Még mindig rengeteg a kérdés a rejtélyes boszniai piramisok körül: ember előtti alkotások lehetnek!

A közelmúltban egy amatőr régész azt állította, hogy a Balkánon felfedezte Európa legrégebbi piramisait. Az egyik legősibb bosnyák város, Visoko határában magasodó Visocica hegyről egyesek azt tartják, hogy nem természetes képződmény, ám ezt a geológusok határozottan cáfolják.

A hegy belsejébe vájt járatokat valóban emberkéz alkotta, de hogy mikor, az több mint kérdéses. Most Sam Semir Osmanagich nagy port felvert felfedezésének nyomába eredtünk, és összegyűjtöttük a témában eddig született különböző hipotéziseket.

Rengeteg a kérdés a piramisokkal kapcsolatban

Mielőtt közelebbről is megvizsgálnánk az úgynevezett boszniai piramisok kérdését, érdemes először megnézni, vajon a visokói "piramisok" egyáltalán beleilleszthetők-e a világ hasonló építményeinek történelmi sorába. Az antik piramisok megdöbbentő precizitással létrehozott gigantikus méretű objektumok, amelyek méltán tekinthetők az emberi történelem egyik csúcsteljesítményének.

A civilizáció egyik legjelentősebb építményét, a gízai nagy piramist Krisztus előtt 2530-ban, vagyis 4550 évvel ezelőtt az óbirodalom korának legkiemelkedőbb fáraója, Kheopsz (Hufu) egyiptomi uralkodó építtette meg.

Az ókori világ hét csodájának egyike négyzet alapú, tökéletes gúla alakú építmény, ami az uralkodó mindenható, örökké tartó, isteni hatalmát hirdette.

A piramisokkal kapcsolatban azonban máig rengeteg rejtély és sok megválaszolatlan kérdés ismert.

Milyen célt szolgáltak? Hogyan tudták ezeket megépíteni? Miért pont ilyen lett a formájuk? Hogyan voltak képesek a távoli múlt építői ilyen mértani pontosságra? Miért tükröznek esetenként matematikai konstansokat, földrajzi távolságokat vagy a természeti állandókat?

Az igazi válaszokat mind a mai napig keressük, ám számos tudományos és kevésbé reális magyarázat létezik ezekre a kérdésekre.

Tény, hogy piramisok nemcsak Egyiptomban épültek, hanem az egykori Mezopotámiában, a mai Közép-Amerikában, Kínában, Szudánban és Peruban is.

Sőt, hasonló rejtély övezi azokat a még "fel nem ismert és fel nem tárt" építményeket is, amelyek Mauritiuson, Kanári-szigeteken, Tahitiban, Ausztráliában, Krétán, Dél-Afrikában, Kambodzsában, Olaszországban vagy Indonéziában bukkantak elő.

Energiamezőként irányíthatták a formákat

A legnagyobb precizitással a legrégebbi egyiptomi és kínai piramisok épültek, amelyek jóval nagyobb tudományos hozzáértésről tanúskodnak, mint a későbbi korokban készített, gyengébb "másolatok".

Többek között ezért is döbbentette meg a világot, amikor 2005-ben a boszniai Visoko város mellett a hírek szerint megtalálták Európa feltételezetten legrégibb és legnagyobb piramisait.

"Tudományos műszereink talán nem elégségesek az ősi piramisok céljainak magyarázatához, ahhoz fizikai és spirituális megközelítésekre is szükség van."

– írta Dr. Sam Semir Osmanagich, a boszniai American University Center for Anthropology and Archaeology antropológus professzora, a boszniai piramisok „felfedezője" az AncientOrigins tudományos online oldalon. – Őseink bizonyára ismerték a frekvenciák és az energiák titkait, amelynek birtokában olyan méretű épületeket alkothattak, amelyekhez foghatót még nem láttunk a Földön.

Forrás: avilagtitkai.com