20210509
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2009 október 31, szombat

A Boldogasszony országa

Szerző: Mesterházy Zsolt

 

Hood nem állhatta meg, hogy kommentálja a leletet: … a tatárlakai táblák a balkáni (sic!) őstörténet egyetlen különlegességét képezik. Váratlanul jelennek meg vakmerő ellentéteként annak a barbár háttérnek, ahol e táblák elkészítése után is hosszú ideig ez a barbár életforma uralkodott, mely nem teszi lehetővé az írás feltalálását. Lehetetlenségnek látszik, hogy a Balkán újkőkora volt az a miliő, melyben az ember eljutott az írástudás fokáig. [21]

A tatárlakai táblák [22] 

Ami az írások hasonlóságát illeti, végső soron minden írás hasonló, amennyiben vonalakból és görbékből áll. Azt akarja tehát mondani Köpeczi, hogy bárhol írhattak ilyen táblákat! Ha áttekintjük az összehasonlító táblázatot, bizton állíthatjuk, hogy híres tudóshoz méltatlanul gyermeteg a kifogás. A távolság kérdését említeni legalább olyan tudatlanságra vall, mint az előző két esetben, ugyanis Úr város királysírjaitól Tutenkámen halotti maszkjáig bezárólag csak a világon egyedüli tellurtartalmú erdélyi arannyal találkozunk. A lényeg azonban az, hogy Köpeczi azért nem foglalkozik az alsótatárlakai táblákkal, mert 1000 év eltérést tud keletkezésüket illetően. Azt azonban nem mondja meg olvasóinak, szerinte korábbi vagy későbbi-e az a bizonyos legalább 1000 év, pedig ez egyáltalán nem mindegy. Most közölhetem, hogy korábbi, ezzel a ténnyel egyenes arányban áll az indoeurópaiak dühe is. De hát mit számít az, hogy szerinte előbbi vagy későbbi? Ha egyidős lenne, akkor foglalkozna vele? Úgy tetszik, akkor sem, mert nem akar hallani sem e tényekről. Most két eset közül választhatunk Köpeczit illetően: vagy teljesen tudatlan volt (amit egy akadémikusról azonban mégsem gondolna az ember kényszerítő adatok híján), vagy tudatosan elhallgat. Az igazsághoz tartozik, hogy az idézett fejezetet Vékony Gábor írta, így bár a főszerkesztő felelőssége nem oszlik ugyan, de pontosabbak lehetünk. Úgy gondolom, most már nem számít, miben hisz Hood, Köpeczi vagy éppen Vékony.

Az írás feltalálásának mostanra kényelmetlen kérdésén az indoeurópaiak és az ortodoxok gyorsan túltették magukat. Ha ez a barbár föld írni kezd, akkor van válasz is, megtorlandó e lehetetlen viselkedést. Kovács Tibor egyszerűen látja a kérdést: A történetkutatás túljutott azon, hogy az írásbeliséget olyan mérföldkőnek tekintse, amely bármiféle határvonalat jelenthet a történelem folyamatosságában. Csupán a kutatás forrásanyaga és módszere más-más az írásbeliség szintjét még el nem ért és az írásos emlékeket hátrahagyó népek történetének vizsgálatánál. Nem kétséges, az előbbiek esetében – és ide tartoznak Európa bronzkori népei – több megoldhatatlannak látszó nehézséget kell leküzdeni. [23] Kovács szerint már nem is érdekes az írás, sőt Európa bronzkori népei nem is írtak! Meglehet, Kovács számára is olvashatót valóban nem szerkesztettek. Mások – amint azt be is mutatom, - viszont már az újkőkortól kezdve – a bronzkorban is - folyamatosan írtak éppen itt Ó-Magyarországon, és igen lényeges dolgokat hagytak ránk. Akadnak, akik ezt el tudják olvasni.

Badiny a tatárlakai táblán a 7000 éves Napbaöltözött Boldogasszonyhoz szóló imát talált. Ezt idézett művében közre is adta, ezért itt nem térek ki rá újra. [24] Mindenképpen fontos körülmény ugyanakkor, hogy a tatárlakai gödörben talált 26 istenanyaszobor nyakban hordott jelkép volt. Polgár új lelete ugyanezt mutatja: kilyukasztott, agyagból készült fejábrázolásokat találtak, Szajolon pedig Vénusz szobrot. Mindez azt jelenti, hogy Polgár és Szajol Tatárlaka és Tordos szellemi társa, műveltségének és elterjedtségének újabb központját találta meg Hajdú Zsigmond debreceni régész.

Feltétlenül említést kell tennem az utóbbi években a magyar régészetben bekövetkezett drámai méretű szemléletváltásról. Merőben szakmai alapokon valóságos forradalom tanúi lehetünk az elmúlt század végén. Felhagyva az elődök, a már Götz által is észrevételezett, szűk idősávokban gondolkodó régészek hagyatékával, gyökeresen új korszakbeosztást láthatunk. Eszerint a magyar újkőkor a Szolnok megye területén feltárt régészeti anyag keltezése alapján Kr. e. 6100-6000 táján kezdődik, a rézkor 4400-4300-ban, ami önmagában is 1500-2000 éves változtatás, a bronz 2800-ban, [25] amely kerek 1000 évvel kezdődik korábban, mint ahogy azt eddig tanították. E váltás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar régészet önálló utakat keresve látványosan leszakadt az indoeurópaiakhoz igazított tarthatatlan keltezésektől. Azt is jelenti, hogy az ó-magyarországi időrendet is át kell dolgozni, hiszen nem valószínű, hogy az újabb keltezések csak Szolnok környékére érvényesek. Idézett forrásunk a szajoli lelettel kapcsolatban – amelyet a Körös műveltség részének tekint, - teljes egészében déli betelepülőkkel számol, helyi elemekről nem tesz említést. Érdemes lenne összevetnünk talán mégis Szajol keltezését a rénszarvasok elvonulásának korával, mert szinte egybeesik a két időszak, minden együtt lenne a helybeli földművesség akár kényszer útján történő megkezdéséhez.

Ezzel kapcsolatban Raczky Pál azt mondja, hogy: Az Alföldön az újkőkor elejének fejlődését régészetileg a Körös-kultúra képviselte, amelynek dunántúli, balkáni szomszédja a Starcevo kulturális egység volt. A neolitizáció e legkorábbi, délkelet-európai régészeti megjelenésformáit a vonaldíszes kerámia nagy kulturális tömbje közvetítette Közép- és Nyugat-Európa felé. Ennek hátterében a balkáni, közel-keleti típusú termelő gazdálkodás elsődleges ismeretének, a megváltozott természeti viszonyokhoz jobban illeszkedő, újabb európai adaptációja rekonstruálható. E folyamat legmeggyőzőbb bizonyítéka a szarvasmarha és a sertés dominanciája ebben az új gazdálkodástípusban a kecskével és a juhval szemben, amely aztán általánosan jellemzővé vált Európában a Dunántúltól Hollandiáig elterülő területen az újkőkor kezdetén. [26] Szerzőnk is kihangsúlyozza a vonaldíszesek jelentőségét, de azt teljes egészében a Körös-műveltség részeként értelmezi.

Tatárlakai és erdélyi újkőkori leletek Tatárlakai és erdélyi újkőkori leletek [27]


Erdélyi hármasspirál [28]


Erősdi leletek [29]



Erdély tiszai eredetű újkőkora Roska Márton szerint [30]



Újkőkori leletek Bulgáriából [31]


Megnyitva 14796 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások