Print this page
2013 június 01, szombat

DNS-vizsgálat bizonyítja az ősi civilizáció eredetét

Szerző: richpoi.com

DNS-vizsgálattal bizonyították kutatók, hogy Európa első fejlett civilizációja, a minószi kultúra helyben fejlődött ki, nem máshonnan importálták. „Most már tudjuk, hogy az első fejlett európai civilizáció megalkotói valóban európaiak voltak" – közölte George Sztamatoannopoulosz, a Washingtoni Egyetem genetikusa, aki a Nature Communications tudományos folyóirat május 14-i számában számolt be a kutatás eredményeiről.

dns1Genetikusok ebben négyezer éves, Krétán talált maradványok DNS-eit hasonlították össze a közelmúltban elhunyt és ma élő európaiak és ázsiaiak örökítőanyagaival. „ Nagyon hasonlítanak a neolitikum kori európaiakhoz és a ma élő krétaiakhoz" – tette hozzá Sztamatoannopoulosz.

A Kréta szigetén talált ősi emberi maradványok DNS-vizsgálata során kiderült, hogy a minósziak bennszülött európaiak voltak. Ezzel megdőlni látszanak azok az elméletek, hogy a bronzkori civilizáció Afrikából, Anatóliából vagy a Közel-Keletről származhatott - ismertette a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányt a BBC online kiadása.

A minószi kultúra felfedezése Sir Arthur Evans nevéhez fűződik, a brit régész tárta fel Krétán a bronzkori Knósszoszi palotát. Evans a korabeli városokat építő népet a legendás Minósz királyról nevezte el, aki a hagyományok szerint a híres krétai labirintusba záratta a félig ember, félig bika szörnyet, Minótauroszt.

Ugyanakkor maga Evans is azon a véleményen volt, hogy a krétai bronzkori kultúra máshonnan származott. Szerinte a Nílus deltájának tájáról a délről érkező hódítás elől menekülhetett a nép Krétára ötezer évvel ezelőtt. Ezt az elméletet az egyiptomi és a minószi kultúra bizonyos hasonlóságai is alátámasztották. Más tudósok viszont a palesztinai, szíriai vagy anatóliai eredet mellett törtek lándzsát.

adns2George Stamatoyannopoulos, a seattle-i Washington Egyetem kutatója kollégáival 37 személy maradványainak DNS-ét vizsgálta meg. A maradványokat mind a sziget keleti részén található Lassziti-fennsíkon tárták fel. A sírok többsége a tudósok szerint a minószi kultúra középső időszakából való, és úgy 3700 éves lehet. A kutatók a fogazatból nyert mitokondriális DNS-t analizálták.

A DNS-nek ez a típusa az anyáról a gyermekre nagyjából változatlanul öröklődik. Az eredményt összevetették a leletekkel azonos időszakból származó 135 egyéb nép hasonló adataival, köztük európai és anatóliai, valamint modern mintákkal is.

George Stamatoyannopoulos, a seattle-i Washington Egyetem kutatója kollégáival 37 személy maradványainak DNS-ét vizsgálta meg. A maradványokat mind a sziget keleti részén található Lassziti-fennsíkon tárták fel. A sírok többsége a tudósok szerint a minószi kultúra középső időszakából való, és úgy 3700 éves lehet. A kutatók a fogazatból nyert mitokondriális DNS-t analizálták. A DNS-nek ez a típusa az anyáról a gyermekre nagyjából változatlanul öröklődik. Az eredményt összevetették a leletekkel azonos időszakból származó 135 egyéb nép hasonló adataival, köztük európai és anatóliai, valamint modern mintákkal is.

Az összehasonlítás kizárta az észak-egyiptomi eredetet: az ősi krétaiak csekély genetikai hasonlóságot mutattak a líbiaiakkal, az egyiptomiakkal vagy a szudániakkal. Genetikailag szintén távol álltak az Arab-félsziget népeitől, ezen belül a szaúdiaktól és a jemeniektől. A bronzkori minósziak genetikailag a legnagyobb hasonlóságot a nyugat- és észak-európaiakkal mutatták: a bronzkori szardíniaiakkal, ibériaiakkal, valamint Skandinávia és Franciaország neolitikus mintáival. A ma a Lassziti fennsíkot benépesítő lakossággal szintén nagy a hasonlóság.

Mindebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a minószi civilizáció helyben fejődött ki, és a neolitikus korban 9000 évvel ezelőtt a szigetre érkezett emberek voltak az ősei. "A minósziak európaiak és mai krétaiakkal is kapcsolatban állnak - anyai ágon" - foglalta össze a professzor. Nyilvánvaló - tette hozzá -, hogy helyben fejlődött ki a kultúra, ugyanakkor például a művészet terén természetesen érték külső hatások más népektől. "A mediterrán népekre tehát együttvéve kell tekinteni, nem elszigetelt népek csoportjaiként" - hangsúlyozta Stamatoyannopoulos.

Egy ősi, fejlett civilizáció

Egy ősi, fejlett civilizáció

 A minószi civilizáció (más néven krétai civilizáció) eredete sűrű homályba vész. Aranykora az i. e. 2700 és i. e. 1450 közötti időszakra tehető, ami elsősorban a páratlan szépségű palotaépítésekben mutatkozott meg. A bronzkori civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője a tengeri kereskedelem volt. I.e. 1500 körül azonban a civilizáció már romokban hevert, aminek oka a Thira (ma Szantorini) szigetén bekövetkezett vulkánkitörés és szökőár, esetleg a beözönlő mükénéiek támadása lehetett.

A krétai civilizáció a mezőgazdaság és az ipar fejlettségének köszönhetően magas szintre jutott. Ismerték a padlófűtést; vízvezetékeket, csatornákat és fürdőket építettek. A kultúra egyes elemeit átvették a mükénéiek közvetítésével a görögök is. A vallás nagy szerepet játszott. A vallás azonban nem a keleten ekkorra eluralkodó transzcendens teremtésközpontú, hanem természetvallás volt, középpontjában az azt megtestesítő női istenséggel.

A krétai civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője volt a tengeri kereskedelem. Ennek alapját az Egyiptomiaktól átvett és továbbfejlesztett hajóépítési ismeretek biztosították, erre bizonyítékok a hajóábrázolásokon megjelenő egyiptomi jellegzetességek. Jelentős krétai újítás azonban, hogy megjelenik a döfőorr, ami csak a hajógerinc meghosszabbításaként képzelhető el. Vagyis a krétaiak az egyiptomiakkal szemben már használták a hajógerincet, mint a hajótest alapját. Erős hajóikkal virágzó kereskedelmet építettek ki és tartottak fent a Földközi-tenger keleti medencéjében, amelynek védelmére erős hadiflottát hoztak létre. A minósziak emlékét leginkább a félig bika, félig ember Minotaurusz emléke őrizte meg. A mítosz szerint mielőtt Kréta uralkodója, Minósz királlyá lett volna, jelet kért Poszeidóntól, hogy vajon ő vagy fivére lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor.

adns4

 A fehér bika szépségétől elbűvölt Minósz nem így tett, mire Poszeidón éktelen haragra gerjedt és őrületet küldött Minósz feleségére, Pasziphaéra, aki beleszeretett a bikába. Daidalosz segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogy egyesüljön a bikával – ennek a násznak az eredménye lett Minótaurosz, akit Minósz a knósszoszi palotájában megépített óriási labirintusba zárt. Knósszosz feltárása és felfedezése, a krétai piktografikus írásmódú feliratok megtalálása és általában a bronzkori civilizáció kutatása Sir Arthur John Evans brit régészhez köthető. A neves archeológust teljesen ámulatba ejtette a minószi civilizáció fejlettsége, a minószi és az egyiptomi művészet nagyfokú hasonlósága, és úgy gondolta, hogy az nem is fejlődhetett ki magától a szigeten. "Ezért gondolta azt, hogy a kultúrát Líbiából vagy Egyiptomból importálhatták" – fejtegette Sztamatoannopoulosz.

Hogy megerősítsék vagy cáfolják Evans elméletét, a kutatók a krétai Lassithi-fennsík barlangjaiban talált, 4400-3700 éves csontok DNS-eit vizsgálták meg és hasonlították össze a csak az anyán keresztül öröklődő mitokondriális DNS-eket 135 európai és ázsiai mintával. A genetikai hasonlóság így azt jelenti, hogy a minószi civilizációt nem afrikai bevándorlók, hanem a helyiek építették fel, a művészeti párhuzam pedig a gyakori kulturális érintkezések eredménye volt. A felfedezés azt sugallja, hogy az első minósziak az Anatóliában élt földművelő közösségből érkeztek, s hozták be magukkal a fejlett neolitikus életmódot, az állattenyésztést és növénytermesztést. Ha elméletük megállja a helyét, akkor ez azt jelenti, hogy a minósziak egy proto-indoeurópai nyelvet beszéltek, egy olyan nyelvet, amely az anatóliai földművesek által használt nyelvből alakult ki. Így tudva azt, hogy a minószi nyelv indoeurópai gyökerekkel bír, a kutatók remélik, hogy előbb-utóbb sikerül kibetűzniük eddig megfejthetetlennek bizonyuló írásukat, a lineáris A-t.


Forrás: http://richpoi.com/cikkek/tudomany/dns-vizsgalat-bizonyitja-az-osi-civilizacio-eredetet.html

Beküldte: kunavar

Megnyitva 6879 alkalommal