20210307
Last updateH, 21 dec. 2020 2am

rovas logo

2013 február 17, vasárnap

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet

Szerző: Fehérné, Walter Anna

XI. Rész: Felhasznált irodalom és források

ÍRÁSTÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIA

(Különös tekintettel a magyar rovásírás és vele rokon rendszerek irodalmára)

(MEGJEGYZÉS: Az alábbi könyvészet mellett még számos apróbb munkát is felhasználtunk, amelyek mindenütt jelezve vannak. Azonkívül hivatkozásul jelezzük CSALLÁNY DEZSŐ: "A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történelmi háttere" c. munkájához csatolt bőséges irodalmat is.)

ALBRIGHT, W. F,: The Archeology of Palestine, - London 1949

ALFÖLDI, A.: Études sur le trésor de Nagyszentmiklós - Cahiers Archéologiques, 1954. -123 - 149

ALTHEIM, Fr.: "Türkstudien" - La Nouvelle Clio - Bruxelles, - 1952

ALTHEIM, Fr.: Hunnische Runen - Halle (Saale), 1948

ALTHEIM, Fr., - JUNKER, H., STIEHL, R. " Inschriften aus Gruzien - Mélanges H. G. pag. 1 - 25

ALTHEIM, Fr., - STIEHL, R.: Die aramaische Fassung der Asoka - Bilinguis von Kandakar - Acta Antiqua, 1959, 107 - 126 old.

ANDRÁSSY K..J.: Az ótörok nyelvkérdés és az orkhoni feliratok - Magyar Őskutatás 1 (1971) 355 - 373 old.

ANDRÁSSY K..J.: A 10. század előtti rovásfeliratok szkíta nyelve - Magyar Őskutatás 1 (19170) 61 - 68 old.

ANDRÁSSY K.J.: Rovások, rovás ábécék - Kézirat 19171

ANDRÁSSY K..J.: Rovás és ideogrammatikus Írásjelek olvasási rendszere. Kézirat

ANDRÁSSY K,J.: A esik szentmiklósi és konstantinápolyi rovásfelirat új megfejtése, 1

ANGYAL, D.: L' écriture sumérienne et l'écriture chinoise - Emlékkönyv Dr. Mahler Ede 80. születésnapjára - Budapest 1937

APPELGERN, H. - KIVALO.J.: Alt-altaische Kunstdenkmaelei, Briefe u. Bildmaterial v, J. R, Aspelins Reisen - Helsigfors 1931

ARNE, I.: La steppe turcomane et ses antiquités - Geografiska Annaler - 1935

ARNTZ, H.: Handbuch der Runenkunde - 2,Afl. - Halle-Saale - 1944

ARNTZ, H.: Neue Runenschriften - Germania Jhrg. 29

ARTAMANOV, M.I.: A novocserkaszki múzeum kulacsain és a majacki gorodisesekövein lévő feliratok - Szovjet Régészet 10 (1955) 120 - 123 old.

ÁBRAHÁM, F. ; Magyar mongolkutató Leningrádban - Magyar Őskutatás - 1973 - 2. szám

BABINGER, A.: Eine neuentdeckte ungarische Kerbinschrift aus Konstantinopel vom Jahre 1515, - Ungarische Rundschau 3 (1914) 41 - 52 old.

BABINGER, A.: Ein schrifgeschichtliches Raetsel - Keleti Szemle 14 (1913) 4 - 19 old.

BÁRÁTOSI BALOGH, B.: Hun utódok, elpusztult hunos véreink - Budapest - 1931

BARNEA, I.: Les monuments rupestres de Besarabi en Dobroudja - Cahiers Archiologi-ques - 1963

BAZIN, L.: L'inscription d'Uyug - Tarliq (Jénisszéi) - Acta Orientalia-22 (1955)

BÉL, M,: De vetere literatura hunno-scythica exertitatio - Lipcse - 1718

BENKŐ, E.: Rovásírás az Aranyos mentén - Magyar Óskutatás 1 (1971)

BENKŐ, K.: Csik, Gyergyó és Kászon székek leírások - Kolozsvár - 1853

BOD, P.: Magyar Athenas - Kolozsvár - 1766

BORK, F.: Zur protoelamitischen Schrift - Orientalische Literatur Zeitung Bd. 8.

BORONEANT, V.: Hölenmalerai am Eisernen Tor - Tribuna Rumanei 3 (1974) nr. 38

BROCKELMANN, C.: Zu den türkischen Inschriften aus dem Jenissei-Gebiet - Uralaltarische Jahrbücher 24 (1952) - 137-142 old.

BROWN, C.I.: The Coins of India - The Heritage of India Series, London 1922

CORNIDES D.: De vetere litteratura Hunnica - Pest 1780. Kézirat M. N. Múzeum: ms Quart. Lat. 1878

CSALLÁNY D.: Székely-magyar rovásjelek Bonyháról. Arch. Ért. 1967 - 198-199 old

CSALLÁNY D.: A székely-magyar rovásírás történetéhez. Arch. Ért. 93 (1966) 36-45

CSALLÁNY D.: A székely-magyar rovásírás emlékei - Nyíregyháza 1963

CSALLÁNY D.: Radocsányi (Moldva) kőbalta - Nyíregyházi Múzeum Értesítője 3 évf.

CSALLÁNY D.: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történelmi háttere. - Nyíregyházi Múzeum Évkönyve 10 (1968)- 31-84

CSALLÁNY D.: Rovásírásos gyűrűk Magyarországon. - Arch. Ért. (1955) 79-85

CSALLÁNY D.: A magyar és az avar rovásírás. - Nyíregyházi Múzeum Evk. 11 (1968)

CSALLÁNY D,: A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyürü kapcsolatai. - Nyíregyházi Múzeum Évk. 11 (1968)

CSALLÁNY D,: A magyar rovásírás betűi. - Magyar Őskutatás - 1971, 2. szám

DANZEL, A.: Die Anfaenge d. Schrift - Leipzig 1929

DEBRECZENYI M.: Az ősmagyar írás néhány hazai s oroszországi emléke - Bp, 1914.

DEME A.: Lehel kürtje. - Magyar Őskutatás 1 (1971)

DESY F.: a magyar ősírás - Auróra, 1902, aug.

DIACONU, P. - PETRE, N.: Quelques observations sur complexe archéologique deMurfatlar (Basarabi) - Dacia (N. S.) 13 (1969)

DIETRICH, Fr.: Runenschriften eines gothischen Stammes auf den Wiener Goldgafaessen des Banater Fundes - "Germania" 11 Jhrg. S. 177-208

DOBLHOFER, E.: Zeichen und Wunder. -Deutscher Taschenburch Verlag - 1964 és új magyar kiadása: Jelek és csodák -Budapest-1972

DONNER, O.: Sur l'origine de l'alphabet turc du Nord de l'Asie. - Journal de la Société Finno-Ougrienne 5 (1896)

DONNER, O. -RASANEN, M.: Zwei türkische Runeninschriften - Helsingfors-1931

DROUNIN, M.: Les monnaies Touranniennes - Revue Numismatique - 1891, 225 old.

ECKHARDT, S.: Az új rovásírásemlékhez - KCsA. II. Ergzband, 378 old.

ENDERLIN, K. Gy„ - FORRAI, S. "Témoignages sur la pérennité des runes hongrois" Előadás a 29. Nemzetközi Orientalista Konferencián Paris 1973.(Communication présentée par.... en 29. C. I. O - Paris 1973)

ERDÉLYI F. I,: Türk rovásírásos felirat Környéről - Antik Tanulmányok 69 Évf. 2 sz.

ERDÉLYI F. I.: Új magyarországi rovásfelirat. - Arch. Értesítő 1961

ERDÉLYI F. I.: A jánosházi avarkori temető. - Régészeti Füzetek 2 (3958)

ERDÉLYI F.I. -PATAKY L.: A nagyszentmiklósi "Attila-kincs" leletkörülményei. "Magyar Történelmi Szemle - New York 1 (1969)

ERNYEI J.: A rovásírás kritikája. - Századok 51 (1917), 408

FÁBIÁN J.: Visk és Alsószemeréd - Magyar Sión 2 (1864)

FALKEN STEIN, A.: Zu dem aus Tartaria - "Germania" Jhrg. 43 (1965)

FEHÉR G.: A nagyszentmiklósi kincs-rejtély megfejtésének útja - Arch. Ért. 1950

FERENCZY S.: Az énlaki rovásírásos felirat. - Kolozsvár 1936

FERENCZY S.: Rovásírásunk "r" jegye. - Kolozsvár, 1939 Erdélyi Múzeum

FISCHER, A. K.: A velencei "Pili Acratani" rovásjegyei - Népnevelők Lapja, 1892, 9. sz.

FISCHER, A. K.: Die Hunnen im schweizerischen Eifischtahle und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit. - Zürich, 1896

FISCHER, A. K.: A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei. - Budapest 1889

FLEET, F.: Corpus Inscritionum Indicarum - Vol. 111. Inscriptions of the Early Gupta Kings and their successors - 1888

FORRAI S.: A székely rovásírásos naptár rövidítési rendszere és a gyorsírás. - Gyors- és Gépírók Lapja 24 (1974) január

FÖLDES-PAP: Vom Felsbild zum Alphabet. - Stuttgart, 1966

FRIEDRICH, J.: Entzifferung verschollener Schriften und Sprachen. - Stuttgart, 1966

GADD, C, J. - LEGRAIN, L.: Royal Inscriptions (Ur excavations text I.) London, 1928

GEORGIJEV, G.: Natpis vrhu kroglija pecost et Karanovo. - Archeologija 1 (1969)

GEORGIEVSZKU, M. A.: Pismenije znaki i natpisi iz Vinci - Sbornik-jugoslavija I—III. 1940, Beograd

GERGELY K.: Az ősmagyar írás emléke Nagybányán. - Nagybánya és Vidéke Évf. 21. (1895) nov 17

GHIRSHMAN, G.: Fouilles de Sialk près de Kashan 1933-1937. - Paris, 1938

GYÖRFFY, Gy.: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról - Budapest, 1958

HÁJOS I.: Monumentum Literarum Hunno-Scythicum. - Erdélyi Múzeum kézirattára

HALEVY, J.: Mélanges d'épigraphie et d'archéologie sémitiques. -Paris, 1874

HARMATTA J.: A legrégibb Xvarizmi felirat. - Acta Antiqua Hung. - 1966

HARMATTA J.: Bizánc és a Sassanidák kapcsolatainak történetéhez.- Antik Tanulmányok, - 1966

HARMATTA J,: Late Bactrian inscriptions. - Acta Antiqua Academiae Sc. Hung, 1969

HARMATTA J.: The Bactrian Wall-Iscriptions at Kara Tepe. Acta Antiqua Ac. Sc. H.

HENNING, W. B.: The Choresmian Documents. - Asia Major 11 (1965) London

HEREPH, J.: A bolonyai rovásírásos naptár megtérő sorvezetésének (bustrophedonjának) képlete. - Ethnogaphia - Budapest 46 (1935) 60-65

HERMAN, O.: Az ősszám és ősbetű irodalmunkban. - Arch. Értesítő 1903, 250 cid.

HERZFELD, E.: Antpersische Inschriften. - Archeologische Mitteilungen aus Iran. I. Ergänzungsband. - Berlin 1938

HEVES, F.: A Margit-szigeti felirat megfejtése. - Magyar Őskutatás, 1972. 2. szám

HICKES, G.: Antique litteraturae septentrionalis libri duo. - Oxoníae 1703

HÓDOLY L.: A székely vagy régi magyar írás eredete. - Pozsony, év nélkül

HOMMEL, Fr.: Grundriss der Geographie und Geschichte des Alten Orients. - Berlin

HOMMEL, Fr.: História de Babilónia y Assiria. - Barcelona, 1929

HOOKE, S. H.: The early History of Writing. - Antiquity 9 (1937) 261-277

HORVÁTH J.: A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Budapest 1938

HORVÁTH M.: Ezeréves nyelvi rejtély a megfejtés útján. - Hétfői Hírek 1971, VI. 21

HOUGHTON, W.: On the hieroglyphie or picture origin of the characters of the Assyrian syllabary. - Transactions of Soc. bibl. and Arch. - London, 1879. Vol. V. 454

HUART.C. - DELAPORTE, L.: El Iran antiquo y la coviliviacipn irania. Mexico, 1957

HUNTER, G. R,: The Script of Harrappa and Mohenjodaro, London 1934

INGSTAD, I. H.: Vikingek az Újvilágban. - Budapest, 1972

JAKUBOVICH, E.: A székelyderzsi rovásírásos tégla. - Magyar Nyelv 1932

JAKUBOVICH, E.: A székely rovásírás legrégibb ábécéi. - Magyar Nyelv, 1935

JAKUBOVICH, E.: A bögözi székely rovásbetűs felirat, - Magyar Nyelv, 1931

JÄNICHEN, H.: Neue Inschriften aus alamanischen Graebern des 7. Jahrhunderts. - Fundbericht aus Schwaben N.F. 18 (1967) 233-239

JENSEN, H.: Die Schrift in Vergangenheit und Gegenwart. - Stuttgart 1951

JERNEY J.: Közlemények a hun-scitha betűkkel írott Turócz-vármegyei régiségről. - Tudománytár 8 (1840)

JERNEY J.: A nagyszentmiklósi kincsről. - Hajdan és Jelen 1847

JUHÁSZ F.: XVIII, századi babonák és ördöngösségek. Ethnographia, 1938

KALMÁR A.: Az énlaki rovásírás,. Magyarország, 1916- 329, szám

KASSAI WALTER A.: Adatok a Margit-sziget művészettörténetéhez. - Magyar Történelmi Szemle 2 (1971) 67-88

KÉKI B. - KÖPECZI BOCZ I.: Az írás története. Budapest, év nélkül

KÉMENES A.: Székely rovásírás és a tulajdonjegyek. - Budapest, 1914

KÉMENES A.: Tászoktetői leletekről (Csik vármegye, Ditró határa) Arch. Ért. 1914

KÖRÖSI CSOMA TÁRSASÁG: Rovásíráskutató csoport Los Angelesben. Magyar Őskutatás, 1972, 3. szám

KRAMER, S. N.: History begins at Sumer. - Garden City-New York, 1959

KUN B.: Egy XVIII. századi rovásírásos ábécé. - Magyar Nyelv, 33 (1937) 251

KUZNECOV, V. A.: Nadpiszi Kumarisnkogo gorodiscsa, - Szovjetszkaja Arch. 1963.

LABAT, R.: Manuel d'épigrahie akkadienne. - Paris, 1948

LÁSZLÓ GY.: A népvándorláskor művészete. - Budapest, év nélkül

LÁSZLÓ GY.: A honfoglaló magyar nép élete, Budapest 1944

LÁSZLÓ GY.: Az "Attila-kincs" és a Szent László legenda. - Népszava, 1973 szept. 8

LÁSZLÓ GY.: Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről. - Folia Archeologica. Evf. 1957

LÁZÁR, gróf M.: A gróf Lázár-család. - Kolozsvár, 1858

LELKES, G.: Magyarok az ékírás felderítésénél. Magyar Őskutatás 1971. 1. szám

LELKES, G.: Magyarok a mayák nyomában. - Magyar Őskutatás (kézirat részlet) 1970

LENORMANT, F.: Histoire ancienne de 1' Orient. Kilencedik kiadás, Paris 1888

LIGETI, L.: Az ismeretlen Belső-Ázsia. Budapest "a könyvnyomtatás 500. évében"

LIGETI, L.: A kazár írás és a magyar rovásírás. - Magyar Nyelv 23 (1927)

LIGETI, L.: Újabb magyar rovásírásos "emlékek". - Magyar Nyelv, 21 (1925) 218-19

LIGETI, L.: A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje. - Magyar Nyelv. 21 (1925) 50

MAGYAR A.: Magyar rovásírás. - Warren, Ohio- 1961

MAHIEU de J.: "Le grand voyage du dieu-soleil" - Paris, 1971 és német kiadása: "Des Sonnengottes Todeskampf" Tübingen, 1973.

MAKKAY.J.: The Tartaria Tablets. - Orientális, Roma, 37 (1968)

MAKKAY.J,: The late Neolithic Tordos group of signs. - Alba Regia - Székesfehérvár, Annales Musei Stephani Regis 10 (1969)

MARQUART, J.: Chronologie der alttürkischen Inschriften. - Leipzig, 1898

MARQUART, J.: Historische Glossen zu den alttürkischen Inschriften. - Wiener Zeitsch. für die Kunde des Morgenlandes 12 (1898) 157-200

MASON, W. A.: A History of the Art of Writing. - New York, 1920

MAVRODINOV, N,: Remarques sur les inscriptions du trésor de Nagyszentmiklós. - Bulletin de la Soc. Hist. Bulgare, 1939

MAVRODINOV, N.: La trésor protobulgare de Nagyszentmiklós. - Byzantinoslayica, 1948

MELICH J.: Néhány megjegyzés a székely íráshoz. - Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925

MÉSZÁROS GY.: Rovásírásos kun nyelvemlékek. - Népünk és Nyelvünk, 1936.

MÉSZÁROS GY.: Magyarországi kun nyelvemlékek. - Budapest 1914

MÉSZÁROS GY.: A nagyszentmiklósi kincs egyik áltörök felirata. - Népünk és Nyelvünk. - 1938. 1-18 old.

MÉSZÁROS GY.: A Nagy-Szent-Miklósi kincs rovásos feliratainak megfejtése. Budapest, - Ethnographia 26 (1915) 1-25 old.

MÉSZÁROS GY.: Jazyg nyelvemlék Magyarországon. - Népünk és Nyelvünk. 1938

MLADENOV, St.: Zur Erlaerung der sogenannten Buela-Inschrift des Goldschatzes von Nagy-Szent-Miklós-, Ungarische Jahrbücher. 1927.- 331-337

MODI J. J.: Mi volt a hunok vallása?- Magyar Őskutatás 1971. 6. szám

MOLDOVÁN, G.: A latin, Cyrill, dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál. Budapesti Szemle, 1887, 52. füzet

MOLNÁR G.: - HEGYI M.: Négy hágó szikla-vadonában. - Budapest, 1970

MOORHOUSE, A. C.: The triumph of the Alphabet - A History of Writing. New York. -1960

MORFOVA, Z. R.: Natpis pri Sitovo. - Plovdir 2 (1950) Sofija

MÖTELFIND, H.: Der Schatzfund von Nagy-Szent-Mikiós, Komitat Torontál, Ungarn. Ungarische Jahrbücher 5 (1925), 364-391

MUNKÁCSI B.: Problem der Szekler Runenschrift. - Keleti Szemle Évf. 15

MUSNAI L,: Székely rovásírásos emlékek. - Magyar Nyelv, 32 (1936) 229-233

NAGY, G.: Butául Zoapan - Buila Zoapan Archeológiai Értesítő Évf. 1908

NAGYFALUSSY L.: A Kecskemét városi múzeum egy rejtélyes felirata. - Kalocsai Kollegium Értesitője 52. szám, 1936

NAGYFALUSSY L.: Ógörögbetűs feliratok az alföldi sírleletekben. - Kalocsai S. J. - Szent István Gimnázium Értesítője 1940-41

NEGYESY L.: Coniectura a konstantinápolyi rovásírásos emlékekhez. - Ethnographia 26 (1915) 159-160

NEMES Ö.: A székely írás. - Magyarország és a Nagyvilág., 19 (1882) 48. szám

NÉMETH GY.: A csíkszentmihályi felirat. - KCsA. II. (1932) 434-436 old.

NEMETH GY.: A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat. - Magyar Nyelv, - 41 (1945), 11-14 old.

NÉMETH GY.: A magyar rovásírás. - A Magyar Nyelvtudományok Kézikönyve. II. sz. Budapest, 1934. - 1-32 old.

NÉMETH GY.: Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. I. - Die Sprache der Petschenegen und Komanen, II. Die ungarische Kerbschrift. - Budapest, 1932

NÉMETH GY.: A nagyszentmiklósi kincs felirata. - Magyar Nyelv, 1932. - 65-85 old.

NÉMETH GY.: Az "Attila-kincs" feliratainak ügye. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1916. - 419-422 old.

NÉMETH GY.: Die köktürkischen Grabinschriften aus dem Tale des Talas in Turkestan. - KCsA. II. (1926-1932),- 143-143

NÉMETH GY.: A nagyszentmiklósi feliratokhoz. - Egyetemes Philológiai Közi. 1915

NÉMETH GY.: Thomsen a nagyszentmiklósi kincs feliratáról. Egy. Phil. Közi. 19 37

NÉMETH GY.: A régi magyar írás eredete. - Nyelvtudományi Közlemények, 3937

NY BERG, H. S.: L'inscription pehlevie d'istanbul. - Byzantion 38 (3968), 332-122 old.

ÖDÖNFY L.: A magyar-székely rovásírás legfőbb szabályai. - Budapest 3924

PAIS, D.: "Derzs apa-pap" - Magyar nyelv 28 (1932)

PAIS D.: A székelyderzsi rovásírásos tégla kora. - Magyar Nyelv, 58 (1952)

PAIS, D.: A konstantinápolyi rovásirat x jeléről. - Magyar Nyelv, 31 (1935)

PARROT, A.: Sumer, - München, 3962

PATAKY L.: "Aranyba vert dísztávirat" (Pailag L. intervjuja) Ifjúsági Lap

PATAKY L.: A Margit-szigeti romfelirat megfejtése.(Intervju: Sinka F.)Új Ember - 1967 jun. 31 és Hétfői Hírek 1965 jan.

PÉTERFALVY J.: Besszarábiai avar rovás egy barlangtemplom falain. - Magyar Őskutatás, 1972. 3. szám

POPOVIC, V.: Une civilisation égéo-orientale sur le moyen Danube. - Revue Archéologique. - Tome II. 1965

PRŐHLE V.: A sumérok nyelve és írása. - Magyar Őskutatás, -1971. -251-267 old.

PUMPELLY, R,: Exploration in Turkestan. - Prehistoric Civilisation of Anau. - Washington, 1908

PÜSPÖKI NAGY P.: A Felső-Szemerédi rovásemlék. - Irodalmi Szemle (Bratislava) 3968

RADLOFF, W.: Alttürkische Studien. - Bulletin de 1' Acad, Imp. des Sc. St. Petersburg

RADLOFF, W.: Die alttürkische Inschriften der Mongolei. - St. Pétersbourg 1894

RADOLESCU, A.: Un document proto-roumain a Capidava. - Dacia, N. S. 15 (197 0)

RAMSTADT, R.: Die Inschrift des Grabsteins am Suzdi. Journ. de Soc. Fin. Oug. 1913. -

RAMSTADT, R.: Zwei uigurische Runenschriften

RÉTHY L.: Az úgynevezett hun-székely írás. - Arch. Értesitő, 1888

RÓMER F.: A Felsőszemerédi templom felirata. - Magyar Sión 3 (1864)

ROSKA M.: Figurális díszű őskori cserép Kisbácsáról (Kolozs-megye). Fol. Arch. 1939.

ROSKA M.: A Torma Zsófia-gyűjtemény az Erdély Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában. - Kolozsvár, 1941

ROST, L. J.: Sumerische Kunst, - Leipzig, 1966

ROZGONYI R. R.: Az írásrendszerek kialakulása. - Los Angeles 1972. -Kézirat.

SČSERBAK, A.M..-Les inscriptions inconues sur les pierres de Khumara (au Caucasa du Nord) et le problème de l'alphabet runique des Turcs occidentaux. - Acta Orien-talia (Budapest) 15 (1962), 283-290

SČSERBAK, A. M.: Néhány sző a Don-vidékén talált runikus feliratok olvasásának módozatairől. - Szovjet Régészet 10 (1955), 124-137

SCHEDEL A.: Új szempontok a Duna-medence vízrajzi vonatkozású, ókori földrajzi nevei eredetének kutatásához. - Magyar Őskutatás , 1971. 5. szám

SCHRAEDER, H. H.: Zur Beschriftung des Schatzfundes von Nagy-Szent-Miklós,. - Ungarische Jahrbücher 5 (1925)

SCHWARTZ, G.: Initia religionis Christianae inter Hungaros Ecclesiae Orientális adserta. - Hallae-Magdeburg. - 1740

SEBESTYÉN, GY.: Rovás és rovásírás. Budapest, 1909

SEBESTYÉN GY.: A nagyszentmiklósi kincs feliratairól. - Egyetemes Philológiai Közlöny, 1918. - 78-81

SEBESTYÉN GY.: A magyar rovásírás eredetéről. Nyelvtudományi Közlemények, 1918

SEBESTYÉN GY: Rovásírásos nyelvemlékek. - Emlékkönyv Szily Kálmánnak. Bp. 1918.

SEBESTYÉN GY.: Kritikai tévedések a rovásírás körében. - Századok 51(1917)

SEBESTYÉN GY.: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Bp. 1915., IV - 173 old.

SEBESTYÉN GY. ; Megjelent-e Telegdi Rudimentája Leidenben ? Ethnographia, 1915

SEBESTYÉN GYULA: Újabb glosszák a konstantinápolyi rovásírásos emlékekhez. Ethnographia 25 (1914), 1-23 és 65-80

SEBESTYÉN GY.: Telegdi János 1598-iki Rudímentájának hamburgi és marosvásárhelyi kézirata. - Magyar Könyvszemle, - 11 (1903), 247-280

SEBESTYÉN K.J.: Székelyrovásos bejegyzés a brassói magyar evangelikus egyház jegyzőkönyvében. - Erdélyi Múzeum 50 (1945)

SEBESTYÉN Cs. K.: A székelyderszi rovásírásos tégla kora. - Magyar Nyelv, 1952.

SINKO F.: Kötöny megfejtett síremléke (?) Intervju Pataky Lászlóval. Új Ember, 1967 VI. 11. szám

STEIN, A.: An archeological Tour in Wazaristan and Northern Baluchistan. - Memoirs of the Archeological Survey of India. - 37 (1929)

SUPKA, G.: A nagyszentmiklósi kincs feliratairól. - Arch. Értesítő, 1917.

SUPKA G.: A nagyszentmiklósi kincs revíziója. Arch. Értesítő, 1915.

SUPKA G.: Zur Herkunft der Tierschale von Nagy-Szent-Miklós. - Strzygowszki Emlékkönyv. Wien-Jiellerau 1923

SUPKA G.: Das Raetsel des Goldfundes von Nagyszentmiklós. - Monatshefte für Kunstwissenschaft 9(1916), 13-24

SURÁNYI I.: Az örmény Sat-Enik és a magyar Emese-monda. - Magyar Történelmi Szemle 1 (1970) 23-33

SURÁNYI I.: Magyar tisztségnevek két gruziai feliratban. - Magyar Történelmi Szemle, - 2 (1971), 157-179

SZABÓ J.: (Fénykereső) A csíkszentmiklósi templomon lévő régi felírásról. Tudományos Gyűjtemény 1840, IV. kötet

SZABÓ K.: Az énlaki egyház ős székely betűkkel irt fölirata. - Kolozsvár, T 64

SZABÓ K.: A régi hun-székely írásról. Budapesti Szemle, 1866

SZAKONYI v.I. V,: A halálraítélt legrégibb magyar rovásírás emlék, a "Margit-szigeti rovásfeliratos kő" , - Amerikai Magyar Élet, 1965 dec. 8

SZEPESSY G.: A nagyszombati "Vinland-térkép" - Magyar Történelmi Szemle, 1972.

SZEPESSY G.: Etruszkok és magyarok. - Magyar Őskutatás, 1971. 2. szám

SZIGETHY 8.: Rovásírás a bögözi freskón. - Erdélyi Múzeum 35 (1930)

TAGLIAVINI, C.: Luigi Ferdinande Marsigli e la serittura "runica"dei siculi di Transilvania. - Bologna, 1930

THOMSEN, V.: S. Stein' s manuscripts in turkish "runic" from Miran and Tun Huang. -JRAS. London 1912.

THOMSEN, V.: Ein türkische "Runen-Schrift" aus Turfan. Sitzungsberichte, 1910

THOMSEN, V.: Une lettre méconnue des inscriptions de l'lénisséi. - journal de la Soc. Finno-Ougrienne 30 (1913)

THOMSEN, V.: Alttürkische Inschriften aus der Mongolei. - Zeitschrift der Deutschen Morgenlaendischen Gesellschaft 78 (1934) 121-175

THOMSEN, V,: Inscriptions de l'Orchon. - Mémoires de la Soc. Finno~Oug. 5 (1896) THOMSEN, V.: Turcica. - Helsigfors, 1916

TODOROVIĆ, J,: Writer, signs in the Neolitic culture of Southeastern Europe. - Archeológia Jugoslavica, Beograd, 10 (1972)

TODOROVIĆ, J.: Banjica, naselie vincaske kulture. - Beograd, 1961

TOLSTOV, S. P. - LIVSHITZ, A. B.: Deciphrement and Interpretation of the Klnvarezmian Isncription from Tok Kala. Acta Anatique, - 12 (1964)

TSERETELI, G.: Die Bilinguis vom Mzcheta. - Bulletin of the Marr Institute. Tiflis.1941

VÁMBÉRY A. ; Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei und Sibériens. - Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 12 (1899)

VÁSÁRY I,: A rovásírás kutatás ma, - Magyar Híriap, 1974 január 26

VÁSÁRY I.: A török és magyar rovásírás. - Élet és Tudomány 1973

VASIĆ, M.M.: Preistoriska Vínca. - 1972

VLASSA, N.: Chronology of the Neolitic in Transylvania in the Light of the Tartaria settlements stratigraphy. - Dacia, 7 (1963)

WEULE, K.: Vom Kerbstock zum Alphabet. - Stuttgart, 1915

WLADÁR R,: A nagyszentmiklósi kincslelet feliratainak megfejtése. - Budapest, 1921

ZAKARIÁS J. és FÁY D. Délamerikai misszionáriusok úti levelei. Föld. Közi, 1910

ZAMAROVSZKY V,: Kezdetben volt Sumér, Bratislava-Pozsony, 1966

ZSUFFA S. ; A magyar nyelv nyelvrokonai. - Budapest, 1942

fa_er_2-344

fa_er_1-348

 

Számításműszaki szerkesztő jegyzetei:

Fehérné, Walter Anna, Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg.

E mű számításműszaki átszerkesztése három kihívást jelentett: Az egyik a számításműszaki betűrendszerek alkalmazása, ami lehetővé teszi úgy a szavak illetve a szöveg szakaszok számító keresését, mint a szövegszerkesztők többi képességei hasznosítását. A második a betűköz előny-hátrány egyensúlyozása. Valószínűnek tartható, hogy a szerző helyenként a szövegek olvashatósága illetve kiemelése érdekében ritkította a betűket, ami viszont eleve kizárja a szavak keresést. A betűritkítás előnyeit és hátrányait az átszerkesztő az ekként betűzött szövegek kiemelésével próbálja egyensúlyba hozni. A harmadik a szövegközben megjelenő de számításműszaki betűrendszerben nem létező betűk és jelek hiteles átadása. E három, egymást néha kölcsönösen kizáró igény szükségessé tette a számításműszaki betűrendszerben nem létező betűk illetve a rajzolt jelek beillesztését a sorok közé ott ahol a szöveg jelrajzokat is tartalmaz - csoportosítva ott, ahol sűrűn előfordulnak. Ezek a szövegképek, bár alakban megszakítják a szöveget, tartalmilag összekapcsolódnak a szöveggel.

E két kötetre fölosztott könyv eredeti fénymásolata betűképolvasó (OCR) és magyar szótárt is alkalmazó program segítségével lett átszerkesztve számításműszaki használatra. A program fölismeri a betűk és szavak többségét, és jelzi az olvashatatlan vagy érthetetlen betűket és szavakat, melyek kijavítását a használóra "bízza". A használó - ebben az esetben, ezen szerkesztő - viszont nem nyelvész, tehát csak dilettánsként képes a "rábízott" olvashatatlan vagy érthetetlen betűkkel és szavakkal megbirkózni. Az olvasható de érthetetlen szavak megmaradtak eredeti OCR-"olvasott" alakban, melyekhez (a szerkesztő szerint) e szavak helyes betűzése szögletes zárójelben [...] hozzá lett adva. (A szögletes zárójelek kizárólag ekként szerepelnek itt: E kizárólagos kezelés megkönnyebbíti e mű esetleges lektorálását egy szövegszerkesztő segítségével, mely minden ekként megjelölt szakaszt a szögletes zárójel kereső kulccsal megtalál.) Az eredetileg szögletes zárójelek itt kapcsos zárójel {...}-re lettek átszerkesztve.

A szövegben előforduló "Szerk" megjelöléssel ellátott jegyzetek nem ezen szerkesztő hozzáadásai, hanem a könyv anyagához tartoznak.

E könyv XI. része, "Felhasznált irodalom és források", a második kötet végén jelenik meg. A kötetek teljessége érdekében ez a rész itt mindkét kötet végére be lett szerkesztve. Hasonlóképp, a teljes tartalom át lett szerkesztve a kötetek végéről mindkét kötet elejére. A "ZÁRÓSZÓ" a "Felhasznált irodalom és források" végéről át lett szerkesztve a X. rész végére.

Fehérné, Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet PDF akta (13.7Mb)


« Prev Next

Megnyitva 50027 alkalommal

Hozzászólás   

#3 még egy segítség:vándor 2013-12-30 13:37
#2 Belgium, Andenne/5300lajos 2013-12-30 00:18
csak kettot ;

- az Egyház sehol sem tiltotta meg azt, hogy amikor egy nép fölvéve a kereszténységet megtartsa saját írását

- a tudomásom szerint egyetlen tárgyi bizonyítékunk nincs (jelen pillanatban), hogy Arpádék használták volna a rovásjeleket. Pedig ezek használtak voltak a K-M -ben már a VII. sz. -tól (szarvasi csonttutartó; nagyszentmiklósi aranyedények ...). Az egyedüli rovásos szövegecske, melyet egy honfoglaló sírjában találtak, nem értheto magyarul ...
ezen elobbi alapján azt kell mondjuk, hogy Arpádék nem voltak magyarok (ugyanis nem magyarul beszéltek) és így a székelynek mondott rovás elé, nem szabad a magyar szót tennünk (tehát az egy "magyar rovás" helytelen, nem létezo) ...
vagy a magyarazonosságot kell áttennünk a befogadók javára ...

- egy harmadikat ráadásként; a IX. sz. végén bejött népség (hogy az honfoglalt, vagy sem) a maga 10-15 % -ával nem tarthatta fenn nyelvét. Ezért a nyelvünk, amelyet ma magyarnak nevezünk, nem
a magyaroknak nevezettektol jön, hanem az ezeket
befogadó, akkor avaroknak nevezett néptol ...
+1 #1 2440 SzázhalombattaPetrás Magda 2013-06-03 15:44
Tisztelt Címzett!

Az alsósófalvi számadóbot valóságát szeretném igazolni, ha szóban is.
Édesapámtól tudom, aki 82 éves, hogy dédapám testvére Petrás Mihály még az ő gyerekkorában is róvásbetűkkel írt, mert más betűket nem ismert, és mint major sok mindent számon kellett tartani az állatokkal és tulajdonosaikkal kapcsolatosan.
A cikkben szereplő Petrás János az én ükapám dédapja lehetett, aki 1910 halt meg és fejfája a sófalvi házunk közelében levő Lukács-féle temetőben ma is megtekinthető. A mesterség fiúról fiúra szállt, mert az én nagyapám is major volt, folytatva az ősi mesterséget.

Üdvözlettel:
Petrás Magda

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások