20220705
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 február 06, vasárnap

A magyarság táltosa

Szerző: Marton Veronika

A világ felkapta a fejét, magához tért. Kanadában, 20 fokos hidegben ezerszámra indultak a kamionok, a munkagépek, a személygépkocsik, hogy tiltakozzanak a covid-oltások, igazolások, a gyermekek oltása stb. ellen. ...

 

Megbénították Ottawát, a fővárost. A miniszterelnökük sebtiben elpucolt, biztos helyre rejtőzött. A kanadaiak megmozdulása, a hírzárlat ellenére futótűzként terjedt a világban.

magyarkraul 1

A kanadai kezdeményezés szinte minden országban követőkre talált. Brazíliából, Bolíviából stb. autós-konvojok indultak a kanadaiak támogatására. Megmozdult Párizs, Belgium, Románia, szervezkednek a csehek… Európa minden részéből úton vannak az autósok Brüsszelbe.

magyarkraul 2

Magyarországon is mozgolódnak az oltásellenesek. (Olaszországból kaptam a hírt, hogy Zalából indultak.) Ám a többség továbbra is óvatos, kivár.

A magyar, ha kivárt, mindig pórul járt. Az I. világháborúban jóval a román, olasz, szerb kiugrás után a kivárás eredménye a Tanácsköztársaság és Trianon lett. A II. világháború végén valami rosszul értelmezett óvatoskodás miatt az angolokkal való tárgyalás, kiugrási kísérlet kudarcba fulladt. [1]

 magyarkraul 3

Magyarország volt Németország „utolsó csatlósa” holott Horvát- és Olaszország tovább kitartott. Horthy Miklós kormányzó a Kárpátokon keresztül vezető „folyosón” ezerszámra fogadta be a lengyel menekülteket. Falazott a németek felé a budapesti zsidóság javára. Egyedül őt nem ítélték el a nürnbergi perben; személyes érdemének tudták be, amit tett, pedig a magyarság hallgatólagos támogatása nélkül nem ment volna.

Mindemellett Magyarországot mindig, minden időben, 1956 előtt és után keményen megbüntették, akkor is, ha lázongott, akkor is, ha csöndben volt.

A világ forrong, Magyarország népe a felszín alatt háborog. Az egyébként ingerlékeny, indulatos magyarság jelenleg az „Ej, ráérünk arra még!” utat járja. Ha nehezen is, sorsával idővel megbékél; mintha tudná, hogy a Teremtő csak annyi terhet ró rá, amennyit elbír. Az ellenei ellen bosszút nem forral. E tulajdonságát használták ki az idegenek és a kiszolgálóik. Rendkívüli dolognak kell történnie (az pedig van bőven), hogy felriadjon látszólagos nyugalmából. A magyar ember bátor, elszánt, hirtelen kitörő haragja vészes, gátat nem ismerő… Óvjon az Ég, hogy időelőtt bekövetkezzen, mert a magyarságnak nincs tiszta erkölcsű, önzetlen vezére, nincs természetadta táltosa, nincs „királya”, aki magára venné népe fájdalmát, búját-baját, és aszerint cselekedne. Korunk vezetői, ugyanolyan megvásárolhatóak és korruptak, mint a közelmúltban bármelyik elődjük. A gombamódra felbukkanó önjelölt, megélhetési táltosok pedig nem képesek Isten és ember között megteremteni az összhangot, mert „megszakadt a mindenség gyűrűje, melyben Isten, ember együtt éltek.” (Madách)

Vajon rendelhet-e Isten a magyarságnak idegenszívű, vezetőt, akinek a rábízottak nem ismerik, nem értik az eszejárását? Bizony, nem.

A táltosok Isten választotta papok, „bölcsek, nyilatkozók voltak, titkok magyarázói, kik az isteni végzéseket hírül adták”; ha nagy bajban volt a haza tanácsot kértek, „beszélgettek a szellemekkel, felidézték a holtak lelkeit...” [2]

A táltosok jelet viselnek. Foggal, hat ujjal, hetedik gyerekként születnek. Korunkban, az egykék, a gyerektelenek világában nincs hetedik gyerek. Ha a Teremtő mégis megjelöli az újszülöttet, a kórházi orvos lecsípi a felesleges ujjacskát. A seb hamar beforr, nyoma nem marad. Ám a láthatatlanná tett jel a helyén van, és működik, különösen akkor, ha a jelölt megszerzi a kellő tudást és a bölcsességet, hogy életével, táltos mivoltával Istent és a magyarságot egyaránt szolgálni tudja.

A táltosok atyáik évezredes tapasztalatai, szokásai szerint igazították el a hozzájuk fordulókat. Szavaikban nyoma sem volt az ezerév alatt elburjánzott hamisságnak, álságos számításnak. A néppel együtt fohászkodtak a magyarok Istenéhez. Isten áldását kérték, nehéz időkben útmutatást, sugallatot. A magyar táltos nem hivalkodó, hanem csendes, szerény, segítőkész. A mai önjelölt, kicicomázott, elmebeteg módjára rángatózó táltos nem táltos.

magyarkraul 4

Szt. István király halála után uralomra került német Péter önkénye ellen fellázadt a magyarság. A szabadságharc meghirdetője a tudós főtáltos, Vata [3] volt. Ám a fegyveres harc addig nem indult meg, amíg királyi vérből való vezér nem kerekedett. Ezért lettek hazahíva a vazulfiak, Levente és András, Béla később érkezett. A magyarkraul 5krónikás megjegyzi, hogy Aba Sámuel ellen „összeesküdött a nemesség… II. Henrik császárhoz mentek panaszra, Aba ellen beszéltek…, hogy a köznéppel és a nem nemesekkel fogott össze”.[4] A krónika olvasójában vegyes érzések merülhetnek fel: Vajon milyen ember, milyen „király” lehetett Aba, hogy inkább a köznép, semmint a nemesek kedvében járt. Német Péter (Orseoló?) idejében alig 50 éves, nagyrészt idegen nemessége volt Magyarországnak, akik inkább a németekhez húztak. A születési jogon egyenlő magyar, szolga lett a hazájában. Aba Sámuel a Szkítáiból jött magyarság leszármazottjainak vezére volt. Bízott ugyan az istváni nemességben (hiszen mégiscsak nemesek voltak), de keserűen kellett csalódnia. A ménfői csata az áruló idegen nemesség miatt bukott el, a halálát is ők okozták.

Néhány évszázaddal később Tarpán Esze Tamás követte meg II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet, hogy álljon az összegyűlt kaszás-kapás magyarok élére, legyen a szabadságharc vezetője, s űzzék ki a németeket (osztrákokat). Bár Esze Tamásról nem jegyezték fel, mégis táltos lehetett, hiszen csak e minőségben hívhatta a magyarságot Rákóczi zászlaja alá.

A XVIII. századra a Géza és István király korabeli nemesség leszármazottjai elmagyarosodtak, de nem annyira, hogy ne dörgölőztek volna a bécsi udvarhoz. Voltak jócskán, kik elárulták Rákóczit és a nép igazságos harcát, szívesebben támogatták az osztrák érdekeket, emeltek tisztségekbe idegeneket, semmint a magyarokat.

A harcra hívó táltos a magyarság érdekében felsőbb sugallatra cselekedett. Kieszközölte, hogy királyi, fejedelmi, nemesi származású legyen az idegenek és a kiszolgálóik elleni igazságos harc vezére. Nem rajta múlt, hogy a felkelések kudarcba fulladtak.

magyarkraul 6

A táltos nagyon régi szó. Pontosan ugyanabban az értelemben és hangzósításban, mint a magyarban a sumir nyelvben is megvolt: TAL.TAS. Szószerint: bölcs úr. A jelentése tudós ember, főpap. A „régi magyarok bölcseit, táltosnak, tátosnak hívták. a latin mágus szóval egyenértékű. szerint bölcs. Theophülaktosz Szimokattész [5] szerint bölcs.”[6]

A TAL jel alapjelentése fül. Átvitt értelemben bölcs, tudós. A régiségben azt tartották, hogy a bölcs embernek nagy füle van. Minden sumir ábrázoláson (pecséthenger, magyarkraul 7szobor) a kiváló, erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező emberalakoknak nagy fülük van. Az életkor növekedésével mind a fül, mind az orr nagyobb lesz.

A TAS jel alapjelentése, kutya, őr. Valóban a kutyának az a feladata, hogy őrizze a jószágot, a házat stb., tehát őrködnie kell. Átvitt értelemben hős, úr. Mind a magyarban, mind a sumirban nemcsak a kutyának, hanem az ÚR-nak is őrző-védő feladatköre van. Az úrnak kötelessége vigyázni a családra, a házra a jószágra, azért úr. Ez az értelmezés a mai magyar nyelvben is kiérzik.

A TAS olvasatú ékjel visszaköszön az egyik honvisszafoglaló vezér nevében, a TAS-ban, a jelentése egyszerűen úr, aki ura, védője, felelőse az embereinek, harcosainak.[7] E nevet általában a török „tas=kő" jelentésű szóból származtatják, ami az „hős, ember" szó jelzője lehet: „kő ember ~ kőkemény ember ". Ám, jelentésátvitelt sem kell feltételezni, hiszen a káld-sumir NA = kő alapjelentésű szónak átvitt értelmű jelentése: „ember".

A „táltos” kifejezés második szótagja a magyarban „-tos” és nem „-tas”. A XIX. századi nyelvészek a sumir nyelvet öt közvetítő nyelv alapján fejtették meg. az egyik az óhéber volt. A régiségben e nyelvből hiányzott az o hang, ezért úgy döntöttek, hogy a sumirban sem lehetett. Azóta a nyelvészek közelítenek afelé, hogy a csecsemők oá-zása lehetett a legkorábbi hangzás, ezért a sumirban volt o hang.

Tehát a TAL.TAS, azaz „bölcs urat” jelent. E teljesen megfelel a magyar táltos szónak, hiszen a táltosokat a magyarság bölcsnek, tudónak tartotta, mert igazszívű irányítók, vallási vezetők voltak.

magyarkraul 8

Hazánkban mindig is voltak táltosok. Most is vannak, de kénytelenek elrejtőzni, nem hivalkodnak táltosi mivoltukkal. Csöndesen várnak az égi jelre, hogy cselekedjenek, de addigra szakrális uralkodója is lesz Magyarországnak!

Manapság túlságosan sokan távoznak a másvilágra. Ügyeljenek, kik ezt kieszelték, és végrehajtják! Az életek idő előtti kerékbetörése nem marad büntetlenül! A Teremtő igazsága utóléri az elkövetőket, váratlanul csap le rájuk, hiszen „kezd a föld remegni, ingadozni, sírok nyiladoznak mindenütt, s felkel, ki ezredévig ott feküdt.” (Madách)


[1] 1943. szeptember 9-éről 10-ére virradóra Veress László, a magyar külügymin. titkára találkozott Hughe Knatchbull-Hugessen törökországi angol követtel. A követ áttadta a magyar kormánycsoport megbízottjának … az előzetesen egyeztetett feltételeket, amelyek Magyarország kapitulációját, tehát a második világháborús szereplésének befejeződését jelentették volna. In: Keisz Ágoston: Ott hibáztunk, hogy nem néztünk elég gyakran a térképre - origo.hu

[2] Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása, 1861; 2. kiadás, Evilath publication, New York, 1971, 47.52, 60 p.

[3] Ransanus, Petrus: Epithoma rerum Hungarorum, Impressvm Ternaviæ : Elimatione Et Relectione, Lucæ Peechi Pannonij, M.D.LXXIX., Index X. Petrus

[4] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Helikon, Bp. 1986. 83. p.

[5] Theophülaktosz Szimokattész (Kr.u. 580 körül) koraközépkori bizánci történetíró.

[6] Révai Nagy Lexikona, táltos címszó.

[7] A hét vezér nem a nemzetséget, hanem katonai egységet jelent. A magyarságnak 108 nemzetsége volt. Mindegyik nemzetség 2000 fegyverest állított ki, ők tartoztak a 7 vezér alá. In: Thuróczy i. m. 73. p.

Forrás: Marton Veronika
Ajánlotta: Marton Veronika

Megnyitva 611 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások