20210615
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2021 április 27, kedd

"Revízió" lehetőségeink napjainkban

Written by

A dél-szláv sajtó a napokban tele van azzal, hogy a szerb köztársasági elnök, és a magyar miniszterelnök a Balkán térképének átrajzolására készülnek. Mi, a részünkről csak támogatni tudjuk az ötletet! Vajon a délvidéki revízió fogja megindítani a dominóhatást? 

Délvidék (Vajdaság)

delvidekterkep1

Vajon a délvidéki revízió fogja megindítani a dominóhatást?

Állítólag a térkép-tervezetek a szlovén miniszterelnök, Janez Janša irodájában készültek, Aleksandar Vučić, szerb köztársasági elnök, és Orbán Viktor kezdeményezésére. A határmódosítások-tervezetét a szlovén miniszterelnök személyesen adta át az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek.

Ha már a határok újratárgyalása zajlik, akkor itt az ideje, hogy mi is benyújtsuk igényeinket, és visszakérjük elrabolt, idegen megszállás alá került földjeinket. Ha nem is a teljes Délvidéket, de legalább a többségében magyarlakta területeket vissza kell kérnünk!

Nagy lehetőség van most Magyarország kezében: ügyes diplomáciával, békés úton visszaszerezhetjük a Bácskát, a Bánátot és a Szerémséget, vagy legalább ezen területek többségében magyaroklakta részét! Reméljük a magyar kormány élni fog a lehetősséggel!

Raffay Ernő, volt honvédelmi államtitkár, és történész Elemi.hu-nak adott interjújában leszögezi, hogy “az autonómia megvalósíthatatlan, a járható út a határmódosítás”.

Nekünk magyaroknak is ki kell vennünk a részünket a határkorrekciókban – Itt az ideje a Délvidék, vagy legalább a magyarlakta részek visszaszerzésének!

Alá kell húznunk: Magyarországnak csak akkor érdeke a Balkán térképének újrarajzolásában részt venni, ha abból hazánknak haszna is származik. Ez a haszon pedig csakis a (legalább etnikai alapú) revízió lehet! Pont a béke érdekében a volt Jugoszlávia területén határkorrekciókra van szükség, az etnikai elvek figyelembevételével 

A Vajdaságban még mindig több olyan körzet van, ahol a magyarok élnek még mindig többségben. Azért itt az ideje, hogy ezeknek a területeknek is felülvizsgáljuk a hovatartozását.

Tehát elmaradhatatlan lenne az etnikai alapon való határkorrekciók

delvidekterkep2

A magyar kormánynak kötelessége a délvidéki magyarság érdekében kihasználni ezt a revíziós lehetőséget, és kérni a Vajdaság legalább magyarlakta részeinek hazatérését, illetve Horvátországtól Eszéket és környékét. Most békés úton visszaszerezhetjük ezeket a területeinket.

Nagy lehetőség van most Magyarország kezében: ügyes diplomáciával, békés úton visszaszerezhetjük a Bácskát és a Bánátot, vagy legalább ezen területek többségében magyaroklakta részét!

delvidekterkep4

Egy igazságos határmódosítási javaslat (saját szerkesztésű kép magyarok az igazságért)

Véleményünk szerint (is) az autonómia nem lehet a cél, csak a célhoz vezető út egyik állomása. Mint a végső célhoz, a revízióhoz vezető úton ez az állomás akár ki is hagyható, vagy át is ugorható, de mégis azt mondjuk, ha meg lehet szerezni, akkor igenis küzdeni kell érte, már csak azért is, mert a szórványban (de sajnos a többségben is) élő magyarság számára jelenleg az autonómia tűnik a leginkább reális célkitűzésnek. Jobb híján. Egyelőre. 

delvidekterkep5

A kialakítható magyar nemzeti régiók, illetve később magyar autonóm területek
(Magyar autonómiák: 1. Dél-Felvidéki, 2. Beregszászi, 3. Partiumi, 4. Székelyföldi, 5. Bácskai, 6. Drávaszögi, 7. Muravidéki)

Hogyan kezdjünk neki a revíziónak? A revízió 4 fő alappillére: Hadsereg. Gazdaság. Demográfia. Jog. A revízióhoz az kell, hogy hazánk Közép-Európa gazdaságilag, és haderő szempontjából legerősebb országává váljon. Ezek mellett pedig legfontosabb, hogy a népesedési rátánkon is javítsunk, és végre ismét 2 fölé vigyük a születési rátát, ami azt jelenti, hogy nem fogyunk, hanem stagnálunk, vagy növekszünk. Míg a szomszédos országok elfogynak és elvándorolnak, addig mi benépesítjük a Kárpát-medencét.

Kárpátalja

Gennagyij Moszkal ukrán politikus kimutatta: Kijev veszélyesen elszámította magát a Budapesttel való kapcsolataiban. Aminek negatív következményei lesznek Ukrajnára nézve. Így a magyarokkal való sorozatos botrányoknak súlyos következményei lesznek Ukrajna számára.

delvidekterkep6

Az első – magyarok által adott – kárpátaljai ruszin autonómia

A 19. századig Kárpátalján (akkor még Észak-Kelet Felvidék) a helyi lakosság közel száz százalékát négy közösség adta: a nyugati kereszténységet és kultúrkört követő magyarok; a területet a középkor óta fokozatosan benépesítő, a nyugati és a keleti kereszténység és kultúrkör felé egyaránt forduló ruszinok (rutének); a 16. századtól a Kárpát-medencén kívülről folyamatosan betelepedő izraelita zsidók; valamint a periférikus régió perifériájára szorult romák.

1991-ben a kárpátaljai ruszinok és magyarok többsége sokadjára is kifejezte az igényét az autonómiára

delvidekterkep7

Kárpátalja 1944-ben a Szovjetunió, majd 1991-ben Ukrajna fennhatósága alá került.

Koszovo

Az albánok álma Nagy-Albánia megteremtése, ők szeretnének egyesülni (a többségében albánok lakta) Koszóvóval, és az Észak-Nyugat-Macedóniában élő albánokkal is.

A kiszivárgott információk szerint Koszovó északi, szerb többségű területei a német többségű, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolhoz hasonló, rendkívül széles körű autonómiát kapnának, ennek fejében pedig Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával. Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei is az újonnan létrejövő Nagy-Albániát gyarapítanák.

Szerbia emellett vagy megkapná a szerb többségű boszniai Szerb Köztársaságot, vagy Észak-Koszovóhoz hasonlóan a boszniai szerbek entitása is Dél-Tirol-típusú autonómiában részesülne, csakúgy, mint a horvát többségű Nyugat-Hercegovina. Bosznia-Hercegovina ezen része vagy az anyaország Horvátországhoz csatlakozna, vagy Bosznia-Hercegovinán belül – a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodásban rögzítettek helyett – a bosnyák–horvát föderáció megszüntetésével a horvátok is önálló entitáshoz jutnának.

Bosznia-Hercegovina

Magyarország a Vajdaságért cserébe a Boszniai Szerb Köztársasággal kárpótolhatná Szerbiát? Bosznia lassan amúgy is csendben szétesik, és ez a legjobb, ami történhet vele! - Bosznia-Hercegovina egy mesterségesen létrehozott, és lélegeztetőgépen életben tartott állam. A 3 és félmilliós ország egyszerre többnemzetiségű és többvallású is, az 1995-ös daytoni egyezmény két részre osztotta a régiót, a Bosnyák-Horvát Föderációra, amely az állam területének az 51%-át teszi ki, illetve a fennmaradó részen a Boszniai Szerb Köztársaságra.

Bosznia-Hercegovina felosztásának magyar segítséggel és támogatással kellene zajlania, amiért cserébe Magyarországnak kérnie kell a horvát Eszék és magyarlakta környékét (történelmi, Árpád-kori magyar települések), valamint a Vajdaság magyarlakta részeit, illetve a kettő terület közötti sávot.

Mivel a daytoni szerződés alapján is a két entitásnak külön kormánya, parlamentje és alkotmánya is van, és képviseltetik magukat a két országrészt összekötő, szövetségi szintű hatalmi intézményekben. A megállapodás a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott. Az állam azonban közel sem fenntartható, lényegében a lakosság 43,3 %-a tartósan külföldön tartózkodik (ez főként a fiatalokat érinti), valamint az elvándorlás is folyamatos, az ország lakossága 1990-hez képest az ország lakosságának negyedével – közel 1 millió fővel – csökkent. A magyar miniszterelnök már 2018-ban elég sokat foglalkozott Bosznia-Hercegovinával…

delvidekterkep3

Bosznia-Hercegovina egy mesterségesen létrehozott, és lélegeztetőgépen életben tartott állam. A 3 és félmilliós ország egyszerre többnemzetiségű és többvallású is, az 1995-ös daytoni egyezmény két részre osztotta a régiót, a Bosnyák-Horvát Föderációra, amely az állam területének az 51%-át teszi ki, illetve a fennmaradó részen a Boszniai Szerb Köztársaságra.

A külső nyomásra létrejött Bosznia-Hercegovina alapproblémája, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek nem szeretnének Bosznia-Hercegovinában élni, a többségük Szerbiához szeretne csatlakozni, azonban a daytoni szerződés kimondja, hogy Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg a három államalkotó nemzet között nincsen egyetértés, ez pedig blokkolja a szerbek Szerbiához való csatlakozását.

Ha nem történik semmi változás, az ország akkor is szép lassan kiürül, és önmagától is szétesik…

készült a / hír extra. /  Magyarok az igazságért / forrásai alapján

Megnyitva 461 alkalommal

Hozzászólás   

#1 Boszniai iszlám vezető: nem vehetik el a földjeinketR Zoltán 2021-05-13 17:25
Bosznia-Hercegovina nem fog szétesni, és mindazok, akik fel akarják osztani, tévednek, a boszniaiak ugyanis ellenezni fogják mindezt – hangsúlyozta Husein Kavazovic, a boszniai iszlám közösség vezetője a Dnevni Avaz című szarajevói napilap szerdai tájékoztatása szerint.

Bosznia-Hercegovina független és önálló állam marad a jövőben is, ez nem kérdés – magyarázta, majd úgy folytatta: az egyetlen kérdés az, mennyi időt vesztegetnek el addig, amíg mindenki rájön, hogy mindenkinek az a legjobb, ha kölcsönös tisztelettel és egymás értékeinek elfogadásával a közös érdekért dolgoznak.

Husein Kavazovic azokra a volt Jugoszlávia térségének újrarendezéséről szóló, ismeretlen szerzőjű informális diplomáciai feljegyzésekre reagált így, amelyek április végén bukkantak fel a nemzetközi sajtóban.
A dokumentum szerint a térség stabilitásának biztosításához etnikai alapon át kellene rajzolni a volt Jugoszlávia területén kialakult országok határait. Így Észak-Macedónia és Montenegró egyes részeit, valamint Bosznia-Hercegovina teljes egészét fel kell osztani Horvátország és Szerbia között, Koszovót pedig hozzá kell csatolni Albániához.

delhir.info/.../boszniai-iszlam-vezeto-nem-vehetik-el-a-foldjeinket

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások