20210731
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2013 július 31, szerda

Elnyomtuk volna a kisnépeket?

Szerző: Botos László

 FÜGGELÉK A II. RÉSZHEZ

Fontosnak tartom az alábbi bizonyítékok közlését, mert az 1990. márciusában Marosvásárhelyen történt vérontás bebizonyította, hogy a románság lelkivilágában semmiféle változás nem következett be.

A II. fejezet tartozéka

1-es számú vallomás, melyet ... Sarolta 1975. március 22-én tett: „1974-ig Nagyváradon (Oradea.) laktam. Szüleim román ele¬mibe küldtek, mert ipari szakiskolába csak románul lehetett felvé¬telizni. Az elemiben 25-en magyarok voltunk kétszer nagyon el¬vertek, mert elfelejtkezve, magyarul beszéltem unokatestvéreimmel. A szakiskolában ugyanaz volt a helyzet. A végzés után gyári munkás lettem; itt 85%-unk magyar volt, de a román munkásnak magasabb fizetése volt. A tisztviselők 90 %-a román volt, s az igazgatóság csak románokból állott. Tagja lettem a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, melynek vezetősége román volt, s itten éppen úgy, mint a munkahelyen, csak románul lehetett megszólalni."282

A III. fejezet tartozéka

2-es számú vallomás, melyet Puskás Péter 1976. december 12-én tett: „Én 194...-ben Marosvásárhelyen (Tárgu Mures) születtem, melynek lakói akkor 90%-ban magyarok voltak; apám lakatos volt és tagja a Román Kommunista Pártnak. Amikor iskolába kerültem, a tanítom óramániai volt, aki nem tudott magyarul, s vert minket, még akkor is, ha a játszótéren magyarul megszólaltunk. A nevemet Puskásról Puşcaşra románosították, s amikor apám tiltakozott, majdnem elvesztette állását, s ha nem lett volna párttag, deportál¬ták volna."

1955-ben megyei úszóbajnok, s hamarosan a román ifjúsági úszócsapat tagja lett, s ekkor már a Puşcaşiura nevet kérdezés nélkül „nemesítették". Mikor 1957-ben a csapat Jugoszláviá¬ban szerepelt, Puskás valahogy elrejtőzött Dubrovnikban egy olasz hajon, s így jutott el Itáliába és onnan Kanadába. Hiába küldött onnan csomagot megözvegyült édesanyjának, olyan magas vámot követeltek a románok, hogy azt nem lehetett megfizetni; így a csomagokat tulajdonképpen elkobozták, s az anyát meg is hurcolta a rendörség.283

A IV. fejezet tartozéka

3-as számú vallomás:

A sátáni embertelenséget legjobban Orosz Jenő tanúsítja, aki az erdélyi Kendilona községben született és élt egy földműves fia¬ként. 1944 októberének második felében román polgári személyek által vezetett román katonák összetereltek vagy 50 magyart a re¬formátus templom elé, s utána előráncigálták a templomból a mez¬telen és véres papot, papnét és két kisgyermeküket. A papot egy fához kötötték, s utána a feleségen erőszakot követtek el oly kínzá¬sokkal, hogy „az asszony sikoltásait a csontjaiban érezte". Közben a civil románok késeket hoztak elő, s azokkal dobálták a meg¬kötözött papot, míg darabokra nem vágták. Egyes magyarok átko¬zódtak, mások hangosan imádkoztak, de a román katonák beléjük lőttek, hogy hallgassanak, mert „az ország minden átkozott ma¬gyarjával ez fog történni". 5 magyart így gyilkoltak meg; Orosz Jenőt csak lábon lőtték, így a földön ülve mindent látott. Szerinte nemcsak náluk, hanem sok helyen ez történt.284

4-es számú vallomás:

1977. február 17-én dr. Gyulai Béla írásban tanúsította, hogy l976-ban utazott Erdélybe, ahol már a határon elkobozták apjától örökölt zsoltárkönyvét, és csak akkor kapta vissza, amikor bebi¬zonyította, hogy amerikai állampolgár, s fenyegetőzött, hogy a bukaresti U.S. követséghez fordul. De hiába volt amerikai állampolgár, mert a nevéről tudták, hogy magyar, s a határon autóját 4 órán át úgyszólván ízekre szedték, a gumikból a levegőt kien-gedték, a kárpitozást és a tető alatti izolálást felbontották. Az akta¬táskája egész tartalmát lefényképezték, így címtárát is.

Szerinte a magyar egyházak tengődnek, de nem fogadhatnak el semmi segítséget külföldi intézményektől, s tőle sem mertek elfo¬gadni semmit. Nemcsak a magyar egyházak és intézmények levél¬tárát, okmányait és könyveit kobozták el, de a magánosokét is el¬rabolták, és ismeretlen helyekre szállították. Külföldiek nem lak-hattak csak elsőfokú rokonoknál.285

1985-ben a fél világot bejárta a hír, hogy Ceauşescu 20 000 magyar nyelvű protestáns Bibliát a brǎilai papírgyár papírzúzdá¬jában péppé daráltatott, amiből WC-papírt készítettek. A tudomá¬nyos vizsgálat fellebbezhetetlenül megállapította, hogy az 1957-ben Londonban kiadott és. Hollandiában nyomtatott, a 2 erdélyi református püspökségnek ajándékul küldött Szentírás példányaival történt mindez.

Nem véletlen az sem, hogy a románokból került ki a legveszet¬tebben dühöngő diktátor, mert még az emigrációban élő románok közül is sokan Ceauşescu védelmére keltek, így a Gainsville-ben (Floridában) lakó Prof. Emanuel Merdinger (?), aki még fenyege¬tőzik is, hogy az első és a második világháborúban a románok már elfoglalták Budapestet, s megteszik ezt harmadszor is.

Az V. fejezet tartozéka

Az Erdélyi Népi Demokratikus Ellenállási Mozgalom a követ¬kező statisztikai adatokat közölte a románok kultúr-barbarizmusáról a II. világháború utáni Romániában:
1. 197 katolikus, református, unitárius és evangélikus templomot semmisítettek meg.
2. 653 magyar vonatkozású szobrot tüntettek el.
3. 963, ugyancsak magyar vonatkozású emléktáblát, freskót és falfestményt tettek tönkre.
4. 59 magyar történelmi jelentőségű és építészeti szempontból is jelentős várat, kastélyt és kúriát bontottak le vagy építettek át a felismerhetetlenségig.
5. 718 iskolaépületben, mely kimondottan a magyar nemzetiségi oktatást szolgálta, ma már egyáltalán nem tanítanak magyar nyelven .
6. Az iskolai, falusi, községi, városi könyvtárakból (eddigi részleges felméréseik alapján) majdnem 20 millió kötet magyar könyvet vontak ki.
7. Az egyházakat és a néptanácsokat arra kötelezték, hogy az összes okirataikat, beleértve az anyakönyveket is, szolgáltassák be a megjelölt hatóságoknak.
8. A magyarlakta területeken az utcák nevének 99 %-át románosították; a kiváló magyar történelmi személyekről elnevezett utcaneveket is megváltoztatták.
9. A magyar nemzetiségű értelmiségiek: orvosok, mérnökök, tanárok, technikusok, közgazdászok, jogászok és agronómusok nagy százaléka román lakta területen, többnyire óromániai tiszta román vidéken dolgozik.
10. A bebörtönzések, kínzások és gyilkosságok napirenden vannak.

A VI. fejezet tartozéka

5-ös számú vallomás:

Ismertetem röviden Balla Ferenc jegyzőkönyvbe felvett tanúvallomását, melyet 1975. március 19-én tett:

Balla az erdélyi Feketelak községben született, melynek kb. 750 magyar és kb. 250 román lakója volt. 1919 és 1944 között a ma¬gyar iskolát a Magyar Református Egyház tartotta fenn, a román iskolát pedig az állam. 1944. október 16-án hajnalban román kato¬nák körülvették a községet; akik megpróbáltak az erdőkbe mene¬külni, azokat agyonlőtték. A faluban lakó románok vezetésével csak a magyar házakba mentek be, ahol először összeverték a csa¬lád férfi tagjait 10 és 90 között, azután 10-tól 90-ig a nőket meg¬becstelenítették. A férfiakat állandó kínzások és ütlegelések közt a templomba terelték, amíg a katonák egész éjjel dőzsöltek. Idézem:

„Én 15 éves voltam, így engem is vertek puskatussal és szíj¬korbáccsal. Apámat és anyámat megölték, a két nővéremet meg¬erőszakolták és elhurcolták." Másnap az életben maradt férfiakat elhajtották, de sokan úgy össze voltak verve, hogy útközben össze¬estek, s ezeket vagy agyonrugdosták vagy agyonlőttek. Sármás városánál már több ezer embert tereltek össze, s elindították őket gyalog a Kárpátokon túlra, pedig sokan mezítláb voltak; így a napi egyszeri leves és száraz kenyér mellett sokan útközben meghaltak.

Egy táborban az oroszok a fiatalokat és az egészségeseket kiválasztották, és elvitték a Szovjetunióba út- és hídépítésre, így Ballát is; hogy a többivel mi lett, nem tudja Balla sem, mert sohasem találkozott senkivel közülük. Ö 1951-ben hazatért. Falujában a népesség egyharmada maradt meg, közöttük Balla egyik nővére, a többiek elpusztultak a lágerekben, s aki ezt túlélte, Bukarestben maradt, félt hazamenni. A falut Besszarábiából hozott románok uralták, akik az eltűnt magyarok házait megkapták. Balla az állami gazdaságban kapott munkát, ahol tilos volt magyarul beszélni. Magyar iskola már nem volt, ezért Bukarestbe ment egy ács nagybátyjához. Innen 1956-ban a magyar szabadságharc hírére hazatért Feketelakra. Alig ért nővére házához, máris letartóztatták egy tucatnyi magyarral együtt, s egész éjjel vallatták őket, hogy ismerjék be, az amerikaiak fizetik őket, hogy kezdjenek el egy forradalmat a román nép ellen. Mikor az ujjkörmöket elkezdték leszakítani, mindent aláírtak, mire felvitték őket Kolozsvárra, ahol 1957 februárjában 15 évi kényszermunkára ítélték Ballát. A Duna-delta mocsaraiban, derékig iszapban csatornát ástak. Sokan lettek betegek, sokan elpusztultak. Balla 1971-ben szabadult, és Bukarestben szemétgyűjtő állást kapott. Közölték vele, hogy itt maradhat „élete végéig békében", de nem mehet haza Feketelakra, mert „akkor rögtön bebörtönzik". A megokolás: ők nem szeretik azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy Erdélyben lakjanak.
Balla Feri 1973-ban Jugoszláviába, s onnan Olaszországba szökött.286
(Hasonló történeteket sok erdélyi faluban elmesélhetnének.)

* * * * * *

A nemzetek himnusza elárulja népe lelkivilágát. Ugyanúgy népdalai.Kodály Zoltán mondja: „...a magyar dal a magyar nyelvvel egyidős.", a magyar lélek „az európai léleknek egy és más tekintetben felette áll." (Visszatekintés. 48:34) „Mi lesz a jövő? Tündérkert, vagy pusztaság? Rajtunk áll. Azon múlik: lesz-e elég munkás kéz. Elég kiművelt fejű és lelkű karvezető, aki meglátja, mi a teendő, s azt véghez is tudja vinni. Mert két kézre kell harcolni." (Visszatekintés: 56.) Belátásra tudja-e hozni az ellenzőket?
Népdalaink számban messze megelőzi Európa népeinek népdalait.
"Bartók Béla (1881-†) és Kodály Zoltán (1882 -†) a népzenegyűjtés és rendszerezés alapítói. 15,000 magyar népdal került kiadásra gyűjteményük keretében. E népdalgyűjtés napjainkig folytatódik, hiszen végeérhetetlen a magyar népdalkincsünk. Kodály Zoltán új zenetanítás módszerét dolgozta fel, mintaiskolája Kecskeméten van, de Kodály társaságok révén az egész világon ismert és tisztelt módszer. A Kodály Center of America mester-tanfolyamokat tartott zenetanárok részére évente Cape Cod-on." (Tomory Zsuzsa)

Íme a kutatás legújabb eredményei: „Hogyan van ennyi kifejezésünk ezen a lelki-érzelmi gyökerű megnyilatkozási területen? Ez elvárható attól a nyelvtől mely a legrégebbi, és jelenleg 200 ezer bejegyzett népdalt tart számon. A ma magyarnak mondott nyelvű emberek kezdtek énekelni legkorábban!" írja Kolumbán Sándor: Ismerjük meg nyelvünk értékeit c. tanulmányban.
Visszatérve a nemzeti himnuszok értékeléséhez, Németország népe hirdeti, hogy a németek mindenek felett állnak: "Deutschland, Deutschland über alles." A franciák "La Marseillaise"- ben harcra szólítja fel népét. A volt Szovjet-únió a szabadságát, Lenint és Sztálint élteti. Az angolok a királynőjüket. A románok himnusza névszerint nem, de érthetően általuk hirdetett, de soha nem létezett elnyomásra hivatkoznak. Rossetti, a rumánok kiváló államférfia, (1816-1885) még így vélekedett rólunk, magyarokról: „A jobbágyok felszabadításának dicsősége a magyaroké. Románia csak 15 évvel későbben és csak vér árán tudta megvalósítani azt, amit a magyar nemesség minden kényszerítés nélkül, tisztán a humanitás és a szabadság fennkölt és nemes eszméitől lelkesítve cselekedett 1878-ban, amikor összes jobbágyait faji és valláskülönbség nélkül felszabadította."
A székely himnusz refrénje:
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Mi magyarok mindig Istenünk áldását kérjük népünkre és segítséget honvédő háborúinkban. Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:

Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának,
Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.

A magyar költészet nemes, talán soha nem rugaszkodik olyan népek elleni buzdításra, mint a szerb "Rohamra szerb" c. vers.

ROHAMRA SZERB
Rohamra szerb, fegyverre, rohamra!
Töltsd a puskád, ülj föl a lovadra.
Fényes kardod ne hagyd hüvelyében,
Rontsd belé a gazok tar fejébe!
Szállj rohamra hősies szerb szellem,
A magyarok ; a bitangok ellen !
Szoríts kezet kedves testvéreddel,
fogj össze most jó horvát véreddel
s rohanjatok neki mindazoknak,
előttetek kik meg nem hajolnak?
Rohamra fel együtt szerb és horvát:
Törjétek le a magyarok szarvát!
A magyart a szerb eddig is verte,
térde alá keményen teperte.
Ha sziszegett, a torkára hágott,
s kardjával a fején dohányt vágott.
Rohamra szerb, mint hajdanán. . . rajta!
hadd pusztuljon előled e fajta!
Panaszkodik a pokol fajzatja:
Nem prédikál magyarul a papja.
Tatár módra rútul átkozódik,
hogy meghallják még a magyar szót itt.
Rohamra szerb, míg mozdul a vére:
Él a kígyó, taposs a fejére!

(Katholikus Magyarok Vasárnapja, 1959. szept. 2. számából.) .
A versben a költő maga bizonyítja, hogy nem a magyarság ül¬dözte, verte, gyilkolta a szerb népet, hanem ellenkezőleg; a híres "vitéz szerb nép "a magyart, leginkább a védtelen magyart...

* * * * *

Népünkről azt terjesztik, hogy barbár-pogány, pedig a görögökkel vagy még őket megelőzve is – (lásd. Acsél József: Szittya-görög eredetünk c. könyvét). Európában nekünk volt egyedül saját írásrendszerünk – rovásírás, egy Isten hitű magyar vallásunk, megelőzve a Római Katolikus kereszténységet.

Idézet Lajdi Péter munkájából: Adalékok a történeti magyarság vallási életéről a független Magyar Apostolkirályság fennállásának ideje alatt
www.magtudin.org

Fehér Mátyás Jenő Álmos nagykirály Kievben tartózkodó magyarjairól írja, hogy „ a kievi várban már manicheusoknak nevezik a magyar vezető réteget, tehát Álmos családját. Photius pátriárka eretnekséggel foglalkozó apologetikus iratában seregszemlét tartva a bizánciakkal kapcsolatos népek fölött 895-ben írja, hogy 'a kievi törökök (mármint a 'turk', azaz pártus magyarok; LP) a manicheista eretnekség hívei'. (Fehér Mátyás Jenő: Rasdi mesél)

A Szent István király által a Szentföldre igyekvő, de királyunk által Magyarországon marasztalt Szent Gellért, későbbi csanádi püspök Deliberatio című, közel ezeroldalas, terjengős stílusú, latin nyelvű teológiai művében megemlíti, hogy őt a magyarok vallása leginkább a manicheizmusra emlékezteti, de nem az. Ugyanebben az írásában afölött siránkozik, hogy Magyarországon nem veszik jó néven, ha valaki a manicheizmust üldözni akarja.

Lássuk csak, hogyan vélekedik a kiváló régészprofesszor és történész, László Gyula a honvisszafoglaló magyarok vallásáról főként nyelvi szempontból: A korabeli magyar szókincs szavai „annyira gazdagon illeszkednek rá az új hitre," (??!; LP) „hogy az egyházi méltóságokat, rendtartást, az ünnepeket nem számítva akár egész bibliafordítás kitelnék belőlük. Ez arra mutat, hogy a magyarságnak a kereszténység" (a zsidókereszténység!; LP) „ felvétele előtt is mély élménye volt a hitéletről, az új tan csak új tartalommal töltötte meg a régtől ismert fogalmakat. Olyan szavaknak, mint a búcsú, böjt, bocsánat, bűn, gyón, gyónás" (bocsát, bú, bűnbánat, egyház, érdem, gyarló, gyász, gyónik, hit, ige, Isten, kegyelem, menny, örök, teremt, vét stb; LP) „stb. semmi keresnivalója valamiféle sámánista hitben, de értelme van valamelyik világvallásban." (László Gyula: A kettős honfoglalás; 151. o. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978) ( . . . )

Pap Gábor művészettörténész és ötvösművész más szemszögből ugyan, de ugyanemellett kardoskodik, amikor így fogalmaz: „Az 1000-es dátummal kapcsolatban van egy másik komoly gond is. Az tudniillik, hogy a magyarság körében korántsem biztos, hogy a Szent István-i térítéssel kezdődött el a kereszténység. ... Debreceni Ember Pál egyháztörténetében" (a reformáció idejében; LP) „külön fejezet szól 'a magyarok lelki állapattyáról' a Szent-István-i térítés előtt, és ahogy ő is kimutatja, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a kereszténységnek nem a római formáját értve ugyan, nem is a Bizáncban hivatalossá vált formáját, de létezett a kereszténység közöttük." (Pap Gábor: Angyali korona, szent csillag)

Szintén e fontos külföldi források közé tartozik Theophylactus Symocatta bizánci történetíró a VIII. század első feléből, akitől két, népünkkel foglalkozó idézet következik: „Hunfajú szabírok laknak a Kaukázusnál." Ezzel hitelesen lokalizálja a VII. Konstantinos Porphyrogenitos, bizánci történetíró-császár által a nála vendégségben járt Tormás és Bulcsú vezérek elbeszéléséből megismert „savartoi asphaloi"-nak, azaz „erős szavárdok"-nak nevezett eleink jelenlétét az említett térségben.

Majd másutt (abban az időben sok korabeli forrás turknak, azaz pártusnak nevezte a magyarokat): „A turkok tisztelik a tüzet, a levegőt és a vizet, a földnek himnuszokat zengenek, de csak azt imádják és tartják Istennek, aki az eget és a földet teremtette." ( . . .)

Most vegyük sorra Dr. Varga Tibor kalauzolása segítségével a legfeltűnőbb jellegzetességeket hajdanvolt kereszténységünk terén, aki szerint nem mi tanultuk a kereszténységet Európától, hanem Európa tőlünk:
- Szentháromság Vasárnapja; Könyves Kálmán király 1095-ben elrendeli magyarországi megünneplését. Ezzel majdnem 300 évvel megelőztük a római kereszténységet, mert ott csak 1335-ben lesz hivatalos ünneppé. „Róma utánunk kullogott." – mondja Dr. Varga. Nálunk már a XI. században fényesen ragyog a Szentháromság bölcseleti rendje, tehát korábban sem lehettünk ariánusok! ( . . . )

Nálunk a péntek egész évben böjti napnak számított (még a kommunizmus idejében is élt e szokás a menzákon: a péntek volt a tészta-nap!). Róma azonban szombaton böjtölt. Ez a szokás, a böjt péntekenkénti megtartása a korai kereszténység, a III. század előtti kereszténység idején volt szokás, mely szokástól később mind Róma, mind Bizánc eltért, illetve soha nem is tette magáévá. Szent István rendelkezéseiben azonban még mindig eszerint rendelte el a böjt megtartását. A magyarság tehát olyan dolgokra emlékezik böjti szokásaival, melyek III. század előttiek, és melyet Róma és Bizánc rég elfelejtett!! ( . . .)


Nagypéntek; Az egész világon csak nálunk van szokásban az Úrkoporsó-állítás vagy másképpen a virágokkal és növényi zölddel földíszített Szentsír állítása. A magyar középkori egyházművészetben ennek legszebb példája a híres Garamszentbenedeki Úrkoporsó.

* * * * * *

Idézet Dr. Bobula Ida: A sumir-magyar rokonság kérdése c. könyvéből (Buenos Aires, 1982)

A MAGYAR ŐSVALLAS ISTENASSZONYA →


Megnyitva 33845 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások