20241013
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2018 július 14, szombat

Kérelem a Trianoni békeszerződés hatályon kívül helyezése ügyében

Szerző: Molnok Zoltán/ Bozóki István

„Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye Trianont, az akkori közömbösségét." Nemrég kérelmet intézett az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet az ENSZ Háborús Törvényszékéhez, Hágába. Mely szerint általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot hatalmas összegű kártérítés megfizetésére is kötelezték. Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő. A levél végén szerepel, hogy: „Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét."

Trianon sebek

A levél itt olvasható:
 

Őexcellenciája Carla del Ponte Főügyész ENSZ Háborús Törvényszéke New York Hága

Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlő elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára

Excellenciád!

Őszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és

fontosságának kihangsúlyozására szolgál.

Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független.
Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszűnjön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit.

Mint a fent említett Intézet főtitkára, az alábbi petíciót terjesztem elő:
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.

A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.

Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet főtitkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kitűzését.

Indoklás:

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért egyedül

a Magyar Királyságot büntették meg.


A Békeszerződés előtt a Magyar Királyság
területe 325.411km2 volt,
lakosainak száma 20.886.000 fő.
A Békeszerződés következményeként
az ország területe 92.863 km2-re, míg
lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent.

A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetőit felelősségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelősségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértő kollektív felelősségre vonás alól.

Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot

hatalmas összegű kártérítés megfizetésére is kötelezték. Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő.


A szerződés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fő (25,2%)
–  
Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fő (12,6%)
Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fő (7,2%)
Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fő (16,8%)
Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fő (1,4%)
Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fő (0,1%)
–         
Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fő (0,8%)


Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fő(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fő (36,5%)


Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:

Oroszország részére 200  millió USD, Jugoszláviának 50 millió USD Csehszlovákiának 50 millió USD.


A Békeszerződés kimondta, hogy amennyiben a szerződő felek a szerződésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerződésszegést követnek el, amelynek alapján a szerződés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor.
A Békeszerződéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására.
Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása, deportálása.
Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok – Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia – szerződésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrétum).
A Szerződéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenőrizte.
A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részéről 1920. évtől kezdődően nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekről gyakorlatilag eltűnt.
Ez a háborús bűntett miatt felelősséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken.
A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendők az 1910-es népszámlálásadatai is.

A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerződést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:


– A Szovjetunió, mint egységes állam megszűnt.
– Jugoszlávia, mint a Szerződést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszűnt létezni.
– Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszűnt.
A változások miatt a Szerződés a jogi formájában sem tartható fenn.

A fentieken túlmenően a következőkre kívánok még rámutatni.


A Békeszerződések következtében Magyarországot – többek között – az alábbi veszteségek érték:
Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben:
– hadihajó 60.000 kg színarany
– hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
– hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
– hadikikötői felszerelések 10.000 kg
– 801 db hajó 80.000 kg
– Fiume kikötő felépítésének értéke 21.300 kg
– Fiume kikötő ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
– tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
– tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
– összesen 974.085 kg színarany-érték.


(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértő adatain alapulnak.)

További veszteségek:
– az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
– a szénbányák 80 %-a,
– az erdők 90 %-a,
– vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
– a felbecsülhetetlen értékű műkincsek,
– Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvétele,
– az összes tengeri és folyami hajók.

Közismert tény, hogy a Békeszerződés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetően egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzőkönyvekből, visszaemlékezésekből egyértelműen igazolhatók.

A továbbiakban a Szerződés létrejöttében és a Szerződés megkötése utáni időszakban hivatalban lévő politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette: “a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt.
Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.”
A fentiekről David Lloyd George az emlékirataiban szól.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelősségét. Lord Newton szerint “a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett.”
Robert Cecil angol delegátus szerint “a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy “időről

időre határrevíziót eszközöljön.”

Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következőket írta: “Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki

sem vette figyelembe.”

Az angol diplomata “Peacemaking” című könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőt jegyzi fel: “az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább

előkészíti a háborút, mint azt megakadályozná.”

Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt.

A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek: “Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását.”

Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: “nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.”


A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött, hogy Romániát

tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak.

A Franciaországot képviselő Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselő államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy “a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik”, tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország–Ausztria-Magyarország ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi.

A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerződést. Ez az aláírás, mivel a kényszerítőkörülmények hatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.

A közelmúlt – de a Békeszerződés következményeivel szorosan összefüggő – jellemző példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el.
Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság – akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna – semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.

Záradék:

A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I.

világháborúban való részvételért büntették meg.


A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.

Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el.

Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.

A büntetőjogi felelősség kérdése is vizsgálatot igényel. A tényfeltáráshoz kíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részéről minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fő részvételével javaslom, amelyekből 10 szakértőt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna.

E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják.

Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát.

A körülmények megváltoztak!

Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.

Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang főtitkár

Közzétette: Molnok Zoltán/ Bozóki István

Forrás: hungaryfirst.hu
Beküldte Antal Ignácz

 

Hozzászólás  

#7 a kérdésedre Zoli :nagy lajos 2018-09-20 10:56
a Fidesz csak egy párt, mégha magasan többségi is ma Mo-on (a csonkán) …

ezen szerzodés revíziójához kell egy felperes. Ha ezt a magyar kormány nem válalja el, akkor egy másik felperest kell keresnünk. Egy másik ország kormányát (ez csaknem abszurdum), vagy egy olyan szervezetet, amely a magyarság egészét képviseli. Na ezért van, ehhez van a mi MVSz-ünk, amely éppen ezen dolgozik már kb egy éve. Konzultál, terjeszti a hírt a leheto legszélesebb körökben … és miután lesz mondjuk egy millió (remélem több is) támogatottsága ennek a magyar körökben, akkor az ügyet átadja a kormánynak (inkább a Paralentnek). Na ha az ezt elfogadja (a
felperesi szerepet), akkor az, ha nem maga az MVSz fogja ezt megtennie …

de nem csak a felperes szükséges, hanem a 'bíróság' is. Hol van ilyen 'fórum', amely egy ilyenben kompetens ? Na itt van az igazi kérdés !
Ezen békeszerzodés valami 31 ország aláírását birja (a számban nem vagyok biztos). Na az I.VH. -ból gyoztesen kikerültek alkották elobb meg a Nemzetek Szövetségét, amelybe eleinte még helyet sem adtak a veszteseknek. Ugy tunik, hogy
a gyoztesen épp ezen nemzetközi fórummal próbálták megerosíteni, véglegessé tenni a döntéseiket. Amit itt meg kell értenünk, hogy ezen NSz alárendelt volt az Entente-nek ! Na ezen NSz
azután egy nemzetközi bíróságot hozott létre (Hágában), amely az országok közötti problémákat orvosolhatja. Na ezen Hága-i Bíróság ezért még jobban is alárendelt a gyoztesek akaratának. Ma nem az NSz, hanem az ENSz-nek …

ezen bíróságnak semmi hatalma nincs arra, hogy
beidézzen bármelyik országot és amikor a volt gyoztesekrol lenne szó .., akkor ez még jobban így van !!!

amit az MVSz tervez, az az, hogy közvetlen az ENSz-hez küldi be ezt. Ha ott volna, valami 'fórum',
amely ezzel foglalkozni tudna (mégha nem is kompetens) már az is hozhatna valami eredményt.
Egyszeruen az, hogy a mai emberek is tudjanak errol, ezen igazságtalanságról …

még egyszer és itt pontosabban is kérdésehez ;
nem kell aggódni arra, hogy a kormány nem hajlandó (ha nem lenne hajlandó) ezt kezébe venni
(még az is lehet, hogyha 3-4 milliónyian is követelnék ezt tole, még akkor is visszautasítaná. Vigyázniuk kell azoknak, akik ezzel foglalkoznak, hogy nehogy ezt mellékvágányra terelje a kormány.
Ugyanis az súlyosabb lenne). Ott van a mi polgári képviseletünk, amely az összmagyarságot képviseli.
Az, hogy a kormányunk (nem az enyém) nem igen
képvisel bennünket (nem mindenkor és nem mindenben), azt már megszoktuk, megszokták az állampolgáraik. Még egyszer ; a valami 16 millió magyart képviselo MVSz -ben a Mo-ra szorult csaknem 10 millió is beletartozik. Ha ezek politikai képviselete gyatra ezen feladatra, kötelességre …, akkor támogatniuk kell az MVSz-t, amely ezt elvégzi majd …

ezt egyszeruen úgy, hogy egy aláírással rájuk bízzák azt, hogy felperesek legyenek ezen nagyon komoly ügyben, a "Trianon" revíziójában …
szeretettel, Lajos

(ps.. mégha ezt nem is teszed közzé, jól olvasd el és tartsd feljben Zolikám ! En már egyszer
'konzultáltam' a Hága-i Bíróságnál az o kompentenciájukkal kapcsolatban. Ott csak arra van nekik joguk, hogyha két fél hozzájuk fodul egy valami vitában, annak helyet adnak. De még ott sem ok döntenek. Arra, hogy ok az egyik felet beidézzék, arra sincs semmi joguk. Ez olyan békebírósag-cucc csak. NINCS olyan bíróság, fórum, amely kompetens lenne. Viszont a politikusokat a nép irányítja (kellene) és ha azokat,
azok elé tudnánk vinni valahogyan a cuccot … lehetséges lehetne. Valahogy meg kellene törni a jeget, a koporsónk fedelét át kellene törjük. Ehhez isteni segítség kellene)
#6 Ki tehet bármit ha Orbáék ellenzik?R Zoltán 2018-09-18 20:27
Olvasónk küldte:

A héten tárgyalta a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Szávay István és Farkas Gergely azon javaslatát, amely a trianoni békediktátum centenáriuma alkalmából 2020-at emlékévvé nyilvánítaná. Csak a fideszes képviselők nem szavazták meg a kezdeményezést, ami így elbukott. A jobbikos képviselők indítványa országos rendezvénysorozattal, a nemzetközi közvélemény figyelmét felkeltve emlékezett volna meg a száz éve történtekről.

SIRAMAS EGY KORMÁNY

www.hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=118848
#5 Joe Wolfy-naknagy lajos 2018-08-05 11:19
a két Bécsi döntés soha nem lett elismert az ellenfeleink összesével. Ezt szerette volna épp elérni Teleki gróf, de mindhiában. Tehát azok nemzetközi szinten nem léteztek …

a 47-es Párizsi békeszerzodés a "Trianon"-i alapozódott. A hivatalos, a nemzetközileg elismert Mo-ból ott még három falut el is vettek (ezt állítólag, mint buntetést irányunkban, a Csehszlovákia elleni agresziónk miatt …

ezen Párizsit nem lehet megkérdojelezni a nélkül, hogy elobb a "Trianon"-it kérdésbe tennénk …

ez olyan, mint mondjuk egy házasság-kötés esetén. Ha ezek egyike már házassági viszonyban áll egy másik személlyel …, akkor elobb annak azt kell felbontania …

amit Te itt leírsz, leírtál az egy teljes tökéletlenség …
szeretettel, L
#4 Itt a trinon, hol a trianonJoe Wolfy 2018-07-30 18:47
Ennyire elvakult nem lehet az összes magyar. A trianoni szerződést annullálta már a I. bécsi, a II. bécsi válsztott bíróság, továbbá az 1947. évi párizsi békeszerződés (és nem megerősítette, hanem egyértelméűen törölte)! Ráadásul a két bécsi döntés közül az első békeidőben, egyenrangú felek közötti megállapodás volt, amit a nemzetközi jog perdöntőnek fogad el, szóval trianon-ra rugózni már szánni való lufihajhászás.
Miért nem inkább az IPC 2017-es szerződés hatályának megerősítésére hajt a lelkes népesség?
#3 folytatás :nagy lajos 2018-07-16 17:12
mindenek elott önmagunkat a multban azonosítanunk kell és ezt úgy, hogy az a leheto leghelyt-állóbb legyen és közben hasznos is a mi mai helyzetünkben (és pl-ul ezen ország-fosztás kérdésében, tényében is) …
évszázadok alatt rólunk egy nagyon helytelen, hamis kép keletkezett (ezt elsosorban a "sógorok" tették és még teszik ma is). Na ezt kell úgy helyrehozzuk, hogy mindenek elott a multunkat tisztázzuk önmagunknak. EZ AZ ELSO lépés arra, hogy a mi 'dossziénkat' felkészíthessük a "Trianon"-ellenes perre. Ehhez sok ido, minimum egy nemzedék kellene, de e nélkül eleve semmi lehetoségünk nem lehet 'perünkben' …

nem a mások történelmét, a sajátunkat kell összeírjuk, kitisztítsuk, tegyünk hozzá … ahol kell.
NEM A MASOKET kritizáljuk, cáfolgassuk, hanem a MIENKET kell megcsinálnunk …
az idegenek nem mindíg és mind igazság-ellenes. Azok, akik ezek között az igazhoz húznak, kötodnek …, csak így tudhassuk majd magunk mögött. Ugyanis nekünk, a mi kompetens bíróságunk ez kell majd legyen. Az emberiség igazságérzése, az igazhoz-való állása. A nagy világ-közvéleményt kellene nekünk magunk mögé
tudnunk. Ehhez pedig okvetlenül már önmagunknak
is tudnunk kell igazunkat. Nem az egy rész-igazságot, hamem a teljeset, az alapvetot. Azt, hogy mi nem vettük el a másokét, hanem ezen mások vették el a mienket. Azt, hogy mi oslakói vagyunk a K-M-nek és nem az egy oda-való jöttek, jövevények. Arra kell az egész történelmünknek alapozódni, hogy ez az egy magyar-magyar folyamatosságot állítson addíg, amíg csak vissza tudunk menni a történelemben. Ezt lépésrol lépésre, események, történések sorozatával. Pl-ul
azzal, hogy mik is történtek velünk a VIII. sz. folyamán ? Hogy akkor élethalál harcokat kellett vívjunk (mint elotte és utána) a germánokkal, az akkori vezeto népséggel a frankokkal. Ezen háborúink hogyan vezettek arra, hogy a frankok a csatlósaikat hogyan is telepítették ránk …
a mi saját történelmünket kell leírjuk és azt tanítanunk !!! Mi az Arpádékat befogadók, a magyarok vagyunk. Ezekrol kell beszéljünk, ezek történelme a mienk !

csak egy jó, jó-elkészített dossziéval lehet a nemzetek, az emberiség elé mennünk és kérni tolük a segítségüket …
#2 Szalontay Béla írja nekünk:R Zoltán 2018-07-16 16:05
Petíció a Trianoni békeszerződés hatályon kívül helyezése ügyében

​VÉLEMÉNY.​
1. Az ENSZ. egy SÓHIVATAL, akire nem, hallgat senki! Kezdhetjük pl: Izraellel.

2. Éppen most készülünk a MIGRÁCIÓ kérdésében kivonulni. Vagy is "ellenszegülni" az ENSZ. egyik -egyébként "SÖTÉT ERŐT" képviselő- határozatának! Vajon miképen állnak a mi petíciónkhoz?

3. Az ENSZ. határozataira az jellemző, hogy NEM TARTJÁK BE! (lásd 1. pont, avagy a délszláv háborús vérengzések a "kéksisakosok" felügyelete alatt, egyébként hollandok voltak!

4. Mi köze lenne az ENSZ-nek Trianonhoz???? Akkor még nem is létezett, Sőt -talán- még a Népszövetség se! De ha köze is lenne, életbe lép az 1. pont!!!! Azért felesleges, hogy egy be nem tartott határozattal több legyen!!!!

5. Az a Főügyész nem igazán kedveli Magyarországot. Mit is vár tőle bárki????
-szalontay.
​ ​
#1 a beadvánnyal kapcsolatbannagy lajos 2018-07-16 11:15
kedves olvasó-, hozzászóló-társaim !

nagyon kell mindíg vigyázzunk önön magunkra és másokra is, az igaz alapján. Csak azt szabad mondanunk (írnunk) és csak úgy elfogadnunk a másokét !!!
egyszerubben ; el kellene magunkat (egyedenként a leheto legtöbbünknek) kötelezzük az IGAZ mellett, mondjuk így; soha többé nem hazudok és ilyent senkitol nem fogadok el …

na most a fenntebbi írásra :
nagyon utána kell nézzünk itt a dolgoknak ! A tudomásom szerint ebben több hamis, félrevezeto dolog van. Ezek ;

- az ENSz-nek nincs hatalma felülvizsgálnia ezen szerzodést. Ugyanis az ENSz-et a gyoztes hatalmak alapították. Ezt az NSz utódjaként, amelyet azok alapítottak, akik ezen szerzodésen az ellenfeleink voltak (NSz./ENSz < Entente)

- a Hága-i bíróságot az ENSz (elotte már a NSz -e) alapította meg. Tehát ott ezek teljesen függoek attól …

- a beadvány ténylegesen létezik. Viszont ez nem lett soha (a tudomásom szerint !) beadva. A fenntiek miatt, mégha ez beadva is lenne, ezzel a
Hága-i bíróság nem foglalkozhatna. A Hága-i bíróság csak olyasmikkel foglalkozhat, amelyet az ENSz rá-bíz, vagy két ország valamely nézeteltérésében ad helyet ezek megoldásához. De ott is csak, mint valami tanú. Az étrthetoség kedvéért; Mo (a csonka) valami 15 éve Hágához fordult Szlovákia ellenében a Duna elterelésével kapcsolatosan. Na ennek még ma sincs vége. Vagy volt a két VH. között két beadványunk ezekhez a román visszaélések miatt (Erdélyben) … és ezekre sem jött onnan orvoslás. Ezen bíróság csak egy kirakat-cucc, egy látszat-cucc. Nem az igazságtalanságok megszuntetése, hanem ezek elfogadtatása érdekében inkább …

- ami pedig a Vatikánt illeti, annak nincs elegendo súlya ebben. Soha az nem tudott két fél ellenségességében hasznosan közbelépni. A temporális hatalom csak akkor hallgatja meg, ha az nekik valami hasznosat mond …
még ha nekünk, számunkra (sokunk számára) atikánnak súlya is van, a világ számára csak egy
névleges, egy erkölcsi tekintélye csak (teljesen elégtelen számunkra. Nem beszélve arról, hogy ez is a legtöbbször bennünket árul el, az ellenfeleinket támogatja inkább) …

- a másik (talán ez a legfontosabb itt) az az, hogy ezen "I.P-H.J." igazából egy 'semmis' dolog. Teljesen igaza van, volt ennek, de e mögött csak egy-két lelkes magyar volt. Ami meg a Vatikánt, ott az akkori pápánkat illeti … ott meg kell értsük azt, hogy az (a Vatikán) hogyan is muködik ilyesmikben. Az, hogy ezek valamit elfogadjanak és saját 'nevüket' is hozzátegyék … ez szerintem nincs
egy elozoleges kivizsgálathoz kötve. Valaki, valakik hozzájuk beküldenek egy az elso látásra tetszetos cuccot és ehhez azok 'áldását' kérik, ezt könnyen megkapják. Csak utána, a késobbiekben, a következmények … döntik majd el azt, hogy ezt
'törvényesítik'-e vagy sem. Na (szerintem ! Ezt valakinek le kellene ellenoriznie) ezen "I.P-H.J."
ismeretlen Vatikánban …

- ezen 'beadvány' (petíció, amelyet soha senki nem adott be) valamikor a 80-as évek legelején (ezt arra, hogy ott II. J-P pápát írnak) íródott. Ezt az akkori valami Trianon-Bizottság elnöke, ill. elnökhelyettese von Láng Lajos (valószínu egy-két
más személlyel egyetemben) hozta össze. Ennek tartalma azt sugallja, hogy az adatok eredete valami nagyon fontos magyar személyiségtol kell jöjjön. Még azt is feltételezik, hogy ez Horthy valamely társától ered (eredetileg). Na itt ennek tartalma egész biztos megbízható, viszont az, hogy
ez beadva volt és hogy ott még az egykori bírósági fonököt, Carla del Ponte asszonyt megemlíti, azzal mindent kérdésbe hoz. Ezen beadványt, mint megtörtént-et több évvel Carla asszony kinevezése elott olvastam, mint megtörténtet (± 2000). Ez mindent, még a hiteleseket is … megkérdojelezi.
Ez elég tipikus ránk, a magyarokra. Mi esztelenül ráadunk a dolgokra …, amellyel végül is ezen dolgok hitelét rontjuk meg …

az egy beadvány mögött egy tényleges felperesnek kell lennie (ha ez 'csak' egy szervezet, annak olyan hatalmasnak kellene legyen, hogy ezt nemzetközileg elismertnek vegyék. Ehhez vagy a magyar állam, vagy az MVSz … talán lenne elegendo). Na ez után következik a 'bíróság' megtalálása. Na a tudomásom szerint ilyen nem létezik. Ezen bíróságnak olyan hatalmának kellene legyen, hogy ez az 'alpereseket' 'be tudja idézni' …
és talán még ahhoz is (ehhez már kimondottan egy természetfeletti hatalom is kellene), hogy egy tényleges ítéletet tudjon az hozni és ezt a vesztesekre rá tudja 'kényszeríteni' …
semmi ezek közül nincs meg nekünk. Az MVSz az egyedüli, amely már többször is kijelentette, hogy ezt, ezzel próbálkozni fog. De itt is és újra, itt ez csak egy tényezi, a legkisebbik lenne meg …

mindezeket nem azért, hogy elvegyem a kedvünket az igazságkérelmünkhöz !!!
azért, hogy tudassam veletek azt, hogy hol is állunk ma. Hogy ebbol kell kiinduljunk …

na még azt is tudnunk kell (és úgy tunik halvány fogalmunk sincs errol), hogy a "Trianoni Békeszerzodés" csak egy végso pont volt egy sokévszázados hamis vádaskodás, tájékoztatás végére. Ennek lényege ; mi magyarok a másokét eroszakkal elvettük és ezt a nemzetközi
'törvénykezés' helyre-tett (±) …

na ezért feltétlen szükséges lenne számunkra az, hogy kidolgozzunk egy egységes, céltudatos, magyarérdeku, helyt-álló történelmi felfogást és ennek alapján megírni a történelmünket, ahol pl-ul nekünk, mégha csak néhány mondatban is beszélnünk (írnunk) kellene a szomszéd népekrol.
Hogy ezek mikor is és honnan érkeztek (pl-ul) és utána hogyan, merre terjeszkedtek szét. Ertsétek meg azt, hogy nem a mi oláhjaink vagy bármely más jövevényeink történetét kell, hanem a mienkében ezekrol tudassuk a gyerekeinket, önmagunkat és ezzel egész biztos az idegeneket is …

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló