20240329
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2012 május 11, péntek

15.34. 1956 kronológiája

Szerző: MVSZ

Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc megismeréséhez és megértéséhez szükséges megismerni azokat a politikai és történelmi eseményeket, melyek annak előzményei voltak.

Magyarok Világszövetsége — Magyarságtudományi Füzetek

1955 - A szovjet hadsereg kivonul Ausztriából. Ekkor előttünk, magyarok előtt is felcsillant a szovjetektől való felszabadulás lehetőségének reménye, de a Varsói Szerződés megkötése megakasztotta ezt a folyamatot.

1956. február - A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa, amelyen Hruscsov nyilvánosságra hozta Sztálin politikai bűneit. Ez a kongresszus ismét felvillantotta az elszakadás lehetőségét. Magyarországon a kommunista ifjúsági szervezet vezetőségéből megalakult a Petőfi Kör. A Petőfi Körben tevékenykedő fiatal kommunisták is előhozakodtak a Magyarországon Rákosiék által elkövetett politikai bűnökkel.

1956. július 18. - Moszkva leváltja Rákosi Mátyást a kommunista párt éléről, és helyére Gerő Ernőt helyezik. Gerő másnap az ávósok segítségével deportáltatja Rákosit Moszkvába.

1956. október 6. - A koncepciós perben 1949-ben halálra ítélt és kivégzett, volt kommunista belügyminiszter, Rajk László újratemetése. Jeltelen sírját jelentős katonai erőkkel kutatták fel a gödöllői patkókanyar árkában, ahonnan a Kerepesi úti temetőbe szállították. Az újratemetésén becslések szerint 150.000-en vettek részt.

1956. október 13. - Nagy Imrét visszaveszik a kommunista pártba. Előzményként tudni kell, hogy a Petőfi körösök Nagy Imrét szerették volna maguk között látni, ezért tavasszal és nyáron többször is felkeresték. A látogatók között Kádár János is többször jelen volt, de később nagy meglepetést okozott, mert június 7-én Nagy Imre 60. születésnapján nem jelent meg.

1956. október 15. - Magyarország legfőbb vezetői Belgrádba utaznak Titóhoz. Előzmény: a szovjetek, enyhülést mutatva kibékültek Titóval, és Szocsiban Gerőt arra utasították, hogy a magyar kommunista párt indítson küldöttséget Belgrádba. Ez a pártküldöttség 1956. október 15-én el is indult. A küldöttségnek tagja volt Kádár is, aki néhány nappal korábban érkezett haza Kínából, és akit a moszkvai átutazása során a szovjet vezetők kitüntető figyelmességgel láttak vendégül.

Szeged, 1956. október 16. - Az egyetemisták spontán nagygyűlésén megalakítják a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (ME-FESZ), és elhatározzák az október 20-i nagygyűlés megszervezését. Az ülést Kiss Tamás, e kötet egyik szerzője vezeti.

Varsó, 1956. október 17-20. - Moszkva mindenáron meg akarja akadályozni, hogy Wladyslaw Gomulka, korábban bebörtönzött lengyel vezető visszatérjen a kommunista párt élére. Szovjet csapatokat indítanak Varsó felé. A hazafias beállítottságú lengyel hadsereg ellenáll, és október 18-án Varsó körül stratégiai pontokat foglal el. Diákok és munkások tüntetnek október 18-ról 19-re virradóra: ha kell fegyverrel is megvédik Lengyelországot. 19-én reggel Hruscsov szovjet partfőtitkár küldöttség élén Varsóba repül (vele volt Molotov, Kaganovics, Mikojan, Zsukov, Konyev), hogy a lengyel politikai vezetést megregulázza. Drámai feszültségű tárgyalások folynak, és miután a lengyel haderő bekeríti a Varsó felé haladó szovjet erőket, azoknak Hruscsov visszavonulási parancsot ad. Gomulka október 20-án mondja el híres beszédét, és másnap első titkárrá választják

A Varsóba tervezett szovjet katonai puccs ellen, és a testvéri lengyel néppel való szolidarizálás jegyében hirdették meg a budapesti egyetemisták október 23-ra, a Műegyetemről a Bem szoborhoz menetelő tüntetést, amely az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc kirobbanásához vezetett.

Szeged, 1956. október 20. - A szegedi egyetemisták nagygyűlése, amelynek hanganyagát a helyszínen jelen levő rádió jóvoltából megőrizte az idő. A szegedi egyetemisták követelései bejárták az ország többi egyetemét is. Marosán György, aki ezekben a napokban a kommunista párt első számú, itthon tartózkodó vezetője, bejelenti: ha tűzparancsot kap, Szegedre utazik és rendet teremt.

Budapest, 1956. október 22., este - A Budapesti Műszaki Egyetemen a kommunista párt irányításával kezdődött egy nagygyűlés, amelyen megjelenik Apró Antalné, a XI. kerület párttitkára is. Kiss Tamás ismerteti a három nappal korábbi szegedi nagygyűlés által megfogalmazott követeléseket, amelyek beépültek a műegyetemi nagygyűlés ideje alatt, de attól függetlenül, az egyetemisták elkészítette 16 pontos követelésbe. A jelenlévő kommunista vezetők akarata és tiltakozása ellenére, az egyetemisták kitartottak 16 pontos követelésük mellett. A16 pontos követelés szövegét kinyomtatták és reggelre Budapest nagyüzemeibe is eljuttatták. Ebben a röpcédulában kérték fel az egyetemisták a magyar munkásokat, hogy az október 23-án délutánra tervezett tüntetésen támogassák őket. A sokszor meggyalázott magyar népben olyan nagy volt a vágy a tisztességes emberi életre, hogy egyetlen hívó szóra a tüntetők közé állt, nem gondolva arra, hogy ez magyarellenes provokáció is lehet, mert a nép indokai a forradalom melletti kiálláshoz olyan igazságosak voltak, hogy érveikkel együtt söpörtek el minden hamis ügynököt. A műegyetemen jelenlévő kommunista vezetők már ekkor, október 22 éjszakájának folyamán arra kérték a jelenlévő Vásárhelyi Miklóst, hogy hívja oda Nagy Imrét. De Nagy ekkor még nem tett eleget a felkérésnek.

1956. október 23. - Kapisztrán Szent János halálának 500. évfordulója

Katonapolitika: A Moszkvai Hadtörténeti Levéltárban újból titkosított dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a Vörös Hadsereg az 1956. október 23. körüli napokban azt a feladatot kapta, hogy óriási fegyveres erővel titokban rohanja le és foglalja el Nyugat-Európát. Ennek a tervnek a végrehajtását akadályozta meg az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc, mert a forradalom hírére az egész világ Magyarországra figyelt, Magyarország területe hadszíntérré változott és a lerohanó katonai akciót immár nem lehetett végrehajtani.

Debrecen, délelőtt - Tíz óra körül a Kossuth Lajos Egyetem előtti téren tízezernél is több egyetemi hallgató gyűlt össze, akik követeléseiket húsz pontba foglalják, amelyet azonnal sok ezer példányban sokszorosítanak. Október 23. nagy eseményei itt, a kálvinista Rómában kezdődnek A város utcáin hömpölygő tömeg - egyetemisták és munkások - itt kiáltják először, hogy "Ruszkik haza" itt zengi először tízezres tömeg "A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk"

1956. október 23., déli órák - Hazaérkeznek Belgrádból a legfőbb politikai vezetők A vonat a déli órákban gördült be a Nyugati pályaudvarra, a kommunista vezérkar a pályaudvarról egyenest az Akadémia utcai pártközpontba ment, és összehívták a Központi Bizottságot. Szigorú őrizet és zárt ajtók mögött kezdték tárgyalni az utcai eseményeket. A félnapos tárgyalás semmiféle megoldást nem eredményezett. A belügyminiszter napközben hol betiltotta a tüntetést, hol meg engedélyezte. A hírek hallatára a lakosság egy része az utcára sietett és a tüntetők közé állt.

Budapest, 14 óra - Több tízezres tömeg vonul Budán a Műegyetemről a Bem-szoborhoz, Lengyelországgá szolidarizálni. A Bem-szobornál Veres Péter, az Írószövetség elnöke ismerteti az írók kiáltványát, majd Zbigiew Herbert lengyel író szól a tömeghez. Közben az egyetemisták 16 pontját osztogatják a tüntetőknek. Bessenyei Ferenc elszavalja Petőfi Sándor költeményét, a Nemzeti Dal-t. A tüntetők kivágják a piros-fehér-zöld lobogóból a kommunista címert, és megszületik az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc szimbóluma, a lyukas lobogó.

Ezzel egyidejűleg a pesti oldalon, a Petőfi-szobornál gyülekeznek egyetemi hallgatók és a hozzájuk csatlakozó tüntetők. Itt Sinkovits Imre szavalja a Nemzeti Dal-t. Itt is osztogatják a sok tízezer példányban kinyomtatott 16 pontot, amely a forradalom elfogadott programja lesz, és amely Nagy Imrét követeli az ország élére.

Budapest, 20 óra körül - Vásárhelyi Miklós unszolására Nagy Imre megérkezik az Országházba. Az elvtársak valósággal kituszkolják az erkélyre, hogy szóljon a többszázezres tömeghez, amely az ő nevét skandálta, őt kérte az ország élére. "Elvtársak!" - szól Nagy Imre. "Nincs többé elvtárs!" - válaszol a tömeg. Nagy Imre meglepődik és visszalép a terembe, ahonnan újból kituszkolják. "Barátaim!" - szól újból a tüntetőkhöz, akik ezt a megszólítást fogadják, ám a beszéd tartalmát kevésbé. Hiába inti őket Nagy Imre arra, hogy térjenek haza otthonaikba, hiába beszél a pár órával előbb még elismert 1953-as reformjai szellemében, a készülődő forradalomnak ez már nem elég.

Budapest, 21 óra (moszkvai idő szerint 23 óra) - A szovjet Honvédelmi Minisztérium riadókészültségbe helyez öt hadosztályt: kettőt Magyarországon, kettőt Kárpátalján és egyet Romániában, a magyar határ mellett. Történik mindez fél órával azelőtt, hogy Budapesten eldördülne az első fegyver, és két és fél órával azelőtt, hogy Budapesten a forradalmárok visszalőnének. Ezzel egyidejűleg még négy repülőhadosztályt, egy-egy vadász- és egy-egy bombázó hadosztályt is riadókészültségbe helyeznek, kettőt Kárpátalján és kettőt Magyarországon - összesen 159 vadászgépet és 122 bombázót!

Budapest, 21.35 óra - 300-400.000 tüntetők részvételével, félelmetes, döbbent csendben ledől a nyolc méter magas Sztálin-szobor.

Ezzel egyidejűleg a Bem térről, a Kossuth térről tüntetők tömegei érkeznek a Magyar Rádió székháza elé, azzal a szándékkal, hogy a rádió olvassa be a Műegyetemen előző este elfogadott 16 pontot. Ehelyett este 8-kor Gerő Ernő beszédét közvetítették, aki a tüntetést soviniszta megnyilvánulásnak nevezte. A Magyar Rádió székháza előtt tüntető fegyvertelen tömegre, a rádió őrzésére kivezényelt ÁVO-sok tüzet nyitnak.

Budapest, kb. 23 óra - A tüntetők fegyverhez jutnak, és a rádiónál visszalőnek. Ebben a pillanatban válik a tüntetés forradalommá. Ezzel kezdetét veszi az 1956-os Magyar Forradalom. A hajnalig tartó tűzharc során a tüntetők beveszik a Magyar Rádió székházát. A teljesen szétlőtt épületből a rádió az Országházba költözik. Október 30-án az új, Szabad Kossuth Rádió önkritikával kezd, és bevallja bűneit, Örkény István sorait olvasva fel: "A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon."

A tüntető tömeg megostromolja a Szabad Nép (későbbi Népszabadság) szerkesztőségét a mai Blaha Lujza téren. Ide, a Rákóczi út és a nagykörút kereszteződésébe vontatják a Sztálin-szobrot, ahol a tüntetők darabokra tépik, és széthordják a világba.

1956. október 24

Éjfél után - a két Kárpátalján riadókészültségbe helyezett szovjet hadosztály átlépi a szovjet-magyar határt, és Nyíregyházán keresztül Debrecenbe, Jászberénybe és Szolnokra vonul.

Hajnali 2 órakor - a Magyarországon állomásozó két szovjet hadosztály bevonul Budapestre, és a város utcáin összetűznek a felkelőkkel. Ebben a pillanatban a forradalom szabadságharccá válik. Ettől a pillanattól már 1956-os Magyar Szabadságharcról beszélhetünk. A forradalom tehát mindössze három órán át, 1956. október 23-án 23 órától, 1956. október 24-én 2 óráig tartott.

Hajnali 4.15 órakor - egy szovjet hadosztály átlépi a román-magyar határt, egy ezredet hátrahagy Szeged felvigyázására, és 9.20 órakor eléri Kecskemét körzetét.

Történik ez a hadüzenet nélküli fegyveres invázió egy olyan államba, amelyet a Varsói Szerződés szövetségessé tesz.

Kirívó az a különbség is, ahogyan pár nappal korábban a lengyel hadsereg viszonyult a bevonuló szovjet csapatokhoz. Magyarország pár óra alatt bekövetkezett, egyetlen puskadörrenés nélküli lerohanása azért volt lehetséges, mert a honvédség teljes parancsnoki kara behódolt a szovjet kommunista vezetésnek.

Hajnalban - Az éjszaka folyamán Nagy Imre átmegy az Országházból az Akadémia utcai pártközpontba, ahol megalázóan kezelik, de a népakarat elől kitérni nem tudva a párt Központi Vezetése beválasztja a Központi Bizottságba valamint a Politikai Bizottságba, és miniszterelnökké nevezi őt ki.

Reggel 8 óra - Nagy Imre miniszterelnökké választását reggel 8 órakor a tüntetők által elfoglalt Rádió mondja be, majd 9 órakor a szovjet csapatok megérkezéséről is tájékoztat.

1956. október 25., a Véres csütörtök - Budapesten az Astoriánál -ma is élő szemtanúk beszámolója szerint - provokátorok biztatják a forradalmi cselekményekből lassan ocsúdó embereket, hogy vonuljanak a Kossuth térre, és követeljék a kommunista vezetők távozását a hatalomból. Hatalmas tömeg kerekedik, amellyel menet közben szovjet harckocsik is fraternizálnak. Harmincezer ember énekli a Himnuszt a Kossuth téren, amikor a környező épületekről gépfegyvertűz zúdul rájuk. Ezer halott, és több ezer sebesült. Az évszázad magyar történelmének legsötétebb napja. A tűzparancsot a teljhatalmat kért és kapott Apró Antal adta, aki Gyurcsány Ferenc feleségének a nagyapja. Kéri Edit, 1956-os elítélt húsz éves kutató munkával azonosította 195 gyilkos nevét, közülük 56-nak fényképét is közzétette könyvében - Kik lőttek a Kossuth téren '56-ban? -mindeddig következmények nélkül. A Véres csütörtök az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény, amely sohasem évül el.

Az október 25-én Szolnokról Budapestre érkező szovjet vezetők, Mikojan és Szuszlov leváltatják Gerőt a párt éléről és Kádár Jánost nevezik meg helyette.

1956. október 26.

Budapest - Maléter Pál ezredes, a Kilián laktanya parancsnoka kijelentette, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni. (Ezzel szemben a halálos ítélettel végződő Nagy Imre perben azt vallja, hogy harcolt a forradalmárok ellen). Több kommunista vezető a pártközpontban kijelenti, hogy nem hajlandó az eseményeket ellenforradalomként elfogadni, és fegyverszünetet követel.

Mosonmagyaróvár - Sortűz békésen tüntető magyarok ellen, több mint száz halottal. A sortűz leírhatatlan hatást váltott ki. A város lakói a halottasházakba tódultak, hozzátartozóikat keresve. A tüzet vezérlő Dudás István, a határőrlaktanya parancsnoka a népharag elől Csehszlovákiába menekült. A kilencvenes években ellene folytatott perben az elsőfokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság három év fegyházra ítélte, de a büntetés végrehajtását egy 1993-as kegyelmi rendelet lehetetlenné tette. Három mosonmagyaróvári helyettesét a kegyetlen sortűz miatt felbőszült tömeg meglincselte.

Vatikán - II. Pius pápa enciklikát ad ki a forradalom támogatására, s a nyugati kormányoktól is üdvözlő nyilatkozatok hangzanak el. A Szabad Európa Rádió a tűzszünet elutasítására biztatja a felkelőket.

1956. október 27. - Nagy Imre új kormányt alakít, amelynek két kisgazda tagja is lett: Tildy Zoltán és Kovács Béla. A szovjet és a magyar katonai vezetők, látva a felkelők ellenállását, a tárgyalások mellett döntenek.

1956. október 28. - 28-ra virradóan Nagy Imre tűzszünetet rendel el, és rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomként beszél a történtekről. Bejelenti továbbá, hogy a szovjet csapatok kivonulnak az országból. További intézkedéseik között feloszlatják az ÁVH-t, és március 15-ét nemzeti ünnepnek nyilvánítják Bár a harcoknak nem mindenhol lett vége, ezt a napot a forradalom és szabadságharc győzelmének első napjaként jegyzi a történelem. Megalakult a Nemzetőrség, mint a forradalom kormányát szolgáló karhatalom.

1956. október 29. - Az éjszaka folyamán a legkompromittáltabb kommunista vezetők - Gerő Ernő, Hegedűs András, Bata István, Piros László, Andics Erzsébet, Berei Andor és Kovács István - szovjet repülőgépen Moszkvába menekülnek.

Moszkva, 1956. október 30. - A szovjet kormány nyilatkozatban jelenti ki, hogy hajlandó felülvizsgálni az egyes országokban tartózkodó szovjet csapatok ügyét.

Budapest, 1956. október 30. - A Köztársasági téri pártszékház előtt hatalmas tömeg gyülekezik, mert a hírek szerint ott tarják fogva a Budapest utcáin elfogott fiatal forradalmárokat. A pártszékház védelmét ellátó ávósok tüzet nyitnak a tömegre. Még a sebesültek ellátására érkező fehérköpenyes orvosokat, nővéreket is lövik. A pártszékház védelmére harckocsik érkeznek, ám azok nem a tüntetőket, hanem a pártszékházat veszik tűz alá. A tömeg megostromolja az épületet, és az összes elfogott ávóst és fegyveres kommunistát lelövik, illetve meglincselik. Összesen huszonhármat.

Budapest, 1956. október 30. - Nagy Imre ismét a Rádión keresztül szólt a felkelőkhöz. Híres rádióbeszédében elmondja, hogy megszűnik az egypártrendszer, a kormányzást az 1945-ös koalíciós együttműködés pártjai veszik át, és haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek a szovjet csapatok Magyarország területéről történő kivonulásáról. Változás történt a Rádióban is. Vezetését a forradalom támogatói vették át, kijelentve, hogy szakítanak az eddigi működéssel, és ezentúl nem hazudnak Úgy tűnt, a sok áldozatot kívánó forradalom nem maradt eredménytelen. Elérte célját, a nemzeti függetlenséget és a többpártrendszerű demokráciát. Mindezek után már csak a belső békét kellett helyreállítani: a harcok még mindig folytatódtak, még október 30-án délelőtt is történtek fegyveres összeütközések

Felsőpetény, 1956. október 30-31. - Az 1948 Karácsonyán letartóztatott és 1949-ben koncepciós kirakatperben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Mindszenty József bíboros prímás, 1953 óta a felsőpetényi Almásy-kastélyban volt házi őrizetben. Ezen a napon a közeli Rétság katonai parancsnokai a nemzetőrséggel egyetértésben, a Honvédelmi Minisztériummal és Tildy Zoltán államminiszterrel történt konzultáció után szabadlábra helyezik a prímást és döntenek másnapi Budapestre történő szállításáról. A harckocsi fedezettel induló konvoj parancsnoka Pálinkás (Pallavicini) Károly őrnagy, akit ezért a tettéért a bosszút lihegő Kádárrendszer később halálra ítél és kivégez.

1956. október 31. - Nagy Imre bejelenteti, hogy megkezdték a tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépésből. Ezzel egy időben azonban újabb szovjet csapatok érkeznek, körbezárják a repülőtereket. Nagy Imre ezt számon kéri a szovjet nagykövettől, és újabb bejelentést tesz Magyarország semlegességéről. Kádár János hitet tesz a forradalom mellett és megalakítja a Magyar Szocialista Munkáspártot, az MSZMP-t. Ekkor azonban már a szovjet oldalon áll, amiről senki nem tud. Közben az országban egyre több helyen felhagynak a sztrájkkal, fokozatosan felveszik a munkát. November 5-én már az egész országban indult volna a munka. A hétvége azonban nem várt eseményeket hozott.

1956. november 2. - Kádár János elárulja a forradalmat, és a tököli katonai repülőtérről Münnich Ferenc társaságában titokban Moszkvába repül. Szökéséről a kormány sem tud, amely két napon át keresteti.

1956. november 3. - Tito a jugoszláv nagykövetségre hívatja Nagy Imrét és társait azzal a csellel, hogy menedéket akar kínálni a menekülteknek Valódi célja azonban az volt, hogy rábírja a vezetőket a lemondásra és a Kádár-kormány elfogadására. Nagy Imre ezt határozottan elutasította.

Este a tököli szovjet parancsnokságra tárgyalni érkezik Maléter Pál honvédelmi miniszter. A KGB elnökének, Szeröv tábornoknak a vezetésével géppisztolyos katonák rontanak a terembe, és letartóztatják a magyar hadsereg vezetőjét.

1956. november 4. - Vasárnap hajnalban ágyúdörgés ébresztette Budapestet. Huszonöt szovjet hadosztály lerohanta Magyarországot. Hajnali 5 óra 20 perckor Nagy Imre tájékoztatta a lakosságot: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Mindszenty József bíboros prímás az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségén nyer menedéket, ahol tizenöt évig, 1971.szeptember 28-ig tartózkodik.

Szolnoki rádió, 1956. november 4. - A szolnoki rádióban elhangzott közlemény arról értesíti a hallgatókat, hogy megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány, amely a szovjet fegyveresek segítségével megkezdte harcát az "ellenforradalom" ellen. Később Kádár János ugyanitt felolvassa kormányának névsorát. A szovjet katonák elérik a Kossuth teret és beszüntetik a Szabad Kossuth Rádió adását. A Parlamentből kivonulnak a Nagy Imre-kormány tagjai, kivéve Bibó Istvánt, aki kiáltványt fogalmazott a nyugati világhoz: "Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és az igazsághoz való ragaszkodását.... Kérem a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében." A kiáltványt több ország nagykövetségére eljuttatta, majd elhagyta az Országház épületét.

Budapest, 1956. november 7. - A Kádár-kormány szovjet harckocsikon érkezik az Országházba. A szovjet támadása után ismét általánossá válik a sztrájk Magyarországon. Az írók Szövetsége kiáltványban mondja ki: "A forradalomban a magyar nép olyan egyértelműen nyilvánította akaratát, hogy azt csak a nép újabb szabad akaratnyilvánítása tehetné semmissé; alkudozásnak helye nincs."

Budapest, 1956. november 14. - Megalakul a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács, amely az ellenállás központjává válik.

1956. november 16. - A Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (NBKTM) elnökévé Rácz Sándort választják. A tanács 48 órás sztrájkot hirdet Kádár ellen, Nagy Imre szabadon bocsátását követelve.

1956. november 22. - Nagy Imrét és társait - a jugoszláv nagykövetségről kijövet - a szovjetek elrabolják, és Romániába, a Bukarest melletti Snagov-ba deportálják.

1956. november 25-30. - Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (NBKMT) elnöke az Ajtósi Dürer soron levő Lenin Intézetben a maga főhadiszállását kialakító szovjet katonai parancsnokságon, három éjszakán követeli a forradalom napjai alatt Budapesten összefogdosott és a Szovjetunióba deportált magyar fiatalok hazahozatalát. Előbb Grebelnyik tábornokkal, a megszállók budapesti katonai parancsnokával, majd Szeröv tábornokkal, a KGB elnökével tárgyal. Szeröv ötezer deportált magyar fiatalról beszél. A NBKMT legeredményesebb akciója nyomán a deportált magyar fiatalok zömét hazaszállítják.

1956. december 4. - A szabadságharcot vérbe fojtó szovjet katonai lerohanás első hófordulóján, a magyar társadalom tiltakozása jeléül e napon százezer magyar asszony egy szál virággal vonul a Hősök terére, az ismeretlen katona sírjához. A teret szovjet harckocsik szegélyezik, csőre töltött fegyverekkel. Az órákon keresztül tartó demonstráció pattanásig feszült hangulatban, de vér nélkül zajlik le. Az Obersovszky Gyula által szerkesztett, november 4-e után indított Élünk c. lap támogatta a nőtüntetést, amely a magyar emberek méltóságának nagyszerű megnyilvánulása volt.

1956. december 6. - A kádárista hatalom titkos fegyveres erői megszervezik az első, látszólag spontán vörös zászlós tüntetést Budapesten: 400-500 vörös zászlót lengető, és hangosan skandáló kommunista, az őket kísérő, éles lövedékkel ellátott karhatalmisták oltalma alatt vonul Budapest utcáin. Öt óra körül érkeznek a Nyugati pályaudvar közelébe, ahol összecsapnak az angyalföldi gyárakból érkező munkásokkal, akik szétverik a kommunista provokációt. A karhatalmista pufajkások - közöttük Horn Gyula, 1994-1998. közötti miniszterelnök, amint azt a Szerdahely Szabolcs vezette Deport '56 a kilencvenes években bebizonyította - tüzet nyitnak a munkásokra. Halottak és sebesültek.

1956. december 8. - Sortűz Salgótarjánban 131 halottal.

1956. december 11-12. - A második 48 órás országos sztrájk során a NBKMT követeli a letartóztatott munkástanács-elnökök szabadon bocsátását, és tiltakozik a 131 halálos áldozatot követelő salgótarjáni sortűz ellen. December 11-én Kádár az NBKMT vezetőit, Rácz Sándort és Bali Sándort a Parlamentbe hívja tárgyalni, ahol letartóztatják őket. Rácz Sándort 1958. március 28-án (pár nappal 25. születésnapja után) életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik.

1956. december - 1957. január - Az MSZMP december elején ellenforradalomnak nyilvánítja az októberi eseményeket, és egyre erőszakosabban lép fel az ellenállókkal szemben. Betiltják a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsát és felfüggesztik az írószövetség működését. Folytatódnak a letartóztatások és megkezdődnek a kivégzések.

1957. január 19. - Elkezdődnek a Kádár-rendszer megtorló kivégzései. Az első két áldozat: Szabó János más nevén Szabó bácsi, és Dudás József. Szabó János a mai Romániában, Krassó-Szörény megyében született és Temesváron járt polgári iskolába még Trianon előtt. Gépkocsilakatos volt és a Széna tér legendás parancsnokává vált. Dudás József Marosvásárhelyen született. A két világháború után kommunista tevékenységért kilenc évet töltött Románia börtöneiben. 1956. október 29-én ő hívja életre a Magyar Forradalmi Nemzeti Bizottmányt, amelynek elnöke lesz. Fegyveres csapatok élén elfoglalja a Szabad Nép székházát, ahonnan ávósokra indítanak hajtóvadászatot, és 50-100.000 példányban kiadja a Magyar Függetlenség c. újságot, amelyben Nagy Imre kormányával is dacol, annak helyére tör, 25 pontban foglalva össze saját politikai programját. A körzetben a harcok november 7-ig tartanak. Dudás Józsefet november 21-én Kádárék csellel tartóztatják le.

1957. szeptember 5. - Kétszázötven magyar író - Illyés Gyulától Csoóri Sándorig - levelet küld az ENSZ-hez, - aSzörnyű levél -, amelyben megtagadja és meggyalázza az 1956-os Magyar Forradalmat és Szabadságharcot, követelve, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége vegye le napirendjéről a Magyar kérdést. Az ENSZ Közgyűlése évről évre napirendjére tűzi a Magyar kérdést, és évről évre elmarasztalja Kádár rendszerét és a szovjet megszállókat. J.F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke azzal a feltétellel járul hozzá, hogy a Magyar kérdés lekerüljön az ENSZ napirendjéről, hogy Kádár amnesztiában részesíti az 1956-os bebörtönözötteket. 1963-ban 30.000 politikai fogoly szabadul Magyarországon.

Párizs, 1957. október 23. - Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc első évfordulóján Albert Camus, az irodalmi Nobel-díj friss kitüntetettje elmondja híres, A Magyarok vére című beszédét.

1958. június 16. - Kivégzik Nagy Imre miniszterelnököt és társait. Előbb a kisfogház udvarán földelik el, majd hét év múltán tetemeiket a rákoskeresztúri köztemető 30l-es parcellájának szeméttelepére vetik, jeltelen sírba. A forradalom leverését követően Kádár János rendszere több mint háromszáz forradalmárt ítélt halálra és végzett ki.

1989. június 16. - Nagy Imre és társainak újratemetése Budapesten. 300.000 ember a Hősök terén. Rácz Sándor elénekelteti a tömeggel a régi magyar himnuszt, a Boldogasszony Anyánk kezdetű egyházi éneket. Orbán Viktor elmondja az őt országosan ismertté tevő beszédét az orosz csapatok kivonulását követelve. A Nagy Imrét bitófára küldő párt vezetői közül többen őrt állnak a koporsók mellett.

1989. január 28. - Pozsgay Imre államminiszter, aki 1956 vérbefojtása után maga is aláírta az ENSZ-hez küldött levelet, amelyben a Magyar kérdésnek a napirendről való levételét kérték, kijelenti, hogy 1956 nem volt ellenforradalom, hanem népfelkelés.

1989. október 23. - A Magyar Köztársaság kikiáltása. Október 23. hivatalos állami ünnep lesz.

1991. június 19. - Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a szovjet Déli Hadseregcsoport katonája elhagyja Magyarország területét. 2001-ben az Országgyűlés ennek emlékére törvénybe foglalta, hogy június utolsó szombatja a Magyar Szabadság Napja.

2006. október 15. - A Magyarok Világszövetségének az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulójának szentelt, rendkívüli emlékező Küldöttgyűlése, amely határoz egy bizottság életre hívásáról, amelynek feladatává tűzi, az 1956-os szovjet katonai intervenció által okozott károk felbecsülését. A Magyarok Világszövetségének tényfeltáró elemzése fél év alatt elkészül. A becsült kár összege 10.000 milliárd forint, avagy 55 milliárd dollár.

2006. október 23. - A dicsőséges 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján a Gyurcsány Ferenc vezette kormány rendőrsége - máig büntetlenül - brutális kegyetlenséggel vérbe fojtja a békés, emlékező tüntetést Budapest utcáin. Mindehhez szó nélkül asszisztál több mint ötven állam vezetője, akik ünnepelni érkeztek Budapestre...

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások