20210309
Last updateH, 21 dec. 2020 2am

rovas logo

2020 december 14, hétfő

Még egy eltiport magyar találmányról

Szerző: Seres Mária

1984-ben szabadalmaztatták. Képes volt egy hatos skálán megmutatni az immunrendszer pillanatnyi állapotát. Sőt, azt is, hogy van-e a szervezetben veszélyes rákos daganat. Hogy mi lett vele? Nem nehéz kitalálni…

Egy eltiport magyar találmány, aminek most vennénk igazán hasznát!

Mindenki elfogadja azt az állítást, hogy egészségi állapotunkat alapvetően az határozza meg, hogy milyen állapotban van az immunrendszerünk. Hiába bármilyen külső beavatkozás, ha az immunrendszer le van blokkolva.

Adódik a nem túl bonyolult felvetés: jó, akkor nézzük meg, hogy kinek milyen szinten van az immunrendszere. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség. Nem kérhetünk ilyen vizsgálatot.

De mégis honnan tudjuk, hogy egy adott helyzetben – mondjuk egy járvány idején – mennyire tartozunk a veszélyeztetettek közé? Éppen csak eldöcög az immunrendszerünk, vagy a csúcson van ? Jobb, ha ki sem mozdulunk a lakásból, vagy lényegében bármit csinálhatunk, mert a legtökéletesebb belső védelemmel vagyunk felvértezve.
Pedig kérhetne bárki ilyen vizsgálat, hiszen volt egy majdnem 40 éves magyar találmány, ami éppen erre lett kifejlesztve!

Celladam kálvária

Az 50 felettiek még emlékezhetnek Kovács Ádámra és az általa kifejlesztett Celladamra. Az eredetileg elektrotechnikus Kovács Ádám feltaláló és vállalkozó az 1980-as évek elején a daganatos betegségek keletkezéséről, megelőzéséről és gyógyításáról alkotott elméletével került az érdeklődés középpontjába. Rák elleni szert kísérletezett ki, ez volt a Celladam. El lehet képzelni, milyen ellenállásba ütközött az orvos-szakmai körökben.

Vérplazmás immun-minősítő berendezést is készített, ami pár csepp vérből meg tudta mondani, hogy rákos-e valaki, illetve megtámadta-e bármilyen fertőzőbetegség. Egy hatos skálán mutatta a készülék, hogy adott pillanatban milyen állapotban van az immunrendszer.

Dr. Grandics Péter, az Amerikában élő kutató és biofizikus így nyilatkozott erről:

„Kovács Ádám módszere zseniális volt. És kb. 5 évvel később Amerikában is kifejlesztettek egy hasonló módszert. Az az alapja, hogy egy fertőzőbetegségnél vagy épp a rákbetegségnél aktiválódik a véralvadási rendszer, de különböző mértékben. Ennek eredményeképpen a fehérjebontó enzimek, a proteázok elkezdik felszabdalni a vérplazma egyik fontos részét, a fibrinogént. Ugyanaz a folyamat történik, mint amikor megvágjuk a kezünket, és egy heg keletkezik. Ádámnak volt erre egy mikroszkópos optikai jelzőmódszere. A pácienstől vett pár csepp vért, és a vérplazmát leszárították. Az egészséges vérplazma illetve a fertőző betegséges vagy rákos vérplazma különbözőképpen kristályosodott ki. Ezt tudta megállapítani a műszer segítségével.

Positiv és negativ minta

Ez zseniális ötlet volt. De az ÁNTSZ elnyomta. Tavaly is volt egy magyar doktor aki, aki alkalmazta ezt a módszert. De leszólt az ÁNTSZ, hogy szíveskedjen abbahagyni ezt a tesztelést.”

Az alábbi beszélgetésben 19:50-nél kerül szóba Kovács Ádám találmánya:
Tabuk, Titkok, Tények 2020.06.30. hatoscsatorna
2020-at írunk.

Ha ma bárki fel szeretné mérni, hogy milyen állapotban van az immunrendszere, nem talál rá módszert. Létezik egy nagyon bonyolult eljárással amivel mérni lehet a sejtes immunitást, ám ahhoz komoly laboratóriumi felkészültség kell. Kovács Ádám módszerét pedig a szemétkosárba dobták.

A LÉNYEG

Kovács Ádám teóriája szerint a rák és egyéb megbetegedések a szöveti szerveződés zavaraira vezethetők vissza, és a vérből már korai stádiumban kimutathatóak a szervezet kóros folyamatai.

Kovács Ádám szerint a rosszindulatú sejteket nem elpusztítani, hanem gyógyítani kell. Nem kevesebbet állítotott, minthogy az általa felfedezett és Celladam nevű szer számos rákbetegség esetében hatásos. 1984-ben kapott rá szabadalmi védelmet. A jogi oltalom a készítmény összetétele mellett kiterjedt a Celladam-tesztnek nevezett diagnosztikai eljárásra, valamint egy lézerműtétes technikai megoldásra is, mellyel a feltaláló előre vetítette a jövőt: ma már számos helyen használatos az intelligens onkokés, ami műtét közben tájékoztatja az operáló orvost, hogy ép vagy rákos sejttel találkozott-e.

Az állam kezdetben támogatta a Celladam állatkísérleteket, ám később megvonta a segítséget.

Kovács Ádám cseppjeiért, kúpjáért és injekciójáért hosszú sorok kígyóztak a patikák előtt. Nem törzskönyvezték gyógyszerként, bár az eljárása elindult. gyógyitható a gyógyithatatlan Hiába voltak elégedettek a páciensek, súlyos orvosi-szakmai kritikák érték a Celladamot. Az immunológiai szakmai kollégium és az Onkológiai Intézet hatástalannak és kifejezetten mérgezőnek ítélte. Így soha nem minősítették gyógyszerré.

A kilencvenes évek második felében Kovács Ádámot büntetőeljárás alá vonták. Az ellene felhozott vádakat mindvégig tagadta.

A 2017-ben elhunyt Kovács Ádám kitartott amellett, hogy a Celladam hatásos, és csak az orvosi lobbi ellenállása miatt nem futhatott be igazi karriert. Kovács Ádám 79 évet élt.

Története párhuzamba állítható prof. Horváth István kálváriájával. Az ő „bűne” az volt, hogy oltást fejlesztett ki a leggyakoribb halálok, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. Találmányával, az érelmeszesedés elleni immunizálással a hazáját akarta szolgálni. Aztán mégis sarlatánsággal, kuruzslással vádolták meg, és még büntető pert is akasztottak a nyakába.

Horváth István

Az idős professzor 80 éves korában, 2018. május 6-án halt meg.
Róla is készül egy átfogó írás, mely szintén azt támasztja alá, hogy az emberek egészségét rendre felülírja két, sokkalta fontosabb szempont: a pénz és a hatalom. A kérdés: még hány áldozatra lesz szükség, hogy felismerjük, mi zajlik a háttérben.

Folyt. köv.

Forrás: Seres Mária
Beküldte Antal Miklós

Kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől.

Megnyitva 557 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások