A fenti cím nem elírás: Közmondásaink kincstárából kölcsönöztem a „nincs hazája" gondolatot, mivel a mostani, 2015 januárjában összegyűlő eseményekre tökéletesen illik. A mai, felfordult világban egyre több embercsoport kel útra „szerencsét próbálni". De nincsen táltosparipájuk, sem ősz, öreg néne, akik segítségükre lehetnének. S ami a legfontosabb: nincsen fogalmuk sem arról, hogy mi a céljuk.
Címkék:
"A Magyarságtudomáyi Értesítõ 1996.évi 2. számában a rovásemlékek között van felsorolva egy rovásírásos, magyar nyelvû, szarmata sírból való edény. Ez a szöveg, a tárgyunkkal kapcsolatos szarmata szavak magyar volta e népet is a magyar népek közé sorolja. A kárpátmedencei magyar õsmûveltségi fogalmak viszont további fényt vethetnek nemcsak a nyugati mythologiai elemekre, de ezeken keresztül nyugateurópa õs- és korai történelmére is."
Címkék:
2015. Május 29., Péntek 05:25
A Magyar Tudományos Akadémia csiki-csuki malomjátéka
Írta: Tomory Zsuzsa
Magyar szellemű egyéneink, tudósaink ellehetetlenítése látszólag a jövőre is kiható rombolást eredményez. Ugyanakkor szellemi síkon történő, látszólagos engedmények leple alatt is működő rendszert képez. Jól indított tervének kényszere folytán, a „játszótárs" minden lépése az ellenfél malmára hajtja a hasznot. Gyermekkorunkban sokat játszottuk ezt a malomjátékot, gondolom még most sem ment ki a divatból, s így nem kell sokat magyarázgatnom e játék törvényeit.
2015. Április 05., Vasárnap 21:58
Részlet Tomory Zsuzsa Kezdeteink című írásából a magyar Húsvét tiszteletére
Írta: Tomory Zsuzsa
Megmunkálásra alkalmas alapanyagok között nem említettem meg az ős-magyar törzs által használt legelső anyagot, az aranyat, mivel eddig — tudtommal —Aranykorszakunk arany emlékei ásatásaink során nem kerültek elő. Első társadalmunk — mint már említettem is — szelíd, dombos, gyümölcsfás vidéken, víz partján alakult ki. A csallóközi Duna homokjában keresetlenül is találtak aranyat, oly sokat, hogy „kosárral hozták, vékával mérték", nemzeti hagyományaink szerint. Szépsége miatt szerették is. Szerszámaik nem lévén, ezen lágy anyagot használták díszül. Kis aranymagocskákat gyúrhattak függőik számára, a meggy páros gyümölcsét utánozva, vékonyra nyújtva tárgyakat vonhattak be vele, s fákra aranylevélkéket akasztottak, melyek a szellők érintésére kedvesen csilingelő hangot adtak. Minderről bő néphagyományi emlékeink vannak.
Pécsi Márton akadémikus, 1962-ben fedezte fel a Vértesszöllős-i ásatási területet. Az 500.000 éves, barlanglakó, tűzismerő ősember, -- kit a feltáró dolgozók később Samunak kereszteltek -- feltárása, s a leletmentés Vértes professzor nevéhez fűződik, kit korai halála akadályozta meg e munka befejezésében. (A fenti kor az évek során folyamatosan leértékelődik.)
2014. Január 20., Hétfő 18:56
Őshazánk a Kárpátmedence és Kutatóinak részleges jegyzéke
Írta: Tomory Zsuzsa
Kárpátmedencei ősi jelenlétünk sehol nem jelenik meg oly egyedi színekben, pontos megfogalmazásban, mint népünk ajkán fennmaradt ősregéinkben. Ez a csodálatos, a lélek lapjain íródott könyv ma többnyire hiányzik népünk ismerettárából. A nyugati mintára, hiányos nyugati értelmi síkon történő, a nyugattal „lépést tartani akaró" igyekezettel szerkesztett hamis történelemírás eredményeként szinte lenézve tekintünk ősszüleink üzenetére, mely születési helyünkként a Kárpátmedencét tudatosítja.
Emlékezünk arra, hogy őseink tudata szerint Isten teremtésének eszköze a dal volt, így a magyar nép ima-dala is teremtett. Éppen ezért életük minden mozzanatára volt imájuk: felkeléshez, mosdáshoz, fésülködéshez, munkához, játékhoz, rossz idő elmulasztásához, jégverés elűzéséhez, szüléshez, temetéshez, utazáshoz, gyógyításhoz, altatáshoz. Végeláthatatlan imáik sora. Hittek az ima erejében, s éppen ezért bűnnek tartották a betegséget, annak megtűrését, hiszen imával el lehet a betegséget űzni. Az imát az egész család minden tagja végezte.
Címkék:
Talán nem szükséges tovább idézni önmagunk látszólagos elvesztésének körülményeit, hiszen oly sokszor hallottuk már, hogy megfosztottak bennünket múltunkról, megtagadták jövőnket. A tettesek névsora hihetetlenül hosszú. Egyben megegyeznek: mind elpusztításunkra törekednek, csak a végrehajtás tervei változnak.
Címkék:
Az imát a magyar első számú kincsének tartotta. Egy-egy ima mint kincs, családról családra öröklődött, s éppen ezért a legősibb időkig vezethető vissza eredete.
Címkék:
Mind gyakrabban kerül előtérbe őseink hitének, vallásának – Isten-képének megismerésére irányuló igény és az ezeket betölteni vágyó igyekezet. Mindezen kérdések leggyakrabban használt kapaszkodója a ma Bibliának nevezett könyv tartalmával kapcsolatos elméletek sora, melyek közül az emberi ősemlékezet azon jeleneteket emeli ki, melyek még őseredeti tartalmukat, az emberi hamisság által meg nem változtatott képeket megőrizte. Ilyen az Egy Egyetemes Isten tudata, a világteremtés ősemléke, a teremtésnek a teremtményekben, így az emberben is folytatódó sorozata, a személyes Istennel való kapcsolata, a Teremtő mindenkit szerető, felkaroló jelenléte a Fiú Isten személye közvetítésével, ki a későbbi ezredekben Jézus személyében testesült meg. Ezek részletes tárgyalása viszont más tanulmányok tárgya.
Címkék:
Drága Gyermekek! Szeptember hónapban vagyunk, amikor kezetekbe veszitek ezt a könyvet. Így mindjárt elmondom, hogy a szeptember magyar neve a Földanya hava. Ez a név emlékeztet bennünket a sok drága Édesanyára, akik gondoznak, szeretnek bennünket. Ilyen a ti jó anyátok, aki minden nap veletek van. De van egy másik édesanyánk is, akit édes hazánkként tisztelünk. Róla szeretnék sok mindent elmesélni.
Címkék:
Álmos, Árpád, Előd, Ond, Kont, Tas, Huba, Töhötöm. Hagyományaink ezeket a vezérneveket őrizték meg számunkra. Középiskolás történelemóráink nevükön túlmenő ismeretekkel nem gyarapították tudásunkat. Viszont igen korán, szinte a Csodaszarvas regével egyidőben belénk sulykolták azt, hogy a hét vezér első dolga Kárpátmedencébe érkezésük után a nyugat elleni rablóhadjáratok elindítása volt.
2013. Március 02., Szombat 07:23
Magyar mérdföldkövek a tudomány felé vezető úton
Írta: Tomory Zsuzsa
Mikor több mint negyven évvel ezelőtt először kezdtem gyűjteni ezt az anyagot és felfedeztem mérhetetlen, majdnem kimeríthetetlen gazdagságát, boldogság és lelkesedés ragadott magával. E lázas munka közepette elhatároztam, hogy e bő kincset meg kell osztanom a magyar fiatalsággal és a világgal.
Gróf Széchényi Ágost, az Árpád Akadémia (USA) aranyéremmel kitüntetett történésze 2000 február 28.-án kelt levelében továbbította Peter A. Clayton: Die Pharaonen című, német nyelven írt tanulmányának másolatát[1]. Széchenyi Ágost kísérő sorai a következők: "...Amint a mellékletből láthatja, mi hunok már a II. egyiptomi Pháraó-dinasztiát alkottuk. – A IV. dinasztia nőági folytatás.
Címkék:
Norma Lorre Goodrich Medieval Myths[1] (Középkori mondák) című könyvében a jól ismert európai ősregéket és mondákat népszerűsíti, amint ezt korábban a sumir, egyiptomi, krétai, görög, trójai, perzsiai, afganisztáni, indiai és római mondavilággal tette.
Címkék:
Honi történelemtanításunk skót-magyar kapcsolatokkal nem foglalkozott. E néppel való személyes találkozás azonban óhatatlanul is gondolkodóba ejti a látogatót, különösen a skót nevek kezdő Mac szótagja (az ireknél Mc), mely nyelvükben fiút, leszármazottat, valakinek a magját jelenti. Például a MacArthur név magyarul Artur magjaként értelmezhető ahol a skót Mac és a magyar mag édestestvérnek bizonyul.
