Print this page
2014 április 29, kedd

Kitalált Képes Kor –nika

Szerző: Dobos Csanád

Sokszor a LOGIKAI HIBÁK a túlmutatnak önmagukon. Hajlamosak vagyunk kérdez-felelek elv alapján, mindent a betanult reflexek alapján minősíteni. Ennek megfelelően ha logikai hibát találunk egy műben, nem tudunk másra gondolni, csak hogy tévedett a szerzője –ezzel a saját megszokásaink és előítéleteink rabjai vagyunk!

Pedig ez nem így van. Az Odüsszeia Napút elemzésemnek (http://www.naput.hupont.hu/27/odusszeia-naput-elemzese-i)  legfontosabb sarokkövei, pillérei éppen ezek, a mások által értelmezhetetlen, hibának minősített “logikai bakik” voltak. Ezek, melyek minden esetben a vízöntő-paradoxon jelenlére utaltak az eposzban. De hasonlót állapított meg Pap, Németh és Szántai is a Képes Krónika képanyagának, valamint a középkori Szent László templomi falfestmények értelmezésekor is. A krónika miniatúráiban a tudatosan alkalmazott HAMIS TÉR ábrázolás töltötte be azt a funkciót amit a homéroszi eposznál a LOGIKAI HIBA.

Az eddigi tanulmányaimban több alkalommal is párhuzamokat véltem felfedezni a homéroszi eposzok és Szent László képsorozat (http://www.naput.hupont.hu/23/akhilleusz-ina-vagy-a-kun-labszara), valamint a Képes Krónika egyes miniatúrái között (http://www.naput.hupont.hu/35/odusszeia-napjai-a-kepes-kronika-miniaturainak).

De a homéroszi eposzokhoz hasonlóan az Artur mondakor képi ábrázolása is többletjelentéssel ruházódott fel a Képes Krónika és Szent László ábrázolások ismeretében (http://www.naput.hupont.hu/41/bors-dilemmaja-i-resz).

Mintha ugyanaz a szerkesztési logika hatná át mindegyik művet: a homéroszi eposzokat, a Képes Krónika szövegét és képanyagát, valamint az Artur mondavilágot. Ez csupán a véletlen műve? A válaszom erre egyre határozottabb: NEM!

A fantom középkor

Tóth Gyula a naptár hamisítás és a fantom középkor okaként a hun Attila, valamint Aladár és Csaba fia személyének eltitkolását véli felfedezni.

Meggyőződésem szerint a naptárhamisítás felgöngyölítése az egymástól 7, 44, 297 és 323 év távolságokra mozgatott, de lényegileg összetartozó dátumok és események összegyűjtésével lehetséges! Ezek azok a diszkrét időtávolságok, melyek tömegével fordulnak elő a kérdéses korban. De nem csak ezekre kell odafigyelnünk, hanem ezek minden lehetséges kombinációjára is! Láttunk olyan esetet, amikor a 297 évnyi szöktetés egy julianusi Era szerinti 44 éves mínusszal kombinálódik! Ilyen volt az Alexandriai Könyvtár kétszeri elpusztulásának esete is. Előfordul, hogy a julianusi Erából adódó 44 év különbséget még megfejelték a Krisztus újonnan megállapított születési évéből adódó 7 éves korrekcióval, s így összetartozó eseményeket 51 év távolságra taszítottak egymástól! Aztán előfordulhatott olyan is, hogy egy dátumot véletlenül vagy szándékosan kétszer korrigálnak hét évvel, s a hozzá tartozó eseményt így hét helyett tizennégy év távolságba taszították eredeti időbeli helyétől! Továbbá plusz-mínusz egy év differencia adódhatott abból is, hogy az évkezdet nem mindig esett január elsejére. Tavaszi évkezdettel számolva egy februári esemény még az előző év dátumát kapja, míg januári évkezdettel számítva már az idei évszámot viseli!

Úgy látom tehát, hogy Illig sarkos tétele túlságosan leegyszerűsíti a problémát, nem kis támadási felületet hagyva ezáltal. Hogy ő 297 fiktív évet emleget, az teljesen érthető, hiszen ez a Nyugat-Európára jellemző domináns szöktetési távolság,
”             Tóth Gyula

Ez alapján a magyar krónikák korábban lenézett időrendje jelentősen felértékelődhet, hiszen pont a mi krónikás hagyományunk az, mely ezt a fantom időszakot ismeri, sőt jelzi is a maga módján a krónikáiban. De valójában mennyire megbízhatók a krónikáink adatai, hiszen sokszor még a legalapvetőbb évszámokban sincs összhang közöttük?

A Képes Krónika

Németh Zsolt A Képes Krónika miniatúráinak átfogó értelmezése című könyvében két érdekes megállapítást tesz a királyaink nevére:

Az Árpád-ház férfiágából származó királyaink nyolc különböző nevét egy 7+1-es rendszerben vizsgálva bolygó tulajdonságokhoz társítja. Így Lászlót a Holdhoz, Andrást a Marshoz, Istvánt a Vénuszhoz, Kálmánt a Szaturnuszhoz, Bélát a Naphoz, Gézát a Jupiterhez, Imrét a Merkurhoz. Salamon nevét, mint ószövetségi nevet külön kategóriának tekinti, ő hozzá a Mars és Jupiter közti hajdani –ma már csak kisbolygó övezetként számontartott Celes bolygót kapcsolja.

Könyvében utalást tesz e királynevek és az utódlásuk közötti kapcsolatra is.

Megemlíti Szár László és Álmos hercegeket, kik ugyan nem lettek királyok, de mégis királyokat nemzettek, valamint jelzi, hogy egyetlen egy László nevű királyunknak sem lett királyi utóda. Hasonlóan ahogy szinte az Istvánoknak sem, bár ott V. István kívétel, hiszen IV. (Kun) László személyében mégis lett királyi leszármazottja.

Németh e furcsa végzetet nyelvi úton közelíti meg: LáSZLÓ-ban a LeSZáLLÓ, a LeZáRÓ, addig az ISTVÁNéban az eSTeVAN szavakra utalva. Azaz mindkettőben felfedezni véli a hanyatlás, befejezés tulajdonságokat. Ezzel kapcsolatban kétszer is megemlíti: “Nome nest omen” mondást– azaz “a név kötelez”. De tényleg így van? Esetleg ennek vannak más okai is?

Véleményem szerint van, és az nem más, mint az utókor tudatos történelem szerkesztése! Érdemes ennek utána járni. Ehhez célszerű Tóth Gyula módszerét alkalmazni, azaz ismétlődő események közti időtávolságokra vadászni. Míg Tóth a kutatásában leginkább a Nagy Képes Világtörténet kiadvány adatait és évszámait vizsgálta és vetette össze a magyar krónikás hagyománnyal addig én most a Képes Krónika szövegére és azon belüli ellentmondásokra vadászok.

A Bors dilemmája tanulmány kapcsán már korábban is feltűnt a Képes Krónika időnkénti valószínűtlen meseszerűsége, valamint a számolási hibák gyakorisága. De ezek a “logikai hibák” rejtélyes módon mindig is többletjelentést kaptak más-más megközelítésben (http://www.naput.hupont.hu/41/bors-dilemmaja-i-resz  tanulmányban Könyves Kálmán álmát és BORicS-csal kapcsolatos viszonya, valamint a http://www.naput.hupont.hu/36/gutkeled-meg-a-tobbiek-i  tanulmányban Orseolo Péter származására vonatkozó meglátások).

A kutatók többsége eddig, pont ezen “hibák” alapján nem tekintette hiteles forrásnak a krónika lapjain olvashatókat. Ideje ezen változtatni! A továbbiakban a Képes Krónikát ne ”csak” történelmi forrásnak tekintsünk, hanem inkább egy különleges adatbázisnak, melyen keresztül jobban tetten érhető a múltunkat behállózó fantom időszakok sorozata – még a saját történelmünkben is. És ehhez tekintsük a legjobb iránymutatónak a krónika lapjain fellelhető belső "logikai hibák"-at.

Pap, Szántai és Németh és más kutató számára már egyértelmű tény, hogy a Képes Krónika HIBÁS TEREKet ábrázoló miniatúrái tudatos szerkesztés eredménye. Ideje hasonlót feltételezni az írott szövegéről is. Merjünk a krónikai szövegében és évszámaiban található logikai hibákra úgy tekinteni, mint tudatosan kitett útjelző táblákra melyek biztonsággal átvezethetnek minket a fantom időszakkal átszőtt hamis történelmi múltban labirintusán.

A Bors dilemmája tanulmányomban többszörösen is a figyelmem középpontjába került Könyves Kálmán személye. Ezért az ő (vélhetően fantom) történetével érdemes kezdeni a Képes Krónika szövégének vizsgálatát.

Könyves Kálmán

 

Könyves Kálmán = Nagy Károly / Jámbor Lajos

 

Szent László

„uralkodásának tizen­kilencedik esztendejében, és Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap.”

 

Könyves Kálmán

 

 „Első feleségétől a király Lászlót és Istvánt nemzette, az Úr 1101-ik évében.

Az Úr 1112-ik évében Kálmán király N. [László] fia meghalt....

Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott; eltávozott e világból az Úr 1114-ik évében, február 3-án,” 

II. István

„Kálmán fiát, Istvánt koronázták királlyá. Serdületlen volt még, de elméjét már kézben tartotta...

Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében”

 

Ami azonnal feltűnő: Szent László 1095-ben távozik. Ha Kálmánt ezt követően koronázzák királlyá és 25 esztendeig uralkodik, úgy 1120 korül illett volna meghalnia. Ezzel szemben a Képes Krónika az Úr 1114-ik évében határozza meg halála időpontját! Ennyire nem tudott számolni a krónika írója, vagy inkább tudatossan ejtett LOGIKAI HIBÁ-ról beszélhetünk?

Melyik a helyes halálozási dátum az 1114 vagy az 1120-21? Érdemes mindegyiket külön külön megvizsgálni 323, valamint 297 év korrigálással -Tóth Gyula kutatási módszeréhez hasonlóan.

323 év: „Nagy Sándor ugyanis Kr.e. 323-ban halt meg, s tudjuk, hogy a halála évétől útnak indult egy időszámítási rendszer. Ha valaki a középkor során következetesen a Nagy Sándor halála óta eltelt években gondolkodott, akkor pontosan 323 évvel nagyobb dátumokat használt, mint azok, akik már Krisztus születésétől számították az időt!”

297 év: Kitoldották tehát a naptárt 297 évvel azért, hogy az ariánus eretnekségből kinövő iszlám kezdetét, vagyis a Hidzsrát, a juliánusi Era szerinti 666-os évre, vagyis az Antikrisztus évére rögzítsék! Mivel a julianusi Era szerinti dátumokat értelemszerűen 44 év levonásával lehet Krisztus születésétől számított dátumokká konvertálni, ezért a Hidzsra korábban megállapított Era szerinti 666-os dátumából 44 év levonásával Krisztus szerinti 622 lett! A hivatalos történelemtudomány mind a mai napig 622-re teszi Mohamed futását!”            Tóth Gyula

1114 -323= 791, azaz a hivatalos történelemtudomány szerint Nagy Károly avar hadjáratának éve, ami 792-ben törik meg.

A Képes Krónika eltérően a Kézai Krónikától Könyves Kálmán fiát (II. Istvánt) úgy említi, hogy az apja halála után közel 18 évig uralkodott. Ez elég hosszú idő, főleg egy uralkodó életében. Mégis, hogy lehet, hogy a Kézai közel százötven évvel Könyves Kálmán uralkodását követően nem is hallott II. Istvánról? Nála Könyves Kálmánt azonnal Álmos herceg fia, Vak Béla követi a trónon. Talán mert Könyves Kálmán és II. István egy fiktív párost alkotnak?

Ha Könyves Kálmán 25 esztendős uralkodást tekintem alapnak (az 1120-as halálával), továbbá ehhez hozzáveszem a vélhetően sosem létezett II. István fiának 17 évi uralkodását, úgy a Kálmán vérvonalának 1137-ben kellett kihalnia.Az 1137-es évet ha 323 évvel módosítjuk, 814-es évet kapjuk, ami nem más, mint a dicső, de egyben fantom Nagy Károly halálának időpontja! Nagy Károly és Könyves Kálmán halálának időpontja összehangolható az eltérő naptárrendszerek harmonizálásával!

Nagy Károly párhuzamos életpályája ezek szerint azonos lehet Könyves Kálmánéval? Érdemes most Tóth Gyula könyvéből idézni a következő gondolatokat:

 Nagy Károly avarok ellen indított háborúja valójában nem egyéb, mint az Attila halála után kitört trónutódlási harcnak, Csaba és Aladár harcának történelmi lenyomata”

„Mivel a meghamisított időrend miatt az Attila halála utáni események évszázadokkal későbbre csúsztatva frank-avar harcokként ismétlődtek meg, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy Csaba és Aladár harcát valójában a frank-avar háború történetéből kreálták krónikásaink. Akárcsak a Csaba – Kuber kérdés kapcsán, úgy most is joggal feltételezhetjük, hogy krónikáink őrizték meg a helyes időbeli keretet, a Nagy Károly féle avar-írtó hadjárat pedig nem több egyszerű történelmi duplikációnál. Ha azonban ez így van, akkor logikusan vetődik fel a kérdés: Ki volt valójában Nagy Károly?”

Tudjuk, hogy Childerik 457-ben, mindössze három évvel Attila halála után kezdett uralkodni. Nagy Károly trónra lépésének időpontja 768. Van-e bármi összefüggés, bármi eddig még fel nem tárt kapcsolat e két dátum között? Elég megnézni, hogy mennyi a különbség a két dátum között és a megoldás máris adja magát! Ha 768-ból levonunk 457-et eredményként 311-et kapunk. Mi ez a 311? Nos akik az ókorból örökölt és egymással párhuzamosan futó időszámítási rendszerek témájában jártasak, azok rögtön a homlokukhoz csapnak: Pontosan 311 év a különbség a Szeleukida időszámítás dátumai és a Krisztus szerinti időszámítás dátumai között! Nem elképzelhetetlen tehát, hogy azzal a Childerikkel, akiről épp az imént mutattuk ki, hogy Attila idősebbik fiával, Aladárral azonosítható, egy szeleukidányi, azaz 311 évnyi csúsztatással élve már Nagy Károlyként találkozhatunk!”

“Láttuk tehát, hogy a Childerik név nem tulajdonnév, mert a jelentése KÁLOD, KÁLoDik, azaz „elsőszülött”. Azt is észrevettük, hogy az Aladár név sem tulajdonnév, hanem egyszerűen ELDER, azaz „idősebb” jelentéstartalommal rendelkezik. Na de mit jelenthet akkor Nagy Károly neve? Vajon az sem tekinthető egy szimpla tulajdonnévnek? … De nem ám! Érdemes megfigyelni, hogy a meroving korszakra jellemző „KÁL-KÁLOD” típusú nevekhez kísértetiesen hasonló módon három fiktív évszázaddal később hogyan kezdenek hemzsegni a „KÁROLY” típusú uralkodónevek nyugaton. Martell Károly, Karlmann, Nagy Károly, Kopasz Károly, stb. Mit jelenthet tehát ez a titokzatos KÁROLY név? Nos, ez valójában nem más, mint az általunk jól ismert uralkodói titulus, a KIRÁLY! Nagy Károly neve voltaképpen azt jelenti, hogy viselője Nagy Király volt! Ezek a nevek semmit nem árulnak el tulajdonosuk valódi nevéről, egyszerűen annyit közölnek, hogy viselőjük birtokolta a hatalmat, ő volt az uralkodó! ! Ez a megnevezés egyértelműen Attila krónikáinkból is ismert királyi titulusát idézi fel. Természetesen a hivatalos magyarázat a fordított logika hamis talapzatán állva kijelenti, hogy nem a Károly név származik a magyar király szóból, hanem épp megfordítva! A mi király szavunk származik Nagy Károly tulajdonnevéből! Hogy ez mennyire nem így van, és hogy a Károly elnevezés eredetileg valóban Attila uralkodói titulusából alakult ki, azt jól jelzi, hogy ez az elnevezés már Nagy Károlyt megelőzően is felbukkan. Mégpedig pontosan azzal a dicső gót fejedelemmel kapcsolatban bukkan fel, akiről már oly sokszor kimutattuk, hogy élete pontról pontra, a legapróbb részletekig Attila történetéből lett lemásolva! Igen, a nyugati gótok hős fejedelméről, a folyómederbe temetett Alarikról beszélek!

Tudjuk, hogy Alarik és Attila valójában egyugyanazon személy volt. Mivel azonban életének eseményeit egyaránt följegyezték a Julián naptár bevezetésétől induló időszámítási rendszer szerint is és a Krisztus születésétől induló időszámítási rendszer szerint is, így ez a személy kettévált és életének története, dicső tettei, győztes csatái duplán kerültek rá az időszalagra egymástól 44 év távolságban. Ha tehát tudjuk, hogy Alarik valójában Attila volt, akkor vajon mit jelenthet maga az ALARIK megnevezés?” …

Láttuk továbbá, hogy Nagy Károly pannóniai avarok ellen indított háborúja rendkívüli hasonlóságokat mutat Csaba és Aladár krónikáinkból ismert küzdelmével. Azt is észrevettük, hogy a „Nagy Károly” név eredeti jelentése a hun Attila által használt királyi titulusra vezethető vissza, amelyet természetesen utódai is előszeretettel használtak a későbbiek során. Végül felfigyeltünk arra is, hogy Childerik trónra lépésének dátuma és Nagy Károly uralkodásának kezdete között éppen 311 év távolság van, ami pontosan megfelel a szeleukida időszámítás dátumai és a Krisztus szerinti időszámítás dátumai között meglévő különbségnek! Úgy gondolom a fentiek alapján már bátran élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a meroving Childerik és a karoling Nagy Károly valójában egy és ugyanaz a személy volt, Attila király idősebbik fia, akit nemzeti krónikáink Aladár néven ismernek!

A szemfüles olvasó talán ezen a ponton megjegyzi, hogy a fent felvázolt logika némileg sántít, ugyanis Nagy Károly 768-as trónra lépése és az avarok ellen indított háború 791-es kezdőéve nem esik egybe! Aladárról pontosan tudjuk, hogy uralkodása a Csaba ellen intézett harccal vette a kezdetét. Hogyan lehetne akkor Aladár azonos személy azzal a Nagy Károllyal, aki csak 23 évvel a trónra lépését követően indította meg a pannóniai avarok elleni háborúját? Az észrevétel jogos, a megoldás pedig éppen ebben a 23 év eltérésben keresendő. Már korábban feltűnt nekem, hogy a Kézai Simon krónikájában említett 872-es honfoglalás dátum és a ma általánosan elfogadott 895-ös honfoglalás dátum között van egy 23 éves eltérés.”

Ez a 23 év, mely a Róma alapítása és az első olümpiai játékok közötti dátum különbség, mely a római és görög időszámítás közötti különbséget is meghatározta...

Ahogy ALADÁR megfeleltethető a meroving Childerikkel és a karoling Nagy Károllyal, úgy Könyves Kálmánnal is, sőt annak fiával, II. Istvánnal szintén!

És erre utal a Kálmán név is, mely nagyon kilóg az Árpádházi királyok nevek közül. KÁL-MAN... KirÁLy-man KároLy-MAN esetleg Karl-man... vagy éppen azzal a Karlmann-nal, akiről a wiki azt állítja „megbízható források alapján”, hogy ő nem más, mint Nagy Károly egyik testvére.

Október 9-én, azonnal apjuk temetése után, mindketten visszavonultak Saint Denis-ből, hogy kinyilvánítsák trónra lépésüket. Károly Noyon-ba, Karlmann pedig Soissons-ba... A fivérek uralmának első jelentős eseménye az aquitánok és a baszkok felkelése volt, 769-ben” http://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_frank_cs%C3%A1sz%C3%A1r

Apjuk halála után a két királyjelölt, külön helyekre vonul vissza, hogy kinyilvánítsák trónralépésüket... akár Attila halála után Aladár és Csaba... És szóba kerül a baszkok felkelése 769-ben. Azok a baszkok, akik a Képes Krónika szerint Attila vállogatott, kapitányokból álló seregrészét alkották, kiket Attila a Catalaunumi csata előtt leküldött Hispániát felszabadítani és kik később Hispániában telepedtek le:

(Attila) levonult a Rhône mentén Catalaunumba, ahol is megosztotta seregét, és egy­harmadát válogatott kapitányokkal a nagy hatalmú Miramammona szultán ellen küldte; ennek hallatára ez a hunok elől Sevilla városából átkelvén az úgynevezett sevillai tenger­szoroson Marokkóba menekült.

Attila király seregének harmadik része pedig, mely nem vehetett részt ebben a csatában, késedelme miatt rettegett Attilától, s Katalóniában maradt Attila egész élete folyamán; ama haza lakosai lettek, és nem akartak visszatérni Pannóniába. A Miramammona ellen kül­döttekből maguk a hunok hatvanötezren voltak, nem szólva az idegen népről. E hunok közül többeket kapitánynak rendeltek, ezeket a maguk nyelvén spánoknak nevezték, róluk kapta nevét azután egész Ispánia.

Ők azok a baszkok, kiknek százalékosan hasonló vécsoportja a magyarokéval, kik szintén ragozó nyelvvel rendelkeznek és a ragjaik nagyfokú hasonlóságot mutatnak a magyaréval... (Erről bővebben Tóth Gyula Baszok http://maghreb.blog.hu/2011/02/14/a_baszkok) Így a 769-es „baszk felkelése” alatt nyugodtan Attila hunjainak felkélését lehet érteni, Attila Hispániában rekedt és ott letelepedett seregének utódait.

Érdemes jobban megvizsgálni ezt a 769-es dátumot.  769+323=1092, azaz pár évvel korábbi dátum, mint Szent László halála! Ennek a későbbiekben még szerepe lesz.

Nézzük tovább ezt a párhuzamos történelmet:

„(Nagy) Károly felkereste Karlmannt, ám az visszautasította az együttműködést és visszatért Burgundiába. Károly sereget gyűjtött és egyedül indult a lázadók ellen Bordeaux-ba,“… majd “A fivérek fenntartották a közömbös viszonyt egymással ... azért tette hogy körülvegye Karlmannt a saját szövetségeseivel... Ám még mielőtt a háború kitörhetett volna Karlmann meghalt 771december 5-én.”

Mintha Aladár és Csaba konfliktusa kezdene kirajazolódni.

Karlmann halála 771 legvége, ami akár lehet 772 eleje is. Újabb 323 év módosítással 1095-be jutunk, azaz Szent László halálának évébe, ami egyben Kálmán megkoronázának éve is. Annak a KAL-MAN-nak aki ugyebár lehetne KÁROLY is , akinek a neve nem jelent se többet, se kevesebbet, mint hogy király és aki a testvére (Csaba, Karlmann, Álmos) félreállásával, halálával, elmenekülésével, legyőzésével válhatott csak KIRÁLLYÁ.

Egyre biztosabban állíthatjuk, hogy ALADÁR nemcsak megfeleltethető a meroving Childerikkel és a karoling Nagy Károllyal, hanem Könyves Kálmánnal is. Lássunk erre három további idézetet a Képes Krónikából:

„Géza herceg pedig nemzette Kálmánt és Álmost meg leányokat. Mintegy tizen­három esztendeig csöndes békesség virágzott a király és a herceg között.”

„Géza király fiai: Kálmán és Álmos. Előre tudta a király Kálmánról, hogy vérontó lesz: ezért akarta egri püspökké tenni. Meghallotta ezt Kálmán, és ugyanazon éjen kimenekült Len­gyelországba, mert tudta, hogy apját és nagyapját tisztességgel fogadták Lengyelországban.”

„Szent László király úgy rendelkezett, hogy őutána Álmos uralkodjék, de ez őszinte egyenességében úgy tisztelte bátyját, Kálmánt, hogy átengedte neki az ország koronáját, minthogy az elsőszülött­ség szerint annak is volt joga hozzá.”

Kálmán és Álmos nevének kihagyásával szinte mindenki egyből Aladár és Csaba történetére gondolna!

És az egyezőségek sora még folytatható. Íme pár idézet újra a Képes Krónikából

„Kisebbik István király kegyetlensége folytán Álmos herceg is mintegy félig fővesztést szenvedett. Noha megvakították, félt, hogy István király megöleti, ezért Görögországba menekült. A császár tisztességgel fogadta: Constantinus nevet adott neki; már előbb is épített egy Constantina nevű várost Macedóniában; István király kegyetlensége elől sok magyar menekült hozzá.”

Kálmán (ALADÁR) testvére Álmos herceg (CSABA) félelmében Makedoniába (anak fővárosába Thessalonikibe) menekül, ahol Constantinus (Konstantin) nevet veszi fel...

„Először Csaba győzte le öccsét, utóbb azonban ő maradt alul, de annyira, hogy alig tizen­ötezren maradtak meg Csaba részéről; a többi hunokat és Attila fiait teljesen kiirtották, leölték. Attila halála után fiai és a hunok egymást gyilkolták le. Tehát a legyőzött Csaba és öccsei, Attila királynak vele szemben álló fiai, szám szerint hatvanan, a hagyomány szerint tizenötezer hunnal Csaba nagyatyjához, Honoriushoz menekültek. Ámbátor Honorius görög császár Görögországban akarta megtelepíteni, ő nem maradt, hanem visszatért Szittya­országba, ősei székébe, hogy ott maradjon. Csaba tizenhárom évig volt Honoriusnál Görög­országban”                                                                       Képes Krónika

Nagy Károllyal kapcsolatban van még jópár érdekesség:

780-ban kitagadta legidősebb fiát, Púpos Pipint, mert az lázadást szított ellene” Károly másik fiát, Karlmannt átkeresztelte Pipinre, hogy fenntartsa a nevet a dinasztiában.” 

Ez aztán a jó indoklás! Inkább nem arról van szó, hogy a testvérének a neve teljesen kitörlődjön a nemzeti tudatból, a családi krónikákból? Mindezt ugyanolyan okok miatt, ahogy Tóth Gyula is megfogalmazta a Árpádházi királyok Aladár utódokkal kapcsolatos hozzáállásában:

a Gutkeledek puszta létezése is fenyegetést jelentett Csaba utódaira, az Árpád-házi uralkodókra. Ha ugyanis egy Árpád-házi uralkodónak joga volt Magyarország trónjára ülni, akkor egy Gutkelednek kétszeres joga lehetett volna hozzá! Mert míg a Gutkeledek Attila győztes fiától származtak, addig az Árpád-házi uralkodók a vesztestől.”

Esetleg nem valami hasonló ok miatt volt szükséges Nagy Károlynak is megváltoztatni annak a fiának a nevét, ki emlékeztette őt arra a testvérére akivel a trónért hadban állt?

Eddig a PÚPOS Könyves Kálmán - Nagy Károly (Púpos Pipin)- Aladár párhuzamos életrajzáról volt szó. És itt előkerül egy hasonló karakter Púpos Pipin személyében! Ez sem véletlen!

A wiki oldal tájékoztatója erős áthallást biztosít:

Testét egy feltűnő hiba csúfította el, innen kapta melléknevét. Alkalmatlansága miatt Pipin sohasem volt versenyképes a trónért folytatott küzdelemben, de Károly jól bánt fiával és megadta neki azt elsőbbséget öccseivel szemben, ami korából adódóan kijárt neki..  kifejezték fájdalmukat az anyjával szembeni bánásmód miatt, amikor Károly a lombard herceg kegyeibe ajánlotta őt. Ezért 780-ban Károly formálisan kitagadta Pipint és a pápával átkereszteltette harmadik fiátKarlmannt Pipinre.

780+297=1077 Szent László uralkodásának kezdete.

780-323=457  Aladárral is valami hasonló történhetet... De mit rejt a 780-as esztendő? Ha 323 évvel visszafelé módosítjuk, úgy 457-et kapunk, a mai hivatalos történelemoktatás szerint pár évvel Attila halála utáni időszak, mikor Aladár kerül ki győztesen a hun polgárháborúból és Csabának menekülnie kellett, és Bizáncba új nevet felvenni.

De mit lehet találni Pűpos Pipin testvéreinél? Minél meseszerűbb egy történet annál inkább gyanússá válik. Íme egy újabb példa erre: http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos_frank_cs%C3%A1sz%C3%A1r

817-ben Lajos és egész udvartartása éppen egy fából készült galériát tekintett meg az aacheni katedrálisban, amikor az összedőlt, kioltva több ember életét. Lajos túlélte a szerencsétlenséget, de érezve a halál közelségét kiadta az Ordinatio imperiit, amely utódainak öröklését tartalmazta. 815-ben már tett lépéseket arra, hogy megossza a hatalmát első két fiával, amikor Lothárt Bajorország királyává koronáztatta, Pipint pedig Aquitánia urává, de nem adott neki királyi címet. Most viszont az egész birodalmat felosztotta három fia között:

I. (Jámbor) Lajosra (Nagy Károly harmadik fiára) majdnem rázuhan a galéria

817+297=1114.

Könyves Kálmán ekkor meghal, de a fiában mégis tovább él 1137-ig a Képes Krónika lapjain. És milyen véletlen, Jámbor Lajos 817-ben (melyhez hozzáadva 297 esztendőt éppen az 1114-es évhez jutunk) még megmenekült a haláltól ...,  de Könyves Kálmán fiának 1137-ben bekövetkezett halálát már nem tudja túlélni, így 840-ben meghal. És megint ha 297 évvel korrigáljuk a 840-es esztendőt, II. István halálának évéhez jutunk. 840+297=1137

Ez tényleg véletlen egyezőség? Könyves Kálmán évszámai 297 évvel korrigálva visszaköszönnek Nagy Károly és Jámbor Lajos történetében!

És itt jön megint egy meglepő fordulat:

Judith 823-ban egy fiúnak adott életet, akit Károlynak neveztek el. Agyermekszületésefelborítottaaz Aacheniegyezménybenfelállított öröklésirendet. Lajoskísérletei, hogymindanegyedikfiánakisjuttassonelegendő örökséget, anélkülhogyaztestvérháborúteredményezneKároly ésLothárközött, végülpolgárháborúbatorkollottak.”

Ez a frissen született Károly nem más, mint a II. (Kopasz) Károly , akit azért hívtak kopasznak a hivatalos történelem kutatás szerint, mert:

„Valószínűtlen, hogy Károly tényleg kopasz volt. Valószínűbb hogy a Kopasz melléknév a kora középkori humor és a történetírók játéka, amely Károly sűrű szőrzetére, hosszú hajára és szakállára, utalt.”

Ez a történelem gyártás ékköve! Azért hívják kopasznak, mert sűrű haja volt....  Itt inkább valami hasonlót érdemes keresni a német KOPASZ-BOLT-BALTA- PÁRTHUS vonatkozásban. Ahogy Könyves Kálmán halálát követően kihalt a vérvonala, és ezzel együtt újraindult az Álmosi vérvonal, úgy itt is valami hasonló játszódhatott le. Kálmán halála után az Álmos vérvonal indult újra, itt pedig Kopasz Károly személyében a Attila, aladári hosszúhajű merovingok vérvonala született újjá!  (lásd Tóth Gyula. Hosszú hajú Merovingok http://maghreb.blog.hu/2012/04/20/hosszu_haju_merovingok )

823+297=1120  És itt is csak 297 évvel kell korrigálni az évszámot, mint Jámbor Lajosnál!

Elég sok adat került elő Könyves Kálmán zavaros uralkodási dátumai kapcsán. Ami nagyon világosan kitűnik: Könyves Kálmán dátumainak 297 évnyi módosításával Jámbor Lajoshoz jutunk, de ugyanezen dátumok 323 évvel történő módosítása révén pedig annak apjához, Nagy Károlyhoz. És mindhármukon keresztül Aladárhoz jutunk.

Joggal vélhetjük, hogy Nagy Károly, mind Jámbor Lajos kitalált történelmi alakok, de vajon Könyves Kálmánról is elmondhatjuk ugyanezt?

Ahogy már írtam minél meseszerűbb egy történet a Képes Krónikában, annál inkább van mire gyanakodnunk. II. Istvánnal kapcsolatban álljon itt még pár idézet. A történet erős átcsengése az Bors, Artur király lovagjára, valamint Kún Lászlóra sem véletlen...

„Lelkének indula­tosságában István király tehát sok rosszat cselekedett, amit nem kellett volna. Krisztina úrnőt megégettette, és tüzet rakatott emberekre tett lóganéjból. Nagy égő gyertyákat csöpögtetett az emberek fenekébe”

„Bors ispánt pedig csúfosan kivetette az udvarból Görögországba, és azt határozták, hogy atyafiságából ezután senki se legyen méltó arra, hogy belépjen a királyi udvarba. Ezért merészelték a főemberek Bélát megjelenteni a királynak, a király ugyanis felette bánkódott azon, hogy nincs ki örökébe lépjen.

Ï Abban az időben István király a kelleténél jobban szerette a kunokat; a király mellett tartózkodott Tatár nevű fejedelmük, aki a császár öldöklése elől kevesedmagával menekült a királyhoz. A király azután vérhasba esett. A kunok pedig, akik a király kedvezése folytán hozzászoktak a gonoszságokhoz, ekkor is javában dühöngtek a magyarok ellen. Amikor a magyar parasztok megtudták, hogy a király halálán van, megölték a kunokat, akik javaikat ragadozták. Tatár kun fejedelem elpanaszolta a királynak, hogy megölték embereit. A király pedig úgy érezte, hogy némiképpen jobban van; amikor látta, hogy Tatár könnyezik, a többi kun pedig jajgatva veszi körül - minthogy nagyon szerette őket -, felmordult és így szólt: „Ha meggyógyulok, tízet ölök meg mindegyikért, akit közületek megöltek. Ï Most ne búsuljatok életem miatt, mert jobban vagyok.” E szavakkal kinyújtotta kezét a kunok felé, ezek nyakra-főre rohantak, hogy kezet csókoljanak neki, és oly nagyon megszorongatták, hogy ellankasz­tották a királyt, így visszaesett bajába és meghalt. Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében; Váradon temették el....”

- 2. rész -

”Tudniillik ő teljesítette és váltotta valóra atyja fogadalmát. Ott a Szentföldön a keresztény sereg vezére és kapitánya lett” 

Képes Krónika következő „Logikai hibája” II. Andráshoz kapcsolódik. Érdemes a hozzá kapcsolható évszámokat a korábbi gyakorlatnak megfelelően- 323 valamint 297 évvel módosítani.
Képes Krónika idézetei:

II. András király =Árpád vezér ?

II. András király

(III). László

Utána fia, László uralkodott, augusztus huszonhatodikán, csütörtökön koronázták meg. Hat hónapig és öt napig uralkodott. Elköltözött az Úrhoz annak 1201-ik esztendejében, május hetedikén

 

II. András

Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..

András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban.

A gondok az idővel már Lászlónál elkezdődnek. Ha Augusztus végén koronázták meg és éppen hogy 6 hónapig uralkodik, akkor március legelején kellett volna az Úrhoz elköltözni, nem pedig május 7-én!

Majd II. András eseténben ezek az időzavarok csak elmélyülnek. Itt már sem a napok, sem az évek nem egyeznek. Május 7-e után 27 nappal semmiképpen nem következhet május 29 ! Hasonlóan 1201+29=1230 de lehet 1231 is, de semmi képpen 1235 !

Ha ezen “logikai hibákhoz” még hozzávesszük II. András képi ábrázolásának hibáját, miszerint András koronázásakor ott áll előtte Szent Erzsébet lánya érett hölgy alakban, akkor ez azt jelenti, hogy itt tudatos figyelem felhívás zajlik a krónika író és rajzoló részéről. Szent Erzsébet csak 1207-ben születik meg, tehát évekkel apjának, II. Andrásnak koronázását követően!

Kezdjük a vizsgálódást III. Lászlóval, akiről furcsa módon sem a Kézai krónika, sem IV. Kun László sem akart tudomást venni Imre király fiáról, mintha nem is létezett volna (Kun László ezért önmagát folyamatosan III. Lászlónak címezte a leveleiben.)

Kézai így jelzi a királyaink sorrendjét (9-11. §. ):

“Ez után uralkodék görög Béla…, Béla után uralkodott fia Imre… Ez után uralkodott András hatalmas és dicső király. Ez a szent földet megjárta, hol az összes keresztyén fejedelmek kapitányukká választották, s a babiloni szultán seregét a magyarokkal és székelyekkel megszalasztotta, és az assziriabeliek s más nemzetek által népével együtt nagy tisztességgel lőn fogadva. Onnan igen nagy dicsőséggel tért meg Magyarországba.

Tehát a gyermek III. Lászlónak nyoma sincs Kézainál, az a gyermek László király akire a Képes Krónika "második" sorszámmal hivatkozik:

"Második Lászlót megkoronázzák"

A Képes Krónika második Lászlóként sorszámozza András közvetlen elődjét és nem harmadikként, ahogy a történelem oktatás teszi.

A fél évszázaddal korábban élt László herceget viszont a Képes Krónika tekinti korona bitorlónak és nem kíván tudomást venni róla (viszont erre a Lászlóra a későbbi Kun László teljesértékű királyként tekintett, hisz önmaga sorszámozásában jelzi őt, mint elődjét). 

„Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében, február elsején, vasárnap; teste Fehérvárott nyugszik.”

Szóval a László kérdéskörben bőven van mit tisztázni. 

De most csak Kun László közvetlen elődjére, a kiskorú László királyra koncentráljunk, aki közvetlenül II. Andrást megelőzően, az 1200-1201-es évben uralkodott.  Ó az akinél már gond van a pár hónapos uralkodási idejével. Nálunk egy gyermek László, és a frankoknál 297 év korrigálással: egy Gyermek Lajos (1201-297=904):

IV. Lajos vagy Gyermek Lajos (németül Ludwig IV. das Kind), (893szeptembere – 911szeptember 24.) keleti frank király 900-tól haláláig; uralkodása a magyar támadások megindulása mellett egyben a törzshercegségek – lotaringiai, bajor, frank – kialakulásának ideje is, ami egyet jelent az állandósuló belháborúkkal”               Wikipedia

Mindkettő gyermek és...

903-ban a magyarok újra feldúlták Bajorországot. Hadjárataik ettől kezdve mind mélyebben érintik a birodalom területét... A királyi hatalom e támadások ellen nem tudott fellépni, ezért 907-ben Lajos elrendelte:
„decretum...
Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak.”
– Annalium Boiarum

De ha 323 évvel korrigáljuk II. András halálának évét, akkor szintén ide jutunk. A magyarok kiirtásának rendeletéhez, ami a pozsonyi csatában nyilvánult meg.   1231-323=907

907-es évhez kapcsolódik:

- Magyarok kiirtásának rendelete,

- a dicsőséges pozsonyi csata, amiről sajnos soha egyetlen egy szó sem hangzik el az iskolai oktatásban http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata

- valamint Árpád fejedelem halála.

Azaz II. András halála és Árpád halála 323 év korrigálásával egybeesik!

De II. András elhalálozásának másik évszáma: az 1235-ös év szintén 323 évvel korrigálása újabb érdekességgel szolgál. 1235-323=912. Ahhoz a 912-es évhez jutunk, amiről Tóth Gyula így ír:

„Érdemes emlékeztetni rá, hogy Illig tétele szerint a történelem 911-ben kezdődik újra, tehát 912-ben, a házasságon kívüli fiú megkoronázásakor immár a valós történelem filmkockái peregnek!”

De 912 I. Ottó születési éve is. Azé az Ottóé akivel kezdődnek a frank trónutódlási gondok

http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ott%C3%B3_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r

„A későbbi konfliktusok a birodalmon belül abban gyökereztek, hogy Ottó az I. Eduárd wessexi királyleányát, Eadgythet vette feleségül, ezzel kiemelte magát a birodalmon belüli családi kötelékek közül. Ottó kijelölése egyedüli trónkövetőnek szintén törést jelentett a keleti-frank trónkövetési hagyományokkal. A lépés viszont erősítette a birodalom feloszthatatlanságát.

Ideje 323 után a 297-gyel korrigált dátumot is megnézni:   1235-297=938

„trónöröklés rendjének sérelmezése miatt csatlakozó báty, Thankmar lázadt fel Ottó ellen... A király 938-ban verte le őket: Thankmart meggyilkolták, Ebben az évben zajlott a magyarok utolsó betörése is a Szász Hercegségbe, de miután két nagy csatában vereséget szenvedtek, többé nem próbálkoztak”

Thankmar-Karlmark-Kálmán... ráadásul trónöröklési harc. (Csak emlékeztetőül Könyves Kálmán – Álmos herceg konfliktus)

És mi történt 13 évvel később:

“A lázadók 954-ben még a magyarokat is segítségül hívták. A magyarok már öt éve hiányolták a zsákmány, valamint az adóztatás felújítása reményében Bulcsú harka vezetésével küldtek sereget...

Árpád fejedelem dédunokájával Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnál járt követségben, az ekkor kapott információkat a császár megőrizte az utókor számára, innen vannak információink Magyarország ekkori viszonyairól. 955-ben, a Lech-mezei csatavesztés után Regensburgban – Lehellel együtt – kivégezték....”

Mintha Csaba lenne.... Érdemes jobban utána nézni Bulcsúnak.

„Bulcsú születési idejéről semmit sem tudunk, Bíborbanszületett Konstantin hiteles információja szerint apja Kál volt, “    KÁL, azaz KiráLY ?

A 13. századi Kézai Simon valóságos mondát kerített a Vérbulcsú név köré: eszerint

„nagyapját Krimhild csatájában a németek megölték, és ő erről biztos tudomást szerzett, hogy bosszút álljon, több németet nyárson süttetett meg, s állítólag olyan kegyetlenséggel tombolt ellenük, hogy némelyiküknek úgy itta a vérét, mint a bort”.

Anonymus Bulcsút a „vér emberének” nevezte....

“948-ban Bizáncban járt magyar küldöttség élén. Itt megkeresztelkedett (947-50 körül) és a császár „kedves fiának” nevezte, patríciusi ranggal és aranylánccal jutalmazta.”

Akár Csaba esetében Honorius császár…

Tehát a legyőzött Csaba és öccsei... Csaba nagyatyjához, Honoriushoz menekültek. Ámbátor Honorius görög császár Görögországban akarta megtelepíteni, ő nem maradt, hanem visszatért Szittya­országba, ősei székébe, hogy ott maradjon. Csaba tizenhárom évig volt Honoriusnál Görög­országban,”                                                           Képes Krónika

Ezek az egyezőségek lehetnek véletlen művei, de ennyi?

Imre és III. Béla király

Az eddigiekben Könyves Kálmán, II. István, III. LÁszló és II. András dátumainál fedeztünk fel idő anomáliát a Képes Krónika adataiban. Őket közvetlenül megelőző két másik királyunk koronázási és halálozási adataiban is „logikai hibák” fedezhetők fel.

III. Béla

Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.

Imre

Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

Január 13.-át követően másfél hónap elteltével (1 hónap és 19 nap) az idő nem érkezhet meg május hónapba!

Hasonlóan Imre király esetében is gond van az idővel. Apja, III. Béla 1196-ban távozott. Ha 8 évig uralkodott az apja halálát követően, akkor 1204 előtt nem illet volna az Úrhoz távoznia. De neki sikerült, hiszen a Képes Krónika közlése alapján 1200-ban már meghalt.

Kezdjük III. Béla 1196-os évszámát vallatni:   1196-297=899

„Az első ismert honfoglalás utáni kalandozó hadjáratok kezdete; a magyarok Arnulf keleti frank királyszövetségeseként I. Berengár itáliai király ellen vonulnak.”         Wikipedia

Ezek után érdemes a Képes Krónika királyainkra vonatkozó dátumait egy közös táblázatban tanulmányozni:

Az Árpádházi királyok uralkodásának kezdete és vége egységes táblázatban a Képes Krónika szerint.

Szt István születése és halála

„Géza pedig isteni jóslat által intve nemzette Gyula leányától, Sarolttól az Úr megtestesü­lésének 969-ik évében Szent István királyt, miképpen meg van írva a boldogságos István király legendájában.

„Szent István király azután országlásának negyven­hatodik évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból, és a szent angyalok társaságához csatlakozott.”

Orseolo Péter I.

„Péter király atyja, Vilmos pedig Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét. Gertrúd halála után Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”

Aba Sámuel

Péter országlásának harmadik esztendejében ... választottak hát maguk közül egy ispánt, Aba nevezetűt, Szent István király nővérének férjét, őt tették királlyá.”

Orseolo Péter II.

Aba királyságának harmadik évében Péter eljött Henrik német királlyal.. az Úr 1042-ik évében követeket küldött a császárhoz, hogy kitudakolja, ellensége-e neki, amiért Pétert királyságából kiűzte”

I. András

koronázta meg az Úr 1047-ik esztendejében. Megparancsolta tehát egész nemzetének, fejvesztés terhe mellett, hogy hagyják el a pogány szokást...

Szent István király halála óta tehát tizenegy esztendő és négy hónap telt el András király uralkodásának első évéig.   Ebből a német, vagyis igazában velencei Péter első és másodízben öt és fél esztendeig uralkodott, Aba pedig három évig országolt. 

(I. ANDRÁS) tizenkettedik évében, vénségétől rokkantan, fiát, Salamont, még mint ötesztendős gyermeket egész Magyarország királyává kenette és koronáztatta.

 I. Béla

 „A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyítha­tatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szögszínű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.”

Salamon

(I. ANDRÁS) tizenkettedik évében, vénségétől rokkantan, fiát, Salamont, még mint ötesztendős gyermeket egész Magyarország királyává kenette és koronáztatta.

I. Géza

Három eszten­deig uralkodott, és Vácott temették el

Szent László

uralkodásának tizen­kilencedik esztendejében, és Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap.

Könyves Kálmán

 

 

 

 Első feleségétől a király Lászlót és Istvánt nemzette, az Úr 1101-ik évében.

Az Úr 1112-ik évében Kálmán király N. [László] fia meghalt.

Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott; eltávozott e világból az Úr 1114-ik évében, február 3-án,

II. István

Kálmán fiát, Istvánt koronázták királlyá. Serdületlen volt még, de elméjét már kézben tartotta...

Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében

II. Vak Béla

Vak Béla kilenc évig, tizenegy hónapig és tizenkét napig uralkodott. Az Úr 1141-ik évének február idusán (13-án) csütörtöki napon költözött az Úrhoz

II. Géza

Húsz évig uralkodott, meg három hónapig és tizenöt napig. Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán

III. István, II. László, IV. István

Helyébe fiát koronázták meg: tizenegy esztendeig, kilenc hónapig és három napig uralkodott. Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében,..

Ezután testvére, István bitorolta a koronát öt hónapig és öt napig ...Zimony várában halt meg, az Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;

III. (­?) Géza

István király fia, Géza, az Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap költözött az Úrhoz

III. Béla

Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.

Imre

 

Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

(III). László

Utána fia, László uralkodott, augusztus huszonhatodikán, csütörtökön koronázták meg. Hat hónapig és öt napig uralkodott. Elköltözött az Úrhoz annak 1201-ik esztendejében, május hetedikén

II. András

 

 

Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..

András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban.

IV. Béla

Utána fiát, Béla királyt október tizennegyedikén, vasárnap,..

Harmincöt évig uralkodott..

A király az Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken, a szent kereszt megtalálásának napján a budai szigeten

V. István

Utána az Úr 1270-ik esztendejében fia, István kezdett uralkodni egész Magyarország felett... Két esztendeig uralkodott, és országlásának harmadik évében halt meg a nagy szigeten

IV. Kun László

 

(bár önmagát III.-nak nevezte!)

Követte fia, László, és megkoronázták ugyanabban az esztendőben, amikor atyja meghalt, vagyis az Úr 1272-ik évében...

az Úr 1290-ik esztendejében, hétfői napon, nem sokkal szűz Szent Margit vértanú ünnepe előtt, a kőrösszegi vár közelében maguk a kunok - akikhez pedig annyira húzott - a királyt nyomorúságosan megölték.

III. András

Ugyanazon esztendőben a király halála után tizennyolcad napra velencei András herceget koronázzák meg, akit még László király életében hoztak be Magyarországra ...

az Úr 1301-ik évében Szent Félix napján András király a budai várban elnyugovék az Úrban,

Károly Róbert

A pápa teljesítette kérésüket, és egy Károly nevű tizenegy esztendős fiút az Úr 1299-ik évében Magyarországra küldött, amikor András király még élt.

Az eddigiekben átnézett "zavaros" évszámmal rendelkező uralkodók időszakai:

            Kálmán:           25 év   6 hó     5 nap  

            II. István:         17 év

            III. Béla:          23 év  1 hó   19 nap

            Imre:                8 év  7 hó     6 nap

            III. László         0 év  6 hó     5 nap

            II. András        29 év                         .

            Összesen        102 év   20 hó   35 nap , azaz majdnem 104 év !

(II. István és II. András esetében nem ismert a pontos hónapok száma)

104 év, ami Tóth Gyula figyelmét is felkeltette:

Attila halála és a magyar honfoglalás között mindössze ötgenerációnyi távolságot, és mindössze 104 évet vezetnek le” a krónikákink.

Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból ..." (Képes Krónika)

Néhány bekezdéssel lejjebb pedig:

Az Úr megtestesülése utáni hatszázhetvenhetedik évben, száz évvel Attila király halála után, a nép nyelvén magyarok vagy hunok, latinul pedig ungarusok, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében ismét benyomultak Pannóniába. (Képes Krónika)

“Tudjuk, hogy a hivatalos történelemkutatás a magyar honfoglalást a 895-ös esztendőre datálja. Ha a magyar krónikák adata az Attila halála és a magyarok második bejövetele között eltelt 104 évnyi távolságról valóban helytálló, akkor ennek a 104 évnek valamilyen formában a 895-ös koordináta-rendszerben is fel kell bukkannia! Nézzük meg mi történik 104 évvel a magyar honfoglalás hivatalosan elfogadott 895-ös dátuma előtt! A kivonás egyszerű matematikai műveletét elvégezve a 791-es esztendőbe érkezünk. Ekkor kellene tehát kezdődnie valami olyan eseménysorozatnak, ami az Attila halála utáni nagy összeomlásra, Csaba és Aladár harcára emlékeztet. Mi történik 791-ben? Vajon történik-e bármi olyan, ami a mi gondolatmenetünk szempontjából fontos lehet? Nos, azt kell mondanom: Igen, történik! Ez az esztendő ugyanis nem más, mint a pannóniai avarok ellen indított frank háború kezdőéve!”

“Vegyük észre: ha a hivatalos 895-ös dátumból vonom le az Attila halála és a magyarok második bejövetele között krónikáink szerint eltelt 104 évet, akkor 791-be érkezek. Ekkor indult Nagy Károly háborúja az avarok ellen. Ha azonban a Kézai által közölt 872-es honfoglalás dátumból vonom le a 104 évet, akkor pontosan 768-ba, vagyis Nagy Károly trónra lépésének esztendejébe érkezek! Itt tehát világosan tetten érhetünk egy 23 éves csúsztatást. Nagyon valószínű tehát, hogy Nagy Károly uralkodásának kezdete és az avarok ellen indított háborújának kezdőéve között valójában nem telt el 23 év, s a két esemény egyszerre, egyidejűleg következett be, pontosan úgy, ahogy azt Csaba és Aladár történetéből ismerjük.”

Tóth Gyula Nagy Károlyt trónra lépését, az avarok elleni háborúját említi… azokat amikről eddig is szó volt. Ez véletlen lenne?

Az időzavarral rendelkező 6 királyunk két csoportba osztható időrendileg. Az egyik csoportba Könyves Kálmán és fia tartozik, akiket akár vehetünk egy személynek is a már részletezett okok miatt… A másik csoportba III. Bélától-II. Andrásig uralkodó királyaink, kik egymást követték a trónon a Képes Krónika szerint is.

Könyves Kálmán és fia (hiszen azonos személyek!) 1131-es halálától pont 104 év tellik el II. András 1135-ös távozásáig! Azaz az az időtáv, mely a két pannóniai bejövetel között eltelik. Egyik a hunok, másik a magyarok rézséről... akik viszont ugyan azok! Az évszám korrigálással Könyves Kálmánhoz és fiához Nagy Károlyt, Jámbor Lajost, és több meroving és karoling eseményt tudtunk kapcsolni, azokat akik Attilának és Aladár fiának a utángyártásai, róla gyártott fantom személyek. Ez a hun időszak.

A másik csoportnál: III: Bélához a kalandozások kezdeét, II. András halálához Árpád halálát és a pozsonyi csatát és Bulcsú személyt kapcsoltuk, ami már a magyarság időszaka! Ez sem véletlen. Itt viszont az a Csaba köszön vissza, akitől származtatta magát az Árpád-ház.

A 104 év megjelenik II. István (vele együtt Könyves Kálmán) és II. András halálozása közti eltelt években. De ugyanúgy megjelenik Kálmán és II. András koronázása közötti időszakban is! Ha a Képes Krónika által mindkét dátumot 1-1 évvel közelítjük egymáshoz (azaz csak a teljes éveket vesszük figyelembe) akkor 1096-1200 között is 104 év különbség van. Ez véletlen?

Lassan az az érzésem, hogy a Képes Krónika időrendjében tudatossan húzták szét Kálmán és II. András idejét 104 évre! A történelmi tényszerűséget felülírták a szimbolikával. De mennyire beszélhetünk történelmi tényekről, ha nyugaton Attila személyét tagadják le, nálunk Aladár utódjainak vérvonalát? És ha mindezt egységbe kell hozni...

A Képes Krónika „logikai hibáinak” megfigyelése eddig két szinten zajlott: Királyaink egyéni sorsán keresztül és csoportban vizsgálva. Mindkét módszer meglepő eredményeket hozott.

Van azonban még egy terület mely hemzseg a „logikai hibáktól”, ez pedig az Árpádházi királyaink konkrét koronázási és halálozási dátumainak a hét napjaihoz rendelése. 

Folytatás


Forrás: http://www.naput.hupont.hu/


A Képes Krónika dátumai a hét napjainak tükrében

A Képes Krónika „logikai hibáinak” megfigyelése eddig két szinten zajlott: Királyaink egyéni sorsán keresztül és csoportban vizsgálva. Mindkét módszer meglepő eredményeket hozott.

Van azonban még egy terület mely hemzseg a „logikai hibáktól”, ez pedig az Árpádházi királyaink konkrét koronázási és halálozási dátumainak a hét napjaihoz rendelése. Többről már első pillanatban látszik, hogy hibás!

A dátumok leellenőrzésére a http://www.naptarak.com/naptarak_konverter.html online konvertáló programot használtam:

 Árpádházi királyaink

Naptárak       

 

Gergely

Juliánus

Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap  

Július 29. Hétfő

Július 23. Hétfő

 

Aug. 4. Vasárnap

Júli 29. Vasárnap

 Az Úr 1141-ik évének február idusán (13-án) csütörtöki napon

Február 13. Csütörtök

Februrá 6. Csütörtök

 

Febr 20. Csütörtök

Febr 13. Csütörtök

 Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán 

Május 31. szerda

Május 24. szerda

 

Június 7 szerda

Május 31. szerda

 Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;  

Ápr. 11 szerda

 Ápr. 4 szerda

 

Ápr. 18 szerda

Ápr. 11 szerda

Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap 

Márc 4. vasárnap

Febr 25. vasárnap

 

Márc 11. vasárnap

Márc 4. vasárnap

 (1174) Január 13-án, vasárnap

Január 13. vasárnap

Január 6.

vasárnap

 

Január 20. vasárnap

 Január 13. vasárnap

 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon. 

Május 1 szerda

Ápr 24. szerda

 

Május 8 szerda

Május 1. szerda

Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

Nov.30. csütörtök

Nov. 23. csütörtök

 

December 7 csütörtök

Nov.30. csütörtök

(1235) október tizennegyedikén, vasárnap,..   

Okt 14. vasárnap

Okt 7 vasárnap

 

Okt. 21 vasárnap

Okt 14 vasárnap

 Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken

Május 3 szombat

Ápr. 26. szombat

 

Május 10 szombat

Május 3 szombat

(1201) augusztus huszonhatodikán, csütörtökön

 

 Szept. 2

vasárnap

 Aug 26

vasárnap

A Képes Krónika Juliánus időt alkalmaz, ahogy várható volt. Az megvizsgált 11 időpontból 6-ször pontosan jelzi a napnak a nevét, 5 alkalommal viszont „hibásan”. ()

Juliánus naptár és Gergely naptár különbsége (forrás wiki): „A julián naptárban rendszeresen négyévenként következtek a szökőévek... a julián naptárban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik.. Ez a szerény, de állandó csúszás az egyházi ünnepek kapcsán jelentett egyre nagyobb gondot.”

„A julián naptár bevezetésétől a 16. századig nagyjából 12 napos "túlszámolás" történt, amely a fentebb írt okok miatt egyre indokoltabbá tett egy újabb reformot. Mivel a csúszás leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, az Egyház igényelte a változtatást. Végül XIII. Gergely pápa 1581februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti 1582  februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését, .. csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a százas évekből csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakban hagyta meg a szökőnapot (ezért 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen).”

Ezekre a „hibás” napokra a várakozásaimmal ellentétben sem 323, sem 297, sem 104 év módosításával sem kapunk megfelelő eredményt. Mi lehet ennek az oka? Talán ezzel is jelzi, hogy nem létezett események vannak a dátumok mögött, vagy pedig a Krónika sok eltérő, egymásnak ellentmondó adatai közül az odaillőt kell csak megkeresni.

1196-ik esztendejében, május elsején, kedd

BÁr 297 évvel módosítva, 899. év május elseje tényleg keddre esett a juliánusz naptár szerint, de az interneten semmi érdekes, párhuzamos eseményt nem lehetett találni, ami III. Bála királyunk halálával egyező napon, de 297 évvel korábban történt. Vélhetően ez csak véletlen egyezőség.

III. Béla

Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.

Ha január 13-ához egy hónapot és 19 napot hozzáadunk, akkor március 3.-at kapunk, semmiképpen sem május elsejét!

Ha III.Béla királyunkat követő Imre király 8 évi uralkodását és 1200-as évi halálát veszem biztosnak, úgy III Bála halálát 1192. március 3-ra kell módosítanunk és ekkor tényleg keddi napot kapunk!

Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden - Imre király halála. 

Imre

 

Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

Ahogy már szó volt róla ha 1196-ban koronázták meg Imrét és 8 évig uralkodott, akkor 1204-ben kellett volna távoznia és nem 1200-ban, ahogy a Krónika évszáma hangsúlyozza. 1204. november 30 a juliánusz naptár szerint keddre esik!

(1201) augusztus huszonhatodikán, csütörtökön - (III) László koronázása

Ha Imre halála 1204, úgy László koronázásánál is ez a korrekt év: És tényleg, az 1204. augusztus 26.-a tényleg csütörtök!

Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;  -  IV. István halála 

II. Géza

Húsz évig uralkodott, meg három hónapig és tizenöt napig. Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán

III. István, II. László, IV. István

Helyébe fiát koronázták meg: tizenegy esztendeig, kilenc hónapig és három napig uralkodott. Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében,..

Ezután testvére, István bitorolta a koronát öt hónapig és öt napig ...Zimony várában halt meg, az Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;

III. (­?) Géza

István király fia, Géza, az Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap költözött az Úrhoz

A Képes Krónika szerint II. Géza 1161. május legvégén halt meg. Fia követte a trónon közel 12 esztendeig. Így neki 1173-ban kellett távoznia az élők sorából és nem 1172-ben! Ha III. Istáván ideje csúszik egy évet, akkor IV. Istvánnál csúszást kell feltételeznünk, aki ezek szerint 1173 helyett 1174-ben kellett hogy meghaljon! És 1174. április 11-e tényleg csütörtükre esik!

Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken-  IV.Béla halála

Már csak IV.Béla halálának pontos időpontját kell megtalálni. Ehhez érdemes újraolvasni II. András és IV. Béla dátumait:

Ezt III. Béla fia, (II.) András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..

András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban.

Utána fiát, Béla királyt október tizennegyedikén, vasárnap,...

Harmincöt évig uralkodott.. A király az Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken

II. Andrásnál gond volt mind a napokkal, mind az uralkodásának éveivel, hasonlóan az elődjénél (III). Lászlónál. Ha 1201-ben koronázták meg Andrást és 29 évig uralkodott, akkor 1230-ban kellett volna eltávoznia. Ezzel szemben a Képes Krónika a halálát 1235-ben határozza meg.

Ha közvetlenül András halála után koronázták meg Béla fiát, aki 35 évig uralkodott, akkor esetleg a halála 1270 helyett egy évvel korábban is bekövetkezhetett. És valóban, 1269. május 3-a a juliánusz naptár szerint PÉNTEK!

Ha 1204-ben hal meg III. László és ehhez hozzávesszük II. András 29 éves, valamint IV. Béla 35 éves uralkodását úgy az időben az 1269-es esztendőhöz érkezünk.

A Képes Krónika 10 hét napjaival is pontosan jelzett dátuma közül 6 pontos, 4 viszont rejtett adat volt. De miért volt erre szükség. miért fontosak ezek a "elrejtett" napok? Mi a közös az évszámokban?

1192. március 3,              1204. augusztus 26.          1204. november 30,       1174 . április 11,                                                       1269. május 3

1192.  III. keresztes háború vége

III. Béla esetleg kapcsolatba hozható Oroszlánszívű Richárddal, aki 1192-ben megostromolták ugyan Jeruzsálemet és elméletben be is vették, de már nem tudták birtokba venni. Végül békét kötött Szaladinnal... Eszerint Jeruzsálem Szaladin birtokában maradt, aki garantálta, hogy a keresztény zarándokok biztonságosan és szabadon látogathassák a szent várost és a Szent Sírt. A keresztények megtarthatták az általuk elfoglalt tengerparti városokat.

Oroszlánszívű Richárd október 9-én indult haza. Útközben hajótörést szenvedett, és a szárazföldön keresztül folytatta útját. Szerencsétlenségére Bécs közelében felismerték, és ellenségének VI. Henrik német-római császárnak a vazallusa, V. Lipót osztrák herceg fogságba vetette. Csak miután 1194tavaszán jelentős váltságdíjat fizettek érte, térhetett vissza Angliába.”

Hiszen III. Béla Bizáncban nőtt fel, Manuel császár örököse volt nagyon sokáig „elméletben”, bár nem tudta birtokba venni a bizánci császári koronát...

Keresztes hadjárat gyalázatos vége Richard fogságba vetése...

1204.  IV. keresztes háború vége

Imre király és (III) László halála. Imre király édesanyja Châtillon Annaantiochiai hercegnő, kinek szülőföldjét, a kereszténység egyik bölcsőjét, a zsinatok városát, a "dicső" keresztes hadak ekkor rombolták le.

„A velencei hajók a kereszteseket, előbb a magyar kézben levő Zára alá vitték, melyet mintegy fizetségül elfoglaltak.,..  A keresztesek emiattKonstantinápolyt megrohanták, uralmuk alá hajtották és kifosztották... megalapították az úgynevezett Latin Császárságot, és a Keletrómai Császárság tartományait maguk között felosztották.,,”

1269. VIII. (utolsó) keresztes háború eleje

IV. Béla halála –

IX. Lajos 1269-ben indította meg a VIII. keresztes hadjáratot atuniszi emír ellen, aki, habár jóindulattal viseltetett a keresztények iránt,”

Ahogy a pápa is a Német Római császárral szövetkezve hívta a tatárokat Magyarország, a kereszténység védőbástyája ellen.

A következő évszámnál esetleg tudatos számcserét hajtott végre a krónika író, ahogy Attila halálának (454/445-ös évszám-jegy cseréjénél) korábban?

1174 . vagy inkább 1147 ?  

1174  II. keresztes háború eleje

„Magyarországon történő átvonulása a keresztes hadaknak nem volt egyszerű, mivel II. Géza és a sereget vezető két uralkodó között ellentétek alakultak ki."

Négy keresztes háború, ebből három mikor közvetlenül Magyarországnak is gondjai voltak a kersztény had csűrhével és azok irányítóival... Lásd bővebben:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk

Ami eddig is kimondható talán, hogy a magyar királyok uralkodási és halálozási évszámába tudatosan el voltak rejtve a keresztes háborúk (magyar szempontból is) szennyes évszámai?

De miért?

- 4. rész -

A frank Karlmannok egy részéről már elszórva szó volt az eddigi Kitalált Képes Kor-nika fejezetekben. Célszerű egybeszedni a fantom Karlmannokat:

Legyen kiinduló oldal a wiki egyértelműsítő lapja: http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)

Karlmann austrasiai majordomus (710 körül – 754)

I. Karlmann frank király (751–771)

Karlmann keleti frank király (830–880)

Pipin itáliai király (773–810), eredeti neve Karlmann volt.”

Négy Karlmann, de valóban négy különböző? Érdemes az uralkodásukkal kapcsolatos évszámokat (Tóth Gyula megfigyelése alapján) 323 és 297 évvel módosítani. Majd a kapott évszámokat a Képes Krónika adataival összevetni...

A frank KARLMANNOK - Szent László és II. András 

Az első:

Karlmann austrasiai majordomus

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_austrasiai_majordomus

"Karlmann (706 és 716 között – 754. augusztus 17.) Martell Károly frank herceg, majordomus és első felesége, Chrotrud legidősebb fia. Károly 741-ben bekövetkezett halálát követően Karlmann és öccse, Kis Pipin örökölték apjuk címeit és pozícióját: Karlmann Austrasia (nagyjából a mai Németország) királyságának, míg Pipin Neustria, azaz nagyjából a mai Franciaország területének megfelelő királyság majordomusa lett. Karlmann egyike volt a Karolingokdinasztiájának és nagy szerepet játszott abban, hogy családja megszilárdította hatalmát és végleg kiszorította a királyi címet névleg birtokló Merovingokat. Mélyen vallásos ember volt, aki 747-ben lemondott címeiről és visszavonult a Monte Cassino bencés kolostorába."

Az évszámok magukért beszélnek: 754-ben meghalt. 754+323=1077, azaz Szent László koronázásnak ideje.

Karlmann 747-ben lemond a címéről és visszavonul szerzetesnek. Tetszetős az indok, de ez a dátum mivel hozható párhuzamba a magyar történelemben:

747+297év=1044, ami esetleg Aba Sámuel halálának évének is megfelel.

A második:

Erről a Karlmannról már Könyves Kálmánnal kapcsolatban szó volt, mint Nagy Károly testvére- kivel trónviszálya volt.

Október 9-én, azonnal apjuk temetése után, mindketten visszavonultak Saint Denis-ből, hogy kinyilvánítsák trónra lépésüket. Károly Noyon-ba, Karlmann pedig Soissons-ba... A fivérek uralmának első jelentős eseménye az aquitánok és a baszkok felkelése volt, 769-ben” Wiki

Érdekes módon ha ennek a Karlmannak halálozási dátumát 323 évvel módosítjuk, úgy majdnem megkapjuk Szent László halálának évét (1094-1095) és Könyves Kálmán uralkodásának kezdetét!

"I.Karlmann (751június 28. – 771december 4.) a frankok királya volt 768-tól 771-ben bekövetkezett haláláig. Kis Pipin, az első Karoling király és felesége,Laoni Bertrada kisebbik fia, Nagy Károly öccse volt."

771+323=1094, ami szinte egyezik Szent László halálának 1095-ös esztendejével. De van még egy másik egyezőség:

„Három éves korában, 754július 28-án apjával és bátyjával együtt a frankok királyává és Rómapatriciusává kente fel”        

754+323=1077, ami viszont Szent László uralkodásának kezdete....

"A történészek megegyeznek abban, hogy Karlmann és Nagy Károly nem szerették egymást, de ennek okait nem sikerült feltárni. Elképzelhető, hogy mindkét testvér apjuk jogos örökösének tartotta magát - Károly, mint az idősebb gyermek, Karlmann, mint Pipin legitim gyermeke (ennek oka, hogy egyes vélemények szerint Károly házasságon kívül született). Mindenesetre amikor Pipin felosztotta birodalmát fiai között, ez már csak tovább fokozta a korábban is meglévő ellentéteket és mindketten úgy érezték, hogy apjuk megfosztotta őket jogos örökségüktől."

Itt már teljesen fölösleges Aladár és Csaba történetére utalni, ahol a kapocs a fiktív Nagy Károly, Aladár elsőszámú duplázódása. De miért nem merik bevallani, hogy polgárháborúk feszíti szét a birodalmakat nem pedig a birodalom összekovácsolónak nagyvonalú felosztása – ez logikátlan.

De ahogy Aladár is több alakban megjelenik a kitalált középkori történelem lapjain, úgy ez a Karlmann is:

A harmadik: III. Karl

Karlmann, immár a keleti frank király

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_keleti_frank_kir%C3%A1ly

"Karlmann, más névformában Carloman olaszosan Carlomanno (latinul Karlomannus), (828/829 880szeptember 22.) keleti frank király Bajor részkirályságban 876-tól, itáliai király 877-től haláláig."

Nála is van trónutódlási harc a testvérekkel, birodalom felosztás (és véletlenül sem haláleset miatt)...

És az évszámok megint magukért beszélnek:

880 szeptember vége az újabb Karlmann halálának éve. 323 év hozzáadásával 1203 végéhez jutunk. És ez megegyezik a talán sosem létezett III. László magyar királyunk egyik fajta halálozási évszámával. (lásd http://www.naput.hupont.hu/45/kitalalt-kepes-kornika-ii )

Carloman II of franceA negyedik:

„II. Karlmann (866/868-884.december 6)  II. (Hebegő) Lajos fia, a Nyugati Frank Királyság (a későbbi Franciaország) királya volt a Karoling-házból879 szeptemberétől 882augusztus 5-ig bátyjával, III. Lajossal osztozott az országon, akkortól kezdve pedig egymaga viselte a koronát.

          882+323=1205   II. András koronázása

Véletlenül ő is teljeskörű uralkodóvá pont 323 évvel, II. András megkoronázás előtt vált! András uralkodását is „beárnyékolja” az elődjének III. László gyermek érdekes halálesete. Annak a III. Lászlónak akit sokszor úgy tekintenek, mintha nem is létezett volna...

De ha az állítólagos testvérének 882. évi balesetét 297 évvel elmozdítjuk az időszalagon, akkor az 1079-es évhez jutunk, ami Szent László uralkodásának kezdetére esik.

Szinte midkét módosítással Szent László és II. András koronázásához jutunk.

Ez mind véletlen egybeesés? Négy Karlmann és mind a négy kapcsolatban van Szent László és II. András uralkodási évszámaival. Ez nem véletlen egybeesés!

Már csak az a kérdés, hogy a Karlmannokat igazították Szent László és II. András  uralkodási dátumához - vagy a legnagyobb magyar királyaink időpontját a már korábban megalkotott fantom frank uralkodókhoz?

- 5. rész -

 44 és 104 év ismétlődés a Képes Krónika lapjain

I. TATÁROK
 
kitkepeskrnka6Egy észrevételben sokszor sokkal több rejlik mint azt elsőre gondolnánk. Tóth Gyula a könyvében hívja fel az olvasói figyelmét Attila halála és a magyar honfoglalás közti 104 évre, mely a 323 év időszámítási különbségre:

“445 - Ekkor halt meg Attila a Képes Krónika szerint.
104 - Ennyi év telt el Attila halála és a magyar honfoglalás között a Képes Krónika szerint.
323 - Ennyi év a különbség a Nagy Sándor halála utáni időszámítás és a keresztény időszámítás között.
872 (445 + 104 + 323) - Kézai szerint ekkor volt a magyar honfoglalás!!!”

Hasonlóan Könyves Kálmán és fiánál, II. Istvánnál tapasztalható időrendi furcsaságok, valamint a frank fantom korszak párhuzamosságával kapcsolatban Tóth Gyula hívta fel a figyelmem a Képes Krónika időrendjében megjelenő kétszeri tatárjárásra. A köztük lévő 44 év (akár a 323 év) szintén kapcsolatba hozható az eltérő naptárrendszerek (Julius Ceasar féle és a keresztény időszámítás) különbségével. Ez az apró észrevétel nem várt további érdekességeket hozott a felszínre:

A „tatár” kifejezés négy különböző alkalommal fordul elő a Képes Krónikában. Először, mint Tatárország, azaz Szittyaország keleti határa, majd sokkal később II. István történetében:

„Abban az időben István király a kelleténél jobban szerette a kunokat; a király mellett tartózkodott Tatár nevű fejedelmük, aki a császár öldöklése elől kevesedmagával menekült a királyhoz. A király azután vérhasba esett. A kunok pedig, akik a király kedvezése folytán hozzászoktak a gonoszságokhoz, ekkor is javában dühöngtek a magyarok ellen. Amikor a magyar parasztok megtudták, hogy a király halálán van, megölték a kunokat, akik javaikat ragadozták. Tatár kun fejedelem elpanaszolta a királynak, hogy megölték embereit. A király pedig úgy érezte, hogy némiképpen jobban van; amikor látta, hogy Tatár könnyezik, a többi kun pedig jajgatva veszi körül - minthogy nagyon szerette őket -, felmordult és így szólt: „Ha meggyógyulok, tízet ölök meg mindegyikért, akit közületek megöltek. Most ne búsuljatok életem miatt, mert jobban vagyok.” E szavakkal kinyújtotta kezét a kunok felé, ezek nyakra-főre rohantak, hogy kezet csókoljanak neki, és oly nagyon megszorongatták, hogy ellankasz­tották a királyt, így visszaesett bajába és meghalt.”

Ahogy korábban is említettem II. Istvánnál és apjánál, Könyves Kálmánnál elég komoly gondok jelentkeztek az időmenetben a Képes Krónika adatai alapján:

Szent László

„uralkodásának tizen­kilencedik esztendejében, és Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap”

Könyves Kálmán

„Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott; eltávozott e világból az Úr 1114-ik évében, február 3-án,”

II. István

„Kálmán fiát, Istvánt koronázták királlyá. Serdületlen volt még, de elméjét már kézben tartotta...Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében”

És ennek az időzavarnak itt is szerepe van. Ha Szent László 1095-ös halálának évéhez hozzáadjuk Könyves Kálmány 25 évi és II. István 17 évi uralkodását, úgy II. Istvánnak 1137-ben kellett meghalnia. Majd 104 évvel később jön az általános iskolai tanulmányokból is ismert tatárjárás, melyet a Képes Krónika így említ:

 „Az Úr 1241-ik esztendejében Béla uralkodása alatt a mongolok, vagyis

A TATÁROK ELSŐ JÖVETELE

a tatárok ötszázezer fegyveressel betörtek Magyarországba. Béla király a Sajó folyónál hadakozott ellenük, de legyőzték. Ebben a csatában szinte Magyarország egész vitézi népe odaveszett. Maga Béla király a tengerig menekült, s a tatárok kegyetlenül egész odáig üldözték. A tatárok három esztendeig maradtak Magyarországon, és miután a magyarok abban az időben nem vethettek, ezért amazok kivonulása után sokkal többen haltak éhen, mint ahogyan fogságba estek, vagy kard élétől haltak.”

Az 1241-es és a 1137-es esztendő között 104 év különbség van (1241-1137=104 év), mely vélhetően megegyezik azzal a 104 évvel, melyhez a Képes Krónika is oly makacsul ragaszkodik Attila halála és a magyarok második bejövetele között eltelt idő révén:

„Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból”

De a Képes Krónika megemlít egy másik tatár bejövetelt is 44 évvel későbbről:

„Amikor azután a harc a felek közt nagyon heves lett, Isten kegyelméből hirtelenül és váratlanul záporeső szakadt a pogányokra. Ezek íjukban és nyilaikban bizakod­tak, de a sűrű eső miatt - a próféta szavai szerint - olyanok lettek, mint a föld ganéja. Isten segítségével László király így nyert diadalmat. Végezetül a megmenekült kunok közül kevesen a tatárokhoz futottak, és azoknak ösztökélésére a tatárok az Úr 1285-ik évében másodszor is

MÁSODSZOR IS BEJÖNNEK A TATÁROK

bejöttek Magyarországba, és egészen Pestig mindent kegyetlenül fölégettek. László király felesége apuliai Károly király leánya volt. Ő azonban megvetette a házastársi nyoszolyát, és kun leányokkal hált: Édua, Köpcsecs és Mandula volt a nevük; de volt sok más ágyasa is. Szerelmüktől szíve méltán megromlott, bárói és országának nemesei meggyűlölték.”

Háromszori tatár invázió ráadásul 104 és 44 éves ciklikussággal – ez nem lehet véletlen!

Hogy mennyire nem az, ezt jelzi az is, hogy II. Istvánnál található pár olyan mondat, mely inkább illik Kun Lászlóra, mint II. Istvánra. Mintha ezekkel a mondatokkal is a három tatárjárás közötti azonosságot kívánta volna hangsúlyozni a krónika írója:

Abban az időben István király a kelleténél jobban szerette a kunokat... a többi kun pedig jajgatva veszi körül - minthogy nagyon szerette őket

...kinyújtotta kezét a kunok felé, ezek nyakra-főre rohantak, hogy kezet csókoljanak neki, és oly nagyon megszorongatták, hogy ellankasz­tották a királyt, így visszaesett bajába és meghalt.”

Azaz a Képes Krónika szerint II. Istvánt azok a kunok ölték meg... akik később Kun Lászlót is?

(A teljesség érdekében kívánatos megemlíteni, hogy a tatárokkal kapcsolatban van egy utalás a Képes Krónikában az 1312-es év eseményeinél. Nagy eséllyel ennek semmi szerepe, akár a Tatárország kifejezésnek a Szittyaország leírásánál.)

II. BOLGÁROK

II. BOLGÁROK
A tatárjárások kapcsán említett 44 és 104 éves ismétlődés felbukkan a bolgárokkal kapcsolatos híradásokban is a Képes Krónika lapjain (évszám betoldások tőlem):

A TAKSONY FEJEDELEM IDEJEBELI ESEMÉNYEK TÖRTÉNETE

Miután - mint fentebb elmondottuk - a magyarok megölték Szvatoplukot, letelepedtek Pannóniában (677), hat esztendeig fegyvereik és lovaik jobbításáról gondoskodtak. A hetedik esztendőben (684) azután kegyetlenül megrabolták Morva- és Csehországot, hol abban az időben Vratiszláv herceg uralkodott. Győzelmesen tértek meg onnan, ama herceggel fegyver­nyugvást kötöttek, egy esztendeig pihentek. Ezek után ellenség módjára Karintiába törtek; Laibach vára táján a meráni herceg, Gottfried nevezetű, meg Eberhard karintiai herceg, valamint Gergely aquilejai pátriárka siettek elébük; kegyetlenül harcoltak, és ámbár sok magyar esett el, a magyarok mégis megölték mindkét herceget, a pátriárka pedig futva menekült. Azután Karintiát, Krajnát, Stíriát végigzsákmányolva, nagy prédával tértek haza. (684-685?) Meghallotta Konrád császár, hogy a magyarok betörtek birodalma területére és megölték ama hercegeket, elhatározta, hogy Magyarországra megy; kijött Itáliából, eljutott a sváb Augsburg városába, hogy onnan Pannóniába szálljon le, és megtámadja a magyarokat; eközben azonban a rómaiak közt belső háborúság támadt, ezért vissza kellett fordulnia. Ezalatt a magyarok nem mozdultak, és három évig sehová sem törtek.

677 magyarok Pannóniai letelepedése. 684-es Morva- és csehországi támadás, majd Karintia megtámadása (684-685?).

A MAGYAROK PUSZTÍTJÁK BULGÁRIÁT

A negyedik esztendőben azután a magyarok betörtek Bulgáriába (688-689?), számtalan sok kincset és fegyvert hoztak onnan, elfoglalták váraikat, elpusztították városaikat. Ezeket Isten akaratából most is bírják, és hatalmuk alatt tartják.

Miután ezeket az országokat legyőzték, Friulin át a lombard őrgrófságba törtek, ahol tűzzel-vassal emésztették el Padova városát. Onnan Lombardiát bejárták, megölték Vercelli város püspökét, Lindwardot, Károly császár nagy hűségű tanácsosát, egyházából nagy-sok kincset raboltak, majdnem egész Lombardiát kifosztották, és nagy zsákmánnyal, győzedelmesen tértek meg Pannóniába. Ezután tíz esztendeig nyugodtak; a tizenegyedikben feldúlták Szász­országot (700), Thüringiát, a sváb földet, a keleti frankokat, vagyis a burgundokat; midőn meg­rakodva visszatérőben voltak, a bajor határnál, Abach vára közelében, a Dunánál hirtelenül német sereg támadt rájuk. A magyarok csúnyán megszalasztották őket, közülük sok ezret leöltek. Ebben a csatában háromezer magyar veszett el; akik túlélték, hazatértek; tizenhat esztendeig nem mozdultak ki Magyarországból. (716)

Mikor is zajlott a bulgáriai hadjárat?

„A negyedik esztendőben azután a magyarok betörtek Bulgáriába"

A Krónika nem jelzi, hogy melyik évtől a negyedik esztendőről van szó! Ha a Pannóniába érkezéstől számított negyedik évet fogadjuk el (hiszen érthetjük így is), úgy 680-as esztendő a Bulgária hadjárat ideje. És ha ezt az esztendőt 323 évvel módosítjuk, akkor ezt találjuk a Képes Krónikában:

„Az Úr 1002-ik esztendejében tehát Szent István király elfogta Gyulát, feleségével és két fiával együtt, és átküldte őket Magyarországba... Ezután seregét a bulgárok és szlávok vezére, Keán ellen indította."

Esetleg a két hadjárat nem ugyanakkor zajlott le, csak az időszalagon 323 évvel szét lett választva?

De a Képes Krónika megemlít még egy Bulgáriai bemenetelt, a sokat idézet II. István kapcsán (Könyves Kálmán 1120-as halálozási évszámához viszonyítva):

„Ezután harmadik esztendőre sereget küldött, és a lengyel határszéleket dúlta. Majd hadat küldött, de csak udvari csapatait, és Bulgária és Szerbia részeit pusztította. Ezenközben a konstantinápolyi császárné, László király Piroska nevű lánya, hírül adta István királynak, hogy férje, Mauritius császár, szidalmazta István királyt, mondván: a magyar király az ő alattvalója, és amikor ő ellene mondott, a császár megverte. Meghallotta ezt a király, és igen nagy gyalázatnak vette. Összegyűjtötte seregét, és lelkének indulatában Görögország részeit dúlta. Tűzzel-vassal pusztította Görögország némely városait, és ama tartomány minden városa félelembe esett, és minden király félt István királytól, mint a mennykőcsapástól. A síró gyermekeket István király nevével fenyegették, hogy elhallgassanak."

Ha az első, a 680-as Bulgária hadjáratot külön-külön 323 és 297 évvel, majd ezt követően a tatárjárásnál tapasztalt 44 és 104 évvel módosítjuk az éveket, úgy egy érdekes összefüggésre bukkanhatunk:

Elsö Bulgáriai hadjárat

Salamon idejében kétszer említi a Képes Krónika a bolgárokat: Előszőr a kerlési csatát követően, ahol Szent László megszabadítja a leányt a kun karjai közül:

„A magyarok azonban nagyon sok hajóval keltek át a folyón, és így legyőzték a tűzokádó görögöket. A görögök és a bulgárok megfutottak, a magyarok átkeltek, és elfoglalták a bulgárok határait"

Majd Salamon „jóra fordulása" előtti utolsó ütközeténél:

„De Salamon király, miután kiszabadult a börtönből, Szent István király és Szent Imre hitvalló testének fölemelésekor, néhány napig a király mellett volt, majd futva ment Kutesk kun vezérhez, megesküdött neki, hogy tulajdonjoggal neki adja Erdély tartományát, és feleségül veszi leányát, ha megsegíti őt László ellen. Kutesk vezért elcsábította a hiú reménység, nagy sokaságú kunnal berontott Magyarországba, eljutott egészen Ung és Borsova vármegyékig. Ennek hallatára László király rájuk rontott, és szétszóródtak színe előtt; kard élével veszett sok ezer kun: Salamon király és Kutesk futva menekültek, mint tépett tollú vadkacsák a keselyűk csőrétől... Salamon király pedig a rabló kunokkal betört Bulgáriába és Görögország határára; ott a görög császár serege nyomorúságosan megverte őket, közülük csak kevesen menekültek..."

Bár konkrét évszámot egyik esetben sem ír a Képes Krónika, mégsem zárható ki a tudatos időcsúsztatás a bolgár hadjáratok esetében sem.

Maradt még egy bolgár hadjárat, amiről nem esett szó:
„A MAGYAROK LEGYŐZIK A GÖRÖGÖKET Kiszállván a huszonegyedik esztendőben, bementek Bulgáriába"

Véleményem szerint itt is tapasztalható 44 év különbség, bár ennek bizonyítása nem egyértelmű.
A TAKSONY FEJEDELEM IDEJEBELI ESEMÉNYEK TÖRTÉNETE, A MAGYAROK PUSZTÍTJÁK BULGÁRIÁT, LÉL ÉS BULCSÚ KAPITÁNYOK HALÁLÁRÓL valamint a A MAGYAROK LEGYŐZIK A GÖRÖGÖKET fejezetek egymást követik.

A szászország feldulása (700) és az augsburgi események összetartoznak, ugyanazon eseményeket ír le a krónika kétszer. És Konrád ott van mindkétszer, bár csak a második változatban győzi le a magyarokat...

„Midőn I. Konrád uralkodott Németországban, a tizennyolcadik esztendőben kiszálltak a magyarok, elpusztították Németország egyes részeit, és Augsburg városához értek."

Amennyiben ezt a feltevést elfogadjuk, úgy 23 év (700-677) +21 év („Kiszállván a huszonegyedik esztendőben, bementek Bulgáriába") együtt megint kiadja a keresett 44 évet.

A 104 éves időtávolság további két szemetszúró megnyilvánulása:

- a 896-os, a ma érvényben lévő hivatal Honfoglalás dátuma és 1000, azaz a hivatalos Magyar Királyság kezdete között eltelt időszak. (896+104=1000)

- Attila 401. évi királlyá választása (Képes krónika szerint) valamint a 297 év, a nyugati krónikás rendszerben oly sokszor használt „fantom időszak" mérőszáma közti különbség. (297+104=401).

Talán véletlenek ezek a számszerűségek. Azonban mégis elgondolkoztató, hogy mindkétszer az „első" királyunk megkoronázához kapcsolódik a 104 év...

SZENT ISTVÁN= a frank PIPIN ?

SZENT ISTVÁN= a frank PIPIN ?

Az eddigiekben többször szóba került Szent István személye is. Érdemes az ő évszámait is jobban megvizsgálni. Korábban is megtehettem volna a „fantom” frank uralkodók vizsgálódása során, de mégsem tettem. Az előző körben tudatosan csak azokat a királyainkat vizsgáltam, kiknek a Képes Krónika adatai alapján gond van az időmenetével. Szent István nem tartozott e körbe.

Szent István halálára és megkoronázására vonatkozó adatokat az őt követő uralkodókra vonatkozó adatokból kell kihámozni:

“Aba királyságának harmadik évében az Úr 1042-ik évét írták”, ez alapján Aba uralkodásának kezdete 1039-40.

“Péter uralkodásának harmadik esztendejében Aba nevezetű ispánt, szent István király húgának férjét, tették királyukká”Így Péter uralkodása vélhetően 2-3 évvel korábban kezdődött, ezért Szent István halálát kb 1036-38-ra kell datálnunk.

Ez az adat meg is egyezik I. Andrásnál található idézettel: „Szent István király halála óta tehát tizenegy esztendő és négy hónap telt el András király uralkodásának első évéig.” 1037+11=1048, ami tényleg elfogadható, ha András 1047-ben lett megkoronázva.

Ezek után érdemes megnézni, hogy mi is történt Szent István halálának évében, ha az évszámokat 323 és 297 évvel módosítjuk? 

1037-323=714, azaz Pipin halála, (a karoling dinasztia alapítója, Martell Károly apja)!

1038-297=741, ami viszont Martell Károly halála!   

Szent István halála megegyezik a frank Martell Károly és Pipin korrigált halálozási évszámaival.

Ugyanezt az idő korrekciót végrehajtva Szent István 969-es születési dátumán:

969-323=646, ami egy év különbséggel megin Martell Károly apjának, Pipin születési éve!

Pipin születési és halálozási éve megegyezik Szent István 323 évvel módosított évszámaival. http://hu.wikipedia.org/wiki/Herstali_Pipin 

Pipin halála és Szent István halála párhuzamba állítható. De mi is történt a frankoknál Pipin halála után?

Martell Károly (690 – 741. október, Elsősorban a mórok elleni küzdelem során tanúsított bátorságáért kiérdemelte a Martel („kalapács”) becenevet. 717-ben örökölte Pipin címeit, miután legyőzte féltestvéreit.”

717+323=1040, ami 2-3 évvel Szent István halála után, Orseoló és Aba trónváltogatós időszaka. És mit ír Orseoló Péterről és Aba Sámuelről a Képes Krónika:

választottak hát maguk közül egy ispánt, Aba nevezetűt, Szent István király nővérének férjét, őt tették királlyá”

„Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”

Itt nem a féltestvért, hanem a rokont kell legyőzni (esetleg még vérszerinti rokont is?) ...

Folytatás →


Forrás: http://www.naput.hupont.hu/


A Kitalált Képes Kor-nika III. részében az árpádházi uralkodóink koronázási és halálozási napjait ellenőriztük le a juliánus naptár szerinti hét napjaival összhangban. A megvizsgált 5 "hibás" dátum (Képes Krónika által is megadott) helyes időpontra korrigálásával a keresztes háborúk egy-egy szégyenteljes évszámára akadhattunk.

Felícián a királra törAz V. részben már a „tatárjárások” és a bolgár hadjáratok 44 és 104 éves ciklikussága volt a központi gondolat.

Adott tehát két teljesen eltérő megközelítése a Képes Krónika „logikai hibáinak” azoknak, melyekről az eddigi vizsgálódásainknál már joggal feltételeztem, hogy nem tévedés, hanem tudatos szerkesztés eredményei. E két megközelítés most egy „történetben”, egy újabb„hiba-szerkesztésben” összekapcsolódik:

„az Úr 1330-ik évében, április tizenhetedikén, húsvét után való szerdán Felícián észrevétlenül a király asztalához lépett: kirántotta éles kardját, és a veszett kutya dühével hirtelen a királyra rontott...”

Juliánusz naptár szerint 1330. április 17-én nem szerdára, hanem keddre esett! Erre a napra a krónika írójának pontosan kellett emlékeznie, ahogy Nagy Lajos királyunknak is, hiszen az ő idejükben, alig pár évtizeddel korábban történt meg ez a tragédia és aminek személyesen is szenvedő alanya volt a királyunk. Mégis, miért nem egyezik a hét napjának megnevezése a tényleges nappal? Mire akarja felhívni ezzel a krónika írója a figyelmünket? Továbbá joggal felvetődhet egy kérdést: Valójában megtörtént ez az esemény? 

Ha 1330-as esztendőre nem egyezik a hét napja megnevezés, akkor érdemes megnézni a szokásos ciklikusan ismétlődő időszakokra is. A 323, 297 és 104 év módosítást követően továbbra sem hozható összhangba az április 17-e a szerdai nappal. Viszont 44 évvel visszadátumozva 1286. április 17.-e tényleg szerdai nap volt. Mi is történt ekkor a hivatalos történelem tudomány szerint:

http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._L%C3%A1szl%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly

1285 elején ismét tatár hadak támadtak az országra. A Telebuga és Nögej kán vezette tatár hadak Pestig hatoltak, és az ország keleti részében végeztek nagy pusztítást. Felmerült – és még ma is van olyan nézet –, hogy a tatárokat László hívta volna be. Erre nincsen semmilyen bizonyíték, arra azonban van, hogy 1287 végén a királyhoz hű Baksa György a lengyel–magyar határvidéken újabb tatár beütést hiúsított meg.

Hasonló olvasható azonban az 1330-as év eseményeinél is, ott is újra betörnek a tatárok a Magyar Királyság területére (http://hu.wikipedia.org/wiki/1330):

Károly Róbert hadat indít I. Basarab havasalföldi fejedelem ellen, mivel az nem adja vissza az elfoglalt Szörényvárat. A királyi sereg a vár visszafoglalása után benyomul Havasalföldre. Tatárok törnek be az országba, de a magyar sereg kiűzi őket.”

Rákattintva I. Basarab havasalföldi fejedelem kifejezésre érdekes eredményt hoz ki a wiki:

Egy 1332-es,Károly Róbert által kibocsátott okirat szerint Thocomerius fia.”, ahol Thocomerius  nem más, mintTihomir Mongke Temur, az Arany Hordakánjának fia, Batu kán dédunokája volt, tatár származásúnak vélik, míg több történész kunnak tartja, akárcsak fiát Basarabot, de mongol csoportok keveredtek kunokkal már a13. század óta, így alakultak ki a krími tatárokis. Ha viszont Tihomir tényleg Temur fia, akkor ő és Basarab vajda Dzsingisz kán leszármazottjai.

Érdekes módon a tatár és a kun megkülönböztetés kezd egybemosódni! Ennek ismeretében egy kicsit érthetőbbé válik a korábbi wiki idézet ezen sora: „Felmerült – és még ma is van olyan nézet –, hogy a tatárokat (Kun) László hívta volna be. Erre nincsen semmilyen bizonyíték, arra azonban van, hogy 1287 végén a királyhoz hű Baksa György a lengyel–magyar határvidéken újabb tatár beütést hiúsított meg”

De érdemesebb visszakanyarodni az évszámokhoz:

1241/42-es, az iskolai tanulmányainkból is a jól ismert tatárjárás időszaka IV. Béla királysága idején.

1285/86-os esztendő, melyet a Képes Krónika MÁSODSZOR IS BEJÖNNEK A TATÁROK”  kifejezéssel társít.

1330 Újabb tatárjárás és Felicián királygyilkossági kísérlete.

Az évszámok közötti eltelt idők figyelemre méltóak: Az 1241+44 év = 1285-ös évek kapcsolatáról már szó volt az V. részben.  De hasonlóan az 1330-as és az 1286-os esztendők között is 44 év telt el, és mindegyikhez tatárbetörést társít a hivatalos történettudomány vagy éppen a Krónikás hagyomány. És itt érdemes újra átgondolni Képes Krónika „hibáját”. Miért a 44 évvel korábbi,1286-os év április 17-e felel meg annak a szerdai napnak amit a Képes Krónika az 1330-as évekhez kapcsol?

A számok, évszámok érdekes játékra adnak lehetőséget. A Képes Krónika adatain áthullámzó (eddig is már feltárt) párhuzamosságok adják magukat erre a logikai kalandozásra. De ennek folytatása előtt érdemes egy kitérőt tenni, a Képes Krónika egyik legismertebb logikai ellentmondásának ismertetésére, Attila halálának háromféle dátumozására. Három eltérő dátum az magyarság legfontosabb kultikus személyének életrejzában, ugyanazon Képes Krónikában! Ez nem véletlen, ez tudatos figyelem felkeltés szinte provokatív módon:

Első változat: 445. esztendő

„A hunok pedig elérték a Tisza folyót, és a Tiszától ötödévre elindultak; a cezumóri (400­ ?) csatától Attila királyságáig egy év telt el. Attila negyvennégy évig királykodott, öt esztendeig vezérkedett, százhuszonnégy évig élt. Meghalt azután a magyarok pannóniai bejövetelének hetvenkettedik, az Úr megtestesülésének négyszáznegyvenötödik (445) esztendejében, II. Marcianus császár és I. Gelasius pápa idejében. Azon az éjszakán, melyen Attila Sicambriában meghalt, Marcianus császár - aki ekkor Konstantinápolyban volt - álmában eltörve látta Attila íját, ebből megértette, hogy meghalt. Vége a magyarok első krónikájának.”

Második változat: 573. esztendő

Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik (677) évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után (573), III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból”

Harmadik változat: 577. esztendő

„Az Úr megtestesülése utáni hatszázhetvenhetedik évben (677), száz évvel Attila király halála után (577), a nép nyelvén magyarok vagy hunok, latinul pedig ungarusok, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében ismét benyomultak Pannóniába.”

A második és harmadik változat kihangsúlyozza, hogy a magyarok 677-es, második bejövetele és Attila halála között 100, vagy éppen 104 év telt el. És ezek az időtávolságok többször is megjelennek a Képes Krónika ciklikus történeteiben, így a tatárjárások említésénél is. (Lásd II. István halála és az 1241-es tatárjárás közötti 104 év). Ennek tudatos szerkesztését alátámasztja, hogy a Képes Krónika II. István (Könyves Kálmán fia) uralkodásánál több olyan mondatot említ, mely sokkal inkább Kun Lászlóra lenne inkább érvényes. Mintha a Krónika író tudatosan próbálná egybemosni a két uralkodó alakját:

Abban az időben István király a kelleténél jobban szerette a kunokat... a többi kun pedig jajgatva veszi körül - minthogy nagyon szerette őket 

...kinyújtotta kezét a kunok felé, ezek nyakra-főre rohantak, hogy kezet csókoljanak neki, és oly nagyon megszorongatták, hogy ellankasz­tották a királyt, így visszaesett bajába és meghalt.”

Kun László halála

Azaz a Képes Krónika szerint II. Istvánt a kunok ölték meg 1137-ben ... ahogy Kun Lászlót is majdan másfél évszázaddal később.

Tehát adottak az alábbi évszámok: 1137, 1241/42, 1285/86, 1330. Mindegyik évszám valamilyen módon kapcsolódik a “tatárjáráshoz”, valamint a Képes Krónika rejtett logikája alapján egymáshoz is. Ezen időszakok közötti 104 és 44 éves időugrások figyelhetők meg, melyről bőven volt szó korábban. De hasonlóan ez a 104 és 100 éves időtartam látványosan megjelenik Attila halála és a magyarok második bejövetele között is. Továbbá a Képes Krónika az uralkodóinkra vonatkozó legfontosabb eseményei és adatai több esetben is 297, 323 éves csúsztatással megfeleltethetők a “fényes”, de fantom frank uralkodók élettörténetével.

E kitérő után érdemes “játszani” az évszámokkal: Az 1137-es és 1330-as év között eltelt 193 évhez ha még hozzáadunk 104 évet, úgy a nyugati krónikák időrendjében ismert 297 év időcsúszáshoz jutunk! Joggal lehet felvetni, hogy ennek semmi értelme. Továbbá jogos lehet az a felvetés is, hogy miért is kéne még 104 évet kozzáadni ehhez az időhöz? Ennek megértéséhez egy fontos szempontról nem szabad elfeledkezni: a szkíta, hun, magyar, kun, avar, székely, besenyő lényegében ugyanaz!… Tágabb értelembe ugyanazt a kultúrális gyökeret, sőt ugyanazt az eredetet jelenti! A Képes Krónika ebbe a sorba illeszti be a tatár népek azon csoportját is (a kunokat) akiket a mongolok maguk előtt hajtottak ide be a Kárpát medencébe. Ezért nem véletlen a Képes Krónika részéről a kunoknak és a tatároknak mind az 1137-es és az 1330-es év eseményeinek a tudatos egybemosása.

De tényleg megtörtént a Felicián féle királygyilkossági kísérlet? Érdemes a wiki, idevágó oldalával kezdeni: (http://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1h_Felici%C3%A1n)

Csák Mátét szolgálja, majd Károly Róbert híve lesz, szabad, (fegyveres) bejárattal a király intim szférájában is!

„Midőn azután az Úr 1330-ik évében, április tizenhetedikén, húsvét után való szerdán a király a királynéval és a mondott két fiával a visegrádi vár alatt, házában ebédelt, Felícián észrevétlenül a király asztalához lépett: kirántotta éles kardját, és a veszett kutya dühével hirtelen a királyra rontott; irgal­matlanul meg akarta ölni a királyt, a királynét és fiaikat. A kegyelmes Isten könyörületessége azonban nem engedte, hogy végbevihesse szándékát. A király jobb kezét könnyen meg­sebe­sítette ugyan - jaj, a királyné jobb kezének négy ujját egyszeribe lecsapta: ujjait, melyekkel a szegényeknek, sínylődőknek és nyomorultaknak osztotta az alamizsnát; melyekkel számtalan templomnak varrt mindenféle köntöst, és fáradhatatlanul küldte az oltárokra és az egy­háziaknak a drága bársony díszruhákat és kelyheket! Midőn azután az ott álló királyfiakat is meg akarta ölni, rávetették magukat a gyermekek nevelői, Kenezics Gyula fia [Miklós] és János nádor fia Miklós; fejükön halálos sebet kaptak, míg a gyermekek elmenekültek. Ekkor egy jó hajlandóságú ifjú, a Patak vármegyei Sándor fia János, a királyné alétekfogója úgy rohant Felíciánra, mint valami vérengző fenevadra: csákányával keményen nyaka és lapockája közé csapott, átvágta és leterítette; most az ajtókon mindenünnen benyomuló királyi bajvívó vitézek rémes kardjaikkal ízenként vagdalták össze a nyomorultat, és összekaszabolták, mint egy szörnyeteget. Fejét Budára küldték, kezeit, lábait más városokba; majd egyetlen növendék fiát és hű szolgáját - akik elfutottak, de meg nem menekülhettek - lófarkra kötözve emésztették el: tetemüket és csontjukat kutyák falták fel az utcán.

Méltó is volt, hogy minden ízében szétmarcangolják Felíciánt, aki maga is keservesen megcsonkította sok keresztény testét, és hogy ne emberi módon haljon, hanem eb lévén eb módján, hogy hirtelen üssék le, mint az ebet, aki folyvást a szegénység sanyargatója volt. Kivonszolták a királyi udvarban levő Klára nevű, gyönyörű szűz leányát is, orrát, ajkát oly kegyetlen elmetélték, hogy csak fogai látszottak; két kezéről is levágták nyolc ujját, hogy csak hüvelykei maradtak, félholtan utcaszerte több városban lóháton hurcolták, és a szeren­csétlent ilyen kiáltásra kényszerítették: „Így lakoljon, aki hűtlen a királyhoz!”

Hosszú az idézet, célszerű szétbontani és analogiákat keresni a Képes Krónikában a soraira. Szent István és Gizella története nagyon illik hozzá:

„számtalan templomnak varrt mindenféle köntöst, és fáradhatatlanul küldte az oltárokra és az egy­háziaknak a drága bársony díszruhákat és kelyheket! Midőn azután az ott álló királyfiakat is meg akarta ölni”

„Megértvén ezt Gizella királyné, midőn Magyarországon valamely egyházhoz elérkeztek, maga elé hozatta mind az Isten házában levő fölszereléseket, és évenként kijavított minden javítani való gyolcsot, bársonyt és szövetholmit. Fiuk, Szent Imre, a maga bíbor öltözeteit tette le az oltár elé oltárterítőnek,..”

Ha a királyra támadt, akkor miért a királyné ujjait vágja le? Túl sok minden történt rövid időn belül... az őrség addig mit csinált? Szinte azonos leírás, sőt a következő mondat is a fiú utódokra vonatkozik... és ami a legfontosabb a két időszak közötti különbség szinte 297 év!

De a Képes Krónika képi világa további analógiával is szolgál Szent István  és Károly Róbert kora között. A Károly Róbert és a királyné templom alapítását ábrázoló miniatúra (2.kép) szinte megismétli a Szent István és Gizella képi világát (1.kép) oly annyira, hogy még a háttérdíszletet jelentő vászon mintázata is azonos, csak épp negatív színekkel jelenik meg mindez. 

Szinte azonos képek

Szinte azonos képek és a két időszak közötti különbség akár megint 297 év lehetne!

És hogy ne legyen kétsége az utókornak a tudatos párhuzamos analógiákkal kapcsolatban, íme egy újabb példa erre a Képes Krónikából:

„A keserves, nagy fájdalom beteggé tette Szent István királyt, súlyos kórságba esett; hosszú napok után is csak alig érte meg egészsége javulását, de régi épsége nem tért vissza soha többé. Gyötörte lábfájás; szomorúság, jaj gyötörte, kivált amiért atyafiságában nem látott senki olyast, aki az ő halála után keresztényi hitben tartsa meg országát.”

„de a forgandó szerencse már elfor­dította tőle arcát, hátat fordított neki, mindenfelől háborúság támadt, seregét legyőzték; kezét-lábát is nagy fájdalmak hasogatták... Ezután a gyakran említett Károly király állandóan nagy nehéz betegségekkel kínlódott, melyek hosszú időn át főképpen lábaiban gyötörték, és módfelett hatottak reá. Végéhez érkezvén, az Úr 1342-ik évében, felvirradván a Boldog Szűz Margit ünnepét legközelebb követő szerdai nap, az ő várában, vagyis visegrádi lakóhelyén dicséretes véggel költözött az Úrhoz.”

Ahol újra visszaköszön a 300 éves ismétlődés. Ez tudatos szerkesztés és párhuzamba állítás!

 - 7. rész -

Eddigiekben bőven volt lehetőségünk cikklikusságok megfigyelésére a Képes Krónika soraiban. De ez még bővíthető: 

DÖMÖS 

Kétszer említi meg Dömös település nevét a Képes Krónika. Előszőr Béla király halálával kapcsolatban: 

„A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyítha­tatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szögszínű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.” 

I.Béla király halála -a Képes Krónika adatai alapján- vélhetően 1062-es vagy az azt követő esztendők egyike (I. András uralkodásához viszonyítva). 

Majd Álmos herceg történetében, melyre korábban is utaltam (http://www.naput.hupont.hu/42/bors-dilemmaja-ii-resz ). 

„A herceg ezután Dömösön monostort épített, meghívta a királyt, jöjjön el a fölszentelésére; úgy is történt” 

Bár konkrét évszámokat itt sem említ a Képes Krónika, mégis utal a lehetséges évekre. Álmos hercegnél olvasott dömösi monostor alapítása az 1106-1113 közötti évekre tehető. Így két lehetséges indító dátumunk van: 1062 és 1106. Mindkét alkalommal ezeket az évszámokat lehet a legkorábbinak tekinteni. És e két évszám között a többször említett 44 év telik el, ahogy a többszöri tatárjárásnál is!  

TŰZVÉSZ

„Az Úr 1002-ik esztendejében tehát Szent István király elfogta Gyulát, feleségével és két fiával együtt, és átküldte őket Magyarországba. ... És minthogy ez a Gyula gonoszul szerezte pénzét, az egyház sok tűzvészt szenvedett.”

„Az Úr 1022-ik évében számos helyen sok nagy tűzvész támadt; igen nagy fölindulás is volt, május tizenkettedikén a nap tizedik órájában, az Úr mennybemenetele utáni pénteken; június 22-én mintha két nap látszott volna az égen.”

„Látván a magyarok egész gyülekezete, hogy békesség van a király és a herceg között, és kölcsönös szeretettel vannak egymás iránt, magasztalták Istent, aki szereti a békességet, és nagy vigalom volt a nép között. A következő éjszaka azonban a jövendő viszály és zűrzavar előjele nyilatkozott meg. Hirtelen tűzvész támadt, és elborította az egész egyházat, mind a palotákat és többi épületeket és mindazt, ami hozzájuk tartozott; a szörnyű tűzvész mindent elemésztett. Mindnyájan megrémültek a lángok hatalmas zúgásától és a szörnyű robajtól, amint a harangok lezuhantak a tornyokról: senki sem tudta, hová legyen. A király és a herceg megdöbbent és elcsodálkozott a hirtelen eseten; gonosz cseltől tartva nagy hamar elváltak egymástól; reggelre kelve hív követek útján megtudták a dolgok való állását, merthogy egyik részről sem forraltak rosszat, sem veszedelmes cselt, hanem véletlen eset okozta a tűzvészt. A király és a herceg jó békességgel újból összejöttek.”

kitkepeskrnka13Úr 1327-ik évében, virágvasárnap előtti szerdán a Boldogságos Szűz székesfehérvári egyháza siralmasan leégett, noha miképpen fentebb mondottuk, tűzvész ellen ólommal volt födve: az egész lemezekbe foglalt ólomanyag a nagy tűztől úgy folyt le megolvadva a tetőről, mint a viasz, kivéve egy harangtornyot, amely a sekrestye fölött van. Ott sok szent ereklyét tartanak és őriznek; senki sem kételkedik abban, hogy ezeknek érdeméért maradt meg. A király az egyházat utóbb mégis ólommal födette”

Négy tűzvész a Képes Krónika lapjain és ebből három pontos dátummal ellátva: 1002-es, 1022-es és 1327-es esztendők. És köztük van a pécsi tűzvész, melynek időpontját megint csak becsülni tudjuk – vélhetően az 1060-es esztendőkre.

Az 1022-es esztendő tűzvésze nagyon magányosan lebeg a krónika sorai között. Igazából nem része sem az előtte sem az azt követő gondolatoknak. Mi a szerepe? Miért került megemlítésre? Csak azért, hogy viszonyítási pont legyen a pécsi tűzvész időpontjához? Ha a feltételezünk helyes, akkor már csak az a kérdés, hogy melyik időszak duplázódással kell számolnunk? A 104, 297, 323 vagy éppen 44 évessel? A 1022+44=1066, illik is ebbe a sorba.

A pécsi Székesegyház történetére vonatkozóan az alábbi olvasható: „azt azonban tudjuk, hogy 1064-ben ennek a szentélynek a falai között juttatta kifejezésre Géza herceg (a későbbi I. Géza király) Salamon királlyal kötött békéjét és helyezte fel a koronát bátyja fejére.” (http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,558,0,0,1,0)

POZSONY

Dömös után érdemes Pozsony szerepét is jobban szemügyre venni:

„Abban az időben a németek királya nagy sereggel megszállta Pozsony várát „ – I.András uralkodásának elején, vélhetően 1047-ben.

„Megértette már Salamon király, hogy Isten nem segíti háborújában; és már az éjszaka sietve Mosonba és Pozsonyba húzódott; ezeket a várakat már régen megerősítette. Anyját és feleségét is itt hagyta, amikor hadba vonult; ide húzódott hát vissza a hercegektől féltében maga is, legyőzetvén a harcon.”  – I. Géza koronázását megelőzően, azaz 1073 körüli évek

„Salamon király, reménységében megcsalatkozván, búsan Pozsonyba húzódott. Géza király kezében megerősödött az ország, és ez időtől fogvást Magnus királynak nevezték; a hercegséget pedig öccsének, Lászlónak adta.”

„Salamon pedig Pozsonyban volt” ... Szent László uralkodása alatt, Horvátország Magyar Koronához kapcsolása idejében.

Majd végül II. Géza idejében is előkerül Pozsony neve:

„Rápolt német vitéz beszállt Pozsony várába, ami nagy veszedelmére lett a magyaroknak; az ifjú király azonban nem tűrte ezt békén.”

II Géza uralkodásának elejéről, mely megfeleltethető akár az 1147-1151-es esztendőnek is.

Pozsony első és az utolsó említése s Képes Krónika lapjain 100 vagy talán 104 év telik el!

ÉHSÉG

Mindkét Géza királyainkkal együtt megjelenik az éhség kifejezés is. Két Géza király és szinte azonos módon jelenik meg az ÉHSÉG náluk:

„Országlásának első esztendejében igen nagy éhség sanyargatta Magyarországot.” – I Géza

„Ezután ama napokban éhség sanyargatta Magyarországot, és az emberek nagy részét halál nyelte el... Ugyanezen idő tájban Konrád császár Magyarországon keresztül vonult Jeruzsálembe”  - II Géza

De I.András idejében is megjelenik az éhség...

éhségtől gyötört seregét eleséggel látja el, soha András királyt és utódait meg nem támadja, soha a magyar királyt szóval, tettel vagy tanáccsal meg nem bántja; sőt ha vala­ki utódai közül fegyvert fog Magyarország ellen, szálljon arra a mindenható Isten haragja, és átkozott legyen mindörökre. Zsófia nevű leányát is András király fiához, Salamon­hoz adja feleségül, örök békesség nyomatékának céljából, noha előbb már a francia király fiának adta nagy esküvéssel”

Az „éhség” írott formában azon történelmi időszakokban jelenik meg, ahol Pozsony neve is. Ez alól Szent László uralkodása sem kivétel, hisz Krakkó bevételénél az éhségnek fontos szerepe van -  ráadásul a miniatúrában is. 

„csizmaszárnyi föld”(A csizmaszárnyi föld magyarázatát Pap Gábor Képes Krónika előadásában mindenki meghallgathatja

(http://www.youtube.com/watch?v=DG62z-yuq98 )

„Azután a magyarok három hónapig ostromolták Krakkó várát. Ezalatt az ostromlók és ostromlottak éhezni kezdtek. A király és a főemberek azt kérték minden magyartól, hogy az éjszaka csendjében ki-ki hozzon egy csizmaszárnyi földet; úgy is történt. A vár előtt ebből a földből nagy dombot raktak, azt beszórták liszttel. Az ostromlottak látták, hogy az ostromlóknak bőven van eleségük, és sokáig maradhatnak a vár alatt: így mindennel együtt megadták a várat a királynak, és a király akarata szerint békét kötöttek.”

(A miniatúra érdekessége a földhalomban rejtőző hurkos farkú „bak”. A kép nagyméretű, lementése után, kinagyítva jól láthatóak a részletek)

Miért szerepel együtt Pozsony és az Éhséggel szinte minden egyes alkalommal? És mi a szerepe az éhség további kétszeri megjelenésének a krónika lapjain:

„Úr 1330-ik évében, a király számos sereget gyűjtött össze - ha nem is egész hatalmát ... hamarosan étlenség, éhség  kezdte sanyargatni a királyt, a vitézeket és lovaikat” 

De az éhség Könyves Kálmánnal kapcsolatban is megjelenik:

 „Kálmán... király és mind Ezután a király betört Oroszországba: Lanka, a ruténok hercegasszonya, ugyanazon király özvegye, a király elébe jött, a király lábához borult, és könnyhullatással kérte a királyt, ne veszejtse el nemzetét. A király nem hallgatott rá, mire még állhatatosabban könyörgött neki; a király azonban megrugdosta és eltaszította magától, mondván: „Nem illő, hogy asszonyi sírás csúffá tegye a királyi fölséget!”  A hercegasszony azután sírva fordult vissza, és a mindenható Isten segítségét kérte. Fohászkodására nagy sokaságú kun jött Mirkoddal a ruténok segítsé­gére. Éjszaka kerekedtek fel, kora hajnalban a király táborára csaptak, és azt kegyetlenül pusztítva szétszórták. A magyar nemesek körülvették a királyt, és megvívhatatlan bástya voltak a király körül. ... a vele levők gyors futással jöttek Magyarországra; a kunok elfogtak mindenkit, aki hamar meg nem futhatott, s a király kincseit is elvették. Oly nagy vereség volt ez, hogy ritkán szenvedtek a magyarok ekkora vereséget. Némely magyarok az erdőkbe menekültek, éhínségükben csizmájuk talpát sütötték meg, azt ették. Mit szóljunk egyebet? Elmondhatatlan sok volt ott akkor a veszede­lem, ami meg sincs írva...”

Az éhség előszőr I.András uralkodásának elejétől kb 1047-től 1330-ig, több menetben jelenik meg a Krónikában. A várakozással ellentétben 14 év hiányzik a bűvös 297 éves időszakhoz, azaz nem itt kell keresni az idő duplázódást. Viszont I.Géza koronázásától II.Géza haláláig kb 2x44 év telik el és pont az ő uralkodásuknál jelenik meg szinte azonos mondattal az éhség elég határozott módon!

De érdemes visszatérni az utolsó idézethez. Kálmán királyt milyen vereség érte? Milyen hatalmas vereség lehetett ez, hogy nem hallottunk róla? Pedig az iskolai oktatási rendszerünk a vereségeket nem szokta eltitkolni! Éhség, csizmatalp evés, nő alázás, rugdosás... mintha kétirányba terjedne szét az idő 44 évekkel. A nagy vereség esetleg nem a 44 évvel későbbi, 1241-es tatárjárás duplázódása? A nő megrugdosása, megalázása, a kunok rajtaütése inkább lehetne a kerlési csata negatív vetülete, ahogy a csizmatalp evés a krakkó várának ostromáé? Képes Krónika időrendjét elfogadva e vereség Kálmán uralkodásának kezdeti időszakában lehetett, talán az 1095-ös koronázása és 1101-es ikerfiainak születése közötti időszakban. Bár nincsenek konkrét évszámok, mégis érdemes megbecsülni az időt. 1241-44=1097 es esztendő, ami beleillik az elképzelésbe. A kerlési csata és Krakkó ostroma viszont semmiképpen sincs 44 évre az 1097-es esztendőtől. De ha a két esemény időtávát külön-külön vizsgálom a feltételezett 1097-es esztendőtől, az már elgondolkoztató:

A kerlési csata időpontját megint csak becsülni tudjuk, mely vélhetően 1062 körüli évekre tehető, Salamon uralkodásának kezdeti éveire. Tehát itt van egy 35 évnyi időtartam. Ezzel szemben Krakkó ostroma már Szent László uralkodásának közepére tehető, mely kb 10 ével korábra tehető, mint a Krónika által említett vereség időpontja... Ez a két időszak együtt szintén kiad egy 44 éves időszakot a másik irányba az időszalagon. Mindenesetre elgondolkoztató.

 - 8. rész -

Mozgó egyházi ünnepek a Képes Krónika lapjain 

A Képes Krónika dátumainak egyik sajátossága, hogy sokszor látszólag ellentmondanak egymásnak. Az eddigi vizsgálódásaink alapján viszont biztosan kijelenthető, hogy ezek a látszólagos ellentmondások, „hibák” tudatos szerkesztés eredményei, mellyel a krónika író egyéb összefüggésekre kívánja kódolt formában felhívni a figyelmet.

A korábbiakban sok párhuzamot sikerült megállapítottunk, akár a Képes Krónika ismétlődő eseményei (lásd V-VII.rész) akár a „fantom” frank uralkodók (Lásd I-IV.rész) vagy éppen a keresztes háborúk kapcsán. Bár nagyon sok történelmi esemény (pl tatárjárás) ciklikus ismétlődése szemetszúró, mégis teljes biztonsággal nem lehet annak az esélyét kizárni, hogy mindezen egyezőségek csak a véletlen művei. Érdemes további biztos támpontot keresni, mellyel igazolható a „hibák” tudatos alkalmazása.

A képes krónika pár alkalommal mozgó egyházi ünnephez köti egy-egy történelmi esemény időpontját. (Pl: II.András koronázása, az 1022-es tűzvész). Vajon ezek a mozgó egyházi ünnepek mennyire támasztják alá az eddigi feltételezéseinket? Ahogy a „puding próbája az evés” úgy legyen az eddigi elgondolásainknak próbája a mozgó ünnepeknek való megfeleltetés.

II. András koronázása

“Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..”

II. András elődjeinek (valamint utódjának IV. Bélának is) uralkodási évszámai a Képes Krónika dátumai alapján ellentmondóak, így felvetődik a kérdés, hogy pontosan melyik év május 29-e volt a koronázás napja? Tényleg az 1201-es esztendő pünkösd napjáról van szó? Érdemes az elődjének, III. László koronázási dátumából kiidnulni:

Utána fia, László uralkodott, augusztus huszonhatodikán, csütörtökön koronázták meg. Hat hónapig és öt napig uralkodott. Elköltözött az Úrhoz annak 1201-ik esztendejében, május hetedikén” Képes Krónika

III. László koronázására vonatkozó időponttal gond van. Ha augusztusban koronázták meg és fél évig uralkodott, akkor febr/március környékén kellett volna eltávoznia és nem május 7-én. Ha a már a hónappal gond van, akkor vélhetően az évekkel is. 1204. augusztus 26-a viszont tényleg csütörtöki napra esett a juliánusz naptár szerint. (Erről bővebben a Kitalált Képes Kor-nika III. részében olvashat http://www.naput.hupont.hu/46/kitalalt-kepes-kornika-iii). És ugyanezt az évszámot támasztja alá az Imre halálánál tett korábbi megállapítás is.
Ennek függvényében II. András koronázásának évszáma 1205. Ezt könnyen leellenőrizhetjük, csak meg kell nézni, hogy az 1200-1205 –ös években milyen napokra esett a pünkösd.

 “Ezt III. Béla fia, András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..”

A gergely naptár szerinti pünkösdök időpontját az alábbi weboldal segítségével lehet beazonosítani:http://mutat.net/?http://www.naptarak.com/naptarak_konverter.html Mozgó római katolikus ünnepek menűpontjában kapott napokat kell átszámolni juliánus naptár szerint napokra: http://www.naptarak.com/naptarak_konverter.html" target="_blank" rel="nofollow">http://mutat.net/?http://www.naptarak.com/naptarak_konverter.html  Ezek alapján a juliánus naptár szerint 1201-ben május 13-án volt a pünkösd, azaz nem május 29-én! Viszont 1205-ben tényleg május 29-e volt a pünkösd napja! (Mely nap a gregorián naptár június 5-ének felel meg). Tehát kétszeresen is igazolódott, hogy II. András koronázási éve 1205 és nem 1201!


Forrás: http://www.naput.hupont.hu/44/kitalalt-kepes-kornika-i-fantom-kozepkor 

A folytatást az eredi oldalon kísérhetjük! →

Megnyitva 51141 alkalommal