Jó ideje nyilvános helyen lőnek agyon ellenfeleket Göteborgban és másutt, időnként ártatlan járókelők is áldozatul esnek. Több kórház is bejelentette, hogy az orvosokat és az ápolókat megfenyegetik, amikor kiderül, hogy egy-egy ilyen lövöldözés sebesült bandatagjait látják el.

← A 2016. január 28-án közreadott képen svéd rendőr kísér újonnan érkezett menedékkérőket a malmöi Hyllie pályaudvar egyik peronján. A svéd hatóságok 2016. január 27-én bejelentették, hogy mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezik, akiknek a menedékjog iránti kérelmét az előző évben elutasították. (MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)

Két nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott felmérés adatai szerint 800 főként 15 és 25 év közötti férfiak, akik a kábítószerpiac felosztásáért harcolnak egymással. Míg korábban inkább lakásokban intézték el egymást, addig a mostani, elsősorban második- és harmadikgenerációs bevándorlókból alakult bandák a közterületeken tartózkodnak és véres leszámolásaikat is itt intézik el.

A rendőrsége elleni támadások választ jelentenek arra, hogy egy korábbi kormányintézkedés következtében megnőtt a rendőrségi jelenlét az utcákon. Ez az intézkedés azonban nem bizonyult elégségesnek.

Svédországban 2018 őszén választások lesznek és minden jel arra mutat, hogy a menekült kérdés az egyik legfontosabb választási vitatéma lesz a kampányban. Sokáig nem voltak hajlandók a bűnügyi statisztikákban nyilvántartani a külföldiek részarányát, mondván így elterelik a figyelmet magáról a bűnözésről, illetve annak okairól. De a számok napvilágra kerültek: a hosszú börtönbüntetésre elítéltek felének egyik vagy mindkét szülője külföldön született. A munkanélküliség 54 százalékos a bevándorlók között és a mostani kriminális bandák tagjainak 76 százalékának bevándorló háttere van.

Az okok között az iskolákra fordított pénzek 20 évvel ezelőtti megnyirbálása is szerepel. Mindezek mellett Svédországban összességében nem nőtt a bűnelkövetések száma, sőt tavaly kevesebb volt, mint az előző évben. De mivel a kriminalitás az utcára került, láthatóvá vált és az átlagemberben megjelent a félelem. Ráadásul nem az új migránsok jelentik a gondot, hanem a régóta ott élő, beilleszkedni nem tudó emberek sokasága.

A 2015-ös nagy migránshullám egyébként óriási kihívás elé állította a svéd társadalmat, amelynek hatásai még mai is érezhetőek, de aminek következtében megszigorították a határellenőrzést és a belügyminiszter bejelentette, hogy a jövőben szigorítás várható abban is, hogy csak annyi embert engednek be az országba, amennyiről gondoskodni is tudnak. A bejelentés követően újabb robbanás történt a malmői rendőrség parkolójában.

← Egy rendőr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkező illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én. Ezen a napon mintegy 250 migráns érkezett vonattal a svéd fővárosba. (MTI/EPA/Jonas Ektsromer)

A svéd rendőrség lehetőségeikhez képest eddig mindent megtett Georg Spöttle szerint. De sem személyben, sem felszerelésben nincsenek arra felkészülve, hogy ezekkel a nagyon jól felfegyverzett, rendkívül agresszív, törvényeket és a rendőrséget semmibe vevő klánokkal fel tudják venni a harcot. Az eddig nagyon liberális és bevándorláspárti miniszterelnök már a hadsereg bevetését fontolgatja – mondta.

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában úgy fogalmazott, hogy a bevándorlók aránya a lakosság 20 százalékát elérve beszélhetünk kritikus tömegről. Ilyen esetekben a társadalom megbomlik – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy egyes statisztikák szerint ez a szám Nagy-Britanniában már meghaladta az ötvenet, ami azt jelenti, hogy több a bevándorló, mint a brit. Majd hozzátette azt is, hogy Németországban pedig már napi 800 bűncselekményt követnek el a migránsok.

Olyan problémákkal nézünk most már szembe, amit az állam, a rendőrség, a törvénykezés nem tud uralni – összegezte a helyzetet a szakértő. A régi módszerek nem vezetnek célra – fűzte hozzá. Súlyos milliárdokról beszélhetünk: drogból származó pénzek tisztára mosása, éttermekből származó bevételek. A leadózott pénzekből ingatlanok vásárolnak ezek a bűnszervezetek, az ebből befolyó pénz pedig már tiszta. Georg Spöttle szerint ezeknek a felderítéséhez szükség van a titkosszolgálatok munkájára is. A törvénykezésnek át kell gondolnia, milyen jogosultságokat ad a rendőri szerveknek, nyomozó hatóságoknak a kezébe – jegyezte meg.

Forrás: hirado.hu