20210302
Last updateH, 21 dec. 2020 2am

rovas logo

2020 december 28, hétfő

Garázda lófő, Vata…

Szerző: Marton Veronika

Az 1046-ban Endre herceg, a későbbi I. András magyar király megrendelésére írt „I. András király korabeli Imák” ismeretlen szerzője „Grazdua lufuu wutu…” szavakkal illeti Vatát, a második magyar szabadságharc szervezőjét.

korabeli Imák

I. András király korabeli Imák[1] (A szerző hasonló című könyvéből) 

I. István király halála után, Orseolo, valójában német Péter[2] király és kiszolgálói, a német hittérítő papok és fegyveres lovagok kegyetlenségei ellenében belusvári Vata vezetésével nemzeti összefogás jött létre. A magyarság régi szokása, hogy csak akkor kezd igazán harcba, ha királyi, fejedelmi, esetleg nemesi vérből való vezér áll a felkelésük élére. „Az elkeseredett nyakas magyarok… évek óta vártak az alkalomra, hogy az idegen keresztények gyűlölt uralmától szabaduljanak”, ezért „várva várták a hercegek”, a Kijebe menekült Vazulfia Endre és Levente „hazatértét, kiktől nemcsak a király és idegen tanácsosai eltávolítását kívánták, hanem ezek kiirtását, a keresztény hit és az új törvények eltörlését, a pogányság (!) és a régi jog visszaállítását”[3]. Készen állt az ország népe, hogy engedelmeskedjen nekik, mint királyi sarjaknak, csak jöjjenek Magyarországba és oltalmazzák meg őket a németek dühétől.[4]
Midőn Levente és Endre megérkezett, „Magyarország népessége csapatokban sereglett hozzájuk, és makacsul kérte engedjék az egész népet pogány vallás szerint élni, a püspököket és a papokat leöldösni az egyházakat [templomokat] ledönteni, a keresztény hitet elvetni és a bálványokat tisztelni”. A hercegek „megengedték nekik.”[5] A krónikák szinte egyöntetű megkönnyebbüléssel jegyzik meg, hogy Levente „… éppen ezekben a napokban halt meg; ha tovább élt volna és hatalmat nyer az országon, … egész Magyarországot megrontja a bálványozással, minthogy Levente nem élt katolikus módra…”[6] E a röpke elszólás, arra enged következtetni, hogy ő lehetett a Vazulfiak a legidősebbje és a trón várományosa.

Püspökök koronázzák meg Andrást

Püspökök koronázzák meg Andrást. Jobboldalon fent kezét az álla elé tartó „megszeppent” magyar. (Képes Krónika)

Titkos kezek segíthették Leventét a másvilágra, hogy a megkörnyékezhető, befolyásolható öccse (?) András, azaz Endre jusson hatalomra. 1046-ban, egy évvel a koronázása előtt íratta meg Vata imába foglalt megátkozását. A bőrhártyára írt szöveg nem elsődleges iromány, hanem egykorú, XI. századi másolat.[7] Több is készülhetett belőle, hogy a keresztény templomokban a papok a hívőknek előimádkozhassák, s az egybegyűlteknek az udvarházakban naponta felolvassák, hogy a népben félelmet keltsenek, és a felkelés értelmi szerzője, belusvári Vata rossz hírét, garázda voltát költsék. Már akkor is tudták, a valótlanságokat, jelen esetben az imába foglalt átkot minél többször ismételgetik, annál nagyobb hitelre talál.
Az Imák szerint Vata „garázda „veszekedő, perlekedő, másokon házsártoskodó, szemtelen galiba ember” volt, aki „mások jogát nem tisztelvén s az illemet nem ismervén mindenbe bele kapczáskodik, mindenen keresztül jár”[8].

A krónikáink nem közlik, mi Vata további sorsa.

A garázda kifejezés a XV. századi okiratokban (valószínűleg korábban is) nemzetség, illetve családnévként említtetik. A Garázda családot, mely Zsigmond király korában emelkedik jelentőssé, Bolgárországból eredeztetik[9], ahova Vata I. András király, illetve a papjainak haragja elől menekült. Péterfi Károly egyházi író a magyar levéltárakból és a vatikáni könyvtárból gyűjtött adatok alapján feltételezi, hogy a „garázda lófő Vata, pörös bogumil”, a bogumilizmus hazájába, Bolgárországba menekült.

Magyarország  IV. Béla korában

Magyarország IV. Béla korában (1460) - (Hóman Bálint nyomán (mek.niif.hu)

Vata, a „garázda” lófő abba a Bolgárországba menekül, ahonnan a „garázda” család származik. Az utódai, bizonyára a megtorlástól tartván Magyarországot kikerülve áttelepülnek Boszniába. Merő okoskodás ugyan, de Vatát és a leszármazottjait elkísérhette a „garázda” ragadványnév, hiszen nemcsak Bolgárországban, hanem Boszniában is „garázda” néven illették őket. Ezt támasztja alá, a család Drina parti várának, „ősi” fészkének Gorazda neve. [10]
Ne tévesszen meg senkit se Bolgárország, se Bosznia! Ez nem jelenti azt, hogy a Garázda-család bolgár vagy bosnyák lett volna, hanem azt, hogy a hon-visszafoglalás után a magyar középkorban mind Bolgárország, mind Bosznia a Magyar Koronához tartozott, s a helyi lakosság mellett jócskán élhettek ott magyarországiak is. (A mai bolgárok rokonnépnek tartják a magyarságot!) A helyi lakosság szkíta volt, miként magyarság. I. István király ezért ölethette meg az ősei hitéhez ragaszkodó bolgár Keán vezért. Nem helyénvaló, közelmúlt és a mai közigazgatási, politikai viszonyokat többszáz évvel korábbra visszavetíteni!

István király legyőzi a bolgár Keán vezér

István király legyőzi a bolgár Keán vezért (Képes Krónika – mek.oszk.hu)

A rosszalló jelentés ellenére a család egyik-másik ága évszázadokig viselte a Garázda nevet. A XVI. században Báthory Kristóf erdélyi vajda jó embereként említtetik Garázda János. A névváltozás oka a pl. a leányági házasodás volt.
A Garázda-nemzetségből származott Szilágyi Erzsébet, Mátyás király édesanyja, Janus Pannonius és az erdélyi Teleki-család.[11]

 Goražde,

Goražde, a Garázda nemzetség nevét viselő mai Drina-parti boszniai város (come-enjoy-bosnia.com)

A garázda kifejezés „hivatalosan” ismeretlen eredetű[12], holott minden egyes ékjellel jelölt szótaga legalább egy-egy sumir kifejezést jelent, vagyis négy tagból álló szószerkezetet takar[13].

Összeolvasva: GAR.AS.DU.A.← Összeolvasva: GAR.AS.DU.A.
Jelentése: dúlás(t) tesz ő, vagyis dúlástevő.
A GAR szóhoz nem kapcsolódik jelölt tárgyeset, ti. a sumir nyelv jelöletlenül használta. A magyarul is mondhatnók: pusztulás-csináló ~ pusztító, felforgatás-csináló ~ felforgató, dúló.
A szószerkezet mai magyarsággal: dúló, pusztító, felforgató, azaz garázda.

A hangzósítása mind a sumirban, mind a mai magyarban garázda. Ám az Imákban a szó mássalhangzó torlódással kezdődik: grazdua. Ezt a magyar nyelv nem szereti, és magánhangzó betoldással igyekszik feloldani: garázda.
vata7Az Imák szövegének írója, fogalmazója szláv származású lehetett, és anyanyelve kiejtéséhez idomíthatta a garázda szót.

← A Garázda-nemzetség címere (1409) – arcanum.hu

A Garázda nemzetség- és családnév hallatán az olvasó meghökkenhet, miért tartotta meg a család e becsmérlő nevet. Bizonyára nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a család emlékezete, a családi hagyomány őrizte meg a Bolgárországba menekült Vata garázda melléknevét, és ragaszkodhatott nagyszerű őséének nevéhez.
A garázda elnevezés tökéletesen ráillik az idegen-, német- és keresztényellenes nemzeti felkelést szító első nemzeti hősünkre, Vatára, akitől a keresztény térítők annyira óvakodtak, hogy imába foglal átokkal illették.

[1] Marton Veronika: I. András király korabeli Imák, Matrona, Győr, 2006., 62. p.
[2] A krónikaírók Péter királyt a XVIII. században még német és nem olasz származásúnak tartották. A krónikáink németnek nevezik. Vö. Petthő Gergely: Rövid Magyar Krónika, Cassán, 1729. 22. p.
[3] Hóman Bálint: Magyar történet, I. Király Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1932. 258. p.
[4] Képes Krónika, hasonmás kiadás, Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Bp.1903., 88. p.
[5] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk., Bp. 1980, 113-114. pp.
[6] Képes Krónika i. m. 93. p.
[7] Szombathy Ignácz: Böngészet legrégibb nyelvemlékünkben, Tanodai Lapok, 1865.19. évf. 215-217. pp.
[8] A magyar nyelv szótára. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Készítették: Czuczor Gergely és Fogarasi János, Emich Gusztv magyar akadémiai nyomdásznál, Pest, 1862-1874. II. köt. 1034. p.
[9] Révai Nagy Lexikona, garázda címszó.
[10] Nagy Iván: Magyarország régi családai, I-XII. köt. 1857-1868, Garázda-család címszó - arcanum.hu
[11] L.m.f.
[12] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1967-1976, Akadémiai K., Bp. I. köt. garázda címszó.
[13] Novotny Elemér: Sumer-magyar, Duna Kvk., Svájc, 65-66. pp.

Forrás: Marton Veronika

Megnyitva 279 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások