Print this page
2014 október 24, péntek

Planetárium programok és a fantom korszak

Szerző: Dobos Csanád

Tanulmányom fő mottója: “Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen már nem!” . Vagy talán mégis? Mégha az égbolton nem is, de a számítógép képernyőjén és a planetáriumokban annál inkább.

←  Előzmény: A Fantom idő és a spanyol bikaviadal

dbscsnd1Nem is gondolnánk, hogy a fantom idő és annak eltussolása nemcsak a történelem lapjain, hanem a planetárium programok adatbázisában is nyomon érhető. Ehhez csak azt kell tudnunk, hogy mit, hol és hogyan kell keresni. 

Mielőtt belekezdenénk az egyik legnépszerűbb planetárium program, a stellarium 0.13.0 verziójának vallatásába fontos pár fogalmat újra pontosítani:

A NAP precessziós mozgása:

Közel 25 920 év alatt a Nap ekliptika menti látszólagos mozgásával ellentétes irányban körbeér az ekliptikán. Az utóbbi időközt platóni- vagy nagy évnek nevezzük. A precessziós mozgás következtében a tavaszi és őszi napéjegyenlőség alkalmával a Nap minden 2160 évben más és más csillagkép előtt kell fel. E csillagászati sajátosság határozza meg az egyes világkorszakok megnevezését és legkultikusabb szimbólumait.

A precessziós mozgást kétféleképpen lehet nyomon követni a földről nézve:

- a tavaszi napfelkelte vizsgálatával,     

- az éjszakai állócsillag megfigyelésével, a SAR(o)K csillag nyomon követésével.

Ennek megfelelően érdemes a programban kétezer éves időközönként megnézni mikor is kel fel a Nap pontosan KELETEN. Fontos, hogy minden alkalommal azonos helyről vizsgáljuk az égboltot, mely a változatosság kedvéért legyen Budapest I. Kerülete.

2014. márc. 21.  hajnali 6.50 perc körül jelenik meg a NAP pontosan KELETEN  a HALAK csillagképben.

NAP pontosan KELETEN  a HALAK csillagképben.

Ez rendben is volna, eddig minden úgy van ahogy várnánk. De hogy történt mindez kétezer évvel korábban?

kétezer évvel korábban

Szinte azonos nap (március 22.) és azonos óra, perc. Továbbra is a Halak csillagképben, de a KOS-hoz közelebbi részen.

És most jön a meglepetés. Újabb kétezer évet visszahaladva, már gondok vannak a nappal.

meglepetés

I.e. 2000-ben már Április 8-ára csúszik a tavaszi napéj egyenlőség!

Mi ennek az oka? De nézzük tolvább, a felkelő Nap inkább a Bikában van, mint a Kos jegyben.

 felkelő Nap inkább a Bikában

I.e 4000-ben a Nap már Április 23-a napéjegyenlőség időpontja, ekkor jelenik meg a Bika szarvánál a Nap. Újabb kétezer évvel visszahaladva az időben, i.e. 6000-ben már az Ikrek csillagképben emelkedik fel a Nap. De a dátum már május 9.-ére módosul.

Mi lehet ennek az oka?

Ami eddig is látható, hogy a tavaszi napéj egyenlőség egyre jobban távolodik a március 21-étől. Mi lehet ennek az oka? Talán mert a csillagászati program a Juliánus naptárt alkalmazza?

De m is jellemzi a Juliánusz naptárat és miben a különbözik az általunk is használt Gergely naptártól?

A julián naptárban rendszeresen négyévenként következtek a szökőévek. Így 365,25 nappal számolt, pedig a valóságban ennél valamivel kevesebb ideig tart egy év, tehát nem 365 nap és 6 óra, hanem 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. A hiányzó 11 perc 14 másodperc ugyan nem nagy idő, de amikor szökőévben eggyel több napot számolunk, már 44 perc 56 másodpercet ráadásként hozzátoldunk a számítandó időhöz. Végső soron tehát a julián naptárban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik. - wiki

A Gergely naptár: csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a százas évekből csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakban hagyta meg a szökőnapot (ezért 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen). Ez a módosítás igazából azt eredményezi, hogy a négyévente a szökőnapokhoz toldott 44 perc 56 másodperces kiegészítések egy évszázad alatt 96 másodperc híján 18 órát tesznek ki. Az évszázad végén az utolsó négy évben keletkező nagyjából 23 és 1/4 órát nem tesszük össze szökőnappá, hanem ellentételezésként részben betudjuk az évszázad során összegyűlt 18 órát, míg 5 és 1/4 órát "átviszünk" a következő évszázadra. 400 év alatt ezekből nagyjából 21 óra többlet áll össze, ezért azt szökőnapként „elhasználjuk”.

Ez a rendszer tehát egyszerre igen pontos és a mindennapi gyakorlatban is kitűnően alkalmazható, de mégis hozzá kell majd nyúlni. A 400 évenként pluszban számított majdnem 3 órák ugyanis 8 ilyen ciklus alatt felduzzadnak egy szinte egész napra, azaz nagyjából 8 × 400 = 3200 évenként egy – egyébként szökőévből – a szökőnapot el kell hagyni. - wiki

Azaz a a julián naptárban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik , ami vélhetően a planetárium szoftware eltérő napéj dátumozásának is az oka.

I.e. 6000 és i.e. 4000 között Május 9-ről, Április 23-ára módosult a tavaszi napéjegyenlőség, azaz 16 nappal korábbra csúszott. Ez a 16 nap eltérés illik is a Juliánusz naptár 128 évenkénti csúszásához. 2000/128=15.6 nap. Hasonlóan i.e. 4000-től és i.e. 2000-ig újabb 15 nap csúszás tapasztalható, majd i.e.2000 és az időszámításunk kezdete között is kb 17 nap csúszás tapasztalható. Meglepő a program készítők ragaszkodása a Juliánusz naptárhoz, de mégis elfogadható. Ami viszont mégis elgondolkoztató, hogy hasonlót várnánk a Jézus születésétől állítólag eltelt kétezer évre is, de itt meglepetés ér minket: Nincs időcsúszás.

De nézzük tovább a kétezer éves időközöket, de immár az elkövetkező időszakokra. Ahogy a Program szerint Jézus születése és a mi 2014-es “állítólagos” esztendőnk között nem volt tapasztalható nap csúszás, úgy a 4000, 6000 … években sincs. Az időszámításunk szerinti időpontokban a tavaszi napéjegyenlőség minden esetben március 21.-e körüli időpontokra esik. Mintha Jézusz születésétől a program a Gergely naptár szerint számítaná az időt.

 Juliánus naptár vagy Gergely?

Míg az időszámítás előtti időszakra a Juliánus naptár adatait alkalmazza a program, addig az időszámítás szerinti időszakban már a Gergely naptárat. Meglepő ez a kettősség, aminek semmi gyakorlati oka nincs!

De további meglepetések érnek minket, ha 26.000 évvel előre szaladunk az időben. A precesszió fogalma alapján minden 26.000 év elteltével ugyanoda várnánk a Napot, az adott csillagkép azonos helyére, ahonnan indult az újabb 26 000 éves precessziós, "Nagy Éves" ciklus - de a Napot mégsem találjuk ugyanott. Egyetlen egy 26 000 éves idő eltolás alkalmával sem oda érkezik vissza a Nap, ahova várnánk! Mintha a Nap elfelejtené, hogy a 26 000 év alatt illet volna már befejeznie a precessziós hátra araszolgatásának teljes (zodiákus) körét. Másképpen fogalmazva, mintha nem 26, hanem csak 25 ezer év telt volna el! Ez nagyon is meglepő fejlemény!

Jogos a kérdés: Miért van szükség erre a ködösítésre? Mert ezt nyugodtan ködösítésnek lehet minősíteni! A Nap égi mozgása, az egyik legkönnyebben megbecsülhető mozgó égi test az égen, ráadásul a legfontosabb is számunkra. Hogy lehet, hogy egy olyan planetarium program, mely több ezer égitest mozgását hangolja össze az időben nem tudja kezelni a Nap mozgását? Ugyanmár! Inkább egy tényt nem tud kezelni, a fantom (kitalált történelmi időszak) korszak által keletkezett csillagászati anomáliát. És éppen e feltűnő valótlanság elfedésére szolgál a Juliánus és Gergely naptárak összekeverése is a program(ok)ban – így nagyjából lehet “igazat mondani, nem pedig a valódit”.

Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
 csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol
.

                                                              József Attila: Eszmélet

Következő:  → http://www.naput.hupont.hu/81/a-perzsa-szent-gyorgy

Forrás: http://www.naput.hupont.hu/80/planetarium-programok-es-a-fantom-korszak