20220815
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2017 március 27, hétfő

Szkíta igazságok

Szerző: Péterfai János István

III. Hérodotosz és a szkíták

A történelemírás atyja, Hérodotosz görög tudós, valóban járt a szkítáknál, ami miatt értesülései különlegesen fontosak az utókor számára. Hérodotosz állításai tehát hitelesek, amit különösen hangsúlyoznunk kell. Sok állítás ismert ugyanis a szkítákról, amelyeknek a zöme kitaláció, és amelyek súlyosan akadályozzák az igazság feltárását. A hitelesség dolgában elsősorban a nevekre gondolhatunk, mert a mesés történeteket még Hérodotosztól sem kell mindig elhinni.

Először foglalkozzunk a kimmerekkel, akik Dél-Oroszországot lakták. Ez a név kentum alakú, szatem alakban lenne Szimmer a formája. A görög nyelvet újabban a szatem csoportba sorolják. Mivel a magyar nyelv alapvető sajátossága, a flektálás a ragozás mellett, a Szim név ebből következően a Szum, Szom, Szam, Szöm, Szem, Szüm testvére. Láthatjuk, hogy a Kimmerek azonosak lehetnek a Szumerokkal, a név Szem-ur jelentésű, és a Mag-ur egyszerű szinonimája. A Szem és Mag magyarul azonos jelentésű, de mindkettőnek van más jelentése is. Igaz, a szumer nevet akkádnak írják sok helyen, dél jelentéssel, de magyarul is érthető a szumer, akkád sumer név. Az is lehet, hogy a kimmerek és szumerek között kevés a kapcsolat, bár sok szumer menekült el hazájából a III. Ur-i dinasztia bukása után.

Angliában a welshek neve Cymri, ami a Szumer, Szüm-Ré fogalmának és formájának felel meg. Ebből is az következik, mint sok más adatból, hogy a Kimmerek a Keltákkal azonosak, vagy rokonok, a kelták viszont a magyarok rendkívül közeli nyelvrokonai.

Megjegyzendő, hogy a Szumer szó igen elterjedt a magyar és az indoeurópai nyelvekben ma is, tehát nem véletlenül állítható az indoeurópaiak szumer és magyar eredete.

Hérodotosz írja, hogy Szküthiában ma is vannak (i.e. 440 körül) kimmer falvak, kimmer kikötők, van egy Kimmeria nevű vidék és egy Kimmer-tengerszoros.

Hispánia ősi népe az ismeretlen eredetű luzitánok, akik a Lúsi-Tanya (Lusi-Tania) fogalomból vették talán magyar eredetű nevüket. A Lu Fény és Ember elsősorban. Hispániába Kr.e. 4.000 körül bronzművesek érkeztek a Kárpát-medencéből.

Említsük meg a Krím nevet, ami a Kimmerből származik, valamint a Krém szót. A Krém utal a kimmer konyha elsőrendűségére, amit a mai magyar konyha ma is őriz, mivel a magyar konyhaművészet ma is világhírű. A Címer szó utal nemzetségeink jelzéseire, amely szokás sok ezer évvel ezelőtt alakult ki, és „szumer” nevünket idézi. A Nyár Királysága is Szumer fogalmából ered.

Ismert egy hagyomány, ami szerint az Ázsiában lakó nomád szkíták összezördültek a masszagétákkal, ennek folytán kénytelenek voltak átkelni az Araxész folyón, és a kimmerek földjére vonultak. A kimmerek a támadás hírére haditanácsot tartottak, de nem tudtak megegyezni. Az egyik fél a királyok, a másik fél a nép voltak. A nép úgy gondolta, hogy el kell vonulni, nem szabad kockáztatni a harcot a túlerővel szemben. A királyok harcolni akartak, nem akarták feladni a földet, ahol apáik nyugodtak.

Láthatjuk, hogy Gilgames történetének egyik érdekes mozzanata köszönt vissza ránk irodalmi toposz formájában. Az irodalmi toposzt csak rokon népek veszik át, véleményem szerint, nem pedig csak úgy szétterjed a formula, mindenféle érzelmi kötődés nélkül. Gilgames tanácskozásra hívja az embereket, mert Kis királya, Agga (Akka) megtámadta Unugot (Urukot, Urogot). Az a kérdés, hogy harcoljanak-e, vagy hódoljanak be, és kerüljék a vérontást. A vének azt javasolják, hogy hódoljanak be, a legények, a Gurusok (Kurucok) a harc mellett szállnak síkra. Gilgames dönt, és Irtó szemével megsemmisíti Kis hadseregét, de Aggának megkegyelmez, aki tanítómestere volt régebben.

Kétségtelen, a szumer irodalmi toposz köszön vissza Hérodotosz meséjében. A toposz megjelenik a magyarok kivonulása tárgyalásakor még két ízben. Egyszer Uru-Solymát hagyjuk ott a királyi ház agresszív pénzhabzsolása miatt, és északra, Szamáriába, (Szumeriába?) költözünk. Másodszor a római nép vonul ki a városból, tehát a magyar alapítók, a plebs, a nemesség mérhetetlen haszonvágya és sanyargatásai miatt. Természetesen ezek az esetek a magyar történelem szerves részei. A kimmerek, mondja Hérodotosz, nem tudtak megegyezni egymással, harcolni kezdtek, és elhullottak egymás kezétől. A többi kimmer a Türasz folyó mellett temette el az elesetteket, a sírdomb ma is látható. Ezek után a kimmerek kivonultak az országból. Szinopé városa volt az egyik letelepedési területük, a Fekete-tenger túlsó, déli oldalán.

Hérodotosz arról mesél, hogy a kimmerek dél felé menekültek a szkíták elől, de nem beszél ütközetről. A szkíták üldözték a kimmereket, és azért hatoltak be Médiába, mert elvesztették az utat. A kimmerek mindig a tenger mellett menekültek, a szkíták pedig úgy üldözték őket, hogy mindig jobbra essék tőlük a Kaukázus. A kimmerek úgy jutottak el méd földre, hogy a szárazföld belseje felé fordultak.

Mindezekből világosan kitűnik, hogy az ázsiai szkíták egy jelentős csoportja a Kaszpi-tengert dél felől megkerülve a Don felé vonult. A kimmerek között lehetett valamikor valamilyen ellentét, de ez sem biztos. Inkább arról van szó, hogy a későbbi emberek, így Hérodotosz is, sok mesét hallott a szkütháktól, amelyeket hűen feljegyzett. Még a kurgánok egy részét is éppen kimmerek építhették. Az angliai Tor hegy kialakítása arról beszél, hogy a kurgán építők és a cymrik között lehetett valamilyen kapcsolat.

A szkíták és kimmerek szövetséget kötöttek, ez a véleményem, és egy nagy hadjáratra indultak. A kimmerek a Fekete-tenger partjai mentén haladtak dél felé, a szkíták a Kaukázust mindig jobb felől látva a Kaszpi-tenger partjaira lovagoltak, és ott törtek dél felé.

A gigantikus támadás oka Szamária és Galilea feldúlása volt, amit az asszírok vittek végbe. Szamária és Galilea magyar lakossága kért segítséget északi testvéreitől, amit meg is kaptak.

Asszur, Ninive és az asszír területek hódoltatói a szkíta és kimmer csapatok voltak. Ezt a tényt egyes történészek nem írják le világosan, és méd-babilóni győzelemnek kiáltják ki az asszírok leverését. Asszíria azonban a médek és babilóniak csapataitól nem tartott, mert sokszor megverte őket, de a szkíta-kimmér támadással nem tudott mit kezdeni. A két lovas hadsereg az asszír lovasságot megbénította, a gyalogos babiloni és méd csapatok bevették az asszírok legfőbb városait. Ez lett Asszíria végzete, Szamária elpusztítása saját magának is a végét jelentette.

Hérodotosz tehát a szkítákat Közép-Ázsiából eredezteti, akik az Araxosz folyó felől érkeztek Dél-Kelet-Európába. De becsülettel felsorolja a többi eredetmondát is, amiről tud, és ezzel felbecsülhetetlenül értékes szolgálatokat tesz a kései utódoknak.

Azt is mondják, hogy a Szaka név is Hérodotosztól ered, illetve ő jegyezte fel ezt a fontos szót. A Szaka, Szkíta név etymológia kétségtelenné teszi, hogy Hérodotosz igaz utakon járt, közléseinek zöme igazi kincs.

IV. Hérodotosz világképe

A prokonnészoszi Ariszteasz, Kausztrobiosz fia epikus költeményt írt arról, hogy Phoibosztól megragadottan eljutott az isszédonok földjére. Ez a költemény Arimaszpea nevet visel. Az isszédonok valamerre keleten éltek, Ariszteasz viszont egy óriási hazudozó volt, akinek egyetlen állítását sem szabad elhinni, állították már az ókorban. Ettől függetlenül Ariszteasz érték is lehet, mint Háry János is érték, holott mindenki tudja, hogy nagyotmondó volt.

A szkíták földje északon terül el, Ariszteasz szerint is. Az isszédonok messze keleten élnek, rajtuk túl laknak az egyszemű arimaszposzok, azokon túl az aranyat őrző griffek, azokon túl meg, a tengerig, a hüperboreoszok. Ezek a népek, a hüperboreoszok kivételével, az arimaszposzok kezdeményezésére állandó háborúban élnek a szomszédjaikkal.

Az arimaszposzok elűzték földjeikről az isszédonokat, az isszédonok a szküthákat, a szküthák meg a déli tengernél lakó kimmereket. Ezt Ariszteasz beszéli, de a szkíták saját hagyományai ezzel nem egyeznek meg.

A felsorolt népnevek mögött nem kell feltétlenül valódi népek nevét sejtenünk.

Hérodotosz a Borüsztheneitészeket teszi a szkíta partvonal közepére, ahol ezeknek a szkítáknak egy városuk van. A Borüsztheneitészek kétségtelenül magyar nevet viselnek, mivel a Bor Üszthen nem más, mint Bor Üsten, értsd Víz Isten. Az Isten szót ma is ejtjük Östen és Üsten formában.

Mellettük laknak a Kallippidák, akik hellénné lett szkíták. Ezek az emberek a Kal-Lu, Kálló nevet viselik, ami szumer rangnév, a Lu-Gál, Lu-Gál-Lu, Kálló, Kál-la variánsa. A Kallippidák vetnek és gabonát fogyasztanak. Megjegyzendő, hogy a Gallu név is a Lu-Gál variánsa, Nagy-Ember az értelme, és a Gallok neve. Miért lettek a Kallippidák hellénné? Ezt nem tudjuk meg, hacsak nem azért, hogy a gabona mellett vöröshagymát, foghagymát, lencsét és kölest is fogyasszanak.

Az Alizónok a Kallippidákon túl laknak. Talán az A-Lid-on formát rejti ez a név, ami tehát Lüd-Karél jelentétet feltételez. De valójában nem ismert az alizón név jelentése.

Az Alizónokon túl szkíta földművesek laknak, akik nem a fogyasztás, hanem a kereskedés céljából termelnek gabonát. Itt Hérodotosz téved, ezek a szkíták kenyeret is esznek, de magyar szokás szerint a gabonatöbbletet elcserélik, eladják.

Rajtuk túl laknak a Neuroszok. Ez a népnév a és Ur neveket ötvözi, és Né-Úr az értelme. Hasonlatos az Em-Ber (Ember, Nő és Férfi) és Né-Pi (Nép, Né és Férfi) ötvözetekhez, amelyek szintén magyar eredetűek, és elterjedtek a rokonoknál is. Nepi egy etruszk város, az Ember változata az Umber, Hombre, Humber, Amber, Szik-Amberia (Szikambria) stb. A Ne-Urak értelmileg az Amazonok fogalmával azonosak, Nő Urak, mint az Amazonok is.

Ezek a népek a Hüpanisz folyó mellékén laknak, a Neuroszokon túl sivár pusztaság húzódik.

 Bor-Üszthenész túlsó, vagyis keleti partján a tengerhez közel van Hülaiai. Ez a föld talán Hü-Laka nevü. A Laia Laka formájú eredetileg, de K - J evolúció miatt lehet a Laka szóból Laia. Lásd ehhez a Hi-Ma-Laja nevet, ami Hó-Föld/Ma-Laka értelmű helyesen, és magyar eredetű név. A Hi és etymológiáját itt most nem tudom kifejteni. Ellenben a Hülaia név értelme Erdőség, amit Hérodotosz ad meg. A magyar nyelvű lehetőség érdekességként szerepel a szövegben.

Ezeken a Börüsztheneitész nevű szkítákon túl északra androphagoszok, emberevők élnek, akik semmiképpen sem szkíták.

Kelet felé nomád szkíták laknak, a vidék fátlan, kietlen. Területük tizennégy nap alatt járható be kelet felé.

A Gerrhosz folyón túl terül el a Királyi Föld, ahol Királyi Szkíták laknak. Ők a többi szkítát szolgájuknak tekintik.

A Királyi Szkytáktól északra egy nem szkíta nép él, ők a Melankhlaiszok. A név értelme Fekete Köpenyesek, ami tehát valójában nem népnév. A Melankhlaiszokon túl a vidék mocsár és pusztaság. Vaslószínűleg a mordvinokról van szó.

A Tanaisz folyón túl laknak a Szauromaták, akik a Maiétisz-tótól tizenöt napi járásnyira laknak észak felé. Ezek a Szauro-Maták magyarok, mert a Mada-Mata a magyarok egyik saját neve, és közeli rokon a Magyar névvel, de a mai magyarok is használják e szavakat. A Szaurusz kígyó, de a Sza Menny Fiai és Urak népe valójában a Tejút nevét viseli, aminek kígyó, folyó, tehát kanyargó formája van. A szauromaták szkíták.

A Budinoszok a vidék másik urai, az ő földjük erdős, a Szauro-Maták földje sivár fátlan puszta. A Budinosz név a Buda rokona, a Bu-Din szó szerint Fő-Isten, a Bu-Da (Buddha) Fő-Nap, a variánsok közé tartozik a Vidin, Budin, Bödön. A Din szó szerepel a Dingir névben.

Budinoszokon túl hét napi járóföldre keleti irányban él a Thüsszageták nagy lélekszámú népe, akik vadásznak, és ebből tartják fenn magukat. A névben a Geta a Heta variánsa, a heta-magyarok egyik neve, a hunok Yeta neve is a Hét, Heta módosulata. A Thüssza névrész talán a Tűz variánsa. Ez a népnév lehet az oka a magyarok tűzimádó jelzőire, ami viszont valójában nem Tűzimádó vallást jelez, hanem a Napvallást.

A Thüsszageták mellett laknak az Iurkák. Ezek vadászatból élnek, mint a Thüsszageták is. A vadász felmászik a fára, és onnan figyel. Ott van készenlétben a lova, amelyet megtanított hason feküdni, és a kutyája. Ha jön a vad, a vadász a nyilával rálő, lemászik a fáról, és a lovára pattan, üldözni kezdi a vadat, a kutyája pedig követi öt.

Ezektől keletebbre olyan Királyi Szkíták laknak, akik kiváltak a Királyi Szkítákból, és így jutottak el erre a vidékre.

Az Iurkák talán a Hürkák, Hürkánok népével azonosak, akik a Kászpi-tenger délkeleti partjai mentén éltek. Egyes csoportjaik élhettek máshol is, mint pl. a sztyeppén. De a Jurák népnév is Jurka alakban megfelel a Iurkák népnevének. A Iurkák tehát valószínűleg szamojédek.

A keleti Királyi Szkíták nyilvánvalóan egy olyan csoport, akik valamilyen ok miatt északra vándoroltak.

Keleti irányban élnek a Kopaszok, akiknek az orruk lapos, és az álluk nagy. Szkíta ruhában járnak, de saját külön nyelvükön beszélnek. A fák gyümölcsein élnek, ami mögött a tejtermékek gyümölcsökkel való ízesítésének szakása áll. Egy pontikon nevű fa, amely táplálja őket, akár lehet a Világfa is. Gyümölcse hasonló a Babhoz, lásd az Égig Érő Pa-Szuly mondáját. Ez a mag sűrű és fekete folyadékot ad, Aszkhü a neve, ami kb. Isteni-Száj értelmű, vagyis Ász-Ku. Tejjel keverve isszák, gyümölcsízt is készítenek belőle. Szentnek tartják őket, a nevük Argippaiosz. A pontikon névben a fönti név van benne.

A kopaszokon túli területeket áthághatatlan hatalmas hegyek zárják el. A kopaszok meséi szerint a hegyekben kecskelábú emberek laknak, ezek a magyar mesék miatt ördögök lehetnek. A kecskék nagyon ügyesen ugrálnak a sziklákon, amire utalhat a kecskelábú emberek neve.

Távolabb olyan emberek élnek, akik hat hónapot alszanak. Ők a sarki emberek lehetnek, azon területek lakói, ahol hat hónapig éjszaka van. Lenyűgöző, hogy erről Hérodotosz hallott a szkíták között. Az ősi magyar világkép hasonló volt a maihoz, a magyarok ismerték a Föld földrajzát, az északi sarkvidékkel egyetemben. Ezt a világképet a szkíták is őrizték, és magukénak tartották.

A kopaszoktól keletre az Isszédonok laknak. Az Isszédonok nevét nem lehet azonosítani, a szokásaik meg igen borzasztóak. Az asszonyoknak a férfiakéval egyenlő jogaik vannak, de a halottat földarabolják, sok juhot is feldarabolnak, a húst összekeverik, megfőzik, és feltálalják lakomának. Különböző kutatók az Isszédonokat Tibetieknek, illetve Mordvinoknak tartják. Van olyan írás is, amelynek szerzője a szamojédokat látja bennük.

Az Isszédonokon túl laknak az egyszemű emberek, és az aranyat őrző griffek. Az egyszemű emberek neve a szkíták után Arimaszposz. Szkíta nyelven az Arima Egy, a Szpu pedig Szem értelmű.

Az Egy szóra az Arima túl bonyolult. Az Egy fogalmát a legegyszerűbben kell kifejezni, mivel az Egy nagyon ősi fogalom. Az Arima elfogadhatatlan Egynek. De akkor mit jelent? AriMa pontos jelentése Mari-Föld, Cseremisz-ország. A Marik egyik neve az Ari, a Ma meg egyszerűen valóban Föld, Ország. Az egyszeműek istene a Nap lehetett, innen ered a nevük.

A Szpu lenne a Szem. Hérodotosz nem beszélt egyetlen szkíta bölccsel sem, hanem kiállt a kikötőbe és az utakra és ott kérdezősködött a hajóskapitányoktól és kereskedőktől. Bizonyára sok és jó információt szerzett, de olykor a tájékoztatók a mesék talajára tévedtek, amin Hérodotosz nem igazodott el tökéletesen. A Szpu kb. az Isz-Pu, Fény-Kapuja fogalommal lehet azonos, és kétségtelenül magyar szó. Lásd hozzá a Pupilla jelentését.

A Kimmér Boszporuszon lehet átjutni a Szindószokhoz. Ezek a Szindoszok valószínűleg a Szin-Udusok, a Hold-Naposok. Az Udu szabályos fejleménye az Ud és Du is, tehát a Szin-Du-szok, vagy Szin-Dusz-ok magyar nevet viselnek.

A Griff szó a Gir-Fő, Kör-Fő változata lehet, ami miatt ezek a madarak a Nap földi mesebeli jelképei. A svéd Grippen is griff értelmű.Az Arany meg éppenséggel An Árja, a Fény, ami a földön megkövesül, és Ar-An-ná válik, az emberek örömére. Vajon van-e köze az Argippaiosz népnévhez?

Rejtélyes nép a Hüperboreusz, ami Észak Fölötti jelentésű. Nagy nép és civilizált.

A Gelónoszok nevében a Ge-Ló értelme Föld-Embere, de a Kelő is rokon ezzel a névvel. Esetleg a Gelónoszok is kelták, de az biztos, hogy szkíta rokonok.

Keletre a Maiétisz-tó partjától laknak a Majóták. Ez a név a Matyóták variánsa, a J - Gy evolúció miatt. Talán tényleg magyarok ők is. Törzseik az Iazamaták, Psessosok, Tarpeták és valószínűleg a Kerketák is.

A hérodotoszi földrajzi kép zömmel Európára esik, de egyes adatai bizonyára Ázsia földjére vonatkoznak. A kelet felé eső tenger kétségtelenül a Csendes-óceán, de ezt az értelmezést sokan cáfolják, és a Kaszpi-tengerrel azonosítják Hérodotosz keleti tengerét.

Észak felé is tudott az akkori világ a Jeges-tengerről, az ókori emberek képzeletében a földségek tengerek által voltak körülvéve.

Érdemes felemlíteni, hogy Pazar-Lik területén hatalmas és gazdag sírokat tárnak fel, ahol egyiptomi stílusban eltemetett magyar vezetők hagyatékára leltek. A Pazar szó magyar eredetű, Pádár, Árpád, Parád változata. A Parád utal a Parád-Iseumra, a Paradicsomra, a Pazar Likokban nagyon gazdag sírok vannak. A Lik szó magyar szó a Luk variánsa, lásd magas és mély hangrend!

Ezt a Pazar-Lik nevet változtatják manapság Pazyryk alakra, ami Pazar-Ék értelmű magyarul. A régi perzsa a Pazar-Gadai városnévben használja a magyar Pazar és Gádok neveket, ez azonban nem teszi a szavakat perzsákká, mert ezek a szavak magyar eredetűek!

Pazar-Lik fejedelmi halottjai europidok, magyar, tehát indoeurópai eredetűek. Nem mongolidok, hiszen a magyarok nem mongolidok, hanem Európa ősnépe.

Diodórosz közlése szerint Szkytész népe két fő törzsre ágazott el. Az egyik törzs a Palos, a másik törzs a Napus.

Ezek a nevek magyar nyelvűek. A Palos egy hatalmas magyar őstörzs neve, de a Napus is magyar név, Napos az értelme. A Palos a Palóc, Palosz változata!

Itt kell értekezni egy kicsit a Pa-Lu elemek jelentéséről. A Pa a Fő, a Lu az Ember, aki Ragyog. A Pa-Lu magyar név, Fő-Ember, Fő-Ló a jelentése. A Pa és Lu elemek nagyon gyakoriak, magyar népet jeleznek.

Véleményem szerint a Paloszok Palócok, a Napusok Naposak. Diodórosz közlése nagyon igaz és nagyon jelentős. Az ókori görög auktor sok esetben helyesen ismerteti a valóságot.

Babilonban a szkítákat Umman-Mandának nevezik. Talán Umma neve van benne a névben. Az is igaz, hogy Umman-Manda annak a szkíta királynak a neve, aki szétveri az asszír hadsereget. A méd és babiloni seregek mellett Asszíria megdöntésében szkíta és kimmér egységek is szerepelnek, akikről gyakran hallgatnak a történeti közlemények. Umman-Mada tehát lehet királynév, aki után a népét is hasonlóan nevezték. A Manda a Mundo hun királynévre hasonlít, kb. Mennyei Nap, a Menny-Helye az értelme.

 V. Földrajzi nevek Szkítiában →


Megnyitva 85480 alkalommal

Hozzászólás   

#3 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-25 13:47
könönöm bele-, hozzá(m ?)szólásodat, kedves "Subartu", viszont ez nem adott arra magyarázatot, hogy miért nem használjuk a mienket, a nyelvünkét. Az, hogy mi is, mint Európában mindenki is a szittyák nevét a szkítaként
használja az a görögök által jött ..., nem arról írtam. Arról, hogyha nekünk van egy egyenesági, egy nyelvi kapcsolatunk ezekkel, akkor mi miért hagyjuk
föl a nyelvünk álltalit !?

ugyanúgy az Attila/Atlia/Atilla/Atila szó esetében is. Ezek közül nyelvünk csak EGYET ismer, használ és közben mi ezt nem fogadjuk el. Nekünk az idegenek szava kell. Mintha ezzel azt akarnánk mondani, tudatni, hogy mi is, mint mások ezt csak
másoktól hallottuk, tanultuk ...

na erre egyáltalán nem válaszolsz ...

a másik (már másodlagos is), az az, hogy Te a Google-i ismereteket komolyan, talán túl komolyan is veszed. Na tegyük föl, hogy ezen tárgyban ezek igazat mondanak ! Na akkor is a kérdésem ugyanaz
marad. Miért teszünk úgy, mintha mi is a szittyákról a görögök álltal, Attila-ról meg a latinok álltal tudunk csak ?
hogy miért mondjuk ki azokat, akik a mieink, idegeneknek ?
szeretettel, L
#2 Te jó ég...Subartu 2017-04-11 16:35
1. A szittya szavunk szkításítása görög szerzők közbeiktatásával történt. (google)
2. Atilla furcsa "király" lenne, hisz a törzsszövetség katonai vezetőjeként császárok adóztak neki (google)
3. Az Atilla (eredeti, v.ö. Atila Etele) szó "t" kettőzése már lerágott csont, ha egy "t" lenne azt a latin c-nek ejtené. (google)
4. Származási kapcsolat??? Ajánlhatom az Arvisura-t ?
A 40.000 ezer meg a 10.000 év a cikk elején természetesen csacsiság, bár valóban több hullámban történt a bolygónk betelepítése a nagyobb katasztrófák után.
#1 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-10 08:05
egy kismegjegyzés ;
a cím "Szkíta igazságok" ... én ebben a megjegyzésemet magunkra teszem ;

honnan jön a nyelvünkbe a "szittya" név és van-e ennek valami köze a "Szkíta"-kal ? Ezt elsosorban a nyelvünk szerint kérdem ...
egy párhuzamot, ha esetleg valaki nem értene meg : A hunok nagykirályának neve (jó 1500 éve) "Athila", Atila", vagy a végül is álltalánossá vált "Attila" szó, név. Honnan jön a mi "Atilla" szavunk ?

végül is ; ha nekünk van, ill. volna valami származási kapcsolatunk ezekkel, akkor nekünk ezeket jobban kellene ismerjük, mint az idegeneknek. Akkor miért használjuk az idegenek nevét ... rájuk ?
ezzel mintha azt állítanánk, hogy oket csak az idegeneken keresztül ismertük meg ..., amely egy alapveto történelmi hamisítás részünkrol ... és egy "Szkíta igazság"-ról értekezünk közben ...

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások