20210615
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2021 április 30, péntek

Panasz az egyenlőtlen bánásmódért

Szerző: Korona Igazsága Pertársaság

A SARS-2 Covid19 vírus által feltételezhetően kialakuló betegségek enyhítésére kifejlesztett oltást igazoló OLTÁSI IGAZOLÁS ÉS ANNAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ BÁRMILYEN MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLEN

PANASZ

Címzett:

Az Alapvető Jogok Biztosa

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala - Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság

1387 Budapest, Pf.40.

Panasztevő:

Név:__________________________

Lakcím:._______________________

Született:______________________

Anyja neve:____________________

Személyi Igazolvány száma:___________________________

INDOKLÁS:

A 194/2021.(IV.26.) Kormányrendeletben foglaltak alapján a SARS-2 COVID-19 vírus által feltételezhetően keletkező betegségek enyhítésére kifejlesztett oltásokról (továbbiakban: oltás) kiadott igazolásokat fel fogják használni az oltottak előnyösebb helyzetbe hozására, számukra bizonyos engedmények megadására. Az oltást nem igénylők (többségükben egészséges, nem fertőző) polgárok így az oltási igazolvánnyal rendelkező polgárokhoz képest hátrányos helyzetbe kerülnek.

Fent említett Kormányrendeletben foglaltak alapján egyértelműen megkérdőjelezhető Magyarország Kormányának járványügyi stratégiája, mivel az egészséges – a pozitív egészségi állapotukért, főleg saját költségen, saját forrásaikból tévő – ezért oltást nem igénylő polgárait, másokkal szemben, idokolatlanúl hátrányos helyzetben tartja, jogait korlátozza, megkülönbözteti, diszkriminálja.

Magyarország Kormánya által létrehozott Operatív Törzs sorozatos tájékoztatásai alapján a beoltottak és az oltást nem igénylők egyaránt képesek megbetegedni illetve tovább fertőzni – oltottság esetén az esetleges megbetegedés lefolyása lehet enyhébb. Az oltottság biztonságával, az átfertőződés valószínüségével kapcsolatban úgy rövídtávon mint hosszútávon nincsenek egyértelmű bizonyítékok, csak feltételezések. Ezek tudatában a fent említett Kormányrendelet csupán feltételezésekre hivatkozva hozza hátrányos helyzetbe polgárainak nagy részét.

Egyes munkaadók az igazolás meglétéhez kötnék, vagy kötik már most is a munkavállalás lehetőségét ,nyomást gyakorolva, mintegy kényszerítve a (kísérleti) vakcinák igénybevételére a dolgozókat.

Az ilyen törvények, rendeletek és az általuk kialakított kényszerítő hatások egy jogállamban elfogadhatatlanok.

Ezért, állampolgári jogom és kötelességem okán, ezúton panaszt nyújtok be, és kérem az AJB-t, hogy tegye meg a kellő intézkedéseket az egyenlő bánásmód elvét súlyosan sértő szabályozás bevezetése megakadályozása érdekében. A bevezetés esetében az „oltatlanok” önrendelkezési joga , EMBERI méltósága is sérül, mert egészségi állapotuk, lelkiismereti szabadságuk alapján az ATV-ben mindenkit megillető alapjogaik lennének korlátozva ,szabad mozgásukban, cselekvésükben.

A POZITIV DISZKRIMINÁCIÓ EBBEN AZ ESETBEN TILOS, AZ OLTÁS BÁRMILYEN MÓDON VALÓ KÉNYSZERÍTÉSE SÉRTI AZ ÖNRENDELKEZÉSHEZ VALÓ JOGOT. AZ ALAPVETŐ EMBERI JOGOK NYILATKOZATA SZERINT, AMIT MAGYARORSZÁG IS ELFOGADOTT ÉS ALÁÍRT, EZ A FAJTA MEGKÜLÖNBÖZTETÉS CSAK A HÁTRÁNYOS HELYZETBEN LEVŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE ALKALMAZHATÓ.

Az önrendelkezési jogot az Alkotmánybíróság az emberi méltóság, így az általános személyiségi jog tartalmi elemeként nevezte meg és a döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát széles körű védelemben részesíti.

Az Alkotmánybíróság már korai gyakorlatában az emberi méltósághoz való jogot (lásd Magyarország Alaptörvénye II. cikk), minden ember veleszületett jogaként, mint általános személyiségi jogot határozta meg. E szerint az emberi méltósághoz való jog, mint általános személyiségi jog olyan szubszidiárius jog, amely minden esetben felhívható az egyén autonómiájának védelmére, ha egyetlen más alapjogra sem lehetséges hivatkozni.

A testület gyakorlata szerint az általános személyiségi jog egyes összetevőiként a személyiség szabad kibontakoztatásának jogát, az önrendelkezési jogot, az általános cselekvési szabadságot és a magánszférához való jogot nevezte meg. E szerint az önrendelkezési jogot az Alkotmánybíróság az emberi méltóság, így az általános személyiségi jog tartalmi elemeként definiálta és széles körű védelemben részesíti, mint a döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát.

Az önrendelkezés joga tehát az emberi méltósághoz való jogból, mint anyajogból ered, amely abszolút jellegű, korlátozhatatlan és minden más jogot megelőző alapjog.

Az Alkotmánybíróság az általános személyiségi jog védelméből számos az önrendelkezési jog megnyilvánulási formáiként meghatározható egyéni jogot vezetett le, így különösen: a vérségi származás kiderítésének jogát, a névviseléshez való jogot, a felek perbeli önrendelkezésével kapcsolatos jogokat, a személyek saját testi integritásához fűződő jogát, az ellátás/kezelés visszautasításának jogát, de a testület gyakorlata alapján ide sorolható az ún. „titokszféra” védelme is. Mindezeken felül az önrendelkezés jogából vezette le az Alkotmánybíróság a házasságkötés szabadságához való jogot, melyet később kiterjesztett az élettársi kapcsolat létesítéséhez fűződő jogra is. Kiemelést érdemel, hogy az Alkotmánybíróság szintén az önrendelkezési jogból vezette le és nevesítette az ún. egészségügyi önrendelkezési jogot, melyet tágabb kategóriaként határozott meg, mint az egészségügyi beavatkozások visszautasításához való jogot.


AZ ÖNRENDELKEZÉS ESETEI:

 a test és a szövetek feletti rendelkezés
 a személyes adatok feletti rendelkezés
 a magántulajdonnal történő rendelkezés
 a lakóhely szabad megválasztása feletti rendelkezés
 a munkahely szabad megválasztása feletti rendelkezés
 a véleménynyilvánítás szabadsága


EZÉRT SENKIT SEMMILYEN HÁTRÁNY NEM ÉRHET,HA NEM AKAR BEADATNI MAGÁNAK EGY (KÍSÉRLETI STÁDIUMBAN LEVŐ,ÉPPEN EZÉRT CSAK IDEIGLENES ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ) VAKCINÁT ,AMINEK HATÁSAIÉRT A GYÁRTÓK NEM VÁLLALNAK FELELŐSSÉGET.

A legfontosabb emberi jogi szervezet, az Európa Tanács 2021. január 27-én elfogadott egy határozatot (2361/2021) a kötelező oltás ellen. Az oltatlan embereket nem szabad hátrányosan megkülönböztetni. Január 27-től a kötelező oltás eleve jogellenes, és a munkahelyi diszkrimináció, vagy a be nem oltott személyek utazási tilalma jogilag kizárt.

https://pace.coe.int/en/files/29004/html
https://t.me/c/1470903903/2139
https://www.churchmilitant.com/news/article/council-of-europe-prohibits-mandatory-vaccination

A POZITIV DISZKRIMINÁCIÓ ESETÉN, – bár maga a fogalom tartalmaz némi nyelvi ellentmondást – a kedvezményezett annak ellenére részesül valamilyen jogban, kedvezményben, juttatásban, hogy az másoknak nem jár. Az esélyegyenlőséggel foglalkozó szakirodalomban és a társadalmi, szakmai közbeszédben gyakran az etnikai, szociokulturális, adott esetben nemi hátrányok kompenzálásának eszközeként jelenik meg a pozitív diszkrimináció. Az Alkotmánybíróság egy korai határozata szerint (144/B/1990.), ha a pozitív megkülönböztetéssel egy hátrányos helyzetben lévő személynek kívánnak segíteni és ez a tevékenység más kárára nincs, az nem válik jogellenessé, azaz a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A pozitív diszkriminációt tehát az esélyegyenlőség, illetve magának a lehetőségnek a megteremtése, a társadalmi felzárkózás megvalósítása indokolhatja, vagyis a kedvezmények sem osztogathatók önkényesen. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 11. § (1) 11 bekezdése alapján nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az – törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, - határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól és - nem sért alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését Az egyenlő bánásmód követelménye azt jelenti, hogy tilos hátrányt okozni a jog által védett tulajdonsággal rendelkezőknek e tulajdonságuk miatt.

Az egyenlő bánásmód megsértésének minősül, ha a megkülönböztetés hátrányt okoz az érintett személynek A védett tulajdonságok körét az Ebktv. határozza meg, ide tartozik például az egészségi állapot, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, a foglalkoztatás részmunkaidős jellege. Az Ebktv. külön is kiemelt területként kezeli a foglalkoztatást. Az Ebktv. 21. §- a meghatározza, hogy mi az, ami a foglalkoztatás területén különösen az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti. Ilyen tényállás különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz például a munkához való hozzájutásban, a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében, a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan, a munkafeltételek megállapításában, biztosításában.

Mivel az oltottak pozitív diszkriminációja nem indokolt és nem indokolható, a másik oldalon, az oltatlanok esetében egy ilyen szabály, gyakorlat, vagy rendelet bevezetése sértené az Atv.- ben biztosított jogaikat, és önrendelkezési joguk alapján emberi méltóságukat is, a számukra okozott hátrányos helyzet kialakításával.

A Helsinki Bizottság elemzése a pozitív diszkrimináció alkalmazási lehetőségéről és korlátairól:

https://helsinki.hu/wp-content/uploads/70A_GyorfiT_MTothB.pdf ⇒

Mindezek okán határozottan kérem az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságot, hogy közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának keretein belűl vizsgáltassa felül a 194/2021.(IV.26.) Kormányrendeletet, tiltsa meg a jogsértő intézkedés bevezetését, és tiltsa el az erre utaló további kijelentésektől a kormányt, annak tagjait, kötelezze őket, hogy vonják vissza ezzel kapcsolatos eddigi nyilatkozataikat, és tegyék egyértelművé a médiákon keresztül, hogy ilyen jogsértő intézkedéseket nem fognak életbe léptetni.

Továbbá nyilatkozom, hogy az ügyben nem inítottam bíróság vagy más hatóság előtt eljárást.

Bölcs és igazságos döntésében bízva, tisztelettel

Kelt:___________________

A szórólapok letöltése PDF formáltban ITT tölthető le. ⇒

Az eredeti közlemény nyomtatásra:⇒

Megnyitva 635 alkalommal

Hozzászólás   

#2 Siker! A tömeges beadással, átütöttük a médiaküszöböt !R Zoltán 2021-05-15 08:19
A Pertársaság egyik tagja üzeni nekünk!

Sikerült a tervünk a tömeges beadással, átütöttük a médiaküszöböt !
A portgoliótól helyesbítést kértem a cikkük végén a magánvéleményük miatt, és kértem a nevünk nyilvánosságra hozatalát is !
Az a jó, hogy most már az AB panaszok is mennek, de azt még segíteni kell, mert ez a járható út, és ettől félt a kormány, hogy megtesszük !
És a két testület nem dönthet ugyanabban a kérdésben kétféleképpen !

portfolio.hu/.../...

Kíváncsi vagyok ,mi lesz a döntés !
Üdv. XY
#1 Május elsején stockholmi tüntetésR Zoltán 2021-05-04 01:00
Már itt is hazudnak! Azt hiresztelték a tv-ben, hogy néhásny százan voltak, de a rendörség feloszlatta... Hát nézzétek meg:. Hányan és hogyan lettek felosztva: youtu.be/XG8yTUz8aqc?t=1

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások