20220705
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 május 27, péntek

5 perc történelem 38. rész

Szerző: Bánhegyi Ferenc

A magyarság döntő többsége - különösen az utóbbi három évtizedben - a pünkösd hallatán Csíksomlyóra gondol. Ez érthető, hiszen 1990-től kezdve az anyaországi magyarok tömegesen zarándokolnak a székelyek és csángók szent helyére, az Európa-szerte ismert kegyhelyre. Csíksomlyót a 16. század elején készült csodatevő Mária-szobor tette híressé. A 2,27 méter magas Napba öltözött asszony lába alatt a Hold, feje fölött a 12 csillagból álló koszorú foglal helyet. A királynő fején korona, jobbjában a jogar, bal kezével a kis Jézust tartja. 

A ferencesek templomát a századok során a Mária-szoborhoz fűződő számos csoda, legendák sora emelte a keresztény világ érdeklődésének középpontjába. Többek között megemlítendő, hogy amikor a tatárdúlás során a tatár vezér le akarta dönteni a szobrot, karja megbénult. Amikor a templomot felgyújtották - ez több alkalommal is megtörtént - a szobor minden alkalommal sértetlenül vészelte át a pusztítást. Ugyanakkor a szoborhoz imádkozóknak, a köréje gyűlt híveknek védelmet, bátorságot adott. Batthyány Ignác erdélyi püspök 1798-ban csodatevőnek ismerte el a szobrot, ami azóta is töretlenül hitet, összetartozást kölcsönöz a Kárpát-medence magyarságának. A Mária-szobor elleni támadások a 20. században is folytatódtak. 1916-ban az Erdélyre törő románok elől kellett kimenekíteni a Madonnát, a század második felében pedig a kommunista rendszer üldözései miatt szorult be a pünkösd megünneplése a templom falai közé. Kevés olyan ország található Európában, ahol a Pünkösd, a kereszténység születését megtestesítő ünnep olyan rangot, olyan nagy figyelmet kapna, mint Székelyföld egyik vallási központja, Csíksomlyó.
Baráti üdvözlettel,  Bánhegyi Ferenc


38. rész

 

Mottó:

„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!"

 

Öt perc történelem fiataloknak és minden érdeklődőnek

 

Magyar sors - magyar történelem

 

Európának szüksége van Magyarországra ... amely soha nem hagyta magát legyőzni

 

Pünkösd, a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe

A pünkösd az Egyház születésnapja

Ahogy a karácsonynak és a húsvétnak, úgy a pünkösdnek is jelentése, vallási tartalma van. Egyrészt a pünkösd név eredetét, másrészt az ünnep üzenetét kell meghatároznunk. A pünkösd magyar neve a latin penta /öt/, illetve a görög pentékoszté /ötven/ szóból származik, tekintettel arra, hogy a húsvét utáni ötvenedik napon történt meg a csoda, a kereszténység születése. Ennek megfelelően a pünkösd is mozgó ünnep, s a húsvét napjától függően május 10. és június 13. közötti vasárnapra esik. A pünkösd kétnapos ünnep, melynek napjai a vasárnap és a hétfő. Azt azonban tudni kell, hogy az ünnep húsvéthoz hasonlóan egy héten át tart, de a szombat és vasárnap a naptárban jelzett két ünnepi nap.
(A kommunista világban, mint minden más keresztény és nemzeti ünnepet, a pünkösdöt is igyekeztek tartalmától, összetartó erejétől megfosztani, törölni az emberek tudatából. Szerencsére nem sok sikerrel. Igaz, a pünkösdhétfő a zsinati reform után már nem külön egyházi ünnep, de számos keresz tény országban munkaszüneti nap, így 1993 óta Magyarországon is az.)

38resz 1

Pünkösdkor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg, ami a karácsony és a húsvét könnyen érthető története mellett a laikus ember számára nehezebben magyarázható meg. A Szentírásban az Apostolok cselekedetei 2,3 szövege így írja le a Jézus feltámadását követő ötvenedik napról. ,,Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, (Szent Szellemmel) és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek (Szellem) adta nekik, hogy szóljanak."

Az ünnep lényegének jobb megértéséhez hívjuk segítségül Péter apostol szavait, amik így magyarázták a jelen levőknek a beteljesedés jelenségét, ami akkor, ott sokakban félelmet keltett: ,,Az utolsó napokban így szól az Isten. Kitöltök szellememből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Szellememből, és ők is prófétálnak. ( Apostolok Cselekedetei 2, 17-18.) 

Az Újszövetség leírja, hogy miként szállt le azon a napon a Szentlélek a tanítványokra, amit Jézus Krisztus mennybemenetele előtt megígért nekik. A szeretettel teli, kiáradó Szentlélek megvilágosította, lelkesítette, tanította az apostolokat, akik ekkor értették meg igazán, ekkor váltak képessé arra, hogy tudják a missziós krisztusi parancsot teljesíteni. Péter tanításának hatására már azokban a napokban sokan megtértek, s ezekből a hívőkből alakult meg a  jeruzsálemi ősegyház. 

38resz 2

A Szentlélek eljöveteléről már Keresztelő János is beszélt, amikor azt jövendölte, hogy: ,,Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni." (Máté 3, 11) Ismert, hogy Jézust a Jordán folyó vizében Krisztus unokatestvére, Erzsébet fia, János keresztelte meg. Ezt követően egy galamb szállt le Jézusra, mely galamb azóta is a Szentlélek ikonikus jelképe. Ezt láthatjuk azokon a keresztény művészeti ábrázolásokon, melyek a pünkösd témáját dolgozzák fel. Más megfogalmazásban. az Atva és a Fiú kölcsönös szeretetének eredménve a  Szentlélek, ami ennek az isteni szeretetnek a végpontja, a kiáradása. Ez az esemény új tartalommal töltötte meg a keresztény hívők Istenben és Jézusban megtestesülő hitét.

Pünkösd ünnepét a keresztény írástudók a második században említik első alkalommal, de tudjuk, hogy megünneplése már akkor elkezdődött, amikor az apostolok még földi életet éltek. A szinódus ( a kiválasztott püspökök gyűlése, aminek időpontját a pápa jelöli ki, s ami a pápa és a világ püspökei közötti kapcsolatok ápolására szolgál) 305-ben rendelte el a pünkösd megünneplését, aminek jele a galamb, illetve/és a lángnyelvek. A pünkösd tulajdonképpen az ötvennapos húsvéti ünnepkör befejezése. A középkorban a hívek a szélvihart kürtök és harsonák megfújásával, a lángnyelveket pedig égő kanócokkal, piros rózsákkal, galambok röptetésével jelenítették meg.

38resz 3

A római katolikusoknál a hét szentség egyike a bérmálás, amit pünkösd ünnepétől kezdve lehet kiszolgáltatni. A bérmálás szertartása során a pap felkenéssel, vagy kézrátéttel adja át a bérmálkozónak a Szentlélek ajándékát. A latin confirmatio kifejezés egy széles, nemzetközi szinten ismert megnevezése ennek a „beavatási" szertartásnak.

A protestánsok, például a református és evangélikus egyházak mindössze két szentséget fogadnak el, amelyek között nem szerepel a bérmálás. A keresztyének is élnek a beavatás szertartásával. A konfirmáció jelentése a reformátusoknál a megerősítés, ami az úrvacsorát megelőző felkészítő tanítás. Ezáltal az ifjú - 13 éves koráig kell elvégezni a konfirmációt - vallástételt tesz Krisztus és Isten egyháza mellett.

Pünkösdi magyar
népszokások A májusfa

A magyar kultúrában a pünkösdhöz fűződő népszokások - hasonlóan számos más jeles naphoz -, a termékenységgel hozhatók összefügésbe. Tekintve, hogy pünkösd hava a május, elsősorban a növényvilág kerül a figyelem, a szokások kialakulásának középpontjába. Május első napján a falubeli legények felállították a májusfát, vagy májusfákat. Erre a magas, sudár fák voltak alkalmasak. Az itallal, étellel és szalagokkal díszített májusfát a lányos házak elé állítottak fel éjjel, hogy az május első napjának reggelén hirdesse az udvarlási szándékot, a ház lánya iránt kifejezett szerelem zálogát. A májusfát a legtöbb helyen a falu legényei pünkösd napján döntötték le.

38resz 4

A fagyosszentek

A május 12-13-14-ei három nap - Pongrác, Szervác, Bonifác - az úgynevezett fagyosszentek ideje volt. A három szent életének, s halálának története a 4-6. századokba vezethető vissza. A jeles napok a szentek halálának napját jelentik, természetesen eltérő időben és eltérő földrajzi helyeken. A fagyos szentekhez soroljuk még május 25-ét, Szent Orbán napját is.

A fagyosszentek azért kaphattak figyelmet, mert a megfigyelések szerint ezekben a májusi napokban a még sarjadó, zsenge növényzet egy-egy hidegebb éjszakán lefagyott. A lehűlés elsősorban Közép-Európa országaiban figyelhető meg. A meteorológiai jelenségek mellett a néprajz is foglalkozik a májusi fagyos időszakkal. Így vált szokássá, hogy a paradicsomot, paprikát, uborkát, babot csak a fagyosszentek után ültettek ki a szabad földbe.

38resz 5

 

38resz 6

A pünkösdi király

A pünkösdi királyválasztás a 16-17. századtól Európa-szerte az egyik legősibb népszokás, amit sok helyen még ma is gyakorolnak. Szokás volt a magyar falvakban, hogy a fiatal legények valamilyen ügyességi és erőpróbán versenyeztek egymással, bizonyítva, hogy ki a „legény a gáton". Lóversenyben, birkózásban, farönk cipelésben, célba lövésben, bikahajszában, testi erő kipróbálásában az a legény, aki a legjobb volt, egy évre ő lett a pünkösdi király. A győztest megillették kisebb-nagyobb kiváltságok. Joga volt minden bálba, lakodalomba, mulatságba elmenni, s minden ezekkel kapcsolatos költségét a falu fizette. Joga volt a kocsmában úgy fogyasztani, hogy azt is a falu állta. Még apróbb vétségeket is elnéztek neki. A pünkösdi királynak a falu legényei egy éven át engedelmességgel tartoztak. Ő volt a legények legfőbb bírója, de azt is számításba vették, hogy ez csak egy múló - egy évig tartó - királyság. Ezért terjedt el a múló, nem teljes értékű rang értékelésére a szólás: ,, Rövid, mint a pünkösdi királyság. "

38resz 7

Pünkösdölés - Pünkösdi királynéjárás

A leggyakoribb szokások egyike a pünkösdölés, ami az ország keleti térségében, az Alföldön és Északkelet-Magyarországon terjedt el. A lányok házról házra jártak, s adományokat gyűjtöttek. Az énekes-táncos szokások számos változata ismert, amiket elsősorban kiskorú lányok és fiúk gyakoroltak. Közben énekeltek, melyek közül az egyik legismertebb szöveg:

38resz 7a

A pünkösdöléshez hasonló szokás volt a királynéjárás, ami elsősorban a Dunántúlon terjedt el. Ebben az ünnepi játékban a lányok voltak a főszereplők. Négy kislány vezetett egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb volt. Ö volt a kiskirályné, kezében egy kosár rózsaszirommal. A ház asszonya, ha szívesen fogadta a lányokat, a kiskirályné kosarából rózsaszirmot szórt a lába elé. A többiek felemelték a kislányt, miközben ezt mondták: ,, Ekkora legyen a kendtek kenderje, mint a kis királyné!" Ellenkező esetben, ha nem szívesen fogadták őket, a kislány leguggolt, jelezve, hogy csak ekkora magasra nőjön a kenderük.

38resz 8

Zöldágazás

Pünkösdkor elterjedt szokás volt a zöldág-járás, amely a természet megújulásának jelképe volt. A magyar népszokásban az éneklő, tánccal felvonuló fiatalok egy zöldágat vittek maguk előtt. Házról házra jártak, s jó termést kértek a házra, s azt kívánták, hogy a rontás kerülje el a házat és annak népét.

38resz 9

Törökbasázás 

Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek, aki egy török basát utánozva, házról házra járt. A többiek vesszővel ütögették, hogy ugráljon. Adományokat kaptak, amit jó termést kívánva köszöntek meg. 

A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsú történetét Hargitafiirdő közelében, a Tolvajos tetőn 1966- ban felállított Hármaskereszt üzenete meséli el. A 896-os évszám a honfoglalásra utal, 1442 a búcsú első írásos emlékét, 1896 pedig Márton Áron születésének évét jelenti. IV. Jenő pápa már az 1440-es években körlevélben buzdítja az erdélyi ferenceseket a templom építésére, amely munkáért aztán búcsút engedélyezett a rend számára. Az ország három részre szakadása utáni években létrejött az Erdélyi Fejedelemség. Az unitárius vallású János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem - apját követően II. János magyar király - 1567-ben a katolikus  székelyek ellen katonai támadást indított. A csata a csíki székelyek győzelmével végződött.

38resz 10

A magyarok és székelyek azonban tudják azt is, hogy a Szűz Mária tiszteletét sugárzó csíksomlyói kegyhely egyben hirdeti a „ Napba Öltözött Asszony" azaz Babba Mária imádását is. Babba Mária kultusza visszanyúlik az ősmagyarok vándorlásának idejére. Csíksomlyó pünkösdi ünnepe ötvözi az ősi magyar hitvilágot és a keresztény vallást. Igaz, hogy ezt a római katolikus ferencesek, s a pápai udvar nem szívesen hangoztatják.

38resz 11

Csíksomlyó a Közép-Európát átívelő Mária út egyik végpontja, legfőbb állomása. A zarándokút az ausztriai Máriacell kegytemplománál kezdődik, s 1400 kilométer megtétele után jutunk el az erdélyi Csíksomlyóra. Ez a földrajzi kereszt álló része. A zarándokút keresztbe kialakult vonala Czestochowában Lengyelország lelki fővárosában kezdődik és Magyarországon keresztül haladva Boszniában, Medugorjéban végződik. Innen néhány kilométerre már az iszlám világ kezdődik.

38resz 12

38resz 13

A székelység több évszázados hagyományának a román kommunizmus véget vetett. 1990-től lehetett az anyaországból ismét Csíksomlyóra menni, pünkösdöt ünnepelni. Páratlan eseménynek számított, amikor 2008-ban Budapestről elindult az első Székely Gyors, ami azóta is közlekedik minden évben. 2010-től kezdve a Csíksomlyó Expresszel, 2013-tól pedig már a Boldogasszony Zarándokvonattal is el lehet jutni a búcsúra.

38resz 14

Évről évre egyre többen zarándokoltak pünkösd idején Csíksomlyóra, ami idővel a világ magyarjainak nagy találkozóhelyévé vált. Több százezer ember fejezi ki minden évben az összetartozást, a kereszténységben, a magyarságban való hitét.

38resz 15

1990 óta évente több százezer zarándok jut el Csíksomlyóra, ahol legtöbben a szombati szentmisén vesznek részt. A Szűzanya iránti tisztelet nem lankad, évről évre egyre többen vesznek részt a körmenetben és a szentmisén. Az eredetileg római katolikus búcsúra egyre több keresztyén (református) is ellátogat, továbbá tömegesen érkeznek magyarok a világ számos országából, hogy hirdessék, megéljék nemzeti összetartozásukat. A kegytemplom értékes tárgya a templom főoltáránál álló labarum, a nép nyelvén laborium, amit a papság a körmenet élén visz a Salvator-kápolna elé.

38resz 16

Folytatjuk: - Bánhegyi Ferenc

A szerző üzenete olvasóinknak:

Kedves Barátom!
Számosan kérték, hogy a könnyebb tájékozódás érdekében készítsek egy tartalomjegyzéket az eddig megjelent részekről. Erre azért lenne szükség, hogy az egyes témaköröket, amiket éppen meg szeretnének tekinteni, könnyebben vissza lehessen keresni. Aki nem mentette el az eddigi 29 részt, az alábbi helyeken juthat hozzá az előző témákhoz.7

ITT LETÖLHETÖ A TARTALOMJEGYZÉK ⇒

Az eredeti PDF dolgozat: ⇒

Megnyitva 229 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások