Nemzeti Őrizzük a magyar nyelvünk, Ne érjük be idegennel, Az elszakított részeken Csángó-magyar nyelv is sérült, Védjük meg hát a szómagot,
|
Egy pártelnökhöz Anyanyelvünk védelmében, Ha érdekel véleményem, Mely a lélek mélybe hatol, Magyar a mi anyanyelvünk, A világos magyar beszéd, Ha a szókat szádra veszed, Nyelvünk, s hitünk a mi pajzsunk, Ezért kedvenc pártelnököm, Ezért Téged arra kérlek, Ha mindenben jó a szándék, 2016. Jégbontó – Böjtelő hava
|
A harang értünk szól. Félreverve szól a harang, Pedagógushad felbolydult, Megértő lett a főszolga. Kerekasztal köré gyűlnek, Ez lesz az ész diadala, Mozgósítva a hatalom, Patakokban folyó szavak, Az oktatás irányított, Szabadmadár szupermenek Szétverték az alapokat, S jött a narancsforradalom, A tananyag sokasodott, A tanulás legyen öröm, Vezessen az önfegyelem, Tudás fészke alma mater, 2016.-02.-09.
|
Tél A fagytüdő jeget lehel, Zárolva az étel-ital, Egy óriásszánkó siklik, Gyermekkacaj hangja repked, Zúzmarás a való világ, Örök törvény, minden télnek 2016. Fergeteg – Nagyboldogasszony hava
|
Sikoly Esik eső, föld elnyeli, Olyan a föld, mint egy szűrő. Esik eső, zuhog újra, Imbolyogva száll hópehely, Egyszer esik, máskor szakad, Megkopasztva állnak hegyek, Szennyár elnyeli a tengert, Zihál tüdő, kapkod, fullad, Ily időket élünk mostan. Mammonisten ural rajtuk. Égen tekerednek csíkok, Permeteznek savas sókkal, Ébredj, ébredj, alvó ember! 2016. Fergeteg – Nagyboldogasszony hava
|
Magyar földön Magyar földön Kárpát-honban, Vadul támad ezernyi gond. Nem készült még vagyonleltár, Akármerre is sodródunk, Itt a nyomor csak torlódik, Ám, ha nemzet jobbra képes, Erősíti képességét, Mert a Haza nem eladó! S lesz majd öröm, virág nyílik, Félre a bú, félre nyomor! 2016. Fergeteg – Nagyboldogasszony hava
|
Múlt tükre Szelíd arca csupa derű. Idézzük fel első Istvánt! Atilla egy pozitív hős. 2016. fergeteg – Nagyboldogasszony hava
|
Újévi jókívánság Szabadságvágy Benned égjen! Ifjú szíved hűn dobogjon, Adjon Isten még száz évet, B. Ú. É. K!
|
A FÉNYHEZ FÉNYBŐL JÖTTÉL, FÉNY FELÉ MÉSZ. DIDEREGVE VÁRNAK SOKAN, HOGYHA FÉNY VAGY, JÁRJÁL FÉNYBEN, FÉNYED TISZTA FÉNNYEL NÖVELD, SÖTÉTSÉGGEL NE PAROLÁZZ, A PÉNZ CSILLOGÁSA KÁBÍT, SÖTÉT VAN, MERT KEVÉS A FÉNY. FÉNYVIRÁGOKAT POROZZÁL, NAPNAK KÜLDÖTT FÉNYHERCEGE. 2015. KERECSEN – KARÁCSONY – ÁLMOS HAVA |
DECEMBER HUSZONNEGYEDIKE LÁZBAN ÉG AZ EGÉSZ VÁROS. EGYMÁS LÁBÁN TÜLEKEDNEK, FULLADÁSIG ESZNEK-ISZNAK, S JŐ AZ EST, MELY CSENDRE INTŐ. FÉNYPOSTÁN JÖTT EMBERFIA, JÁSZOL MÉLYÉN AZ ÍGÉRET, FELCSENDÜLNEK ÉGI HANGOK, ÉRTJÜK AZ ÚR AKARATÁT? SZÍVÜNK, ESZÜNK TALÁN HALOTT? SOKASODNAK FÖLDI JELEK, TENGERMÉLYBŐL KÉL HÁBORÚ. SORBA VESSZÜK SZÁMOS BŰNÜNK, ERŐSÖDNEK SZIRÉNHANGOK, 2015. KERECSENY – KARÁCSONY – ÁLOM HAVA
|
A Fény születése Néz Mária mozdulatlan, S mint a harmat, mely égből száll, Fényből árad, sűrűsödik, Záporozik a dicséret, A Csoda könnyű, s ragyogó. Menyhért, Gáspár és Boldizsár, Ő az Élet, Út, s Igazság. Az Ő Teste, az Ő Vére, 2015. Kerecseny – Karácsony – Álom hava
|
Téli napforduló Teremtőnk fiai vagyunk, Végtelenből rikoltó hang, Szívünk-lelkünk befogadó, Tisztességes, becsületes, Szétziláló forgószélben * Fordul a föld, fordul a szél, 2015. Kerecsen – Karácsony - Álom hava december 15.
|
A LELKIISMERET ARANYTÜKRE Jelölt pályán halad a Nap. Ragyogj kerek aranytükör, Süssél szép Nap, melengessél, Aranyisten fejedelem Forog a Nap, forog a Föld. Egyenlő lett nap és az éj, Fergeteges a földi nász, Itt az örök megújulás Hattyúszárnyon száll a sóhaj, - Fényes Napom, pompás tükröm, - Ki a legszebb, ki a legjobb? Árad a fény, dagad „erőny". A szerelem istennője Termő televény a humusz, Földanya szülte gyermekét: Ilona az Életanya, Testünk Földanyának sarja, S mint jó atya oktat, tanít, Jól ismerjük Ősünk lelkét, A lelkünkbe véste, marta, Önmagunkat is büntetjük, Lélek által váltunk lénnyé. * Fény és anyag csillámlása Hova tűnt a sok adomány, Önelemző önvizsgálat, Tükörképünk beh' hasonló, A terjedő ép gondolat, - Tükröm, tükröm, igaz tükröm, - Napból pattant isten szikra, A Lélek óvja önmagát, A holtanyag visszaveri Öregatyánk tekint reánk, A végtelen távolából S mint annyiszor, megfogadjuk, Szeretet és hála szövi Áldott a Nap, áldott Isten, Lélek, s „erőny" közös egység, Lelki egyensúly teremti - Látó tükröm mondd meg nékem, Meghalt a mi vétkeinkért, - Az örök, öreg Istennek Reád néz az aranytükör, Ha a tükör hiányt mutat, Magyar Adorján gondolatait versbe plántálta: 2015 Enyészet – Szent András hava
|
Létfogyatkozás Párizsra zuhant a félelem. Embervért csapolt az erőszak, Tört árbocón a Hármas Jelszó: Görnyedten üvölt a torzszülött. Gyászkönnyet hullajt Európa, Áldozattal jár minden játszma. Hol száműzött a Szent Igazság, Lelkekben pusztít a félelem, 2015. Enyészet – Szent András hava
|
Atyai nyelv Tér-idő felett lebegő, Végtelent átható SZELLEM. Világot szülő gondolat, Őslétezés őshajnalán, Öröklétre kiválasztott, Magba' írva van az Ige, Nagy az Ige sugárzása, Világegyetemnek hangja, Ó, ha ma is egyek lennénk, 2015. Enyészet – Szent András hava |
Kossuth tér, 1956. október 23. – 2015. november 4. Vörös csillag - horogkereszt, Keleti szél vért árasztott, Az indiánnyár forró volt, Besikoltott a Szabadság, Sólyom szárnyán szállt az élet, Szárba szökő létváltozat, S mint tésztában a jó kovász, * Csillag csillog, a kalapács, Törvény palástolja a bűnt, 2015. Enyészet – Szent András hava
|
Fényfüzér Rámosolyog fény a fára, Ha ablakod jól kitárod, Melegsége felemelő, Emberben csak a jót keresd! Sötét nincsen, csak kevés fény. Fényfüzér a gyúrt anyagon, Tündérfiúk, tündér lányok, Isten Lelke szól általa, Mely szavakból Lelke ragyog, Jézus király Isten fénye, * Úgy legyen!
|
Jönnek Messzi földről népek jönnek, Mint a hangyák sűrű sorban, Csillagos ég alatt szállnak, Jönnek, s egyre közelednek, Égen viharfelhők gyűlnek, Jönnek sorban becsapottak, Vannak köztük iszlamisták, Jönnek egyre, s követelnek. Veszélyben van Európa! 2015. október 12.
|
Dobog a hű szívem Dobog a hű szívem, dobog. Méregtől puffad a májam. Nemzeti színű a vérem. Génjeim, vallásom szittya. Isten a kezemet fogja. Lepereg rólam az átkuk. Csattanós ostor a nyelvem, Az orrom érzékeny légzsák. Tarisznyámban két lóhere Betűket szavakká fűzök. Magyar szavak vetett ágyban, 2015. szeptember 28. |
Lélekvándorlás E földgolyón gonosz szellem Húsba mar a vad erőszak, Hosszú sorban vánszorognak, Elűzettek szülőföldről, Mint a kígyó tekeredik, Fajok, gének keverednek, Gyilkol eszme, pusztít önzés, Szent Földünkhöz Szent Jogunk van, A háború nem megoldás, Az ellenség testben lakik, Békességet csak az szerez, 2015. Újkenyér – Kisasszony hava
|
Édesapám, Gyulai Bálint Tibor emlékére Mindig derűlátó, életvidám voltál, Szomjaztad a tiszta, üde szabadságot. Gyakorló követe lettél helytállásnak, Világháborúnak önkéntes bakája. Szolgáltad hazádat, s védted a népedet. Ötvenhatos tűznek részeleme, fénye, Horda által tiport, fojtott, vad pusztában, Végvári vitézek ügyvédjévé váltál, Bemutattad e vég, példás helytállását. Nem termett számodra köszönet, sem babér. Élted alkonyánál körülötted álltunk, Néha hangzik hangod, túlpart rejtekéből. 2015. Áldás - Szent Jakab hava
|
Petőfi Sándor köszöntése Eljött a nap, itt az óra, Élted adtad Szent Hazánknak, Ajkunk hálaszótól dadog, Tudatunkban élő voltál, Apad vérünk, fojtva létünk, Kurvái a hatalomnak, Ám a Szabadság fényszárnya, Jöjj Apostol tanítani!
2015. Áldás – Szent Jakab hava
|
Intelem Védjük anyanyelvünk Mely tápláló erő, A kimondott szép szó, A magyar szó épít, Igaz gondolatból Üldözöttnek mentsvár, Helyezzük burokba, 2015. Áldás – Szent Jakab hava
|
Fekete Mágusok Lélekben sorvadnak a magyar városok, E szívtelen lények hidegen számítók, Bűvkörükbe került, s vergődik a nemzet. Forrása elapadt, türelme is fogytán, Torz elmehad rúgja, örökké alázza, Magyar életet tört, a tűnt negyedszázad. Elszámoltatásra nincsen semmi szándék, Éhes gyomrot izgat a tévés lakoma, Álszent prófétáknak kiürül a szava, Trianon csapását fájón átvészeltük, A mágikus körök sugara roncsoló, Hazugság mákonyban eltűnhet a nemzet, Pozitív-negatív kiskörök, s nagykörök, A sötét örvényben mindnyájan elveszünk, Közös cselekvéssel űzhető a varázs, 2015. Napisten - Szent Iván hava június 21.
|
Édesapám Bálint Tibor idén lenne 100 éves. E versével emlékezek a trianoni ország rontásra, és tisztelgek szeretett emléke előtt. Szeretettel: Miki
|
Egy kis átírás és bővítés.. Tartsd magad nemzetem! Tartsd magad nemzetem, tipornak rendesen. Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál, Táltosok repülnek át az éjen, De addig szüntelen, légy résen nemzetem, Angyalok suhannak át az égen, Tartsd meg a magzatod, s lesz fényes holnapod! Jézus jön el fénysugáron éjjel, De addig szüntelen, tartsd magad nemzetem, * |
Pünkösdi fohász Piros Pünkösd újra eljő Add jó Uram, hogy e napon Hangoljad át lelkünk húrját, Éleszd újra alélt szívünk Újítsad meg vérszövetünk Száraz létnek rejtekében Teremtményed számára adj, Lelket, a fényvesztett anyag Egységes nagy akaratot Látás, hallás, igazmondás Imáinkban fohászkodjunk, Legyünk égő csipkebokor Piros Pünkösdhétfő napján 2015. Ígéret – Pünkösd hava
|
Havasi gyopár „Gyopárt a Hargitáról hozzatok, Magas hegyek virágának Messzi sztyeppék az őshona. Szívóssága az erénye, A levele keskeny, lándzsa, Őszirózsa féle növény, Melyekben a nővirágok, A szőrök közt gabalyodik Mely örökös önvédelem Így, fény útján teremt szerves Földben gyökeredző ékszer. Törvény által óvott, védett. A balsorstól üldözöttnek Védeni kell azt, mi ritka, Kelt: 2015. Ígéret - Pünkösd havának
|
Egy zsidóhoz Bevallom, hogy nem kedvellek. Addig nincsen semmi bajom, Beszélsz rólam annyi rosszat, Nem bírtam a terrort, önkényt, Szép vidék a Közel-Kelet, A pusztát lelő ősatyád, Héber szókat rejt a nyelved, A sémita ős ősatya, Mózes a nagy gondolkodó, E könyveknek neve Tóra, Néped, általa támasztott, Ám tovább ment a Genezis, Hisz fogoly voltál s száműzött, Javaikkal pöffeszkedő, S lettél többször kitaszított, Mi összetart faji érdek, Jobbik éned együtt érző, Vagyunk Isten teremtménye, Ha megtagadsz, megtagadlak, Az italod imaharmat. Kelt: 2015. az Ígéret - Pünkösd havának Május 06-ik napján.
|
SZÜLETÉSNAPOMRA Hatvankét éves lettem én, A formája hű másolat, Hatvankét évem szürke múlt, Lehettem volna fény, lelkész, Ám Isten-szolga nem lettem, E földi utat követve, Sorsomban lesz új változat, Fent megcsendül egy kisharang, Ameddig élsz, sosem késő! Alkotómat megkövetem, Bálint Miklós Bendegúz
|
Betűvető Magyar betűt vetek, Életet csírázzon, Üljön fel a szórag, Igaz szív itassa, Cseperedj, növekedj, Jó tartásod legyen, Legyen ősi nyelvünk Hittel hirdessük VILÁG ÉLETFÁRA! 2015. Szelek – Szent György hava
|
Az élet Az élet fényúton ered, De csak akkor ad meleget, Az önzetlen cselekedet, Ám az önző harácsolás Fojtva bűzlik a gyűlölet, S újra duzzad a félelem, Mennyi bűntől terhelt éltünk! ? 2015. Szelek - Szent György havának húsvét vasárnapján
|
Köszönet Kincset kaptam Tőle, értékeset, nagyot! Nagypéntek gyászában könnyes ima-csókot. Köszönöm életem e szellemi Fénynek. B. M. B. |
Virágvasárnap Minden rügyben ott a kezdet, Isten fia reménységünk Légy sudárrá növő cédrus, Bálint Miklós Bendegúz
|
Végjáték (Fegyvert rántott keresztapa, Farkába harap a kígyó. Kezdetét veszi a pártharc. A Disznófejű úr hörög. Hullarablók hada nyüzsög. Tántorog a telt talicska, Kövezett, szétzúzott ország. (Merre fordul a média? 2015.-02.-07.
|
Elmebeteg fergeteg rettenet heve tele hava (Novák Elődnek ajánlva) Morgolódó, korgó gyomor, Igénytelen vadak hada, Más javára nő az igény! Szél sodor sok cifra kelmét, Elsorvadt a felelősség, A szebb jövő itt már lutri, Egyik roma, másik gádzsó, Tébolyult ész irányít már, Világhálón perlekedik Rongyon sültek népes hada, Úgy legyen! 2015. január 18.
|
Magyar Őskezdet („Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Sötét honol a Nagy Térben, A végtelen fekete lyuk Ám a Teremtő Akarat L e g y e n! A légpáncél rianásra Világszülő ŐS-BUMM veti Oszlik a köd, éled világ, Utat hasít ég kárpitján A vízöntő csillagképben Agancsa közt a kelő Nap, A csillagos ég bársonyán, A térerő egyre lüktet, Most a függöny újra lebben Agancsa közt a nyugvó Nap A Csodafia szarvasnak A karcsú test két oldalán, Hogyha jő a sötét este, Ő a Teremtő hírnöke, Ő Őseink Életfája, S míg sejtjei gyarapodnak, * Ég ablakán betekintve Az idősík sejtjeiben, Földre hullott áldott magja, A Teremtő gyermekei, Őseink egy Istenhitű A fény és hang hullámain, Minden anyag emlékezik, A magasban égi oltár. Egy mennyei harang hangja Gomolyodó éjfelhőkből Kering a világegyetem, Rajta formált emberképek, Tér és idő összeérve Szagos, színes vegykonyhának Úsznak spirál galaxisok, Olyan, mint fémcsigamenet Jártunk csillagbölcsődébe Csillagtermő szép vidéken Ez nyelvünkön Nimród felhő, Az isteni fényalkotás Kövületbe írott dráma. Ez a kettős fényteremtés Naprendszerben az otthonunk, Vágyteremtő akaratban Tejútárban együtt úszunk Nap melege s fénye ringat, Fénykereszt az Élet Magja, Ez az éltet adó kereszt Megszólalnak a Teremtő „Világ szülte virágját, Fehérközi égi tájnak Ősidőktől az otthonunk, Fehérközi magasságból, Kobzot, sípot, csörgős-dobot A tündérek ruházata, Nagyboldogasszonyunk lelke, Selyemsárhajú Ilona A nemzetünk Ősanyája Életpárja a tüzes Nap. E két földi ikercsillag Magyar ember ízes szava, Ősanyagnak fénye, színe, Női ruhák sokaságán Tündér fonta életfonál Ő a végtelenben lebeg, Ő a részünk, s mi a része. Lelkiismeretünk figyel, Ki Istennel együtt épít, E kölcsönös nagy szeretet Népünkben az ősgondolat Létünk népek tengerében * Beszélt nyelvünk ősidőben „Egy nyelv van és az a magyar." Mások szerint is a magyar, Ezek az új leánynyelvek Az idegen népek száján Ha a nyelvnek forrásáról Védelmet kérünk e nyelvre, Világörökség rész legyen Jakob Grimm a meseíró Szerkezete tökéletes, Van Őbenne szabályosság, Az emberi értelemnek Anyanyelvünk emlékező, Az i, ü, é magánhangzók Ezek igen magas hangok, Ha, hangvilla rezdülése Az e, ö, á, magánhangzók A jelentéstartalmakat Hangszálakon kelt zörejek A sok hangalak betűkké, A nyelvtörzsek neve sorban besenyő, körös, szemere, A nyelvtörzsek hajtásain Van, aki e névsort kétli? Írásunk volt; ősi rovás Az alak, test, szín és hőfok * Mi a Magúr népe vagyunk, Ókori a hagyományunk, Európa ősi népe A vizsgált génállományunk Létünk birodalmat termő, Valamennyi nép gyermekünk. Szomszédunk az ukrán, horvát, Ösztönzőnk a lelki jóság, * A léte óv, és világít, Gondolatunk magasba száll, * 2015. Nagyboldogasszony – Fergeteg hava
|
|
Karácsonyi áhítat Szent Karácsony éjjelén Egy angyalkar átölel. Felemel az áhítat, Jászol épül szívemben, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Az ajándék magasztos. Jó lenne ha mindenki 2014. Álom –Karácsony hava |
Jogszolgaság A jogszolgáltatás halott! A főbűnöst futni hagyja, Az eb, a fő védelmezett! A jogszolgáltató gyáva! Elhalt benne az emberség, Metélt a jog pár száz éve; Bálint Miklós Bendegúz
|
Egy tüntetés margójára Forrong, tüzel a bal. Izmusoktól kába, Sötét éjben mereng, Szellemi csőcselék Lapít a hatalom, 2014. november 18. |
Agyarok Önmagát vágja testén a magyar. Ködpárák süllyednek, csúsznak lejjebb. Szervezetten folyik a megosztás! Vesszen végleg a turáni átok, Meddig osztható az oszthatatlan, 2014. Magvető - Mindenszentek hava
|
A magyar nemzet tragédiája /Madách Imre emlékezetére/ Árnyas, lombos a zöld erdő, A világ nyög, ordít, szenved. Utat hasít égi kardvas, Szügyén ragyog az ifjú Hold. Szőrét gyémántpor borítja, Ő, Őseink Életfája. S mint, sejtjei gyarapodnak, Megáll, hajol, hogy fényt egyen. * Figyelj ide, halld meg dalom! Világ síkon, völgyön, hegyen, Az Ősanyag Ősanyája, Tündér fonta élet fonál, Népben fogant ősgondolat, * A mindenség vígan dalol, Végtelenben lebeg Isten. Tejútárban fürdik a Nap. Általuk van fény és árnyék. A kövér Nap, de magányos! Páratlan fenn a Napisten, A lég és föld istennője, Nászukból lett Hunor s Magor, Magor, a Nap fogant magja, Hunor, apjának sugara, E regében nyílt szerelem, A két földi ikercsillag, A Csallóköz paradicsom. Az ásatási leletek, Magor itt egyenesedett. Több mint harmincezer éve, Bőséges a szaporulat, Távol Kis-Ázsiában, Település; „villa-halom" E táj népe most a török. Ki itt marad, vadra vadász. (A Kárpát-hon nekünk Haza. Erdélyben van Tatárlaka. E nyolcezer éves lelet, Ha keresünk s fényben látunk, Szinte hallod, dobog szíve, A távoli Babilonban, A sumérek műveltsége, Papiruszon rovás jelek, Fel van adva a nagy rejtvény! Üveghegyen innen és túl, Mert addig tart itt a léte, Ragyog rájuk Tejút-pálya Továbbszövik, mit megélnek, Hol népünknek eredete, Sokan mondják mind csak mese, * E bukott angyal lázadó! Beszippant a bűvkörébe, Azt hiszed, hogy Te vagy Isten. * A főemlős ember-állat, De ember jön, a hűséges. Feszíttette Káin népe, Az ÉN, szabad akaratú. Harmadnapra feltámadott, Könnyű volt, mint a hélium. Velük maradt a Szentlélek. Fellobogott új reménység, Ahol nincs fény, ott sötétség. Jézus a fény, az Igazság. Sokan bizony nem értették, Ha gonosz mozgatja eszed, Ama naptól minden mécses, Atya, Fiú és Szentlélek, (Magas csúcson kettős kereszt, Atya, Anya és a Gyermek, Véletlen az ősi jelkép? Nehéz tan a Szentháromság? Köttetett hát Újszövetség. (Nem lesz végpusztulás léted, Így született meg az Egyház. Ha minden tagolt s tervezett, Kereszténység szép fogalom, Sokaknak szűk ez az ösvény, * (Áll még Róma, szennyben úszik, Intve lett a birodalom, Fényben fürdött a hun király. Atilla s testvére Buda, (Ne gyötörjön minket kétely! Népünk szétszórt és megosztott. Tudd, hogy égi Hadak Útján, Amit a Fény, belénk plántál, Kárpát-honban ős a magyar. Van e tájon erdő-mező. Itt van fénylő eredete, Múltja, sejtje, DNS-e, A jó magyar írás s beszéd, Ha a szókat szádra veszed, * Isten áldott szent tenyerén, E szép tájon nőtt több város, Máriának védelmébe, A Vatikánhoz fordulás, Lett is ennek súlyos ára! Hiába volt sírás-rívás, Égből küldött Szent Korona, Az államiság alanya. Büszkeségre lehet okod! Te vagy teljhatalom fője. Másik ellen egy sem léphet! Szent Korona ősi tanunk! Essen pár szó Szent Lászlóról! Velünk van a nagy szelleme. Szent királyainknak sora, Ezerkétszázhuszonkettő. született az Aranybulla. Palást, jogar, országalma, Egy cél, akarat, cselekvés, * Déli részen Corvin János, Azóta is minden délbe' Tudatunkban úgy él Mátyás, Ő volt a nagy humanista. Ez a kor volt feudális. Ezerötszázhuszonhatban, Ezt a megrendítő bukást, Fortunátus a kincstárnok, Élted ne bízd szerencsére! Aranyunkat eltüntették, Vannak ma is rontó erők, Vérző sebünk ezer akadt, Volt ott köztük sok Szarházi, Idegennel mulattak tort. Vívtunk törökkel védharcot. Penna heggyel szurkált Bálint, Ezerötszázhatvannyolcban, törvényerőre emelték, Hányszor virult szabadságunk? Adjunk hálát Rákóczinak! Ezernyolcszáznegyvennyolcban, A legnagyobb volt Széchenyi. Majd a gonosz Habsburg zsarnok, A hatalom nagyot botlott, E földi lét ura gonosz. Tizenhárom aranyalma. Szabadság volt az áldozat. * Húsz év múlva kiegyezés. Készítettek sok marcipánt. S polgár kora jött a pénznek, Áldozata lettünk tannak, Jött a rózsás forradalom, A pusztító vértengerben, S mikor szűnt a román dúlás, Úrrá lett tengernyi bajon, A tiport Hont élesztette, Kelet felől vörös horda Idegen volt ez a néptől, A nemzetet butították, Meghúztuk a vészharangot, (Ma is él egy káros izmus, Vannak szabadkőművesek, Számukra nincs lélek, Isten, Olajfoltos a valuta. Úr a magán-pénzhatalom. Pénzt az állam pénzért veszi, Hitelt kapunk fedezetre, Demokrácia csak álca! Tengernyi a sok hazugság! Szolgaságod abból ered, A helyzetünk bús, válságos! Virágzik a korrupció, Lám a kapzsik, folyton nyerők, Háborút a nemzet ellen, E szellem a gonosz Sátán. Így lett az Úr népe s kertje, Meg is teszik, hogyha hagyjuk, Vigadtak ők Trianonban, * Mind az Úr gyermeke vagyunk, Őskori a hagyományunk, Ösztönözzön lelki jóság, Van egy igaz Alkotmányunk, Apostoli királyságunk, Szabadságunk Apostola! * Jöjj múltunkból Csodaszarvas! Érjünk veled hűs forrásra, S felfénylenek népdalaink, Az Úr szent igéje nyelvünk, Hazánk lelki fénye süssön! Vissza a regölést, regét, Vissza a jövőt s a múltat! Úgy legyen! Uram! Szemléljük a stációkat. Van népünknek még jövője? Jó szándékú akarata? Sokszor szemben úszunk árral, Kígyó testére fonódunk, Harcolunk több ezer éve, Mit csináljon az a magyar, Madách soraival írván: /Tiszta forrás: Tomory Zsuzsa: „MAGYAR TEREMTÉS" című írása/ http://tomoryzsuzsa.weebly.com Békéscsaba, 2014. Földanya – Szent Mihály hava |
Köszöntő Tomory Zsuzsa születésnapjára Vannak olyan égitestek, Aztán vannak fénylő testek, Felettünk is van egy csillag, Virtuális szép hazánkba, Óvjuk, védjük e csillagot, 2014. Földanya – Szent Mihály havának 11-ik napján |