20210509
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2013 január 03, csütörtök

A tengeri népek valójában egyetlen nép Európa szívéből!

Szerző: Mellár Mihály

PELESET (prwst): A medinet habui domborművön III. Ramszesz a pelesetek ellen vív tengeri és szárazföldi csatákat. Ténylegesen a lybiaiak (líbiai) elleni csatában Pelesetek a Medinet Habu-i domborművönegyes harcosok, akiket pelesetnek lehet azonosítani (a sardanakkal együtt) III. Rámszesz seregébe is besorozottak. -- olvashatjuk a The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples honlapon. Az idézetből világosan következik, hogy nem népről van szó hanem harcosokról akik mindkét oldalon megtalálhatók. A fegyverzetük lehet tőr/szúrókard (sword), dárda, vagy mindkettő és kerek, közepén tartott pajzs. Harcolnak gyalog, harci szekereken és hajókon. A jellegzetes fejdísz mellett ezeken a harcosokon feltűnik a VéRT. A testet borító vértezet mellett régebben a vért pajzsot is jelentett. A mell- és hátvért készülhetett valamilyen szövetből vagy bőrből, illetve bronzból, a pajzs valószínűleg bronzból készült és támadó fegyverként is szolgálhatott, mellyel vetélkedtek a harcosok, az ellenségen kifogni akarva: VeRSET/VeRSenT ügyeskedve! No és a fejdísz? Az meg olyan FűRéSZeT, fűrészre hasonlít, nincs kizárva, hogy akként is szolgálhatot: közelharcban fejelve felsértve az ellenséget. A PeLeSeT népnév levezethető ezekből a szavakból.

image009Érdekes módon, noha a vág-és-döf tőr/kard típusváltozatai először i.e. XV. század közepén Közép-Európában tűntek fel (Bronz C1), az Égei-tenger környékén nem találhatók meg hirtelen feltűnésükig az LH (kései hellén) IIIB/C válságos korszak közepéig. Tetejében, az európai típusú dárdahegy ebben a korban jelenik meg az Égei-tenger táján. A medinet habui tengeri csatát ábrázoló dombormű tengeri népeinek, és a korábbi, XIII. századi kadesi csata kerek pajzsa csak az i.e. XII. században jelenik meg az égei térség­ben. A bizonyítékok Közép-Európából való behozatalukra utalnak. A Romey idézetből következik, hogy ezeknek a fegyvereknek a bevezetése köthető a peleset, serden és sikala népekhez. Apeleseteket nem lehet nehéz mint népet meghatározni, róluk van legtöbb adat, nem kis meglepetésre, ezek egészen Mária Terézia koráig nyomon követhetők!
image010A i.e. XII. század első felében, a Levanteben letelepedett tengeri népek vegyes csoportjából, a filiszteus települések anayagi kultúrája sok olyan elemet tartalmaz amit égei eredetűnek tulajdonítanak; ezek tartalmazhatnak közép-európai eredetű elemeket is.
A filiszteusok, az izraelita törzsek legfőbb ellenségei, a tengeri népek egyetlen csoportja mely jelentős elismerést kap a Bibliában. Az Ószövetség a filiszteusokat krétai (Kaphtor) eredetre vezeti vissza, és kihangsúlyozza ?nyugati? eredetüket. Az izraelitákkal ellentétben, a filiszteusok kedvelik étrendjükben a disznóhúst és, mint a mükéneiek, borukat vízzel keverik.  Romey
image011A Phaisztoszi korong ph02 képjelét bizonyítékul felhozni nem lehet mivel azon hiányzik a széles és díszes pánt, a tarkóvédő és az áll alatt átfutó biztosító szíj is. Nézzük inkább, hogy mit mond a Biblia a filiszteusokról. Sámuel 2. könyve 8.: 15Dávid egész Izrael fölött uralkodott, 18Jehojada fia, Benaja volt a kereták és peleták parancsnoka. A parancsnok szó jól összecseng a Thuróczy Krónika hét kapitányával, hadtest parancsnokával. Michael G. Hasel így vezeti be a másik Bibliai idézetet: Mára már csak tetemeik beszélnek. Egy valamikor volt műveltség nyoma továbbra is szolgáltat vezérfonalat a távoli múlthoz. Szofánia próféta szavai továbbra is viszhangzanak a romok néma földhányásai felett:

II. A NÉPEK ELLEN
A nyugati ellenség: a filiszteusok
4Gáza bizony lakatlanná válik,
Askelon meg pusztasággá.
Asdodot fényes nappal űzik el,
Ekront pedig tövestül kitépik.
Jaj a tengerpart lakóinak,
és a krétaiak nemzetségének!
Ezt mondja az Úr nektek:
Megalázlak, filiszteusok földje,
lerombollak, kiirtom lakóidat.
Legelő lesz belőled, tengerpart,
pásztorok mezeje,
és juhok akla.

Az angol szövegben a krétaiak helyett a CHeReTHiTeS szó olvasható, melyből jobban kicsöng Kréta nevének eredeti értelme. A krétaiak a nyers és feldolgozott bronz és a hozzá szükséges ón kereskedelméből nőttek nagyhatalommá. Fénykorukban az egész sziget a kovácsok zajától viszhangozhatott, egy CSöRTeTéS volt az egész sziget (Szilárd testnek, pl. fegyvernek olyatén rázása, ütése stb., mely csör hangoztatással hat a fülekbe. Kardcsörtetés, puskacsörtetés. CzF). KaFTiw is a KoVáCS szó rosszul átírt változata lehet. Sámuel 1. könyvében olvashatjuk: 19Akkoriban Izrael egész földjén nem volt kovács, mert a filiszteusok azt mondták: Meg kell akadályozni, hogy a héberek kardot meg lándzsát csináljanak maguknak. 20Ezért egész Izraelnek a filiszteusokhoz kellett fordulniuk, ha az ekevasat vagy a baltát, a fejszét, vagy az ösztökét meg akarták éleztetni.

Kétség nélkül a filiszteusokra a szerszám és fegyvergyártás, vagyis a kovácsmesterség és a fegyverforgatás a jellemző és ez az idegenek által adott nevükben is tettenérhető. De vajon ők magukat különálló népnek tartották-e, és ha igen mi volt saját megnevezésük? Legnagyobb városuk GáZa a mai napig őrzi népnevüket, ők a JáSZok/IaZig népnévvel illeték magukat. Stephanus Bizantus szerint a palesztinai Gáza város hivatott Ionia néven is, Strabónál pedig Attika (Athén) hajdanIonia, és Ias néven hivatott. Daruvár mellett kőbe vésve olvasható a RESPUBLICA IASORUM felirat, Municipium Iasorum Szlavóniában Toplicán pedig az AQUA IASAS felirat. GéZa nagyfejedelem neve a JáSZ népnévből ered, a németek JeSSe alakban írták. Jászainkat az oklevelek jasones/jazyges illetve philistaeus néven regisztrálták egészen Mária Terézia koráig, tudjuk meg Bognár Ferenctől. Ugyancsak ő mutat rá, hogy régi szláv szótárakban JáSZ = GaZ és a Fekete-tenger melléki, IV. sz-i jazyg nép a VI. sz-ban gens GaZorum lesz, a VII. században pedig KaZár néven kerül említésre. A moldvai JaSSi (Jászvásár) korábbi nevei Forum JaZigorum illetve Forum Philistinorum. A Bibliai idézetben szereplő ASdod és ASkalon peleset  (prwst) városok nevében is az AS JáSZ-nak ejtett előtag szerepel, ami nem véletlen: ők ugyanis a VéRTeS íJáSZ, VeRSET/VeRSenT ügyeskedő harcosok!

Egy i.e. 1100-ból származó helységnév-lista, Amenemope fáraó idejéből még ennél is beszédesebb. A következő peleset, tjeker és sardana lakta városokat sorolja fel: Askelon, Asdod, Gaza, Yasur, Subaray. A két utolsó névben a JáSZ és SZaBíR népneveket nehéz lenne nem észrevenni.

A PeLaZGok, akik nevét Alinei magyar-féléknek értelmezi, mások pedig egyenesen a PeLeSeT-tel azonosítják, valójában FéL-iaZiGok vagyis IaZiG/JáSZ-FéLék.
Most pedig nézzük meg és betűzzük ki a thébai Medinet Habu domborművén látható eredeti szöveget: P O RéS ZáR TY és alkalmazva a rébusz elvet, az ősmagyar hangváltást, ahogy Borbola hívja olvassuk is el a szöveget: BÉReS SöRTe

Az első jel P, a második <W>, egy általanos magánhangzó. A RéSt az ID jel követi (lásd feljebb). A hieroglifa Borbola szerinti ZáR (nemzetközi átírása s3), az aTYa(i hím­vessző) hozzáolvasásával: s3+aTYa/aTa = SöRTe. CzF szerint Keményebb, és vastagabbféle fölmerevedő szőr a disznónemü állatok orján, azaz, hátán. Fekete, szürke, fakó sörte. Sörtéből meszelőt, kefét kötni. Különösebben a vaddisznó kemény, hasadt végü szőre, melyet dühében felborzogat. Átv. gúnyos ért. igen durva szálu haj.  Ez félreérthetetlen utalás lenne a pelesetek sörteszerű fejdíszére vagy sisakjára. A béres jelző itt a tágabb értelmű: bérért dolgozót vagy bérért harcoló zsoldost jelent.

Ha a RéS-t LeS-nek (leső nyílás!) vesszük akkor a P O LeS olvasata lehet 1. PALLóS, a szúrókard másik neve (a hóhérok nyakazó fegyvere). CzF szerint A magyar szóelemzés nyomán azon szókkal rokonítható, melyekben a pal gyök ütést, csapást jelent, s mely szintén rokon bal gyökkel ,balta szóban. Itt pallóssal felszerelt, sörtével díszített harcost jelentene a leírás. 2. PILiS, ismét CzF: 2) Tájdivatosan a kenyérnek felhasadt széle; néhutt az először megszelt kenyérnek, czipónak levágott hasonló felső része. 3) A római egyházban a felszentelt papok, és szerzetesrendüek feje tetején kopaszszá beretvált kerekded hely; pappilis, papkoszorú, barátpilis. (Corona, v. tonsura sacerdotalis); Kresznerics magyarázata szerént "quasi ex pilis (hajból) csinált korona". Azonban isméretes a Pilis nevü hegység Esztergom és a régi Pilis vármegyében, melynek csúcsai, ormai tarok, kopár sziklákból állók, s ha e tulajdonságát a pappilissel öszveállítjuk, okszerüleg állíthatni, hogy a pilis am. kopasz, csupasz, vagyis ebben az esetben a különleges fejdíszről szólna a teljes név.
A filiszteus névben a feliratban szereplő megnevezésnek az első része él tovább képzett formában, ezért a változatos zárószótag: héb. peleset, pelistim; asszír palast, pilist; gör. filisztieim, palaisztinoi; lat. philisthüm, philisthini, philisthaei, palaestini. Esetleg még magyar PaLóC, SZT > C hasonulással.

 

 

image013TJEKKER (T-k-k(r)/ t3k3r): A tjeker nép III. Ramszesz uralkodásának nyolcadik évében részt vett az egyiptomiak elleni csatában. A palesetek után, ők a legnagyobb ábrázolt csoport a medinet habui dombormű csatajelenetében. A tjekereket említi az i.e. XI. századi Wen-Amon mese Dorból régészeti bizonyíték támasztja alá Wen-Amon állítását a tjeker településről. Stern ásatásán tömegével került elő filiszteus stílusú kettős-króm cserépedény a helyszínen. Amellett, az ásatások során talált tehén vállcsont-él és csontnyelű vaskések hasonlóak a Filisztínában találtakhoz. Stern hiszi, hogy ez bizonyítéka egy tjeker, ahogy ő hívja szikel (székely?!) településnek. Ezeket olvashatjuk a The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples honlapon a tjekerekről.

Két olvasat kínálkozik: a viseletükre vonatkozó TáK-KöR (szíj-kör), a fejükön látható francia-sapka, a fejet körülvevő széles bőr tákkal, és TaKaR= álcáz vagy TeKeR = ravaszkodik, mint katonai műszavak.
Medinet Habu feliratának pontos átírata a következő:
image014RuCa K R RéS az olvasata pedig aRK/báRKa KeRüLéS, görbe úton járás, kalózkodás.
A kérdés, hogy az első hieroglifa, t3 vagy az alakra hasonló p3, szerintem egyre megy, mindkettő kacsa, azaz ruca, és mivel ott van mellette az ID jel ezért hangértéke RuCa lesz. A vaRjú felett (előtt) egy Kosár látható. A RéS mellett is ott van a vonalka. A ruca a tengeri népek hajóinak a díszítő eleme és a RuCa szóból a legtöbb nyelvre jellemző C>K hasonulással lesz egyes hajófajták több nyelven is használatos neve aRK vagy báRKa. Erre később még visszatérünk.

image015DENYEN (D-y-n-yw-n / d3íníw): A történeti forrásokban a denenek többek között danuna, danuniták, danaák, danaus, danaidák, dene, danai, danaiak neveken szerepelnek, (The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples). Duna menti nép(ek) látszik a legésszerűbb magyarázatnak, amig bele nem nézünk az eredeti szövegbe, ott ugyanis ezt találjuk:
D R J N J W, vagy felhangzósítva: DúRRa INaLÓ/INaLóNAK tengernyi népe. Ez a leíró név az ellenséget (dérrel-) dúrral nyomon követő, az ellenség inában járó harcmodorra utal. CzF: valakit inalni, am. nyomba követve verni, inait verve űzni, hajtani. A toll hangértéke J (Ír!), a mellette lévő jelé N, a csirke <W>, általános rag (lásd bővebben Borbolánál).

SHEKELESH (S'-r'-rw-s' / 3kr3): Nem sokat tudunk róluk, csak futólag említik őket az ókori szövegek, mint III. Ramszesz medinet habui ravatalozási image016templomának évkönyve és az Ugariti Szövegek. A csoportot említi a Kom el-Ahmar sztéle is Merneptah uralkodásának idejéből. A sekelesek hívatalosan i.e. 1220 körül jelentkeznek Egyiptomot támadva és 1186-ban újra betörnek a Deltába. Egyes kutatók, mint N. K. Sandars, úgy gondolják, hogy a sekelesek Dél-Szicíliából jöttek. Valójában, más forrásokból látjuk, hogy a sikeloy-ok nem eredeti lakói Szicíliának, hanem bevándoroltak az Olasz félszigetről. A VIII. században a görög gyarmatosítok a szikeleket találják a szigeten, akikről azt hitték, hogy Olaszországból jöttek a trójai háború után. (The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples)

image017Két olvasat is kínálkozik: SZeKeReSek, akik nagy távolságokra szállítottak árút, fegyvert, fegyvereseket. Híresek voltak a SZéKeLY szekeresek, de a székely katonanép is, sokan állhattak be közülük zsoldosnak. De ebbe ne éljük magunkat bele mielőtt megnéznénk a karnaki és medinet habui vonatkozó feliratokat.
A karnaki felirat kibetűzése:  K LáN  R és az olvasata: CSáKLYáNY / CSuKLYáNY CSóRé.

Itt az (orosz)lán (orozó lény!) alatt látható az ID jele ezért hangértéke LáN (lion). A csáklyány a hajón csáklyázó, míg a csuklyány a különleges fejfedőre utaló, a zsivány, legény, sovány, szegény-hez hasonlóan alkotott szavak. Csóré = csupasz, tar, kopasz (lásd Romey megjegyzését: ?Az egyiptomi elbeszélő művészetben tájékozott szemlélőt azonal megdöbbenti az ellenség idegen megjelenése: szakálltalan, szoknyás félelmetes kinézesű férfiak és hosszú szúrókard vagy kelevéz, szarvas sisakkal, vagy magas, tollas tarajdísszel.? Természetes dolog az ellenség szokatlan szakálltalanságából csúfot űzni!)

image018Medinet Habu domborművére a név másképpen került fel. Ennek átírása:
R KoSáR LáN  R és olvasata is más: CSeRKéSZeLő LáNCSáR (LáNDZSáR?).

Az ID jele a KoSáR és az (orosz)LáN képjele között van, tehát mindkettőre vonatkozik. Az angol lancer mai napig őrzi láncsár/lándzsár = lándzsás szavunkat.
Noha eltérőek, az olvasatok nem zárják ki, inkább kiegészítik egymást. Természetesen ezek a csóré-arcú, cserkésző láncsás, csuklyás csáklyások lehettek székely származásuak is.

MESHWESH (M-s'w-s'(w)): Az első utalások erre a csoportra a medinet habui feliraton, a Harris és az Anastazi papirusz-tekercseken található. Az image019egyiptomiak tengeri népek elleni harcát részletező néhány dombormű is ábrázolja őket. I.e. 1182-ben Egyiptomot a libiaiak és a mesvesek fenyegették valószínűleg a pelesetek és tjekerek támadásával egybehangolva. Ha nem is biztos, sok hímtag tokot viselő labu (líbiai) mesves lehetett. (The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples).

MáS-VaS, lehet az eddigitől eltérőnek érteni, pl. az Erdélyből származó öntött bronz fegyverek szemben az addigi kalapáltakkal, vagy lehet az olcsóbb vas/fém fegyverek fajtáinak keveréke. Ez utóbbi értelmezés érhető nyomon az angol mash (soft or confused mixture) szóban.

image020A thébai domborművön a név a többitől ekülönítve olvasható. Átírása: {MD} R VaRR R R, olvasata: DöMöCSéR VeRő-úR CSóRé. A dömöcsér bottal, fegyverrel ütöget, vereget; megráz, gyomroz, összevissza ránczigál, vagyis dömöcköl valakit, a verő-úr pedig meglepő hasonlóságot mutat az angol warrior és a francia werreior szavakkal.

image020-1Az átírásban látható {MD} összevonás (ligatura) egyik eleme a Madár, a másik a kinyújtott kéz igéje, az aD. Ha jól szemügyre vesszük a képet láthatjuk, hogy a kéz van felül, ezért kezdődik az olvasat vele. (A kóser átiratban az aD nem is szerepel, vagyis ott van van mint néma alef.)

 EKWESH ('-k-w'-s' / ík3w33): A tudósok általában elfogadják, hogy az ekves vagy akvasa név az egyiptomi megfelelője a image021Hettita szövegek akháj és ahhiyawa neveinek. Ha ez áll, akkor a bronz­kori görögöket mint a tengeri népek egyikét kell elismerni. A karnaki felirat számainak legvalószínűbb olvasata szerint 1213 ekves áldozat volt, és ez volt a tengeri népek legnagyobb csoportja, a tengeri népek erősségének a veleje. Továbbá, a karnaki felirat világosan utal rá, hogy az akvasok vagy ekvesek körülmetéltek. Aligha gondolja valaki, hogy a bronzkori görögök körülmetéltek voltak, de természetesen, ezt senki sem tudhatja. Nem csak a szárazföldön, de Krétán és az anatóliai partok mentén és Rhodes szigetén is. Anatóliai partmenti településeiken az akhájok a lukkák szomszédai, és valószínűleg szövetkeztek velük különféle kalandozásaikban. A fennmaradt görög legendák emlékeznek a lukkákkal vagy lyciaiakkal tartott szoros kapcsolatokra. (The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples) A képen egy mükénei ezüst rhyton díszítése látható.

image022KoVáS/KoVáCS, Eke-VaS, ÉK-VaS/ÉK-VéSű gondolnánk a nemzetközi átírás alapján, de ne hamarkodjuk el. A karnaki szövegben a következő hangértékű képjelek szerepelnek: J SZó KaRok R V(aRR) R R, melyeket a következőképpen hangzósíthatunk: JáSZ/íJáSZ KöRKöR(ös) VeRő/FéRfi/(VáRőR/VeRő-úR) CSóRé.

image023KÖRKÖR, (kör-kör) ösz. fn. Görbe, és magát egészen bezáró vonal, mely úgy képződik, ha a golyót harántékosan szeljük keresztül, mi által oly hosszukás, kerekded alak képződik, mintha két köz ponttal két kör volna benne leirva, innen a kettőzött körkör név. (Ellipsis). CzF Kétségtelenül a körkör az ekvesek paizs-formájára vonatkozik.

A szájára mutató ember SZóL, ami a száján kijön az a SZó. Aimage022-2képjel nemzetközi átirata k33 (K-aR-aR) többesszám (két aR!), tehát K-aR-ok, pontosabban szögellő KaR-ok, a hieroglifa ugyanis szögellőt ábrázol. A tű & cérna, a varrimage022-1 ige jele, de mivel nincs mellette az ID jel lehet, hogy csak V a hangértéke, így is úgy is, mind a V, mind a VaRR értelmes olvasatot eredményez.
A többféle olvasati lehetőség csak nekünk, az utókornak létezik, a tengeri népek korában ezek a mai értelmezések még nem váltak szét, pl. az íjászok csoportja/népe csak fegyverében különbözött a többi magyartól. Nyelvükben az egyiptomiaktól sem különböztek, hiszen itt egyiptomi hieroglifákkal egyiptomiul írt leíró neveiket látjuk.

LUKKA (Rw-kw) Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a lukkák (lyciaiak) országa hol volt Hettita szövegek szerint a lukkák idegenek által könnyen befolyasolható lázongók voltak. Ezek a hettita szövegek tengerjáróknak mondják a lukkákat. Évente intéztek tengeri támadást Alasija (al-Ázsia) királya és országa ellen, olyan eredményesen, hogy ebben az értelemben kalózoknak tartották őket. A lukkáknak volt saját nyelvük, valószínűleg a luwiai utóda és a hettita rokona, némi görög beütéssel a betűk formájába és a hangokba. A nyelv mindössze 170 évig tartott, 500-tól 330-ig A lukkáknak úgy látszik nem volt külön területük, főleg Nyugat-Anatóliában tartózkodtak. Kóborlók voltak, Anatólia más vidékeire is eljártak, és idővel a hettiták hatalmát megtörték, a számtalan rajtaütéssel legyengítve a rendszert. Andrea Salimbeti honlapja, The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples, a lényegre rövidítve, így foglalja össze azt amit a kutatók a Lukka népről tudnak.

Be kell ismernem, hogy nem tudom követni a tudós észjárást: a történelem színpadára bejelentkezik egy nép az időszámításunk kezdete előtti XV. században, de saját nyelve csak ezer évvel később alakul ki, hogy szinte azonnal újra eltűnjön. Földje, országa nem volt, talán nem is létezett ilyen nép?

(Szerkesztő megjegyzése: Strabón -- Geographica című művének tárgymutatója szerint -- 21 helyen említi Lykiát)

image024Mindössze három betű: L K W, melyek valószínű olvasata LaKÓ esetleg LaKóNAK. A Nagy Karnaki Felirat azt is megjegyzi, hogy ezek az emberek a családjaikat is magukkal hozták, azt a benyomást keltve, hogy nem csak támadni hanem maradni jöttek. Vagyis lakónak készülő, lakóként letelepdni szándékozó tengernyi nép, lévén a csirke az általános rag képjele. A Salimbeti-idézetből arra lehet következtetni, hogy ezek lakóhelyet kereső családok. Vagy:

LüKI: zömök, tömpe növésű emberek, esetleg
LöKŐ: szúró eszközöket használó harcos. (Szívébe löki a tőrt.)

WESHESH (W-s-s / w333): A wesesek a tengeri népek egyesített erőinek részeként támadták Egyiptomot III. Ramszesz uralkodása alatt. A medinet habui felirat tanúsítja, hogy Azok haladtak előre Egyiptom fele, miközben a tűz felkészült ellenük. Az összeesküvők a pelesetek, a tjekerek, a sekelesek, a denyenek és a wesesek voltak, egyesült földek. Kezeiket rátették a Föld kerületéig minden országra, szívük magabiztos és reménykedő: Tervünk sikerülni fog! A tengeri népek nem tanultak ebből a vereségből, mivel tévedésüket a 8. évben megismételték hasonló eredménnyel. Egyes kutatók összekapcsolják a weseseket a kis-ázsiaia iasos, assos vagy issos néppel, vagy Karkissa (Caria) népével. Mások arról elmélkednek, hogy a denenekhez hasonlóan az izraeli szövetség része lettek (mint asher törzse). Az asher törzs Izrael egyik héber törzse, alapítva Jacob nyolcadik fia Asher által. Asher négy fiával és egy lányával telepedett le Egyiptomban. A törzs azonos lehet az egyiptomi beszámolóban emlegetett weses törzzsel (a w a wesesben egy modern találmány a kiejtés könnyítésére, az egyiptomi feljegyzések uases csoportot emlegetnek). A wesesek tehát részei voltak egy törzsi szövetségnek, mely magába foglalta peleseteket (filiszteusokat), a danuákat (talán dan), a tjekereket (acconak értelmezik, és Manessahra utalhat), és sekeleseket (sheker népét jelentheti, és így utalhat Issacharra).
(The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples)

image025VaSaS lenne az önkéntelen olvasat mielőtt megnéznénk a mellékelt felirat kibetűzését: VaRR R  R  R, melynek olvasata: VeRő/FéRfi aRCáRa CSóRé, vagyis szakálltalan.

TERESH (Tw-ry-s' / twr3): A Nagy Karnaki Felirat Merneptah uralkodásának ötödik évében (i.e. 1207) említi a tereseket vagy tursákat az Egyiptommal szembeni ellenséges szövetkezés tagjaiként. Ez az írás összesen 742 halott teresről számol be. a rabul ejtett tengeri népek között egy teres főnököt mutat a medinet habui dombormű. Továbbá a gurobi 23. sírban W. Flinders Petrie megtalálta An-en-Tursha múmiáját. Ő III. Ramszesz teres komornyikja volt. Ezen a jól megőrzött múmián még jól látszik a szőke haj, tehát nem egyiptomi, sem afrikai vagy ázsiai eredetű. Néhány lehetőség utalhat a teresek ana­tóliai eredetére. Először trójaiakat kell fontolóra venni. Tróját a Hettita adatok Tarusiaként tüntetik fel (lásd a trójai háborúra vonatkozó oldalakat). Ésszerű feltételezni, hogy Tarusia lakói valamilyen ehhez közeli névvel illeték magukat. A magánhangzóktól megfosztva a szó összevethető csupasz egyiptomi írásmódjával. A tengeri népek szövetségének időszaka összeegyeztethető a Trója körüli háborús eseményekkel, így sok trójai menekültre lehetett számítani, közülük egyesek megkísérelhették a túlélést tudásukra és kardjukra támaszkodva. A második lehetőség a tyrsenieknek lényeges, egy kalóz csoportnak jól borított hajókkal, akiket két i.e. VII. századi, Dionysusnak szentelt, homerosznak tulajdonított himnusz is említ. (The Greek Age of Bronze -- Sea Peoples)

image026Az olvasat lehet TőRöS (SZúRóS karddal (SwoRd) felfegyverzett, valószínűleg többnyire olyanok akik munka közben éK- vagy eKeVaSsal dolgoznak: TúRják a földet, TúRók, de mint harcosok a TőRöK népe, népnévként és görögösen: TuRK, TRáK, eTRusK. Ők a TRójaiak, TüRéNiek, azaz TuRáNok.

Az eredeti felirat kibetűzése megerősíti a nemzetközit: T O R J  R, az eltérés minimális, igy az olvasat is közeli: TARaJ / TŐRöLő CSóRé. A taraj a jellegzetes fejfedőre vonatkozik, a tőr az új, eddig nem látott csoda-fegyver, a hosszú, kétélű szúrókard (sword). A tőr szó a túrból alakulhatott ki, ez a fegyver ugyanis nem csak kaszabol, hanem előre túrva is ejt sebet.

A kutatók szerint a tengeri népek leírását ez a felirat-részlet tartalamazza, mely átírva:

image027

N R KRT Ték N PR Jék M D VíZ MR/MJ WDB,

az olvasata pedig:

NYeR KéRéSeTek, NéP-eReJük MeDe VíZ (Mede tenger!) MéLY ÁGYáBa.

Számomra, és azt hiszem ebben sokan osztozni fognak velem, a meglepetés, hogy III. Ramszesz Mede-tengernek nevezi a Mediterrán-tengert, -- ami azt illeti, nagyon találóan, hiszen a magyarban ahová MeGY az ember KöZ-ügyeit intézni az a MeGYe, a KöZ-igazgatás a MeGYében történt. KöZ és MeGYe rokon értelmű szavak, tehát a MeDe- vagy MeGYe-tenger ugyancsak (föld)KöZit jelent mint a Mediterraneus! MaGYaRország a MeGYék szövetsége: MeGYeRia. A fenti MeDe az ~r képzővel MeDeR lesz, partok, földrészek között húzódó terület, ilyen a Földközi-tenger is, egy nagy meder három föld­rész között. A D hang lágyítva GY, a MeGYeR pedig mélyhangokkal ejtve MaGYaR, a végkövetkeztetés pedig, hogy magyarok juttatak magyarokat a Magyar-tenger mély ágyába a dzsáhi/tyáhi (D3hy vagy T3hy, ang. Djahy) tengeri csatában. Medence szavunk is ugyanebbe a szócsaládba tartozik, kő vagy beton falak, illetve hegyek közé zárt területet jelent. A meddig kérdésre a válasz egy köztes időköz vagy távköz. A megye mesgye értelemben két terület közti határvonal.

image028Az állítólagos népneveket követő hieroglifákat is ideje lenne sorra venni. A karnaki felirat első jele (jobbról balra haladva) idegen népet, a második embert jelent, alatta a többesszám jele. A képjelek értelme tehát: idegen népek, pontosabban idegen emberek. Hiányzik a tengeri jelző. Van azonban az első képjelnek másik jelentése is: tízezer, harcosokban akkor ez tengersok volt. CzF szerint a tenger: Átv. mint melléknév jelent valami sokat, nagy számút, nagy terjedelműt. Tenger nép gyülekezett öszve. Így lesz a tengernyi sok vízen és szárazon egyaránt támadó harcosokból tengeri nép.

image029A thébai feliratban szerepel itt még egy képjel, a föld/ország (land) vagy Egyiptom szomszédságáról lévén szó a sivatag képjele, melynek nemzetközileg elfogadott átírása h3t, Borbola János szerint HaRaSZT illetve KeReSZT olvasatokkal. Itt az olvasat tenger(nyi) ember/nép HaRCóT, mivel az hangértéke ugyancsak Borbola szerint cs/c, legtöbbször így is szerepel a fenti olvasatokban.

 

Harmadik rész →


Megnyitva 12448 alkalommal

Hozzászólás   

#2 TiszaújvárosTóth Imre 2015-05-17 17:16
A Kárpát-medence kiemelkedő szerepet töltött be Európa történelmében az őskortól egészen a középkorig. Sajnos, a hivatalos történetírás (a győztesek és az irigyek által írott történelem) ezt a tényt figyelmen kívül hagyja, mindössze a régészet (és újabban a genetika) napvilágot látó eredményeire támaszkodhatunk, ha tisztábban akarunk látni. De a régészeti leletek közül a legtöbb soha nem válik közismertté, és az átlagemberhez el sem jutnak a legfontosabb információk. Nagyon kevesen tudják például azt, hogy a fentebb látható kardok kimondottan hazai gyártású bronzkardok voltak, amelyeket egész Európába exportáltak annak idején - innen. Így ha a tengeri népek nem is feltétlenül, de a fegyvereik valóban Európa szívéből származtak. A korábbi időszakok még érdekesebbek a számunkra, érdemes odafigyelni rájuk! Íme egy idézet, az egyik vezető európai régésztől:
"- Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt - erről szólnak a Sárréten végzett környezettörténeti, vagy a Regölyben folytatott régészeti ásatások -, az egész Európa társadalmának fejlődését befolyásolta. Az itt élő emberek csoportjai vándoroltak el a párizsi medencébe, Frankfurt vagy Krakkó környékére." (Meg a Földközi tenger térségébe is - betoldás tőlem.) "Azért van ilyen nagy érdeklődés az őskornak ebben a szakaszában a mi irányunkba, mert ha Európában meg akarnak tudni valamit arról, hogyan kezdődött náluk a természet átalakítása, hogy keletkezett a letelepedett életmód és végső soron a civilizáció, akkor nagyrészt tőlünk kell megtudniuk mindezt, hiszen az élelemtermelés tudásanyaga, a földművelés, a házépítés ismeretei, a genetika szálai mind a Kárpát-medencébe vezetnek."
Itt olvasható: valasz.hu/.../?orderby=novekvo&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=1
#1 ŐsökÉg és Föld 2013-01-06 12:33
Atlantisz és Mú kontinensről egyre több az adat.
Tiltott régészet tárgyban, pedig megtudjuk, hogy már 2.8 milliárd, nem tévedés régebben mint a Föld korának fele, Éltek magas kultúrák.
Aki kőkorszakról ír, az jobb, he ezt tudja.
különben az 1900-as évek elején aki Pápua-Újginea szigetén járt, az azt mondja emberevő kultusz van a Földön.
Ami pedig meglepetés a pápua emberevők is magas kúltúra ekszármazottai, a vízözön után elszigetelt nép állati sorba süllyedt.
Az elsüllyedt kontinensek népei kitűnő hajójok voltak magas kultúrával, tehát tengeri népeknek őket nevezhetjük korábbról, az ő történelmük 100 ezer évekre nyúlik vissza legalább.
Álljon itt egy tudományos adat 300 millió éves angyalos nyelű bronzcsengettyűről:
www.genesispark.com/exhibits/evidence/paleontological/artifacts/bell/

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások