri-An az Ég – An, Ura. Az egyiptomiaknál a Mennyei Úr a Szah, ami viszont a Száj szó változata. A Száj az a hely, ahol az égen a lelkek átmennek Isten örök fényébe.

Amikor Vezér a Duat ura lesz, akkor kapja a Szah nevet, ami tehát az Orion, a Kaszás neve. De az ókori Egyiptomban a mumifikálásra is a Szah szót használják. A Szah-Raz a Száraz és a Szahara rokona is egyben. Lásd még a Szárad és a Szahel. A Duat a túlvilág neve. Ez a szó a Du-At alapján Indulás-Át, vagyis a lélek indul az Átra, Isten örök fényébe. A mumifikálás eszerint “szárítás” is lehet?

A múmia feléledésének eseményéhez szükség volt a fáraó fiára, a trónörökösre, akinek a címei között szerepelt a Hor név. A szertartásra az elhunyt király testét bebalzsamozták, és állva helyezték el egy kis állvánnyal szemben, amelyen lótusz nyílott. A lótusz jelképezte Hor négy fiát, a király unokáit, akik viszont a négy világtájat jelenítették meg. A Ló-Tusz Nagy-Tűz értelmű, a nagy fogalma van jelen a ló-darázs, ló-tücsök, ló-hangya nevekben. Hor sólyomálarcban, “négy fia” kíséretében lassan közeledett a múmiához, felemelt egy ácsbárdhoz hasonló szerszámot, amely fémből készült. Egy ütéssel, vagy vágással szabaddá tette a halott király száját, aki ekkor már Ozirisszel volt azonos, már viselte Ozirisz jelvényeit is. A négy fiú az “ujjait” használva, melyek szintén fémből lehettek, ugyanezt a szertartást végezte el.

Ennek a titokzatos eszköznek az angol olvasata Pesh-en-khef, a másik olvasata Peszes-Kaf. Ez a Kaf a Kap szabályos változata. Anyaga vasból, egyiptomi nevén Bia-ból készült. A Vas több jelentésű, az egyik a Fehér. Felső-Egyiptom koronája is fehér. Mivel Felső-Egyiptom nagyvárosa Vaszet, kimondva Vasz, ami Vácnak hangzik, Fehér értelmű. A fehér a halál színe is több népnél, a Napisten nyugaton megy le, a nyugati megye neve Vas megye. Szumerban a vas értelme Öt. Az öt órai tea ma is divatos Nyugaton, ahol a West (Veszt) Nyugat, ahol a Napisten este lemegy az égboltről. Ezért a Vesz és Veszt a Napisten “elveszéséről” beszél. Az öt órai tea azért lehet fehér, mert fehér terítő mellett fogyasztják el a teát.

A Bia a mai magyar nyelvben is szerepel. Bia város Budától nyugatra van, ami a központtól nyugati helyzete miatt kaphatta a Bia, vas és fehér nevet. Mellette fekszik Torbágy, a két települést egy helységbe vonták össze, majd szétválasztották. Kelebia település nevében is ott a Bia, Kel-E-Bia jelentése a Kelő Nap-Háza-Bia, Fehér. A Bian változat van a Fa-Bian, Fábián névben, ami Fehér-Fa értelmű. Bianka női név, értelme Fehérke. De a Blanka is Fehér. Szubartuban, ami bibliai név, volt egykor Biai-Nili, ami Biai-Nyílás lehet.

A bia vasnak misztikus tulajdonsága volt. Elsősorban meteorvas formában ismerték, ezért nagy becsben tartották. Állítólag értékesebb volt, mint az arany.

Több egyiptológus, mint Wainwright és a kanadai Mercer, észrevette, az ácsbárd alakja megegyezik a Nagy Medve csillagkép alakjával. A csillagképet az egyiptomiak Ökörcombnak, Meshtw-nak nevezték, írja Robert Bauval és Adrian Gilbert. A német Borchardt szerint azonban inkább a Kis Medve lehetett az ácsbárd alakjának ihletője.

A főpap, vagy Hor nevében a fáraó fia végezte el a szájmegnyitást. Segítői, akiknek vas ujjai voltak Hapi, Imszet, Duamutef és Kebekszenuf. A belső szerveket kőedényekbe tették, ezek a kanópuszok. A Középbirodalomtól kezdve az edényeknek emberfeje volt, az Újbirodalom második felétől Hapi majom, Imszet vagy Amszet ember, Duamutef sakál, és Kebehszenuf sólyom fejű lett.

Hor négy fia mellett mindegyik edénynek volt egy védőistennője is: Imszetnek Izisz, Hapinak Nephthüsz, Duamutefnek Neith és Kebehszenutnak Szelket. Általában Imszethez került a máj, Hapihoz a tüdő, Duamutefhez a gyomor, Kebehszenufhoz az alsó test szervei.

Hor négy gyerekének a neveit bizonyára értelmezték már az egyiptológusok. A majom, az ember, a sakál, a sólyom csak hosszú évszázadok eltelte után csatolódott a nevekhez, bizonyára más szimbólumok miatt, amely szimbólumok a szertartáshoz kapcsolódtak. A szertartás és a nevek nagyon régiek, a piramisszövegek kezdeteinek idejéből valók, ami Kr.e. 2.700 körüli, de esetleg ennél a kornál is régebbi.

Imszet nevében talán Szet isten van jelen, az Im esetleg Szív.

Ha-Pi szó szerint Háza a Csillagoknak. Ez a Nílus másik neve is. A vizek gyakran viselik ezt a fogalmat, mivel a napfény ragyogva csillog a vizek felszínén. A Rá-Ba Rá Napisten Fia, a Du-Na a Nap-Háza. A másik két név jelentését egyelőre nem találni.

A piramisszövegekben a szájmegnyitó eszközt Upuaut ácsbárdjának nevezik. Upuaut egy sakálisten, aki “Megnyitja az utakat”. A névben feltűnik a magyar út szó, ami gondolkodásra készteti az embert. Az U és Pu is ismerős. Az U a szumer mellett a magyarban Ü és Ő, az Örökkévaló, Magasségos, Végtelen fogalmát tartalmazzák. Zi-U-Szud-Ra neve Élete-Örökkévaló-Déli-Ember. A Pu Kapu, és üresség, a magyarban és az akkádban is. U-Pu-A-Ut eszerint az Örökkévalóság-Kapujának-Nagy-Útja értelmet tartalmazza.

A szájmegnyitás felügyelője a nagyon ősi Hem városában élt. Ezt a várost Létopolisznak nevezték görögül, jelzője volt a “Mennydörgés városa”, ami a meteorit-kultuszhoz kapcsolódott. Egyes görög nevek magyar értelmet tartalmaznak. Ilyen város Latopolisz, amely valóban Látópolisz, a latesz nevű halról, a látotthalról lett elnevezve. A Létopolisz a Lét városa, ami összefügg az emberi Lét fogalmával.

Egyiptom fáraói az égbe jutottak, de vitték magukkal az összes embert is, akik uralmuk alá tartoztak.A gonosz emberek lekének a sorsa a megsemmisülés volt. A lelket Vezér, a Vezető, vitte fel a Vezér csillagképhez, ő volt a pszüchopomposz, a lélekvezető. A csillagkép övét jelzi a három piramis Gizehnél. Ez a három piramis azonos helyzetben van, mint a Vezér, Orion három középső csillaga. Az Alnitak és Alnilam arab csillagnevek a Nyílás magyar szó alakját utánozzák. A harmadik csillag neve Mintaka, ami viszont teljesen magyar név. Min isten a Mindenség teremtője, neve közel áll Mén nevéhez. Ő maga Min Krétán, akit görögösen Minosznak neveznek. Kréta, vagyis Kér-Ta, szintén magyar birodalom volt. A Ta ország, hely, kicsinyítve Táj. A Ka egyik jelentése Kapu. Tehát Min-Ta-Ka csillagánál, a Menny-Tájának-Kapujánál megy be a lélek Isten örök fényébe. Mellesleg az arab nyelvben is igen sok magyar szó van.

Ozirisz, másik egyiptomi nevén Vezér, hatalmas kultúrhős volt, aki halála után feltámadt, Izisz segítségével, nemzette Hort, a tökéletest, a reggeli Napistent, majd felment az Égbe, és Óriás, vagyis csillagkép lett. Nevei gyakoriak a magyar nyelvben, Nimrúd, Vadász, Kaszás, Kilenc Vitéz, Vezér, de más nyelvekben is ismert.

Élete történetét a “Vezér legendája” verses elbeszélésben írtam meg.

 °

XIV. EGYIPTOMI MESE Tartalom ⇑

HAT-HOR

Ősi istennő, akinek a neve magyar eredetű. Sok más nyelv is magyar eredetű, aminek részletes bizonyítása még nem történt meg. Az jelent különösen nagy gondot, hogy a fontos pozíciókat a magyar kultúrában olyanok foglalják el, akik nem értenek sem a magyar írásfélékhez, sem a magyar nyelvhez. Alapvetően germanisták és szlavisták uralják a magyar nyelvet, ami teljesen tévútra vezeti a kutatókat. A magyar kutatókat pedig igyekeznek kiszorítani mindenhonnan, nem engedve, akadályozva eredményeik terjesztését.

Hat-Hor istenasszony neve és személye nem tartozik a Kilencségekhez, vagy a Nyolcságokhoz, mégis nagyon fontos és régi. Már az Óbirodalom előtt is ismert istennő.

Hat-Hor nevének jelentése Hor-Háza, illetve Háza-Hornak. A Hat a Ház fogalmának egyik szótani alakja. Az alapszó a Ha, aminek van a Ház jelentésen más értelme is, mint pl. a Ha-Ha nevetés. Azonban a Ha alapszó Ház jelentése nagyon fontos, mert belőle több változat alakult ki. Ráadásul sok más nyelvben is megjelenik ez a magyar alapszó is, ami ezeknek a nyelveknek magyar eredetet valószínűsít. A Ha Ház jelentését keresgélni kell, mert nincs olyan szógyűjtemény, amiben az alapszavaink helyesen szerepelnének. A Mostoha értelme Mástó(l)-Ház, vagyis a gyerek egyik felmenője nem a természetes szülője. A Hab szó is összetétel, Ha-Ab alapján Háza a Víznek, ebből lett a mai Hab szó.

A Hat, mint Ház, bizonyos, mert ezt az értelmet adták a kutatók a szónak. A Hor természetesen a reggeli felkelő Napisten neve. Hor a mai magyar nyelvben is gazdagon elterjedt.

Jelenlegi ismereteink szerint a Hat magyar szó, gazdag rokonsággal. A Ha több irányban fejlődött tovább, amelyek közül az egyik a Hat.

A Hat tehát elsődlegesen Ház. De van rokon alakja is, a Ga. A Ga és Gé elsősorban Föld, de a Ház fogalmát is tartalmazza. A Gá-Lya jelentése Ház a Vízen. A Gally a Fa Háza, fenn van a magasban. A Galya-Tető névben a Földanya-Teteje értelem van benne. A görög Gaia és latin Gea Földanya. De ide tartozik a Hajó szó is, ami Ha-Jó alapján Ház a Vízen. A Hazug szóban is világosan látható a ház értelme, mert Ha-Zug alapján Ház-Zug a jelentés. A Zug-Háza, az igazat egy zugba teszik a hazugok, ahol nehéz megtalálni az igazságot.

Egyiptomban a Ha után egy helyképzőt, a Ta rövidülését, a T hangot tették. Így képződött a Hat szó. A lapp Hotu is Ház, amely szó rokon az egyiptomi Hat szóval.

Nehéz szó a Határ. Két változata is van, a Ha-Tár, és a Hat-Ár. A Ha-Tár egy olyan terület, amelyet a Ha, vagyis a Ház Tárol. De a Hat-Ár értelmezésben a Hat a Ház, az Ár pedig egy Kő, ismert szóval a határkő. Mind a két megoldás jó, ezért nem lehet a kettő között dönteni, melyik az eredeti. Vannak hasonló szavak, amelyek kettős jelentéssel bírnak. A Hat ige is ide tartozik, valamint a Hat számnév. A Hatol, Határoz, Hat-Van, Hat-Vány, Hat-Tyú, Hatalom, mellett a Hatra város neve is ide tartozik. A Hattyú madárnév, a csillagkép valóban Hat (6) fő csillagból áll. A Hat számnév segítségével megállapítható a Tyú Csillag jelentése. A Tu Nap, Utu, kicsinyítve y-al Kis Nap, vagyis csillag. A pártus Hatra város nevében a Hat Ház, Város, a Ra Napisten. Igaz, a Ra lehet Ember és Lény, azután Fekete a szkítában, és rag is.

A Ha szó végén a T helyett más hang is lehet. A T a foghangok csoportjába tartozik, közvetlen társa a Z is, ezért a Hat és Ház egyértelműen rokon.

A T zöngés párja a D, ismert is a Had szó. Egy had egy házhoz tartozik, több had adja ki a sereget. Egy Had egy Házhoz tartozik, a hadban lévő emberek egy vezetőhöz tartoznak. A székelyek katonailag három hadba szerveződtek.

A Had, illetve Hadúr nevének érdekes rokona az Ad-Ad istennév, aki szintén hadi isten volt. Ennek változata a Had-Ad istennév, ami Had-Atya jelentésű, a név rokon a Hadak Ura istennévvel.

A Hát a test Háza, ezért a Hát és Hat közeli rokonok. Nem csupán a test háta ház, amely tartalmazza a szerveket, hanem a Földnek is lehet Háta. Egyes helyeken a lakást a földhátakba építették bele. A hideg és a szelek ellen az így elkészített házak jól védték a benne lakókat.

A Has is Ház, tartalmazza a belső szerveket.

A Hát párja a Kas. A Mell-Kas is ház, benne a szív és a tüdő. A Méh-Kas is ház, a méhek háza. A latin Casa jelentése Ház, tehát ebbe a csoportba tartozik.

A Kas változata a Kacs. A növényi kacsok alkothatnak ritkás szövevényt.

Mun-Kács nevében a Mun a Menny, régi Men, Meny mély hangrendű változata. A Kács Ház. Valóban, Munkács vára egy magas hegytetőn épült, magas, vagyis mennyei ház volt.

A Haza is a lakhelyet jelenti, a házat, ahol az ember él. Változata a Háza, települések neveiben, és érdekes a Káta is. Sok Kata volt a Dnyeper, Boristen mentén, amely magyar jelenlétet bizonyít.Ma is van Nagy-Káta, Per-Káta, stb.

Germán nyelvekben a Hause, House Ház. A norvég nyelvben Hus.

A latin Costa part. Maga a Part is Ház, a víz háza. Egyiptomban sok a Per, a szumeroknál van Pur, és keleten sok Pur, Nagpur, Szingapur, és van Par is a magyaroknál, mind Ház, Város értelemmel. A Costa Cos és Ta szavakra bontva mutatja a Cos Házzal való rokonságát. A latin Costa Borda, ami szintén Ház. Costa Rica állam neve Gazdag Part, de a Costa, mint a víz háza, sok helyen szerepel.

Megemlítendőmég a Kastély szó. A Kastély két szóból áll, a Kas és a Tély szóból. A Kas egyértelműen Ház. A Tély eredetileg Til volt, ami a szumerban is Til, csillag és csillogó érztelemben. A Kas-Tély tehát Ház-Csillogó, szép, amilyen egy kastélynak lennie kell. A spanyol Kasztil is Kastély, Ó-Kasztília mellett Új-Kasztília is ismert. Az angol Castle vár, erőd manapság, de kétségtelenül eredetileg Kastil volt.

Hat-Hor nevében a Hat előtag tehát magyar nyelvű.

Van a Hat szónak egy másik jelentése is, az eddig bemutatottakon kívül, ami nem Ház, hanem Meleg. A jégkorszakban a ház meleg hely volt, innen eredhet ez a szó. Akinek sikerült bejutni egy házba, az meleg helyre került, ahol lehetett melegedni, nem volt hideg. Az is előkerült a kutatás során, hogy a Ha és He, meg a változatok a Hővel kapcsolatosak. Ez a jelleg is az ősnyelvhez kapcsolódik. Az angol Hot jelentése meleg.

Hor isten nevét egy előbbi mesében ismertük meg.

Maurice Cotterell így ír Hat-Hor istennőről: Hórusz felesége, Ré szeme. Tehénként ábrázolták, vagy tehénfejű nőalakként, szarvai között napkoronggal. Általában jótékony istennő, de időnként pusztító, kegyetlen arca is megmutatkozik. Egy mítosz szerint egy alkalommal majdnem kiirtotta majdnem az egész emberiséget. Nevét Hatornak átírni tilos, mert a neve úgy értelmetlen lesz.

Apja Rá, vagy Ré, a magyar mély és magas hangrend szabályai szerint. A Ht-Hr forma a koptoknálHat-Hor. Luft Ulrich szerint a név értelme “A Távoli Szentélye”. Ebből a fogalomból vezethető le alakja. A szépség, a szerelem, az anyaság, az öröm istennője. Hozzá tartozik a zene, a tánc, az idegen földek, és a termékenység.

A Nyugat Úrnője, az elhunytat köszönti a Túlvilág kapujában.

Segít a szülésnél. A magzatvíz elfolyása kapcsolja a Nílushoz. A Nílus viszont az égi Tejút földi mása, ahonnan a gyerekek születnek. A Baba tündér, a Bába tehát tündért hoz a világra, akinek neve Tünő-Csillag, tehát kapcsolatban van az égbolt csillagaival. A bányászok védelmezője.

Tehénistennő, fején szarvakkal, amelyek között a Napkorong van. A szarvasmarha Afrikában nem élt, Európából vitték át, talán Kr.e. 5.000 táján. Ezért a Tehénistennő, és a tehénhez fűződő elképzelések Európából erednek. Maga a magyar Tehén szó a Tején változata, hasonló a Fejér szó Fehérré változásához. A Tej Enje, szó szerint Tej Istennő. A Tej a Tejúthoz is tartozik, ahonnan tejjel etették az embereket az istenek.

A Napkorong körül egy kígyó van. A Kígyó régebbi magyar neve a Kíjó, a Ki a szárazföldek neve, a Jó folyó, amely kíjó alakban átöleli a szárazföldeket. Ureusznak nevezik Egyiptomban, ami egy támadó kobra. A Kob-Ra Köb-Ra, a nyakán széttárja a bordákat. A Ra Nap, de Ember is, avagy lény. Egyiptomi neve Iaret, ami Jár értelmű. A kobra átöleli a Napot, ami azt jelenti, hogy a Nap a Tejútban van. Maga a Piton Pi-Ton alakban Csillag-Víz, Csillag-Tó. Valamiképpen az egyiptomiak tudták, hogy a Nap a Tejút része.

Hat-Hor görög megfelelője Aphrodíté, akinek neve szintén magyar. A-Phrodít-É a Víz-Fodorító-Háza. Hat-Hor más neve a Mehet-Weret istennő, a Nagy Áradás. A Mehet a Mahat változata lehet.

Tükör van olykor a kezében. A Tu-Kör a Nap-Köre, varázslatos eszköz. Az Evilág és a Túlvilág is benne van. Mindent megfordít, ami itt az Evilág, a tükörben fordított, az a Túlvilág. A Tükör a szépséghez is tartozik.

Thot az írás feltalálója, Szesat a felesége. Az írnok neve SzS. Egyes helyeken nőnemű szavakról írnak, de Egyiptom nyelve nem ismerte a hím nem és nő nem fogalmát a főneveket illetően.

Az Égi Tehénnel, Szahmettel is azonosították Hat-Hort.

Baszt, vagy Basztet istennő szintén egyes korokban kapcsolatos volt Hat-Horral. Basztet oroszlán formájú, úgy közösül férfiakkal, felső helyzetben, máskor macska, aki szelídebb. A vidámság istennője is, mint Hat-Hor.

Ízisz az anyja, de ez nem állja meg a helyét. Van egy Bata isten is, akinek a neve a Ba lélekből ered.

Az Alvilág őre Nehebkau, aki Hat-Horral fogadja a lelket.

Ismert a Hét Hat-Hor, a szülésnél jelent meg, megszabták a baba sorsát.

Hat-Hor Punt úrnője. A Punt a Fönt, a név megjelenik a Fot nép nevében, majd Magyarországon Fót nevében.

Szent köve a türkiz, ez a név is a türkhének, vagyis etruszkok nevéből ered, akik magyarul beszéltek.

Több fája van, a Déli szikomorfüge Úrnője, ami Nebet Mefket.

A Nap egyik szeme is. Tudjuk, hogy a Szem a Nap neve, a Bal-Aton-Szemes, vagy Beth-Szemes nevekben is a Napot jelenti. Az akkád Szamas is Napisten. Hor három harcot vívott meg Széttel, amiben elveszti egyi szemét. A Nap egy kör, szem, innen a kérdés. De máshol is előfordul ez a probléma. Ehnaton és Nopretéti is egy-egy szemet visel, mint férj és feleség. Hor a harcban visszaszerzi a másik szemét is.

Hat-Hor az Ég uralkodónője is, asztrális istennő.

A csodálatos Hat-Hor az egyiptomiak bukásával lassan elhalványodott, de újabban új erőre kapott.

 °

XV. EGYIPTOMI MESE: Tartalom ⇑  

TAWERET, TAURET

Az egyiptomi magyarok, hunok és kelták, de a többi nép is, óriási hatással volt az emberiség történelmére, fejlődésére. Ők maguk viszont egy nagyobb kiterjedésű és régebbi civilizációból származnak, amit az Elsők Birodalmának nevezhetünk. A nagyon régi birodalmak nevei többnyire elvesztek, de néhány azért fennmaradt.

Az egyiptomi istenvilág egyik legérdekesebb istene Taweret. Az istennő kozmikus jellegű, mint több egyiptomi isten, modern, és tudományos jellegű. A neve igen magas rendű, ami felveti, hogy az egyiptomiak jóval magasabb színvonalon éltek, mint azt képzeljük róluk. A csillagászat mellett több más tudomány is igen fejlett volt, köztük az építészet, az orvoslás, különböző művészetek, és mások. Ne feledjük, hogy hét egyetemük volt, ahol az ifjak magas szintű oktatásban részesültek. Amikor befejezték tanulmányaikat, a fáraó az állam költségén Szumerba küldte őket, további tanulmányok folytatására.

Taweret nevét írják Taveret, Ta-Weret és Tauret formában. Mivel az egyiptomi szövegek olvasatában sok a bizonytalanság, különösen a magánhangzók esetében, ezért az apróbb finomítások a nevekkel kapcsolatban teljesen jogszerűek.

Toerisz, Toérsz a görög neve. Szabó György Mitológiai kislexikonában említi még a Thuerisz, Ipet, Opet neveket. Azt is írja, hogy a név jelentése “A Nagy (Istennő)”. Általában A Nagy értelmezést adják meg a kutatók.

Vemhes vízilóként ábrázolták, emberkézzel, lógó női mellekkel, krokodilfejjel, oroszlán lábakkal. Feladata a terhes anyák védelme, a meddőség megszüntetése, a gyerekek védnöke. Ha nem védő, hanem bosszúálló szerepet kap, akkor a víziló oroszlánfejet visel. Oroszlán, víziló, krokodil, kevés emberi jelleg, ebből lett az istennő összegyúrva. A haragos Taweret a rossz szellemek és démonok elijesztője, akik így nem férhetnek a szülő anyához és a gyerekhez.

Néha az ankhra támaszkodik, ami az egyiptomi kereszt. Gyakran Sa amulettel ábrázolták, ami a védelem szimbóluma. A termékenység védnöke. Aki eltávolítja a vízet, ami a magzatvíz elfolyására vonatkozik. Aki Nun vízeiben van, jmit-nnw. Nun az ősvíz, a magyar Nuna szóból. Ipet a Dajka, az Ipy szóból, Reret a Koca, és Hedzset (Hedjet) a Fehér. Ő a Horizont Úrnője. Ízisszel és Hathorral is azonosult a későbbi évszázadokban.

Taweret nevében a Ta Ország, Táj. Hasonló a Ta-Kem, Ta-Deseret, de a Ta igen sok nyelvben is szerepel, a magyarban is. A Földanya mindig nő, az őt jelző hangok is nőt jelentenek, mint a Ta mellett a Da (Dada), a kelta Dé, a magyar Di, a rövidülések, mint a -t és -d. Taweret tehát tényleg Nagy, mint egy ország. A Wer valójában Uer, másként Úr, ami szerepel a Tauret névben.

Érdekes, hogy Robert Jordan “Az Idő Kereke” kitűnő regényfolyamában, a cselekmény három hős köré van szőve, akik Ta verenek. Kétségtelen, hogy az író ismeri a Taweret nevet, amiből megalkotta a Taveren szót, ami férfiakra vonatkozik. A Ta verenek maguk szövik az idő fonatát és az emberiség sorsát. Fiatal fiúk, akik döntő hatással lehetnek az emberiség jövőjére a Sátán elleni harcban. A Ta veren N hangja azonban eredendően nő jelentésű, a férfiak egyik hangja az R. Robert Jordan szerint az Univerzumot az Igaz Forrás mozgatja, amely egy hím nemű – Saidin, és egy nő nemű – Saidar-félre tagolódik. A nevek kicserélődtek, illetve a másik nemre vonatkoznak.

A piramis-szövegekből lenyűgöző kép bontakozik ki Tawerettel kapcsolatban. A piramis-szövegek Kr.e. 3.600-ból valók, tehát a dinasztiák koránál régebbiek.

Robert Bauval és Adrian Gilbert “Orion rejtély” című könyve foglalkozik a halotti szertartásokkal, közben leírják az égtájak fontosságát. “A fő égtájak döntő fontosságúak voltak a szertartások szempontjából: a dél (a meridián) jelölte a ciklus kezdetét, a nyugat a jelképes halál kezdetét, amikor a csillag láthatatlanná vált, a kelet pedig az újjászületéssel volt kapcsolatos, amikor a csillag heliákusan kelt fel. Az északot a jelek szerint rögzített pontként kezelték, ahol a folyamathoz szükséges energia képződik, így egyfajta köldökzsinórként kapcsolódott az egész eseményhez. Ott volt a termékenység és gyermeknevelés víziló alakú istennőjének, Ta-werwtnek (vagy Ta-veretnek) titokzatos tartózkodási helye, és az a csillagkép képviselte, amelyet ma Sárkánynak (Draconisnak) nevezünk. Érdekes, hogy Taveret lakhelyén, az égbolt pólusának térségében egy “kikötőpózna” is állt, amelyből kötél vagy fonal bukkant elő. A piramisszövegek gyakran említik ezt a kikötőpóznát a csillagszertartásokkal kapcsolatban, és egy későbbi periódusban számos csillagászati rajzon ábrázolják”.

Ez tehát az a lenyűgöző és grandiózus kép, amely új megvilágításba helyezi az őskorról és ókorról elgondolt és kialakult képzetünket. A képzet jobb megértéséhez a magyar nyelv nagyban hozzájárul, mivel ezt a nyelvet beszélte Ozirisz és népe. Ta-Weret neve szintén magyar nyelvű, mint sok egyiptomi isten neve.

A Ta-Weret, vagy Ta-Veret név az ókori képzet kulcsa. A Ta mindenképpen a Föld és Ország egyik magyar neve, a Ta kicsinyítve Táj, kis ország. A Veret ige és főnév is. A Ta Veretője közel áll az ókori Ta-Veret névhez.

Tovább gondolva, sok szó hangtani módosulását ismerve, elfogadható, hogy a Werwt/Veret tartalmazza a Feret fogalmat is. A Feret változata a Fered, Ferde, Ferte, a Szubartuból ismert Farta-Tu katonai műszó, és mindez a Perdít, Fordít, Ferdít, Ferdül, Perdít, sőt a Pereg, Pörög, Forog, Pergő, Pörgő, Forgó csoportba is szervesen illeszkedik. A Farta-Tu azt jelenti, hogy a Far felé fordulj, és nyilazz, a Tu a Hely, Föld. Egyszerűbben Térülj-Fordulj az értelme.

Mindez azt jelenti, hogy Ta-Weret vagy Ta-Veret egyszerűen a Ta, a Föld, Orszég Ferdítője, Forgatója, Pörgetője, csillagászati értelemben. Megdöbbentő és elképesztő tény. Őseink egy istennőt neveztek ki a Ta, a Föld bolygó forgatására. Teljesen tisztában voltak azzal, hogy a Föld bolygó forog saját tengelye körül. A Ta Ferdítője, a Ta Forgatója Ta-Veret, aki azért istennő, mert a Ta a Földanya is, bár több neve van. Azon is lehet gondolkodni, hogy a Veret Ver igéje is benne lehet a Föld forgatásának elképzelésében? Ha folytonosan veri, paskolja Ta-Veret a földet, akkor a Föld forog.

A Föld körül látszólagosan elmozdul az égbolt. Ez a kép igen modern, pontosan fedi a modern világképet. De azt kell állítani, hogy a Föld pörgő jellegét, és a csillagok ehhez viszonyított állandó helyzetét őseink felfedezték, és istennevek segítségével közkinccsé tették.

Ta-Weret északon lakott, a pólusnál, ahol a Földet pörgetik. Az istennő a születés istennője is, a fény újjászületése minden reggel hozzá is kötődik. Mivel a gyerekek a magyar hagyományban csillagok, új fények a Földön, természetes, hogy Ta-Weret a gyerekekért is felelős, és védi őket.

Az ember, az oroszlán, a víziló és a krokodil vajon fenn van-e az égen? Az ember igen, több csillagképben is, az oroszlán igen. Az egyiptomi csillagképek között volt-e víziló és krokodil? Sajnos, nincs vizsgálható egyiptomi égbolt térkép.

A kozmikus köldökzsinór szintén a születéshez tartozó kép, ami a Föld forgatásához szükséges. Cusco város neve Peruban szintén köldök értelmű, ami rokonságban lehet az egyiptomi köldök fogalommal. Az inkák, aymarák, mayák és más indián népek ugor besorolása feltételezi, hogy igen régi népek, aik kapcsolatban voltak a több tízezer éves magyarokkal. Tündér Ilona magyar istennő létezik az inka mítikus hagyományban is, ami jelentős bizonyíték arra, hogy az inka kecsua mitológia a magyarból szakadt ki sok évezrede.

A kikötőpózna képzete arról szól, hogy a Föld egy hajó is, amely úszik a végtelen űrben, de a kikötőpózna a kötél vagy fonal segítségével egy bizonyos helyzetben tartja. Ez az irány az északi irány, ahova a földtengely mutat. A földtengely 26.000 év alatt ír le egy precessziós ciklust. A fonal tehát így tartja északi irányban a földtengelyt, amely egy kört tesz meg 26.000 évenként. Ennek a tudományos ténynek a felismerése nem csekély szellemi teljesítmény, és nem képzelhető el ősibb megfigyelések és bizonyítékok nélkül, amelyek Egyiptomnál jóval régebbiek.

A csillagok mozognak az égen, azután a csillagokat névvel kellett illetni, csillagképeket alkotni a látszólagos ábrák alapján, azután matematikai és fizikai szabályokat alkotni, nem könnyű feladat. A tudást rendszerbe kellett helyezni, hogy vizsgálható legyen. A csillagászat utolsó 5.000 éve arra mutat, hogy az adatok és tudás ennél az időnél jóval régebbi, amiről ókori mítoszok is beszélnek. Az egyik ilyen szál Thot isten Atlantiszból érkezése, a másik forrás arról beszél, hogy volt az egyiptomiaknak egy időbeosztása, ami több tízezer évre ment vissza. Ta-Weret istennő ezért nagyon hosszú időbeli fejlődés eredménye folytán jöhetett létre.

Az a meglátás, hogy ülünk egy ház teteján, vizsgálva a csillagokat, és felettünk a csillagos ég elfordul, egyfajta geocentrikus világnézet. De az a képzet, hogy Ta-Weret kezének forgató hatására fordul, ferdül a Föld, az már kozmikus világnézet. Mintha a szemlélő a Földön kívülről nézné az eseményt. A heliocentrikus világnézet egyértelműen galaktikus és kozmikus alapjában véve.

A latin Fortuna istennő neve Fortu-Na. A Na több jelentésű, Nagy, Ház, Kő, Nő, Igen, a Fortu viszont a Ferde, Fordu(l) változata. Mondás is, hogy a szerencse forgandó. Fortuna a Fordulás-Nője, a szerencse változik, bárki találkozhat vele. A játékkocka pörgése, fordulása is Fortuna jelenlétére mutat.

Ta-Veret neve rokon, nyelvi elemeit nézve, Nufertum isten nevével. Nufertum, Nofertum nevében a Tum a Tőm, az őseredet, a Nofer a Napúr, akinek az egyik jelképe a Lótusz. Valóban, ma is a Sárga lótusz neve Nuphar luteum, másként sárga vízitök, a Hévízi-tóban él. A Ló-Tusz Nagy-Tűz, szintén magyar szó. Nofertum neve Mindenség Szépsége, Ptah és Szakhmet (Nagy-Lótusz) fia, a memphiszi háromság tagja. De a Teremtés istene is, az ősvízből kiemelkedő Lótusz istene. Atum a Nap, a Tum benne van a nevében. Kezdetben még Rével is uralkodik, amikor Ré ellenségei megtámadják a Napistent. Oroszlán képében is megjelenik Nofertum, mert az oroszlán szintén napjelkép.

A mai Fertő-tó régebbi neve Ferton, a Ton a Tó régebbi alakja, párja a Don. A Fürdő szó is ide tartozik, aminek a változata a Feredő. Maga a fertő nem tiszta víz, tele növényekkel, ez a szó átment az emberi fertőre. Az egyiptomi Feretu fürdő volt. A ház kertjében készültek, tele lótusszal, a nagy melegben a vízben hűsölhettek a ház lakói.

Fontos meglátni, hogy Ta-Weret neve azt mondja, hogy a Föld forog, és nem az égbolt a Föld körül. A Föld tengelye 25.776 év alatt ír le egy teljes precessziós ciklust, ez a Nagy Év. Ennek felismerése tudomásunkra hozza a Föld gömbölyűségét, saját tengelye körüli forgását, és a Nap körüli keringését. A nutáció az a jelenség, ami a földtengely imbolygásából keletkezik, a precesszióra rakódik rá. Az év fogalma, a kezdeti 13 holdhónap, majd a 12 hónap és a 12 állatövi csillagkép azt igazolja, hogy a Föld Nap körüli keringése teljesen tisztázott volt.

Ta-Veret istennő tevékenysége egy tágabb mitológiai és csillagászati ismeretrendszerbe illeszthető bele, mintegy mozaikként. A mozaik teljesen illeszkedik a többi mozaikkal, és azt bizonyítja, az ősi magyar szupercivilizáció valóban rendkívül fejlett volt, megmagyarázhatatlan magas tudományos színvonallal, amely egyes vonatkozásokban fejlettebb volt akár a mai kornál is. Nem volt ismeretes a nép elárulása, a pénz hatalma, kisszerű emberek hatalomba juttatása, más népek legyilkolása, kifosztása, és sok egyéb szörnyűség, ami a mai emberiség egy részére igaz. A mitológia nyelvén magas szintű ismereteket voltak képesek átadni az embereknek. Az egyiptomi demotikus írás egyszerű magyar rovásírás, amit bárki elsajátíthatott, mert egyszerű hangírás.

Felvetődik az Ur-Su név, ami az Úr-Keze jelentést tartalmazza. Az Úr-Su továbbá Őrző, akik az őrző angyalok. De az Ursus a Medve a Nagy Medve és a Kis Medve viszont már a cirkumpoláris csillagképekhez tartozik. Ez nem lehet véletlen, a Sarkcsillag körüli csillagképek neve éppen Ursus. A név latin, de nagyon közel áll az Ursu szóhoz.

A magyar Nagy Göncöl és Kis Göncöl neve szintén összefügg a Föld bolygó forgatásával. A név helyesen Gyön-Szül, ami a Föld forgásának a neve, gyön és születik az új nap, az új fény. Az Ursus közeli hangtani rokona az Orsós, az orsó is pörög, forog, mint a Földanya, a tengelye körül. A Göncöl-Szekér második szava Szék-Úr, a kocsi, szekér magyar találmány, mintegy Kr.e. 6.000 idejéből, Torontálból. A Szék-Úr a Nap-Úr, aki a Föld pörgetésében fontos szerepet vállal. Ezért kapta a két Göncölszekér a nevét.

Tauret névformában a Ta-Úr a Föld Ura. Azt is tudjuk, hogy Minotaurosz nevében a Taurosz Bika értelmű. Kis-Ázsia déli részén emelkedik a Taurosz, latin Taurus hegység, a név Bika, de valójában a Ta Ura, vagyis az Ország Ura. Tehát egykor voltak bikakirályok, pontosabban a királyt bikához hasonlították, bizonyára a bika ereje miatt. A Kentaur névben is ott a -taur, de a kentaurok emberlovak voltak. A Ken magyar ige alapvetően Nap is, rangnév a Kende, aki a Nap megjelenítője volt. Kent tartományának vízei magyar nevűek, ami egykori magyar alapnépességet jelez.

A japán o-furo értelme fürdő. A fürdő és a ferdülés, forgás valamiképpen összekapcsolódik. A japán o-furo ráadásul két magyar csillag nevével is rokon, amelyek neve Fúró-csillag. A Fúró-csillagok a póznával vannak rokonságban, ami segíti a Föld forgását. A Fúrók forgók, sebesen pörögnek, és a Föld forgását segítik. A magyar csillagászatban sok nagy rejtély van, amit nem is kutatnak csillagászaink. Ilyen nagy rejtély a két Fúró-csillag létezése.

Ta-Veret és Nofertum két csodálatos istennő Egyiptomból. Mindketten kozmikus jellegűek, rendkívüli titkokat hordoznak, mint a hozzájuk kapcsolódó magyar csillagnevek. Nagy feladat őseink tudását megismerni, feltárni, mert valamikor az idők folyamán jelentős része elveszett. Őseink tudásának kutatása feltétlenül szükséges, mert nincs jővő múlt nélkül.

 °

XVI. EGYIPTOMI MESE Tartalom ⇑

VAGYIS VÁC

Ebben a mesében, vagy másként fejezetben, Felső-Egyiptom történetéről lesz szó. Nagyon úgy tűnik, hogy az egyiptomi magyarok valamikor az ókor előtt előbb Felső-Egyiptomban alapítottak államokat. Baráth Tibor is arról ír, hogy a felső-egyiptomi királyok támadták meg Alsó-Egyiptomot, és egyesítették a Két Országot. A Ta-U-I egyiptomi magyar kifejezés, a Ta az Ország, kicsinyítve Tá-j, ami Kis Ország. Az U többes szám, tehát Ta-U Országok. Ehhez jön még az I, a Ta-U-I eszerint Országok-I, elég erősen magyar nyelvtani megnevezés.

Mén egyesítette a két országot, ő egyesítette Magárt és Hunt, így jött létre a Tejút földi mása, Égi-Pitom, a földi Tejút, a Nyílás mentén, ami a Tejút megépítése a Földön.

Nagyon messze az ókor elé kell mennünk, ha fogódzot szeretnénk találni Egyiptom megalakulása történetében. Feltétlenül azt kell gondolni, hogy őseink rendkívül fejlettek voltak sok területen, sokkal fejlettebbek, mint azt akarják gondolni sokan az emberiséget nem tisztelők közül. Tehát Felső-Egyiptom népe valahonnan, esetleg a Kárpát-medencéből érkezett a Nílus mellékére. De van hagyomány, ami szerint Toth, vagyis a Tejút istene érkezett Kr.e. 9.600 táján Egyiptomba Atlantiszból, és ő hozta a nagyon fejlett tudományokat. Nehéz kérdések, döntést hozni közöttük igen nehéz.

Egyértelmű, a régészet szerint, amely tudomány gyakorta félre viszi gondolkodásunkat, hogy a Nabta Playa területe egykor igen fejlett terület volt. Azt gondolhatjuk, hogy a területre északról magyarok érkeztek, igen fejlett mezőgazdasággal. Ilyen fejlett mezőgazdaság akkoriban nem létezett Afrikában. Nabta Playa neve több változatban is olvasható. Kiszáradt tómeder, vagy Időszakos vízfolyás is lehet az értelme. Az biztos, hogy a területen egykor egy hatalmas tó hullámzott. A tó mellékén emberek laktak, akik igen fejlett gazdálkodást hagytak maguk után. A régészek a gazdálkodásukat feltárták, és egy igen fejlett néphez jutottak. A Nabta Playa népe több olyan művelődéssel rendelkezett, ami nem volt meg Afrikában abban az időben. A szarvasharha tenyésztés csakis Európából származhatott. A Szahara műveltségeiben megjelenő szarvasmarha tényezők is Európához köthetőek, ahol a magyarok régóta megszelidítették a szarvasmarhákat.

A Nabta Playa tó kultúrája régi. Nagyjából Kr.e. 6.000 táján már kifejlődött állapotát mutatja, majd gyorsan elpusztul. Az éghajlat megváltozik, a tó kiszárad, az embereknek nincs víze, ezért elvándorolnak. Azt lehet gondolni, a későbbi tények alapján, hogy a Nabta Playa népe magyar nyelvű volt. A Nabta Playa népe a Nílus mellé húzódik, mert a sivatagosodó területén nincs életlehetőség. Ebből lehet levonni azt a következtetést, hogy a Nabta Playa népe, ami magyar nyelvű volt, hozta létre Felső-Egyiptom magyar nyelvű népét.

Az valószínű, hogy az őskorban, majd az ókorban, minden település nyelve egy kicsit eltért a többi település nyelvétől. Ez a sok kicsit eltérő nyelv, akár százezer formában is, tovább fejlődött, és új nyelveket hozott létre. A központi nyelv azonban maradt, sok név alatt, amit ma magyar nyelvnek mondunk. Ebben a korban már sok tízezer éve írunk, ami a nyelv fennmaradásának fontos alapja.

A Nabta Playa népe egy olyan nép volt, amelyik Felső-Egyiptomban egy nagyon régi időszakban magyar népet valószínűsített. Ezen aztán lehet vitatkozni, de a viták jó része nem vezet sehova. A politika által küldött vitatkozók súlyos károkat okoznak, mivel a károkozás a küldetésük célje. Az egyik oldal mondja az igazat, a másik oldal mondja az érdekeinek megfelelő hamisságokat.. Ez így nem becsületes eljárás, a tudományban nem szabadna előítéletek, politikai megrendelések alapján dolgozni és gondolkodni. Csakis az igazság, a tények vezérelhetik a kutatókat.

Felső-Egyiptom megalakulása hosszú évszázadokig tartott.Több évszázad, és több évezred is eltelhetett a Nabta Playa pusztulása óta, ami egy valódi királysághoz vezetett az őskorban, Felső-Egyiptomban.

Az állatföldrajzi helyzet nagyon fontos bizonyító erővel bír. Afrikában nem volt farkas és kutya, helyettük más hasonló fajok éltek, mint a sakál és a hiénakutya. A sakálnak több faja is van, az abesszin sakál nagy termetű, írják ezt a fajt abesszin farkasnak is, de ettől függetlenül ez a faj sakál. Azután a szarvasmarha sem afrikai eredetű, sosem élt Afrikában. Kelet-Európa déli részén, a Kukutyin-kultúra területén nemesítették ki őseink, a vadtulok és őstulok fajok lehetnek az ősök. A szaharai sziklarajzok csodálatos szarvasmarhákat ábrázolnak, amelyek hátán hercegnők lovagolnak. De a szarvasmarhák északról kerültek Afrikába, ahol nem őshonosak. Továbbá a juhok sem éltek Afrikában, sem a kecskék, ezeket az állatokat Eurázsiából kellett bevinni Afrikába.

A Nabta Playa medence, Abu Simbeltől nyugatra fekszik, mintegy 100 km-re. Az első emberi jelenlét Kr.e. 10.000 évre tehető, amit a régészeknek sikerült feltárni. Azonban a feltárásokat nagyobb időben kell értelmezni, nem szabad csak egy kis területre vonatkoztatni. Az idő nem egyértelmű, van Kr.e. 9.000-7.300, és 10.000-8.000 közötti értelmezés.

Teljesen biztos, hogy a lakók körében megjelent a kerámia, a füves legeltetés, kecskék és birkák tenyésztése, és a vadászat, gazellákra.

A Föld éghajlatát több csillagászati helyzet befolyásolja, ezek között van egy 18.000 éves ciklus. A Föld tengelyének helyzete legalább három precessziós változatot hoz létre, ami az éghajlatot erősen befolyásolja. Eszerint a monszun 9.000 évenként erősen északra kerül, és nyáron hatalmas esővel borítja el az Arab-félszigetet, és a Szaharát, majd 9.000 évig délre kerül, ekkor azonban az Arab-félsziget és a Szahara kevés csapadékot kap. A Föld tengelyének ingása nem egyértelmű változásokat hoz az éghajlatban, hiszen három mozgás közös hatásáról van szó, ezért kisebb eltérésekről, csapadékos és száraz korokról lehet szó, az éghajlati eltéréseket csak főbb időkre lehet meghatározni.

Nabta Playa és az egész Szahara csapadékos volt, de Kr.e. 3.000 táján a szárazság nagyon elterjedt. Ez vonatkozik az Arab-félszigetre is.

Nagyjából Kr.e. 7.000 előtt a tó nagy volt, tele vízzel. Ezután kiszáradt a tó, a csapadék csökkenése miatt. Az emberek elhagyták a környéket.

Ezután Kr.e. 7.000 táján új népesség jelenik meg a területen. Ekkor építik a kőkört. Kr.e. 7.000 és 6.500 között földművelés jelenik meg, azután agyagedények is jellemzőek. A földművelés északról jött, az agyagedények is északon már sok ezer éve léteztek. Az első kőkör is ekkor jött létre.

Európában 30.000 kőkör ismert, Kárpátiában is nagyon sok van. Az első kőkörök nagyjából Kr.e. 35.000 éve épültek, Kárpátiában. Általában csillagászati központok lehettek. A táltosok a népükkel azért építették a központokat, hogy minél többet megtudjanak az égboltról, aminek jelenségeit Isten üzeneteinek gondolták.

Nabta Playa területén Kr.e. 6.000 és 5.000 idején újra emberek jelentek meg. Ekkor alakultak ki a megalitok. Megalitokat csak az ősi magyarok építettek. Ezt bizonyítja, hogy sok megaliton magyar rovás, vagy magyar képjel írás látható. Nabta Playa megalitjairól ilyen forrás nem szól.

Rengeteg tumulus, sztélé, megalith építmény, kőkör, föld alatti sírok, sztélék sorokban, és kutak a víznyerésre, kunyhók egyenes sorban, bizonyítják, hogy a területen egykor fejlett kultúra virágzott.

A növénytermesztés közül meghatározták a gyümölcsöket, amiket nem ismerni közelebbről, a hüvelyeseket, amelyek körül harc dúl. A balmát, fontos növény volt, valamint a cirokféle gabonák. A cirok a Kárpát-medencében is Kr.e. 18.000 éve megjelenik, mint gabonaféle, lásd Ságvári kultúra. A hüvelyesek Amerikában is léteztek, és Kelet-Ázsiában is. Emiatt nem mondható ki, hogy a hüvelyesek Amerikából érkeztek az Óvilágba, amikor Kelet-Ázsiában is őshonosak. Emiatt a bab típusú élelem nem Amerikából került Európába, hanem Ázsia is őshona a bab féléknek. Ezért van küzdelem egyes régészek állításai között.

Egyiptomban a Punt térség fontos volt. Ez a terület ma Fönt értelmű. A Fönt az Etiop Felföld, amitől a déli területek a tenger közelében vannak. Eritrea és Szomália tengerpartja, vagy még délebbi partok. A terület nevének Puntia alakja Föntia értelmű. Az biztos, hogy Kelet-Líbua Put neve átjön Magyarországra, ahol aztán a mai Fót terület népe őrizné ősei emlékeit. Ugyanis Kelet-Libua egyik neve Fot volt. De hiába van törekvés a magyar területek egyes népeinek pontos meghatározására, ha az olyan népek, mint a fótiak, nem ismerik fantasztikus származásukat.

Catal Hüyük területe nagyon fontos a magyar ősiség szempontjából, de ne képzeljük azt, hogy nincs más hasonlóan régi városunk. Ezért Catal Hüyük nagyon fontos, de nem egy olyan város, amiből nincs több.

Azt kell ismerni, hogy a városias települések nem a Közel-Keleten, nem Afrikában, és nem Ázsiában alakultak ki először, hanem Kárpátiában és Európában.

A legősibb magúrák, vagy kerevetek, kőkörök, Kárpátiában 35.000 évesek. Itt lép be a politika, amely folyamatosan gátakat emel, hogy elkenje a magyarok elsődlegességét az Emberiség történetében. A kerevetek ma is léteznek, a hozzájuk kapcsolható történeti és gazdálkodási fogalmak ma is léteznek

A Kr.e. 7.000-3.500 éves központhoz újabban több kutató is azt javasolja, hogy legyen a neve Szertartási Központ, ami nem rossz elnevezés.

Ugyanis az egész terület elképesztő fontosságát az adja, hogy több nagyszerű kutató azt állította, a kőkörök és a sztélék északra néznek. A Vezér, a Vadász csillagkép megjelenítése a kőépítmények legfontosabb feladata. Ezek a csillagképek, a Vezér, a Vadász csillagkép a magyarság jelképe. Ez a tény hatalmas ellenállást váltott ki sokakból, akik pedig valójában nem túlzottan ismerik a magyar hagyományokat, amelyek azt állítják, hogy a magyarok és rokonaik őse Nimrúd, akinek a neve Ozirisz, Vadász, Vezér, és több más név.

Azt próbálják javasolni, hogy legyen a terület neve szertartási központ. Ez a név elég jó, mert utal a szakrális tevékenységekre. Kr.e. 7.000-3.500 között a terület 10 km2 kiterjedésű. A magyar jellegét az adja az egész komplexumnak, hogy északnak néz, az egész építmény az Északi Cirkumpoláris Csillagok formáját viseli. A Sztélék is ebbe az irányba néznek.

Ez lenne a Duat (Dat), ahová az igazak lelkei távoznak? Du Indulás a magyar nyelvben, az Át is magyar szó. A szumer megfelelők is ezt állítják. Eridu város neve is Eridj, az útnak Eredés, Eri Du-ja. A Duát “indulás átra”, a lélek megy az északi csillagképek felé.

Egy tudós megjegyzése, hogy a megalitoktól nem lehet Jószer piramisához menni. A megalitokat a Napta Playa megalitjaira kell érteni. A tudósnak igaza van, a piramisok északon jöttek létre, Európában és Ázsiában, a legrégebbiek 30.000 évesek, vagy annál is régebbiek. Itt is meg kell jegyezni, hogy Jószer fáraó nem Dzso-Szer, hanem tényleg Jo-Szer, a név magyar nyelvű, Jó-Király a pontos értelme. Tehát a piramisok magyar eredetűek, és Priamosz király sem görög, hanem magyar nevű, a Piramosz nevet viselte.

A Megalit Kultúra az emberiség hatalmas kultúrája az ókor előtt. A német Goseck kör is magyar építmény.

Hathor kultusza nem vezethető afrikai eredetre. Egyrészt azért, mert szavasmarhák nem éltek Afrikában, amig oda a magyarok be nem vitték őket, másrészt azért, mert a Hat-Hor színtiszta magyar név, Háza-Hornak. Mind a Hat és változatai, mind a Hor, igen gazdagon elterjedt a mai magyar nyelvben.

Egy kutató azt jegyzi meg, minden bizonyíték nélkül, hogy a Nabta Playa népe nyelve a nilo-szaharai nyelvcsoporthoz tartozott. De honnan vette ez a kutató ezt a fantasztikus, minden alapot nélkülöző megállapítását? Mert, ha igaz a közlése, akkor további kutatásokat kell eszközölni a mai nilo-szaharai nyelvcsoport nyelvei között. Az teljesen biztos, hogy a magyar nyelv, nyelvek szoros kapcsolatban állnak sok afrikai nyelvvel. De a kutatások meg sem kezdődtek a nyelvi rokonság mibenlétére.

A naptárkör korrelációja 6.400-4.900 között történt. Kr.e. 5.500 körül egy új nép érkezett a területre, mégpedig északról. Egy adat, a kőkört Kr.e. 4.800 idején építették fel először. Annyi látszik bizonyosnak, hogy a területen nagyon régi kultúra létezett. Egyes tudósok megjegyzései, hogy a kőkör egy Kr.e. 17.000, vagy inkább Kr.e. 18.000 évi csillagászati helyzetet mutat be, nem igazak. Márpedig lehetnek igazak, mert őseink sokkal fejlettebbek voltak már akkor, mint amit gondolnak egyes mai tudósok.

Ahogy haladunk a mai kor felé, úgy gyűlnek az adatok Felső-Egyiptomban is.

A predinasztikus Egyiptom létezése rendkívül érdekes. Általában a Nabta Playa történet kimarad belőle. De kimarad az egész Észak-Afrikára történő vizsgálat is, a hamita és kusita népek megemlítése, csak az afrikai népeket említik, mint a nilo-szaharai népeket, mintha a területen nem lenne igen sok más nép is, akik nem negridek, de nem is ismert emberi csoportokhoz tartoznak.

A rétegzést az elfogadott idők szempontjából sokan közlik. Nagyjából a mai elfogadott korok a következők:

Badári-kultúra, 4.500-tól,

Nagada I. 4.000-től.

Nagada II. 3.500 és 3.000 között.

Az egész kor csakis az egész Észak-Afrikára vonatkoztatható. Mivel a mai nyelvészet és történészet még keveset ért, ezért a régészeti adatok alapján azt a valódi helyzetet kell felrajzolni, ami az igazság, és az igazság kiderítésére törekedni kell. A nyugati kutatók, általában kiválóan felkészültek, elkötelezettek, sok igazságot is kiderítettek. De sok tévedést is elkövettek, amit ki kell javítani.

A Felső-Egyiptomi királyság úgy tűnik, mintha eredetileg is királyság lenne. De, ha a részletes régészet és történészet adatait egybe vetjük, rögtön kiderül, hogy Afrikába hatalmas északi és északeleti néptömegek behatolása történt. Ennek felel meg a British Museum rengeteg kiadványa, atlasza és könyve. Érdekes, a British Museum, mint az angolszász tudósok legfontosab ékköve, mindig azt állítja, amit a magyar történelem is állít, kizárva a tévedéseket. Azt, hogy az egyiptomi nyelv azonos a mai magyar nyelvvel. Ez a nyelv, írott fomában megjelenik Szumerban, Itáliában, és rengeteg sok helyen. De a magyar nyelv és írás Európában jelenik meg először, nagyon régen, akár 200.000 éve, akár 40.000 éve, a rovások alapján, vagy akár 300.000 éve, ma még nem tudni az őskori megjelenés pontos idejét felfedni. Azonban teljesen biztos, hogy a jégkor idején jelent meg a magyar írás, nagyon régen, az írás olvasata szerint pedig a magyar nyelv is. Ha egyszer a magyar nyelvi feliratokra a nyugati egyetemek kétszáz, vagy háromszászezer évet adnak meg, akkor miért tiltakozzunk?

Felső-Egyiptom további sorsa erősebben jelenik meg északról, mintha Nabta Playa lenne az eredeti magas rendű ősi terület, ami északról származik, több bevándorlás eredeményeképpen. Ez arra vall, hogy további északi csoportok érkeztek be délre. Felső-Egyiptom, és sok déli terület, európai bevándorlóktól lett felívelő kultúrájú. A Szabriták a két Nílus között laktak, de ők egyértelműen szabírok, ahogy a nevük mondja. Nubia, és a még délebbi területek népei europid magyarok voltak egykor, majd a keveredés a negridekkel magas szintre jutott.

A Badári kultúra nehezen különíthető el a régebbi, és az utána jövő kultúráktól. Ráadásul a név Badari is lehet, ami a magyar Badar, Badarság fogalmakkal azonos. A kultúrák az első feltárás mellett lévő települések nevéről kapták nevüket.

Azt is írják a régészek és felfedezők, hogy a IV. Dinasztia állama, és az előtte lévő 500 évvel régebbi művelődések között nincs hasonlóság. Akik ezt írják, vajon a feliratokat is vizsgálták, vagy csak úgy rámondják, hogy a IV. Dinasztia állama sokkal fejlettebb, mint az előző korok államai, ha voltak egyáltalán államok régebben. Ez igaz is lehet, de azt ne fogadjuk el, hogy a régebbi korok emberei nem magas műveltséget hoztak Egyiptomba.

Kr.e. 4.500 táján a Badari és Taszai kultúrák jöttek létre, és éltek több évszázadon át. Északon a Fajjum partja benépesült, de az emberek inkább vadászatból és gyűjtögetésből éltek, mint mezőgazdaságból. A Delta peremén Merimde nagy város, valószínűleg régebbi Badarinál. Merimde hagyatéka rengkívülien gazdag, Alsó-Egyiptom is gazdag hagyatékkal rendelkezhetett ebben az időben is, amit elnyellt a Nílis hordaléka.

A Nagada I. kultúra falusi kultúra, a Nagada II. kultúra előfutára, a gerzei, már szélesebb területeket fogott át.

A Nagada II. kultúra már az egész Nílus-völgyre kiterjedt, idegen kultúrákkal is volt kapcsolata. Nagy városai Hierakónpolisz (Kóm-el-Ahmar), Koptosz (Kift), Nagada, Abydosz. Ebben az időben egészen Khartumig terjed a Nagada kultúra, egész Nubián keresztül, és egységesnek tűnik. A Nagada II. korban kultúrális kapcsolat jött létre Mezopotámiával, mégpedig a sumerokkal. Az teljesen bizonyos, hogy Egyiptom és Szumer két magyar nyelvű terület, és egyik sem vette át a kultúrát a másiktól, mert mind a kettőben régóta megvolt a masgas kultúra. Más területek is a Földön magas kultúrájúak voltak, mind magyar nyelvet használtak, és olykor szörnyű háborúkat vívtak egymással. Ezért a Nagada II. lehet egy magyar nyelvű kultúra, amiből később kifejlődtek a nagyon fejlett kultúrák Felső-Egyiptomban.

A legrégebbi írásos források arról beszélnek, hogy már az I. dinasztia előtti uralkodók is egész Egyiptom felett uralkodtak. Ez teljesen igaz lehet, de az uralkodók nevét nem ismerni.

Az egyiptomi írás a magyar írásból ered, ahogy a szumer írás is. Az egyszerű hangírást, ami mindkét területen jelen volt, és mindenki olvashatta a betűk alapján, felváltotta Mezopotámiában az ékírás, Egyiptomban a hieroglif, a hieratikus és a démotikus írás. A démotikus írás azonos a magyar rovásírással. Felső-Egyiptom I. Tartománya délen fekszik, a tartományok számozása észak felé halad. Egy elképzelés szerint Egyiptom lótusz formájú. Délen van a gyökér, északon a Delta a virág. Gyönyörű elképzelés. Ellenben ellent mond annak az írásos bizonyítéknak, ami a piramis szövegekben olvasható. Mármint annak, hogy Egyiptom az Ég mintájára készült, amit csakis a magyar nyelv alapján lehet megérteni. A Nílus a Nyílás, az Égi Nyílás, a Tejút földi mása, ami mellé az égbolt kiemelkedően fontos objektumait építették piramisok formájában. A Biga-szigettől északra fekvő Asszuán volt az ország első városa. Asszuan nevét némelyek Asszonynak értelmezik, valószínűleg helytelenül. Az óegyiptomi szvenet “kereskedelem”, talán ez a szó a városnév eredetije. Ismert a Szüené név is. A nomosz északon Gebel-esz-Szilszilétől kicsit északabbra végződik.

Kóm-el-Ahmar volt az egyik legősibb város a környéken, de később Vasz, vagy Vaszet (Theba) elnyomta jelentőségét. Philai, Kóm-Ombó, Edfu és Eszna görög-római emlékei szépségesek.

A terület neve Elephantiné, egy sziget is Elephantiné nevet visel. Fontos terület volt, mert a nyugati és keleti kereskedelmi utak is itt futottak össze, az észak-déli utakat is ismerni. A területen töredékes isten szobrok kerültek elő, Hnumnak, Szatisznak és Anubisznak romos templomaiból.

Philai értelme Fül lehet, a Fül a fej Kapuja. A Kapu az országokra is vonatkozik. De Philai az “Idő Szigete” a tudósok szerint, ami igen kétséges név. A magyar értelmezés egyszerű és pontos, azt jelenti, ami a sziget valójában. Kapu a dél irányába. De az Idő Szigete fogalom már egy másik fogalom lehet, talán kusi, negrid, de a magyar értelmezés a valódi. A Pi rettentően régi alapszó, a Fil-Kapu fogalmához egyszerű eljutni. A görög Phylae is Kapuk. A Fül szintén egy kapu, ami a Fejbe vezet.

Felső-Egyiptom fontos nevei mind magyar jellegű nevek Tehát az egyiptomi nyelv, nyelvek is alapvőtően magyar nyelvek. Elsősorban az Óbirodalom nyelve hasonlít a magyar nyelvre, ami aztán a hosszú idő alatt a kopt nyelvvé fejlődik.

Philai közelében van az I. Katarakta, zuhatag. Ez a szó a Kattá-Rakta magyar kifejezéssel azonos. A folyót a zuhatag ketté rakta. Biga-szigeten van az Abaton, a Tiszta Domb, egy a számos Ozirisz sír közül.

Kóm Ombóban (Nubt) van két istenháromságnak a két temploma. Szobek, Hathor és Honszu mellett Haroérisz (az idősebb Hórusz), Taszeret-nofrit (a jóságos nővér) és Panebtaui ( a két ország ura) isteneknek állították a templomokat. Szobek és hármasa uralkodó helyzetben volt a többi istennel szemben.

Gebel-Esz-Szilszile egyiptomi neve Heni, vagy Henu, az Evezés Helye. Itt a homokkő partok a folyamot összeszorítják.

Edfu városában lévő templom falán látható, amint Hor legyőzi Széthet. Neve Dzseba (Meszen), illetve Apollinopolisz Magna.

Következik észak felé Hierakonpolisz, vagy Nehen, Kóm-El-Ahmar, a Vörös Domb, és a jobb parton Eleithüiaszpolisz, vagy Neheb. A két város hasonló a Deltában lévő Pe és Pep városokra, sőt a Buda és Pest ikervárosokra is. Hierakon-Polisz Sólyom-Város, a főistene, Hor, a neheny. A 3. nomosz fővárosa volt, ésőbb el-Káb lett a főváros. A predinasztikus korból mintegy 3 kilométer hosszan megmaradt romok vannak a nyugati parton. Rendkívül értékes leleteket tártak fel a régészek.

Az I. Dinasztia elején épült Kóm-el-Ahmar város, a templom védnökei Narmer fáraó, és Haszehem (Haszehemui) fáraók.

El-Káb azonos Neheb várossal, ahol Nehbet keselyűistennő uralkodott. A fáraók védnöke, a Fehér Neheni nevet is bírta. A görög-római időkben megfelelt Eileithüia istennőnek.

Eszna az óegyiptomi Junit, vagy (Ta)szenet a görögöktől a Latopolisz nevet kapta. A Latesz egy hal, ami szerintem magyar nevű. Ugyanis ma is használjuk a Látott hal fogalmat a Balatonon. Tihanyban a nyugati parton a megfigyelő felmegy egy hegycsúcsra, ahonnan jól látja a vizeket. A tavon lévő halászoknak jelekkel megküldi a halak tartózkodési helyét. A halrajok pikkelyei csillognak a fényben. A halászok pedig kihalásszák a halrajt. A Latesz a Lát és Esz magyar szavakból áll. A látott halakat kifogják, és megeszik.

A templomot Hnumnak és más isteneknek ajánlották. A többi isten közül kiemelkedik Néth és Heka. Heka jelentése “varázshatalom”, de a He a Nap, a Ka becézés, esetleg király is. Ma Budapesten az ifjúság úgy nevezi egymást, hogy Hékám, vagy Hékás. Mivel a hükszószok neve is Hekau, vagyis Hekák, ismert Hekate istennő is, a Vezér, Vadász csillagkép fejének neve is Heka, láthatjuk, hogy a név Egyiptomon kívül is elterjedt. Junitban Heka gyermekistenként jelenik meg, ami viszont azonos a mai Budapest gyerekei és ifjúsága önelnevezésével.

El-Mialla az óegyiptomi Hefat. Fontos emlékei Anhtifi és Szebekhotep díszes sziklasírjai.

Gebelein óegyiptomiul és arabul is Két Domb. A Gebel a Keb-el, az Ein Kettő, mint Bahr-Ein nevében is, ami Víz-Kettő értelmű, az öböl és a nyitott Perzsa-öböl vize miatt. Itt Hat-Hor temploma áll, ami miatt a település Per-Hathor nevet viselt, amit Hathor-Birtoka alakban értelmeznek. A birtok helyett használhatjuk a Ház fogalmat, ami megfelel a településnek, továbbá a Par-Per-Pur, mint Ház, Város meglehetősen elterjedt. Ebből ered a Pathürisz, vagy Aphroditészpolisz görög városnév.

Tódban már Uszerkaf idején is állt egy téglakápolna. A település neve Dzsert, a görög-római Tuphium. Itt Montu istennek ajánlottak épületeket. A 4. nomoszban az ókori Juni város Montu hadisten imádásának a helye. Görög neve Hermonthisz, ma Armant a neve.

Uaszet, vagy Vaszet a görögöknél Theba nevet kapott. Három angol régésznő beszélt egy filmben a városról, és egyértelműen a Vác nevet használták. A város déli része Luxor, északi része Karnak. Luxorban van Tjemet templom, Ipetreszit vagy Dzsemet (Medinet Habu). De a név magyar, Temet a formája, amit aztán sok alakra változtattak. Temet a temető a nyugati parton. Délebbre van a Királynők Völgye, és Medinet Habu, északabbra a Királyok Völgye, azutén Hatsepszut temploma és más templomok. Az ide vezető út mentén állnak a Memnón szobrok.

Luxorban áll Min isten ithüfallikus vésete egy magas falon. A nemi szervéből ontja a csillagokat, a rajzolat a Tejútra hasonlít. A neve a Min-Den magyar szóban is jelen van, a Den-Tu-mogyeria névben a Den Folyó, vagyis Don. Ez a folyó a Tejút. A Min-Den-Ség magyar szó pedig a Világegyetem és az Univerzum megfelelője. Megjegyzendő, hogy az Univerzum, Univerzitas, Unió és hasonlók is magyar szavak, Un, vagy Uni Ég Királynőjének nevéből erednek. Min neve több magyar szóban is szerepel, a Vadász csillagkép Min-Ta-Ka csillaga neve a Menny-Tájának-Kapuja jelentéssel bír. Minosz nevéből le kell szedni a görög -osz hím nemet jelölő szót, és megkapjuk Min nevét. Kréta, vagyis Kér-Ta magyar birodalom volt a görögök előtt. Azt itt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar szókincs Európából, vagy Eurázsiából terjedt el más területekre.

Karnakban áll Amon temploma. Ez volt az Ipetiszut, a Kiválasztott Hely. Több templom áll itt, melyek gyönyörőek. Itt van Ozirisz Hekadzset, az Örökkévalóság Ura kápolnája. Montu temploma, Harpré és Maat templomával együtt épült. Délen terül el Mut szent körzete.

A Nílus egy kanyart ír le keletre, majd folyik tovább észak felé. A kanyarban több város épült, mint Madu, Gesza/Geszi, Gebtu (Koptosz), a nyugati parton Nubt, mellette a mai Nagada, északabbra Tentürisz, Junet Tantere, a mai Dendera, a város valódi neve Tündera. A Tündera név is megjelenik térképeken, de általában a többi nevet használják, mintha a magyar nevet nem szeretnék. A kanyarulat végén fekszik Hut (ma Hiv), főistene Bat. Tünderában van egy római kori születési ház, ami egy rituális helyszín, ahol Hathor életet adott Ihinek, aki a teremtés isteneinek fiatalkori állapotát képviseli. A főtemplom is Hathornak ajánlott. A Tünderában és Edfuban lévő istenháromság hasonló, mindkét helyen Hathor, Hor és Ihi, vagy Harszomtusz a főisten.

Az óegyiptomi Abdu (Abydosz) régi település, az I. Nagadai korban már létezett. Ahmím egyiptomi neve Ipu, vagy Hent-Min, ez a település a görög Khemmisz.

Aszjuttól Memphiszig terjed Közép-Egyiptom, ami Felső-Egyiptom északi része. Aszjut neve Szauti eredetileg, ez Lükopolisz. Észak felé Kisz, Ahet-Aton (El-Amarna), Hmun (Hermupolisz), Oxürünkhosz Anküronónpolisz, Herakleopolisz és Giza sorakozik. Ismert Dzsehutihotep, aki a Nyúl nomosz ura volt. Dzsehuti neve a Tejuti magyar szóból változott át, alig lehet felismerni az eredeti nevet.

A Fajjúm mezőgazdasági terület. A tó neve az óegyiptomi Se-Reszi, Déli-tó volt, később Mer-ver lett, Nagy-tó értelemmel. A görögök Moirisz nevet adtak a tónak, ami összeköttetésben áll a Nílussal a Bahr-Juszuf (József folyója) vizén keresztül. Az arab Bahr a magyar Bor rokona.

A térség tele van piramissal.

Egyiptom hatalma messze kiterjedt. Puntia, vagyis Punt Etiópia és Szomália vidékén terült el. Valószínűleg innen erednek a Fótiak, akik aztán Libyában tűnnek fel, mintegy Kr.e. 1.000 körül. Végül a mai Fót népe valamiképpen Magyarországra került, ahol ma is élnek.

Délen ismerték Ruandát, ahol a Ruwenzori egyiptomi neve Fehér-hegyek volt. A hegység arról kapta egyiptomi nevét, hogy a tetejét hó borította.

Nyugaton a Csád-tó magyar nevű. A Csa a magyar nyelvben Víz, Tó, a -d speciális magyar helyképző, vagy kicsinyítő képző.

Északon az Atlasz is megyr név, At-Lasz értelme Atyja a Hegyeknek. Hasonlít az Ar-Ar-Át nevére, ami szintén Hegyek-Atyja. Azért van két Ar a névben, mert az Ararátnak két csúcsa van. Igaz, van egy harmadik csúcs is, de az jóval alacsonyabb a két magas csúcsnál.

Nyugatra a Szahara füves táj volt. Ma nem kap elég esőt, a növényzet és állatvilág nagyon megritkult. A területen oázisok vannak, ahol víz is van. Szíva területén berberek élnek. A Baharija, Fráfra, Dáhla és Hárga oázisok a legnagyobbak.

Nubia Napata (Nap-Ata), vagyis Nap-Atya és Meroé, a Mérő területe is fejlett volt. A Sínai-félszigetről azt kell tudni, hogy a Szin a magyar nyelvben Nap, de mondják Holdnak is. Itt van Vádi-Magára, a Magyar-Vádi, valamint a Szent Katalin kolostor.

Északkeletre már a mai Izrael terül el, valamint Filisztea, a filiszteusok nem mások, mint a Palócok, akiket az egyiptomiak Paleszet névvel illettek.

Egyiptom csodálatos kultúrája ma is ámulatba ejti az embereket.

 °

XVII. EGYIPTOMI MESE Tartalom ⇑

MENNOFER

Ebben a mesében főleg néhány településnév kerül említésre. Azt kell gondolni, hogy nagyon sok érdekességet találhatunk ebben a témakörben is, a települések nevei a legfontosabb nevek közé tartoznak. Az országnevek, egyéb földrajzi nevek másik fejezetben lesznek tárgyalva, vagy esetleg valamilyen szótárban. Tehát Hun országa Alsó-Egyiptom valódi neve, ahol sok magyar településnevet is találunk. A British Múzeum atlaszaiban is Alsó-Egyiptom neve Hun. Csak a magyar térképeken kerülik a Hun elnevezést Alsó-Egyiptomot illetően.

Mennofer város neve természetesen színmagyar név. Mielőtt a magyar jelentés be lenne mutatva, érdemes megismerni a mai tudománynak nevezett értelmezés állását ebben a tekintetben. Kákosy László “Ré fiai” című könyvében egy szót sem szól az egyiptomiak jelentős magyar eredetéről. Ő tudja, miért kerüli az egyiptomiak magyar nyelvi rokonságát, pedig tudnia kellene, hogy nagy magyar tudósok az egyiptomi nyelv magyar eredetét már régen feltárták. Természetesen van elképzelés, hogy különben jóravaló tudósaink miért kerülik az igazság megírását.

Kákosy elmondja könyvében, hogy a várost Mén király alapítja. A neve Ineb-Hedzs, vagyis Fal-Fehér, tehát Fehér-Fal lesz. A Hedzs szó a magyar Hegy változata, és a hegyek, különösen a jégkorszakban, de még ma is, fehérek a hótól. Hasonló az Alba – Alpa Fehér értelme is. Jelentése Magas-Fő, Al-Pa, ami a hegységek tetején lévő hóra, illetve jégre ad magyarázatot. A jég a jégkorban volt tömeges elterjedtségű, az egész Alpokat beborította, ezért az Alpok és Alpes egyértelműen az Al Magas, és a Pa Fő magyar szavakból állt össze. A Fehér jelentés pedig az eredeti hó és jég jelenlétéből fakad.

Mennofer városa Alsó-Egyiptom, vagyis Hun fővárosa lesz. A név teljesen mást mutat értelmileg, mint amit a nemzetközi nyelvészet is bemutat. Az igaz, hogy Ineb-Hedzs Fal-Fehér, de a város neve nem ez. A város neve Mennofer, ami nem is hasonlít az Ineb-Hedzs névre. Ez a Hedzs, pl. a Hedzsász névben is a Hegy-Ász magyar névből ered, az arabok nyelvében, akik szintén magyar eredetűek. Az arab nyelv magyar eredetéről máshol lesz értekezés.

Mennofer városa, Kákosy László szerint, a nevét a VI. dinasztia egyik királyától, I. Pepitől, és piramisától kapta. Főistene Ptah volt, aki Patak (Pat-Ak) a mai nyelvünkben, mert Ptah a vízek istene is, Egyiptom egyik legősibb istene. Még II. Ramszesz idejében is őrízték egy szobrát, ez Ménész Ptahja, amely a város alapításának korából származik. A magyarok mindig város építők voltak, de voltak sátraik is, ezen nem lehetne vita. A Föld szinte összes városának a magját a magyarok építették. Ménész, vagyis Mén Ptahja isten már közeljár a város nevének értelméhez. De persze Mén magyar ige és főnév, ma is.

Az Egyiptom Atlasza kiadvány, a szerzők J. Barnes és J. Málek, azt állítja, hogy egyes piramisok kölcsönözték a nevüket egyes településeknek, egyes városoknak. A településeken a tisztviselők és szolgálattévők laktak, akik a piramist rendben tartották. Ez a tézis nagyon is elhihető. A piramisnak nevet adtak, ami az építőkre is átment. Az építők egész városokban laktak, amelyek népe aztán külön városokba költözött az építkezés után. A piramis, az építők lakhelyei és a maradék város neve szervesen összefüggött.

Mennofer nevét csak a XVIII. Dinasztia idejében kezdték használni, holott a várost Mén alapítota. Mén király, aki Magári és Hun királyságát egyesítette (Felső, és Alsó-Egyiptomot), neve alapján teljesen magyar király. A Mén szó a magyar nyelvben rendkívüli utat járt be. A Mén elsősorban a Menny neve. A Menni főnévi igenév pontosan leírja, hogy a lélek távozásáról van szó a Mén igei alapja tekintetében. Tehát a Mén nagyon régi magyar szó, főnévi értelemben a király neve, aki elfoglalta Alsó-Egyiptomot. Hérodotosz Mén néven említi a két ország egyesítőjét. Amikor az ember meghal, lelke el Mén a Mennyekbe. A Mén szó egyik kicsinyítése a Meny, amiből ered a Menny. A Menny szó alig egy-kétszáz éves, még pár száz éve is Meny volt az alakja, aminél régebben pedig a Men volt az alapszó. Ipolyi Arnold munkája ezt pontosan bemutatja, nem is ismeri a Menny alakot. Ipolyi Arnold korában még nem létezett a Menny változat. A Mén alapította város óegyiptomi nyelven Mennofer, koptul Menfe, görögül Memphisz.

Ebből az is következik, hogy amikor az ima végén mondjuk, Ámen, az nem héber szó, “úgy legyen”, ahogy értelmezik sokan, hanem az A-Men pontos jelentése Isten- a Mennyben! Tehát az Ámen is magyar szó, mint oly sok egyéb szó is. Amen-Hotep egyiptomi névben is szerepel az Amen.

Mennofer neve helyesen Men-Nof-Er, amit alakíthatunk Men-Nop-Er/Ur alakra is. Men a Mén uralkodó, aki alapította a várost. A Nap szó az uralkodó Naptól való eredetét bizonyítja, mert régen az uralkodók a Naptól származtatták magukat. Az Er szó rendkívül gazdagon elterjedt, nagyon sok nyelvben ma is létezik. Alapjelentése a Férfi, Hímvessző, de általában is a Férfit jelenti.

Az állatvilágban a lovak vezetője a Mén. Egyes nyelvészek azt állítják, hogy a mén “herélt ló”, de ez téves. Tehát a mén a lovak vezetője, a csődör a többi hím ló, nem vezetők, a kancák pedig királyocskák, a csikó pedig a gyerek. Mivel a Ló eredetileg Ember, Nagy, Fény, alakjai a Lu, Laó, Laú, Loa, kétségtelen, hogy őseink az emberek csoportjainak felépítését átvitték a lovakra is. Ezért sok esetben embereket kell látni ott, ahol esetleg lovakra gondolunk. Az egyik érdekes rejtély a Lófejűekre vonatkozik.

A Mén-Meny-Menny alapszava a Mén, aki ember. Ebből az is következik, hogy a Man, mint Ember, a magyar nyelvből ered. A Mandzsu, Mangál (Mongol), a nevet Dzsingisz kán vette fel, Mansi, és több más nyelvben is szerepel a Man név. A latin Manus Kéz, a magyar Or-Mány Orr-Kéz értelmű.

Men-Nof-Er ezért a Mennyei-Nap-Úr mai hangrendben. Fel kell hívni a figyelmet a név totemisztikus voltára, valamint arra, hogy Mén király alapította. Azután érdekes a P > F hangváltozás, ami a magyar, és sok más nyelvre jellemző. Tehát itt a magyar Nap alakul át Nof alakra. A magyar Nap szóösszetétel, a Na-Pa, Napa szóból ered, Nagy-Fő jelentése mellett a házastárs édesanyja is rendelkezett ezzel a címmel. Ezért a Napa lehet a férj feleségének Édesanyja, és a feleség férjének Édesanyja. A család nevei a magyar nyelvben rendkívül régiek. Úgy értve, hogy a kőkorszakból erednek.

A Nofer és változatai a Napúr fogalmat tartalmazzák. A Lótusz növény virága is Napúr, vagy Ló-Tusz, vagyis Nagy-Tűz, a Napisten jelképe Magyarországtól Egyiptomig és Indiáig. A Nofer több változatban is fennmaradt, de mind Napúr jelentésben érthető meg a neve.

Az Er-Ér igen tömeges sok nyelvben. A magyar Ered ige megmondja, hogy apánk Er-jétől eredünk, az Er-Ed szóban az Ed Gyerek is, ami továbbá az Ad ige változata. Tehát az Er-Ed magyar ige, amely alap szóelemek rendkívül fontosak, megdöbbentő régiségük miatt. De Eridu szumer város már az Eredés, Eridj változata, ahonnan a szumer hajók útnak eredtek.

A Pepi név a Papi (Apácska) változata. A név a Mama – Mami, Papa – Papi névalakok küzé illeszthető be. A Pepi lehet Papi, Papika, amint a Pepe név is a Papa név változata.

Mén-Nop-Er kopt neve Men-Fe. A Men-Fe a Mén-Fő, Mén-Fő-Csanak nevekhez idomul. Az egyiptomiak gyakran nem írták ki a magánhangzókat, ezzel szabad utat engedtek a későbbi hamisítóknak. A Ménfő és Menfe közötti rokonság kétségtelen, de ebből nem következik, hogy a Ménfő lenne az újabb, és a Menfe a régebbi. A Men-Fe Fe szava lehet akár Tündér is, mivel a kelták egy része velünk együtt élt Egyiptomban.

A görög Memphisz a kopt Menf, és az Isz összevonódása. Ezt a szóalakot írjuk Memphisznek. Georgiában az Iszi Város, lásd Tbil-Iszi, Kuta-Iszi, a görögöknél az Isz toldalék, gyakran várost is jelent.

A Közép-Birodalom idején feltűnt Anh-Taui név is igen jellemző, értelme Tájaknak (Két Ország) Élete. Az Anh szóval probléma van, a mai irodalomban írták Ankh és Ank alakban is. Alapvetően az An a magyarban Ég, Menny, tehát az Élet, Élő értelmezés nem biztos, hogy jó. An isten minden élő eredője, ez rendben is van, a szóban lévő K, Kh, H azonban nincs megfelelően meghatározva. Anu kimondva Anyu, akitől az élet ered, ellenben az akkád Anu egyértelműen férfi, alapvetően An isten nevének becézett alakja, mert An isten is férfi. A Ta Egyiptomban Táj, Ország, azonos a magyar Ta szóval. A mai magyar Táj egyértelműen a Ta j-vel való kicsinyítése, vagyis Országocska, Kis Ta. A Ta-U U hangja többes számot jelöl, tehát a jelentése Országok. De tudjuk, hogy Egyiptom két országból alakult ki, Felső-Egyiptom Magári, és Alsó-Egyiptom Hun országaiból, ezért a Tau értelmezendő Két-Országnak is. A Taui szóban az I azonos a magyar I raggal, birtokos képző. Ta-U-I ezért Tájaknak a, Tájaké, Két Országé. Az Ankh-Ta-u-i az Élete-Két Országnak értelmezés érdekes, a két ország között feküdt valóban. Olykor a Közép-Egyiptom név is előkerül. Stratégiai fontossága vitathatatlan. Ha azonban az Ankh egy An-Ka, An Kapuja, összevonódása lenne, akkor a két ország kapuját kellene látni a névben.

Men-Nof-Er, vagyis Mén-Nap-Úr körzetében sok más település is van. Egyes települések nagyon régiek, mások Mennofer idejéhez kapcsolódnak.

At egyik név Roszetau. A sírkörzet déli része, vagy maga a sírkörzet. A névben a Rosze és a Tau szóelemek különíthetőek el. A Ta-u Tájak, Országok, a Rosze esetleg a Rosz-E alapján a Rossz-Háza, a Rossz-Palotája. A Rossz a Halál, akinek külön városnegyedet hoztak létre őseink. A Rossz szót még kétszáz éve is Rosz alakban írtuk Rosz-E-Ta-U területén történtek a temetkezések, amelyek Mén király idejénél jóval régebbiek is lehettek.

Gizah, Gizeh város neve szintén magyar eredetű. A Géza név változatai. Géza több magyar királynak a neve, gyakori név volt a magyarok között, és gyakori ma is. A térségben van egy vonal, ami északi és déli részre osztja Egyiptomot. Ennek neve Gisza. Gi és Gé a Föld, a név gyakori a magyar nyelvben, a latin Gea és görög Gaia is ide tartozik. A Sza a Száj, ami külön egy nagy magyar népnek a neve, Menny Fiai értelemben, mert a királyi népre vonatkozó név. A Sza kicsinyítve Száj, ami viszont szintén a királyé, ugyanis régen tilos volt megszólalni addig, amíg a király engedélyt nem adott rá. Tehát a szájat jelölő szavak általában királyt is jelentenek. Ilyen szó az Aj, kettő van belőle, a nevük Ajak, többes számban, a görög Ajax név is király értelmű.

Gi-Sza a Föld-Szája. Nagy temetők vannak itt, a temető megfelel a száj fogalmának, ahol Földanya elnyeli az ember testét. Gizah a földbe temetett ősök temetőjének a helye. Sok ezer éves szavainkat gyakran írták kicsit másként, de azért a szó formája és jelentése hasonló, illetve azonos maradt. Gondolkodjunk, bármely szó sok ezer év alatt hány formára fejlődhet, változhat? A nyelvek is az idő múlásával, a fejlődés által jöhetnek létre, amint a szavak is mozognak, fejlődnek, változnak, de ha van belső tartalmuk, akkor a belső jelentést mindig megőrzik.

A Gi és Gé a szumer Ki változata, ami pl. a Szubir-Ki országnévben is megjelenik. Szubir-Ki egy magyar föld neve, a szubirok a szavárdokkal azonosak, a Bibliában Szubar-Tu ennek a magyar országnak a neve. A Ki tehát Föld, Ország értelmű, valójában azonban Kő az értelme. A magyar nyelvben több szó létezik az országra, amelyek közül nagyon fontos a Kő, a Föld, az Isztán, a Ka, a Ti, maga az Ország nagyon fiatal szóösszetétel, Úr-Szág alapvetően. A mai magyar Kő változata a Ko/Kó, a Ka, a Ki, a Kü, Ke, és a Gi, Ga, Ge. A kínai Kuo a Kő magyar szóval azonos, mivel Csung-Kuo jelentése Közép-Földe.

A Sza fontos jelentése a Menny Fia, a jelentés a nagy orosz mitológustól, Tokarevtől származik. Tokarev segítségével jutottam sok magyar népnév megértéséhez. A Sza, mint Menny Fia, az uralkodó, akinek joga a Száj, vagyis a szólás. Amit az uralkodó kimondott, az törvény volt egyes kultúrákban. Gé-Sza, Gizah, Gizeh a Föld-Szája, a földbe temetett ősök helye. A földbe nyitott száj a sír, ahová temetjük szerettünket, ahol a Föld, a Ma, vagy Da, elnyeli örökre a testét.

A Sza népek közül néhányat érdemes megemlíteni. A Szabeusok Jemenben laktak. A Sza-Bírok Kis-Ázsiában, a Sza-Binok Itáliában, a Sza-Várdok több helyen, Kis-Ázsiában, Georgiában és Pannoniában, a Sza-La, vagyis Zala megye a Dunántúlon van, Savaria városa Vas megyében, de Szibéria neve is a magyar szabároktól ered.

Gáza egy olyan város, ahol az óriások laktak. Az Anákok óriások, vagyis 180-190 cm magasságú emberek, akik magasabbak voltak a Közel-Kelet alacsonyabb növésű embereinél. Gáza a palócok városa, akik hat várost kaptak az egyiptomiaktól, amikor legyőzték őket, egy város a tekereké, akik a Tekeres nevű településekről érkeztek Egyiptomba, a nagy Tengeri Népek inváziói idejében. Gáza ma is nagyváros, itt alkották meg a Géz nevű textilíát. A Géz felülről fedi a sebet, ezért jelent Felsőt. Ezt a szövetet exportálták sokáig Gázából, ami a sebet felülről fedi.

Fontos az is, hogy az amharák nyelve a Geez. Az Amhara nép neve az Amahara magyar névből ered. Az “A” általában hím nem, a Mahara a Magarok, Magyarok népneve, igen sok területen. A nyelvük, a Geez is nagyon hasonlít a Géz, Felső szóhoz.

A fa részei között ismert a Geszt. Több más nevünkben is megjelenik. A Gesztenye nagyjából a Geszt Enje, a Geszt az Oldal. Ma a spanyol testvér Kasztanyetta neve a Gesztenyetta változata lehet. A gesztenye termésének oldala, két felé vágva, adja a Kasztanyetta zenei csattogó hangszer nevét. Mellesleg a spanyol nyelv is tele van magyar szavakkal.

Mennofer, vagyis Mén-Nap-Úr körzetében épült meg Ozirisz, Nimrúd, Vadász stb. Piramisegyüttese. Az építők a Vadász csillagképet hozták le a Földre, a csillagokat piramisokkal jelölték. Azt is lehet olvasni, hogy a csillagképet, ami a magyarok ősét jelképezi, nem sikerült teljes egészében felépíteni, csak mintegy 70 %-ban. Más szerző azt állítja, hogy mind a hét, vagy kilenc fő csillag piramisként megépült. A Vezért, Vadászt, Oriont jelképező piramisok leomlottak, a homokba merültek, még nem találtuk meg a maradványokat. Az övet jelképező három piramis megrongálódott, erős földrengés miatt a borító kövek leomlottak, a piramisok azonban megmaradtak. Abu-Roas, Abu-Szir, Závijet-el-Arján, Abu-Guráb, Dahsur és más területek is Mennofer határkörzetébe tartoznak. Az Abu a magyar Apu változata.

Tura a Nílus jobb partján fekszik. Turától keletre emelkedik a Gebel-Tura nevű hegy. Gebel a Kebel, Domborulat, a Kab-hegy is ebbe a szócsoportba tartozik. Tu-Ra alapvetően Nap-Ember értelmű. Magyarországon és Szibériában is van Tura. Meg kell jegyezni, hogy Atilla egyik neve Atura, amely névből ered az Artúr, angol Arthur név.

Maádi a Mádi változata lehet. Sok eredeti magyar szót a sémi széthúz, mint pl. a Bál a sémiben Baál lesz, az egyszerű magánhangzó helyén diftongus, kettős hazgzó képződik.

Kairó, el-Káhira már inkább Heliopolisz körzetéhez tartozik.

Azt állítják, hogy Memphiszben volt egy templom az Újbirodalom korában, Hikuptah volt a neve. Jelentése Ptah Ka-jának Temploma. Erről a templomról kapta az ország a görög Aigüptosz, és a mai Egyiptom nevet, állítják egyes kutatók. Természetesen ez teljes tévedés. Indoeurópai elfogultság, ami óriási mértékben hamisítja az emberiség tudását. Sajnos, a tévedések száma mérhetetlenül sok, ami erősen rombolja az emberiség identitását. Az Egyiptom névnek semmi köze Hikuptah templomához. Egyiptom egy ország, és nem egy kis templom, a neve magyar nyelvű. Piramisszöveg is állítja, hogy Egyiptom az Ég mintájára készült. Kétségtelenül magyar zsenik építették. A Tejút a Nílus, a Nyílás, aminek nyugati oldalán vannak a felépült csillagképek. Tehát Égi-Pitom az eredeti név, a Tejútnak sok magyar neve van, a Piton és Pitom is ebbe a közegbe tartozik. Maga a Piton magyar név, Pi-Ton alakban Csillag-Folyó. A kígyó, illetve óriáskígyó fogalma a Tejúthoz kötődik, ami átöleli a Föld bolygót. Őseink ezt tudták. Kígyó, értelmét tekintve Ki-Jó, nem más, mint a Földet, Ki név alatt átölelő Jó, vagyis Folyó, Tenger. Még a 15. századból is ismert kép, amely a saját farkába harapó kígyót ábrázolja, amint átöleli az Óvilág három földrészét. A kígyó pikkelyei a csillogó hullámok. Mellesleg a Ton a Tó eredeti alakja, Bal-A-Ton, Fer-Ton, Két-Ton, Holt-Ton, vagy Gár-Don (Velencei-tó) ma is létező neveink, de a Triton is magyar név, Három-Tó az értelme. A Tri a magyar Tiri rövidülése, a Tiri-Tarka Hármas-Tarka. A Triton tavak az Atlasz keleti részén lévő sóstavak, ahol magyarok éltek, ma az a-mazigh nép is itt él, az Atlasz vidékén, akiknek a neve Mazir, ami megfelel a Magyar névnek. Pitom városa a Nílus keleti ága mellett épült, amely az Azúr-tengerbe torkollott. Az Azúr-tenger ma a Vörös-tenger. Őseink a világtájakat színekhez is kötötték, a déli irányhoz a vörös szín tartozik. A tenger mellesleg kék, és nem a vörös moszatoktól változott meg az eredeti Azúr, vagyis Az-Ur-i név, ami megint indoeurópai tévelygés.

Hem városa északra fekszik Mennofertől. Ősi város, valószínűleg régebbi a fővárosnál. A Hem több jelentésű is lehet. A Hem-Nutjer kifejezésben a Hem értelme Szolga, mert a szó Isten-Szolgát jelent. A Nutjer a Nagyúr eléggé rosszul olvasott alakja, a Nagyúr mellett ismert a hasonló Nádor, szintén Nagy-Úr jelentéssel. Hem a 2. alsó-egyiptomi nomosz fővárosa. A nomoszt és sólyomfejű istenét, Henti-irtit már a IV. Dinasztia idejéből említik. Henti-irti Hor egyik névformája, akit Henti-Hemnek, azaz Hem város Legfőbbjének is hívtak. A név megmondja, hogy Hem Hor városa.

A Hem továbbá vörös, a latin Haemo latinul is vörös. A Haemus-hegység a Balkán-hegység ókori neve, értelme Vér-hegység. Lehetséges, hogy egykor, még Mén előtt, Hem volt a főváros. Ozirisz építkezéseinek egyik legfőbb támpontja, akinek fia Hor szintén a városban uralkodott.

A Memzseg magyar szóban a zs bizonyára s volt régen, ezért a szó hemseg lehetett. Ha a Hem Szolga, a Seg meg a Ság-Ség egyik alakja, akkor a Hem-Zseg a Szolgák-Fősége, amint nyüzsögnek a palotában.

Hem neve görögül Létopolisz Papremisz, Hérodotosz Paprémisz alakban említi, Sztrabón azonban kifejezetten Latopolisz formában írja a város nevét.

Léto gyönyörű nő, Zeusz első felesége a görögök szerint, és a titánok nemzetségéből származik. A titán a magyarok egyik neve, a Tit Magas vagy Csúcs, az Án Ég, amiből az is következik, hogy Léto magyar istennő. Nevében a Lét-Ő forma ismerhető fel, a vanság, az eredet és az élet. A Lato forma a Látó mai nevet rejti, aki csillagász és jós, a jövő ismerője. A Papremisz szóban a Pap mellett a Ré és Misz van jelen. Nem gondolok arra, hogy a név esetleg lehetne Paprémisztő is, mint a Paprika is Pap-Ríka,, aki Papríkató, mert erős. A paprika Dél-Amerikából érkezett Európába, a magyar neve humoros.

A Chemia mai alakja a Kémia, a Kem Egyiptom neve, Fekete jelentéssel. Ismert a Ta-Kem, Táj, Ország – Fekete, és a Kemt, amiben a Kem Fekete, és a T jelöli az Ország, Hely fogalmát. Sok magyar település neve is hasonló szerkezetű, mint pl. Pes-t, Sol-t, stb. A Kém éjszaka, vagyis fekete sötétségben jár, kikémlelni az ellenséget. A Kémlel ige a Kém és a Lel összevonódása. Az éji eget is kémlelni kell. A Kemence község neve is, a név a Kem-Enc-E elemekből épül fel. A Kem Fekete, amibe bele bújt a kis Bence. Az En Isten, vagyis itt a tűz fogalma, a csillagistenek forróak és világítanak, mint a Nap. Az Enc kicsinyített alak, mint a Kil-Enc, Lel-Enc szavakban. Az E a Ház, az első kemencéket a Pelopponnészoszon fedezték fel, 32-36.000 évről. De a Kémény is fekete, a Kém és az Ény összevonódása. De a Kemény már Ke – Kő, és Mény, ami Mennyei, kiváló kő az építkezésekhez. Hasonló az orosz Kameny, ami szintén Kő-Mennyei, a csúcs neve. A Kémia is a magyar Kém fejleménye, a feketeségben, a nem tudásban kutat a tudós, akit ezért kémikusnak nevezünk. De a Kém közvetlen változata a Gém is, akik kémleli a halakat, aztán elkapja. A Gémeskút is kémlelő kút. Föld értelmű viszont a Mid-Kémia, talán éppen egyiptomi gondolkodás alapján. A magyarok és hunok mellett a kelták is ott voltak Mezopotámiában, Egyiptomba, Hunországban, tehát velük is számolni kell, amikor őseink életét kutatjuk.

A Hem és Kem formailag közeli szó, a Chemia Hemia lehet. A kémlelő helyek főleg csillagvizsgálók lehettek. Ezt támasztja alá az a tény, hogy több görög szerző is, mint pl. Sztrabón, megemlíti Kerkesura nevét. Kerkesura egy hatalmas jelentőségű csillagvizsgáló. A Ker a Kör, lásd Ker-Ék, Ker-t, a Kesz a Kész és Kéz, az Ura érthető. A névben a kör alakú égbolt vizsgálatát láthatjuk, ami félgömb valójában.

Van egy másik Latopolisz is Felső-Egyiptomban Magariban, ma Eszna a neve.

Ajan neve egy helyet jelöl, de nem tudni, hogy ezen a helyen volt-e település. Ajan választotta el a két országot, ezért határvonalként érdemes felfogni. Bizonyára a név az Aj és An magyar szavakat tartalmazza, vagyis Ajka An Égistennek az értelme. Ajan tehát az Ég Szája, Mennyei Száj, odafenn csillagokat nyel el, idelenn fáraókat temetnek a térségében. Ma ismert az Aján családnév, az Ajna női név, az Aj összefügg az Ajak, Ajék, Hajnal, Hajna Ajnás, Ajnácskő, Ajándék – Ajándok, Ajtó és más szavakkal. Nagyon rímel Roszetau fogalmára.

Szah a Száj variánsa, Szah-Orion mindig Ozirisz-Orion, a Szah-Kara, vagyis Szah-Városa ma Szakkara néven ismert. A Kar gyakori szó, sokszor nem testrész, hanem város értelemben. Ozirisz vezetésével mennek a lelkek az örök fény irányába. Nyugat felé indulnak, a Szahara felé, ami a Szah Ara értelemben a Szah Hegyei jelentést tartalmazza. Ebből a névből ered a Száraz, Szárad, a kiszáradás, és a Száhel neve is.

Junu nyugati párja volt Hem, a Nílus-ág keleti oldalán épült. Szinte teljesen biztos, hogy a város neve Hunu volt helyesen. A J és H hangok egymást nagyon gyakran cserélik, helyettesítik, ezért gondolhatjuk, hogy a város neve Hunu. Ha a második “u” többes szám, akkor a város neve Hunok. Mivel Alsó-Egyiptom neve Hun volt, amit minden jobb történelmi atlasz közöl, ezért logikailag is a Hunok olvasat és értelmezés a helyes. Szintén főváros volt egyes időszakban. A görögök idejében Heliopolisz volt a neve, vagyis Nap-Város. A Heliosz név is magyar eredetű, a Hé Nap, a Li Király, az -osz toldalék hím nemet jelent. Tehát a név Nap-Király, aki a magyar mítoszokban is szerepel.

Junu, vagyis Hunu kopt neve On. Bizonyára a Hun névből rövidült. Nagy valószínűséggel Úr, vagy Nap a jelentése. Az On sémi név is lehet, de az Ond magyar vezérnévben a -d kicsinyítő képző, ezért a magyar On tényleg lehetséges, hogy Úr vagy Nap jelentésű.

Szokarisz földje mindig Ozirisz földje a Duatban. De itt a földön is létező hely. Szokarisz isten sólyomfejű, de a teste ember. A sólyom és sas a Napot jelképezi. A IV. Dinasztia idején azonos volt Ozirisszel, akinek több neve is van, pl. Vezér, Vadász, Kilenc Vitéz a kilenc fő csillaga miatt, Kaszás, Nimrúd és mások. Szokarisz háza a memphiszi nekropolisz, állítják kiváló angol és francia kutatók.

Létó istennő nagy városa Bubasztisz, ahol Artemisz a legfőbb istennő. Izisz tisztelete Buszirisz városában a legfejlettebb, Athéna Szaiszban a legfőbb, Héliopoliszban Héliosz tisztelete az elsődleges, a hadisten Árész Paprémiszben elsődleges.

A Delta egy falu neve is, azon felül, hogy Alsó-Egyiptom egyik magyar neve. A görögök később átvették ezt a nevünket is, és Háromszög, meg a Delta betűnévként alkalmazták. Megjegyzendő, a görög ábécé betűinek a neve magyar eredetű. A név csillagászati jellegű, a Dél, és a Ta szavakból képződik. Amikor a Napisten az ég közepén jár, akkor van Dél, a sugarai merőlegesen, 90 fokban esnek a felszínre. Ez a Dél-Ta, a 90 fok meghatározza a délta fogalmát. De a magyar hagyományokban jelentős a Dél-Országa fogalom, amit mondunk Dél-Szigetnek és Dél Királyságának is. Dél-Sziget fontos hely őseink országai között, Atlantisz, a Delta és Szumer megfelel a sziget fogalomnak. A Délta, vagyis Dél-Ország hét Nílus ágggal van szigetekre osztva, de az ágak száma a hétnél is több. Hasonló Szumer felépítése is, a két folyó szintén hét ágra tagolódik. Áradáskor a földeket elöntötték a folyók, a települések kiemelkedtek a vízből. Hasonló ország Egyiptom is, a Delta áradáskor víz alá került, csak a városok emelkedtek ki a vízből.

Naukratisz városáról Sztrabón is tudósít. Pszammetik fáraó idejében a milétosziak 30 hajóval behajóztak a bolbitiszi torkolatba, és egy erődöt építettek a parton. Egy idő után felhajóztak a szaiszi nomoszba, Inaroszt egy vízi csatában legyőzték, majd nem messze Skheidától megalapították Naukratiszt. A város nyomai ma nincsenek meg, teljesen elpusztult.

Egy város neve Renenutet kígyóistennő nevéből ered. Ez Tarrana városa, ahol Hat-Hor istennő egy Mefket nevet visel.

Imi városa a 3. Hun-i nomosz fővárosa, a IV. Dinasztiától kezdve. A nomosz régebbi fővárosa Hut-Ihi, helyét nem ismerjük.

Alexandriát Alexandrosz alapította. Egyiptomi neve Rakote, görögösen Rakotisz. A névben a Rakod szó ismerhető fel, mivel Alexandria nagy kikötő ma is. Rakot-E a Rakod-Háza. A Rak ige kaphat T végződést is, lásd Rakott. Itt van Pharosz, híres világítótoroony, a város melletti tengerben rengeteg szobor van elmerülve.

Szarapisz görög-egyiptomi isten, nagyon fiatal. Alexandriában Rakote negyedében állott temploma. A névben az Apisz a Bika lehet, a név Király-Bikát jelenthet.

Szau óegyiptomi városnév, az 5. Hun-i nomosz székhelye. A 4. Hun-i nomosz területe is hozzá tartozott a XII. Dinasztia koráig. Sza a magyarok egyik fontos népneve, jelentése Menny Fiai. A Szau többes szám, értelme Szák. Meglepő, hogy Szumerban is létezik a Sag, Szak szó, ami a Szák, Szaka népnevünk is Ázsia középső és keleti részén. Ma is sok alakja van a magyar nyelvben. De a Sza Száj is, a Szák egy halászeszköz, szájadék. Még érdemes megjegyezni az Iszák nevet, ami Háza a Szájnak, lehet királynév is, mert a király a száj birtokosa. Iszák neve ezért magyar szóösszetétel, Izsák formában is írjuk, eléggé helytelenül, az angol Isaac is ide tartozik. Másik neve Szaisz, a XXVI. Dinasztia alatt főváros volt.

Ma a városnak alig van nyoma. A régészek keveset kutatták a területet, a földművesek meg hatalmas rombolást végeztek a városban. A város istennője Neith, Né-Id, aki Né istennő. Baráth Tibor szerint az istennő fejdíszéről négy fonal lóg le, ami alapján alkottuk meg a Négy szavunkat.

Tell-el-Faráin értelme Tellője a Fáraóknak, a Tell Domb. Ez a város Butó. A Butó név az óegyiptomi Per-Uadzset (Uadzsed-Birtoka) kopt változatából, a Poutóból ered. A Poutóból már eredeztethető a Butó. A Per inkább Ház, gyakori a mai magyar nyelvben is. A város először Pe, vagy Pé nevű volt, jelentése Trónus. Még Ozirisz alapította az ókor előtt. A Per-Uadzset régebben Per-Vaszet lehetett, a Vaszet megfelel Felső-Egyiptom fővárosának is. A Vasz-Vas Fehér, és a vas, ezért Per-Uadzset Ház-Fehér értelmű. Valóban fővárosi név.

Pe ikervárosa Dep, hasonló a Felső-Egyiptomban lévő Neh-En és Neh-Eb városokhoz, meg Budához és Pesthez, a folyó két oldalán állnak. A Dep a Depó névhez is hasonlít, de nincs bizonyíték, hogy a két szó között kapcsolat van. Butó a 6. alsó-egyiptomi nomosz fővárosa, alig van lelet a területéről. Sólyomfejű figurák, “Pe lelkei” valószínűleg Egyiptom ősi krályait ábrázolják, de nem ismert, a királyok milyen korból valóak. Uadzset istennő Alsó-Egyiptom védnöke, jelképe a kobra, ami magyar szó. A kígyó a Tejúttal kapcsolatos, élet és halál jelképe. A Köb-Ra a feje mögött lévő köb alakú részt kitárja támadáskor, amiről a nevét is kapta, köb-Lény.

A görög nevű Athribisz a IV. Dinasztia korából származik, a 10. nomosz fővárosa, de a régi korokból nincs lelet. Óegyiptomi neve Hut-Heri-Ib vagy Hat-Ta-Heri-Ibt volt, amiből lett a kopt Athrebi, görög Athribisz. Ezek a nevek elfedik az eredeti városalapítók neveinek értelmét. Ezért azután a sok név alapján kevés igazi jelentést találunk.

A 10. Hun-i nomosz főváros istene Kem-Ver, a Fekete-Bika. A Kem-Ver értelméhez hozzáfűzik a Nagy értelmét, ami miatt a Kem-Ver lehet Fekete-Nagy is. De tudjuk, hogy a Ver, ami magyar ige, több jelentésű. Kem-Ver, vagyis Fekete-Bika jelentése értelmében a Kem Fekete, de a Ver fogalmában több jelentés is ismerhető. A magyar Ver, Verekedő, és egyéb nevek a Ver ige szétterjedését mutatják. A Ver a vas verése alapján Vasverő, vagyis a Kovács. A bika verekedő, ez igaz, de a bikának több más neve is van Egyiptomban is, és a Taurosz, mint Bika-hegység Kis-Ázsia déli oldalán, szintén magyar név, a Ta Ura az Ország, Táj Ura a király, aki a minoszi területeken is bika királyt jelent. Innen ered a Minotaurusz fogalma, amit a görögök teljesen félremagyaráztak, illetve sosem értettek meg.

A 11. Hun-i nomosz fővárosa Leontopolisz, ami a Ptolemaioszok alatt főváros is volt. Ősi város, egyik istene Mihosz, aki oroszlán alakú. Sok bronz oroszlán alakú szobrocskát találtak a területen. Az oroszlán a Napisten szimbóluma. A Mihosz a Mihók nevünk rokona, így a Mihály névhez jutunk, ami Mikhael angyal nevével is összevethető. Tehát a Mihosz egyiptomi oroszlán név jóval régebbi, mint a héber Mikhael név, ami azt valószínűsíti, hogy az egyiptomi név az eredeti. Mihosz görögül Miüszisz. A Mé, Mi a magyar nyelvben Fény, a méhek a fényből jönnek, a fények ura az oroszlán, vagyis a Nap. Mihosz a Méhész, van Mehi fáraó is, valamint az egyiptomi magyarok már nagyon régen az egész Földre küldtek hajókat, ami miatt Amerikába is eljutottak, Mexikóba, amely név valójában Méhi-Kó, vagyis a Méhkirályok (Fénykirályok) Köve, Országa. A Mag-Úr a Csillag-Úr, Felső-Egyiptom Magári, ahol a csillagok ura, a Nap uralkodik. Magor a magyarok őse, rendkívül régi ősatya, alapvetően a Napkirály másik neve.

A 12. nomosz fővárosa Teb-Neter, a nevet Tjeb-Netjer formára írják át. Ebből lesz a kopt Dzsebenoute, vagy Dzsebenouti, amiből ered a görög Szebennütosz. A Dzs gyakran a Ty hangból ered, de azt nem tudjuk, hogy a T hangokból miért lesz Ty hang? A Teb-Neter névben a Neter a Natur, a Nagyúr, Nádor. A Neterek a Nadorok, a Neteru istenek a Nagyúri istenek. A Teb szónak jelentését tovább kell keresni.

Szebennütosz városa Manethó szülővárosa, a XXX. Dinasztia királyai ebből a városból származnak. A város régészeti anyaga igen modern, az ókori idők szinte teljesen eltűntek, holott ősi városnak mondják. Az Óbirodalom korából igen kevés a lelet. A helyi isten Onurisz-Su volt, akinek a temploma a mai város, Szamannud helyétől nyugatra emelkedik. Itt egy telephalom van, amit még nem tártak fel a régészek.

Az ókori Bah város a makedon-római Hermopolis Parva várossal azonos. Ez a város a 15. nomosz fővárosa. A mai el-Baklija arab név az egyiptomi név után keletkezett. A területről kevés lelet ismert.

A 16. nomosz régi fővárosa Per-Banebdzsedet nevű volt, a nevet óegyiptominak minősítik. Ez azonban lehetetlen, az óegyiptomiak még tisztán beszélték azt a magyar nyelvet, ami ma még létezik a központi nyelvjárás, és a nyugat-dunántúli nyelvjárás területén. A Per értelme Ház, gyakran Birtoknak értelmezik, ami nem teljesen helyes. Egy város nem birtok, mai észjárásunk szerint, hanem település. A “Banebdzsedet” név jelentése “Kos, a Dzsedet Ura” lenne. A város görög neve Mendesz, mai neve Tell-er-Rubaa. A település korábbi nevei közül ismert az Anpet és Dzsedet.

Az An-Pet mai magyar nyelven az Ég Háza. A Dzsedet név esetleg Dedet, vagy Tedet lehetett. A város a görög, vagyis makedon korban átadta szerepét a déli Tell-et-Timai-nak, a görög Thmuisznak.

Mendesz helyi istene először Hat-Mehit volt, a halistennő. A névben a Hat Ház, a Meh Vízmélység, emiatt a Hat-Mehit Háza a Mélyítésnek. A Mélyítő Háza tényleg lehet a halak védnöke. A H és J hangok gyakran cserélődnek számtalan nyelvben, amire oda kell figyelni. Hat-Mehit istennőt a dinasztiák korában Mendesz – Dzsedet Kosának – Ba kultusza váltotta fel. Ba-Neb-Dzsedet neve tehát eredetileg Kos-Úr-Dzsedet. De a régebbi Hat-Mehit, a Ház-Mélyít istennő neve közelebb áll a magyar nyelvhez, mint az újabb Ba-Neb-Dzsedet.

Nai-Ta-Hut városa a 13. heliopoliszi nomosz területén van. Ez a görög Leontopolisz, ma Tell-el-Jehudija, a Zsidók Tellje. Oniász zsidó főpap itt telepedhetett le, akit száműztek, majd Vespasianus császár betiltotta Kr.u. 71-ben a templomot.

Az óegyiptomi Baszt város nevét a Per-Basztet, vagyis a Basztet-Háza nevéből nyerte. Basztet istennő magyar nevű, ami teljesen világos mindenki számára. A Basz magyar ige, rendkívül régi. Egyes nyelvészek a 220-ban megjelenő törökökre fogják ezt a szót, teljes csőddel. Mivel a törökök is magyar eredetűek, de nem régi nép, az egyiptomi Basz szó jóval régebbi. Azután ez a szó sok nyelvben létezik, mint a héberben, arabban, és nyugati nyelvekben, óriási csőd a törökből származtatni ezt a szavunkat is. Baszt istennő nevében a Basz az alapszó, a T helyképző, a Basz-Tet forma meg azt mondja, hogy az istennő tető, felső formában van a legyűrt ifjún. Ilyen képek fennmaradtak, amelyekből pontosan meg lehet érteni az istennő nevét és tevékenységét. Ma Tell-Baszta áll az egykori város helyén. Görög neve Bubasztisz, a 18. Hun-i nomosz fővárosa, a Vádi-Tumilat ellenőrző városa.

Per-Szop-Du városa a 20. nomosz székhelye. Per a Ház, Birtok, a Szop magyar ige, a Du Hely, olyan hely, ahol a Napisten uralkodik. A Du gyakran a Nap neve, de lehet olyan hely is, ahol Du uralkodik a Földön is. Szopd egyiptomi isten, a gyerekek védnöke, a szopós babák istennője. Tehát a Szopd nem felszólító módban van, hanem a Szop igéhez a D magyar helyképző, vagy kicsinyítő képző van ragasztva.

Avarisz a hykszószok városa. Az avarokra azt mondják, hogy szemiták, ámbár a sémi népeknek nem volt lovassága abban az időben. Az asszír lovasság szerződött magyarokból állt, szavartoi, és ászfaloi csapatokból, amelyek a szkíta támadás idején nem voltak hajlandók harcba szállni a testvéri szkítákkal. Komolyabb lovassága majd az araboknak lesz, nagyon sokára, több száz év múlva. Igaz az is, hogy az arabok nyelve a magyar nyelvből keletkezett, sok ezer év alatt. Az arab, vagy szzemita nyelvek keletkezése a magyar nyelvből nagyon részletes ókori forrásokból adatolható. A mai arab, héber és más szemita nyelvek is pontosan bemutatják az ősi magyar nyelvből való keletkezésüket. Csak értően kell a szemita nyelveket vizsgálni.

Az Avar nép az ókorban igen magy területen lakott. Egyértelműen egy nagy magyar nyelvű nép volt, amely több területen is megjelent az emberiség történelmében. Mai lélekszámuk 1,2 millió Dagesztánban, és a kaukázusiakhoz sorolják őket. Ismertek az igazi avarok, az álavarok, akik esetleg az uar-hunokkal, vagyis a várkonyokkal azonosak, a nevük abar, obor is lehet, azután a Galliában élt avarok, valamint az egyiptomi avarok. Ők a hükszószok, a Hekau, vagyis Hékák népe.

Avarisz mellett fekszik Pi-Riam-Szesze, az Exodus Raamszesze nevű városa. A hükszósz város a régebbi, a Ramszeszek városa a fiatalabb. Ramszesz neve Ra-Mosz-E, vagyis Rá Napisten Ifjúság-Háza, annak hőse. A terület alig van feltárva. Később a város neve Per-Ramszesz lesz.

Imet volt annak a területnek a fővárosa, amelyet az Újbirodalom után a 18. és 19. nomoszra osztottak fel.

A görög nevű Tanisz az Óbirodalomban Dzsanet. A Dzsanet bizonyára Tanet volt helyesen. A Tanet lágyult Tjanet alakra, ami aztán Dzsanet lett. Tanet a Tan helye. Igen hasonlít a Tanít igénkre. Mellesleg a magyar Tanít ige hasonlít a Tanith, Tanitha női névre is. Tanisz nagyon régi város, történetét alig ismerjük. A Tan-Isz Isz-Tan változata érdekes. De a Tania is Tanya, pl. Mauri-Tania, Equi-Tania, Luzi-Tania, és egyebek.

Tell-el-Maszhúta a Vádi-Tumilat mellett épült, egy romos templom is van a területen. A Vádi-Tumilat egy Nílus-ág, amely a Vörös-tengerbe ömlik. Sokáig hajózható volt, a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között vízi összeköttetést biztosított. A Vörös-tenger egyiptomi neve Azúr-tenger, vagyis Az Ur-i tenger, itt lehetett hajózni Szumerba Ur város felé. A települést egyes tudósok Tjekuval azonosítják, valamint Mózes 2. könyvéből ismert Pitómmal. Pitóm nevét az egyiptomi Per-Atum nevéből magyarázzak, ami Atum-Háza értelmű. Egyesek a Per szót birtoknak mondják, de a Ház, falu, város, nemzetség közelebb áll a valósághoz. A magyar Pit Csillag, pl. a Pit-E a “csillagok háza”, a pitében lévő gyümölcs szemek a csillagok, a Pity szintén csillag. Közel áll a Piton szóhoz, ami a Tejút, Csillag-Folyó, körbe veszi az egész Földet, ezért aztán a Tejút Piton ment át az óriáskígyók nevére. Az ókorban rettegtek a Tejút Égi Kígyótól, meg az Égi Gyíktól is.

Az Égi-Pitom hozza tudomásunkra Egyiptom nevének magyar eredetét. Természetesen a piramis szövegek mondják ki az igazságot, amelyek a Kr.e. 3.600-as éveket idézik. Egyiptom tehát a Tejút mintájára készült, a piramisok jelképezik a nagy csillagokat. A Tejút a Nílus, vagyis az Égi Nyílás, amelyen át éjszaka is átömlik felénk Isten örök fénye. A Kígyó szó Ki-Jó helyesen, a Ki a Kő, a Föld, a Jó a Földet ölelő víz, vagy folyó. Az Égi Gyík fogalmában a Gyík nem is régen még Yik alakú volt. Ez a Yik a Lyuk, az égen lévő csillagok neve, amelyeken szintén Isten örök fénye ömlik felénk éjszaka is. A Lyuk már a Lux felé is mutat, és sok variánsához.

A Föld bolygó felszínének ismerete igen valószínű volt őseink számára. Ezért ne csodálkozzunk, ha olyan tények jönnek elő a szókincsből, amelyek a valóságot tartalmazzák, és nem az elmúlt néhány évszázad hamis, és igen elmaradott képzelgéseit, amelyek Európa nyugati részéhez köthetők.

Alexandria, Rosetta, Damietta, Péluszion fontos városok a Delta területén.

 °

XVIII. EGYIPTOMI MESETartalom ⇑  

KIRÁLYOK ÉS KIRÁLYNŐK

A nevek gyakran különböző formában olvashatók. E. A. Wallis Budge nagy szótárában írt névformák olykor mások, mint más könyvekben írt névformák. Így aztán elég nehéz kikeresni a helyes, magyarul is érthető névalakot. Ráadásul a három írásmód is nehezíti a kutatást. A démotikus írás, mint azt bizonyította Varga Csaba, magyar rovásírás. A hieroglif (szent vésetek) írást Borbola János, régebben Baráth Tibor és Cserép József ismerte alaposan. A hieratikus írásról nincs ismeretem.

A Fáraók neveit Szerekbe írták. A Szerek egy kartus, magyar nyelvű. A Szer Király, pl. Puszta-Szer, az Ek pedig Ék. A Szer Éke a király Ékessége. A szerekbe írták be a király neveit. Többnyire öt nevet véstek a szerekbe.

Szenuszert nevét vegyük mintának: Hórusz, vagyis Hor név: Netjer Heperu, Isteni Alakok. A Nador, Nagyúr alakja a Neter, majd Netjer.

Nebti név: Netjer Meszut, Isteni Születésű,

Arany Hor név: Heper, Arany Hor Megtestesült,

Felső és Alsó Egyiptom királya: Ha Kau Ré, Ré Lelkei Megjelentek,

Ré Fia: Szenu-Szert, Uszeret, Istenanya, az Erős, Embere,

A Fáraó név Per Aa alapján, Ház Magas értelmet viselt. A Per a mai magyar nyelvben is elterjedt, de nem csupán Ház, település a jelentése, hanem a Pergés, forgás is ide tartozik, amit a Pereg településrész is visel. A pergés, forgás a csillagokra vonatkozik, a mesékben jelenik meg a fogalom, a Világfa mesében, de a Kacsalábon Forgó Kastély, vagy a Kakaslábon Forgó Kastély fogalma is tartalmazza a pörgést.

A betűk közül az S Sz, az S Sh alakú.

Wallis Budge után az Egyiptom Atlasza adatai, majd a Fáraók Krónikája adatai következnek.

A források közül legkorábbi a Palermói kő, utána a Karnaki Királylista következik, ma a Louvrban van, majd az Abüdoszi Királylista, eredeti helyén, és a Szakkarai Királylista a Kairói Múzeumból következik. Manethón – Toth Kedveltje, Toth Ajándéka is megírta a listát. Peter A. Clayton adatai régebbiek, mint az Egyiptom Atlasza adatai.

A nevek magyarázatát Peter A. Clayton adja meg, a Királyok Krónikájában.

Rendkívül nagy problémát jelent, hogy a hieroglifákat, a szent véseteket magyarul lehet olvasni. A hieroglifa írás valójában ábécé írás. Egyiptom legfontosabb nevei, igen nagy számban, magyar nyelvűek. Sok magyar kutató, pl. Baráth Tibor, Cserép József, Borbola János, Varga Csaba, a hieroglifákat, de a demotikus írást is magyarul olvassa. Egyes tanító írásokban látható, hogyan kell olvasni a hieroglifákat. Egész könyveket lehet így olvasni magyarul, ami miatt nem érteni, miről írnak pl. az angolszász kutatók. Honnan veszik az egyiptomi nyelv szókincsét? Teljesen kitalálnak egy eredetileg magyar nyelvet, és másnak minősítik? De a kopt nyelv erősen előre fejlődött, azonban világosan őrzi eredeti magyar eredetét. Ezért nem lehet mást mondani, mint azt, hogy az egyiptomi nyelv magyar eredetű.

A predinasztikus kor:

Egyes királyok neve csak töredék formában maradt meg. Budge kilenc királyt mutat be.

1. ...pu, 2. Ska, 3. Khaáu, 4. Táu, 5. Thesh, 6. Neheb (?), 7. Uatch-nár (?), 8. Mekha, 9....a.

Predinasztikus királyok: 3150-3050 Clayton,

Skorpió 3150,

Narmer – Gonosz-Harcsa

Hór-Aha – Hór, a Harcos,

Dzser – Kánya,

Dzset – Kígyó,

Den – Lesújtó. De Min isten nevéből a Min-Den és Min-Den-Ség, Den-Tu Magyaria, és É-Den Háza-Istennek, vagy a Den a Don párja, Úr, Folyó.

Anedzsib- Biztos Szívű,

Szemerhet - Az (Isteni) Testület Társa,

Ká – Magasra Emelt Karú, Ká a Lélek egyik neve is.

Nár-mer, majd Tchar, a Skorpió király,

Zehen, Narmer,

I. Dinasztia 2920-2770 Atlasz, 3050-2890 Clayton,

Mén, többen írják, hogy azonos Hór-Aha királlyal.

Atet I., Atet II., Áta, vagy Atati, vagy Atet III.,

Semti, Merpeba, Smerkha,

Hu vagy Nekht, Qebhu,

Horus nevek:

Khent Tá, Tchet Tá, Qa-á, Ka – Király vagy Ka lélek

Az Atlasz királyai: Aha, Dzser, Uadzs (Uadzset), Den, Adzsib, Semerhet, Ká,

II. Dinasztia 2770-2649 Atlasz, vagy 2890-2686 Clayton,

Baiu-neter, a neter a nador, Nagy Úr változata, Batghau, Ka-kau, Ba-n-neter,

Uatghnes, Sentá, Nefer-ka I. Vagy Nefer-ka Rá I., Nefer-ka-Seker, Hutchfa,

Tghatghai vagy Bebi,

Neb-ka I,

Hetep-sekhemui, Hotep-szehemui – A Két Hatalom Elégedett, Rá-neb, - Nebré – Ré Ura,

Ni-Netjer – Istenhez Tartozó,

Széth-Peribszen =Szehem-Ib Szívében Hatalmas, Széth név: Per-ib-szen – Aki előlép szívükből,

Sekhem-áb Per-en-maát, Per-áb-sen, Khá-sekhem, Khá-sekhemui,

Ha-szehemui – A Két Hatalom Felragyog,

III. Dinasztia 2649-2575 Atlasz, 2686-2613 Clayton,

Neter khat Tcheser I., Tcheser II, vagy Átet IV., Neb-ka II., Sza-Naht Erős Védelmező,

Jó-Szer, Jó-Király, átírva Dzsó-Szer, = Netjeri-Het Isteni-Testű,

Setches, Nefer-ka-Rá II.,

Haba – Aki felragyog, mint Bá.

Hu, vagy Huni A Lesújtó,

Khá-ba, Ka-Heru (?),

IV. Dinasztia 2575-2465 Atlasz, 2613-2498 Clayton,

Seneferu, Sznofru – Aki széppé tesz engem, Khufu-Hufu (Hnum)Védelmez Engem,

Tchet-f-Rá, vagy Tet-f-Rá, Dzsedefré-Maradandó, mint Ré,

Khá-f-Rá, Ha-f-Ré – Felragyog, mint Ré,

Men-kau-Rá, Maradandó, mint Ré Kái, Mükerinosz,

Shepses-ka-f, - Nemes az ő Ká-ja,

V. Dinasztia 2465-2323 Atlasz, 2498-2345 Clayton,

User-ka-f, - Erős az ő Kája,

Sahu-Rá, Nefer-ári-ka-Rá I., Szahuré Aki közel áll Réhez,

Shepses-ka-Rá, Sepszesz-ka-f, Nemes az ő Kája,

Noferirkaré Aki Tökéletes, mint Ré Ká-ja,

Nefer-f-Rá, Noferefré Aki Tökéletes, mint Ré,

En-user-Rá Án I., Ni-uszer Ré Aki Ré Erejéhez Tartozik,

Men-kau-Heru, Men-kau-Hor Aki maradandó, mint Hórusz Kái,

Tet-ka-Rá I., vagy Ássá, vagy Maát-ka-Rá I., Dzsed-ka-Ré Aki maradandó, mint Ré kája,

Unász, vagy Unisz,

VI. Dinasztia 2323-2150 Atlasz, 2345-2181 Clayton,

Tetá (Átet V.), Teti, Sze-hotep-Taui Aki megbékíti a Két-Országot,

User-ka-Rá I. Áti I.

Meri-Rá Pepi I., Meri Ré Ré Kedveltje, Pepi piramisa Men-Nofer Maradandó és Tökéletes, ez Mén, Mennyei és Napúr,

Mer-en-Rá I. Mehti-em-sa-f I., Mer-en Ré Ré Kedveltje,

Nefer-ka-Rá III., Pepi II., Nofer-ka Ré Aki Tökéletes, mint Ré kája,

Mer-en-Rá II. Mehti-em-sa-f II.,

Neter-ka-Rá

Net-áqerti – Nitokrisz

Nefer-ka II.,

VII. Dinasztia és VIII. Dinasztia 2150-2134 Atlasz, 2181-2061 Clayton,

Men-ka-Rá, Nefer-ka-Rá IV., Nefres (?), Ab (?),

Nefer-ka-Rá V. Nebi

Tet-ka-Rá II. Maát-ka-RáNefer-ka-Rá VI. Khentu

Mer-en-Her I.,

Senefer-ka I Senefer-ka-Rá I.,

En-ka-Rá I.,

Nefer-ka-Rá VII. Terrl (?)

Nefer-ka-Heru,

Nefer-ka-Rá VIII, Pepi III Senb,

Senefer-ka II Ánnu,

Án (?)-kau-Rá, Nefer-kau-Rá,

Nefer-kau-Heru,

Nefer-ári-ka-Rá II.,

Áti II. (Othoes),

Sekhem-ka-Rá I.,

Ái-em-hetep,

Uatch-ka-Rá I., Uadzskaré, Gazdag, mint Rá kája,

Kakaré-Ibi Ka-ka-Ré Magas, mint Ré kája. Ibi a születési neve,

IX. és X. Dinasztia 2150-2134, Atlasz, 2160-2040, Clayton,

Nefer-ka-Rá IX., Noferkaré Tökéletes, mint Ré ká-ja,

Ab-meri-Rá (Meri-ka Rá I. (?), Khati, Meri-ib-Ré Heti Akit Ré szíve szeret, Heti születési név,

Meri (Aáh ?), Nefer-ka-Rá X., Meri-ka-Ré Akit Ré ká-ja szeret,

Uah-ka-Rá I. Khati II.,

Ka-meri-Rá II.,

Neb-kau Khati III., Nebkauré Heti Ré káinak Ura, Kheti születési név,

Skhá-n-Rá, Khá-user-Rá I.,

Nub-taui-Rá, Áa-hetep-Rá I,

Áa-khá-Rá I., Maá-áb-Rá,

XI. Dinasztia thébai 2134-2040, Atlasz, 2134-1991, Clayton,

Antef I, az Erpá

Menthu-hetep I. Tep á, Mentu-hotep Montu isten elégedett, Antef II. (?),

Antef III. (?) Uah-ánkh,

Antef IV. (?) Nekht-neb-tep-nefer, Sza-Ré-Antef Antef, Ré Fia, Szeher-Taui A Két Ország megbékítője, Uah-Anh Tartós-Életű, Naht-neb-tep-nofer Győztes, a Tökéletes Kezdet Ura,

Qa-ka-Rá I Antef V. (?),

Sánkh-áb-taui Mentu-hetep II., II. Mentu-hotep Szanh-ka-Ré Akit Ré kája éltet,

Neb-hep (?)-Rá Menthu-hetep III., Neb-hetep-Ré Ré-kormánylapátjának Ura, Neb-taui-Ré Két Országának Ura,

Antef VI.,

Neb-taui-Rá Menthu-hetep IV.,

Sankh-ka-Rá Mentu-hetep V.,

...áb-khent-Rá

XII. Dinasztia 1991-1783, Atlasz, 1991-1782, Clayton,

Sehetep-áb-Rá I. Ámen-em-hat Amon az Élen, Szehotep-ib-Ré Aki elégedetté teszi Ré szívét,

Kheper-ka-Rá I. Usert-sen I. Sen-usert, Szenuszert Uszeret istennő Embere, I. Szeszosztrisz, Heper-ka-Ré Aki létrejön, mint Ré kája,

Nub-kau-Rá Ámen-em-hat II., Amon az Élen, Nub-kau-Ré Aranyló, mint Ré kái,

Kheper-khá-Rá I. Usert-sen II. Sen-usert Szenuszert Sz-en-Uszeret Uszeret istennő embere, Ha-heper-Ré Aki felragyog, mint Ré megtestesülése,

Khá-kau-Rá Usert-sen III. Sen-usert, Sz-en Uszert Uszeret istennő embere, Ha-kau-Ré Aki felragyog, mint Ré kái,

En-Maát-Rá Amen-em-hat III., Amon az élen, Ni-maát-Ré Aki Ré igazságához tartozik,

Au-áb-Rá I. Her

Maá-kheru-Rá Amen-em-hat IV., Maát-heru-Ré Igazhangú, mint Ré,

Sebek-neferu-Rá, Szobeknofru fáraónő Szobek Szépsége, Ka-Szobek-Ré Szobek-Ré ká-ja,

Amen-em-hat V. (?),

Senefer-áb-Rá I. Usert-sen IV., (Sen-usert),

XIII. Dinasztia Körülbelül 70 király, 1783-1640, Atlasz, 1782-1650 Clayton,

Khu-taui-Rá Ugaf Ré Két Országának védelmezője,

IV. Antef Ameni, V. Amenemhat, Szanh-ib-Ré Akit Ré szíve éltet,, Ameni Antef Amon az élen,

Sekhem-ka-Rá II.

Sesfesh-ka-Rá Amen-em-hat VI (?), Sen b-f

Ámen-em-hat VII. (?),

Sehetep-áb-Rá II., Áufni

Sánkh áb-Rá Ámeni Ántef VII (?) Ámen-em-hat VIII,

Smen-ka-Rá

Sehetep-áb-RáIII.,

...ka Senefer-ka-Rá II.,

Senefer-(áb)-Rá II.,

Netchem-áb-Rá

Sebek-hetep I., Ren-Senb

Hor, Au-áb-Rá II., Au-ib-Ré Ré szívének öröme, Setchef-(...)-Rá,

Sekhem-khu-taui-Rá Ámen-em-hat IX., Sebek-hetep II, II. Szobekhotep VI. Amenemhat, Amon az élen, Szobek elégedett, Szehem-Ré Hu-taui Hatalmas, mint Ré, a két ország védelmezője,

Handzser, User-(ka)-Rá II., Erős, mint Ré ká-ja,

Smenkh-ka-Rá Mer -máshau …-ka-(Rá),

Ka-Set-(Rá) I.,

Sekhem-suatch-taui-Rá Sebek-hetep III., III. Szobek-hotep, Szobek elégedett, Szehem-Ré Szuadzs taui Hatalmas, mint Ré, a két ország felvirágoztatója,

Khá-seshesh-Rá Nefer-hetep I., Noferhotep A tökéletes elégedett, Kha-nofer-Ré Felragyog, mint Ré tökéletessége,

Sa-Het-Her (Sa-Hathor),

Khá-nefer-Rá Sebek-hetep IV., Khá-ka-Rá

Khá-ankh-Rá Sebek-hetep V.,

Jhá-hetep-Rá Sebek-hetep VI.,

Uab-áb-Rá I. Áá-áb,

Mer-nefer-Rá Ái I., Ay, Ai, Aia Mer-nofer-Ré Akit Ré tökéletessége szeret,

Mer-hetep-Rá I. Án vagy Áná

Mer-hetep-Rá II. Sebek-hetep VII,

Sánkh-en-Rá Senb (?)

Mer-sekhem-Rá I. Án

Suatch-ka-Rá Heruá

Mer-netchem-Rá

Mer-ankh-Rá Menthu-hetep VI.,

Mer-kheper-Rá

Mer-ka(Kau)-Rá Sebek-hetepVIII.,

Tet-nefer-Rá Tatu-mes

Neb-maát-Rá I., Uben-Rá I.,

...ka-Rá,

Neb-maát-Rá II.,

Tet-ámkh-Rá Mentu-em-sa-f Nehsi,

Khá-kheru-Rá,

Neb-f-au-Rá

Senefer-taui-Rá Sekhem

Mer-sekhem-Rá II. Nefer-hetep II., II. Nofer-hotep A tökéletes elégedett, Szehem-Ré Szanh taui Hatalmas, mint Ré, a két ország éltetője,

Tet-hetep-Rá Tata-mesuII. (?),

Suah-en-Rá Senb-má-áu

XIV. Dinasztia Kisebb királyok, 1640-1532, Atlasz,

Seheb-Rá, Aaszehré Aki Ré terve szerint Nagy, Neheszi,

Mer-tchefau-Rá Srnb-ka-Rá

Neb-tchefau-Rá I. Uben-Rá II.,

(Neb ?)-tchefau-Rá II. Uben-Rá III.,

Aut-áb-Rá III., Her-áb-Rá,

Neb-sen-Rá, …-Rá.,

Sekheper-en-Rá, Tet-kheru.Rá,

Sánkh—ka-Rá II., Nefer-Tem-....-Rá,

Sekhem-...-Rá I., Ka-...-Rá,

Nefer-áb-RáI.,

Á-....-Rá, Khá-...-Rá,

Ánkh-ka-RáI.,

Smen-...-Rá,

Mer-sekhem(?)-Rá III.,

Seba-...-Rá,

Men-kháu-Rá Sesh (?)-áb

Sebkai Khu-áqer

Sebek-ka-Rá

XV. és XVI. Dinasztia, a Hykszószok, Hekau Haszut – Sivatag Fejedelmei, 1663-1555, és1663-1555, 1663-1555, Clayton,

Az első három király neve nem ismert.

Sesi, Maá-ib-Ré, Aki Ré szíve szerint igaz,

…-ka-(Rá) Áanatá

…-ka-(Rá) Bebenem (?),

…-ka-(Rá),

ám-nub (?),

Á (Aphobis)

Áp (Aphobis),

További nevek:

User-ka-Rá III Kentcher (Salitis)

Áa-user-Rá Ápepá (Aphobis) I., Apóphisz I., Aa-Uszer-Ré Nagy, mint Ré ereje,

Suser-en-Rá Khian (Jannász), Sze-Uszer-en-Ré Akit Ré megerősített, Hian,

Neb-khepesh-Rá Ápep II.,

Áa-árq-Rá

Mer-user-Rá I-ábeq-her Meruszerré, Jakobher, Akit Ré ereje szeret,

Áa-qenn-Rá Ápepá III., Aa-ken-en-Ré Nagy, mint Ré bátorsága,

Áa-pehti-Set Nubti

Áa-pehti-Rá, Áa-neter-Rá, Anather Heka Haszut Anather, az idegen országok fejedelme,

Áa-hetep-Rá II, Áa-khá-Rá II.,

Uatch-ka-Rá II., Nub-ka-Rá,

Neb-tet-Rá, Nub-...-Rá,

Ne-ka-Rá II, Khá-user-Rá II.,

Khá-mu (?)-Rá, Ka-set-Rá II. Sekhenn...

…-Set-Rá, Semqen,

Ánt-her, Ánmu,

Iapeq-Heru, Iamu,

Ipeq-Heru, Uatchet,

Seket, Sheshá,

Qar,

XVII. Dinasztia Sok thébai király, 1640-1550, Atlasz, 1663-1570, Clayton,

Sekhem-Rá II.,

Sekhem-...-Rá III.,

Sekhem-...-Rá IV.,

Ses-...-Rá,

Neb-ári-au-Rá I.,

Neb-ári-au-Rá II.,

Smen-...-Rá vagy Smen-taui-Rá,

Suser-...-Rá,

Sekhem-...-Rá V.,

...Rá, Áu...

Set...

Sunu... Heru...

Án-áb...

… ismeretlen a név Penen-set...

Khu-taui-sekhem-Rá,

Hetep-áb-Rá

Heru-netch-tef

Sekhem-uatch-kháu-Rá Sebek-em-sa-f I.,

Sekhem-shet-taui-Rá Sebek-em-sa-f II.,

VII Antef, Nub-heper-Ré Aranyló, mint Ré megtestesülése,

Seshesh-Rá her-her-maát Antef VIII Áa,

Seshesh-Rá upu-em-Maát Ántef IX Áa,

Nub-kheper-Rá Ántef X. Áa,

Sekhem-nefer-khau-Rá Up-uaut-em-sa-f

Sekhem-uah-kháu-Rá Rá-hetep,

Sekhem-smen-taui-Rá Tehuti

Sekhem-Rá-sáa-taui, Sekhem-Rá-ánkh-taui,

Rá-mes-suser-taui,

Suatch-en-Rá I., Suatch-en-Rá II.,

Skhent-en-Rá,

Senekht-en-Rá,

Seqenen-Rá I. Tau-áa, vagy Seqen-en-Rá,

Seqenen-Rá II. Tau-áa Áa, Ta-AA Szenaht-en-Ré Akit Ré győzelemre vitt,

Seqenen-Rá III. Tau-áa Qen, Szeken-en-Ré Akit Ré győzelemre vitt,

Uatch-kheper-Rá Kames, Kamosze Uadzs heper Ré Gazdag, mint Ré megtestesülése,

XVIII. Dinasztia 1550-1307, Atlasz, 1570-1293, Clayton,

Neb-pehti-Rá, Ré erejének ura, Ááhmes I., Jahmesz, A Hold megszületett,

Tcheser-ka-Rá, Dzseser-ka-Ré Szentséges, mint Ré ká-ja, Ámen-hetep I., Amen-hotep Amon-elégedett,

Áa-kheper-ka—Rá Tehuti-mes I., Thotmesz I., Thot-mesz Thot megszületett, Aa-heper-ka-Ré Nagy, mint Ré ká-jának megtestesülése,

Áa-kheper-en-Rá Aa-heper-en-Ré Nagy, mint Ré megtestesülése, Tehuti-mes II., II. Tothmesz,

Maát-ka-Rá II, Igaz, mint Ré ká-ja, Hat-shepsut királynő, Első a nemesi hölgyek között, Henemetamon Amonnal egyesül,

Men-kheper-Rá I. Tehuti-mes III., III. Thutmosze,

Áa-kheperu-Rá I. Ámen-hetep II.,

Men-kheperu-Rá Tehuti-mes IV.,

Neb-Maát-Rá III. Ámen-hetep III.,

Ti

Kilgipa, ékírással Gi-lu-khi-pa, nővére Tushratta Mitanni királyának,

Dadukhipa, egyiptomi neve nem ismert,

Nefer-kheperu-Rá Uá-en-Rá Ámen-hetep IV., Na-ap-ku-ra-ri-ya, Napkirály, Ehn-Aton Megvilágosodott Aton által,

Nefer-kheperu-Rá Uá-en-Rá Áakhu-en-Áten,

Ánkh-kheperu-Rá Sáa-ka-Rá Tcheser-kheperu,

Kheperu-neb-Rá Tut-ánkh-Ámen, Tut-Ank-Amon, Amon-Élő-Képmása,

Kheper-kheperu-Rá Ári-maát Ái II., Ay it-netjer Ay, az istenatya,

Tcheser-kheperu-Rá Ámen—em-heb mer-en-Heru, Hor-em-heb Hór az ünnepen, Meri-Amon Amon kedveltje,

XIX. Dinasztia 1307-1196, Atlasz, 1293-1185, Clayton,

Men-pehti-Rá Rámessu I., Ra-mesz-szu Ré szülöttje, ifja,

Men-maát-Rá I Seti I meri-Ptah, Szeth, Ptah kedveltje,

User-maát—Rá I setep-en-Rá Rámeses II, Meri-Amon Amon Kedveltje,

Ba-en-Rá I Mer-en-Ptah I (Menephthah) hetep-her-maát Ptah kedveltje,

Men-má-Rá Ámen-meses, Théba királya

User-kheperu-Rá mer Ámen

Seti II Mer-en-Ptah II, Szét, Ptah kedveltje,

Aakhu-en-Rá setep-en-Rá Sa-Ptah I Mer-en-Ptah III,

XX. Dinasztia 1196-1070, Atlasz, 1185-1070, Clayton,

User-kháu-Rá setep-en-Rá Set-nekht meri-Ámen-Rá

User-maát-Rá II meri-Ámen Rámeses III,

Rhampsinitus Án (Heliopolis) királya

User-maát-Rá III setep-en-Ámen Rámeses IV,

User-maát-Rá IV se-kheper-en-Rá meri-Ámen Rámeses V,

Neb-maát-Rá IV meri-Ámen Rámeses VI, Án királya

User-maát-Rá V setep-en-Rá meri-Ámen Rámeses VII, Án királya,

User-maát-Rá VI Áakhu-en-Ámen meri-Ámen Rameses VIII,

Nefer-ka-Rá XI setep-en-Rá Khá-em-Uast Maát meri-Ámen Rámeses IX,

Kheper-maát-Rá setep-en-Rá Ámen-her-khepesh-f Rámeses X,

Men-maát-Rá II setep-en-Ptah Khá-em-Uast meri-Ámen Rámeses XI,

Sekhá-enRá meri-Ámen Rámeses XII (?) sa Ptah II (Ptah fia)

User-maát-Rá neb-khepesh

Ámen-maát (?) meri-Rá setep-en-Rá

Ámen-Rámeses

Rámeses meri-Ámen

Smen-maát-Rá Ámen-mes,

User-maát-Rá heq Uast Rámeses merr-Ámen, Szi-Ptah,

User setep-en-Rá Mes... Setep-en-Mut Nagy erejű hölgy, Mut választottja, Tauszert királynő, Tau-Szeret,

Ptah Seti Sa-Ptah meri,

XXI. Dinasztia Theba 1070-945, Atlasz, 1080-945 Clayton, Főpapok Thébában,

Her-Heru, Herihor Hor van felettem, Szi-Amon Amon Fia,

Her-Heru sa-Ámen, a két király talán egyiptomi

Pai-ánkh, Pi-Anh,

Pai-netchem I, I. Pi-Nodzsem A kellemes, Meri-Amon Amon Kedveltje, Ha-heper-Ré Szetep-en-Amon Aki felragyog, mint Té megtestesülése, Amon választottja,

Pai-netchem I. Kheper-khá-Rá I. Setep-em-Ámen Pai-netchem meri-Ámen,

Tchet-Khensu-áuf-ánkh,

Masaherth, Maszaharta,

Men-kheper-Rá II, Men-heper-Ré Maradandó, mint Ré megtestesülése,

Men-kheper-Rá II, Szmendész görög név,

Pai-netchem II, Pi-Nodzsem A Kellemes,

Pai-netchem II a király,

Taá-kheperu-Rá setep-en-Rá Pasebkhán,

Áuapet, vagy Áuuapet,

III. Pszuszennész görög név,

XXI. Dinasztia, Tanis 1069-945 Clayton,

Hetch-kheper-Rá setep-en-Rá Nes-ba-neb-Tet meri-Ámen, I. Szmendész, Amen-em-niszu,

Taá-kheperu-Rá setep-en-Rá Pasebkhán I, I. Pszuennész,

Kheper-khá-Rá II setep-en-Ámen Pasebkhán II, II. Pszuennész,

User-maát-Rá VII setep-en-Ámen Ámen-en-Ápt meri-Ámen-RáNeter-kheper-Rá setep-enÁmenSa-Ámen meri-Ámen-RáÁa-kheper-Rá I setep-en-Ámen Pasebkhán III meri-Ámen, Amen-en-Ope A luxori Amon,

Oszokhor,

Szi-Amon Amon Fia,

II. Pszuszennész,

XXII. Dinasztia 945-712, Atlasz, 945-712, Clayton,

I. Sesonk Sesonk, Amon kedveltje,

Hetch-kheper-Rá II setep-en-Rá Shashanq I, meri-Ámen, I. Oszorkon,

Sekhem-kheperRá setep-en-Rá Uasarken I, meri-Ámen, II. Sesonk,

User-maát-Rá VIII setep-en-Ámen Thekreth (?) I, I. Takolóth,

User-maát-Rá IX setep-en-Ámen Uasárken II meri-Ámen, II. Oszorkon,

Hetch-kheper-Rá III setep-en-Ámen Heru-sa-Ást meri-Ámen, II. Takelóth,

User-maát-Rá X serep-en-Ámen Peta-Bast Meri-Ámen,

Seshesh-kheper-Rá setep-en-Ámen Shashanq II meri-Ámen, III. Sesonk,

Hetch-kheper-Rá IV setep-en-Rá Thekreth (?) II meri-Ámen sa Ást, Pami,

User-maát-Rá XI Uasarken III (?) meri-Ámen sa Ást,

User-maát-Rá XII Thekreth III (?) meri-Ámen sa-Ást,

User-maát-Rá XIII setep-en-Rá Shashanq III meri-Ámen, V. Sesonk,

User-maát-Rá XIV setep-en-Ámen Pamái meri-Ámen-RáÁa-kheper-Rá II Shashanq IV meri-Áen, IV. Oszorkon,

Áa-kheper-Rá II Shashanq IV meri-Ámen, Harsziésze,

XXIII. Dinasztia 828-712, Atlasz, 818-712, Clayton, Leontopoliszban, Líbiai anarchia,

Seher-áb-Rá Peta-Bast sa Bast, Padibásztet,

Áa-kheper-Rá III setep-en-Ámen Uasarkená meri-Ámen-Rá, IV. Sesonk,

III. Oszorkon, III. Takelóth, Rudamon, Iuput,

Hérakleopoliszban Peftjauabásztet,

Hermupoliszban Nimlóth,

Nubiai uralkodók Napatából

Piánkhi meri-Ámen,

User-maát-Rá XV Piánkhi meri-Ámen Sa Bast

Senefer-f-Rá Piánkhi Kashta

XXIV. Dinasztia, Szaisz, 724-712, Atlasz, 727-715, Clayton,

Shepses-Rá Tafnekht I., Tefnaht,

Uaf-ka-Rá II Bakenrenef, Bokkhórisz,

Uab-áb-Rá II Tafnekht II,

XXV. Dinasztia 712-657, Atlasz, 747-656, Clayton, Núbiai/kusita,

Pianhi (Peje),

Nefer-ka-Rá XII Shabaka, Nofer-ka-Ré Tökéletes, mint Ré kája,

Tet-kau-Rá Shabataka

Men-kheper-Rá III Piankhi

Nefer-Tem-(áa)khu-Rá Taharka,

Ba-ka-Rá Tanuat-Ámen, Tanut-Amon, Bba-ka-Ré Akit Ré kája éltet,

XXVI. Dinasztia 664-525, Atlasz, 664-525, Clayton, Szaiszi,

Uah-áb-Rá III Psemthek I., I. Pszammetik,

Uhem-áb-Rá Nekau, Nékó

Nefer-áb-Rá II Psemthek II., II. Pszammetik,

Háá-áb-Rá I Uah-áb-Rá IV., Apriész,

Khnem-áb-Rá Ááhmes II sa Net, Amaszisz, II. Jahmesz,

Ánkh-ka-Rá II Psemthek III., III. Pszammetik,

XVII. Dinasztia Perzsák 525-404, Atlasz, 525-404, Clayton,

Mesut-Rá Kambáthet, II. Cambyses, Kenbutcha, Kambasutetnt,

Setut-Rá Ántrusha I, Darius

Khshaiarsha, Xerxész,

I. Artaxerxész,

Khabbasha,

Artakhashassha, Artaxerxes

Meri-Ámen-Rá-neb-Heb-user-khepesh Ántriusha II Darius Ochus vagy Nothus, II. Dareiosz,

II. Artaxerxész,

XVIII. Dinasztia nem ismert 404-399, Atlasz, 404-399, Clayton,

Amürtaiosz,

XXIX. Dinasztia 399-380, Atlasz, 399-380, Clayton,

Ba-en-Rá II Naifáaurut, I. Nephritész,

Khnem-maát—Rá Hagr, Hakórisz,

Ptah-user setep-en-Rá Psa-Mut,

XXX. Dinasztia 380-343, Atlasz, 380-343, Clayton,

Senetchem-áb-Rá setep-en-Ámen Nekht-Heru-heh meri-Ámen, I. Naktanebosz,

Ári-maát-en-Rá Tche-her setep-en-Án-her, Teósz (Dzsedhór),

Kheper-ka-Rá II Nekht-neb-f, II. Naktanebosz, Nahthórhebit,

Qa-ka-Rá II Án II,

User-maát-Rá XVI Setep-en-Ámen Ámen-rut meri-Ámen,

XXXI. Dinasztia Második perzsa korszak 343-332, Clayton,

III. Artaxerxész, Arszész, III. Dareiosz,

Makedónok

Meri-Ámen setep-en-Rá Arksántra Magnosz Alexandrosz Nagy Sándor,

Meri-Ámen setep-en-Rá Phiriupus Philip Arrhidaeus,

Háá-áb-Rá II setep-en-Ámen Arksentra Alexander II Per-áa Fáraó,

Ptolemaioszok

Ptolemaiosz I. Soter,

Ptolemaiosz, a Satrap,

Ptolemaiosz,

Ptolemaiosz II, Philadelphus I,

Ptolemaiosz III, Euergetes,

Ptolemaiosz IV, Philopator,

Ptolemaiosz V, Epiphanes,

Ptolemaiosz VI, Eupator,

Ptolemaiosz VII, Philometor,

Ptolemaiosz VIII, Philopator II,

Ptolemaiosz IX, Euergetes,

Ptolemaiosz X, Soter II, Philometor II,

Ptolemaiosz XI., Alexander I, Philometor III,

Ptolemaiosz XII, Alexander II,

Ptolemaiosz XIII, Philopator III, Philadelphos II, Neos Dionysos,

Ptolemaiosz XVI.,

Ptolemaiosz királynők és hercegnők

Berenice I,

Arsinoé Philadelphia,

Arsinoé II Philadelphia,

Philotera,

Berenice II, Berenice III,

Arsinoé III,

Cleopatra I Syra,

Cleopatra II Soteira,

Cleopatra III Koke

Cleopatra IV Berenice IV,

Cleopatra V Tryphaena,

Cleopatra VI, fia Caesarion,

Római uralkodók

Augustus B.C. 30-A.D. 14,

Tiberius A.D. 14-37,

Caius Caesar Germanicus Caligula 37-41,

Nero 54-68,

Servius Galba 68,

Marcus Otho 69,

Vespasianus 69-79,

Titus 79-81,

Domitianus 81-96,

Nerva 96-98,

Trajanus 98-117,

Hadrianus 117-138,

Antoninus Pius 138-161,

Lucius Aurelius és Verus 161-180,

Commodus 180-192,

Septimius Severus 193-211,

Antoninus Caracalla 211-217,

Geta 211-212,

Philip 244-249,

Decius 249-251,

KIRÁLYNŐK ÉS HERCEGNŐK

A királynők mellett sok királyi hitves neve is ismert, valamint a királyok gyermekei, akik között természetszerűleg sok lány volt. Joyce Tyldesley Egyiptomi Királynők krónikája című könyve igen gazdagon tárgyalja az egyiptomi királynők, királynék és más nők nevét, történetét.

Királynők:

XII. Dinasztia: Sebek-neferu-Rá, Szobek-nofru Szobek Szépsége,

XVIII. Hat-Sep-Szut, Első a Nemesi Hölgyek között, Henemet-Amon Amonnal Egyesült,

XX. Dinasztia: Szetep-en-Mut Nagy erejű Hölgy, Tau-Szeret.

Igen sok további női név ismert. A királyi hárem független gazdasági közösség volt, ahol az édesanyák, nagynénik, nőtestvérek, feleségek, egyéb nők, a király lányai, a meghalt férfi rokonok női rokonai kaptak helyet.

Narmer felesége Néith-hotep. Aha, Narmer fia, felesége Benerib, Henthhap. Nem biztos, de Dzser felesége Hernéith, Dzset felesége Merit-Néith, Den felesége(i) Szesemetka, Szemat, Szerethor. Anedzs-ib neje Batiritesz.

A II. Dinasztiából Haszehemui feleségét ismerni, neve Nimaáthep. Manethón írja, hogy ebben a korban született döntés, hogy nők is lehetnek fáraók. Nimaáthep Jószer édesanyja.

Néith Szaisz város nagy hatalmú vadászistennője. Híres volt íjásztudományáról. Állandó jelzője volt az Íj Úrnője.

A III. Dinasztiából Jó-Szer felesége nevét ismerni, aki Hotephernebti volt.

A IV. Dinasztia első királya Sznofru, felesége I. Hotepheresz. Hufu, Kufu felesége Henutszen és Meritetesz. Dzsedefré felesége Hentetka és II. Hotepheresz. Kérdéses, hogy a nevek mögött különböző személyek állnak, vagy egy személynek több neve is volt. Hafréhoz a III. Mereszanh, az I. Hamerernebti (?), a Perszenet (?), és a Hekenuhedzset (?) nevek kapcsolhatók. Menkauré neje II. Hamerernebti, míg Sepszeszkaf felesége Bunefer volt.

Az V. dinasztia királynéi I. Hentkávesz, Noferethanebti, II. Hentkávesz, Reptinub, IV. Mereszanh, és Unisz felesége(i) Nebet és Henut.

A VI. Dinasztia Teti királyának felesége I. Iput és Huit. I. Pepihez hét nevet csatolnak, pl. “Wewrwt-Imtesz”, Nebunet, Inenek-Inti, Meritetesz. II. Pepihez öt nőnevet kapcsolnak, pl. Néith, Udzsebten, II. Iput. A dinasztia utolsó királynője Nitókrisz. Ő az első nő uralkodó Egyiptomban.

A XI. Dinasztia koráig nem ismerni királyné nevét. II. Mentuhotephez hét feleséget csatolnak, köztük II. Nofru, Tem, Henhenet, Szadeh, Asdait. III. Mentuhotep neje Imi volt.

A XII. Dinasztia királynéi Noferitatenen, III. Nofru, II. Szenuszerthez négy név tartozoik, pl. Nofret, Itawewrwt, III. Szenuszerthez szintén négy női név, pl. Szithathoriunet, végül III. Amenemhat felesége Aat, Hotepti (?), IV. Amenemhat felesége Szobeknofru, és Szobeknofru uralkodhatott önálló királynőként is.

A XVII. Dinasztia utolsó három királyának a felesége nrvét ismerik, ők Tetiseri, I. Jahhotep, Inhapi, Szitgzsehuti (Tejut), és Kamosze neje II. Jahhotep.

A XVIII. Dinasztia királynéi: Jahmesz neje Jahmesz-Nofertari, Jahmesz-Nebta, aztán Meritamon, Jahmesz és Hatsepszut következik. Hatsepszut önállő király is volt. III. Tothmesz nej nevei Szitjah, Meritré-Hatsep-szut, Nebtu, Menwi, Menhet és Merti. II. Amenhotep felesége Tia. IV. Tothmesz neje Nofertari, “Jaret”, Mutemwia. III. Amenhotep nejei Tiy, Szitamon, Isis?, Henuttaneb?, Gilukhepa, Tadukhepa.

IV. Amenhotep, vagy Ehnaton felesége Nofretiti és Kia. Nofretiti nevét Jön a Szépségnek értelmezik. Ő a Napba öltöztetet Asszony, a neve magyarul ezt jelenti, vagyis Napra-Tét-E, a Napra-Tét-Ház úrnője. Azt kell gondolni, hogy a magyar olvasat a helyes, amit megtámogat Nofretéti más, fontos jelzője. Ismert még Meritaton, Anheszenamon neve, Ay király neje Teje, ez a név Tej-E formában a Tej-Háza, valamint Mutnodzsmet.

A XIX. Dinasztia királynéi: I. Ramszesz Szitré, I. Széthi Tuja. II. Ramszeszhez hét név tartozik, pl. Henutmiré, Nofertari. Merneptah két női névvel rendelkezik: II. Iszetnofret, II. Bent-Anat. Ismert még I. Baketwernel, Tahat, Tauszert neve, és végül Tauszert királynő uralkodott.

A XX. Dinasztia királynéja Teje-Mereniszet, III. Ramszesz neje Iszet=Izisz, Ta-Hemdzsert, Teje. IV. Ramszesz neje Tinetopet. V. Ramszesz felesége Henuttaui, Tawerwttenru, VI. Ramszeszé Nubheszbed, és Ízisz, IX. Ramszesz neje II. Baketwernel, X. Ramszesz neje Titi, XI. Ramszesz neje Tentamon.

A XXI. Dinasztia királynéi Tentamon, és Mutnodzsmet és Wiay.

A XXII. Dinasztiához tartozik I. Karomama, Penresnesz, azután Maatkaré és Tasedhonszu, majd Neszitanebetsru, és Kapesz, I. Takelóth felesége. II. Oszorkonhoz négy női név tartozik,IV. Iszetemheh, II. Karomama, III. Sesonkhoz is három női név, Tadibaszt, és pl. Tentamonopet.

Ezután a XXV. Dinasztia néhány királynéja ismert: Pianhi felesége(i) Tabiri, Abar, Hensza, Pekszater, Sabaka neje Kalhata, Sabataka neje Arti. Taharkához négy női név tartozik: Atehebaszken, Tabekenamon, Naparaye, Takahatamon. Végül Tanutamon felesége Pianharti.

A XXVI. Dinasztia királynői közül ismert Mehitenweszhet, II. Nékó felesége I. Hedebnéithirbinet, II. Pszammetik felesége Tahuit, végül Amaszisz két neje, Nahtubaszterau és Tentheta.

Az utolsó egyiptomi királyné, akinek a neve ismert, a XXX. Dinasztiából II. Nektanebosz felesége, II. Hedebnéithirbinet.

A makedón női nevek közül Roxané neve középázsiai eredetű, Rusz-Anak volt az eredeti alak. Az Ana magyar név, ma Anya, a -k becézés, a Vajk típusú kicsinyítés. A Rusz lehet vörös, de írni tudó is, erősen magyar, illetve szumer jellegű név.

 °

 XIX. EGYIPTOMI MESE Tartalom ⇑

Igazi mesék is léteznek Egyiptomból. Ritkaságok, mert a leletek többsége elpusztult. Ezért amelyeket sikerül feltárni, igazi világszenzációt jelentenek.

Tallai Gábor írt cikket egy Lappangó Remekművek nevű rovatban egy egyiptomi meséről. Jean-Francois Champollion (1790-1832) hagyatékához tartozó legendás levélnek, melyben a hieroglif, a hieratikus és a demotikus jelek megfejtéséről ír, de hiányosnak gondolták, kilenc oldala megkerült 1978-ban, Jacques Duvier levéltári kutatásainak köszönhetően. Champollion ezeken a lapokon arról számol be, hogy az V. dinasztia fáraójának, Szaruhé írnokának, Názakszesz hagyatékából sikerült lefordítania egy töredéket. Názakszesz (Kr.e. 2487-2375?) regényt írt, a “Nílus üres medrében...” címmel, ami elveszett, de Champollion néhány sort lefordított.

Champollion örömmel számol be néhány cserépdarabról (osztrakon), amelyeken igen ősi írás, Názakszesz, az írnok csodálatos regénytöredéke olvasható. Názakszeszről ma sem tudunk sokat, Szaruhé írnoka, aki kezdetben kegyelt, majd kegyvesztett lett a fáraó előtt. Názakszész jó író volt, amit mindenki elismer.

“A Nílusnak üres medrében fürdik Atnu szelíd pillantása, illatos Atnu már nem szereti fivérét”. Így kezdődik a regénytöredék.

A vadászszemű Lánakaf és az illatos Atnu egy kecskebőrön bujálkodik a Nílus partján, amit hatalmas vihar szakít meg. A lélekteremtő lázban égő fiatalok egy fa lombja alatt rejtőznek el, amikor megjelenik a krokodilbőrű varázsló, Aremun, hogy elcsábítsa, és mézes szavakkal elszakítsa Atnut Lánakaftól. Atnu nem tud ellenállni a mágikus hangnak, és miután karjaival átöleli az érdes nyakú varázslót, szellővé változik, és mindketten eltűnnek. Lánakaf átka talán az első, ami írásos formában fennmaradt. “Norh se sorko ba(y)tuk g(y)e zib!” Férgek fürkésszék rothadó altagodat! Ez a szöveg első látásra nem hasonlít a magyar nyelvre.

A két szerelmes sorsa kettéválik. Atnu sok évet tölt Aremun varázslatának fogságában, Lánakaf, hogy Hathort, a szerelem istennőjét kiengesztelje, elindul, hogy részt vegyen az isten örök házának (valószínűleg Szaruhé fáraó síremléke) építésében. Lánakaf munkába áll. Sokat szenved, Atnura gondolva, aki elhagyta. Lánakaf megöregszik, fonnyadt aggastyánként dolgozik, élete egyetlen hatalmas munka. Amikor Atnu, akit öregkorára Aremun eltaszított, felkeresi Lánakafot, az egykori szerelme haldokolva fekszik egy sziklának dőlve.

Lánakaf monológja az írás gyöngyszeme. “Nővérem elhagyott, Anubisz csahol véremért. Sziklákat egy mozdulattal helyükre toltam, hajam száraz széna, karom a földbe fúrom. Nevem mégsem vész el, a Nílus nem sodorja a kék végtelenbe”. Lánakaf boldog, szeretet és megnyugvás tölti be sápadt mellkasát. Reménye szerint együtt ülhet a Túloldal hosszú asztalánál. Jó nektárcsepp-borokat kortyolgathat az isten megszépült szolgáival. Látja a kapukat, tudja az út válaszait, a szerző a halálba menők huszonnyolc őrzött kapujára céloz. Fáradt kezét egy rongyos, kopott kecskebőr darabon nyugtatja. Összeszűkülő szembogarában megül a napfény, ami gyerekkorának néhai vakságára emlékezteti, amikor a folyó napsütötte tükrét bámulta.

A haldokló Lánakaf nem veszi észre az érkező öregasszonyt. Szemfehérje ellenállás nélkül szívje be a perzselő napsugarakat.

Atnu, aki későn érkezik, szerelmére roskad. Szelíd pillantása a Nílusnak üres medrében fürdik.

A történet megrázó. A varázsló nincs megbüntetve, a Nílus medre sosem lesz üres.

Az egyiptomi irodalom tárgyalása nem szándékom. Az első meglátás ezzel kapcsolatban, hogy az angolok, akik vezetik az egyiptomi feltárásokat, tévúton járnak. Kitaláltak egy hamis nyelvet, egy hamis írást és egy hamis történelmet, aminek a fő váza igaz. Egyetlen angol szövegben sem lehet megtalálni, hogy az egyiptomi civilizáció magyar eredetű. Kitaláltak egy idétlen írást is, amit nem lehet utánozni kitaláltsága miatt. Még az egyiptomi nyelvet is meghamisították, mindenféle idétlenséget erőltetve az egyiptomi szövegekre.

Azt lehetetlen megmagyarázni, hogy Egyiptom térségének legfontosabb több száz szava miért magyar? Azt sem lehet megmagyarázni, hogy az angol kutatóknak ez a tény miért nem tetszik? Az is kérdés, hogy az egyiptomi írások miért a magyar rovásból keletkeztek. A démotikus minden betűje miért azonos a magyar rovásírás betűivel? A démotikus írás igen régi, ezt miért tagadják le? Lehet sorolni a kérdéseket, de választ a kérdésekre nem lehet kapni.

A piramis-szövegek igen régiek. Kr.e. 2.600 körül vésték fel a kb. 4.000 szöveget, amelyek akár ezer évvel régebbi korokból erednek. A piramis-szövegek között rendkívül fontosak is vannak, amelyek megmondják egész Egyiptom keletkezésének történetét. Ami kizárólag csakis a magyar nyelv alapján lehet érthető. Nem szándékozom ismételni, de a szöveg szerint Toth isten (a Tejút isten) így fordul Imhotephez: Tudod-e, ó Imhotep, hogy Egyiptom a Tejút mintájára készült? A Tejút földi mása a Nílus, észak-déli futású. Nyugati partjára épültek a piramisok, az ég mintája szerint. Több csillagkép is megépítésre került, köztük a Vadász csillagkép, a csillagokat a piramisok képviselik. A Nílus a Nyílás az égen, ez a Tejút. A Napisten nyugaton megy aludni, Al-ra megy Ud isten,, ezért a temetőket, pl. Temet városánál, a Nílus nyugati partjára helyezték. Az angol West pl. a magyar Veszt szóval azonos, ahol este elvész a Napisten, ez pedig a Nyugat. Az angol világtájak nevei mind magyar eredetűek, de az angolok ezt képtelenek megérteni, mert a nyelvük modern, a magyar meg sok tízezer évvel ezelőttről származik.

A piramisok a Dunazug-hegységben szintén a Vadász csillagképet jelenítik meg, csak éppen 30.000 évvel ezelőttről. A Boszniai piramisok hasonló korúak Boszniában, Viszoko városánál. Még sok helyen vannak piramisok, amelyek egy nagyon fejlett kőkorszaki kultúrát rajzolnak elénk.

A Halottak Könyve Borbola János alkotása jóvoltából olvasható. Az egyiptomi alkotás magyar nyelvű. Mintegy Kr.e. 4.500 idejéből erednek a legrégebbi részletek. A könyv másik neve “Fénybe távozottak könyve”.

Szinuhe története Mika Waltari regénye alapján rendkívül lebilincselő. A Hajótörött története majdnem sci-fi. Egy hajó elsüllyed, csak egyetlen ember menekül meg, aki egy szigetre sodródik. A szigeten egy hatalmas arany kígyó, vagy inkább sárkány él, aki a hajótöröttet hatalmas kinccsel ajándékozza meg. A hajótörött megmenekül, hajó érkezik, amely felveszi, és Egyiptomba szállítja. A sziget eltűnik az óceánban, sosem találják meg újra. Az óceán szumer neve Abzu, akkád neve Apszu, egyiptomi neve Azúr vizek.

A Westcar-papírusz mellett még több szöveg is fennmaradt.

Szetna és Sziuszire az alvilágban történetek sorozata. Fordította: Wesstzky Vilmos, rajzok Kass János.

Több intelmek típusú szöveg is ismert. Ptahhotep, Nuferti, I. Amenemhat, Ha-Heper-Ré-Szeneb, Ipuwer intelmei mellett a Kagemni isntelmeiből kis részletek ismertek.

Egedi Barbara fordította a Meriré a Túlvilágon történetét.

A himnuszok közül legismertebb Ekhn-Aton naphimnusza.

Nagyon érdekesek a mítoszok. Öten indulnak Egyiptomba, ahol izgalmas cselekmény után megalapítják a birodalmat. Vezér, Szet, Ízisz, Nephthysz, és Aruerisz az öt érkező fejedelem, akik közül Aruerisz eltűnik. De megmarad az időszámításban, mert a tizenkétszer 30 napos hónap után 5 kiegészítő nap következik, ami az öt fejedelmi istenhez köthető. Vezérnek sok neve van, Vezír alakban rangnév, a hadsereg vezére. Vezér négy nagy utat jár be, délre, nyugatra, északra és keletre. Ezután Szet megöli bátyját, de Ízisz a 14 részre vágott férjét feltámasztja, aki az égbe távozik, ő a Vadász csillagkép. Nagy harc tör ki Vezér fia, Hor, és Szét között, Hor végül győz, Szetet megöli, vagyis az Alvilágba kergeti. Csodálatos történet.

Murina királynő amazon. Hatalmas seregével, ötvenezer gyalogossal és húszezer lovassal Themiszkürából indul, egészen az Atlanti-óceánig hatol. Megveri a gorgonok seregét, akik a maradék Atlantisz népét sanyargatják. Visszaindul szkíta földre, a Nílusnál találkozik Horral, aki élelmiszert, gyógyszert és minden szükséges dolgot ajándékoz az amazon seregnek. Ez az epizód segít Murina hadjárata idejének meghatározásában. Az amazonok azután megverik a rabló arabokat, akik a mai napig is rettegnek a női seregektől. Azt is állítják, hogy Muri királynő csatában esett el a trákok ellen, de ez tévedés, mert sokan azt hitték régen, hogy csak lehet hős, aki csatában esik el.

Nagy Szeszosztrisz meg akarta ismételni Vezér, vagyis Oszirisz, négy nagy hadjáratát. Egy hadjáratot délre vezetett, a másodikat északra. Északi útja során bevette a városokat, minden város obeliszket kapott. A bátran harcolók obeliszket, a hamar magukat megadók obeliszkjére a női nemi szerv egyezményes jelét, a punát vésette. Ezeken a területeken alakult ki a pun nép. Betört a Kárpát-medencépe, és nagy hódításokat végzett. Megkerülte a Fekete-tengert, és a mai Georgia vidékén három hadosztály ifjú katonát hagyott hátra. Az ifjak helyi lányokat vettek feleségül. A Hapi mintájára az itteni folyó Hobi nevet kapott, az ország Kolcs lett, amit a görögök Kholchisznak neveztek. A kolcsok közül sokan a Kárpát-medencébe jöttek, ami ma is tele van Kolcs, Kölcs, Kolc nevekkel.

Sajnos, szinte lehetetlen azonosítani, ki volt Nagy Szeszosztrisz. Nagyon gyanús, hogy a Kárpát-medence magyar törzsei közül négy, és egy kelta trözs, ennek a hadjáratnak megbosszulására indult nagy seregekkel Egyiptom ellen. A négy tözs a Palóc (paleszet), a Székely (szekeles), a Teker (Tekeres, Alsó-Tekeres), a Szárd (szárdana), a kelta a Danuna, vagyis Danu főistennő Háza serege. Több más törzs neve is ismert, amelyek között több más is magyar volt. A Turusák az etruszkok. Abban az időben éltek Trójától, vagyis Torjától délre, és Itáliában, de vannak nagy tudósok, pl. John Dayton, aki szerint a Kárpát-medence népei között is nagy tömegben léteztek. A Teukroszok több helyen éltek, a tükrösök, de nem dardánok. Trója környékén lévő Teukroszok akár tükrösök, akár nem, de a Te-Ukrosz az Ukor alapján Ugor, és Urog, vagyis egészen biztosan magyar (szumer) nép. A Tengeri Népek három hadjárata mind Egyiptom ellen irányult, de mind a három hadjáratot Egyiptom visszaverte. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi tudományban rengeteg a tévedés, ellenben a British Múzeum atlasza pontosan és hitelesen ábrázolja a Tengeri Népek kiindulásának, ezzel együtt hazájának a helyét.

Dárius is meg akarta ismételni a Fekete-tenger körbe járását, de őseink a szkíták, rettenetesen megverték csapatait.

Az egyiptomiak sokat hajóztak. Hatsepszut alatt messze délre haladtak Afrika keleti partjainál, de volt olyan hajó, ami megkerülte Afrikát. Amerikát egészen biztosan ismerték, de előttük mások is az egész bolygót körbejárták. Ahogy az egyiptomiak, úgy más népek is rendelkeztek bátor felfedezőkkel, és kiváló hajókkal. Teljesen biztos, hogy tizenötezer éve már tengerjáró hajók hasították a vizeket, a hajósokat hívta az ismeretlen, hogy felkutassák a rejtélyeket. Ausztrália benépesülése 70.000 éve kezdődött, oda pedig csakis hajóval lehet eljutni. Ilyen bátrak az emberek.

°

XX. EGYIPTOMI MESE Tartalom ⇑

HUN, VAGYIS A SZFINX

Németi Kálmán magyar kutató zseniális felfedezéseket tett, amikor a magyar nép eredetét kutatta. A XIX. században élt, aki előtt meg kell emelni kalapunkat, vagyis tisztelegni kell hatalmas tudása előtt. Abban az időben még nem volt teljesen elnyomva a magyar tudomány, éltek nagy magyar tudósok, nagy kutatók, akiket nem vett igája alá a pángermán és pánszláv agresszió. Meglátásai igazak, a Nagy Szfinxel kapcsolatos kutatásai kiválóak.

A Szfinx egyiptomi neve Hun. Németi Kálmán megemlíti a Hu olvasatot is. Azt tudjuk, hogy a Hu-Na magyar szó, jelentése a Csillagok-Háza. Ez az égbolt, ahol a csillagok ragyognak éjjel, nappal pedig elnyomja őket a Nap fénye, ezért nem láthatóak. A Hun szó benne van Hungár népnevünkben ma is, bár sokan igyekeznek megtagadni a magyarok és hunok azonosságát. Az egyiptomi egy magyar kultúra a sok közül, magyar nyelven beszélő és író emberek hozták létre. Nem a Nílus mentén fejlődött ki, amiről sok írott tény is szól, hanem a máshol kifejlődött magas kultúrákból ide vándorolt tudósok, táltosok alapították. Teljesen bizonyos, hogy a Kárpát-medence, azután Atlantisz, a Minoszi Birodalom, Kis-Ázsia, Mezopotámia voltak azok a területek, ahonnan a betelepülők érkeztek Afrikába, de különösen Egyiptomba.

Az a nyelv, amelyet ma magyarnak nevezünk, az ókor előtt már számtalan helyen létezett. Ez a nyelv volt az ősnyelv. Előbb számtalan ágra vált, amit aztán úgy értékeltek, hogy Isten maga zavarta össze a magyar nyelvet. Ezért a magyar nyelv Istennek magának a nyelve, Aki nem zavarta össze a nyelvét, hanem a fejlődés miatt a magyar nyelvből igen sok ág fejlődött ki, főleg a nyelv peremterületein. A magyar nyelv ma is rendkívül képlékeny, a nyelvi evolúció révén születtek belőle, sok-sok évezred alatt, új nyelvek. Ezért van az a tény, hogy a magyar nyelv felől sokkal könnyebb vizsgálni a mai nyelveket, mint a mai nyelvek felől bármilyen másik nyelvet.

A Hun magyarul Csillag értelmű. A Hun szó Un rokona az Ég Királynője jelentést viseli, amit a magyar mitológia tartalmaz és bizonyít. Ebből pedig az is következik, hogy az etruszkok magyarok, a latin nyelv és Róma a magyarokból ered. Az Un tehát nem keverendő össze a Hu és Hu-Na, valamint a Hun szavakkal. Annyi a közük egymáshoz, hogy minden alakjuk magyar nyelvű és eredetű.

Alsó-Egyiptom neve Hun, ezt mutatja az “Egyiptom Atlasza” című British Múzeum kiadványa. De Junu városa is Hunu valójában, ami Hunok értelmű, vagyis Heliopolisz. A Junu találkozik Juno istennő nevével, akinek a neve az etruszk Uni istennő nevéből ered, Uni pedig a magyar Un Ég Királynőjének becézett formája. Kopt alakja On, ezt veszi át a héber nyelv is. Az On viszont már az Un rokona. Ond a neve egy magyar királynak, akinek a neve eszerint Egecske, Mennyeike, esetleg Napocska.

Hun olvasatú Kufu piramisának a neve is. Kufu tiszta magyar név, mai értelemben Kő-Fő. Alig ezer éves a Lufu rangnév is hasonlóan u-zó alakú, ma Ló-Fő a jelentése. A Ló-Fő természetesen nem a lovak fője, hanem az emberek fője. Nem is lehet érteni, miért mondják egyesek a Lu, Ló, Laó, Laú, Loa szavunkra azt, hogy ló (Equus), mert a szónak több más jelentése is van. Ilyen régi jelentése a Nagy, az Ember, a Fény, amelyek mind megvannak a magyar nyelvben. Lu-Gal a szumerban Ember-Nagy, a Ló-Darázs Nagy Darázs, a Lux Fény a latinban, de a magyarban is, mint Luk-as a csillag, a Fény-Háza. Tehát Ku-Fu a Kő-Fő, a kő a piramis, aminek a tetején az arany piramidion reggel és este is tovább ragyogott, mint amikor a Napisten elhagyta az égboltot, illetve a felkelés idejénél már hamarabb csillogni kezdett.

Újabban a Kufu nevet átváltoztatták Hufu formára. Azt gondolják, a Ku-Fu túlzottan egyértelmű sok magyar számára, a Hu-Fu talán nehezebben érthető. De nem! A Hu-Fu is érthető magyarul, mert a Hu, mint Csillag, megfelel a piramis tetejének, ami csillogott a napfényben, amig egy földrengés le nem döntötte a piramist borító köveket. Az igaz, hogy a Kőfő kőfejű is, meg kevély is, a nagy magyar király Keve neve is ezt jelenti, egészen Kievig, aminek a neve Hunnivár is volt egykoron. De a Hu-Fu bővebb magyarázatot ad a fáraó és a piramis nevére, amely értelmezések a magyar nyelvből jól érthetőek. Tehát a Hu-Fu változat is megfelel a magyar nyelv alapján a fáraó nevének is, meg a piramis nevének is. Csillagok Fője, Csillogás Fője, és lehetne sorolni a nagy fáraó nevének értelmezéseit.

Továbbá Hun a neve annak a hatalmas szobornak, amelyet Szfinx névvel illet a mai művelt népesség. Ez a bizonyos Hun nevű szobor igen régi, régebbi egész Egyiptomnál is. Egyiptomban igen sok szfinx szobor van, de ezt a hatalmas szobrot, kőfaragványt nevezik Nagy Szfinxnek is. Most csakis a Nagy Szfinxről lesz szó.

Modern, mai természettudósok megvizsgálták a Szfinxet, aminek eredménye szerint kiderült, hogy eredetileg egy nagy szikla volt. A szikla kelet-nyugat irányú volt, ami megfelelt őseink elképzeléseinek. Nagyon régen, Kr.e. 10.500 körül a sziklát megfaragták. A faragók északról jöhettek, ahol ekkor már magascivilizáció virágzott, sok tízezer éve. Ebben az időben a Deltában földművelés is kezdődött, ami a magyar földművelők jelenlétét igazolja. A földművelés a Kárpát-medencében legalább Kr.e. 35.000 éve kezdődött, amit a pallag-kultúra bizonyít. Akit érdekel, nézze meg Tatárszentgyörgy képét. Ezzel együtt nem állítom azt, hogy a földművelés csakis a Kárpát-medencében született, ugyanis Kínában még régebbi, 50.000 éves nyomok vannak arról, hogy ott is léteztek földművelők. Ebben a fontos kérdésben is magyar-kínai, vagy hun-kínai kapcsolatok jönnek elő, de nagyon régi időkből.

A szikla fekvése azért fontos, mert egyik része kelet, a másik része nyugat felé mutat. A szikla keleti része a Napisten felkelése felé néz, aki a keleti horizton kel fel.

A sziklát oroszlán, vagyis Lán alakra faragták magyar őseink. A Lán (Leon, Lion, stb.) egyik neve Mag-Úr, a szumeroknál Ur-Magh, vagyis Magh-Úr. A Mag Csillag, ami miatt a Mag-Úr a Csillagok-Ura, aki nem más, mint a Napkirály, a magyarok őse. Ha logikusan gondolkodunk, mindent hamar megértünk, de az tilos, hogy a magyar nyelvhez nem értők szóljanak bele fontos dolgainkba. Sok régi, és ókori nyelvben is szerepel népnevünk, alapvetően Király jelentéssel. Ezekben a nyelvekben számtalan magyar szó van, a mai napig is, ami a magyar és más nyelvek rokonságát bizonyítja. A magyarok ősapja Magor, aki valójában a Csillagok-Ura, a Napkirály.

A Mag a magyar nyelvben Csillag értelmű elsődlegesen. Azután a Mag Gyerek, ami a Mag-Szat (Magzat) szóban is felismerhető, a magok az apától és anyától erednek. A Szat a Kezdet, amely szót ma többnyire Zat alakban mondunk. A Szat és Szet a Sátán neve is, aki sokat szenved a setétségben való árulása miatt. Ezek a nevek ma is léteznek, de Egyiptomban az Óbirodalom idején még fáraó is felvette Szet nevét, akiről tudjuk, hogy meg akarta gyilkolni bátyját, Vezért, vagyis Osziriszt. A Mag végül a növénytermesztés szava is lett, mert a Virág egy Mag, vagyis csillag. Aki nem látja a virágokban a csillag formát, ne is kövessen bennünket.

Felső-Egyiptom Magaru neve Magarok jelentésű. De ne gondolja senki, hogy ítt volt a magyarok őshazája, mert az őshaza ennél a területnél is százszor nagyobb volt. A Mag Csillag, a Magok a Mag-As, vagyis a Csillagok-Háza területén csillognak. Szavainkat pontosan kell érteni, és nem valamilyen germán és szláv szakértők szerint, akik a saját szavait sem értik.

Mag-Úr elsődlegesen a Csillagmagok-Ura, a Nap, de az oroszlán neve is gyakran Magur, Ur-Magh, egyiptomi és szumer szavak szerint. Mivel a Nap nyáron nagy lángokat lövell, kiégeti a talajt, ereje mindennél nagyobb, ezért őseink a Napot az oroszlánhoz, vagyis lánhoz hasonlították. Erről sok egyiptomi rajz, festmény, véset beszél. A Nap, ránézésre, sokkal nagyobb a csillagoknál. De őseink hamar rájóttek, hogy a csillagok lehetnek sokkal nagyobbak a Napnál is, fényük szerint.

A Lán (orosz-lán) a Nap jelképe, ezért a Napisten gyakran Lán formájú a véseteken. A Lán szónak sok változata van a magyar nyelvben, de azután a magyarból eredő nyelvekben is sok alakkal van jelen. Az oroszlán, vagyis a lán hosszú sörényű, nagy a haja, mint a lányoknak, akik valójában oroszlánok, mai fogalmaink szerint. A Lán és Lon a Hosszú szava, mert a hím oroszlán sörénye hosszú, ezért hasonlit a Napistenre. A Napisten a lényeg, akinek hosszú láng haja van, amiből őseink leszűrték a Lán szó értelmét. A Szfinx egyik fogalma Magúr, ami a Napisten neve.

Azt már jól tudjuk, hogy a sziklát Kr.e. 10.500 körül, magyar tudatú és magyar nemzetiségű tudósok már megfaragták. Ezt onnan tudjuk, hogy a Szfinx további kutatói a magyar nyelv aléapján kutattak, és pontos jelzéseket találtak a Szfinx testén.

Természettudományokban jártas tudósok, geológusok, geográfusok, építészek, régészek azt állapították meg, hogy a Szfinx sziklája az első kifaragáskor oroszlán alakú volt. Ez nem lehet mellékes, mivel az oroszlán egyik neve Mag-Úr, vagyis Magor, a magyarok ősatyja. Akkoriban az időjárás igen csapadékos volt, az eső munkája a hatalmas sziklán is megmutatkozott. A szikla oldalán szinte függőleges vájatok vannak, amelyek azt bizonyítják, hogy az eső felülről lefelé csapkodta a sziklát, rajta a víz vájatokat vájt ki a hosszú évezredek alatt.

Az éghajlatról tudni kell, hogy folyamatosan változik. A Föld bolygó tengelylengése bonyolult, legalább három típusa van. Az egyik egy 18.000 éves ciklus, ami ismétlődik. A ciklus alatt a monszun hol eléri az Arab-félszigetet, és az egész Szaharát, hol a felhők délebbre szorulnak, és sivatagos időszak lép fel több évezredig. Azután megint jön a csapadékos időszak, az egész Szaharát áztatják a felhők, azután megint szárazság köszönt be, és ez így folytatódik sok korszaig.

A Szfinx teste kifejezetten oroszlán alakú Kr.e. 10.500-tól kezdve. Őseink, akik erre jártak, már megtalálták a faragásra való sziklát, és megmunkálták, saját istenük alakjára. Azt minden magyarnak tudnia kell, hogy a magyar törzsek, valójában fontos népek, istene a Napisten volt. A Nap jelképe az oroszlán, a lobogó lángokat az oroszlán sörénye jelképezi. De van még egy szótani azonosság, mégpedig az oroszlán neve. Az oroszlán mai név egy-két évszázada még Oroz-Lán volt (Ipolyi Arnold szerint), a Lán az oroszlán eredeti neve, ami a Lány nevünkben is jól felismerhető. A Jolán helyesen Jó-Lán, az oroszlán nők és a lányok azonosak. A magyar lányok is oroznak, mégpedig férjet maguknak, ma is. Így volt ez sok ezer éve is, amiről a mitológia is beszél, valamint az amazonokról szóló hagyományok. Annyi bizonyos, hogy Kr.e. 10.500 idején a Magor eszmeiség már létezett, amit a Szfinx is kifejez. A Napot, pontosabban a Napkirályt a magyarok urának tekintették, ahogy erről legcsodálatosabb meséink is szólnak.

A hatalmas sziklatömb később a nyugati szél uralma alá került, a Föld tengelyingása miatt. A Szahara lassú kiszáradása lezajlott, a terület sivataggá lett. Nyugatról száraz szelek fújtak, nem hoztak csapadékot, a folyamat ma is tart. A szelek rengeteg porszemcsét visznek magukkal, némelyik hatalmas ciklon a Szaharából ma is Európára teríti a sivatag homokját. A porszemcsék vízszintes vájatokat hoztak létre a sziklán, természetesen minden más területen is. A vízszintes vájatok a függőleges vájatokba vájnak, bizonyítva azt, hogy az esős korszak a régebbi, és a száraz korszak az újabb. Az említett tények valódiak, amelyekhez a fantáziálgató írók nem tudnak mit mondani. Magatartásuk általában az agyonhallgatás, ha a tények nekik nem tetszőek, minden más rendben van, csak az igazság, az nincs rendben.

A jégkorszak utolsó stadiálisa végén, tehát a Würm második enyhülési korszakában, ami nagyjából Kr.e. 14.000 éve zajlott, Egyiptom területe igen csapadékos volt. Ennek a csapadékos időnek a végén a Deltában ugrásszerűen megjelent a földművelés, mégpedig magas színvonalon. Ez az idő Kr.e. 11.000-re tehető. Valahonnan földművelők érkeztek Egyiptomba, és másfél-két évezredig magas színvonalú kultúra kezdett kibontakozni a Deltában. Sajnos, ez a csoport nem tudta diadalra vinni a civilizációt, mert hamarosan eltűnt. Nem tudni, mi történt velük. Vagy elvonultak oda, ahonnan jöttek, vagy kipusztultak, ellenséges támadás vagy az éghajlat megváltozása miatt. A terület őslakói nem tudták a földműveseket elűzni, mert a földművesek sokkal magasabb színvonalon éltek, mint a bennszülöttek, akik nagyon kevesen voltak. Összeütközésről nincs jel. A mezolitikus jellegű földművelők, és az ókőkorszaki helyiek közötti kapcsolatok bizonyára léteztek, de a sok évszázadig tartó földművelés azt bizonyítja, hogy az őslakók és földművelők között nem volt lényeges konfliktus.

A terület kiszáradása és a sivatagosodás lényeges környezeti változás. De még a fáraó korban is a Szahara dús legelő volt, rengeteg állattal, ami kizárja, hogy a Delta népe a kiszáradás miatt távozott volna. Amúgy pedig a Nílus elég vizet adott a növénytermesztéshez.

A Szfinx kifaragói lehettek a Delta földművelői. Saját vallásuk szerint faragták meg a sziklát. A megalitépítők már sok ezer éve járták a Föld felszínét, sok helyen bemutatva tudásukat. Emiatt a megalitépítők nagy valószínűséggel magyarok voltak. Azért is, mert egyes helyeken magyar rovás feliratok, vagy magyar képírás van a sziklákon.

A mítoszok szerint éppen ebben a korban érkezett Egyiptomba egy pap Atlantiszból Toth rendjéből. Azt már tudjuk, hogy Toth isten neve a Tejút változata, ezért egyérteműen egy magyar isten papját látjuk benne. Az atlantiszi Toth pap is hozhatta a földművelést a Deltába, mivel Atlantisz népe Kárpátiából származott. Kárpátia pedig a földművelés feltalálásának a helye, egyik legfőbb gócpontja, Kína mellett.

Maga a Szfinx egy gödörben van, az árok 5,4 m széles, és 7,5 m mély. A geológiai formáció két részből áll, a feji rész kőkemény szikla, anyaga rózsagránit, vagyis vörös gránit. A test viszont mészkő téglatest, amely elkülönül a környező kőzettől. A gránit nyak és fej, valamint a mészkő test egységesítését szolgálja az árok, ami azt a látszatot kelti, hogy a faragott szobor egységes.

A Szfinx hossza 72 méternél több valamivel, feje az alapzattól a fejtetőig 24 m. A test 9 méterrel emelkedik a sziklafennsík fölé, a mészkőgerinc általános síkja fölé. Arcmagassága 8,55 m, szemének hossza 1,4 méter, füle 1,37 m, orra 1,79 m volt, mert egy barbár és tudatlan muszlim ágyúval az orrt elpusztította. Ágyúval lőtt a Szfinx arcába, a szoborból nagy darabot kiszakítva. A Szfinx, vagyis a Napisten, és oroszlán feldühödhet, és akkor vége a lövöldözőknek. A Szfinx szakálla az isteni származást jelzi. A szakállat a művelt ember leborotválja, de az mindig visszanő. A szakállasok isteni származásúak egy olyan világban, ahol az embereknek nincs szakálla. A Szfinx a világ legnagyobb szobra.

Feje keletre néz, a Nílus völgye irányában, a Nap felkelése pontjára. Tájolása rendkívül pontos, mert a két napéj-egyenlőség idején a Nap pontosan ott kel fel keleten, ahová a Szfinx, vagyis a Hun néz. De ezt a helyzetet Kr.e. 11.500 éve találták meg zseniális őseink, és utána faragtak egy Magort a sziklából, saját hitünk szerint. A Napvallás ebben a korban már létezett, de azt is tudni, hogy legalább 26.000 éve jött létre a csillagvallásból. Az emberiség sokkal fejlettebb, mint azt hirdetik, sokkal régebbi is, de nem gyilkolta egymást sokáig, amint azt hirdetik egyes írók.

Az egy darabból kifaragott hatalmas test azt mutatja, hogy a szobrászok igen nagy mesterei voltak művészetüknek. Márpedig Kr.e. 11.500 idején kizárólag a magyarok, illetve őseink, rendelkeztek olyan tudással, ami alapján a szobrot kifaraghatták, mégpedig megdöbbentően magas tudás alapján. Abban az időben az Óvilág rengeteg népe önmagát magyarnak tekintette. Ez a világlátás jellemez ma is számtalan népet, csak a magyarok ellenségei igyekeznek megakadályozni az igazságot, és a magyarok hatalmas szövetségét.

Sok fontos kutató van, akikről a mai magyarok nem tudnak, el vannak zárva tőlük. Egy amerikai tudós, John Anthony West az, aki először jelentette ki, hogy Egyiptomban több építmény, mint a Szfinx, a Völgytemplom,, és az abudoszi Ozireion igen régi keletű építmények, és ezt bizonyítani is tudja. Azt állította, hogy ezeket az objektumokat kikezdte a víz, az esőzések, a csapadék, aminek a nyomai ma is tökéletesen láthatóak. Ezért ezeket a fontos objektumokat feltétlenül a sivatagi kpor előtt kellett építeni, és ma szemléletünkben datálni. Az esők függőleges vájatai is csak több évszázad, helyesebben több évzred eróziós hatásai után keletkeznek.

A Bostoni Egyetem kiváló geológusa, Robert Schoch, támogatta John Anthony West nézeteit 1992-ben egy tudományos konferencián, továbbá vele egyetértésben 300 amerikai geológus. A természettudósok, mérnökök és hasonló szaktudósok megjelenése a régészetben, történészetben sok forradalmian új felfedezéshet vezethet a jövőben is. Ennek nem örülnek általában a régészek, történészek, mivel elképzeléseiknek merőben ellentétes eredmények üthetik saját elméleteiket.

A Delta éghajlata erősen csapadékos volt Kr.e. 15.000 éve, és 11.000 évek között, de azután másfél évezredig hatalmas áradások jelentkeztek. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy az esős sáv délebbre húzódott, ahonnan hatalmas áradások zúdultak a Nílus völgyére és a Delta területére. Az áradások után a kiszáradás jelei sokasodtak, ami nagyjából Kr.e. 9.500-tól 7.000-ig tarthatott. Ekkor a neolitikus szubpluviális korszak kezdődött, mintegy ezer évig tartó heves esőzésekkel. Ezt az esős kort 3.000 éves mérsékelt esőzési időszak követi, ami tehát 6.000-től 3.000-ig terjedt. Ez a mérsékelt esőzési korszak ideális terepe a mezőgazdálkodás újra indításának.

Az a tény számtalan olvasó szerint is megdöbbentő, hogy a régészet, bölcsészet kihagyja a természettudományos eredmények értékelését, saját elméleteik kidolgozásában. Ennek súlyos okai vannak.

Nagyjából Kr.e. 3.000 körül erőteljes sivatagosodás vette kezdetét Afrikában, ami mai napig is tart. A gazdag zöld növényi élet viosszaszorult a Nílus, és az oázisok területére. Angolszász kutatók írják, hogy a Nílus völgyben legalább kétszer magasabb szupercivilizáció jött létre, mint mai korunkban. Az emberek nagyon magas életszínvonalon éltek, a javakat nem rabolta el a bankár csoport, mint ma, Kiegyensúlyozott volt a társadalom, a fáraó dolga az volt, hogy vigyázzon az egyensúlyra. Az igazságra, a becsületre és szeretetre. Graham Hancock mellett Németi Kálmán adataira lehet hivatkozni.

Azt írja Németi Kálmán, hogy Kun László magyar udvari krónikása azt rögzítette, miszerint a Hunok és Magyarok őse az egyiptomi fáraó volt, aki megépítette a Nagy Piramist. A fáraó Kufu, vagy Hufu. A közlés közvetlenül az Árpádházi, vagyis Turulházi király udvarából származik. Hitelessége és igazsága kétségbevonhatalan, mivel honnan vette volna egy krónikás az adatokat, ha azok nem igazak? Kufu valóban ősi magyar király, de a magyarok nála is sokkal nagyobb ősökkel rendelkeznek. Kufu, a Kőfő, a piramis építője, Keve formában is ismert, de utána sokan a magyarok közül felvették a nevét, amint az illik. Keve az ukránok fővárosa Keveháza, meg Kijev, meg egyéb formában.

A Szfinx fején föveg van, ami Pszent olvasatú. Ez a Pszent ma Pa-Szent értelmű lehet a mai nyelvünkben, vagyis a Pa a Fő, amit egy Szent föveg vesz körbe. Ez a Paszent egy kendő, amit KND alakban olvasnak az egyiptológusok, de a magyarok azt gondolják, hogy az a fejfedő egy Kendő. A Kende és Kend jelentése Istenkirály, több alakja is van, pl. Kundu, Kündü, Kende. A Paszent ma is élő magyar szó, a Passzol, Passzint is hozzá tartozik.

A Kendő, amelynek anyaga Kender, és a Kend-Úr fején van uralkodói jelvényként, Egyiptomi őseink így írták: K.N.D.R. Ennek olvasata pedig Kendúr, a Kendék Ura. A Kendék a magyarok egyik neve, ami miatt a Kendúr a Kendek Ura, vagyis a Kendék Királya. A kender növény neve ebből a korból maradt fenn. A Szfinx kendőjét az idő elpusztította, a mellre lógó két szárnya ma már le van tördelve. Az, aki nagyon buta, nem érti az ősi jelképeket, ami miatt rombolása megbocsáthatatlan az ősi jelképekben.

Egy kígyó is díszíti a Szfinx fejét, aminek a neve Ureusz kígyó. Aki érti az Ureusz nevet, közelebb kerülhet az igazsághoz. Az Ur-E értelme az Úr-Háza, az Úr-Temploma. Az Usz egy ige is, az Úszik fogalmával is azonos. Az Úr-Házába-Úszó a lélek, amint úszik a világűr végtelen tengerén. Az ureusz kígyó marása halálos, mivel kobra. De a kígyójelnek van egy magasabb értelme is. Azt gondolhatnánk, hogy a kígyó, vagyis régi Ki-Jó a Földet ölelő kígyó, ami alapvetően a Tejút, azután az óceánok, és a Víz, ami átöleli az Óvilágot. De őseink tudatában voltak az Újvilágnak is, tehát az egész Újvilág az Óvilághoz csatlakozott, őseink fejében, mint földrajzi terület. A földrészeket egy hatalmas kígyó ölelte körül, ami a saját farkába harapott, csillogó pikkelyeit a vízhullámok jelképezték. Ennek az ősi kornak ma is megvannak a szavai a magyar nyelvben, mivel egykor a magyarok az egész Föld felszínét ismerték, és névvel látták el a területeket.

Németi Kálmán zseniális kutatásai szerint a Szfinx arab neve Abul-Hun, ami Hun-Apu értelmű. Az arabok tehát pontosan értették a Szfinx nevét, amikor lerohanták Egyiptom népét. A koptoknak nevezett eredeti őslakók már nem voltak magyarok, minden értékeküket elvesztették, amikor behódoltak az araboknak, ezeknek a rabszolgatartó népességnek. A Hun Csillag, ami miatt az Abu Hun egyszerűen a Csillagok Atyja, fogalmat tartalmazjatja. Németi Kálmán 66 személy igazolását is írásba vette Egyiptomban, arra gondolva, hogy állításait így hitelesítse.

A Szfinx Egyiptomban gyakran Szesep nevet visel. A Sepsi magyar szó arra nem ad választ, mit jelenthet a Szesep. A Halottak Könyvében Ruti a neve. A Ru lehet Üt, Vág, Ró, a Ti Élet és Császárság. Az Újbirodalom idején Hor-Mahu néven nevezték, a névben a Hor a felkelő Napisten. Görög neve Armachisz. Eredeti régi neve Hu, ami magyarul Csillag. Ehhez kapcsolódik a Na Ház, tehát Huna a Csillagok-Háza. Megdöbbentő, de keleten a hunok neve is így alakult ki.

Az arabok közönségesen Abul-Hon alakban nevezték a Szfinxet, ami ismét magyar jellegű, jelentése a Hon-Apja, illetve a Csillag-Apa, Apja a Csillagoknak, aki a Nap. A görög Szfinx szót általában Rejtélynek értelmezik. A Szfinx szó eredete nem ismert. Az Isz gyakran Fény, a Fin szintén Fény, illetve Vége és Észak, a szó végén az Sz akár jelző is lehet. A Rejtély magyar szó viszont pontosan érthető. Rejt-Ély azt jelenti, hogy az Éj Rejt valamit. A csillagokat, a Világegyetemet, millió titokkal.

A Szfinx neve káld nyelven Czefón-bálvány, héber nyelven Bál-Czefón. A Bál magyar szó Nagy és Ragyogó jelentéssel, változata a Bél. Igen sok mai szavunkban is benne vannak ezek a fontos szavaink. A Bál és Bél már olyan korban is megjelenik, amikor semmilyen szemita, hamita, vagy indoeurópai nyelv még nem létezett, ami miatt ezek a szavak csakis magyar szavak lehetnek.

Az ilyen egyszerű nyelvi szerkezetetk csakis a magyar észjárás szerint értehetőek. A magyar szupercivilizációból és nyelvből eredő szumer, egyiptomi, hetita, minoszi, és sok más magyar kultúra nyelve magyar. Ma ezt a nyelvet magyar nyelvnek nevezzük, ám a régi korokban igen sok más neve volt. Mai nevét Magorról kapta.

A Biblia szent könyv, a körülötte folyó viták más lapra tartoznak. Arra gondolhatunk, hogy a benne szereplő könyveket emberek válogatták ki. Egyes könyvek helyet kaptak, más könyvek nem a szent könyvben. A Biblia megemlíti, hogy valamikor az őskorban az emberek egy nyelvet beszéltek. Azt nem írja le, hogy az a magyar nyelv volt, de egyéb utalásaiból rá lehet jönni, hogy valóban a magyar volt az ősnyelv. Nimrúd nagy vadász az Úr előtt. Nimrúd a magyarok és hunok ősatyja, apja Magornak és Hunornak. Nimrúd nagy vadász, vagyis a Vadász, aki az égbolton csillagkép. Persze, hogy nagy! Továbbá az Úr előtt már létezett, az Úr az egyistenhit istene, tehát Nimrúd az Úr előtt létezett, az emberek életében az Úristen csak újabban jelent meg. Nimrúd tehát a Vadász csillagkép is, meg a magyarok és hunok ősatyja is. Ezzel tehát azt állítja a Biblia, hogy a magyarok és hunok nyelve az ősnyelv. A két nép egyazon nyelvet beszélt, amint ezt tudjuk.

Japhet neve szintén utalás a magyarokra. A név elől jejes, ami gyakori sok nyelvben. Japhet valójában Ap-Het. Az Ap-Het jelentése Háza a Hétnek, vagy Apja a Hétnek. Ha megnézzük Japhet fiait, tényleg heten vannak! A fiak nevei többnyire valójában népnevek is, azoknak a népeknek a nevei, amelyek attól a királytól származnak, akinek a nevét örökölte a nép. Japhet nevét tilos átírni Jafet alakra, mert ez tudatos hamisítás. Japhet fiai közül Gomer a Kimmer, lásd pl. a Mont-Gomery nevet, Welshből, Magog pedig a Mag-Og alapján Csillag-Óriás jelentésű. A Csillag-Óriás megfelel a magyarok nevének, mert maga Nimrúd is csillagóriás.

A hykszósz korban a Szfinx neve Tifón. A görögöknél is közismert, Typhón alakban. Ez a Tifón név alakilag megfelel a Czefón alaknak. A Typhón fogalmához a görögök több más fogalmat is társítottak. Arra lehet gondolni, hogy Typhón a Szantorín kitörése, a hatalmas vulkán felrobbanása, ami azonban nem azonos a Szfinx alakjával és fogalmával.

Ha a Tifón, Typhon, Czefón Típ-Hon, egy Tépő-Csillag, akkor közelebb kerülhetünk a név megértéséhez. Mivel Tifón neve az Újbirodalom idején Bál, Szet és Szutech neveken jelenik meg, azt gondolhatjuk, hogy Fényes és Nagy, valamint Pusztító és Setét valami lehet. A Tűz megint a Szantorin kitöréséhez köthető, ellenben a Szfinx is a felkelő Nap felé fordul, a Nap pedig a tüzet, fényt hozza az embereknek az éj setétje után. Mivel a magyar Dub, Tab, Tap és változatai Tűz értelműek, lehet valamilyen rokonság a Tip szóalakkal.

A hykszószok, vagyis hékák Apepi nevű ura, aki 240.000 harcosával Avariszban uralkodott, nemzeti istenként imádta Tifónt. Ez a Tifón Ti neve lehet Élet és Birodalom, Császárság, a Fon a Fönn, ezért valamiképpen az Élet-Fönti fogalmát kell látni benne. Ami nagyon közel áll a Tejúthoz, az Élet Fájához, a Világfához. Emiatt az egyiptomiak, akik magyar eredetűek, és a hykszószok, akik szintén magyar eredetűek, élesen szembe állhattak egymással. A régi egységes világkép már sok ezer éve több ágra szakadt, ami miatt még a nyelvi hasonlóság sem segített az egyiptomi és hékás seregek közti békének. Igaz, szumer és kínai fogalmakhoz kellett nyúlni, de mind a két nagy civilizáció kapcsolatban állt egymással, és egyiptommal is. A Tejút egyik jelképe a Kígyó (Ki-Jó), másik néven Pithon, vagyis Csillag-Hon. A magyar Pi Csillag, a Fi Csillag, ebből a Pit, továbbá Pity, ami majd Hajlék, a Hon Lakhely, a Home belőle alakult ki. Égi-Pit-Hon magának Egyiptom nevének is a régebbi alkaja lehet, bár nem ez az egyedüli értelmezés. A legpontosabb értelmezést a Piramis-szövegek adják meg.

Apepi templomot épített a Szfinx elé 150 méternyire, a templom ma is megvan. Amikor itt megjelent áldozni, koszorút viselt a fején, Hormachu = Szfinx szentélyében való szokás szerint. A koszorú szó jelentése a magyar nyelvben Kosz-Orú, vagyis Koszmikus-Örv, ami a Csillag-Örv fogalmat hozza fel. A Koszorú ezért ismét a Tejutat jeleníti meg, ebben a szimbólum rendszerben. A koszorú ma is használatos a magyarok közt, azt jelképezi, hogy a halott lelke a Kozmikus Örv, vagyis a Tejút felé repül, ott lel nyugalomra.

Az Ureusz az első három dinasztia jelképei között nem fordul elő. A IV. Dinasztiától kezdve minden király viseli, még Kleopátra is. A kígyókultúra nem a kígyók imádása, nem a halál imádása, hanem a Tejút isteni tulajdonságainak a felismeréséből eredő világkép. Az Ég földi mása Egyiptom, mert Egyiptom az Ég mintájára készült ország.

Egyes mágikus vallásokban a kígyó istenséget jelképezett, állítják a mitológusok. Ez az isten “in serpent Deus”. Totális félreértésben vannak, nem értik a magyar őscivilizáció legalapvetőbb tényeit sem. Nincs kígyó istenség, hanem van a Tejút, és a tengerek, amelyek átölelik a földrészeket. Hacsak a csillagistenek fogalmát nem vesszük alapul, akkor nincsenek kígyó istenek. Van viszont születés, és van halál, ami a Tejúthoz köti a magyarokat, és így az emberiséget. A Deus a magyar Dejsz változata, alapvetően a Ten isten további megjelenése. A Serpens a Kígyó, szintén a magyar nyelvből ered. Szer-Pen-Tu mindhárom eleme magyar, több jelentéssel. A Szer a Király, a Pen a Nagy és Nap, a Tu Nap és Hely.

A mágia értelme az új vallásokban Ördögi Mesterség, Boszorkányság, ami igaz is részben. Más részben nem igaz, ha messze megyünk vissza az időben. A boszorkányság az ókorban lehetett javító, gyógyító, segítő.

Parthiában, írja Németi Kálmán, a főmágus homlokán az apokalüptikus kígyóra talált. Ez Arimán, vagyis az Ármány jelképe. Megint félreértést látunk. A főmágus homlokán a kígyó a Tejút jelképe, ami a mindentudáshoz oly közeli kép. Kénytelenek ellentmondani minden téves képzetnek azok, akik másként látják az ősi jelképeket, pl. a magyar nyelv alapján. Az első partus király pecsétnyomó hengere ábrázolja az egyiptomi szárnyas Napot, alatta középen áll I. Arszák, akinek a neve az Ország név rokona. Az egyiptomi Besz alatta áll, vagyis másik nevén Basz hadisten formájában ábrázolva. Egyes szavainkat erősen bántalmazzák, hogy ne legyenek érthetőek. A Basz szó a korzikai, egy ókori magyar sziget városa nevében nem zavaró, Bastia a Basztja, vagyis Bástya szó változata. Akkor miért zavaró a magyar nyelvben, amikor ez a szó sok ezer éves, és Egyiptomban is már jól ismert. Miért kell ezt a szavunkat töröknek beállítani, ami teljesen helytelen, mert a törökök megjelennek 220-ban, az egyiptomiak megjelennek az őskorban, de legalább Kr.e. 6.000 korában.

Őseink nyelvének megtévesztése, megalázása nem lehet egyetlen magyarnak sem a célja. Csakis a Becsület, az Igazság, és a Szeretet alapján lehet őseink után kutatni.

Megjegyzendő, hogy a csillagvallás uralma idején a Tejút, mint Égi Kígyó szerepelt, ahonnan az emberiség származott. Az Égi Folyó, a Níl szintén a Tejút földi neve, csak éppen magyar nyelven. Az Égi Folyó egy csillag folyó, Nyílás az Égbolton. Ez a folyó a Tejút, ami az égbolton körül follya a Földet. De ilyen magasrendű csillagászati elképzelések ugyan milyen nyelvből mutatható ki? Csakis a magyar nyelvből! A kígyó úgy lesz a gonoszság jelképe, hogy szoros összefüggés van a halál és a mérgeskígyók között. A Pithont felváltja az Ureusz, a Naja haje, egy veszedelmes kobrafaj.

A perzsa király, és főpapja, talán a főmágus, már egy elnyomó rendszert jelenít meg. Az uralomgyűrű szimbolizálja a nép alávetettségét, a gyűrű a királyé. A király már nagyobb, mint a többi ember, állítják, holott a király akkora, mint bármely ember.

Egy pecsétnyomón, amit Németi Kálmán megvizsgált a British Múzeumban, az Assyrian Room D 359. szám alatt, a király két oldalán magusok állnak, homlokukat az óriás Szfinx kígyója díszíti. A mágusok a tudás megtestesítői. Természetesen nem perzsa a szó, mert Egyiptom történetében Hor Társai, vagy a Csillag-Ősök rendkívül régiek, a Mag-Us pedig magyarul Csillag-Őst jelent.

Németi Kálmán közli, hogy Perszepolisz közelében van Nakszi Rusztém, ahol sok király van eltemetve. A Hadsi-Abádból Huszen-Abádba vivő út mentén a hetedik síremlék domborműve ábrázolja a Kr.u. 226-ban lezajlott iráni hatalomváltást. Két lovas áll szemben egymással, bal felől Ardasir, a Szaszán dinasztia alapítója, aki lovának patájávan agyontapossa az utolsó párthus királyt, IV. Artabánt. Jobb felől van Ormuzd isten képviselője, a Mazda-hívők főpapja, aki bal kezében kormánypálcát tart, jobb kezével az uralkodás gyűrűjét nyújtja át I. Ardasirnak, miközben lovával agyontapossa a párthus főmágust, akinek homlokát kígyó ékesíti. A kép bemutatja, hogyan gondolkodtak a perzsák, és hogyan gondolkodtak a párthusok. Sajnos, az ősi képzetet sokan rosszul értelmezték, és értelmezik ma is. Azt gondolják a kígyó miatt, hogy a párthus főmágus ördöghívő, az Ármány (Ahriman) képviselője. De ez kapitális tévedés. A perzsák rosszindulata nagyon magas színvonalú, igen aljas szándékú, amikor meghazudtolják a párthus világlátást. A párthusok főmágusának kígyója a Tejút jelképe, és máris Toth istennél vagyunk, akinek a neve maga a Tejút, vagyis aki a Tejútból származik, vagy a Tejút tudását és ismeretét képviseli. Így működik egy feltörekvő, de hamis hatalom, elpusztítja a nála régebbi nép hagyományait, világlátását, és hozza helyette a saját hamis meglátásait. Ezért az eredeti ősi világkép csak pusztul, helyébe egy hamis és agresszív, pusztító világkép kerül.

A Csillagvallás lényege, hogy mindenki közvetlenül Istentől származik, vagyis a csillagokból jön le a Földre, ezért mindnki egyenlő. Ennek az ősi magyar vallásnak számtalan nyoma maradt a mai nyelvekben, ami egyik bizonyítéka a mai nyelvek magyar eredetének. A Csillagvallás lényege és jelképe a Tejút, amit képzeltek őseink folyónak, kígyónak, útnak, és egyebeknek. A perzsa király és főpapja valójában az elnyomást jeleníti, a despotizmust, amit az uralomgyűrű szimbolizál. A király már nagyobb, mint a többi ember, ő a Nap képviselője, aki igyekszik Isten és az emberek közé állni, és gyakorolni a főhatalmat Isten nevében, kifosztani az embereket, a népet. Ehhez szüksége volt a papságra és a katonaságra, ezért hamarosan kialakult a kasztokra tagolódó társadalom. A kasztokra tagolódó társadalom szerkezetét a nyelv szerkezete is követte. Elsősorban a főneveket osztályokra tagolták, az első osztály volt a hím nem, a második osztály a nő nem, a harmadik osztály a semleges nem.

A nőket a magyar típusú nyelvek beszélői egyenlőnek tartották. Ebbe a kategóriába tartozik a magyar nyelveken kívül, mint a magyar, székely, csangu, palóc, sza, vagyis szavárd mellett a szumer, az egyiptomi, az etruszk, a minószi, a hetita, a hun, és sok más nyelv. A kínai han, a japán, a koreai, a maori, az indiai nyelvek közül több is, közeli rokon. A finnségi, a kaukázusi, és az ugor nyelvek rokonok. Az ugor csoportba sorolható a mongol, a török, a szibériai nyelvek, a mandzsu-tunguz, és a paleoszibériai nyelvek. De két főnévi nemre tagolt több nyelv főnévi területe, a kelta, az albán, az örmény, a hamita, kusita, szemita, ezekben a nyelvekben nem fejlődött ki az erős rabszolgatartás. Ahol a semleges nem is megjelent, szörnyűséges rabszolgatartás alakult ki, ebből ered a semleges nem, az emberek egy részét beszélő szerszámnak tekintették. A bantu nyelvekben a 16 főnévi nem kialakulása még nincs kikutatva. A nők alávetése, jogaik elvétele azokban a nyelvekben könnyen lehetséges ma is, amelyekben a nőket külön osztálynak tekintették, és jogaikat már az ókorban elvették.

Még megemlíthető, hogy az összes amerikai nyelv az ugor csoportba tartozik. Kivétel az aleut-eszkimó csoport, valamint a na-dene – uto-azték csoport, amely nyelvek a baszkkal együtt a kaukázusi nyelvek közé sorolandók.

A perzsák alacsonyabb rendű társadalmat és filozófiát jelenítenek meg, az eltaposott párthusok magasabb rendű társadalom és filozófia hordozói. A győztes igyekszik meghamisítani a valóságot, ezért a hitet is meghamisítja. Németi Kálmán néha nem igazodik ki az ókori vallási kérdésekben, de állításai igen értékesek.

A Szfinxnek sok neve volt, ami csak bonyolítja a helyzetet.

Arab szerzők szerint, mint Maqrizi és Szojuti földrajzíróknál, akik Al-Kodhái, és más arab szerzőknél fennmaradt szövegek alapján a Szfinx legrégebbi neveként a Belhit szót írják le. A Belhit magyar név, jelentése Bél isten Hite. A Bel/Bél és Bal/Bál egy magyar isten neve, jelentése Nagy és Ragyogó. Igen közel áll a Napisten fogalmához. A Hit egy város neve is az Eufratesz, vagyis Bura-Nuna partján, de fontos magyar szó is. A kopt Hit szó Éjszak jelentésű, a magyar Hit Istenben való Hitet jelent. Bél-Hit lehet Hit a Bélben, a Napistenben, a fény ragyogásában. Ha a Hit rokon a Hét szóval, akkor a Bél-Hét a Ragyogó-Hét, ami pedig nem más, mint Nimrúd, a Vadász csillagkép. Nimrúd vagy Hét, vagy Kilenc fő csillagból áll, attól függően, mit akar látni a szemlélő.

Igen szomorú, hogy minden szót megragadva, értelmezve, elemezve apránként kell bebizonyítani a magyar jelenlétet az ősidőkben, és a legnagyobb kultúrákban. Holott az őskultúra egységes nyelve a magyar volt, amelyet nem Isten, hanem Szét szórt szét. Európa nyelveinek a többsége a magyar, egyiptomi, szumer, minoszi, etruszk, unug, réti nyelvjárásokból születtek, a nyelvcsalád egységes eredetű, minden európai nyelv a magyar nyelvekből eredő. Ez tűnik igaznak az afroázsiai nyelvekkel kapcsolatban is.

A Szfinxhez még sok érdekesség kapcsolható. Typhón hatalmas isten a görögöknél, akik közel semmit sem értettek meg az ősmagyar csillagismei hagyományokból. Ami megbocsátható esetleg, mert a magyar csillagismei hagyományok olyan magasrendűek, hogy ma sem értik sokan, mit akartak mondani nagyszerű táltosaink. Kitörni a csillagok közé azonban nem lesz túl könnyű, a magyar csillag hagyományok nélkül. Aminek a Szfinx csak egy kis része.

Tartalom ⇑

Kapcsolódó kötetek:

Egyiptomi mesék (1. kötet) ⇒
Egyiptomi mesék (2. kötet) ⇒

Megnyitva 528 alkalommal

Hozzászólás   

#1 quideszsWeritasz 2021-12-23 06:04
Inkább Hepar Ré helyet . Belőle kiolvasható Hő és páratlan . Ami legjobban jellemzi a napkultuszt. Ezis olyan mérföld kő hogy őseink tanítását az Fáreók is követék,(ha nem ők maguk is őseink voltak ). Hiszen a legnagyobb égi test a teremtés koronáját,követék .

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások