Print this page
2022 április 26, kedd

Két szék közt a pad alá

Szerző: Magyaródy Szabolcs

Kedves Híveim az Úrban... / A Glübe and Mail cikkére ez nagyon jó válasz lenne. Egy jó fordítást körözni kellene az újságok, magazinok és politikusok között. Ki venné kézbe? Valószínűleg egyik sem venné figyelembe, de valahol mégis teret kapna / Szabibá

„Rossz, porosz, orosz.”

Magyarországon található néhány jó közmondás. Az egyik a címben lévő, a másikk: Te itt lehetsz szép, de okos nem!

Mindkettő nagyon időszerű. Ugyanis széltében, hosszában orosz barátsággal vádolnak minket, kormányostúl, közvélemányestől-. Oroszgyűlöletre és ukrénimádatra akarnak rákényszeríteni, nemcsak a kormányunkat, hanem a közvéleményt is.

Szerintünk a néphagyomány és háborús tapasztalataink szerint az oroszokat egyszerűen nem szerethetjük. A Szent Szövetség-ben vállalt kötelezettségük miatt, 1949-ben, leverték a szabadságharcunkat. 1914-ben megtámadtak minket.1945-ben véres és romboló harcokkal legyőztek minket. 1956-ban könyörtelen kegyetlenséggel leverték a tiszta forradalmunkat.

Ehhez jön még egy másik népi besorolás: a rossz szó fokozása: „Rossz, porosz, orosz.”

Tehát, aki orosz barátsággal vádol minket, az teljesen tájékozatlan, buta vagy „hivatalból” gyűlöl minket

Ami az ukránokat illeti, ők is természetes ellenségeink. Nagyobb tömegüket a második világháborúban ismertük meg Hazánkban három ukrán hadsereg fejtette ki áldásosnak a legjobb indulattal sem nevezhető működését. Erőszak, nemibeteg terjesztés, rablás és a „Davaj csaszi” (Ide az órával!) maradt meg utánnuk.

Érdemes megjegyezni, a háború végefelé a megszálló, út és vasút biztosító magyar seregtestek kiegyeztek az ukrán partizán sereggel (UPA)

és Budapesten szerződést írtak alá, amely szerint átadtuk nekik az orosz fegyvereket, elláttuk őket gyógy és kötszerekkel, súlyős sebesültjeiket magyar korházakban ápoltuk. A falusiakkal, viták esetén, egy UPA tisztet hívtak be segíteni. Találkozás estén mindkét fél sok lukat lőtt a lavegőbe, a németek megnyugtatására. Dokumentumok rendelkezésre állnak a történészek részére.

A háború végén a Benderista ukránok hazánkon keresztül bujkálva igyekeztek nyugatra, a magyar falusi lakosság segítségével. Ezeket a támogatásokat fizetik vissza az ukránok. Ami Kárpátalját illeti, az 1991-es népszavazásról eredményéről hallani sem akarnak. Tehát semmi okunk szeretni öket.

Nagy népcsoport, melynek lényegében sohasem volt önálló állama. A Szovjet jóvoltából , papír államnak léptek elő, hogy az ENSZ-ben egy szavazattal több legyen nekik. Adminisztratív szempontból, több olyan vidéket csatoltak hozzájuk, amelyeken más nemzetiségű, kultúrájú, vallású népek éltek. Így kapták meg Krimet, lengyel, magyar, román, orosz, ruszin területeket Ezekhez semmiféle történelmi joguk nem volt. De még népszavazást sem tartottak, így csak az erősebb kutya jogán állt össze az Ukrán állam., Tehát a Hugo Grotius, a nemzetközi jog atyja által megfogalmazott nemzetközi joggal még köszönő viszonyban sincs az Ukrán állam

Végezetül még néhány szó Kárpátaljáról. Ezt a területet sem az oroszok, sem az ukránok nem fogják visszaadni, csak ha erőszakkal vesszük vissza. A kommunista időkből mondták vezérkari tisztjeink, hogy a Vörös hadsereg Magyarorszégot használta volna ugródeszkának a Duna és a Pó völgyének lerohanására. Az utánpótlás a kárpátaljai hágókon, szorosokon (Verecke, Tatár, Uzsok) özönlött volna utánnuk. De keleti irányú támadás esetén is kulcs fontosságú terület. Tehát az EU meg kell kaparintsa ezeket a hágókat, ha tetszik nekik, ha nem. Ezen hágók nélkül nem lehet megvédeni Nyugat Európát. Jó volna, ha idejében észbekapnának.

Magyaródy Szebolcs