20220124
Last updateK, 23 nov. 2021 5pm

rovas logo

2021 november 03, szerda

A torlósugár-hajtómű feltalálója: Fonó Albert

Szerző: Sportmédia

Tudtad, hogy Fonó Albert a sugárhajtás úttörője, a torlósugár-hajtómű egyik feltalálója? 1928-ban szabadalmaztatta a torlósugár-hajtóművet, majd a gázturbinás hajtóművet is megtervezte.

torlosugar 2Fonó Albert (Budapest, 1881. július 2. – Budapest, 1972. november 21.) magyar gépészmérnök, feltaláló, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fischer Zsigmond borkereskedő és Herz Róza elsőszülött gyermeke.

A Fasori Gimnázium elvégzése után a Magyar Királyi József Műegyetemen tanult, ahol 1903-ban szerzett gépészmérnöki diplomát.

← Fonó Albert / https://kepesrepules.wordpress.com/

Az egyetem után Németországban, Belgiumban, Svájcban, Franciaországban és Nagy-Britanniában különféle gyárakban dolgozott. 1909-ben visszatért Magyarországra és a Mechanikai Munkatárolás Villamoshajtásnál című doktori értekezése alapján megszerezte a műszaki doktorátust.

1956-ban Kossuth-díjat kapott. 1968-tól a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia levelező tagja volt. Emlékére a Magyar Asztronautikai Társaság 1980-ban megalapította a Fonó Albert-díjat. Budapesten, 1972. november 22-én hunyt el 91 éves korában, a Farkasréti temetőben nyugszik.

torlosugar 1

kép forrása: https://projekt46.files.wordpress.com/

A magyar Fonó Albert, kortársait szerte a világon megelőzve, felismerte a sugárhajtás megvalósíthatóságának lehetőségét, és sugárhajtómű találmányaival örökre beírta nevét az egyetemes repüléstörténet nagy-könyvébe.4

Mindenkinél előbb ismerte fel, hogy a repülőgépek meghajtására szolgáló légcsavar bizonyos határokon túl már nem lesz megfelelő, át kell térni egy új megoldásra, a sugárhajtásra. Korábbi terveit átdolgozta, melynek fejtegetéseihez a gőzturbinákkal kapcsolatos munkái is hozzájárultak. 1928. május 26-án szabadalmi kérelmet adott be a Német Birodalomban a repülőgépeket meghajtó motorokra „Légsugármotor nagy magasságok számára” címmel, melyhez július 8-án még egy kiegészítést fűzött. A törzsanyag a nagy sebességgel repülő szerkezet számára hasznosítható tiszta „légsugár-hajtóműre” vonatkozott, melynél a belépő levegő elég nyomást biztosít a jó hatásfokú expanziós munka számára. A kiegészítő anyagban az indításról és a kis sebesség esetében használatos külön erőforrásról, az égőtér előtti légsűrítő meghajtásáról volt szó. Az alapos és megbízhatónak tartott német hivatal több mint négy évig vizsgálta beadványát, végül 1932-ben DRP 554 906 és 560 075 szám alatt, mindenkit megelőzve, szabadalmat is kapott rá.

torlosugar 5

Sem szuperszonikus repülés, sem rakétahajtómű nem üzemelne Fonó Albert egyedülálló felismerései, találmányai nélkül.

Találmányai között megtalálható az 1923-ban kidolgozott gőzkazán és az 1928-ban szerkesztett újfajta bányászati légsűrítő berendezés. 1924-ben a német Siemens vásárolta meg szabadalmát, ami szállítógépek és vasúti járművek önműködő fék- és menetszabályozójára vonatkozott. 1926-ban elsők között dolgozott ki egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott, aki Fonó korszakalkotó felismeréseit felhasználva és tovább fejlesztve írta be nevét az USA repüléstörténetébe.

Forrás: Sportmédia
Beküldte Pencz István

Megnyitva 410 alkalommal

Hozzászólás   

#3 Lenyúlt magyar szabadalmak nyomábanMandala75 2021-11-07 04:11
Lenyúlt magyar szabadalmak nyomában

Hogyan lehetséges, hogy legjobb találmányainkat nyúlják le külföldön?
Hogyan lehetséges hogy Dél-Koreában közel 300-szor több a szabadalmi bejelentés és 1500 %-kal hatékonyabb a szabadalmi hivatal? Erre keressük a választ.

a magyar nép nagyon kreatív. Nagyon sok jó ötlete és találmánya van. Hogyan lehet akkor,
hogy Magyarországon évente csak 700 (!) szabadalmi bejelentés születik, holott a világátlag alapján ennek 3450-nek kellene lennie? Hogyan lehetséges, hogy a világon 10 %-kal nő a szabadalmi bejelentések száma, míg nálunk 7 %-kal csökken?

Nobel-díjasaink és nagy feltalálóink jelentős része csak külföldön kapott lehetőséget tehetsége kibontakoztatására, sikereit - magyarként - külföldön érte el.

Straub-légzsák esete:
szabadalom.blog.hu/.../...

Bűvös kocka és az állatorvosi ló: Hogyan védhette a világ egyik legjobb találmányát
a világ egyik leggyengébb szabadalma? Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag
védtelen volt e nagyszerű találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. A kockát, mint találmányt külföldön sehol sem védték le, az a magyar szabadalmi bejelentés közzétételétől, azaz 1976. október 28-tól közkincsnek számított külföldön. Ennyire dilettáns volt az akkori rendszer, amelynek hibáiból még most is tanulhatunk.
Folytatási itt:
szabadalom.blog.hu/2014/04/25/buvos_kocka_es_az_allatorvosi_lo
#2 Bolyai János relativitáselméleteMandala75 2021-11-06 16:41
Bolyai relativitáselméletét Einstein ellopta?

Einstein hagyatékában találták meg Bolyai János relativitáselméletét?! Einstein ellopta?

Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.)
zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus

Az Einstein halála után felvett pontos közjegyzői leltár, melyben a tudományos világ által
hiányolt "Bolyai által írt számozott iratok vannak" !

Bolyai relativitáselmélete

1860-ban halálát érezte közeledni Bolyai János. Sok utat járt diákládájába rendezi iratait.
Pontosan, gondosan, számozottan a több mint tizennégyezernyi írott oldalt kitevő munkáit.
Közöttük az egykor már nyomtatásra kész - Gausz irigysége folytán nyomdát nem látott
- könyv alakban meg nem jelent művét: a relativitás elméletét.

Bolyai hagyatéka, a diákládájával együtt, megőrzésre a Teleki Tékába kerül. (Marosvásárhely).

Ma már bizonyos: Bolyai János egyedül jutott el geometriai vizsgálódásai alapján ahhoz
a felismeréshez, amely az általános relativitás fizikai lényegét alkotja. Nevezetesen ahhoz,
hogy a gravitációs erőtér és a geometriai erőtér mögött belső összefüggés van.
Ezzel a korszakalkotó felfedezésével évszázaddal megelőzte korát!

Miként jutott idegen kezekbe? Ennek története:
  A marosvásárhelyi Téka naplójába jegyzett különös szöveg:

1914 tavaszán Marosvásárhelyre érkezett egy idegen, ismeretlen tanár. Olyan kiváló ajánló levelekkel, hogy azok alapján megkapta betekintésre a Bolyai János-ládába zárt hagyatékot. Ezek között a már említett relativitás-elméletet felölelt munkát. A tanár - akit Einstein Albertnek hívtak - elutazása után került a hiányt jelentő feljegyzés a Téka naplójába.

Einstein tudhatott arról, hol őrzik Bolyai János írásait. Érdekelhette a hagyaték. Bizonyos, hogy nem ok és cél nélkül vette útját az eladdig neki ismeretlen erdélyi városba. Jó megérzése vitte
a vasveretes iratládáig! Einstein köztudomásúan 1916-ban már mint a berlini Kaiser Wilhelm Institut professzora lépett a nyilvánosság elé az akkor óriási feltűnést keltett relativitás-elmélettel.

Einsteinről tudjuk, hogy első feleségének segítségével figyelemmel kísérte több neves magyar kutató munkásságát is. A feleség, a szerb származású Márity Miléva, elismert vajdasági fizikus, aki rendszeresen tájékoztatta a magyar tudományos eredményekről. (Mileva echte szerb volt, valószínűleg jól tudott magyarul, ellentétben Einsteinnel, aki vélhetően egy csöppet sem.
Titelen született, de elemi iskoláit már a délmagyarországi városban, Újvidéken (ma Novi Sad) végezte.)

  "Azt már biztosan tudjuk, hogy Bolyai János kutatta a magyar nyelvi gyökrendszert!
Tőle függetlenül is, a Világbiztonság Nyílt Társaság mesterséges intelligencia modellezése felhívja a figyelmet a téridő szerkezetének a magyar nyelv gyökrendszerével való szoros kapcsolatára! Az alapok megértéséhez szükséges néhány rovás-betű megismerése.
A Tér, a Sarok és a Sík, valamint a SZél jeleinek összefüggései igen látványosak."

Egypár ősi magyar tanítás - ez nem a cikk része - a "táltoskiraly.hu" oldalról:
(  Rovás D betű titkos tanítása: taltoskiraly.hu/a-rovas-d-betu-titkos-tanitasa
   Sík és a tér: taltoskiraly.hu/bemutato/a-sik-es-a-ter-rovas-betui
   Csillagok születése: taltoskiraly.hu/bemutato/a-sik-es-a-ter-rovas-betui
    Térváltás:  taltoskiraly.hu/bemutato/tarsolyainkon-az-azsiai-szent-jelkep-a-dorje
    Égi-földi örvény törvény:  taltoskiraly.hu/bemutato/visz-a-viz-sziv-vissza
   4-dimenziós Hiperkocka - A nyolcágú csillag titka:
    taltoskiraly.hu/content/4-dimenzi%C3%B3s-hiperkocka-nyolcagu-csillag
    Szakrális geometria magyarul: taltoskiraly.hu/content/szakralis-geometria-magyarul
   Aranyarány irány: taltoskiraly.hu/bemutato/aranymetszes-arany-arany  )

Cikk folytatása:

"Bonyolítja a helyzetet, hogy Einstein nemcsak a németeket gyűlölte, hanem a magyarokat is.
A németeket zsigerből, míg a magyarokat Lénárd Fülöp miatt. Lénárd Fülöp ugyanis 2 év
megfeszített elméleti és kísérleti munkát fektetett bele a nagy fontosságú fotóeffektus témába.
Beszámolóit elolvasván az ifjú Einstein 2 hónap alatt megalkotta belőle a golyócska típusú foton-elméletét, azaz feltette az i betűre a pontot. Az 1920-ban ténylegesen átadott Nobel díj tehát nem annyira Einsteinnek, hanem inkább Lénárdnak járt volna. "


Cikk forrása és a folytatás itt:
(a cikk alján lehet tovább lapozni):
einstein.eoldal.hu/cikkek/einstein-ellopta-.html

Illetve itt:
magyarmegmaradasert.hu/.../4881-z
#1 quideszsWeritasz 2021-11-04 09:56
Már meg sem lepödőm hogy egy magyar szellemi tőke ilyen magaslatokba,repíti a világ emberiségét .
Ezért kell a magyar a világba !

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások