XIII. FEJEZET: HATTIK

Mészáros Gyula "Chattiak és Skythák" című munkájában a hatti és szkytha rokonsággal foglalkozik. Általában a szkythákat a hattikkal és más kaukázusi népekkel rokonítja. A Pékhi, vagy Ubich nyelvre is hivatkozik, amely sajnos már kihalt nyelv. Levezetéseit általában nem érdemes elfogadni, ennek ellenére írása nagy értékeket hordoz. Igen sok forrást mutat be, és nyelvi bemutatásai is értékesek. A kaukázusi népek a magyarokkal, finnugorokkal és sumerokkal is rokonságban lehetnek, ezért élesen elkülöníteni e nyelveket nem érdemes. Mészáros Gyula egyszerűen nem ismertette a szkítákkal kapcsolatos források, és ezekből eredő nézetek egy részét, aminek az is oka lehet, hogy a felfedezések halála után történtek. A fennmaradt szkíta nyelvi anyag főleg görög átírással maradt fenn. A magyar hasonlítások nem Mészáros Gyulától erednek.

'Ylaíé neve hettita szövegekben is előfordul, KUR ID Hu-la-ia formában. A görög Űlé Erdő szóval a név nem rokon. Jelentése Hülaia folyó országa. A szó végén az -ia hatti, de inkább magyar eredetű, az -i jelző, vagy többes szám, az -a nagy, vagy hátra vetett névelő. Több hatti névben is jelen van a Hula. De Hu-La a "Menny Fiainak" (Hu) a Laka (La) értelmet tartalmazza, ha nem a Laia Laka szóval dolgozunk. A Hu a hunok neve is, csillag, vagyis Menny Fiai értelemben.

Karkinítisz Polisz Szkythiké, Színda kómé, Krémnoi szkíta települések. A neveket görögök írták.

A Kaukázus Sztróbilosz nevű csúcsa a "Szkyta hegy", ahova Prométeuszt leláncolták. Ma Elburz a neve. Az ókorban a Kaukázust szkytha hegynek nevezték.

Madűész király neve a hatti Ma-du-ua – A Nagy szóval van összefüggésben.

Érdekes az iskuza király Bar-Tatua nevének második tagja, ami azonos a szubarui Tadua névvel.

A Thürszosz nevek a lükaon Thürszosz, isauri-pisidiai Thürszénosz nevekkel látszanak azonosnak. De ezek a nevek Trójait is jelentenek.

Azt is megtudjuk, hogy Targítaosz neve "Az Időjárásistentől származó" jelentésű. Három fia közül Lipoxaisz a Királyi ház (felett) uralkodó, Arpókszaisz "A Tábor felett uralkodó", és Kolaxaisz "A sátorok felett uralkodó" jelentést viseli.

A hatti, vagy Khatti nyelvben a Ka-at-ti Király, a kilikiai Kati Király, más nevekben is előforduló szó. A szkíta Kati-ar-oi névben tehát a Király név fordul elő.

II. Sargon uralkodása után megjelennek az Askuca, Iskuca népcsoportok, Asguzai, Iskuza név alatt. Mészáros Gyula a szkítákat Kis-Ázsiába és a Kaukázusba teszi. Azt az elméletet, hogy Közép-Ázsiából jöttek volna, a Kaszpi-tenger déli partjainál, nem fogadja el, azt állítva, hogy nincs az elméletnek semmilyen hiteles forrása. De görög írók alapján közli, hogy a szkíták a masszagetákkal összezördültek, és nyugatra húzódtak, egészen a kimmériai területekig, akiket kivetettek otthonaikból.

A szkíta és kimmér szervezett déli támadás a saját elméletem. Úgy gondolom, hogy a két nép egyrészt rokon volt, másrészt szövetséget kötött, és hatalmas támadást hajtott végre déli irányba. A támadás fő oka a szavárdok felmentése a harcokból, akik nem is adtak lovasságot az assziroknak. Először megverték a médeket, felmentve az asszirokat, de utána megverték az asszirokat is, akik elárulták a szövetséget. Ezután jön a méd és babiloni támadás az asszirok ellen, és pusztul el Assziria.

A Pirig sumer szó jelentése Oroszlán és Király. Szerintem a Pirig a Pörög magyar szóval rokon, a Pir a Napisten, akinek a jelképe a magyaroknál az Oroszlán és a Király. A piros szín a férfi királyok színe, a nőké a fehér, bár a fehér más fogalom alapján szintén királyi szín. A magyar törzsek közül ötnek a jelképe az oroszlán, kettőnél még nem ismert a törzsi jelkép. A Magyar szó Csillagok Ura, vagyis Nap jelentésű, jelképe az Oroszlán, a Király pedig Isten engedelmével uralkodik. A szkytha vezető réteg "oroszlán", rendes magyar neve Lán. Városok kapuin kőből faragott oroszlánok álltak, jelezve, hogy ott oroszlánok, oroszlán bátorságú emberek laknak. A hadifoglyokból lett szolgák "Fekete nép" nevű volt. Ez a név nagyon hasonlít a szumer "fekete fejűek" kifejezésre, akik buták voltak, általában szolgák, a név nem a fekete hajra vonatkozott.

A Kaukázus szkíta név. Megjegyzendő, hogy magyar név, a Kauk a Kövek, kiegészítve egyik népnevünkkel, az Ászokkal. Az Ász és Sza népnevünket több magyar kutató is bemutatta, magam is próbálom nyomaikat felderíteni. A Kauk a Kaukon népnévvel is rokonítható. A réz a szkíták találmánya. A vas, vagyis acél, "szkíta jövevény" nevű a görögök között. A fújtató, a kétágú horgony és a fazekaskorong feltalálója Anakarszisz. A lótenyésztés is fejlett volt a szkítáknál.

Kis-Ázsiát 1.500 évig uralták. Az egyiptomiakkal rossz viszonyban álltak, Vexoris, vagy Sesosis királyukat legyőzték. Az 1.500 év sehogyan sem jön ki a mai történészek által kigondolt események szerint.

Esetleg az is szóba jöhet, hogy a szkíták lakták Mezopotámiát eredetileg. A sumerok csupán Kr.e. 3.200 táján jelennek meg itt, majd több száz év múlva az akkádok. A továbbiakban több nép is uralkodik Mezopotámiában, mint a gutik, amoriták, kassziták, és az akkádok utódai, az asszírok és babiloniak, majd az arabok.

A Thermodon-folyónál lakott a Chalyb nép. Ők a vasművességről voltak híresek. A görög Szidarosz Vas, a Khálüpsz Acél. A Szidarosz szó a Szi Nap, és Dar Csillag magyar szavak ötvözete. A szidarita (kidarita) hunok nevét vashunoknak lehet értelmezni. Az Acél Khálüpsz görög neve a Khalyb nép nevéből ered. Földjüket Chaldiának, vagy Chaldaeának nevezték. Nevük nagyon hasonló a Kaldeusok nevéhez, akiket sémi népként határoznak meg, és dél felől érkeznek Mezopotámiába. De a sumerok előtti időkben a Perzsa-öböl nyugati partján a kurgán-építők tevékenykedtek, akik bizony lehettek szkíták is, akik a nevüket a kaldeus sémiekre hagyományozták.

Az ókorban fontos hagyomány volt a szkythákat illetően, hogy délről hatoltak észak felé. C. Plinius Secundus azt írja, hogy a szkythák régebbi hazája Aramaeos volt. Aramaea Plinius korában Syria, és az arameusok lakják. A Kr.e. IX. században a területre szemita csoportok érkeznek, ők az arámiak. A régebbi nép a szkythák voltak. De valójában, amiről Mészáros Gyula nem ír, a területen magyarok éltek. Szíriai utódaik ma is ott élnek, arabul beszélnek, ők az alaviták. Északabbra is magyarok laktak, akikkel II. András király hadjárata során találkozott. Rengeteg arra a magyar földrajzi név. Törökországban kilenc Macarköy, vagyis Magyarfalu létezik ma is, ami szintén emléke és bizonyítéka az itt élt szavárdoknak, akik már jóval a sumerok előtt a térségben laktak. Az arámiak eredete ismeretlen, magyar és sémi keveredésből jöhettek létre. Karkemis volt az utolsó szabad hatti város, amit II. Szargon Kr.e. 717-ben elfoglalt, a lakosságot rabszolgaságba hurcolta. A város nevében a Kar Város jelentésű, finn népeknél is.

Amikor Hattusa fővárosban reggel volt, ébresztő-kiáltásként mondták: me-is-sa-a, vagy mi-is-sa-a, ami pékhi nyelven mi-se alakú volt. Ez a kiáltás Mise volt, és misére hívta a népet. A borbély, amikor ment a királyhoz, megkérdezte a kapuőr: "Ki vagy?", erre válaszolta: ta-a-ha-ia. A Ta bizonyára a Tata, amúgy Ember a jelentése, az "a haja" meg a király haja. Nem borbély, nem fodrász, hanem a király hajának embere. Érdekes szavak.

A szkíták aranyművessége fantasztikusan fejlett volt. A kurgánokban mérhetetlen értékű aranykincseket halmoztak fel halottaik temetésekor. A görög Kryzosz a Kürzős, a Nap magyar nevét viseli, mint arany, és az akkád Hurasu Arany is a Kör (Kur, Kür, stb.) magyar szóból ered. Az arany a Nap féme, a színe is hasonló a Nap színéhez.

Kappadokia és Armenia földje Thogarma nevű volt a Kr.e. VI. században, és híres volt lótenyésztéséről. A XIV. századtól kezdve megjelennek a lovas ábrázolások is. A lovaglást azonban nem hatti földön találták fel, hanem Nyugat-Európában, amit akkor, 16-18.000 éve magyarok laktak, ahonnan négy olyan lóábrázolás is fennmaradt, amelyeken a lovakon kantár volt. Thogarma szerepel a Bibliában is, és a magyar krónikákban is, mint folyó Ázsiában.

A szkíta Tar Atya Isten, másik neve Papaiosz, amit Mészáros Gyula Apónak értelmez. Ezt nem lehet elfogadni, a név Papa Jó, vagyis Jó Papa. Van egy Dadas isten is, ő a Dadás. Luvi nyelven, ők a Lú-fijai, vagyis Fény-fijai, az időjárás isten Datta nevű volt. Ő a magyar Tata változata. Bithyniában az Égisten neve Zeusz Papasz. Papasz volt a becéző neve a phryg Kybele szerelmesének is, akit az istennő, szerelmese fiatal korában Attisznak hívott. Kis-Ázsia déli részén a Papa személynév elterjedt volt, pl. a lykaon Papa mellett több területen a Papasz is elterjedt volt.

Thamimaszadasz isten Poszeidéon istenhez hasonló. A Mimasz név a görögök előtt létezett, káriai és lyd területen. A Tengeristen neve volt még Thagimaszáda és Thagimaszá. Tági-Mosó és Tági-Mosoda?

A Szarvas az Égbolt megszemélyesítője, a Sas és a Sólyom a Napé. Ismert az oroszlánfejű griff, és a madárfejű griff. A griffek és sárkányok hun eredetűek, a megtalált dinoszaurusz csontvázakat azonosították eme lényekkel. Mivel a csontvázak egykor élt állatok maradványai voltak, elfogadható, hogy őseink élettel ruházták fel a csontvázakat, és neveket is adtak nekik. A kecskék szarva volt az a szimbólum, ami miatt nagy tiszteletnek örvendhettek, mivel a szarv isteni szimbólum, mint a Szarvas is.

Chatti szó az Arun – Tenger, Ri – Forrás, Ükha – Oroszlán.

Az asszirok a szkíta nevet Asguzai, Iskuza alakban írták. A chatti Sha a szkíta Szko Fejedelem szóval rokon. Ez a szó viszont a magyar Sza – Menny Fia, Csillag, Uralkodó szóból ered. Innen ered a Sah, meg a Sakk is, vagyis magyar eredetű.

A Tat szó Atya, pl. Bar-Tat-ua király neve a Sereg Atyja. De inkább a Tata név van itt jelen, ami szintén Atya jelentésű magyar szó.

A chattiban a Na Város és Országrész, mint a magyarban. Ennél azért a Na többet jelent, de vitathatatlanul magyar szó, ami sok nyelvben is megjelenik, a chattiban és sumerban is, lásd Arinna. A lykaon Kadéna névben a Na Város értelmű.

Ma az Anya, sok kis-ázsiai nyelvben, a görögök előtti korban. A magyar Mama mellett a finn Maa a Föld, az Anyaföld, vagy az olasz Mamma is Mama. Comanában a Magna Mater neve Ma, ami egyértelműen magyar rokonságú.

A Na Anya is.

Ada Atya. Van Ada nevű városunk, Atya jelentéssel. Ádám neve is innen ered.

Ar Had. Az Armadia névben az Ar a Had, a Mad a Mada, a magyarok egyik országának a neve van jelen. Ilyen szó az Ar-Mada.

Arimaszpoüsz az Egy ahol a fény kijövő, amit Egy Szeműnek értelmeznek. A Szpu a Szem.

Ar-Po a Had-Helye, a tábor. Mivel a Pa a Hely, az Ar-Pa egyértelműen a Had Helye, de lehet, hogy a Had Fője, magyarul. Ezért Árpád nem "Árpácska", hanem a Had Fője, vagyis a hadak vezére.

Pa a chattiban Lakóhely, Föld, Hely. A magyarban is gyakori, de gazdagabb jelentéssel. A Pa-Fa-Fő-Fej sorozat első tagja, a Pa gyakran Fa alakú a települések neveiben. A trák és maori nyelvben is a Pa Falu, Erőd, Település.

Ta Ember, Férfi. Tu, Du Nagy, de ez inkább Nap és ország.

Thi Föld, chatti Zi Föld. De Zi-Mony nevünkben inkább a Zi Búza, Élet, ezért Zi-Mony az Élet Földje.

'Ia, Ia jelentése Nő. Ié, Ió Tenger. A krétai Ma-ri-ne-ni-ia felirat talán Mari Néni Nő jelentésű, nem Mari Néni Olaja, ahogy először gondoltam.

 Ca, Ké Helység. Chatti Ka Hely, Város.

Ka Kéz. Kati Király, védelmező.

Kol Sátor, Kól egyfajta antilop. (?).

Kü Fiú.

La, Lo Had, Sereg. Itt a magyar Ló szó van jelen, aminek a Lu formán kívül több más alakja is van.

Li (Istentől) szeretett, Királyi. Li-Po Királyi Ház, vagyis (Istentől) szeretett ház. A hettita uru Lipa, és uru Zazlippa városnevekben is valószínűleg ez az értelem van jelen. A magyar Lippa tehát Királyi Ház értelmű. Tehát a Li-Ga Királyi-Házak, a He-Li-osz Nap-Király-férfi, Li-Par a Király-Háza, Li-Gur Királyi-Nép, vagy Királytól származók, stb.

Pasza Fő, Vezér. Kabard Pase Vezér. Ez a Pasa szóval rokon, meg a magyar Pasas szóval.

Ra Fekete. Ez a szó sok nyelvből kimutatható, a magyar Rada Fekete Hely. Az ukrán Rada a parlament, benne a Ra Fekete jelentése a Fekete Oroszt jelenti.

Ri Forrás. Ez a szó azonos a magyar Rí igével. A Rinya neve Forrás-Háza értelmű.

Sza Fő, Fej, Felső vége valaminek. Amint említésre került, a Sza a Menny Fiai, a magyarok neve, de a Sah is a magyarból ered, meg a Sza-ud királyi család neve is. Népneveinknél részletesebben írtam Sza nevünkről, ami az Ász szóval is rokon.

Szin Víz, Tenger. Inkább a Fel-Szín, benne a Nap nevével. Bár a Szin-Va eszerint lehet Víz-Isten is, nem csupán Nap-Isten, vagy Nap-Víze.

Szko, Szkó Fejedelem, Fejedelmi.

Mata – Ahol levő van. Ez a szó egyszerűen a Ma Föld, Ta Föld és Ember szavainkból áll.

Kha Jó, Édes.

A Dnyeper mentén élő szkyták egyik része Enáreesz nevű volt. Talán ők az Anartesz néppel kapcsolatosak. De az En-Are névben En az Isten, az Are az Ár, áradat, stb.

Sztrabon idejében a Maeotis partjain a Sauromaták élnek, nevüket már értjük. Tőlük északra a Roxolánok laktak, akik nevét Rusz-Alánnak kell felfogni. A Ruszok a magyarok, az Alánok talán iráni nép. A Rusz-Alánoktól nyugatra a a Iaxügesz Szarmátai, vagyis szarmaták és az Ourgoi, vagyis Urgok, Ugorok élnek. Itt laktak még a Scythotauri (Plinius) vagy Tauroszkytai (Ptolemaiosz) nemzetségek. A Szatarkhaioüsz nép neve meglehetősen titokzatos. Nem így az Agaroi szkíta nép neve, akik az Agarasok, a magyar Agarénusokkal azonosak. Egy Agroi nevű nép a Maeotis mellett élt, ők szintén magyarok lehetnek.

A Dontól nyugatra élt a Kr.u-i II. században az Alaünoi Szkütai nevű nép. Róluk Ptolemaiosz ad hírt. Rokonságukról nincs adat.

A királyi szkíták nyelvéből ismert egy Krímben élő állat neve, a Kólosz. A szarvas és a kos között van termete, a színe fehér és ezeknél gyorsabban szalad, írja Sztrabón. Mészáros Gyula valamilyen antilopnak véli. A névben a Ló szó van benne, emiatt Kő-Ló, vagy Ka (Királyi) Ló is lehet a szó értelme. Igaz, a ló sem fehér, de a tatárantilop sem.

Plinius megemlíti, hogy az ő idejében már a szarmatákat és germánokat is szkítáknak nevezték. Ebből sok kutató nem arra következtetett, hogy a szkíták hatalma már a szarmatákra és germánokra is kiterjed, hanem ennek fordítottjára, hogy a szkíták eltűntek, de szerepüket más népek vették át.

A Dnyeper (Bor-Üsten) medencéjéből a királyi szkíták nyomtalanul eltűntek, állítja Mészáros Gyula. Eltűntek az Agatürzoi emberek Erdélyből, az Ananjino emberek a Káma vidékéről, és az összes szkíta beolvadt a környező népekbe, kivéve a Kubán menti szkítákat. A feltevés bizonyosan nem igaz, a csoportok nevei megváltozhattak, de a nép nem tűnt el.

A Fekete-tenger keleti partjainál élt a Szindosz nép, a Tamány-félszigetnél. Ismert a Pszérroi nép, akiket a cserkeszekkel azonosítanak. A Zichi népet, akik a Zigia, Zigae néppel azonosak, szintén cserkesznek sikerült meghatározni. Az abházok is itt élnek, nevük Abházia magyar városnévben is megjelenik. Az Ab Víz, tehát a kaukázusi és Fiume melletti "Ab-Ház" azonos jelentésű. A Cserkeszek neve a Cserkész mai szavunkban él. A Csecsenek a csúcsok hercegei, szintén érthető nevet viselnek. A kaukázusi népek nyelveiben igen sok magyar szó van jelen.

Az Ananyino kultúra embereit szkíta-rokonságúaknak írják le. A terület bronzkori emberei összeolvadtak a vaskori bevándorlókkal. Nagyon úgy tűnik, a két csoport közeli rokon volt.

Tőlük északra a kopaszok éltek, akiknek pisze orra és nagy állkapcsa volt. Ha a leírás a Kámától északra élő emberekre vonatkozik, akkor a szamojédokat lehet látni bennük, a Jurák név pedig megfelel a Jugria névnek. A Jurák szó talán orosz, de jelentése számomra nem ismert.

A szkíta szavakat nem lehet az iráni szavakkal egybevetni, írja Mészáros Gyula. Az egybevetés leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Ezért a szláv nyelvek sem rokonai a szkíta típusú nyelveknek. A szkíta nyelvszerkezet poliszintetikus, mint az ékiratos chatti és élő pékhi nyelveké (a pékhi azóta kihalt). Esetről esetre nem alapszavakkal, hanem szókomplexumokkal állunk szemben. Egy-egy komplexum egy egész mondatot alkot. A névszókból álló mondatrészek mellett az igei állítmány elem is többnyire létezik. A névszó egy-egy szótag, az igető archaikus fokon egy-egy mássalhangzó. Ezért a szkíta szavakat elemeire kell bontani, mert csak így érthető meg.

 A szkíta nyelv nem egységes, hanem több nyelvjárásra oszlik. Továbbá több rokon nyelv is tartozhatott a szkíta nyelvhez, tehát e nyelvek nyelvcsaládot alkottak. A dnypermenti szkíták Maiétisz (Hérodotosz), a kubáni szkíták Temarunda (Plinius) nevet adtak az Azovi-tengernek.

Fontos meglátás, hogy a hatti és hettita-hetita megnevezések nem mutatnak különböző nyelveket és különböző népeket. Ugyanis a hettitákat szeretik indoeurópainak feltüntetni, akik a hattikra telepedtek rá. Azonban a Hettita Birodalom uralkodóinak nevei kaukázusiak, vagyis hattik, és az nehezen képzelhető el, hogy egy győztes jövevény nép a saját uralkodóinak a legyőzött és alávetett nép nyelvén ad neveket. De nem csak az uralkodók, hanem a teljes névanyag továbbra is hatti marad, a hettiták valójában hattik. Az anatóliai nyelvcsalád nyelvei is a hattival rokonok, nem indoeurópaiak, bár történtek erőlködések, hogy indoeurópai nyelveket mutassanak ki Kis-Ázsiában. Azok a nyelvek azonban sokkal inkább finnugorok és kaukázusiak, mintsem indoeurópaiak lennének. A Mitanni és Urartui, valamint a sumer nyelvek is a magyarral állnak kapcsolatban, és kaukázusi nyelvekkel, mint a hatti és rokonai is.

A Ló, a Kengyel, a Nyereg speciális magyar szavak, mint a fémek nevei. Nagy kár, hogy e szavainkat még Mészáros Gyula sem érti, mivel más nyelvi azonos jelentésű szavakkal veti össze őket, amely összehasonlításokból olyan következtetéseket von le, hogy azok a szavak kaukázusiak. Ezért lehet azt mondani, ha a magyar szókincset nem értik a kutatók, akkor a tevékenységük feltétlenül tévedésekbe vezethet.

XIV. FEJEZET: AZ AMAZONOK ÉS A SZKYTHÁK

Az Amazonok nevét magyar nyelvűnek tartom. A két szó, amiből az Amazon név keletkezett, az Ama, és a Don. Pontos jelentése Anya Urak. A szóban D > Z hangfejlődés van, emiatt az Amadon Amazon hangzású lett. Igen gyakori ez a hangváltozás, a magyar nyelvben is, de más nyelvekben is gyakori. Esetleg szóba jöhet az Ama Zóna is, tehát az a terület, amit az Amák uralnak. Az Ama Zóna is lehet az Amazon név eredeti alakja.

Az Ama Anyát jelent, az Eme szóval együtt. Még indián nyelvekben is az Ama Anya, a japán főistennő, Amateraszu nevében is Anya a jelentése. Ama és Ana igen közel állnak egymáshoz amúgy is. Az Anya-Urak kifejezi, hogy az amazonok társadalmában az anyák, a nők voltak az urak.

Az Amazon névről többen is értekeztek, de megoldásaik mind tévesek. Az már egyszerűen elképesztő, hogy az A-Mazosz – Mellnélküli görög szót is lehetségesnek tartották az amazon szó eredetének. Kitalálták hozzá, hogy azért vágták le az amazonok egyik mellüket, hogy jobban tudjanak nyilazni. Aki ezt kitalálta, soha nem vett a kezébe íjat, mert akkor tudta volna, hogy nem kell levágni a mellet, ha egy nő nyilazni akar. Az íjászat olimpiai sportág, a mai íjásznőknek eszébe sem jut levágni a mellüket, hogy nyilazni tudjanak. Különben a mell levágása vagy kiégetése nagy valószínűséggel a halálhoz vezetett volna, de ilyesmit az amazonok soha nem végeztek. Azután az A-Maza azt is jelenti, hogy az amazonok nem fogyasztottak árpát (Maza). Az "A" fosztóképző.

A Hold neve a cserkeszek nyelvében Maza, az örményeknél Amisz, a szanszkritban Masza. Az amazonok Holdtisztelete, a Holdkultusz kapcsolatos lehet e nevekkel, de a név az Ama és Don magyar szóelemekból képződött.

A Don is magyar szó, mélyen beépült a magyar nyelvbe. Közvetlen változata a Ton, valamint a Ten és Den.

Az amazonokat női lovas nomád népnek gondolták, akik a félelmet nem ismerik. De volt a lovasság mellett gyalogos seregük is, a magyaroknak meg csak lovasságból állt a hadserege, a bulgárokkal együtt. Régebben, tehát háromezer évnél is régebben, bizonyára volt gyalogságunk is.

Diodórosz írja, Milétoszi Dionűsziosz szövegeire támaszkodva: "Réges-régen történt, hogy a szkűthák földjén olyan korszak köszöntött be, amikor nem voltak királyok, és asszonyok ragadták magukhoz a kormányzás gyeplőjét; ezek a nők kitűntek bátorságukkal és testi erejükkel". Az idézet Klaus Rainer Röhl: Az amazonok lázadása című könyvéből való.

Ezeknél a népeknél az asszonyok együtt gyakorlatoznak a férfiakkal. Amikor Kürosz perzsa király megtámadta Szküthiát, Tomürisz királynő megverte a perzsákat és Küroszt keresztre feszíttette. Az amazonok seregei Európa és Ázsia nagy részét is leigázták.

A szkütha férfiak egykor rablóhadjáratra indultak. A nőket magukra hagyták, akik várták vissza férjeiket. Amikor eltelt egy év is, egyes női csapatok utánuk mentek, de nem találták őket. Arra gondoltak, hogy férjeiket megölték, ezért összeházasodtak rabszolgáikkal. De a férjek serege végül megjött, a rabszolgákkal hónapokig harcoltak, de végül legyőzték őket és mindet keresztre feszítették. Az asszonyok tömegesen öngyilkosságba menekültek. A mondát görögök írják, ami miatt fenntartással kell kezelni a történteket.

Azt biztosra vehetjük, hogy a magyar rokonságú népeknél a nők szabadok voltak. A szemitáknál viszont nem. Az asszírok, amint hatalomra kerültek, rögtön olyan törvényeket hoztak, amelyek a nőket megfosztották egyenlőségüktől, jogaik jelentős részétől és kötelezték őket arcuk eltakarására, mintha rabszolgák lennének. Ezért a szabad nőknek nincs köze a szemita népekhez. Ez azért megdöbbentő, mert a sumer korban a nők szabadok voltak, az asszírok meg azonnal elvették jogaikat, amikor megtehették. Nem az iszlám vette el a nők jogait először, hanem négyezer éve, az asszírok.

Indoeurópaiak csak a II. évezredben jelennek meg. A nő náluk vadászzsákmány volt, jogaik nem értek fel a férfiak jogaival. A kelták, germánok női azonban szabadok voltak.

A Thermodón környékén, Themiszküra volt az amazon főváros neve. Themiszküra nevében a Küra a Nap, a Kör neve, de a Themisz névben a magyar Temise tündér, és görög Themisz istennő neve látható. Themisz önmagában a The Isten, és Misz Lány nevekből áll. Eleinte férjeikkel együtt jártak harcolni, de aztán egy királynőjük nőkből álló hadsereget hozott létre. Sorozatosan győzött, Árész leányának nyilvánította magát, és templomot emeltetett tiszteletére. Árész neve Hadúr a magyaroknál, Hadad a szemitáknál, vagyis a Had Atyja. A női lovasság lovat áldozott, mint a régi magyarok is. A férfiakat egy új törvénnyel gyapjúfonásra és házi munkára ítélte. Egészen a Donig, a Tanaisz folyóig hatolt.

Utána lánya lett a királynő, aki nyugatra vonult, egészen Thrákiáig, minden népet legyőzött. Otthon pompás templomokat épített Árész és Artemisz tiszteletére. Ezután béke következett, majd leigázta Ázsia nagy térségeit, egészen Szíriáig. Utána két közeli nőrokona követte a trónon, akik fenntartották a birodalmat. Sok évszázad után az amazonok hatalmát a görögök törték meg. Erről az eseményről azonban nincs pontosabb forrás. Valószínűleg csak képzelgés, mert a görög férfiuralmi társadalom nehezen viselte el a szabad nők fogalmát.

Hippokratesz írja (Kr.e. 430-420 táján), hogy a szarmaták, egy szkíta törzs a Maiotisz-tengernél, különböznek más népektől. Asszonyaik megülik a lovat, jól nyilaznak és dárdát hajigálnak. Amíg szüzek, addig három ellenséget kell megölniük, ezután áldozatokat mutatnak be, és férjhez mehetnek. Különben a Kratesz a magyar Kar-Tesz fogalomból ered.

Az újszülötteket, ha lányok, gondosan felnevelik, ha fiúk, átadják az apának, ha tudják, ki az apa. Az apaságot azonban általában nem tartották számon. Más beszámolók szerint a fiú csecsemőt megölték. Ha életben hagyták, rabszolgát csináltak belőle. Themiszkürában a nők kificamították a gyerekek lábát és kezét, megnyomorították őket.

Egyes részletesebb leírásoknál azonban teljesen bizonyosra vehető, hogy az amazon hadseregben férfiak is harcoltak, de a vezetők nők voltak. Ezért a csecsemők megölése vagy megbénítása valószínűleg csak görög rémmese.

A görögök nagy győzelméről az amazonok felett, nincs forrás. Diodórosz arról ír, hogy Heraklész megölte Hippolüté királynőt és sok amazont, így nemzetük teljesen megsemmisült. A közlés lehetetlen, egy hatalmas hadsereggel rendelkező birodalmat nem lehet csak úgy megsemmisíteni. Heraklész neve is teljes tévedés, mert azt jelenti: Héra Segítője. Márpedig kölcsönösen utálták egymást, nem tudni, miért, ráadásul valódi neve Herkules, vagy etruszk Herkule (Hercle) volt, a magyarok egyik ősapja. Diodórosz szerint, amikor Heraklész Hippolütével beszélt, Héra felbujtotta az amazonokat, hogy elrabolják királynőjüket, akik erre megtámadták Heraklészt, aki minden nőt megölt. Hiteltelen a történet.

Nagyon érdekes, hogy Apollóniosz Rhodiosz szerint, az Argonauták kikötöttek a Thermódónnál. A folyó 96 ágra szakad a torkolatnál. A 96-os szám misztikus és a magyarokhoz tartozik. A magyarok és hunok 108 nemzetsége csillagászati szám, amiből 12-t elvonva 96-ot kapunk. Mivel a 12 a zodiákus száma, ezért kapcsolatos a 96-al. Részletesebben a "Misztikus száznyolcas" fejezetben írtam erről, de az is bizonyos, hogy az ókori szövegek tele vannak olyan számokkal, amelyek a magyar őscivilizációból erednek.

Továbbá szerepel az Amadzonisz-hegyek neve, amit az amazon névhez lehet kapcsolni. De az Amadák, vagy Amadok a magyarok egyik ókori népének vagy törzsének a neve, ami tovább erősíti az amazonok magyar eredetét.

Az amazonok megtámadták Athént, és legyőzték Theszeuszt. A szkíta lovassággal együtt érkeztek, elfoglalták a várost. Valami történt, mert az amazonok nem dúlták fel Athént, hanem kibékültek Theszeusszal. A történet szerint Theszeusz elrabolja Hippolütét, akit tehát Heraklész nem öl meg, és Athénba viszi. Az amazon invázió alkalmával Hippolütét megölik, egy másik variáció szerint a harcot békeszerződés követi, amit bizonyára az élő Hippolüté eszközölt ki. Plutarkhosz írja, hogy máig fennmaradt az ősi áldozat, amit az amazonoknak mutatnak be a Thészeusz tiszteletére rendezett ünnepségek előtt.

Diodórosz szerint az amazonok újra beolvadtak a szkíták népébe, ahonnan egykor kiszakadtak. Diodórosz azt állítja, hogy az amazonokat nem fegyverrel verték le, hanem visszatértek saját népükhöz, vagyis a magyarokhoz.

Hérodotosz azt írja, hogy a görög flotta rajtaütött a thermodóni (Meleg Don) amazonokon. Legyőzték az amazonokat, majd az életben maradottakat összeszedték, és elvitorláztak velük. De valahogy előkerült egy amazon flotta, amelyik a nyílt tengeren megütközött a görög flottával, és megsemmisítette azt. Ezután a tenger a Maiotiszra sodorta őket, eljutottak Kremnoiba (Krém-Na a Krém-Város, Kimmer-Város). Ott a pusztába mentek és lovakat raboltak. Amikor a szkíták ezért több amazont megöltek, meglepődve látták, hogy a halottak nők. Ekkor fiatal férfiakból kiküldtek egy csapatot, akkorát, amekkora az amazonok csapata lehetett, és meghagyták nekik, hogy jussanak egyezségre a nőkkel. Az ifjak egyezségre jutottak a nőkkel, majd összeházasodtak. A fiatal férfiak kikérték örökségüket szüleiktől, majd három napig vándoroltak északnak, ahol új népet hoztak létre, a szarmatát. A szarmata asszonyok azóta is folytatják régi életmódjukat, vadásznak, hadba vonulnak és azonos ruhát viselnek, mint a férfiak. 

XV. FEJEZET: A TRÓJAIAK ÉS SZKÍTÁK

Trója a magyar nyelvű népekhez tartozó város volt. Több neve is ismert, Trója görög jellegű név a magyar Torja névből alakult ki. A Tarjánok is trójaiak, a magyar hadrend középső nehézpáncélos lovasságát alkották. Ilion, római Ilium, egyiptomi Iluna mind Ilona nevünk változata, aki maga Tündér Szép Ilona istennő, amit a kutatók még jelenleg sem értettek meg. A hatti-hettita Wilusa név az Ilusa (Iluska) nevet rejti, a W előjel igazolja az Isten jelentést. Rengeteg a bizonyíték a város magyar jellegére. Kr.e. 5.000 körül a Duna-medence irányából érkeztek dél felé telepesek, akik elözönlötték az előttük lévő területeket, és átkeltek Afrikába is. Az amazonok, akik szkíták voltak, a mondabeli trójai háborúban a trójaiak oldalán harcoltak. Tehát a magyarok, szkíták, amazonok, trójaiak rokonságban voltak egymással.

Hektór trójai hős halálakor, amikor Akhilleusz (Ehellős, Ékellős) megölte őt, nagy volt a gyász Trójában. Ekkor váratlanul megjelent a Thermodón partjairól az istenekhez hasonló Pentheszileia. Tizenkét amazon követte, mind szépek, ragyogóak, mind teli harci kedvvel – írja Quintus Smyrnaeus. Kedvesen mosolygott, vágyakat ébresztő szeme villámokhoz volt hasonló. Orcáját szemérem pirosította, és elöntötte a bátorsággal párosult isteni szépség.

Pentheszileia neve hasonló Tündér Szép Ilona, másként Helené nevéhez. Pen a Nap, mint a Pentele magyar névben. The az Isten, mint Te-Merinda nevében. Szileia a Szil nevet tartalmazza, ami egyfajta magyar tündérek neve is, pl. Szil-Ágy megye nevében. De az is lehet, hogy Pen-The, vagyis a Nap-Isten tündére mellett a Szileia a Szülője értelmet is tartalmazza. A Nap-Isten-Szülője viszont a Napisten anyja lehet. Bárhogy is volt, az amazonok támadásba lendültek, és súlyos veszteségeket okoztak a görögöknek.

A történet egy változata szerint Akhilleusz a harcban megölte Pentheszileiát, amikor megtudta, hogy kit ölt meg, megsiratta a szépséges királynőt. Egy másik változat szerint Pentheszileia ölte meg Akhilleuszt, tehát nem Parisz, majd elvonult Trójából, mivel megbosszulta Hippolüté, nővére halálát. Nagyszerű volt, mint a hajnalpír istennője. A Napisten tündére és a hajnalpír között kapcsolat van. Az ókori szerző nem véletlenül írhatta a "hajnalpír istennője" kifejezést. Ha Pen-The-Szileia valóban a Nap-Isten-Szülője, akkor a neve a hajnalt jelenti. A magyarok különösen szeretik az égbolthoz tartozó neveket.

A trójaiakat könnyebb a magyarokhoz kötni, mert a magyar nyelv ma is élő, a szkíta nyelvet ma nem lehet alkalmazni, vagy nehezebb alkalmazni az ókori nevek megértéséhez. A magyar írást, ami nagyon sok bizonyítékot tartalmaz, meg egyszerűen magyar, vagy néha székely, írásnak nevezzük, szkíta írásnak meg nem.

Kis-Ázsia népeinek kutatását általában indoeurópaiak végzik, akik a magyar meglévő bizonyítékokat is semmibe veszik, nemhogy újakat fedeznének fel. De ritkán olyan szerzőkre is bukkanhatunk, akik az igazságot is megírják.

Kenneth D. Dillon a trójaiakat eredetileg sztyeppei népnek tartja, akik a magyarok rokonai. Elpusztították a Hettita Birodalmat, megszállták a Dardanellákat, trójaiak éltek Lémnoszon és Európában. Dillon elméletével az a baj, hogy Tróját beszűkíti a Tengeri Népek nagy támadásának időszakára, holott Trója fennállása több ezer évre tehető. Az viszont igaz, hogy a trójaiak magyar nyelven beszéltek, amit a trójai nevek igazolnak, amelyek egy részét göröggé alakítottak a görög szerzők.

Trója mellett laktak a dardánok, köztük a Teukroszok, valamint a Taurisa – vagyis etruszk nép. Az etruszkok is egyértelműen magyar nyelvű nép.

A Teukroszok Teukertől származnak, írja Kis János: Soproni estek című művében (Sopron, 1841).

Grandpierre Atilla kiváló kutatónk írta a Szkíták Trójában cikket, ami at Arany Tarsoly folyóiratban jelent meg. Csodálatos képeket közöl szkítákról, köztük Gog és Magogról, akiknek szobrai Londonban vannak a Guildhallban. Fejükön szkíta, vagyis magyar süveget viselnek. Megemlíti, hogy Anonymus első nagy munkáját, amelyet Trójáról írt, eltüntették, mint a Gesta Hungarorumot is, ami több száz év után Németországban nyomtatásra került.

Kiemeli, hogy Trója a "szent Ilion", és nagyon helyesen Tündér Szép Ilona istennőnk nevével veti össze. Még Tündareosz királyról is ír, Spárta királyáról. Magam a Csillagok fiai művemben említem meg a tündérek neveit, valamint a mitológiai fejezeteimben. Trója neve még a "Világ Tüköre". Vajon a Teukrosz népnév mégis Tükrös jelentésű. A Tükör szó különben a Tu és Kör szavakból épül fel, a Tu a Nap és más értelemben a Föld, az a hely, ahol a magyarok élnek.

Grandpierre Atilla elképesztően jó képeket közöl. Parisz királyfi szkíta ruhában, egy amazon harcosnő szkíta ruhában, egy szkíta íjász Vulciból, i.e. 6. század, Árpád nagykirály, magyar és szkíta urak képei, Tordos-Vincsa kultúra két szobra. Az ábrázolt alakokon csúcsos sapka van, amit tévesen frigiai sapkának neveznek. A frigek valóban hasonló sapkát viseltek, de csak Kr.e. 1.200 táján jelennek meg Kis-Ázsiában, amikor elpusztítják Hattusa várost. A csúcsos sapka sokkal régebbi, a magyarokhoz sorolható szkíták és további magyar-rokon népek viselik.

Az amazon magyar reflexíjat tart a kezében, fején csúcsos sapka.

A ruházaton csillagok vannak, ami azt jelöli, hogy a csillagok népéről van szó.

A Mágus szó magyar, magas arany kalapot viseltek. A szó a Mag és Us szavakból áll, a Mag Csillag, az Us (Üs és Ős) jelentése Ős és Labat szótárában Halál, Halott. Miután sikerült megfejteni a Mágus szó valódi jelentését, azonnal világossá vált az egyiptomi kronológiában, hogy kik voltak azok a bizonyos Halott Csillagok, akik sok évezredig uralkodtak a Földön. Az Ősök halottak, de mint ősökre gondolunk rájuk elsősorban. A Halott Csillagok az ég csillagai közül azok, akik az újjászületésre várnak, az élet szent körforgása szerint. Tudjuk, hogy csillagokból születünk, és az élet végén csillaggá válunk, amit őseink tényszerűen meg is éltek.

XVI. FEJEZET: ETRUSZKOK ÉS SZKÍTÁK

Mario Alinei "Ősi kapocs" című könyvében bizonyítja az etruszkok és magyarok nyelvének azonosságát. Benedekffy Ágnes: Az etruszk kapcsolat című munkájában igen sok etruszk felirat magyar nyelvűségét mutatja be. Fabó László Pál is nagyszerű munkát végzett egy könyvében, valamint Baráth Tibor is magyarul olvas el több etruszk feliratot. Szabó Károly kitűnő etruszk könyvét fia, Szentmihályi Szabó Péter adta ki, Zászlós-Zsóka György könyvének címe "A toscánai harangok. Sokan foglalkoztak az etruszk nyelvvel, sokan megállapították magyar nyelvűségét, mégis az olvasható számtalan munkában, hogy az etruszk nyelv ismeretlen, nem tudják, kik azok az etruszkok. Az én könyvem címe "Etruszk titkok".

Hugh Hencken amerikai régész a Kr.e. II. évezredre teszi az etruszkok Kárpát-medencéből való beáramlását Itáliába. Két hullámban érkeztek, tengeri úton, de az is kiderült, hogy szárazföldön is érkeztek bevándorlók.

Mario Alinei a világ legnagyobb nyelvésze. Néhány megjegyzését azonban ki kell javítani. Azt írja, hogy természetesen az őskori "kárpát-medencei – dunai" népek még nem magyarok. Ebben téved, mert az említett népek magyarok. Azután azt állítja, hogy az indoeurópaiak Európa és Ázsia indoeurópai részét lakták, az altájiak meg Ázsia középső részét. Ez bizony nem igaz, sem az indoeurópaiakra, sem az altájiakra. Mindkét csoport igen fiatal, az indoeurópaiak Kr.e. 2.000 táján képződnek, magyarokból, az altájiak közül a törökök Kr.u. 220, a mongolok 600 körül jönnek létre, a mandzsu-tunguzokra nincs adat, a japánok Kr.e. 660, a koreaiak még régebben keletkeznek.

A kurgan kultúra magyar volt, a Serednyi Stog kultúra, úgy tűnik, megsemmisült a Kukutyin kultúra csapása alatt, a szkíták magyar nyelvűek voltak, mint a hunok is, nagyon sok törzzsel.

A török nyelvek semmilyen hatással nem voltak a magyar nyelvekre, mint ahogy állítják magyar kutatók, amit Mario Alinei is átvett. A magyar kutatók ugyanis tudatosan hamisítják a magyar nyelvet, amit nem is értenek, különösen a szókincsét. Ezért amit Alinei állít, az helytelen, de nem ő a felelős, hanem azok, akik a hamis teóriákat terjesztik.

A lóra és lovaglásra vonatkozó kifejezések magyar nyelvűek. A magyarok háziasították a lovat, Nyugat-Európában, ahol több ábrázolás is fennmaradt felkantározott lovakról, kb. 15-18.000 éve. A Ló és változatai az indoeurópai, kaukázusi, sumer-hurri-urartui nyelvekben léteznek, de nem mindig a lovat jelentik, a fontos szimbóluma miatt. A táltos és a táltos ló kapcsolatban a Ló Ember is, a Lódarázs szóban a Ló Nagy, de a Lugas szóban a Lu Fény.

Az obi-ugor kifejezésekkel megegyeznek, de azt tudni kell, hogy az obi-ugoroknak sosem voltak tenyésztett lovaik, azokat vásárolták a déli szkítáktól, akiktől átvették a magyar kifejezéseket is.

A csuvas nyelvből a magyarok kölcsönöztek mezőgazdasági, társadalmi és politikai kifejezéseket, ami nem igaz. Gyakorlatilag egyetlen szót sem vettünk át a török nyelvekből, a csuvasból sem. Átnéztem azt a szókincset, amit török eredetűnek mondanak, de ezek közül egy sem igaz. Azt kell látni, hogy a magyar nyelvészek nem értik a magyar szavakat, ami mögött a magyar haza szétdarabolásának szándéka állt, amit végbe is vittek.

A magyarok születésére, ha a magyar feliratok idejének mérései megközelítőleg is helyesek, akkor a 200.000 évre tehető időpontot kapunk. Mivel ennél az időnél is régebbi írások vannak, amit rovátkolásnak neveznek, nem kétséges, hogy a 200.000 év egyelőre csak pontatlan tájékozódás.

Massimo Pallottino több meghatározást közöl, amelyek csak részben igazak. A magyar nyelv agglutináló, állítja, de valójában flektáló is. A hangsúly az első szótagon van, állítja, de a beszéd folyamán kialakulhat egyfajta éneklő beszéd, amikor a hangsúly elvándorol az első szótagról. A magánhangzó illeszkedés megvan a magyar nyelvben, ez igaz, de van olyan szókincs is benne, amiben nincs magánhangzó illeszkedés. Kizárólag zöngétlen okkluzív mássalhangzókat használ, ami megint nem igaz, ráadásul egy kitalált, sosem létezett urali ősnyelvről beszél. Nyílt szótag szerkezet jellemzi nyelvünket, vagyis magánhangzóra végződnek a szótagok, ami nem igaz, de az urali kitalált ősnyelv lehet nyílt szótag szerkezetű, mert úgy találták ki.

A Tyrsenoi görög név, vagy a Tursha tengeri nép nevében a Tur több jelentésű, és több nyelvben is jelen van. A Túr és Tűr magyar igék, de a Tor változat is magyar szó. A Türhén amúgy Torony-Király értelmű. A piramisok, kurgánok, szikkuratuk magyar szavak és magyar építmények. A török népnevet a törököket vezető magyar család adta, az Aszina családról van szó, amint a Mangal (Mongol) is magyar név, mint a Rusz, a Kelta, a Germán, az Italus, és nagyon sok más népnév. Emögött a furcsaság mögött az áll, hogy ezek a népek vagy magyarok voltak, és a sok ezer év alatt a nyelvük megváltozott, vagy az, hogy magyar vezető családok szervezték őket népekké, ami miatt a vezetők nevei magyar nyelvűek, a nép nyelve ellenben hamar megváltozott.

Az etruszk istenvilág tele van magyarul jól érthető istennevekkel. Rengeteg istennév, amit ma indoeurópainak tartanak, valójában magyar, vagy valamelyik rokon nyelvünkből ered.

Róma, vagy Ruma, természetesen magyar alapítású város. Van egy Ruma a Szerémségben, és egy Rum nevű település Pannoniában, amelyek azonosak Róma nevével. Róma felvehetné velük a testvértelepülés szövetséget. Mivel magyar név, nem valószínű, hogy a rómaiak értik városuk nevét. A Fórum is amúgy Fő-Rum, Rum város Fő helye, csak a név kicsit rosszul van hangzósítva.

A Tusci, Toszk és Etrusci nevek is magyarok, az utóbbi a Trószok-Háza jelentést viseli. Semmi köze a török népnévhez, ami azért hasonló, mert azt is magyarok adták. Különben a "török" a török-zúzok, vagy törők szavainkhoz is hasonló.

Megjegyzendő még, hogy a latin nyelv magyar eredetű, amit a szótagnyelv technikával azonnal észreveszünk. Mivel a latinban rendkívül sok a magyar szó, az a fő kérdés, hogy az egész nyelv magyar eredetű-e, vagy csak igen nagy benne a magyar szókészlet? Mivel a nagyon fontos szavainak a többsége magyar, ezért lehet azt mondani, hogy a latin magyar eredetű, bár még nincs az egész nyelvre kiterjedő vizsgálat. A latin istenvilág többsége magyar, ami azt jelenthetné, ha a latinok nem magyar eredetűek lennének, akkor a latinoknak nem voltak isteneik. Ezt nem lehet elfogadni.

Benedekffy Ágnes írja, hogy az etruszkokról szóló nagy művek eltűntek. Ilyen mű Verrius Flaccus "Rerum Etruscarum Libri", Claudius császár húsz kötetes "Tyrrheniká" műve, Arisztotelesz "Az etruszkok intézményei". Eltűnt a titokzatos hölgy által Augustusnak átadott "Libri Sibillini", eltűntek etruszk írók szövegeinek latin fordításai is, A. Cecina, P. Nigidius Figulus, Tarquinius Priscus munkái. Csak megjegyzem, hogy a Vezúv által betemetett könyvtárban talán etruszk könyvek is vannak. Reménykedni lehet.

Vulciban ismert a szkíta íjász, az i.e. 6. századból, amit Grandpierre Atilla mutatott be a "Szkíták Trójában" című munkájában. Benedekffy Ágnes szintén Vulciból egy szkíta férfi szobrát mutatja be, amit a szakirodalom Heraklésznak tart. Her-Kul-Es magyar hős, az egyik magyar ősapa, a nevet pontosan lehet érteni, ezért a szkíta férfi lehetne éppen Herkules is, bár nem valószínű.

Több forrás szerint is az etruszkokat lüdeknek tartják. A lüdek Lydiában éltek, a karélokhoz lehet ősket sorolni, a karélok három törzse közül az egyiknek lüd a neve. Tőlük délre van Kária, a magyar Kar törzs egyik központja. Az etruszkokhoz pelazgok is csatlakoztak, akiket a palócokkal tartok azonosnak. Mivel van olyan forrás, amelyik a pelaszgokat atlantisziaknak tartja, ezért az atlantisziak magyar eredetét írott hagyománnyal is meg lehet erősíteni, természetesen a rengeteg magyar nyugati felirat mellett.

Szabó Károly azt írja, hogy a szkíták egy csoportja auzóniaiakkal keveredett, és kölcsönösen megértették egymást. Ausonia (Auzónia) Kuma (Cumae) városa környékén volt, a legősibb lakóknak gondolták őket. Az Ausonok neve An-Fiai jelentést is tartalmazhat magyarul. Az U és V az N betűvel gyakran keveredhetett.

Arról is van szó, hogy egyes szkíta csoportok elhagyták Itália (I-Tal – Háza a Bölcsességnek) földjét. Bizonyára történtek ilyen események, de ebből nem következik, hogy az etruszkok nem maradtak Itáliában nagy tömegben. Továbbá a területen sok más magyar nép is élt, akiket végül beolvasztott Róma. Genetikailag Itália mai lakóinak döntő többsége magyar eredetű, elsősorban mediterránok, még a mai magyarok is a cro-magnoni mellett elsősorban nordikusok, és délen mediterránok. Nincs semmi ok arra, hogy a mediterránokat ne tekintsük magyar eredetűeknek.

XVII. FEJEZET: A SZAKÁK

Christopher Knight és Robert Lomas "A múlt üzenete" című könyvében sok érdekességet ír a magyarokról, csak éppen nem nevezik őseinket magyaroknak. A Tarim-medence déli szélén szenzációs régészeti feltárások történtek. A négyezer évvel ezelőtti emberek színes köpenyeket, nadrágot, csizmát, harisnyát, kabátot és sapkát viseltek. A feltárt múmiáknak erős orrnyergük, nagy szemgödrük, szőke vagy vörös hajuk volt, minden kétséget kizáróan európaiak voltak. Termetük magas volt, amit a kínaiak is pontosan feljegyeztek a hunokról. A cherchi férfi 6 láb 6 hüvelyk, a nő 6 láb 2 hüvelyk magas volt. Már a hunokról szóló "Hunok a Tejúton" könyvben leírtam, hogy őseink értettek az agyalapi mirígy ingerléséhez, ami által különösen magas termetűvé nőttek a gyerekek. Tehát nem égből jött óriásokról van szó, bár lehet, hogy egyes népek ezt hitték rólunk.

A kalapok igen sokfélék, közülük némelyek az Anatóliában élő fríg íjászok fejfedőihez hasonlítanak. A csúcsos kalapok a magyar viselethez tartoznak, a cherchi múmiák 800 évvel megelőzik a frígek megjelenését Anatóliában. A Tarim-medence a hun magyarok területe, akik europidok voltak, és már legalább Kr.e. 8.000 körül megjelentek Kínában. Az egyik nő fején egy rettenetesen magas kalap volt, hasonló a mágusok és boszorkányok által hordott kalapokhoz. A szövegben a szerzők tévednek, amikor a Mágus szót rögtön perzsának minősítik, hiszen az magyar szó, a boszorkány szóval együtt. A tévedés mögött az európaiak teljes tévelygése húzódik meg, mert szinte mindent félremagyaráznak, a magyar tökéletes megfejtéseket sem veszik figyelembe. Tehát Kínában magyarok éltek, amint a cherchi emberek is magyarok voltak.

Ázsiában a Tura (Turániak), a Hyaona és Hunu népekről nagyon sokat írnak, szinte minden nép, amelyik tudott írni. A perzsák észak felé terjeszkedtek, de Kr.e. 530-ban a Masszageták, vagyis Nagy-Heták Tomuris királynő vezetésével megsemmisítik a perzsák seregeit, Kyroszt is megölik. Tomuris neve szkíta jellegű, a Muris mellett a To szó van benne, amit a hattik is használtak.

A kínai Nagy Fal építését a hunok kezdték el, a rabló kínai támadások elleni védekezés miatt. Amikor a kínaiak kiszorították a hunokat a legjobb területekről, elérték a hun védelmi falakat, és birtokukba vették. A folyamatos harcok miatt ezután a kínaiak építették tovább a falakat, ami így kínai építménynek minősül, holott az magyar és kínai fal.

A szakákat besorolják az irániak, vagy a kaukázusiak közé, holott a magyarokhoz tartoznak. Darius sziklafeliratán egy győztes háború után, kilenc legyőzött fogoly vonul fel, a kilencedik különösen nagy süveget visel, neve Skunkah a szaka. A Sak Erős, vagyis Hős királyi rangnév, a magyar mellett a szumerban is fontos szó, főleg Főség jelentéssel. A szakákat az ó-perzsa feliratok három csoportra tagolják, a Haumavarká, a Szaka Tigra-Khaudá és a Szaka tiaiy tarah-drayah csoportokra. A kínaiak Szé, Szék, az indek Caka néven említik őket.

Hérodotosz írja, hogy a perzsák Közép-Ázsia összes népét Szakai-nak nevezték. Sztrabon szerint a Kaszpi-tengertől keletre a Daa, vagyis Daha (a dákok), tőlük kletre a Masszageta, még keletebbre a Szaka nép lakik. Mindhárom nép a magyar és szumer néphez tartozott, az Andronovói kultúrából eredve.

Ptolemaiosz leírása szerint a Szakaföld népei közül a Jaxartesznél laktak a Karátai és Kómaroi, a hegyvidék fölötti földön a Konédai, azután a Masszageta, a masszageták és konéda nép közt a Grünaioi és Toórnai, a Hindukus keleti szakaszán a Bűltai népek. A régi szaka királyi város Roszanáké neve esetleg a Felső-Oxus jelenlegi Rósán-vidék nevével van összefüggésben.

Amikor a kínai Kanszu felől a jüe-csi, vagyis vietnami eredetű törzsek nyugatra törtek, Kr.e. 174-160 között, a szakák közül sokan délre húzódtak. Kr.e. 160-ban megalapítják az Indoszkíta államot. Az indek a területet Caka.dvipa névvel illették.

Erről a területről azután déli irányban sok kivándorló csoport indult útnak. A Pandava királyság a Dekkán délnyugati részén terült el. Alapítása a Pánokhoz kapcsolódik, akik Egyiptom felől érkeztek, sokkal régebben, mint a szakák. A vándorlókat szaka hercegeknek nevezik, akik egymás után vezettek csoportokat tengeri úton Délkelet-Ázsiába. Pandava után Burma érintésével Jávára mentek, majd innen Thaiföld, Kambodzsa felé, ahonnan végül egészen Luzonig jutottak. Útjuk során városokat alapítottak, amelyeknek magyar neveik vannak, ami fontos bizonyítékot ad a szakák magyar nyelvűségére. Még a Jáváról Madagaszkárra vándorló malgasok nyelvében lévő magyar szavak is kapcsolatban lehetnek a szaka hercegekkel, de ez a szókincs régebbi időkből is eredhet. A magyar és dravida nyelvi kapcsolatokat sem tudjuk ma még hitelesen megmagyarázni.

Még a Tamana-nyelvészet is szóba hozható, mivel Luzon központi nagy völgyében rengeteg a magyar földrajzi név. Bár a nevek jelentős részét nem értjük, de ahol nagy tömegekben fordulnak elő magyar nevek, nagy valószínűséggel állítható, hogy ott magyar nyelvű emberek éltek, mivel más népek miért adnának magyar neveket rengeteg földrajzi objektumnak.

Az indoszkíta királyságról nagyon kevés adat maradt fenn. Ismert egy Maues király Kr.e. 75 körülről, és II. Azes, akinek uralkodása Kr.u. 19-ben fejeződött be. A Szaka Kogganoy kifejezésben a Szaka Kagánt láthatjuk, ami csakis magyar-hun rang lehet, mert ebben az időben törökök még nem voltak, pontosabban kínai alávetettségben éltek 220-ig, kagánjuk tehát nem lehetett. A Kagán amúgy is magyar rangnév, szkíta értelmi rendben Király-Kán jelentéssel.

Drangiana és Arachosia között, a Hilmend folyó középső folyása mentén terült el Szakasztán, ami később Szisztán nevű lett az új-perzsa nyelvben. A Szi-Sztán magyarul Nap-Tanya. Itt élt a Segestani nép, a név nagyon hasonló a Segesd, vagy szikul szicíliai Segesta névhez.

Szaka fejedelmek és vezérek nevei az ókori kútfők szerint: Gagi (hasonló Góg nevéhez), Maüakész (Mabakész), Parikhia, Szakeszfarész, Thambradasz, valamint két nagy királynő, Thámürisz és Zarina. Thámürisz fiának a neve Szpargapiszész, de Arszakész, a pártusok alapító királya nevében is felismerni a Szaka nevet. Ar-Szakész neve eszint a Had-Hőse, vagy Vezetője értelmű. Méltóaágnév volt a Masz-Szaka, a Nagy-Hős, a Masz és Mah, szintén Nagy szó rokon egymással, de a Mah már a szumer időkben is létezett, Nagy jelentéssel, ezért a Masz szóból nem származhatott, mint állítják.

A Ta-ha népnév azonos a magyar Tahó népnévvel. A Taha név kapcsolatos a Ta-Wan névvel, amit többnyire a Tochar népnévvel azonosítanak. A Tahó és a Tohár (Tokár) azonosítása nehéznek látszik. A Ta-wan kínai név a mai Fergana neve volt.

A jüe-csi nép és a kusánok között nem lehet egyenes leszármazást kimutatni, bár ezt már megpróbálták. A Kusán hun, vagyis magyar nép, a jüe-csi nép öt fejedelemsége viszont a vie (viet-nami) néptől származott, akik a Santung félszigettől délre laktak, egy részük nyugatra, a többség délre vándorolt az észak-kínaiak terjeszkedése következtében.

XVIII. HUNOK ÉS SZKÍTÁK

Sok írás szól arról, hogy a hunok és szkíták azonosak, mások meg arról írnak, hogy a hunok és szkíták nem azonos népek. Nagy a zűrzavar a kérdésben, mert a vizsgálódók nem tudnak magyarul, Európa, Ázsia és Észak-Afrika ősnyelvén. A magyar nyelv arról,beszél, hogy a hunok és szkíták magyarok, ha nem is azonosak, de nagy a nyelvrokonság köztük. A szkíták nem irániak, indoeurópaiak, ahogy a hunok sem azok, hanem mindkét csoport a nagy magyar nyelvcsaládba tartozik. Hagyományaink szerint 108 magyar és 108 hun nemzetség, vagyis törzs volt, amelyek felderítésére még nem vállalkozott senki, e sorok szerzőjén kívül. Azt el kell ismerni, hogy nehéz feladat 216 nemzetség nevének felderítése. Márpedig a magyar írásleletek Portugáliától Közép-Afrikáig és Japánig terjednek, ami csak nehezíti a kutatást.

A hunok sok területen éltek. Alsó-Egyiptom neve Hun volt, de Egyiptomban elég sok "hun" nevet fedezhetünk fel, ami megerősíti Egyiptom magyar alapítását, mivel Felső-Egyiptom neve Magar volt. A szumeroknál, de a hatti-hettitáknál is előfordul, pl. Lu-Hun-Ga (Enkidu) és Tar-Hun-Tasz időjárás isten nevében. Nyugaton a germánoknál is sok a hun-magyar szó, sokkal a nagy gót terjeszkedés előttről, de a szlávok nyelve is hun/magyar – alán vegyes nyelvnek határozható meg, döntő többségű magyar eredetű szókinccsel az orosz nyelvet nézve. De a "hun" szó elterjedt a kínaiban, japánban, indiai nyelvekben, iráni nyelvekben, de még a maya nyelvben is megtalálható. Látjuk tehát, hogy a hunokat nem lehet begyömöszölni Észak-Kínába, ahonnan Nyugat felé húzódtak, Európában váratlanul nagy birodalmat alapítottak, majd eltűntek. Aki így képzeli a hunok történelmét, teljes tévedésben van. A hunok és magyarok azonosak, a magyarok a fiatalabb korosztály, a hunok az idősebbek, akik háborúba mennek és el is hunyhatnak. A "Hunok a Tejúton" című könyvemben felvázoltam a hunok történetét, bizonyítva magyar nyelvüket, de a hunokról még nagyon sok adat van, amit érdemes lenne összegyűjteni, közkinccsé tenni és folyamatosan bővíteni.

Keleten Kína legyőzte a hun birodalmakat, később a zsuan-zsuanok döntő vereséget szenvedtek a türköktől (törököktől), majd a fehér hunok is alul maradtak a török-perzsa szövetséggel szemben. Bár még Akhsun Vár fehér hun király legyőzte a perzsa Perózt Kr.u. 484-ben, de végül a fehér hunok Indiába húzódtak, ahol ma is élnek. A fehér hun területeken rengeteg a magyar földrajzi név, mind a mai napig. De Indiában nem csak a fehér hunok magyarok, hanem sok más nép is, mint a szakáktól származó Buddha népe is, akinek nevének kiejtése Buda, és a magyar főváros neve is Buda-Pest, egy Buda nevű hun király után.

A Bulgárok Aszparuch nevű királya a magyar királyi családból, a Turul-házból származik. Ha a neve végén az Ug szó szerepel, akkor a neve az Ászok Házának Fia jelentést tartalmaz. Nem lehet megérteni, miért mondják a bulgárokat, a Tűz Népét, vagy a Fény Népét, töröknek, amikor ők magyarok, a szumer, hurri-urartui, hatti-hettita, hun, szkíta családból. Ha a bulgárok törökök lennének, nem lenne Bulgáriában annyi magyar földrajzi név.

Az első indoeurópai nyelvi emlék Kr.e. 1.360 körülről származik, a Mitanni Birodalomból. Egy Kikkuli (Kék-Barát) nevű ember feljegyzéseiben ind számnevek és lótenyésztési szavak bukkannak fel. Továbbá egy hettita szerződésszövegben ó-ind istennevek tűnnek fel, mint Mitrasz, Varunasz, Indra, Naszatja. Az ind istennevek nem elenyésző része a magyar nyelvből is levezethető.

Az észak-kaukázusi alánokat a környező népek sokáig hunoknak nevezték. Emögött az lehet, hogy az alánok csatlakoztak a hun szövetséghez, Bal-Amber nagy inváziója idején. A Kaukázus keleti részén beszélnek az Alvan népről, örmény Aluan, görög Albanoi, latin Albani, akik valószínűleg nem alánok voltak, hanem kaukázusiak. A mai oszétek valószínűleg az alánok utódai. Az alánok állítólag egykor hadifoglyok voltak, ők a mai oszétok, akik közé pamiri csoportok is keveredtek, akik az alánok lennének. Ez a származási elmélet eléggé hihetetlen.

Az ó-iráni Ló neve Aszpa. Ez a szó azt jelenti, hogy az Ászok-Háza, és magyarul van. Azt jelzi, hogy az Ászok, vagyis magyarok népe a lovakon él, a lovak húzzák a kocsijukat, amin a család lakik.

Theophylaktos Simokattes szerint az avarok, abarok papi méltósága volt a Bokolabra. Magemlíti, hogy ők a Magosz renddel azonosak, a Mágusok nevét már megismertük. Más adat szerint Pokolábrás volt a nevük. A ruhájuk volt fekete, rajta a Nappal, Holddal, csillagokkal. A Pokol lehet fenn is, és lenn is, mindkét helyen lehet sötét. Az avarok papjainak magyar neve van, ami magyar nyelvűségüket bizonyítja. A mai avarok a Kaukázusban a kaukázusi nyelvcsoporthoz tartoznak, sok magyar nevet tartalmaz nyelvük.

A cserkeszeknél az Uorq, Orq jelentése Úr, Tisztelt Ember, a kartvel-grúz Oürg Fejedelem. E nevek az Ugor, Ugur, Ogor nevek változatai. A "Magyar" is Király értelmű, pontosabban Nap, és jelképe, az Oroszlán. Összegyűlt a hét magyar, írják a krónikák, ami nem azt jelenti, hogy összegyűlt hét nép 1-2 millió embere, hanem tanácskozott hét király, fejedelem, vezér. Az Urog szó Uruk egyik neve, sokkal régebbi, mint az iráni Ugra, ezért ezt a népnevünket lehetetlen levezetni az irániból, vagy szlávból, mert sokkal régebbi, mint ezen nyelvek létezése.

Az ó-iráni Hunu jelentése Isten Fia. A név természetesen a csillagistenekre vonatkozik, amit a kínaiból is pontosan fel lehet tárni. A csillagok a magyarok, az Ég Fiai, azok a népek pedig, amelyek hasonlóan gondolkodnak, a magyarok leszármazottai vagy rokonai. A hiungnuk egyik királyának neve Hu-ni, de van Huni fáraó Egyiptomban is. A Hu szó jelentését sikerült felderíteni, Menny Fia értelemben, ami azonos a Sza (pl. Sza-Várd) népnév jelentésével.

Az Ogór néphez tartoztak, írja Theophylaktosz Szimokatta, az Oüarkhonitai, vagyis Uar és Huni, a Várkonyok, Vár-Hunni népek. Tehát teljesen világos a forrás szerint, hogy az Uarok és Hunok az Ugor (szumer) magyarokhoz tartoztak. Ezek a népek a szkítákkal rokonok. Az alánok egyik királyának a neve Hon volt.

Michael dunai bulgár uralkodó 869-ben, a 8. zsinatra küldött követségében szerepel egy Huno nevezetű udvari méltóság. Ismert még egy Hon nevű személy, aki II. Chusrau (590-628) hadvezére és Tigranes fia volt. Az ugrok egyik istenkirályát, Bíborbanszületett Konstantin szerint Arpadésznek hívták. Ő a Győzedelmes Napisten, Mithra földi megjelenítője volt. Másik neve Kunda, Ibn Ruszta és Gardizi szerint, ami a Kende, Kündü szóval azonos, a Kun egyértelműen Nap értelmű. A Kende Egyiptomban is megjelenik, a Kender és a Kendő szóban, ami a fáraók fejfedője volt, kenderből szőve, piros-fehér, vagy kék és arany színezéssel. Erről Baráth Tibor tudósít nagyszerűen. Mészáros Gyula iráni eredetről beszél, a Kunda jelentése Bölcs, Jós, Próféta, ami nem igaz, hiszen Napot jelent. Igen sok Napot jelentő nevünk van, ami igazolja, hogy a Nap népe vagyunk. A magyaroknál még ismert a Dzila, vagy Gilász kormányzó rang, amit Gyulának ismerünk, a rómaiak tőlünk vették a Jula, vagy Julius, Júlia nevet.

A hunok magyarul beszéltek, a hun szent királyok magyar neveket viselnek. A bulgárok, akik a magyar unug urak, és nem on-ogurok, egyik ága, szintén istenkirályokkal rendelkeztek, elvégre magyar törzsekből, és hozzájuk csatlakozott szlávokból szövődtek néppé. A felséges király neve Kánasz Űbégé (Kán Ász Ű Bégé) volt, a Bég a Bag és Bog szerint Nap. Mellette a kormányzó nagyvezír-herceg 'Ét(zoürgoü, vagy Étdzérg(oy) címet viselt. A név a Hét Urgu alapján az Urgok, vagyis a magyarok Királya értelmű, mivel a Hét (He-Ta – Nap-Táj) a számok rendjében királyt jelent. Az urgok a magyarok, bulgárok, szumerok, szkíták, de nem indoeurópaiak. Van Urogosz név is, Urog pedig Uruk másik neve. De mi nem vagyunk szumerok, mert sokkal régebbiek vagyunk náluk. A Khazarok istenkirálya Khazar Khákán (Ibn Rusta, Gardizi) vagy Nagy Khákán (Ibn Fadlán). A kazárokról tudjuk, hogy Kaszi népünk egyik ága volt. A tényleges király méltóságneve Isád, Isá (Ibn Rusta), Isád (Gardizi) vagy Khákán Buh (Ibn Fadlán) volt. Az Isa a finn nyelvben is létezik, nálunk ma Isa-Szeg nevében ismerhető fel, vagy az "isa pur" kifejezésben. A Buh a Nap neve, az angolban Book, ami tekercselt papír volt, az alakja kör, ami a Nap tulajdonsága főleg.

Urartu, vagy Biaina legfőbb istene Khaldi, akinek a nevéről nevezték el a Trapezus melletti tartományt Chaldia néven. A híres vaskovácsok a Khalübesz nép, nevük volt még a Khaldaioi. Örmény-Khaldaea lakóit Khalti-k néven nevezték. Itt laktak a Makrónok is, akik a Magor, Magyar név változatát viselték.

Méltóságnév és személynév volt a hiungnu (nyugati-ung-urak, vagyis a magyarok) Hu-ni, a varkhonita Hunni, az alán Hon – Isten Fia, az észak-kaukázusi hun Honagur – Isten-fia nemzetségéből származó, Szakász, Astyages pohárnoka, a Hős, Tur, a Hős, a turániak ősapja, Turk – a Hős, Hep-tal, vagy 'Efthalan a Hős, Bulgarosz – az Úr-Király.

Az avestai Hunu népnév jelentése Isten Fia. A 455 körül Pandzsábban megjelenő hunok neve Huna volt. Hu a Menny Fia, a Na Ház. Az európai hun birodalom Hunugur népének neve Isten-Fia nemzetből származó jelentést tartalmaz, állítja Mészáros Gyula.

A Kaukázus északkeleti részén volt egy Maz-Kut nevű nép, a név jelentése Nagy-Fejedelem. A Maz a Masz, Mak, Mag, Mah nevekkel rokon, Nagy jelentéssel, a Kut Fejedelem. Nem árt megjegyezni, hogy a Kán is a Kan, a "nagy kutya" kifejezésből származik, így a Kut lehet a Kutya is, mint fejedelem a "nagy kutya".

A kaukázusi nyelvcsaládhoz ma mintegy 40 nyelv tartozik. Egyes adatok szerint Kr.e. 3.000 körül jelennek meg, majd sok ágra tagolódnak. Egykor sokkal nagyobb területeken éltek, mára nagyon visszaszorultak a Kaukázus területére. Nyugaton a baszkok és az ibérek a kaukázusiakhoz tartozhatnak, Amerikában a na-dene nyelvcsoportot tartják velük rokonnak. A magyarokkal több nép is kapcsolatban volt, amit a hasonló szókincs bizonyít.

Az Abház népnév jelentése Víz melletti Ház (Törzs), azonos Abházia városnevünkkel. Sok abház szó azonos a magyarral. Erre laknak az Ubychok. A Cserkeszek is közel állnak hozzánk, a Cserkész szóról nem tudni, mi köze van a cserkeszekhez. A Csecsenek neve a Csecsek, vagyis Csúcsok Hercegei, tele van a nyelvük magyar szavakkal. A Kabardok valószínűleg azonosak a Kabarokkal. A Lezg csoportok is fontosak. Az Avarok szintén azonosak az Avarokkal, vagy csak az avarok nevét vették fel. A kaukázusi ibérek, illetve Albánok szintén kapcsolatban voltak velünk. A Peki nyelv sajnos kihalt, közel állt a szkítákhoz.

Georgia nyugati részét Kolkhnak nevezik, ami tévesnek tűnik. A név valójában Kolcs, és sok magyar település viseli ezt a nevet. Legnagyobb közülük Mis-Kolc az Ifjú Hős-Kolc városa. De van több Kolcs nevű településünk is, továbbá Kölcs-E a Kolcsok-Háza, ahonnan a Kölcsey család származik. Georgia népével is rokonságban állunk, amit a politika nem akar észrevenni. További tartományok Georgiában Mingrélia, Szvanétia és Kahetia, ez utóbbi neve Királyi-Hét jelentést is viselhet. A szvánok a kolcsokkal lehetnek azonosak. A Kartvel a terület népeinek, illetve nyelveinek neve.

A bulgárok neve Khorenei Mózes krónikájában megjelenik I. Valarsak arméniai király uralkodása idejére téve (Kr.e. 149-127), mint "vananti bulgar", vagyis Hódító Bulgár. Mivel ekkor törökök még nem léteznek, ezért a bulgárok török származtatása lehetetlen. Később, I. Arsak uralkodása alatt (Kr.e. 127-118) újra feltűnik a nevük. Ennyit a bulgárokat törököző magyar történetírókról.

A szlávok úgy jöttek létre, hogy magyar (szkíta, hun és más nevek alatt) és alán csoportok keveredtek. A királyi családok a Turul-házhoz tartozhattak, a nép többsége az alán nyelv szerkezete alapján kezdett beszélni, beolvasztva a magyar nyelvet. A szókincsben az oroszok 75 %-nak mondják a szumer szavakat, amelyek valójában magyar szavak, a magyarból kerültek a szumerba is. A rendkívül logikus és nehéz magyar nyelv helyett a könnyebb alán, iráni nyelvet kezdték beszélni, de a szókincsben megtartották a többségi magyar szókészletet. A különböző szláv nyelvekben az arányok különbözőek voltak, ezért vannak különböző szláv nyelvek. De az alap, a magyar és alán keveredése alapján, hasonló maradt egymáshoz, ezért beszélhetünk szláv nyelvcsaládról. A szarmaták magyarok voltak, akik az alánokkal keveredve szintén hozzájárultak a szlávok létrejöttéhez, sok finnugor csoport beolvadásával együtt.

A térségben lakó Hyrkánokat is kaukázusinak tartják. A Hur-Kán népnév azonban meglehetősen magyar jellegű, pl. a Húr Kán alapján. Erre volt Tabarisztán, ami Szabarisztán lehetett. A híres Kur-erdő, ahol a tigris eszi a fiát (Arany János), nem más, mint Kurtu országa, innen származik a Kurtu Germatu magyar törzs. Szubartu a magyar Szavárd ország, szumerul Szubir-ki, amiről még azt is írnak, hogy akkádok országa volt, de ez nagy tévedés. Az viszont nagyon valószínű, hogy az akkádok és összes szemita, meg az összes indoeurópai tőlünk származik. Van egy Kusföld, az Urami-tótól északkeletre, és Aratta országa, még keletebbre. Nod földjét én Nagy földnek értelmezem, Nad alakban, és Ázsiára értem.

Több bizánci szerző is ír a hunoknak nevezett népről 527 körüli időkben, akiknek királyai voltak Muager és Gorda (Gordász). A két királyt magyarnak tartják hivatalos történészeink. Muager lenne a Magyar népnév létrehozója, ami helytelen elképzelés. A Mu Fény, az Ager a magyarok egyik neve, az Agarénusok formában talán jobban ismert. Gorda nevének változata lehet a Korda is, az Ugorda elképzelés, hogy ugort csináljanak a névből, nem helyes. Mészáros Gyula megadja a pontos jelentést. A Gorda kartvel nyelven Kard. Látjuk, hogy a kartvel szó nagyon közel áll a Kard szóhoz, a magyar Kar-d jelentése a Kar-Napja, a -d a Du, a Napisten nevének rövidülése. Még a Karda családnevünk is rokon lehet a hun-magyar Gorda névvel, aki a Kar Napja, vagy a Kör Napja nevet viselhetett. Arra elképzelésem sincs, hogyan lehetséges, de a Kard fogalma már Kr.e. 32.000 körül létezett, vagyis van kard ábrázolás.

Bíborbanszületett Konstantin ír a Szabartoi Aszfaloi nevünkről, akik a Kaukázus felől, Lebédia országából Etel-Kuzuba, majd onnan a Kárpát-medencébe mennek, ahol a magyar nyelvű pannonok, szavárok, székelyek, palócok, és más kisebb töredék magyar csoportok várják őket.

A szkíták nagyon sok területen éltek. Egyiptomban Szkythico Regio volt a területük neve. Szkytopolisz városa Izraellel volt kapcsolatban. A kutatást folytatni kell. Talán ez a néhány sor is segített valamit őseink felderítésében.

SZKÍTA IGAZSÁGOK

1. A szkíták a magyar nyelvcsaládhoz tartozó népek voltak. Ma is élnek, genetikailag sok területen fennmaradtak, de nem beszélik a magyar nyelvet, ami természetesen megtanulható.

2. Rendkívül magas kultúrájuk volt. A szkíta bölcsekről írnak a görögök is, akik pedig sokat adtak saját magukra, de a szkíták bölcsességét elismerik

3. Csodálatos a művészetük. Elképesztő képzeletviláguk volt őseinknek, amihez csak nehezen férhetünk hozzá

4. Meg kellene kezdeni a szkítáknak tulajdonított feliratok összegyűjtését és elolvasását. Sajnos, ebben az irányban alig történtek munkálatok

5. Matematika tudásuk rendkívül fejlett volt. Nyomokban ma is fennmaradtak a számtan töredékei, amit fel kellene deríteni.

Irodalom:

Benedekffy Ágnes: Etruszk kapcsolat Magyarságtudományi Füzetek 18. 2012

Hérodotosz: A görög-perzsa háború Európa Könyvkiadó 1989

Kánnai Zoltán: A szkítáktól a székelyekig és magyarokig tanulmány

Marácz László – Obrusánszky Borbála szerk.: A szkíta népek hitvilága HUN-Idea 2010

Mészáros Gyula: Chattiak és skythák tanulmány 1938

Mészáros Gyula: Kelet-Európa néptörténete tanulmány 1941

Röhl Klaus Rainer: Az amazonok lázadása Kossuth Könyvkiadó 1986

továbbá sok tanulmány és internetes adat.

  Péterfai János István