20220705
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 május 17, kedd

A magyar őstörténet titkairól.

Szerző: Ágoston Balázs

Eurázsia őslakossága a Kárpát-medencében alakult ki, innen rajzott szét; pontos csillagászati ismeretek birtokában volt, és természettudományos, metafizikai, bölcseleti lételméleti rendszerben értelmezte a Világegyetemet – állítja Grandpierre Attila fizikus, csillagász, zenész, akivel új könyve kapcsán beszélgettünk a magyar őstörténet titkairól.

40 000 év áll mögöttünk

– Mi az eurázsiai szkíta őskultúra jelentősége más őskultúrákhoz viszonyítva?

– Az eurázsiai ősműveltséget méltatlanul kevéssé ismerik. A Nyugat saját mércéjéhez viszonyítja az ősi civilizációkat, ez azonban nemcsak leszűkíti a látókört, de tévútra is viszi a tájékozódást. E felfogás az első civilizációt a mezopotámiai városokban véli felfedezni. Ám ha utánanézünk, kiderül, hogy abban a civilizációban összesen 12 ezer négyzetkilométer volt lakott. Ez mindössze huszonheted része a Kárpát-medence 330 ezer négyzetkilométerének, ráadásul sivatagos, félsivatagos terület. Hogy alakulhatott itt ki bármilyen civilizáció? Úgy, hogy valahonnan odavitték. Tehát egészen biztosan Mezopotámia előtt is voltak fejlett civilizációk. Hogy hol, az természetföldrajzi kérdés: termékeny föld, elegendő csapadék és jó vízellátottság kell hozzá. Ez tud viszonylag nagy népsűrűséget, egységes népet eltartani. A történelem azt bizonyítja, hogy a magashegységekkel körülvett területek elzártan, külön fejlődtek, míg a bejárható, átjárható sík vidékeken a kultúra, a civilizációs tudás is akadálytalanul tud terjedni. A világ legnagyobb síksága az eurázsiai síkság, amely a Kárpát-medencétől a Kínai-alföldig tart. Ennek a hatalmas síkságnak jelentős része, a Kárpát-medence és ettől 4000 kilométeren át keletre, a világ legtermékenyebb földje, feketeföld, ma közismert nevén a csernozjom. Ez az akadálytalanság egységesítő hatású. Így alakult ki az ősi eurázsiai kultúra és civilizáció.

– E hatalmas térben hol és mikor történt ez?

– Egy kínai származású dél-koreai történész, a témát évtizedek óta kutató Csong Szuil (Jeong Su-il) 2016-ban megjelent Selyemút-enciklopédia című munkájában 40 ezer évre teszi a Selyemút mentén fennállt egységes ősi civilizáció korát. Az Encyclopaedia Britannica szerint e népek a Kárpát-medencét tartották a világ legjobb élőhelyének, ezért törekedtek ide eljutni. Mindezek alapján joggal feltételezhetjük, hogy itt, a Kárpát-medencében fejlődött ki az eurázsiai kultúra és civilizáció. Régészetileg bizonyított tény, hogy közel 40 ezer évvel ezelőtt itt használtak először nyilat, vagyis itt készítettek először íjat. Az Istállóskői-barlangban találtak ebből a korból való nyílhegyeket. Ez rendkívüli jelentőségű, hiszen forradalmasította a vadászatot, vagyis a Kárpát-medence hirtelen a korábbinál sokkal nagyobb lélekszámú népességet tudott eltartani. A nyílhegyet használó úgynevezett gravetti kultúra a régészet adatai szerint 27 ezer évvel ezelőtt már a mai Franciaországtól Szibériáig jelen volt. A tudomány ugyan nem tudja pontosan, hogy ez a népesség honnan áramlott szét, de a rendelkezésre álló adatokat összevetve okkal feltételezhetjük Gábori Miklós, a XX. század második felének legnagyobb magyar régészének véleményével egyetértve, hogy a Kárpát-medencéből. Ez az íjfeszítő kultúra népesítette be az Iráni-fennsíkot és Anatóliát, de a későbbi Mezopotámia területét is. Számtalan civilizációs vívmány kötődik hozzá, közel 30 ezer évvel ezelőtt ismerte például a textilkészítést.

– Milyen műveltség volt ez?

– A Moszkvától körülbelül 180 kilométerre északkeletre található Szungirban feltárt temetkezési helyen több mint hatezer elefántcsontból készült, közepénél átfúrt gyöngyöt találtak, amelyeket az ott eltemetett, vélhetően előkelő személyre fűztek föl egykor. Koponyáján egy keresztpántos korona maradványai láthatók. Ez a fejék az eurázsiai síkság népeire volt jellemző. Történetesen a Szent Korona is keresztpántos. Ez a megoldás tehát nagyjából 30 ezer éves. Mellette fekszik egy két és fél méter hosszú, kiegyenesített mamutagyar is, amelyen szemmagasságban egy különös napkorong-ábrázolás látható: nyolc küllő által összekötött külső és belső gyűrűvel. Ez minden bizonnyal felségjelzés, amely a mamutagyar fegyverként való alkalmazása ellen szól, arra utal, hogy ez egy korabeli jogar volt. Vagyis elmondható, hogy 28-30 ezer évvel ezelőtt szakrális királyság állt fenn abban a térségben, az említett napábrázolás pedig azt bizonyítja, hogy ez a kultúra igen pontos csillagászati ismeretekkel rendelkezett.

– Ez miből tudható?

– Csillagászként a naptevékenységgel foglalkozom. Felismertem, hogy ez a Nap magjából indul ki, termonukleáris elfutások alakulnak ki, hirtelen forró körzetek jönnek létre, amelyek vulkánszerű kürtőkben jutnak ki a napfelszínre, ahol kidobják a magból származó anyagot, így képződnek a napkitörések. Ezáltal a naptevékenység valóban küllőszerűen összeköti a magot és a napfelszínt, éspedig a forgástengely és a mágneses tengely miatt történetesen nyolcas szimmetriával. Vagyis 28 ezer évvel ezelőtt a valóságnak megfelelő pontossággal ábrázolták ezt a jelenséget. Hátborzongató belegondolni, milyen magas színvonalú és összetett tudás birtokában volt ez a kultúra. Ez a napábrázolás jellemző az eurázsiai ősműveltségre, fennmaradt a bronzkori mágusok aranysüvegein és a magyar Szent Korona legtetején.

– Lélekszámban mekkora volt ez a civilizáció?

– A Kárpát-medence vonatkozásában V. Gordon Childe ausztrál régész az 1929-ben megjelent A Duna őstörténete című munkájában ősi dunai civilizációról írt, amelyet Európa ősi civilizációjával azonosított. Mára annyi tény halmozódott fel erről a Kárpát-medencében született kultúráról, hogy egyre kínosabb és nehezebb elhallgatni. Egyre többen ismerik el, hogy ez a nép találta fel a fémművességet, háziasította a lovat, alkotta meg az írást. Ebben az ősi európai civilizációban időszámításunk előtt 5700 körül népességrobbanás lépett fel, amely észak és nyugat felé jelentős kirajzást eredményezett. A régészek sok településüket feltárták, és azt is pontosan megállapították, hogy egy-egy településnek hány lakója lehetett. Ezek alapján egyértelmű, hogy milliós nagyságrendű, akár két és fél millió ember is kitelepülhetett a Kárpát-medencéből 7700 évvel ezelőtt. Ők voltak a vonaldíszes kultúra népe, amely úgynevezett hosszúházakat épített. Időszámításunk előtt 5100 körül az Alföldről és Erdélyből újabb népesség, az úgynevezett jogarhordozók, vagyis egy királyi felségjelvényeket hordozó nép indult meg kelet felé. Blagoje Govedarica hamburgi régész 2004-ben megjelent hatalmas német nyelvű régészeti monográfiájából tudható, hogy különleges népről van szó, amely az egész sztyeppe, az egész Selyemút ura volt. Ez a nép szintén közel milliós nagyságrendű, legalább 800 ezer lelket számlált. Ha összeadjuk a 600 évvel korábban kirajzó két és fél millióval, az 3,3 millió ember. Ennek jelentősége akkor érthető meg, ha ismerjük a korabeli Eurázsia népesedési adatait.

– Mit mutatnak a számok?

– Egy 2006-ban megjelent négykötetes demográfiai lexikonban írja Jean-Noël Biraben francia fizikus és demográfus, hogy közvetlenül a szóban forgó kor előtt a teljes akkori Európa népessége 400 ezer lélek lehetett. Szintén Birabentől tudjuk, hogy időszámításunk előtt 4000-ben Kína lakossága 800 ezer fő, Indiáé hasonló nagyságrendű. Vagyis a Kárpát-medencéből kirajzó néptömeg jelentősebb volt, mint Európa, India és Kína népessége együttvéve. Ötezer éven át ez a népesség határozta meg a Selyemút őstörténelmét. Érdekes egyébként, hogy a kirajzás nyugatra 10-20 fős kis csoportokban történt, kelet felé viszont nagy létszámban. Még különösebb, hogy ugyanez a jelenség felbukkant 1492-ben, amikor II. Ulászló király szentesítette azt az ősi székely szokásjogot, hogy háború esetén a székelyek közül nyugatra csak minden tizediket hívhatják be katonának, keletre viszont minden másodikat. Ennek az a magyarázata, hogy a rokon népek földjét akarták biztosítani. Azt pedig, hogy ez a nép magyar nyelven beszélt, magyar népdalokat énekelt, és magyar genetikát hordozott, A Selyemút őstörténete és a magyarság szerepe Eurázsiában című új könyvemben bizonyítom.

– Nem túlzás ez?

– Kutatásaim során feltérképeztem a korabeli krónikák feljegyzéseit a szkíta–hun népcsaládról, ideértve nyelvüket és földrajzi elhelyezkedésüket. Hérodotosz írta le, hogy a szarmaták kis eltéréssel ugyanazt a nyelvet beszélik, mint a szkíták. Az összegyűjtött adatokat egy térképen összesítettem, így kikerekedett a szkíta népek szállásterülete és nyelve, a Kárpát-medencétől majdnem a Csendes-óceánig. Kiderült, hogy egyazon nyelvcsalád változatait beszélő népek voltak ezek. Jeles nyelvészünk, Benkő Loránd írta le, hogy a magyar nyelv sokkal régebbi múltra tekint vissza, mint az úgynevezett finnugorok bármelyike, nyelve és műveltsége soha nem ment át lényeges átalakuláson, megőrizte saját szerkezetét, logikáját. Vagyis időben máris ott vagyunk az ősi Európa népeinél. Ahhoz, hogy végleg megalapozottá váljon a magyar őstörténelemről alkotott képünk, fel kellett tennem az alapkérdéseket minden egyes fejezetben. A 12 különböző tudomány, többek között a természetföldrajz, a genetika, a régészet, a vallástörténet, a nyelvészet, a népzenekutatás eredményeit és tényeit összegző térképek megdöbbentő módon lényegében egybeestek, magukban foglalták az eurázsiai síkságrendszer túlnyomó részét. Az egyes fejezeteket az érintett tudományok elismert képviselői lektorálták. A legalapvetőbb kérdések tisztázása és a 12 tudomány összképének egybeesése végérvényesen biztos képet ad a magyar őstörténelemről. Igor Manzura orosz régésznek az Oxford Journal of Archaeology című neves szakfolyóiratban 2005-ben közölt tanulmánya szerint egy adott kultúra régészeti leleteiben a rendszert kell keresni. Ha megtaláljuk, felismerhetővé válik az az értékrend, életszemlélet, világértelmezés, ami azt a kultúrát jellemzi. Ezen keresztül érthetjük meg a magyar őstörténetet.

– Milyen világértelmezés volt ez?

– A nyugati civilizáció azért beteg, mert a tudománya nincs összhangban a vallással. Ezzel szemben az ősi eurázsiai civilizáció átfogó tudása teljeskörűen, minden létszintjén értette a világegyetemet, tudta, hogy az anyagelv, az életelv és az értelemelv, másként mondva a test, a lélek és a szellem az életelv által kozmikus Egyháromságot alkot. Az ősi természettudományos gondolkodás Egyháromságba foglalása azt jelzi, hogy a tudomány és vallás egy volt. Világszenzáció, hogy ez az ősi civilizáció természettudományos, metafizikai, bölcseleti lételméleti rendszerben gondolkodott, s ennek révén felismerte a Világegyetem lélek által meghatározott lényegi egységét, Egyháromságát. Nem véletlen, hogy az ősi magyar írás az egyet három vonallal jelöli, ami az Egy jelentésű kettős kereszt jelképében is megjelenik. Ha jobban megnézzük a magyar címert, a hármas halmon háromágú koronát látunk, annak minden ágán három rügyet. Ezen áll a kettős kereszt, az Egyháromság jele. Nemzeti jelképeink is tudtunkra adják, hogy őseink ismerték a világegyetem teljes lényegét.'

Forrás: Demokrata

Megnyitva 304 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások