Print this page
2020 november 22, vasárnap

Tények, amiket kevesen mondanak ki

Szerző: Rozgics Mária

Részlet az Itt és Most szovátai televízió műsorából / A szovátai televízióban az Itt és Most műsorban Gál Krisztina készített interjút dr. Fekete Erzsébettel, a szovátai Nyárád Kórház orvosával, a covid-19-el kapcsolatosan arról, hogyan látja a mostani helyzetünket.

- A covid-19 vírusról szólva háromféle véleményt ütköztetnek. Van, aki tagadja, hogy létezne, mások a legfélelmetesebb betegségként tüntetik fel és van, aki azt mondja, hogy létezik a covid-19, de mint bármely más influenza, úgy kell ezzel is foglalkoznunk. Önnek mi erről a véleménye?

-Ha leegyszerűsítve jellemezném a jelen helyzetet, azt mondhatom, hogy sem a tagadókkal sem a pandémiától való félelemmel nem értek egyet. Magam a középutat tartom reálisnak, azaz, hogy ez a jelenlegi covidos helyzet is hasonló, mint a "szokásos" influenzajárvány. De semmi esetre sem világjárvány. Ha őszintén megnézzük, és mindenki elgondolkodik azon, hogy igazi covidos helyzettel volt-e dolga. Orvosként nekem többel, de önöknek lehet egy-kettő vagy egy sem. Mindenképpen úgy látom, hogy fel van fújva az ügy, annak ellenére, hogy létezik egy covid-vírus. Ezt nem lehet letagadni, nem is akarom, de ha az adatokat megnézzük, amelyeket a médiában nyilvánosságra hoznak, hogy halálozás ide, halálozás oda, ha az össz-halálozást vesszük, ez a számadat továbbra sem haladja meg az előző évek alapján vett átlagos halálozási arányt! Még azt sem, ami az azonos hónapokban, szezonálisan előfordul.

Ne felejtsük el, hogy a halálozási adatokban azt közlik, hogy meghald covid-19 fertőzésben, de ez nincs igazolva. ugyanis a boncolások le vannak tiltva! Ez óriási probléma. Ha azt akarnánk, ha tényleg azt akarnánk, hogy kiderüljön, mi van a covid-vírussal, hogy okozza a tüdő megbetegedését, hogy okozza esetleg az agynak a megbetegedését, mert szó volt arról is, hogy az agyban is okozhat elváltozásokat. De nem tudjuk, hogy mi történik az élő szervezetben, mit találunk a halottaknál. Szövettani vizsgálatokra lenne szükségünk, kórszövettani vizsgálatokra, de tudjuk jól, hogy leállították a boncolásokat, a fertőzésre való hivatkozással. Ha megfelelő védőfelszerelésben boncolnak, akkor nem fertőz, hiszen máskor is volt már fertőző betegségben elhunyt személy, akiket boncoltak. Kellene folytatni kutatásokat, hogy pontosan tudjuk, mit is jelent a covidos kórkép, amelyre a mai napig nincs semmiféle leírás. Csak riogatják az embereket, ami nem segíti a gyógyítást.

-Mi erre a magyarázat, hiszen úgy gondoltuk, hogy napjainkban már fejlett orvostudományunk van, hogy létezik akkor, hogy ennyi idő után sincs egy egységes orvostudományi magyarázat a covid-vírus okozta betegségekre és a lehetséges gyógymódokra?

-Annyi mindent lehetne mondani. A stúdióba jövet azon gondolkoztam, hogy mi is az, amit legszívesebben mondanék azoknak a nézőknek, akik nézik ezt az adást. Azt hiszem, hogy ez a covid vírus, amitől mi rettegünk, ez nem más, mint egy tükör nekünk. Megmutatja végre, hogy ő az a tükör, ami megmutatja, hol vannak a nagy hibáink a társadalmakban, a világunkban, az univerzumunkban. Mert ugye rengeteg, rengeteg hiba van, és ebből rengeteg a rejtett hiba, tehát most éppen a covid kihozta, hogy hol vannak az orvostudománynak, a tudománynak a rejtett hibái. Mert beszélünk orvoslásról, de legyünk ebben is őszinték, hogy a mai nyugati orvosképzés miről szól?! Tulajdonképpen tünetgyógyászokat nevelünk ki. Mit csinálunk? Van egy tünet, beadom azt a gyógyszert, amit tanítottak nekünk, s ez a gyógyszer a tünetet elnyomja, és tulajdonképpen ezzel próbálom gyógyítani a beteg szervezetet. De ez nem gyógyítás. A teljes értékű, az átfogó gyógyászat az nem itt kezdődik, az nem a tünetgyógyászatban. Ú gy gondolom, hogy ez is oka annak, hogy a mai helyzet eluralkodott és maguk az orvosok is bizonytalanok lettek. Azért bizonytalanok, mert ez az említett tükör mit is mutat meg? Azt, hogy nem tudunk eleget. Valljuk már be, hogy nem tudunk eleget! Vagy nem tudunk így, ahogy most ez a covid-vírus minket levizsgáztat.

Vegyük tudomásul, hogy a covid-vírussal szemben elbuktunk, mi gyakorló orvosok. Azért buktunk el, mert mi magunk orvosok jobban félünk, minta paciensek. A félelem pedig hova vezet? Semmiképpen nem a gyógyításhoz, mert az nem egészség, az betegség! Az az orvos hogy tudjon gyógyítani, ha ő maga fél?! Fél a fertőzött betegtől. Azon kívül pedig nincsenek megfelelő adataink, amik alapján biztonságban érezhetnénk magunkat, tudjuk, hogy mit kell tennünk, mert látjuk, hogy ott van az orvosi eskü, hogy a betegen segíteni, nem ártani a betegnek. Bármi áron a beteg életét, egészségét nézem! De én magam is úgy végzem a munkámat, hogy én se betegedjek meg. De mit csinál a mai orvoslás? Bejön a beteg, felírom a gyógyszert, hogy szedje öt napig és kész. Legjobb esetben eltűnnek a tünetei, viszont egy krónikus betegségben biztos nem fog segíteni egy öt napos kezelés. A krónikus beteggel beszélgetni kell! Meg kell tanítani, hogy hogyan éljen egészségesen, hogyan tartsa egészségesen a testét, a lelkét, a szellemét. Ezek mind-mind olyan hiányosságok a szakmában, amit ez a covid előhozott az egészségügyben. De előhozta a hiányosságokat a tanügyben, a gazdasági életben, előhozta a politikában, előhozta az életnek minden területén.

Igazából ráfogjuk a covidra, hogy ő a nagy ellenség, igazából pedig egy csomó jó dolgot mutatott meg nekünk. Remélem, hogy előbb-utóbb úgy fogunk a covidra gondolni, hogy nem csak mint egy ellenség, hanem egy olyan eszköz, amely felébresztett minket a sok ezer éves álmunkból, mert így nem lehet folytatni az életünket, ahogy a világ most halad a dolgokkal.

-Globális vírusról van szó, amely szinte a világ összes pontján felütötte a fejét. Mi a magyarázata ennek a globális terjedésnek, hogy nincs hatással rá sem a klíma, sem az emberek, sem a különböző országokon belüli szokások, hogy egyformán hat mindenhol?

-A vírusok általában cseppfertőzéssel terjednek, de terjedhetnek élelmiszerrel, piszkos kezekkel, stb. Azt, hogy mindenütt megjelent a vírus, természetes, hogy az utazásokkal, a repülőutakkal, az állandó helyváltoztatásokkal felgyorsul a terjedése. Állítom, hogy ha elindul egy járvány például Ausztráliában, akkor az nem fog olyan hamar megjelenni Európában, hogyha a repülőgépes utazásokkal, kirándulásokkal nem hozza be valaki. Szerintem ezért jelent meg olyan hirtelen, olyan egyszerre és olyan intenzitással a covid-vírus fertőzés mindenütt a világon.

-Az előbb említette a tünetkezelést. Beszéljünk egy kicsit ennek a vírusnak a tüneteiről, illetve arról, hogy mi befolyásolja, illetve mi határozza meg azt, hogy személyenként kiben mennyire intenzíven üti fel a fejét a vírus?

-Mindenképpen függ az úgynevezett talajtól, azaz a gazdaszervezettől, az határozza meg, hogy kiben hogyan működik ez a covid-fertőzés. Mitől függ az, hogy az én szervezetem így, a másiké úgy reagál? Hát mindenképpen függ az immunrendszer aktivitásától. Ezt úgy kell elképzelni, mintha az immunrendszerünk egy óriási Univerzum volna. És ahányan vagyunk, az annyiféle Univerzum. Mert az én immunrendszeremet az határozza meg, hogy az életem során hányféle vírussal fertőződtem meg, hányféle baktériummal fertőződtem meg. És ez természetesen egyénenként változik. Ez szabja meg. És persze attól is függ, hogy lehet ugyanazokkal a vírusokkal, baktériumokkal fertőződtem meg, mint más, de én másképp reagáltam rá. De miért lehet másként reagálni? Azért, mert más volt az akkori immun állapotom, másként táplálkozom, másként gondolkozom és másként érzek. Tehát az immunrendszer mindennel összefügg. Összefügg a fizikai, a lelki és a spirituális dolgokkal. Természetesen ezt mérni lehetne, mérni kelle ne! Ugye kétfajta immunitásról beszélünk, ez már szakmai dolog. Van a T-sejtes és a B-sejtes immunitás. A B-sejtek termelik az immun-globulinokat, vagyis az antitesteket. Kiben milyen antitesti terv fordul elő bizonyos vírusokkal szemben. Igen ám, de most a covid-vírussal kapcsolatban egy csomó új adat került fényre. Azt hittük, hogy a B-sejtes antitestek mediátorai immunitást segítők, és kiderült, hogy a T-sejtes, az úgymond killer sejtek segítenek a legjobban a covid-vírussal szemben.

A covid-vírusok eddig is léteztek. Körülbelül húsz éve, de lehet, hogy már régebben kerültünk kapcsolatba covid-vírus fertőzéssel, bizonyos állatokról jönnek át ezek a vírusok és mindegyik más fajta. Úgy néz ki, hogy azok a személyek, akik valamilyen covid-vírussal fertőződtek valamikor, az életük során, most a jelenlegi covid-19 ellen a T-sejtes immunitás által védetteké váltak. Ez nagyon sokat megmagyaráz.. Úgy néz ki, hogy a jelenlegi covid-19-el szemben a lakosságnak a 80%-a védett. Erről nemrég olvastam. S akkor feltettem a kérdést, hogy ez hogy lehet? Úgy néz ki, hogy átestem a covid-vírus fertőzésen valamikor, valamelyik formájával és most vannak T-sejtes killer sejtjeim, vannak antitestjeim, és akkor ha most kapcsolódok a covid-19-el, egyáltalán nem tud megbetegíteni. Ha most valaki a covid-19 vírustól megbetegszik és elég antitestje van, az megöli a vírus-sejteket. Nem tud elterjedni és nem is tud fertőzni, mert megölte a covid-19-et. Lehet, hogy ki sem derül róla, hogy ő megvolt fertőződve a covid-19-el, de végül ez nem is fontos, hogy kiderüljön, mert az ő immun-sejtjei ha elpusztítják ezeket a mostani vírusokat, akkor senkit sem tud megbetegíteni. Itt jön aztán a sok-sok kérdés a jelenlegi tesztekkel kapcsolatban. Hogy végül is mit is tesztelünk? Ez egy másik érdekes dolog.

-Az látható, az tapasztalható, hogy az emberek félnek orvoshoz menni, hogyha tapasztalják az influenza jeleit. Inkább otthon csendes öngyógyításba kezdenek, mert félnek attól, hogy letesztelik őket és annak az eredményétől is félnek. Elsősorban azért, mert annyi ellentmondás van a tesztelések körül, hogy valódiak-e azok az eredmények, amiket látnak, hogyan végzik, ki végzi a tesztelést, hiszen most már az üzletekben is lehet vásárolni teszteket, amelyek által otthon bárki elvégezheti a saját tesztelését. Ön szerint helyes ez a mentalitás, hogy otthon, csendben gyógyítjuk magunkat vagy ajánlott minden tünettel orvoshoz menni?

-Egyértelműen igen a válaszom arra, hogy ha otthon maradnak az influenza tüneteivel. Nagyon helyesen cselekednek és arra biztatok mindenkit, hogy ugyanezt csinálja. Enyhe tünetekkel ne forduljanak orvoshoz! Felnőttek vagyunk, felelősségteljes döntéseket képesek vagyunk hozni! Enyhe tünetekkel, hogyha nincs légszomjunk, hogyha nincsenek életet veszélyeztető tüneteink, például elájul valaki vagy rángógörcsei vannak, nem kap levegőt, kifeketedik a szája, persze, hogy el kell menni az orvoshoz! De egyszerű náthás vagy akár influenzás tünetekkel nem kell orvoshoz menni. Tudjuk miről szól a virózusok kezelése. Nagyon jól tudjuk, mik azok az antivirális vagy tüneti szerek, lehet tüneti szereket /gyógyszer/, lehet természetes szereket szedni, szépen, lassan helyre tudja hozni magát mindenki. Egy normál immunitású szervezet két-három, maximum hét nap alatt helyre tud jönni. De egészen más a helyzet a krónikus betegekkel. Akik nagyon-nagyon lassan gyógyulnak meg, akiken nagyon hamar elhata lmasodhatnak a covid-19 vírusok, és életet veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek, ők mindenképpen orvoshoz kell, hogy forduljanak.

-Melyek azok a vitaminok, gyógyszerek, gyógymódok, otthoni bevált praktikát, amelyeket ilyen esetre javasol, amiket alkalmazhatnak a betegek?

Jutavit C-Nagyon sok van. Még én magam is tanulom az egyszerű emberektől, amikor jönnek ügyeletbe és mondják például az almaecetet, hogy mennyi mindenre jó. Elmondják, hogy higított formában milyen hatásos a lázcsillapításra. De nagyon fontos a gazdaerősítés, tehát nagyon figyeljünk oda a táplálkozásunkra, elegendő zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk, nagyon fontos, hogy aludjunk eleget, nagyon fontos a tiszta levegőn való tartózkodás. Ezért nem értek egyet a nagyon szigorú intézkedésekkel, mert a friss levegőn, a napsütésen nagyon fontos volna mindenkinek tartózkodni, fiatalnak, idős embernek egyaránt, egészségeseknek, betegeknek. Ehhez társulnak a táplálékkiegészítők , ez már sokak által elismert, tehát a C-vitamin, a D-vitamin. Az adagolásról különbözők a vélemények. Egy biztos, a C-vitamin egy grammos adagját vénásan naponta lehetne adni. Vannak tapasztalataim, hogy náthás, hörghurutos betegek egy hétig vénásan adatták maguknak a 400-600 mg-os C-vitamint és csodálatos módon igen hamar meggyógyultak, a szervezetük rendbejött. Nem mindenki adathatja be magának vénásan, szájon át is bevehető, de ott kevesebb szívódik fel, ezért nem ajánlom az ezer milligrammot, mert kárba megyakár a 90%-a is, ezért kétszer-háromszor adagolva ajánlatos bevinni szájon át a szervezetbe. A D-vitamin nemcsak immunerősítő. Rengeteg jó hatást fejt ki, például gyulladáscsökkentő is és bizony a gyulladás az összes krónikus megbetegedésben mint fő tényező, szerepel. Tehát óriási a gyulladáscsökkentő hatása, a rákellenes hatása, csontritkulást csökkentő hatása van, érelmeszesedést gátló hatása és igen sokféle jó tulajdonsága van. Minimum ezer mikrogrammot szoktam javasolni, de mikor valaki megfázik, megbetegszik, akkor háromszor négyezer mikrogrammot is lehet bevenni.

Azt szoktam javasolni, hogy kortól függetlenül mindenki szedje a D-vitamint, nyáron ezer, télen 4 ezer mikrogrammnyit, ha betegség üt ki nála, akkor sokkal nagyobb adagban. Ezen kívül körülbelül száz nyomelem és vitamin szükséges a szervezetünk normális működéséhez. Ezt a száz nyomelemet nem tudjuk laboratóriumban kimutatni, ezért szoktam én javasolni néha a nyomelemek, vitaminok, táplálék kiegészítők szedését, nem állandó jelleggel, de minimum három hónapot évente. Vagy két-két hónapot, hat hónap szünettel. Mivel nem tudjuk kimutatni, hogy szelén, cink vagy bármi más hiányzik a szervezetünkből, ezért szoktam javasolni a multivitaminokat, amelyekben nagyon sokféle igen fontos anyag megtalálható. A táplálkozási szokásaink megváltoztatásánál megint itt a covid-vírus, amely tükröt mutat nekünk, hogy vegyük már észre, hogy nem táplálkozunk helyesen, nem mozgunk, nem alszunk eleget, nem figyelünk eléggé oda önmagunkra.

-A napokban olvashattuk, hogy nemsokára megérkeznek a védőoltások, amelyeket majd megfizethető áron kaphatnak meg, akik igénylik. Mi a véleménye a védőoltásokról? Szükségesek-e és ha igen, kinek, van-e kockázata és ha igen, akkor mi?

-Itt is a beszélgetés kezdetén említett középkategória a véleményem. Nem vagyok oltásellenes, de nem is vagyok annak a híve, hogy rengeteg oltást adjunk be az embereknek. Például, kicsit kitérve említeném Olaszországot, ahol mutatták, hogy igen sok idős ember halt meg a mostani vírusfertőzésben. Tudni kell, hogy Olaszország az az ország, ahol tíznél is több kötelező védőoltás van, agyon vannak oltva azok az emberek. Meghallgattam pár oltás-szakértő véleményét is és azt mondják, hogy rengeteg koszt, mindenféle fémelemeket, rengeteg ötvözeteket és egyéb anyagokat tartalmaznak a védőoltások. A 2009-es sertésvírussal kapcsolatban volt egy olyan dolog, hogy bizonyos országok kötelezték akkor is az oltást, más országok, például a németek nem kötelezték, és kimutatták, hogy Svédországban például olyan védőoltás került forgalomba, amelynek hatásától rengeteg, rengeteg fiatal vált munkaképtelenné tőle és olyan súlyos állapotba kerültek, hogy azóta sem gyógyultak meg. Olyan súlyos neurológ iai és pszichiátriai betegség állt elő náluk, hogy azokat nem is lehet meggyógyítani.

Ezeket az adatokat ismerve azt mondom, hogy csak óvatosan az oltással, a covid oltást semmiképpen nem ajánlom, hogy valaki bevegye. Túl rövid idő telt el azóta, amióta ez az egész covid-cirkusz elkezdődött, tehát egyértelműen nem a véleményem. Viszont most érkeznek a grippe-ellenes oltások, azzal mit tegyünk? Személy szerint azt tudom mondani, hogy 2009-ben én is beoltattam magam és nagyon súlyos asztma állt elő nálam, és a konvencionális asztma ellenes kezelésekre nem reagáltam, végül is engem egy homeopátiás orvos kollégám gyógyított meg egy szilicium-nevezetű homeopátiás szerrel. Nagyon hálás vagyok neki és azóta kezdtem el komolyabban én is a homeopátiával foglalkozni. Akkoriban nemcsak én betegedtem meg, hanem sok kollégám, aki beoltatta magát, elmondta, hogy súlyos tüdőproblémájuk lett tőle. Személyes tapasztalatom alapján és az olvasottak alapján azt mondom, hogy bárkit nem szabad beoltani. Személyes megfigyelésem az, hogy vannak szervezetek, akik nagyon könnyen átvészelik az oltás utáni állapotokat és vannak szervezetek, akik nagyon súlyos betegségeket produkálnak. A véleményem az, hogy nem szabadna ilyen nyájszerűen, tömegesen oltani az embereket. Hanem, ahogy elmondtam a beszélgetés elején is, hogy az immunvilágunk sajátos, az immunvilágunk egyéni, oda kellene, hogy jusson a tudomány, hogy pontos, precíz paramétert tudjon kimutatni egyénenként, ami egyénenként kimutathatná, hogy megkaphatja-e az a szervezet az oltást vagy nem. Gondolok itt a például a már említett T-sejtes killer sejtekre, hogy ha egy nagyon erős immunszervezetnek beadunk egy ilyen védőoltást és hogyha olyan erős az immunitása annak a szervezetnek, hogy az oltás ellen olyan keményen fog tiltakozni, olyan kemény immunválaszt fog beindítani, ami akár maradandó károsodást is okozhat, esetleg halálhoz is vezethet. Úgy gondolom tehát, hogy nem biztonságosak az oltások.

Ahogy említettem is, védőoltás tekintetében is a középkategóriához tartozom. Nem vagyok oltásellenes, de nem mindenkinek adnék és nem mindent. Nem szabad elfelejteni, hogy a covid terjedése nem volt veszélyesebb, mint a grippe-vírus terjedés. Az oltásokat akkor kell adni, amikor nagyon-nagyon széles köröket támad meg az a vírus, nagyon-nagyon nagy esetszámú fertőzés van és betegség, akkor tényleg érdemes gondolkozni rajta. Illetve, hogyha tartós immunitást biztosít. De látjuk, hogy a grippe vírus elleni oltást minden évben be kell adni. Akkor milyen immunitás az? Akkor nem inkább a talajra, a gazdára kellene koncentrálni, hogy valahogy úgy kellene az embereket megtanítani élni, hogyha meg is kapják azt a vírust, csak sétáljon át a szervezetükön, de ne betegítse meg őket. A vírusok eddig is jöttek, mentek. A világunk részei, az életünk részei. Onnan is látom ezt, hogy egy-egy rendelés alatt nagyon sok vírusos beteg megfordult a rendelőben. Jöttek a hátfájásukkal és én néztem a laborleletüket és elmagyaráztam, hogy most éppen egy vírussal találkoztak, ami átsétál rajtuk. Látom, hogy a vírusok bennünk vannak, körülöttünk vannak, átsétálnak rajtunk és nem hiszem, hogy így kellene kezelni egy-egy vírusproblémát, ahogy most a világban kezelik. Valahogy egészen máshogy kellene hozzáállnunk.
/ VILÁG MAGYARSÁGA

Beküldte Szabó Klára.
kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől