20211202
Last updateK, 23 nov. 2021 5pm

rovas logo

2021 október 08, péntek

Magyarok Nagyasszonya ünnepe – október 8-án

Szerző: Berényi Kornélia

Tisztelt szerkesztő!  A Felvidek weboldalon megjelent egy a magyarsággal kapcsolatos hír anyag, (nem én írtam), de akár érdemes lehet a magyarmegmaradasert.hu oldalra is feltenni, nemzetünk, magyarság ünnepén. Okt. 8.  Üdvözlettel, Fodor Heléna (Budapest)

Magyarok Nagyasszonya, Oltalmazó Boldogasszony ünnepe – október 8-án

Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén.

magyaroknagyasszonya 1

Magyarok Nagyasszonya - Üvegmozaik a békéscsabai Páduai Szent Antal plébániatemplom bejárata fölött Fotó: Wikipédia

Szent István a halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Innen ered a Regnum Marianum elnevezés, mely Magyarország régi latin nyelvű katolikus neve. Jelentése: Mária Királysága. István király felajánlása óta a magyar nép a Magyarok Nagyasszonyaként, régi nevén Oltalmazó Boldogasszonyként is tiszteli a Szűzanyát.

Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó ezeréves töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra

Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén.

magyaroknagyasszonya 2

Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot, Szent István-bazilika Kép: Wikipedia

A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről:

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról (a királyt), s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait. Először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek, hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.«”

A magyarok elsőként, de nemcsak egyedül tisztelik Nagyasszonyuknak, nemzeti patrónának Szűz Máriát, hanem sok más ország és nemzet is. A régi énekben így szólítja meg a magyar nép Máriát: „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!”

Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza volt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének, mely így fejeződik be: „Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról.”

magyaroknagyasszonya 3

Régi képeslap a Patrona Hungariae szoborról Kép: Wikipédia

Októbert a Szűzanya hónapjának nevezik a katolikus keresztények.

Október esetében történelmi meghatározottság is fennáll, mivel erre a hónapra esik a lepantói tengeri csata győzelméről megemlékező „Rózsafüzér-, vagy Szentolvasó Királynéja” ünnep. Ez az ünnep tette egész októbert a rózsafüzér és Mária hónapjává. Az ünnepet a Magyarok Nagyasszonya előtti napon, október 7-én üli az egyház.

A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

„A Szent Korona Kárpát-medencei Országához tartoznak a Trianonban elszakított országrészek és annak népei. Mert a trianoni diktátum ezt a „királynői birtokot” rajzolta át földi asztalon – jóllehet – ez semmit sem változtatott az Égi Atlaszon” – olvasható a Hajnal Szép Sugara internetes oldalon.

magyaroknagyasszonya 4

Bartolomeo Altomonte: Patrona Hungariae 1739, Sopron, Szent Mihály-templom. Fotó: Bokor Zsuzsa

Jézus anyja, Szűz Mária, a magyarok körében sajátos megnevezést kapott.

A magyar nép ajkán született „boldogságos” és a „boldogasszonyságot” őrző jelzők küldetése meghatározza a magyar nép különös és egyedi kötődését Máriához. Ez a kapcsolat hozzátartozik a nemzeti és keresztény értékek megszilárdításához, kulturális és történelmi értelemben egyaránt.

A csángók és az erdélyi nép, Napba Öltözött Boldogasszonyként is tiszteli Szűz Máriát és Babba Máriának nevezi. A csíksomlyói kegytemplom őrzi Babba Mária kegyszobrát, tisztelete az 1440-es évekre nyúlik vissza. A romániai Csíksomlyó különleges jelkép a magyarság szemében, ahová évente tízezrek zarándokolnak, akik nemcsak hitük mellett állnak ki, de kifejezik ragaszkodásukat nemzetükhöz és anyanyelvükhöz.

Az esztendő körének számos Boldogasszonya is egyetlen asszonyerő, aki a változások rendjében szükségképpen mindig más-más „erényét” mutatja meg, amire az évszázadok során a szakrális és a népi hagyományok, hiedelmek, szokások is épültek.

magyaroknagyasszonya 5

Csíksomlyói Babba Mária, a Napba Öltözött Boldogasszony Fotó: Székelyhon

Molnár V. József Magyar Örökség Díjas néplélek- és néprajzkutató így vall erről:

„Boldogasszony a vezetőjük nemcsak az esztendő körének ünnepein, de minden napon, a nap minden órájában. Ő a közösség „kotlós”-Asszonya, de vele, az ő közvetítése által viselhető el a személyes nyomorúság is. Ő vezeti öregjeinket Szent Fiához, benne, általa rendezett a lét. Hívő katolikus népünk még ma is az ő oltárához fordul legelőbb a templomban, s csak utána a főoltár felé, ahol a monstranciában mindig jelen van Krisztus.

Öregjeink hitében a magyarság – a Teremtő rendeléséből – Boldogasszony népe. Jelenléte, „bennünk léte” hazánkban a legközvetlenebb és a legszemélyesebb, ahol is nem szentnek, hanem szűznek nevezik. Legfontosabb ünnepei nyugati legendájukban is magyar „eredetűek” (magyar közvetítéssel kerültek nyugatra). Ilyen egyebek között a szeplőtelenség, az Immaculata december 8-i ünnepe. Jellemző középkori francia hagyomány szerint ez ünnep szerzője egy magyar pap, Magyarország királyának féltestvére. Ennek az ünnepnek időszerű üzenete, képi beszéde a várakozás időszakában segítette a hajdan volt embert – még ma is némely vidékünkön az öregeket –, hogy böjtjével, rorátés imamalmával, rítusával a Szűzet varázsolja lelkébe; hogy a csillagnyi hites óhajtás „a Szűzzé” változzon – s ekképpen a téli napfordulaton, karácsony éjfélén (minden esztendőben újra meg újra) benne születhetett világra Fény-Krisztus, az eleven Törvény” – mondja a néprajzkutató.

Ima a Magyarok Nagyasszonyához:

magyaroknagyasszonya 6

Forrás: Felvidék Ma
Ajánlotta: Fodor Heléna

Megnyitva 174 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások