20210125
Last updateH, 21 dec. 2020 2am

rovas logo

vasárnap, 29 november 2020 10:06

„Isten az igaz ügyet nem hagyja el”

Szerző: Deák László

A békediktátum századik évfordulóján arra vártam, hogy több rendező álljon elő a maga kimunkált, korszerű Trianon-filmjével. Több kezdeményezésről tudok, de ismereteim szerint mostanáig csak kettő készült el. Biztos vagyok benne, hogy nem csupán a magam elégedetlenségének adok hangot, ha mindezt keveslem.

Jelenczki István hat órás tetralógiája, a Nem, nem soha! független, saját gyártású produkcióként készült el

A Duna Televízió gyártásában készült el A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című 50 perces dramatizált visszaemlékezés; a másik független, saját gyártású produkcióként: Jelenczki István 6 órás tetralógiája, a Nem, nem soha! Több más produkció elakadt a támogatási rendszerek akadálypályáin, és megmaradtak filmtervnek. Egy rövidfilmről tudok, ami a maga nemében remek alkotás, és hangsúlyosan megjelenik benne Trianon hatása is egy kalotaszegi építész családja sorsán keresztül: Ezerkilencszáztizenkilenc (Kós Károly novellája alapján rendezte Bozsogi János). Szerzői rövidfilmek születhettek és születtek is magánpénzből, mint Bicskei Zoltán Hozzád sóhajtunk című 4 perces remek filmetűdje.

Valamiért mégsem fontos ma alaposan kibeszélni Trianont, és nem tudom, mi az oka: félelem, opportunizmus, ellenérdekeltség? Kin múlik ez a hozzáállás? A sajtóban, televíziós beszélgetőműsorokban megjelenhetett a téma, és nem mondhatni, hogy cenzúrázva, hiszen ezidáig kényesnek számító kérdéseket is elővettek, és a szabadkőművesség szerepe sem tabu már. Akkor a film miért kivétel? Szerintem azért, mert Trianont filmes formában lehet a legalaposabban feldolgozni és a közönséghez hatékonyan eljuttatni, de ennek ellenáll még a filmes szakma döntő többsége is, és a szakmába beleértendő mindenki a finanszírozástól és a gyártástól a forgalmazáson át a kritikáig és az oktatásig. Komoly játékfilm terve fel sem merült, és amelyik igen, azé jobb is, hogy nem valósult meg. Köbli Norbert pár éve bejelentette, hogy írt egy vígjátékot Trianonról (Index, 2016. február 23.), Divinyi Réka is vígjátékot írna a nemzeti tragédiáról (Filmtett, 2018. december 2.), Pálfi György pedig horrort (24 HU, 2019. január 8.). Egyik műfaj se méltó a témához, e kijelentésekért a három filmes alkotót kemény és jogos kritika érte az olvasók részéről.

E bevezető elégedetlenkedés után nézzünk, mit kínál Jelenczki István nagyszabású dokumentumfilmje. Véleményemet megelőlegezve állíthatom: e négy részes alkotás az el nem készült dokumentumfilmekért is kárpótol, bár megerősítem a korábbi kijelentésemet, hogy legalább egy tucatnyi, nem tucatfilmet vártam volna Trianonról. Jelenczkinek az 1956-os öt részből álló sorozata, a „Népek Krisztusa, Magyarország" 1956 is a hivatalos támogatási rendszeren kívül készült el, de mégis ez a legátfogóbb, legalaposabb dokumentumfilm nemzeti forradalmunkról és szabadságharcunkról. Igaz, 1956-ról születtek más dokumentumfilmek, sőt játékfilmek is, köztük nem egy egészen kiváló munka.

Jelenczki a tőle megszokott alapossággal látott a munkához, és csak azért nem lepődtem meg a színvonalas végeredményem, mert ismerem korábbi filmjeit Tudom, mennyire elkötelezett a nemzete iránt, és milyen igényes a források és az igazság tekintetében. A Nem, nem sohának két nagyon fontos, közvetlen előzménye van, ezek pedig az ÖN-TÉR-KÉP – a magyar nemzet lelkiállapota I–II. (2016), és a Reményik Sándorról készült kétrészes portréfilm, az Öröktűz I–II. (2018). Az ÖN-TÉR-KÉP tudományos pszichológiai módszerrel vizsgálja és bizonyítja a nemzet lelkében, tudattalan szintjén hordozott traumákat, amelyek jelentős hányada a nemzet és az ország száz évvel korábbi feldarabolásából ered. A Reményik-portréfilm, a költő Végvári néven írt, a korban az olvasók széles rétegére nagy hatást gyakorolt Trianon-versei miatt foglalkozik a témával. A filmben ezen kívül van egy hosszabb kitérő, mondhatni egy önálló kisfilm Trianonról, ami már úgy, önmagában is a legjobb, ami a műfajban és a témában ezidáig született.

Reményik költészete a Nem, nem soha! tetralógiában is fontos szerepet kap néhány kortársa verseivel együtt, amelyek gondolati és érzelmi sűrítményként összegzik a békediktátum okozta nemzeti tragédia okait, a belőle való felemelkedés és az újjászületés lehetőségét is. Egy-egy tematikus részt zárnak le a filmben ezek a versek, több Reményik és József Attila költemény, de a rendező belekomponálta a nagy szerkezetbe Dsida Jenő Psalmus Hungaricusának három részletét is. Itt utalnék, ezúttal csak röviden a stílusra, hogy Jelenczki az általa kimunkált filmvers műfajában és stílusában dolgozta fel a verseket, versrészleteket. A mozgókép hang- és képösszetevőinek olyan tartalmi sűrítései ezek a filmversek, amelyek önmagukban is értékes alkotások. Ezek a filmversek alkotják a dokumentumfilm érzelmi csúcspontjait, ezek által élheti meg a néző a katarzist, a megtisztulást, amelyet a feltárt igazságtalanságok bemutatása készít elő.

A Nem, nem soha I–IV. azonban dokumentumfilm, így a műfaj teljes kelléktárával következetesen él is, kivéve a dramatizált jeleneteket, mert azokra nem futotta a bizonyára szűkös költségvetésből.

Az anyag gerincét a megszólaló történészek és szakértők adják, akik elmondják a Trianonnal kapcsolatos legfontosabb tényeket, illetve azok értelmezéseit.

Ezeket a megszólalásokat rengeteg képi és dokumentumanyag egészíti ki, közülük többet narrátor is megszólaltat (pl. gróf Tisza István levelét és gróf Apponyi Albert beszédét), a nagyobb tematikus egységeket pedig, mint említettem, filmversek zárják le. Ennél is magasabb szerkezeti szintet azok a nagyobb részek képviselik, amelyek önálló címet kaptak: I. Magyarország Archiregnum, II. Nemzetgyilkossági gyakorlat, III. Folyamatos Trianon, IV. Magyar Feltámadás. Már a címek is jelzik, hogy a film a trianoni tragédiát tág kontextusban tárgyalja, a több mint ezer éves történelmi távlat, a Szent Korona tan, illetve a közelebbi múltból a Monarchia külső és belső konfliktusaitól és az első világháború okaitól, az azt kirobbantó érdekektől a baloldali és bolsevik, forradalomnak nevezett puccsokig.

A következetesen felépített szerkezet pontosan felvázolja, hogy miért állt útjában az európai és távolabbi nagyhatalmaknak Európa szláv közegébe beékelődött, a tatárok majd a törökök által meggyengített magyar állam, és a törvényességet kijátszó titkos társaságok milyen közvetett és közvetlen módon járultak hozzá ennek az országnak a megszüntetési kísérletéhez, megvalósult szétdarabolásához.

A felelősség kérdését, természetesen részletesen és tág merítéssel járja körül. A nagyívű munka bemutatja azt is, hogy bár a szétesést külső és belső okok együttesen okozták, Magyarország feldarabolása nem véletlen, hiszen a később és lényegében mindmáig fennálló világpolitikai erőviszonyok aknamunkáinak az eredménye, és a belső okok is részben külső okok, ha például a bolsevizmus és a titkos társaságok szerepét nézzük. Természetesen a film arányosan megfelelő figyelmet szentel a trauma feldolgozásának, az újjáépítésnek, a megmaradás csodájának, illetve a magyar feltámadás lehetőségeinek. Ennyit minden felnövekvő nemzedéknek tudnia kell nemzeti önazonosságunkról, akár kötelező tananyagként.

A filmben több jeles szakértő: történész, hadtörténész, jogász, pszichológus működött közre, akik szakterületük legjobbjaiként saját kutatási eredményeikre támaszkodva járulnak hozzá Trianon értelmezéséhez. Kiemelik sok egyéb fontos tény mellett azt is, például hogy gróf Tisza István miniszterelnök kezdetben, a Ferenc Józsefnek írt levele alapján bizonyíthatóan ellenezte a háborúba való belépést (a hadüzenetet Szerbiának); és hogy  a trianoni békediktátumnak több fontos jogi alapja nem érvényes, mert egyebek mellett nem legitim jogi személyek között köttetett.

Például az első világháborút lezáró békét még a Monarchia részét képező Magyarország kormánya nevében írták alá, de a békediktátumot már csak a csonka Magyarország népképviseletének kormánya képviselői látták el kézjegyükkel, és ugyanígy a már akkor eleve csonka haza Országgyűlése szavazta meg, azt is kényszerhelyzet hatására. A filmben megszólaló szakértő közreműködők: Babucs Zoltán, Bagdy Emőke, Bogár László, Csere Péter, Domonkos László, Kahler Frigyes, Popély Gyula, Raffay Ernő, Szidiropulosz Archimédesz, Vincze Gábor, Zinner Tibor. A film szakértő közreműködői az okok mellett a legizgalmasabb, a „Mi a megoldás?" kérdésre is meglepően sokféle választ adnak. Van, aki a nemzetközi erőviszonyokra hivatkozva úgy véli, hogy nem tehetünk semmit; van, aki megelégszik a veszteség feldolgozásával és a nemzeti önbecsülés és önazonosság lelki szintű visszaszerzésével; de vannak, akik hisznek a békés jogi, diplomáciai vagy akár katonai igazságtételben, a területi autonómiák kiharcolásában vagy a területi revízióban. Aki pedig kompetens, cselekvésre hivatott, az az, aki eddig is a legtöbbet tette a nemzet egységesítéséért, felemelkedéséért: Magyarország nemzeti kormánya.

Hogy e tömör összegzés ne lógjon a levegőben, egy gondolat erejéig térjünk még vissza a film szerkezetéhez, terjedelméhez, ívéhez. Az egyes részek prológussal indulnak, mind a négy rész egy művészeti-érzelmi és egy gondolati felvezetővel kezdődik. Képek a Tejúról, az égen felhő képében szálló angyalról, a Kárpát-medence legszebb tájairól, a történelmi lobogókról, a Szent Koronáról, mindez megindító szépségű és üzenetű népi énekkel, imádságokkal aláfestve Navratil Andrea előadásában, Hortobágyi László a filmhez komponált kísérőzenéjével. A képek sugallta távlat a történelmi, a mitikus, sőt, bizonyos értelemben a kozmikus idő. Erre a távlatra utalva szólal meg korábbi felvételről Tóth Zoltán József, a két és fél éve rejtélyes körülmények között, senki másra nem ártalmas vírus miatt elhunyt jogász szakértő, a Szent Korona-tan legfelkészültebb, legelhivatottabb kutatója, aki elmondja, hogy Magyarország archiregnum, Szűz Mária országa, azaz olyan szellemi-fizikai élettér, amit nem vehetnek el tőlünk, mert nem lehet sem adásvétel, sem rablás tárgya.

Ebben a távlatban a Trianont okozó politikusok, katonák és más felelősök csak percemberkék, a jelenlegi széttagoltság csak pillanatnyi. Az első és a legfontosabb lépés pedig a nemzeti önbecsülésünk és önazonosságunk visszaszerzéséhez, illetve az igazságtétel megvalósításához: az ima.


 Díszbemutató az Urániában

Jelenczki István Nem, nem soha I-IV. – „Isten az igaz ügyet nem hagyja el" című filmjének díszbemutatójára a járványhelyzet miatt online kerül sor december 19-én és 20-án. Jegyvásárlásra az Uránia Nemzeti Filmszínházon keresztül nyílik majd lehetőség a filmszínház internetes híroldalán. A megváltott jegy ellenében az érdeklődők internetes elérhetőséget kapnak, amelyen keresztül otthonukból tekinthetik meg a filmet.

Forrás: Magyar Nemzet
Ajánlotta: Raffay Ernő

Megnyitva 81 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló