20220705
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 február 24, csütörtök

Amikor a műveletlen Scholz kancellár csak röhögni tudott

Szerző: Szövetkezet Tv

... Amikor a műveletlen és abszolút tudatlan Scholz német kancellár csak röhögni tudott azon amikor Putyin 14 000 Donyec-medencei orosz áldozatkról beszélt a müncheni biztonsági konferencián, és hogy ezt az "igen nevetséges”, mindezt angolul mondta ott... - Van nekünk egyáltalán tudomásunk és az európai embereknek arról, hogy egyes állítások szerint egész Ukrajna lakosságának kb 75 % óhaja az Oroszországhoz való tartozás? Egyes kiszivárgások szerint  akkor biztosítva lenne számukra az élelem, a tűzrevaló a létbiztonság és a jobblét...  /MM szerkesztő/

DONBASS ÉS A NEMZETKÖZI JOG OROSZ ELISMERÉSE

A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy megsérti a nemzetközi jogot a Donbass elismerésével. Mit mondanak erről a kérdésről a nemzetközi jog rendelkezései?

A nemzetközi jogban két ellentétes rendelkezés van. Először is ott van a határok sérthetetlensége, amely szerint a Donyec-medence elszakadása az ukrán állami integritás illegális megsértését jelenti. Másrészt ott van a népek önrendelkezési joga, akik szabadon eldönthetik, hogy melyik államban akarnak élni. E rendelkezés szerint a Donyec-medence népének joga van elszakadni Ukrajnától, és eldönteni, hogy meg akarja-e alapítani saját államát, és mi történik ezután.

A Nemzetközi Bíróság ítélkezési gyakorlata

Mivel ezek a pontok általában ellentmondanak egymásnak, amikor egy állam ellenzi egy régió elszakadását, még akkor is, ha lakói akarják, a nemzetközi jog szerint bonyolulttá válik a helyzet. 
Bár valójában nem, mert a Nemzetközi Bíróság Koszovóról szóló határozata óta az ügy egyértelmű: az egyoldalú elszakadásra (azaz a függetlenség kinyilvánítása) a nemzetközi jog vonatkozik, még akkor is, ha az ellentétes az ország törvényeivel. Erről a Nemzetközi Bíróság döntött a Nyugat nyomására, és a döntés akkor is érvényes, ha a Nyugatnak ma már nem tetszik, lásd például Katalóniát, Skóciát, a Krímet és most a Donyec-medencét.

A Nyugat precedenst teremtett Koszovóban. Koszovó a jugoszláv központi kormány engedélye nélkül is függetlennek nyilvánította magát, és a Nyugat támogatta ezt, és bombázta Szerbiát abban az időben – vitathatatlanul megsértve a nemzetközi jogot.

Az erkölcsi kérdés: mikor van népirtás?

Nem akarok politikai vagy erkölcsi szempontok alapján megítélni, ezek szubjektívek, és mindenki kialakíthatja saját véleményét politikailag és erkölcsileg. Megpróbálom a válságot a lehető legtárgyilagosabban és a nemzetközi jog iránymutatásai szerint értékelni. Erkölcsileg és politikailag is figyelembe kell venni Koszovót, hogy a Nyugat beavatkozását évekig tartó véres polgárháború előzte meg, és hogy erkölcsileg szükséges volt a gyilkosságok befejezése. Egyes kritikusok még arra is panaszkodtak, hogy a Nyugatnak sokkal korábban kellett volna beavatkoznia. A kérdés az, hogy mikor? Hány halálesetnek kell lennie ahhoz, hogy a beavatkozás erkölcsileg indokolt legyen?

A Nyugat koszovói érvelése azonban a Donyec-medencére is alkalmazható, ahol a hivatalos becslések szerint már 14 000 ember halt meg a háborúban. Ez már népirtás?
Oroszország azt mondja, hogy ez népirtás, Scholz német kancellár csak nevetett rajta a müncheni biztonsági konferencián, és hogy “nevetséges”, ezt angolul mondta. Oroszországban ez felháborodást okozott, mert az a tény, hogy egy német kancellár nevetségessé teszi a népirtást, Oroszországban sértésnek tekinthető, amely 27 millió embert veszített el a Németország elleni háborúban – és ezt még mindig kedvesen teszik.

És azok számára, akik nem tudják, az EBESZ azt mondja, hogy a polgári áldozatok 75 százaléka az ukrán hadseregnek tulajdonítható. A Donyeck esetében tehát Oroszország ugyanazt az érvet hozhatja fel, mint a Nyugat a koszovói helyzet idején: Oroszország megakadályozza az ország központi kormánya által elnyomott lakosság népirtását.

Korábbi egyoldalú függetlenségi nyilatkozatok

De vissza a jogi értékeléshez. 2010. július 22-én a Nemzetközi Bíróság közzétette a Koszovóról szóló ítéletet, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat nem sérti a nemzetközi jogot. Így Donbasz függetlenségének kinyilvánítása törvényes.

De ez még nem minden, nem lehet nem feltenni egy kérdést: Voltak-e más precedensek, amikor a Nyugat elismerte az egyoldalú függetlenségi nyilatkozatokat, de a központi állam ellenük volt?

Valóban van: Szlovénia. 1991. június 25-én Szlovénia egyoldalúan függetlenné nyilvánította magát Jugoszláviától. Csak 10 napig harcoltak, a jugoszláv vagy ukrán polgárháború nyomorúságának éveiből Szlovénia megmenekült. Miután Szlovénia 1991 decemberében elfogadta saját alkotmányát, az akkori Európai Közösség valamennyi állama kevesebb mint egy hónapon belül elismerte. Tehát teljesen összehasonlítható helyzet áll elő: egy állam egy része egyoldalúan és a központi állam akarata ellenére függetlennek nyilvánítja magát, és függetlenségét elismerik, amint ennek a régiónak saját alkotmánya van.

Tisztán jogi szempontból Koszovónak nem volt alkotmánya, amikor a Nyugat úgy érezte, hogy el kell ismernie függetlenségét. A Krím-félszigetnek már a függetlenség kikiáltásakor saját alkotmánya volt, mert Ukrajna autonóm régiója volt, így nem volt szükség arra, hogy először alkotmányt adjon magának. A Donyec-köztársaságoknak is sok éve saját alkotmányuk van, így ez a formalitás is teljesült.

Így a Nyugat érvelése meglehetősen ingoványos alapokon áll, mert ha egyrészről a Nyugat elismerte a jugoszláv központi kormány akaratával szembeni egyoldalú függetlenséget Szlovénia vagy Koszovó esetében, felmerül a kérdés, hogy miért kellene ennek másképp lennie a Krím vagy a Donyec esetében.

A Nyugatnak köszönhetően a kérdésre egyértelműen választ kapunk.
A Nemzetközi Bíróság Koszovóval kapcsolatos ítélete azonban döntő fontosságú a nemzetközi jog értékelésében, mivel – amint azt már az elején elmondtam – a nemzetközi jogban az állam határainak sérthetetlenségére és a népek önrendelkezési jogára vonatkozó rendelkezések azonos alapokon állnak. A Nemzetközi Bíróság döntött arról, hogyan kezelje ezt, és válasza egyértelmű volt: a népek önrendelkezési joga meghaladja a határok sérthetetlenségét, mert döntése szerint az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat nem sérti a nemzetközi jogot, még akkor sem, ha sérti a központi állam nemzeti jogát, és a központi állam akarata ellenére történik.

Mai szempontból a sors iróniája, hogy a Nemzetközi Bíróság ítélete a Nyugatra üt vissza, mert az a Nyugat kifejezett nyomására jött létre.
És Putyin orosz elnök volt az, aki azzal vádolta a Nyugatot, hogy kinyitotta Pandora szelencéjét.

A Putyinról szóló könyvemben lefordítottam a 2017-es Valdai Fórum panelbeszélgetését. Ezen a panelkonferencián Putyint megkérdezték erről, és részletesen válaszolt rá. Idézem a beszélgetésnek ezt a részét, ahogy az a könyvemben megjelent.

Putyin már régen figyelmeztette a Nyugatot
Putyint akkor megkérdezték a katalóniai függetlenségi erőfeszítésekről, amelyek akkoriban uralták a szalagcímeket. Válasza minden függetlenségi törekvésre vonatkozik, mert nem különböznek egymástól a nemzetközi jog előtt. Putyin akkor azt mondta:

“2008. október 8.: Az ENSZ Közgyűlése a Nemzetközi Bírósághoz a 63/3. számú határozattal kapcsolatban kérdést intéz: Ellentétes-e az ideiglenes alany, Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozata?”

2010. június 22-én, két év vizsgálat után a Bíróság a következőképpen határozott: “Koszovó 2008. február 17-i függetlenségi nyilatkozata nem sértette meg az általános nemzetközi jogot. A Nemzetközi Bíróság tanácskozásai és határozatai ebben az ügyben nemcsak Koszovót érintik, hanem általában a függetlenségi nyilatkozatokat is.

Ezért teljesen igaza van, ez volt Pandora szelencéjének kinyitása, mert ez a határozat mindenkire vonatkozik.

Lásd még, mit ír a Bíróság 2010-es ítélete: “79. pont: Az államok gyakorlata azt mutatja, hogy nincsenek olyan új okok, amelyek ilyen esetekben eltérő következtetésre vezethetnek.”

Nincs általános tilalom. 81. pont: Az EGYOLDALÚ függetlenségi nyilatkozatok tilalma nem vezethető le az ENSZ Biztonsági Tanácsának gyakorlatából.

84. pont: A Nemzetközi Bíróság azon a véleményen van, hogy az általános nemzetközi jog nem tartalmaz semmilyen tilalmat az egyoldalú függetlenségi nyilatkozatokra.

Így a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy “Koszovó függetlenségének 2008. február 17-i kikiáltása nem sértette meg a nemzetközi jogot”.

Szóval, kérlek, ez a helyzet fekete a fehéren.
De hogyan érik el ezt a nyugati országok? Nyomást gyakoroltak a hágai Nemzetközi Bíróságra. Ezt tudjuk az aktákból.

Mit javasoltak a Nemzetközi Bíróságnak?
Az Egyesült Államok, azaz az amerikai külügyminisztérium azt írta: “A területi integritás elve nem zárja ki egy új állam megjelenését egy meglévő állam területén.” Továbbá: “A függetlenségi nyilatkozatok sérthetik az állam törvényeit”, és pontosan ezt látjuk most mindenhol, “de nem sértik a nemzetközi jogot.” “Koszovó függetlenségének kikiáltása például annak bizonyítéka, hogy az új állam teljes mértékben elismeri a nemzetközi jogot.”

Az új államról!

Németország: “A népek önrendelkezési jogával kapcsolatos kérdésekben az állam joga nem alkalmazható területi integritására.”

Valaki kijelentette függetlenségét, a szóban forgó állam elvesztette a területi integritáshoz való jogát!

Nagy-Britannia: Az “elszakadás”, azaz a függetlenség kikiáltása “ellentmond önmagának, nem pedig a nemzetközi jognak”.

Clinton asszony ezt írja a döntés után: “Koszovó független állam, területe sérthetetlen. Felszólítunk minden államot, hogy hagyjon fel Koszovó jogállásának megvitatásával, és konstruktívan működjön együtt a balkáni stabilitás érdekében. Felszólítunk minden államot, amely még nem ismerte el Koszovót, hogy tegye ezt meg.”

Németország: “A Nemzetközi Bíróság döntése megerősíti azt a jogi véleményünket, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat jogszerű volt. És ez megerősíti azt a nézetünket, hogy Koszovó területi sérthetetlensége tagadhatatlan tény.”

Franciaország: “A döntés most lehetővé teszi minden állam számára, hogy gondoskodjon más fontos problémákról, amelyek megoldásra várnak.”

És most már vannak ezek a fontos problémáink is. És most, hogy ezek a fontos problémák merültek fel, például Katalóniában, senkinek sem tetszik hirtelen. Ez már nem tetszik nekik.

Ezt nevezzük kettős mércének. Ez most megmutatja, hogyan nyitották ki Pandora szelencéjét, hogyan engedték ki a szellemet a palackból.

Forrás: Szövetkezet Tv 

Megnyitva 1352 alkalommal

Hozzászólás   

#2 Zaharova: Hol voltatok 8 évig? Oroszország nem elkezdte a háborút, hanem befejeziR Zoltán 2022-02-28 21:20
Hol volt az összes ország és a nyilvánosságuk 8 éven át, amikor a háború folyt, és milyen módon ítélték el a legalább 13 000 ember megölését azokban az években?

– tette fel a költői kérdést Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közösségi oldalán.

Oroszország nem elkezdte a háborút, hanem befejezi

– folytatta.

vadhajtasok.hu/.../...
#1 Ukrajna lakossága eldönthetné népszavazással hová szeretne tartozniR Zoltán 2022-02-24 17:53

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások