Print this page
2022 július 30, szombat

Véget ért egy fejezet Kiemelt

Szerző:

Fájdalommal és megrendülve tudatjuk a honlap látogatóival, hogy RAFFAI ZOLTÁN, a magyarmegmaradasert.hu honlap létrehozója és főszerkesztője, életének 66. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt.

RAFFAI ZOLTANRaffai Zoltán, Zoli földi pályájának lezárása és lelkének visszatérése a mennyei Atyánkhoz nem csak szomorú, de váratlan esemény is volt. Távozása hatással van a honlap további sorsára, hiszen Őszkatona testvérünk évekkel korábbi távozása után, Zoli maradt az utolsó aktív főszerkesztő.

Ma, a gombamód szaporodó és színes, a szemnek vonzó honlapok korában nem tűnhet nagy dolognak egy régi honlap, vagy a honlapot szerkesztő ember. Sokszor nem is tudjuk, ki áll a megjelenés mögött, ezért engedtessék meg néhány szót mondanom. Pár sort írok, amennyit jómagam tudok, hiszen a magyarmegmaradasert.hu honlap, egy érdekes nemzetközi vállalkozás volt.

Egy svédországi, egy kanadai és egy csonkahonbeli magyar úgy jó másfél évtizeddel ezelőtt összefogott, hogy létrehozzon egy kicsiny világhálós szigetet a minket körülvevő katyvaszban, amely magyar értékeket, gondolkodást, erkölcsiséget jelenít meg. 

Személyesen nem ismertük korábbról egymást, a másikunk munkásságát, gondolkodását egyéb, világhálós tereken fedeztük fel. Én például az akkor még aktív Halász Jóska bácsi egyik fórumán beszéltem először Zolival. Az aktivitás, a hasonló világlátás, és a tenni akarás hozott bennünket össze. Az akkori módinak megfelelően, egy ingyenes tárhelyen kezdtük el a munkát, majd fizetős tárhelyre költöztünk. Az alapelv az volt, hogy soha semmiféle reklám nem lesz az oldalon, adományt sem fogadtunk el, mindent saját időből, erőből és pénzből valósítottunk meg. Az évek során meggyőződhettem róla, hogy Zoli erkölcsi színvonala és gondolkodása más területeken is kiváló szűrőnek bizonyult, már ami a tartalmi kérdéseket illetei. 

Zoli kiegyensúlyozott, mindig szeretetteli gondolkodása talán nem kíván külön bemutatást, hisz gyakorta lehetett olvasni írásait és hozzászólásait. Őszkatona az angol nyelvű tartalmakat szerkesztette és Zolihoz hasonlóan, élete utolsó percéig dolgozott. Jómagam (torpapa) a honlap kialakításáért és a üzemeltetésért feleltem.

Amikor Klára asszonytól, életének társától hírét vettem, hogy Zoli már nem fog többet írni és szerkeszteni, mert lelke elhagyta az anyagtestét, nagyon megdöbbentem. Mindössze 66 éves volt, tán még egy évet sem töltött nyugdíjban a ledolgozott évek után. Voltak ugyan kisebb egészségi problémái (kinek nincsenek), de nem tudtunk semmi komoly, főleg nem halálos betegségéről.

Utolsó akaratát nem közölte, hisz nem tervezett még elmenni, ám egy dologban biztos vagyok: ha tudná, most azt mondaná, hogy ne hagyjuk veszni azokat a gondolatokat, írásokat, amelyekből sok ezer található a honlapon. Az elérhetőség még egy ideig megmarad, a hozzászólások is meg fognak jelenni, de főszerkesztő hiányában az új írások megjelentetése bizonytalan. Ha bárkinek ötlete vagy javaslata van a honlap tartalmával vagy üzemeltetésével kapcsolatban, kéretik jelezni. 

A Kapcsolat menü megkeresései elolvasásra kerülnek, de már a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. postaládát nincs, aki megnyissa és az oda küldött leveleket elolvassa. Engedtessék meg, hogy saját szavaim mellett közzétegyem Pataky Zoltán részvétnyilvánítását, melyet Zoli halálhírét követően fogalmazott meg:

Búcsú Raffai Zoltántól

Drága Testvérem, Nemzet Testvérünk, most, hogy elmentél a hír még égetően friss, nem kapok levegőt, de a fájdalom, amely egy darabig kísérni fog nem csak az én fájdalmam! Családod, munkatársaid, mi valamennyien kiknek lámpása voltál fájdalma a hír, az elmeneteledről! Istenünk, váratlanul magához szólított.

Mi maradt meg belőled? Minden amit tettél, szerveztél, alkottál, az a rengeteg lelket emelő és lelket építő nemes munkád, mellyel, előttünk mentél mint a fény! Bejártad az egész Kárpát-medencét, otthagyván mindenütt igaz Magyar lelked hangját, miközben csendesen, néha szavak nélkül biztattál, valamennyiünket. Türelmed, egyszeri emberi mivoltod, igaz Magyarságod, utat mutatott, türelemmel, bölcsen de határozottan válaszoltál kérdéseinkre.

Én személyesen, úgy érzem, hogy túl későn volt szerencsém Téged megismerni. Ezért a rövid időért is örök hálám kísérjen utolsó utadra. Biztosan tudom, hogy valamennyien kik gyászolunk, nem feledünk. Fejet hajtván előtted , búcsúzom Tőled drága Nemzet Testvérem!

Pataky Zoltán