A Képes Krónika dátumai a hét napjainak tükrében
A Képes Krónika „logikai hibáinak” megfigyelése eddig két szinten zajlott: Királyaink egyéni sorsán keresztül és csoportban vizsgálva. Mindkét módszer meglepő eredményeket hozott.
Van azonban még egy terület mely hemzseg a „logikai hibáktól”, ez pedig az Árpádházi királyaink konkrét koronázási és halálozási dátumainak a hét napjaihoz rendelése. Többről már első pillanatban látszik, hogy hibás!
A dátumok leellenőrzésére a http://www.naptarak.com/naptarak_konverter.html online konvertáló programot használtam:
Naptárak |
||
Gergely |
Juliánus |
|
Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap |
Július 29. Hétfő |
Július 23. Hétfő |
|
Aug. 4. Vasárnap |
Júli 29. Vasárnap |
Az Úr 1141-ik évének február idusán (13-án) csütörtöki napon |
Február 13. Csütörtök |
Februrá 6. Csütörtök |
|
Febr 20. Csütörtök |
Febr 13. Csütörtök |
Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán |
Május 31. szerda |
Május 24. szerda |
|
Június 7 szerda |
Május 31. szerda |
Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön; |
Ápr. 11 szerda |
Ápr. 4 szerda |
|
Ápr. 18 szerda |
Ápr. 11 szerda |
Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap |
Márc 4. vasárnap |
Febr 25. vasárnap |
|
Márc 11. vasárnap |
Márc 4. vasárnap |
(1174) Január 13-án, vasárnap |
Január 13. vasárnap |
Január 6. vasárnap |
|
Január 20. vasárnap |
Január 13. vasárnap |
1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon. |
Május 1 szerda |
Ápr 24. szerda |
|
Május 8 szerda |
Május 1. szerda |
Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden. |
Nov.30. csütörtök |
Nov. 23. csütörtök |
|
December 7 csütörtök |
Nov.30. csütörtök |
(1235) október tizennegyedikén, vasárnap,.. |
Okt 14. vasárnap |
Okt 7 vasárnap |
|
Okt. 21 vasárnap |
Okt 14 vasárnap |
Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken |
Május 3 szombat |
Ápr. 26. szombat |
|
Május 10 szombat |
Május 3 szombat |
(1201) augusztus huszonhatodikán, csütörtökön
|
Szept. 2 vasárnap |
Aug 26 vasárnap |
A Képes Krónika Juliánus időt alkalmaz, ahogy várható volt. Az megvizsgált 11 időpontból 6-ször pontosan jelzi a napnak a nevét, 5 alkalommal viszont „hibásan”. ()
Juliánus naptár és Gergely naptár különbsége (forrás wiki): „A julián naptárban rendszeresen négyévenként következtek a szökőévek... a julián naptárban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik.. Ez a szerény, de állandó csúszás az egyházi ünnepek kapcsán jelentett egyre nagyobb gondot.”
„A julián naptár bevezetésétől a 16. századig nagyjából 12 napos "túlszámolás" történt, amely a fentebb írt okok miatt egyre indokoltabbá tett egy újabb reformot. Mivel a csúszás leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, az Egyház igényelte a változtatást. Végül XIII. Gergely pápa 1581februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti 1582 februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését, .. csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a százas évekből csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakban hagyta meg a szökőnapot (ezért 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen).”
Ezekre a „hibás” napokra a várakozásaimmal ellentétben sem 323, sem 297, sem 104 év módosításával sem kapunk megfelelő eredményt. Mi lehet ennek az oka? Talán ezzel is jelzi, hogy nem létezett események vannak a dátumok mögött, vagy pedig a Krónika sok eltérő, egymásnak ellentmondó adatai közül az odaillőt kell csak megkeresni.
1196-ik esztendejében, május elsején, kedd
BÁr 297 évvel módosítva, 899. év május elseje tényleg keddre esett a juliánusz naptár szerint, de az interneten semmi érdekes, párhuzamos eseményt nem lehetett találni, ami III. Bála királyunk halálával egyező napon, de 297 évvel korábban történt. Vélhetően ez csak véletlen egyezőség.
III. Béla |
Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon. |
Ha január 13-ához egy hónapot és 19 napot hozzáadunk, akkor március 3.-at kapunk, semmiképpen sem május elsejét!
Ha III.Béla királyunkat követő Imre király 8 évi uralkodását és 1200-as évi halálát veszem biztosnak, úgy III Bála halálát 1192. március 3-ra kell módosítanunk és ekkor tényleg keddi napot kapunk!
Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden - Imre király halála.
Imre
|
Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden. |
Ahogy már szó volt róla ha 1196-ban koronázták meg Imrét és 8 évig uralkodott, akkor 1204-ben kellett volna távoznia és nem 1200-ban, ahogy a Krónika évszáma hangsúlyozza. 1204. november 30 a juliánusz naptár szerint keddre esik!
(1201) augusztus huszonhatodikán, csütörtökön - (III) László koronázása
Ha Imre halála 1204, úgy László koronázásánál is ez a korrekt év: És tényleg, az 1204. augusztus 26.-a tényleg csütörtök!
Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön; - IV. István halála
II. Géza |
Húsz évig uralkodott, meg három hónapig és tizenöt napig. Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán |
III. István, II. László, IV. István |
Helyébe fiát koronázták meg: tizenegy esztendeig, kilenc hónapig és három napig uralkodott. Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében,.. Ezután testvére, István bitorolta a koronát öt hónapig és öt napig ...Zimony várában halt meg, az Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön; |
III. (?) Géza |
István király fia, Géza, az Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap költözött az Úrhoz |
A Képes Krónika szerint II. Géza 1161. május legvégén halt meg. Fia követte a trónon közel 12 esztendeig. Így neki 1173-ban kellett távoznia az élők sorából és nem 1172-ben! Ha III. Istáván ideje csúszik egy évet, akkor IV. Istvánnál csúszást kell feltételeznünk, aki ezek szerint 1173 helyett 1174-ben kellett hogy meghaljon! És 1174. április 11-e tényleg csütörtükre esik!
Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken- IV.Béla halála
Már csak IV.Béla halálának pontos időpontját kell megtalálni. Ehhez érdemes újraolvasni II. András és IV. Béla dátumait:
Ezt III. Béla fia, (II.) András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján.. András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban. |
Utána fiát, Béla királyt október tizennegyedikén, vasárnap,... Harmincöt évig uralkodott.. A király az Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken |
II. Andrásnál gond volt mind a napokkal, mind az uralkodásának éveivel, hasonlóan az elődjénél (III). Lászlónál. Ha 1201-ben koronázták meg Andrást és 29 évig uralkodott, akkor 1230-ban kellett volna eltávoznia. Ezzel szemben a Képes Krónika a halálát 1235-ben határozza meg.
Ha közvetlenül András halála után koronázták meg Béla fiát, aki 35 évig uralkodott, akkor esetleg a halála 1270 helyett egy évvel korábban is bekövetkezhetett. És valóban, 1269. május 3-a a juliánusz naptár szerint PÉNTEK!
Ha 1204-ben hal meg III. László és ehhez hozzávesszük II. András 29 éves, valamint IV. Béla 35 éves uralkodását úgy az időben az 1269-es esztendőhöz érkezünk.
A Képes Krónika 10 hét napjaival is pontosan jelzett dátuma közül 6 pontos, 4 viszont rejtett adat volt. De miért volt erre szükség. miért fontosak ezek a "elrejtett" napok? Mi a közös az évszámokban?
1192. március 3, 1204. augusztus 26. 1204. november 30, 1174 . április 11, 1269. május 3
1192. III. keresztes háború vége
III. Béla esetleg kapcsolatba hozható Oroszlánszívű Richárddal, aki „1192-ben megostromolták ugyan Jeruzsálemet és elméletben be is vették, de már nem tudták birtokba venni. Végül békét kötött Szaladinnal... Eszerint Jeruzsálem Szaladin birtokában maradt, aki garantálta, hogy a keresztény zarándokok biztonságosan és szabadon látogathassák a szent várost és a Szent Sírt. A keresztények megtarthatták az általuk elfoglalt tengerparti városokat.
Oroszlánszívű Richárd október 9-én indult haza. Útközben hajótörést szenvedett, és a szárazföldön keresztül folytatta útját. Szerencsétlenségére Bécs közelében felismerték, és ellenségének VI. Henrik német-római császárnak a vazallusa, V. Lipót osztrák herceg fogságba vetette. Csak miután 1194tavaszán jelentős váltságdíjat fizettek érte, térhetett vissza Angliába.”
Hiszen III. Béla Bizáncban nőtt fel, Manuel császár örököse volt nagyon sokáig „elméletben”, bár nem tudta birtokba venni a bizánci császári koronát...
Keresztes hadjárat gyalázatos vége Richard fogságba vetése...
1204. IV. keresztes háború vége
Imre király és (III) László halála. Imre király édesanyja Châtillon Anna, antiochiai hercegnő, kinek szülőföldjét, a kereszténység egyik bölcsőjét, a zsinatok városát, a "dicső" keresztes hadak ekkor rombolták le.
„A velencei hajók a kereszteseket, előbb a magyar kézben levő Zára alá vitték, melyet mintegy fizetségül elfoglaltak.,.. A keresztesek emiattKonstantinápolyt megrohanták, uralmuk alá hajtották és kifosztották... megalapították az úgynevezett Latin Császárságot, és a Keletrómai Császárság tartományait maguk között felosztották.,,”
1269. VIII. (utolsó) keresztes háború eleje
IV. Béla halála –
“IX. Lajos 1269-ben indította meg a VIII. keresztes hadjáratot atuniszi emír ellen, aki, habár jóindulattal viseltetett a keresztények iránt,”
Ahogy a pápa is a Német Római császárral szövetkezve hívta a tatárokat Magyarország, a kereszténység védőbástyája ellen.
A következő évszámnál esetleg tudatos számcserét hajtott végre a krónika író, ahogy Attila halálának (454/445-ös évszám-jegy cseréjénél) korábban?
1174 . vagy inkább 1147 ?
1174 II. keresztes háború eleje
„Magyarországon történő átvonulása a keresztes hadaknak nem volt egyszerű, mivel II. Géza és a sereget vezető két uralkodó között ellentétek alakultak ki."
Négy keresztes háború, ebből három mikor közvetlenül Magyarországnak is gondjai voltak a kersztény had csűrhével és azok irányítóival... Lásd bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk
Ami eddig is kimondható talán, hogy a magyar királyok uralkodási és halálozási évszámába tudatosan el voltak rejtve a keresztes háborúk (magyar szempontból is) szennyes évszámai?
De miért?
- 4. rész -
A frank Karlmannok egy részéről már elszórva szó volt az eddigi Kitalált Képes Kor-nika fejezetekben. Célszerű egybeszedni a fantom Karlmannokat:
Legyen kiinduló oldal a wiki egyértelműsítő lapja: http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)
„Karlmann austrasiai majordomus (710 körül – 754)
I. Karlmann frank király (751–771)
Karlmann keleti frank király (830–880)
Pipin itáliai király (773–810), eredeti neve Karlmann volt.”
Négy Karlmann, de valóban négy különböző? Érdemes az uralkodásukkal kapcsolatos évszámokat (Tóth Gyula megfigyelése alapján) 323 és 297 évvel módosítani. Majd a kapott évszámokat a Képes Krónika adataival összevetni...
A frank KARLMANNOK - Szent László és II. András
Az első:
Karlmann austrasiai majordomus
http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_austrasiai_majordomus
"Karlmann (706 és 716 között – 754. augusztus 17.) Martell Károly frank herceg, majordomus és első felesége, Chrotrud legidősebb fia. Károly 741-ben bekövetkezett halálát követően Karlmann és öccse, Kis Pipin örökölték apjuk címeit és pozícióját: Karlmann Austrasia (nagyjából a mai Németország) királyságának, míg Pipin Neustria, azaz nagyjából a mai Franciaország területének megfelelő királyság majordomusa lett. Karlmann egyike volt a Karolingokdinasztiájának és nagy szerepet játszott abban, hogy családja megszilárdította hatalmát és végleg kiszorította a királyi címet névleg birtokló Merovingokat. Mélyen vallásos ember volt, aki 747-ben lemondott címeiről és visszavonult a Monte Cassino bencés kolostorába."
Az évszámok magukért beszélnek: 754-ben meghalt. 754+323=1077, azaz Szent László koronázásnak ideje.
Karlmann 747-ben lemond a címéről és visszavonul szerzetesnek. Tetszetős az indok, de ez a dátum mivel hozható párhuzamba a magyar történelemben:
747+297év=1044, ami esetleg Aba Sámuel halálának évének is megfelel.
A második:
Erről a Karlmannról már Könyves Kálmánnal kapcsolatban szó volt, mint Nagy Károly testvére- kivel trónviszálya volt.
„Október 9-én, azonnal apjuk temetése után, mindketten visszavonultak Saint Denis-ből, hogy kinyilvánítsák trónra lépésüket. Károly Noyon-ba, Karlmann pedig Soissons-ba... A fivérek uralmának első jelentős eseménye az aquitánok és a baszkok felkelése volt, 769-ben” Wiki
Érdekes módon ha ennek a Karlmannak halálozási dátumát 323 évvel módosítjuk, úgy majdnem megkapjuk Szent László halálának évét (1094-1095) és Könyves Kálmán uralkodásának kezdetét!
"I.Karlmann (751. június 28. – 771. december 4.) a frankok királya volt 768-tól 771-ben bekövetkezett haláláig. Kis Pipin, az első Karoling király és felesége,Laoni Bertrada kisebbik fia, Nagy Károly öccse volt."
771+323=1094, ami szinte egyezik Szent László halálának 1095-ös esztendejével. De van még egy másik egyezőség:
„Három éves korában, 754. július 28-án apjával és bátyjával együtt a frankok királyává és Rómapatriciusává kente fel”
754+323=1077, ami viszont Szent László uralkodásának kezdete....
"A történészek megegyeznek abban, hogy Karlmann és Nagy Károly nem szerették egymást, de ennek okait nem sikerült feltárni. Elképzelhető, hogy mindkét testvér apjuk jogos örökösének tartotta magát - Károly, mint az idősebb gyermek, Karlmann, mint Pipin legitim gyermeke (ennek oka, hogy egyes vélemények szerint Károly házasságon kívül született). Mindenesetre amikor Pipin felosztotta birodalmát fiai között, ez már csak tovább fokozta a korábban is meglévő ellentéteket és mindketten úgy érezték, hogy apjuk megfosztotta őket jogos örökségüktől."
Itt már teljesen fölösleges Aladár és Csaba történetére utalni, ahol a kapocs a fiktív Nagy Károly, Aladár elsőszámú duplázódása. De miért nem merik bevallani, hogy polgárháborúk feszíti szét a birodalmakat nem pedig a birodalom összekovácsolónak nagyvonalú felosztása – ez logikátlan.
De ahogy Aladár is több alakban megjelenik a kitalált középkori történelem lapjain, úgy ez a Karlmann is:
A harmadik:
Karlmann, immár a keleti frank király
http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_keleti_frank_kir%C3%A1ly
"Karlmann, más névformában Carloman olaszosan Carlomanno (latinul Karlomannus), (828/829 –880. szeptember 22.) keleti frank király Bajor részkirályságban 876-tól, itáliai király 877-től haláláig."
Nála is van trónutódlási harc a testvérekkel, birodalom felosztás (és véletlenül sem haláleset miatt)...
És az évszámok megint magukért beszélnek:
880 szeptember vége az újabb Karlmann halálának éve. 323 év hozzáadásával 1203 végéhez jutunk. És ez megegyezik a talán sosem létezett III. László magyar királyunk egyik fajta halálozási évszámával. (lásd http://www.naput.hupont.hu/45/kitalalt-kepes-kornika-ii )
A negyedik:
„II. Karlmann (866/868-884.december 6) II. (Hebegő) Lajos fia, a Nyugati Frank Királyság (a későbbi Franciaország) királya volt a Karoling-házból. 879 szeptemberétől 882. augusztus 5-ig bátyjával, III. Lajossal osztozott az országon, akkortól kezdve pedig egymaga viselte a koronát.”
882+323=1205 II. András koronázása
Véletlenül ő is teljeskörű uralkodóvá pont 323 évvel, II. András megkoronázás előtt vált! András uralkodását is „beárnyékolja” az elődjének III. László gyermek érdekes halálesete. Annak a III. Lászlónak akit sokszor úgy tekintenek, mintha nem is létezett volna...
De ha az állítólagos testvérének 882. évi balesetét 297 évvel elmozdítjuk az időszalagon, akkor az 1079-es évhez jutunk, ami Szent László uralkodásának kezdetére esik.
Szinte midkét módosítással Szent László és II. András koronázásához jutunk.
Ez mind véletlen egybeesés? Négy Karlmann és mind a négy kapcsolatban van Szent László és II. András uralkodási évszámaival. Ez nem véletlen egybeesés!
Már csak az a kérdés, hogy a Karlmannokat igazították Szent László és II. András uralkodási dátumához - vagy a legnagyobb magyar királyaink időpontját a már korábban megalkotott fantom frank uralkodókhoz?
- 5. rész -
44 és 104 év ismétlődés a Képes Krónika lapjain
Hozzászólás
Bathory Istvan ''lengyel'' kiraj 1576 = Zsigmond romai koronazas 1433 = 1290 Negru vlaach vajda
szkitia.blog.hu/.../...
+ Dentu Magyaria = Karpat medencze
Zsigmond Almos Bathory morvak stb 177evek