20220528
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2021 december 22, szerda

Hunok, germánok, rovások, rúnák

Szerző: Friedrich Klára

Kedves olvasóink, nagy örömmel közlöm veletek, hogy kívánságomra megkaptam egy újabb engedélyt egyik kedvenc rováskutatónktól, hogy megjelentethetjük ugyancsak szeretett témámat, témánkat a rovásokról, annak múltjáról terjedéséröl amelyben a szerzőnk elsőként mutatta ki, hogy a germán rúnaírás a magyar rovásírásból származik...

Ez egy fantasztikus hír számomra és biztos még jó néhányunk számára amit már nagyon vártunk, hogy hivatalosan tudomásukra jusson: Köszönjük kedves Friedrich Klára ezt neked.

Mivel nem akarom elvenni az eredeti könyv szépségét és a mutatós külalakját, de azért néhány részletet - ízelitöt megpróbálok nektek elétek adni, hogy kedvet kapjatok e remek könyv képekkel és ábrákkal ábrázolt olvasására. Gondolom néhány részlet bemutatása után bizonyosan titeket is magával ragad a kíváncsiság dicső őseink múltbéli közlési jeleik megismerésére annak használatára és hogyan, vagy kiknek adták tovább tudásukat.

Nézzünk egy kis ízelítőt a könyvből amit itt a bemutató alatt teljes terjedelmében le tudtok tölteni. ⇒


hunokgermanokrovasokrunak b

 

"A rúnákról való hiányos tájékoztatás, a magyar rovásírással való kapcsolat elhallgatása indította Friedrich Klárát ennek a könyvnek a megírására. Az anyaggyűjtés során bebizonyosodott számára, hogy a magyarok elődei, szkíták-hunok adták át az írást a germánoknak.

A könyv fő témái: a hunok és germánok kapcsolata, alapvető ismeretek a rúnaírásról; a Kárpát-medencében előkerült, vagy a magyarsággal kapcsolatba hozható rúnafeliratok bemutatása és megfejtéseik; a vikingekről, akiket több házasság köt a magyarsághoz; a Nibelung Ének hun vonatkozásai...

A könyv a Magyar Menedék Könyvesházban (Budapest, 1126. Márvány u. 48.) és a Két Hollós Könyvesboltban (Budapest, 1081. Kenyérmező u. 3/a.) kapható.

Utoljára 105 évvel ezelőtt jelent meg magyar nyelven alaposabb, átfogóbb anyag a rúnaírásról, Sebestyén Gyula néprajzkutató és irodalomtörténész tollából.

hunokgermanokrovasokrunak 2

 

Kezdjük a részletek kiemelésével:

A rovásírás legfontosabb szabályai

 hunokgermanokrovasokrunak 3

1. A rovásírást jobbról balra Irjuk, mert legtöbb Irásernlékünk­ben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyomány­követő. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket.

2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál.

3. A rovásírásban két fajta K betű használatos. Magyar Adorján szerint az egyik a szó végeire, a másik a szó belsejébe kerül. Forrai Sándor véleménye ezzel szemben az, hogy a két fajta K használatát a mellettük lévő magánhangzók hangrendje dönti el. Friedrich Klára kutatásai szerint rovásemlékeink nem igazolják ezeket a szabályo­kat. Egyszerűbb, ha csak a O jelet használjuk K-ként, ez rovásemlé­kekkel is alátámasztható.

4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűvál­tozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók.

5. A rovásbetűk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük őket:

hunokgermanokrovasokrunak 4

Előszó

Az írás, a betűk, a könyvek mindig nagyon érdekeltek. Sokat ol­vastam az írás történetéről. Hamar feltűnt, hogy a germán runáknak több mint a fele alakilag azonos a magyar rovásírással. Az is feltűnt, hogy az akadémiai írástörténet magyar és külföldi képviselői hallgat­nak erről. A külföldiek bizonyára azért, mert a magyarországi elhall­gatás miatt nem is tudják, hogy van egy régi írásunk. Ha valami de­reng is nekik, az a magyarországi akadémiai nyelvészetből és írástör­ténetböl származik, vagyis arról szól, hogy milyen sokfajta néptől szedegették össze a magyarok nyelvüket és betűiket.

Azok a magyar szakemberek is hallgatnak a runák és a magyar ro­vásírás közötti nagy arányú alaki hasonlóságról, akik a runákról ír­nak. Amennyiben mégis említi valaki, abban sincs köszönet, mert a ló másik oldalára átesve azt veti fel, hogy nyugati, térítő szerzetesek tanították meg írni a székelyeket. Erről is esik szó a kötetben.

Ugyancsak kevés említés történik a hun korral is foglalkozó ré­gész-történész szakemberek részéről a hunok és a germánok több­ségének jó kapcsolatáról. Ebben az estben Jordanest is szemérme­sen elhallgatják. Gibbon-ró! vagy Thierry-ről nem is beszélve.

Tanulmányaimat, könyveimet nem unaloműzésből, hanem min­dig valamely hiány pótlására, a magyarság elleni hamisság leleplezé­sére írom. Hiányzó ismereteket pótoltam a rovásírásról annak bizo­nyításával, hogy az egész Kárpát-medencében elterjedt volt, forrása pedig a Tordos - Vinca műveltségben található. Lj ismeretekkel szol­gáltam Roga hun királyról, a Tatárlakai leletekről, a Tászok-tetőről, Torma Zsófíáról. a Grál magyar vonatkozásairól, a rovásírásról és több más, hazánkat érintő ügyről.

Miután 2018-ban Kásler Miklós, az orvostudományok kandidátusa és munkatársai nyilvánosságra hozták, hogy az Árpád-házi királyok és a magyarok többsége nem ugyanabba a genetikai csoportba tar­tozik, mint a finnugor népek, elvárható volt, hogy a finnugrista törté­netírás képviselői bocsánatot kérnek a krónikásoktól és attól a sok Iedilettánsozott, lenézett, kigúnyolt magyar szerzőtől, akik műveik­ben a szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot bizonyították. Ez eddig nem történt meg, noha a legnagyobb dilettantizmus nem a szkíta­hun-avar-magyar rokonság, hanem a magyarság finnugoroktól, törö­köktől való származtatása, amely nem tudomány, hanem habsbur­gista merénylet a magyar őstörténet ellen. Nem történt meg a hun őseinket megtagadó, gyalázó tankönyvek átírása sem, ezzel elveszik gyermekeinktől azt a lehetőséget, hogy büszkék legyenek őseikre.

Nem került be a 2020-as Nemzeti Alaptantervbe legnagyobb mű­velődéstörténeti értékünk, a magyar rovásírás sem, jelezvén, hogy az oktatásügyben intézményesen még mindig az 1867-es kiegyezés óta tartó habsburgista, és az 1945 óta tartó kommunista irányvonal az uralkodó. Bár véleményem szerint 1945 óta a legjobb kormány a jelenlegi Fidesz-KDNP összefogásé, de a magyar őstörténet terüle­tén az említett Kásler Miklós féle eredményt kivéve nem történt elő­relépés.

Utoljára 105 évvel ezelőtt jelent meg magyar nyelven alaposabb, átfogóbb anyag a runaírásról. Sebestyén Gyula néprajzkutató és iro­dalomtörténész tollából. A runákról való hiányos tájékoztatás, a ma­gyar rovásírással való kapcsolat elhallgatása indított ennek a könyv­nek a megírására. Az anyaggyűjtés során bebizonyosodott számom­ra, hogy a magyarok elődei, szkíták-hunok adták át az írást a germá­noknak. Számomra ez bizonyosság, de nem erőltetem rá senkire, ar­ra bíztatva minden érdeklődőt, hogy kutasson tovább, gyűjtse a hi­teles bizonyítékokat mellette vagy akár ellene, mert az igazság a leg­fontosabb, különösen őstörténetünket illetően.

Ahogyan a trianoni és a párizsi szerződések okozta sebek nem gyógyulnak be, ugyanúgy nem gyógyulnak be a magyar őstörténet sebei sem, amelyeket a finnugor és török rokonság elmélet okozott.

2020-ban, a kegyetlen trianoni szerződés 100. évfordulójának évében.

Friedrich Klára

hunokgermanokrovasokrunak 5

HUNOK-GERMÁNOK

A hunokról

A hunokról, főként az európai hunokról több helyütt írtam, de a Roga hun király c. könyvemben, 2009-ben összefoglaltam a kevés­sé ismert tudnivalókat, sok szerzőre hivatkozva. Minden magyar em­ber számára tudott és természetes, hogy ö a nemes szkíták és hu­nok utóda és ezt adja tovább gyermekeinek, felvilágosítván őket, hogy az iskolában tanított finnugor, török származás és nyelvrokon­ság elmélet nem igaz. Természetesen arra is meg kell tanítani a gyer­meket, hogy ezt az iskolában ne mondja a tanárnak, mert sok törté­nelemtanár tagadja a hun-magyar azonosságot, így legkevesebb, hogy ezután gyanakvással fogja öt és szüleit kezelni a tantestület egy része. Tapasztalatból beszélek, 37 évig tanítottam. Természetesen jó példákkal is találkoztam. Némileg felmenti a hun-magyar azonos­ságot tagadó tanárokat, hogy a tankönyveket még 2019-ben sem ír­ták át! 2014-benjelent meg olyan történelem tankönyv és munkafü­zet a 9. osztályosok számára (1. Gimnázium), melyben a Régészet születése fejezetben csak Schliemann szerepel, de Rómer Flóris, Torma Zsófia nem (Tankönyv, 2014, 39). A hun népről: ,,A hun nép­ről nagyon keveset tudunk, nyelvüket nem ismeijűk. Van, aki török és van, aki iráni népnek tekinti őket. .. " (Tankönyv, 20 14, 101). „Odoaker germán zsoldosvezér ... " (Tankönyv, 2014/102). Odoaker a valóságban egyébként hun és Roga (Rua) unokája, Attila unokaöc­cse. Ugyanehhez a Tankönyvhöz tartozó munkafüzetben a IV. szá­zadban élt hun gyűlölő Ammianus Marcellinus görög származású tör­ténetíró leírását tanulják a magyar gyermekek a hunokról: ,, ... jesztően formátlanok, az ember két lábon járó állatokhoz ... hasonlíthatná őket." (Munkafüzet, 2014/38). Attiláról a szokásos, itáliai kutyafülü gúnyrajzot közlik.

Priszkosz rétor, a kortárs, aki Attila udvarában járt, nem különböz­teti meg egymástól a szkítákat és a hunokat. Biztosan jobban tudta, mint korunk finnugrista, mongolista, turkísta. szlavista vagy bármi­Iyen-ísta történészei, régészei, akik a szkíta-hun-avar-magyar folyto­nosságot tagadják. Éveket fecséreltem el azzal, hogy bizonyítékokat gyűjtöttem a magyarok szkíta-hun származására, nem a magam szá­mára és nem szkíta-hun-magyar olvasóim számára, hiszen mi tudjuk ezt, hanem, hogy érveket találjak a könyvekben a magyarok őstörté­netét leértékelő, meghamisító .tudósok" cáfolatára. Tőlük viszont, akik tagadják a magyarok szkíta-hun származását, csak bizonyítat­lan, de annál határozottabb kijelentéseket és dilettánsozást olvas­tam. Ők aztán nem fárasztották magukat, hogy bizonyítékokat keres­géljenek munkaidő és háztartás után, ingyen. Még munkaidőben és pénzért sem tették ezt, hanem felmondták a finnugor és türk leckét. Hála Istennek, más vélemények is vannak.

hunokgermanokrovasokrunak 6

Álljanak itt először Dr. Sir Ervad Jivanji Jamshedji Modi indiai tör­ténész szakember, hun kutató (1854-1933) gondolatai Attila királyról, melyeket tanítani kéne az iskolákban. Sajnos, mint látjuk, az iskolák­ban Ammianus Marcellinus IV. századi, hunokat talán sohasem látott történetíró véleményét tanítják gyermekeinknek. A forrás hitelességé­ről megkérdeztem dr. Aradi Éva indológust, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem már nyugdíjas tanárát, aki hitelesnek minősítette. Néhány éve Bombayban (mai nevén Mumbai) járt, ahol meglátogatta a Modi által alapított Káma Intézetet (párszi, azaz perzsa ottani lako­sok alapították, ők adják Bombay, de egész India értelmiségének nagy részét). Tehát ott eredetiben látta az itt következő részletet:

Dr. Sir Ervad Jivanji Jamshedji Modi rövid beszédet mondott 1925-ben, amikor Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia kitüntette. Zajti Ferenc festőművész, magyarságkutató a barátja volt, az eredeti angol szöveget ő fordította magyarra.

Zajti Ferenc: A magyarság életében ünnepnappá emelkedett az a nap, amikor lforthy Miklós meghívására, 1925-ben hazánkba érke­zett a világhírű hindu tudós, Dr. J. J. Modi, aki óriási tömeg jelenlét­ében tolmácsolta India üdvözletét, mejd előadást tartott „A régi ma­gyarok nagyságáról, viselt dolgairól, faji ősenjéről" címmel. Ebből az előadásból emeltük ki azt a részt, amellyel leghatalmasabb kirá­lyunkat, Atilla nagy királyunkat, ,,az Isten Ostorát" kívánom bemutat­ni és jellemezni:

Dr. Modi: ,,Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hu­nok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai. Így a magyarságnak a történel­me a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim so­rán a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beregyoc]«. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű is volt, amit Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be.

Tucjék-e önök, hogy a világtörténelem legnagyobb elet-jeit, össze­hasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezéreit, legnagyobb államépítőit és államszervező zsen.jeit önök, magyarok adták?

Tuc.jék-e önök, hogy Atilla hadvezéri nagyságához képest a törté­nelem többi nagy katonai héroszai: egy Cyros, egy Nagy Sándor, egy Hannibál, egy Julius Caesar, egy Napóleon elenyészően kicsi figu­rák? fü volt a világtörténelem folyamán, Atillán kívül, aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig teJjedő két világrészt átfogó, rop­pant területet tudott uralma alá hejteni? De volt-e Atillán kívül a vi­lágtörténelemnek még egyetlen zsen.je, aki hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított két kontinensnyi birodalmat nemcsak meghódítani, hanem megszervezni, élő otqenizmusben összefogni, törvényekkel szabályozni, renddel fenntartani tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti, emberen túli nagyságot, ezt a minden idők leg­nagyobb tehetségű knionéjét és éllemiétl.jét önök, magyarok adták a világnak! És én, az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok ar­ra, hogy ezt most önöknek elmondhattam és meqhejthntinm szemé­lyesen is az önök nagyszerű Iejte]« előtt az elismerés zeszlejét. Mert ez a faj, amely egy Atillát tudott produkálni, magából kitermelni, olyan érték és olyan erő, amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan Ierom­lások, kisiklások, letörések, de mégis a maga ősenjéből táplálkozva megíjulhat százszor és ezerszer, s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha! A magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak mindvégig, a történelmi időkjó és balsorsán lseresztűl."

Forrás: Grandpierre K. Endre: A magyarok Istenének elrablása (1993/59), továbbá: http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/dr-sir­ervad-jivanji-jamshedji-modi-indiai-toertenesz-attila-nagy-kiralyrol

Priszkosz rétor Attila hun király korában élt görög vagy trák tör­ténetíró, szónok, tanító. 448-ban követségben járt Attila udvarában. 4 70-ben megjelent műve csak töredékekben maradt fenn. Az Attila iránti tiszteletet mutatja az akatzir néppel kapcsolatos története is.

Priszkosz az akatzirokat szkíta fajúnak hja le, Jordanes pedig a Getica 36. részében „igen bátor nép-nek nevezi őket. Több törzsből állottak, mindegyik saját királlyal. Attila legidősebb fiát, Ellákot tette meg az akatzirok fő vezetőjének, tehát a királyok fölött állónak, mi­vel a törzsek nem egyeztek egymással. Mikor Attila meghívta e bátor nép királyait, egyikük, Kuridakhos nem ment el hozzá, de ezt üzen­te: ,,Nehéz dolog embernek Istennel szembe kerülnie. Mert még ha a Nap tányérjába sem nézhetünk merően, hogyan nézhetne valaki baj nélkül a legnagyobb Istenre?" (Príszkosz, 102, 103).

Attila tisztánlátását, egyenes jellemét, egyúttal szellemességét jól mutatja az alábbi válasza, amikor a követ átadja neki II. Theodosius császár mézesmázos, de hazug üdvözletét, hogy jó egészséget kíván Attilának és hozzátartozóinak. ,,G:gy legyen a rómaiaknak is, amint nekünk kívárják" - mondta Attila tömören. (Príszkosz, 100.)

Üzenete is jól mutatja fölényét a kelet-római uralkodóval szem­ben: ,,Theodosius nemes apának a fia, de Attila is nemes származá­sú és ff{,ját, Mundzukot követvén jól megőrizte nemességét, Theodosius viszont elvesztette azt, mert szolgijává lett (mármint At­tilának), hiszen adótizetéje neki. Nem cselekszik tehát jogosan, ami­kor elismert ura ellen, aki különb is nála, gaz rabszolga mócjára ti­tokban fondorkodik." (Príszkosz, 126).

Bővebben idézem később Jordanes gót történetírót. Itt csak egy mondat az 552-ben megjelent művéből: .Atiil», minden király kirá­lya, egyedül uralkodott mindenki fölött és aggódott mindenkiért. " (201. rész)

A Ribáry-Molnár könyvben olvashatjuk a hunokról: ,,A hunnak egy turáni tej, melynek, népszövetségében valának a finnek s a törökök is ... " Tehát világos, hogy ők maguk nem törökök és nem finnek, to­vábbá a hunok e népszövetség vezetői. (4. kötet/33.)

Bárdi László keletkutató, egyetemi tanár mindezidáig az egyetlen magyar, aki Csoma mindhárom úticélját ismételten felkereste távolkeleti kutatóútjai során. A továbbiakban a Kőrösi Csoma Sándor és gyökereink című írásából merítek, tömörítve (2017 /11.)

Bárdi László írásának megjelenéséig úgy tudtuk, hogy az ázsiai hunokról a Kr.e. 318. évben történik először említés. Azonban eb­ben mindenki tévedett, egyetemeken és kutatóintézetekben egy­aránt. Ugyanis előkerült a fenti évszámnál több mint 500 évvel ko­rábban írt versgyűjtemény, a Dalok könyve, mely 305 verset tartal­maz. Legrégibb darabja a Kr. e. 1713-ból származik. A kormeghatá­rozás a benne szereplő történelmi személyek nevének segítségével történt. A 167-es sorszámú verstől már szó esik a hunokról, ez a Kr. e. 16-11. század közötti eseményekről szól. Tehát az ázsiai hunok megjelenését már a Kr.e. 1150-től feltételezhetjük, de a Kr. e. 820. évtől már egyértelműen kijelenthetjük. És egy fontos idézet Bárdi Lászlótól: .He ajelenkorban elfogacjuk forrásértékűnek az .ore! his­toty" anyagát, a kortanúk szóbeli emlékeit, akkor ezt visszamenőleg is illendő megtennünk."

Dr. Somos Zsuzsanna fontos kutatási eredménye hívja fel a figyel­münket arra, hogy a brit Etheling (Aetheling) uralkodó dinasztia ne­ve megegyezik Attila hun királyunk egyik névváltozatával - Ethele, Etele. A dinasztia tagjai közül 1 7-nek kezdődik neve Ethel-Iel. pl. Ethelred, Ethelbert ... Alátámasztja ezt a kapcsolatot, hogy Attila uno­káit, Csaba fiait Ed-nek és Edömén-nek hívják, az Etheling dinasztiá­ban pedig 24 személy neve kezdődik Ed-el (Somos, 2018/103-120). Hozzáteszem, hogy Roga hun király fiának, vagy unokájának neve Edikon, aki Priszkosz rétor töredékeiben is jelentős személyiség.

A hunoknak természetesen volt írásuk, nem véletlenül nevezték krónika és történetíróink szkíta-hun írásnak a rovásírást. Erről bőven írtam a Roga hun király c. könyvemben. (2009/55.)

Alaptalan rágalmak a hunokról ...

Ettől kezdve irányítalak kedves olvasó az eredeti könyvre.   Az eredeti könyv letölthetőségé ⇒

Megnyitva 395 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások