Print this page
2017 január 25, szerda

A piramisok színe

Szerző: Péterfai János István

Megdöbbentő lehet mindenki számára, akár piramis rajongó, akár nem, hogy a piramisok színéről eddig alig jelent meg értekezés. Elképesztő az emberiség tudatában az a rejtett gátoló hatás, amely nem engedi felvetni azt sem, vajon a piramisoknak volt e valamilyen színe?

A mai emberiség tudatában azok a piramisok jelennek meg, amelyeket a fotókon láthatunk, a szerencsésebbek saját szemükkel is megismerhették küllemüket. Akinek van elég pénze, bármikor elutazhat Egyiptomba, és megszemlélheti a piramisokat. De a mai piramisok romos állapotban vannak, és nem úgy néznek ki, mint eredeti állapotukban. Alig van közük az eredeti csodálatos építményekhez, a grandiozitás azonban szerencsére megmaradt, ami kivívja csodálatunkat az építők iránt.

Nagyon sok kitűnő könyv és cikk tárgyalta már eddig a piramisok rejtélyeit, építésének titkait. Ezek a könyvek és cikkek alig jutottak azonban közelebb a megoldásokhoz. Egyáltalán, miért építették a piramisokat? Még ezt sem tudjuk biztosan.

Forduljunk azokhoz a szerzőkhöz, akik saját szemükkel látták ezeket a csodálatos építményeket, eredeti pompájukban. Az egyiptomiak nem írnak a témáról, mert számukra magától értetődő volt a piramisok felépítése és kinézete. Hérodotosz, a történetírás atyja, saját szemével látta a piramisokat, amelyekről meg is emlékezik. Azt írja, hogy rövid fagerendákból készült gépekkel emelték helyükre a kőtömböket. A felszínükről nem emlékezik meg, de az építőanyagukról igen.

Atlantisz városában, amint tudjuk, a bástyákat fehér, piros és fekete kővel burkolták. Sajnos, a színekhez kötődő jelentések egy részét elfelejtette az emberiség, illetve az ősi jelentések helyébe mások kerültek. Sok jelentés azonban fennmaradt, a fekete a Földanya, a piros a felkelő Napisten és dél, a fehér az Isten, a tisztaság és a király színe volt.

Hérodotosz a médeket említve elmondja, hogy Déiokész nevű királyuk Egbatana főváros köré hét körfalat épített. A legnagyobb körfal kerülete nagyjából megegyezett Athén kerületével, ami azt igazolja, a méd főváros igencsak hatalmas település lehetett. Az első kör védőbástyáit fehér, a másodikét fekete, a harmadikét bíborpiros, a negyedikét kék, az ötödikét narancsszínűre festették. A két utolsó fal közül az egyiken ezüstös, a másikon aranyos színűek lettek a bástyák.

Érdekes, hogy a színek nem a feketével, hanem a fehérrel kezdődnek Egbatanában, de a hatos és hetes szín itt is az ezüst és az arany.

A toronytemplomok építése rendkívül régi hagyományokon alapult. Jelenleg a legrégebbi piramisok, amelyeket ismerünk, a Viszokoi piramisok, amelyek a Kárpát-medence déli részén, a mai Boszniában épültek. Annyi bizonyos, jelen időhöz képest 14.000 évnél régebbiek. Egyelőre kettőt fedeztek fel, mind a kettő jóval nagyobb, mint az egyiptomi Nagypiramis.

A boszniai piramisoknak valószínűleg külső borítása nem volt, a mezopotámiai szikkuratuknak azonban igen. Kezdetben kettő, azután három emeletük volt, majd az emeletek száma növekedett, egészen hétig. Az emeletek az égbe szálló lélek tisztulási állomásait jelképezték, voltaképpen az ég szféráit. A hét szférából később akár kilenc vagy tíz szféra is kifejlődhetett, de ezekhez a szférákhoz nem építettek már jelképeket, vagyis piramisokat.

Assziriában hét emeletes toronytemplomok, piramisok épültek, amelyeknek a színskálája kapcsolódott a többi szomszédos országban épült hatalmas építmény színskálájához. Alulról felfelé haladva ezek voltak a színek: fekete - piros - kék - sárga - narancs - ezüst - arany. A színkulcs talán a sumeroktól ered, de ők is valahonnan örökölhették a színrendszert, egy ősibb civilizációból, amelyet még nem ismerünk kellően.

Egyiptomban sok piramis épült, de most csak az Órión csillagkép övét jelképező három piramissal foglalkozunk. A piramisokat 'színes sávokban díszítették', ezt mondja W. R. Lethaby, egy görög szerző után, a csúcs aranyozott volt. A színes sávok adják kezünkbe a döntő bizonyítékot, amit a görög szerző látott. A piramisok hasonló színűek voltak, mint a többi hasonló céllal épített templomszerű óriási építmény. Valószínűleg fekete - piros - kék - sárga - narancs - ezüst - arany színeket viseltek.

Egészen elképesztő, senkinek nem jutott az eszébe komolyan venni az ókori görög szerző leírását. Nem is készült olyan ábrázolás a piramisokról, amely megközelítette volna az eredeti látványt. Még a legmodernebb leírások és képi ábrázolások sem emlékeznek meg a piramisok színeiről. Az egész emberiség elfelejtette, a piramisok színesek voltak.

Sok szerző tudja, a piramisok csúcsán az arannyal borított piramidion foglalt helyet. A piramisok oldalát nagy mészkőtáblák borították, amelyek fehér színűek voltak. Ezt a mészkőborítást egy nagy földrengés leomlasztotta, a kőanyagot Kairó házai falába építették.

A színeket megtalálni mára már lehetetlenség. Felröppent az aggasztó hír, gyors pusztulásnak indultak a piramisok belsejében festett csodálatos remekművek. A belső festményeket sem sikerül megvédeni, nemhogy a külső színezéseket. Jelenleg a csodálatos festményeket fotózzák, mikrofilmre veszik, ennyire telik az emberiség erejéből, hogy ne vesszen oda végleg az emberiség egyik legnagyobb kulturális kincse.

Érdemes lenne a piramisok belső ábráival is foglalkozni és a rengeteg felirattal. Ezek a feliratok a piramisok építésénél ezer évvel régebbi eszmeiséget őriznek, ami azt jelenti, bepillantást nyerhetünk segítségükkel az 5.600 évvel ezelőtti emberek gondolatvilágába. A feliratokat piramisszövegeknek nevezi a tudomány.

Érdekes módon a piramisok külső felszínének színei félig hasonulnak a szivárvány színeihez, de van eltérés is. A fekete (1.) szint és a fehér(6.) szint, arany (7.) szint egyértelműen a Föld, a Hold és a Nap jelképei. A Földanya istennő színe a fekete, a termékeny talaj színe, szakszóval csernozjom. A fehér, illetve ezüst a Hold, az arany a Nap színe, ezt mindenki tudja. A sárga és narancs a szivárvány színei, de a piros és kék fogalmát tovább kell keresni. A szivárvány színeit őseink is számtalanszor látták, a lila - sötét kék - világos kék - zöld - sárga - narancssárga - piros skálát tudatosan nem keverhették össze. Ha a jelképekben ez a sorrend nem volt tetten érhető, akkor ott a szivárvány színeinek nem is volt szerepe. A színeket más eszme alapján állították össze.

Azt a jó szemű olvasónak biztosan nem kell mondani, a szín szó és a szint szó között, ez utóbbi emeletet is jelent, szoros összefüggés van. A szintek színekkel jelöltek, egy ősi csodálatos eszmeiség kifejeződései. Talán kapcsolódnak a lélekvándorláshoz, a lélek megtisztulási folyamatához is, amelyet a piramisok jelképeztek.

Mert azt a tényt, hogy a piramisok szimbólumok, senki sem tagadja

A dolgozat a szerző lapján is megtekinthető:

Megnyitva 2415 alkalommal