20210422
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2016 szeptember 09, péntek

Kinek, hol és mikor készült a Szentkoronánk?

Written by

A szerző kérelmére az eredeti tartalom törölve !

A mai napon 2016-09-28.-án a szerző kérelmére " A Szentkorona-tan és a Természetbiblia című könyv tartalmi azonosságai " című tanulmánya és hozzászólásai törölve lettek! (amennyiben bárkit továbbra is érdekelne ez a tanulmány megtalálhatja az eredeti honlapon vagy más internetoldalakon.

A többi hozzászólások többségében megmaradnak. méghozzá annak érdekében, (is) hogy legalább a mások által írt számomra nagyon is fontos hozzászólások különösen a történelmi adatok végett megmaradhassanak. Megváltoztattam az oldal címét is, hogy mégis valamennyire a már itt felvetett fontosabb témánál maradhassunk. Nem szeretném az ide felvázolt fontos történelmi szálakat elveszíteni, sőt ha ebben a témában lenne még valakinek adatai, feltevései, esetleg kérdései, azt magyar módra kérdezze illetve közölje le és aki tud majd válaszol. Úgy írjál te is mint ahogyan az elvárnád, hogy neked írjanak.


Szeretettel: >Zoli<

Megnyitva 2763 alkalommal

Hozzászólás   

#16 ElismerésJWolfy 2016-09-30 14:01
Teljesen korrekt eljárás!
Zoli, minden elismerésem az ügy kezelésért!

Joe Wolfy
#15 sajnálatoscartwright 2016-09-30 10:00
Ez így nagyon sajnálatos ...
#14 Kedves cartwrightJWolfy 2016-09-28 11:14
Gaius Sollius Modestus Apollinaris Sidonius, közismertebb, vagy inkább többször idézett nevén Saint Sidonius Apollinaris 431 körül született római költő, politikus, filozófus. Még élt, amikor Odoaker elzavarta Romulus Augustulust.

A kazárok, feltevésem szerint, a turk összefoglaló néven nevezett népcsoport csuvas törzse. A ma élő csuvasok a hikszoszokra (fehér hun-magyarokra) hivatkoznak, mint eredetre.

Salamin Anton bolgár történész összefogja a Chuvash, Akhvan, Avarin, Aver, Khosar, Kasar népeket közös eredetet sugalmazva, és észak-Kaukázusi jelenlétüket már IV. századra teszi. Bár egyes szír források csak 550 körüli feljegyzésekben használják a kazár nevet, már ha elfogadjuk a kazár nép „kaszar” névalakban történő megjelenését.
Egy sejtés alapján – ha elfogadjuk a szófejtést mint érvet, a khos-kas-kús átvezetés a hikszosz-kasszú-magyari törzsek mezopotámiai jelenléte a gergely-féle időszámítás előtti időkre tehető, ami valószínűsítheti a kazár név korábbi megjelenését, a fentebb említett valamelyik formában.

Fentiek okán merészkedtem használni a kazár népnevet az adott korhoz kötve.
#13 egy kötőjel nullacartwright 2016-09-28 09:28
Tisztelt Joe Wolfy!

Köszönöm a válaszát, még ha annyit kérhetnék, hogy a Sidonius Apollinaris forrást jobban behatárolná, mert eddigi ismereteim szerint a "kazárok" kifejezés a 6. századnál előbb nem jelenik meg a főleg arab nyelvű forrásmunkákban. A Kazária elnevezés is inkább a 7. században terjed el, így érdekes lenne megtalálni, milyen népet is hódoltattak meg a hunok kazár elnevezés alatt.
Németh Gyula szerint a török szabir és a perzsa kazár ugyanazt a jelentést hordozza, eltévedt, bolyongó, vagyis bármelyik pusztai nép egyik elkülönült része lehetett.
Régi magyar közmondás pedig, a jó pap holtig tanul.

köszönettel: BÍZ
#12 Nincs mit fontolgatnomZoli 2016-09-27 20:48
"Kérem a tisztelt honlaptulajdonost, fontolja meg javaslatomat."

Mint már több helyen is leírtam, hogy valamikor ennek a honlapnak is volt egy fóruma ahol bárki bármiről indíthatott vitát, de az is már a múlté. Aki teljesen szabadon szeretne vitázni azoknak is megadatik a lehetőség, hiszen vannak ingyenes vitafórumokat nyitható oldalak és oda meghívhatja azokat is akikkel vitázni szeretne.
Itt ezen a honlapon nem lesz változtatás.

Szeretettel: >Zoli
#11 Nagy a feje ...JWolfy 2016-09-27 14:07
Tisztelet a gondolkodónak!
Részemről a „tollcsörtét” lezártnak tekintettem, és csak „cartwright” olvasónk felkérésének eleget téve írom le azokat a forrásokat, amelyekre támaszkodva tettem kijelentéseimet. Az előre borítékolt eredményekkel manipuláló felszólításokat, lásd:
idézem Tácsi István bejegyzését: „Ahelyett, hogy a négy állításomra becsülettel megválaszolna, mert nem tudja cáfolni őket, vitazárást rendel el másnak az oldalán. Milyen alapon?”
figyelmen kívül hagyom. Jómagam tiszteletben tartom a kutatás íratlan etikáját, és vallom, hogy a tudományos munka nem becsület kérdése, legfeljebb annyiban, amennyiben a bizonyító érvek előtti főhajtás kötelező, ugyanakkor minden polémia biztosítja a vitázó felek mindegyikének, hogy belátása szerint kilépjen az érdemtelenség köréből.
1. Legjobb tudomásom szerint: arab és perzsa szerzők említik, hogy Varachan a hunok egyik központja, miután a kazárok behódoltak Atillának. 682-ben Israel albán püspök lejegyzi, hogy Belendjer (Balandjar) a kazár kaganátus egykori fővárosát, a hunok joghatásuk alá vonták, egyúttal megjegyzi, hogy a helyet régebben Varachan királyságként említették. (William Hearth: Ormus the Secret Alhemy of Magdalene, Ormus, digitális másodlat.)
440-ben Atilla felügyelete alá vonja az észak-Kaukázust és a perzsákkal szövetségre lép (ezt több krónika is leírja). Még ebben az évben a heftaliták (fehér-hunok) az altáji területeikről dél felé vonulnak, és annektálják teljes Perzsiát, aminek folyománya, hogy Atilla délről fedezve érezheti magát, ennek okán a fekete-hunokkal 441-ben a Duna mellé (Singidum környékére) vonul, ahonnan megalapítja Buda városát, és hun fővárossá teszi. (Subdivisions and ethnic affiliates BC3000-1293AD)
Más szerzőknél az észak-kaukázusi terület 124-től szabír-hun fennhatóság alatt volt, sokáig a szasszanida perzsákkal szövetségben.
Sidonius Apollinaris szerint a kazárok 434-ben Atilla fennhatósága alá helyezték magukat, és követték őt az európai hadjáratain. szerinte 452-ben Katalóniában harcoltak a fekete hunok és az alánok vezetése alatt.
Az említett kor még az örmény krónikákban sem hozza fel Varacha helységnevet, mint hun fővárost, ami számomra kétségessé teszi az ötvös-technikai tudás ottani jelenlétét, ami pedig elengedhetetlen a Szentkorona megalkotásához.
2. Mikor készült el a Szentkorona? Nos, erre művészettörténeti elemzésekre, és krónikák lejegyzéseire lehet hagyatkozni. Török forrásokra hivatkozva állítják, hogy a „… korona 3000 esztendős; Iszkendertől (Nagy Sándor) örökölte Nusirván (Kürosz), kinek anyja török leány volt, s ettől szállott mi reánk. Továbbá Mohammed Emin nagyvezír 1768-ban azt írta Kaunitz herczegnek, hogy az osztrák császár – mint a Nusirván idejéből maradt korona örököse egyedül érdemli meg az "imperator" czímet." Forrás: Thúry József: Török történetírók. Török-magyar kori történelmi emlékek. (1893-96) (fordítás).
Ugynezt állítja 1529-ben Ibrahim pasa nagyvezír, továbbá 1578-ban Kátib Mohammed, majd 1642-ben Pecsevi, és 1768-ban Mohammed Emin Nagyvezír is.
Ha csak a mai naptól nézünk vissza 3000 esztendőt, akkor sem jön össze a 445-ös dátum. Egyes kutatók szerint a Szentkorona női minőséget megjelenítő korona, ami azt valószínűsíti, hogy nő számára készült. Nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem – különös tekintettel a méretére), hogy Anyahita – Nagyboldogasszony extra terrestriál volt – részére készült, akiben a sumer mitológia, illetve a mezopotámiai népek Istennőjét tisztelhetjük.
Tácsi István kijelentését, amely szerint, idézem:
„… e korona alatt kívánták újra egyesíteni Európát, és a magyari népeknek. …”
(az idézet pontos!)
nem tartom elfogadhatónak, a hun birodalom nagy víztől-nagyvízig való kiterjedését tekintve.
Lehetséges magyarázatot a már idézett műben: Dr. Farkas István József A Szentkorona és jogrend című írásában lehet találni. Ezzel a 3. és 4. pontra is megadtam a választ, ugyanis kinek és mi célból készülhetett a Szent Korona.
Tisztelt Olvasó!
Kérem, tekintsen el minden sértőn megfogalmazott reagálástól. Értelmes és jobbító szándékú kritikát örömmel vitatok meg, csupán a cáfolhatatlan, ex katedra kijelentések áradatára fordulok el, de arra végleg.

Áldás legyen a gondolkodó ember minden gondolatán
Joe Wolfy
#10 csak tiszta forrásbólcartwright 2016-09-27 09:03
Tisztelt Uraim!

A heves tollcsörtékből visszavéve, kérem osszák meg forrásaikat, amikből a következő állításokat tették. Ilyen szövegtartalmú munkával ugyanis még nem találkoztam, de hát jóval több az ismeretlen anyag, mint amibe eddig betekintést nyertem.

Tácsi István – „A Magyar Szentkorona elkészültének helye, a kaukázusi Hun Birodalomnak a Varachan (ma: Varsány olvasatú) nevű fővárosa.”
„Már az is tudható a könyvemből, hogy a korona Kr.u. 445-ben készült el, a hun uralkodó család elrendelésére.”
„Bizony még az első magyari világkorszakban, és sorrendben az első királyának, az ezzel megkoronázott hun uralkodó családban ATILLA társfejedelem fejére.”

Joe Wolfy – „De tegyük fel, létezett Varachan városa, azt azonban semmiképpen sem tudom elfogadni, hogy a Szentkorona (már ha erről ír Tácsi István) 445-ben, Atilla nagyfejedelem elrendelésére készült. Meglátásom szerint Mevr oázis-városban, Szilsárkány, Atilla anyja számára készült.”

Lehet, hogy másokat is érdekelne az információ, ugyanis krónikáink szerint Attila már 445-ben elhalálozott, miután a hunok 373-as megindulása után 28 évvel királlyá emelték. A történészek szerint 445-ben Buda halála esett meg, és Attila csak 453-ban távozott az élők sorából, de mindkettőjüket már 434 körül uralkodóvá tették.

köszönettel: BÍZ
#9 VitazárónakJWolfy 2016-09-26 09:28
Tisztelet az Olvasónak!
Sajnálom, hogy a „Recenzió (TI.)A Szentkorona-tan és a Természetbiblia című könyv tartalmi azonosságai című írására” bejegyzésem már-már parttalannak tűnő vitát gerjesztett. Célom nem ez volt. Szerettem volna felhívni Tácsi István figyelmét arra, hogy minden közzétett megnyilatkozás egyéni gondolatiságot világít meg, amelynek megítélése az olvasó kizárólagos szabadsága. Minden egy-én lehet olyan tudás birtokában, ami ellentmondani látszik egyes kijelentéseknek, és a véleményformálás két (vagy több) közlés összevetésének eredménye. Ahogyan a „recenzió” (könyvbírálat, bírálat) alcímében is szerepelt: „Az ex katedra kijelentések enyhítésére” fogalmaztam meg gondolataimat. Valószínűleg nem oktalanul, tekintettel a fent leírt címmel szereplő írás minősítésére. Nem első alkalommal, most is hangsúlyozni szeretném, hogy a nyilvánosságra kerülő írások stílusa és helyes magyarsága értékmérő. Csupán két momentumot emelek ki nem dehonesztáló szándékkal (!), igazolandó felvetésemet:
1.) Idézem:„… valószínűség szerint az egyedi is elpusztulnak, …” –
helyesen: egyedei.
Majdnem bizonyos, hogy a szó leírásakor szerző a helyes változatra gondolt, erre azonban az olvasó csak gondolhat! Mégpedig a döntési szabadsága maradéktalan birtokában.
2.) Idézem: „… a leghatékonyabb módokon, a médiákon keresztül az internetig, …” – helyesen: … médiumokon, … vagy … médián keresztül …, ugyanakkor a pillanatnyilag általánosan elfogadott értelmezés szerint az internet is médium – ha a tömegtájékoztatás fogalomkörében gondolkodunk.
Fenti elírás arra világít rá, hogy a szerző nem ismeri a latin nyelv ragozási szabályait, ennek okán kétségessé teszi szerző jártasságát a latin nyelvű források terén.
Mivel ilyen és hasonló elírások szerepelnek Tácsi István dolgozatában, úgy gondoltam, hogy felhívom a figyelmet néhány, általam tárgyi tévedésnek, helytelen következtetésnek és félrevezető gondolatmenetek következményeire.
A nem várt reakció, és a rendre utasító kifakadások után úgy gondolom, hogy jelen témakörben ilyen stílusú és minőségű szópárbajban nem vagyok vitaképes. Egyúttal jelzem, hogy az értelmezhető és etika szempontból elfogadható érvelések ütköztetését bármikor felvállalom.
Legyen áldás minden gondolkodó összes gondolatán.
#8 Ki miröl gondolkodhat és ki mondja meg?Zoli 2016-09-25 22:38
"Mert az igaz, hogy a gondolkodás emberi képessége az minden egyed vele született adottsága. De az már nem, hogy miről is gondolkodhat."

Szerzőnk elég furfangosan vagy inkább kissé "sodrottan" fejezte e mondatát is mivel a többi mondanivalója is (már egyesek által is észlelt az) "én mondom, te vegyed" alapon fogalmaz. Az igaz, hogy nem ismerem az idevázolt köteteinek részleteit, mert nincsen meg nekem sem, de most a hozzászólásaiban nem is abban van a lényeg, de talán innen is sejtetni lehet a könyvek többi részleteit is. A fenti mondat alapján is figyelembe ajánlanám mindenki számára a napokban feltett cikk Dobos Csanádtól a "A fejre húzott tölcsér" magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/legendak-rejtelyek/magyarazatra-var/item/4539 című figyelemre méltó írását, de különösen az ide idézett részt ajánlanám elgondolkodásra:

"A kioperált tárgy nem kő, hanem egy növényi hajtás! Ráadásul, ha egy ilyen korona, virágszirom forma a fejtetőn van, akkor ez szellemi kihajtást szimbolizál! És azt operálják ki könyörtelenül, amihez a keresztény egyház részéről még egy pap is segédkezik. Ez beszélő kép a javából! Így már érthető, hogy miért van tölcsér a fején az operálónak, csak Pap Gábor már idézett gondolatait érdemes újra felidézni. De miért asszisztál mellette egy katolikus pap is? Miért tesz ilyen BAL-gaságot? magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/olvasoink-irjak/item/2340 Talán amiért a judeo-egyház is az ószövetség túlhangsúlyozásával? Hisz azt a hitet vallja, mely az ószövetségi Jahvét összemossa a Jézusi Atyaistennel. De akkor kinek is a célját szolgálja ez a „agyműtét”? (kiemelés >Zoli< Mit is jelent a szellemi hajtás kimetszése? Talán, hogy ne legyenek önálló szellemi gondolataink? Hogy ne merjünk és akarjunk önállóan gondolkodni, és főleg ne akarjunk az Istennel közvetlen kapcsolatot teremteni, hisz csak az számít, amit készen kapunk, „ami meg vagyon írva” – a szentiratokban vagy éppen a történelem, művészettörténeti könyvek lapjain!

Szellemiség kihajtása, ez a magyar és a szkíta népművészet egyik sajátossága, ahogy" ... / idézetnek vége!

- Ne akarjuk mi szittya - hun testvérek, (igaz nem is tudnánk) a Teremtönk által nekünk adott szabadgondolkodás jogát és módját feladni valaki (vagy valakik) "negatív" megítélése végett; liberális, zsidónak stb nevezett taktikának, holott ahhoz semmi köze.

Szerintem itt szó sincs gyűlőleletről csupán a szittya - hun nép virtusáról, hogy nekem is lehet és van saját gondolataim saját meggyőződéseim, melyeket csak közös egyeztetések útján talán lehetséges lenne úgy módosítani amennyiben a meggyőződésem közös nevezők által változna. Ezt így követeljük egymástól is. Másképp nem működik. Ilyen lehetett az igazi vének tanácsa is. Nem a legidősebb vén mondta meg a "tutit" hanem ezt megvitatták szittya - hun módra. Tegyünk így továbbra is!
Szeretettel: >Zoli
#7 minden ember másként gondolkodikcartwright 2016-09-22 09:49
Miért hiszi T. I. , hogy csak az az igaz, amit ő írt le és cáfolhatatlan?

Rékabea hozzászólása
Ime Tácsi istván válasza erre az irományra :
"Megmondom, nem nagyon hatnak meg az ilyen dátumverziók. Átnézve az anyagot, semmi támpontot sem találtam arra, hogy az általam is feldolgozott, a Nap égi járásának megfelelő tudományosan cáfolhatalan időmérés ügyében valami új dologra is találtam volna."

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások