20210308
Last updateH, 21 dec. 2020 2am

rovas logo

2011 november 19, szombat

A cukorbetegségről

Szerző: Kósáné K. Mária

 Mit is mond most nekünk az orvostudomány a cukorbetegségünkről?

Egyrészt, az orvostudomány csak az I. és a II. típusú cukorbetegség besorolást tarja elsősorban fontosnak, mint terápikus megkülönböztetést (kezelés szempontjai), másrészt, a cukorbetegség létrejöttének csoportosítása, feltételezhető oka szerint, mégis megkülönböztet közöttük más csoportosításokat is 1-4 típusokba sorolva őket.

Az I. és II. típusnál maga a terápia eltérő:

I-es típusú cukorbetegség, mindig inzulinadagolással kezelt cukorbetegség. Persze emellett itt is van diéta, és egyéb terápiák is.

II-es típusú cukorbetegség esetén nincs inzulinadagolás és főleg diétával, mozgásterápiával (oxigén ellátás fokozása végett), és egyéb gyógyszerekkel próbálják beállítani a vérben felgyűlt cukor csökkenését, például felszívódás gátlásával, vagy emésztést akadályozó szerekkel, vagy a vérhez kötés megakadályozásával, de a máj vagy egyéb sejtek érzékenységére is gyógyszerrel igyekeznek hatni, mert itt nem az inzulin nem termelés az elsődleges ok, hanem annak csökkentsége, vagy a sejtek nem megfelelő felvétele a cukormolekulából, - sőt eleinte az inzulin túltermelése figyelhető meg, és ez hívja fel a figyelmet, a sejtek nem megfelelő érzékenységére az inzulinnal szemben, amit inzulinrezisztenciának hívnak. Ezekről később szintén részletesebben lesz szó az inzulin leírásánál, és a sejtekben történő folyamatok leírásánál.

A II. típusú cukorbetegség lassan kialakuló megbetegedés, mert a vércukor csak lassan növekszik a határérték fölé a szervezetben. Tünetei között is van eltérés az I. típushoz képest, mivel főleg a végtagok túlzott zsibbadása, a látásképesség romlása, a rosszul gyógyuló sebek, a bőrviszketés, vagy végtagi fekélyesség, pl. lábujj fekély, hívja fel rá a figyelmet, s akkor még meg sem állapítható a túlzott cukorvizelés, vagy egyéb más tipikusan cukorbetegségi tünet.

Az utóbbi években a II. típusú cukorbetegség esetén is alkalmazzák az inzulin, megtámogató, kívülről való adását, a következmények, vagy a folyamat lassítása céljából, melyek között vannak időszakos terápiák is, s ezzel segítik a beteg szervezetet az időszakos rendszerességre, és a továbbiakban, a még meglévő béta-sejtek inzulinjának jó feldolgozóra. Ezt az eljárást, csak a jó állományú béta-sejt esetén lehet alkalmazni, és főleg pont a saját béta-sejtek cukorhoz jutása miatt alkalmazzák, hisz maguk a béta-sejtek is inzulin segítségével jutnak energiát adó cukormolekulához, s ha valamilyen egyéb ok miatt, az inzulint a szervezet többi sejtje hamarabb felhasználja, és ezáltal a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek pont nem jut belőle, akkor ez felgyorsítja a következő időszakra a béta-sejtek éhezését, ezáltal elhalását, és ezáltal a további inzulintermelés kiesését is.

Ezt a terápiát állandó inzulinadagolással is szokták alkalmazni, mint a saját béta-sejtek megtámogatását, de ehhez előtte a vér leleteredményeit veszik figyelembe a saját inzulintermelés kimutatásával kapcsolatban (C-peptid 37-40% alatti értéke), ezzel is megnövelve azt az időszakot, hogy a beteg még ne kerüljön véglegesen inzulinhiányos állapotba, és emiatt minél később szoruljon rá a csak művi inzulinra, melynek használata a továbbiakban, egyéb, és sajnos kikerülhetetlen tünetegyütteseket hoz majd létre. És itt az inzulin olyan fontos szerepet tölt be, hogy maguk a sejtek, és nem csak a béta-sejtek esetén, hanem az egész szervezetre nézve, nehogy további intoleráns (nem tűrő, türelmetlen, elutasító, nem befogadó) viselkedést szenvedjenek. Ezért abban az esetben, ha egy II. típusú cukorbetegnél nem biztosított a pontos diéta betartása, megfontolandó az öszvér-megoldás alkalmazásának elfogadása. Még erről is lesz szó később.

Az orvosok szerint előre megjósolható, hogy kik lesznek későbbi éveikben II. típusú cukorbetegek, mert növeli a betegség esélyét az elhízás, a magas vérnyomás és a családban már előforduló cukorbetegség.

Azért itt egy kicsit álljunk meg, mert e körül az előre meghatározható, véglegesen kimondható dolognál, már az orvosok sem értenek egyet teljesen, mert hogy vita van aközött, hogy maga az inzulin intolerancia hozza-e létre magát az elhízást, vagy az elhízás hozza-e létre az inzulintoleranciát, és hogy minden elhízásra vonatkoztattatható-e egyáltalában, mint a rossz étkezési szokásokból eredőre, mint a hormonzavar miattira, stb. A magas vérnyomás kialakulása sem teljesen egyértelmű, hogy egyben a cukorháztartással összefüggő beépülési zavar lenne mögötte, vagy, hogy azt hozná végül létre. A családon belüli, már előforduló cukorbetegség pedig, csak abban az esetben mérvadó, ha az genetikai, vagy ha az étkezési szokások is teljesen ugyanazok a családtagok között, más esetben azonban nem mondható meghatározó tényezőnek, - hacsak nem vesszük figyelembe, hogy ebben az esetben, a tömeg-termelt élelmiszerek fogyasztása miatt, szinte nincs is különbség, tehát a megállapítás csak is igaz tartamú lehet, az emberek számára megkötött élelmiszer-beszerzési lehetőségek miatt.

Persze még beszélhetünk arról is, hogy az idő haladtával, természetes folyamat, hogy a szövetek érzékenysége csökken, tehát minél jobban kitolódik az átlagéletkor az emberi társadalmakban, annál több II. típusú cukorbeteg lesz a társadalmakon belül, hisz a sejtérzékenység csökkenése egyenes arányos az öregedési folyamattal, bár még erre is azt mondhatom, hogy ez sem egyértelmű, hisz vannak népek, ahol 90 évesen sem ismerik a cukorbetegséget, de ők talán a kivételek, mi azonban már egyre fiatalabban, és nem hogy idősebben válunk ám II. típusú cukorbeteggé. Ennek a megmagyarázásával is későbbre leszek adós.

Megfigyeltem például az utóbbi években, hogy az idősebb korosztályra egyértelműen ráfogják, hogy köszvényesek, s ezért ilyen jellegű diétára fogják őket, hiszen tüneteik zöme megegyezik a köszvény tüneteivel, azonban nem feltételezik az egyszerű ízületi kopásokat és gyulladásokat, és nem feltételezik az ezzel együtt jelentkező inzulin intoleranciát, mert hisz cukorértékük a megfelelő határokon belül van, s akkor már a máj és a vese nem megfelelő méregtelenítési funkciójának feltételezéséről nem is beszélek. Megváltozott a köszvény tünetegyüttes felsorolása is az utóbbi években, és szinte minden benne van, ami érinti az anyagcserét.

Azonban, ahogy az idősebb korosztály elkezdi ezt a diétát, közülük egyre többen mészhiányban kezdenek szenvedni és veseelégtelenségre utaló jelek ütköznek ki rajtuk, valamint a vérnyomásuk is felborul és a szívük is egyre gyengül, sőt sokan vashiányosakká válnak, és a vörösvértestjeik száma egyre alacsonyabb értéket kezd mutatni. Sokukat sómegvonásra ítélnek, aminek hatására még rosszabb értékeik lesznek és még gyengébb állapotba kerülnek. S egyre gyengébbek és egyre több megbetegedésük keletkezik...

Szóval most visszatérek a cukorbetegségre, és majd később, úgyis kivesézzük az anyagcserfolyamatokat és azok egymásra hatását.

A cukorbetegségnek sok típusa ismeretes az oki meghatározás szerint.

Az 1-es típusú cukorbetegség főleg gyulladás(baktérium, vírus) és autoimmun megbetegedés eredménye, melyben szerepet játszhatnak eredetileg gén-módosult állományok a családon belül. Ritkán a mérgezés valamilyen fajtája is megtalálható a háttérben, bár vita tárgya még ma is az orvosok között, de még többször az orvosok és a társadalom tagjai között, hogy egy újszülött esetében pl. mik is nevezhetők mérgezési folyamatnak. (Lásd például a kötelező védőólasok vitáját, vagy a csecsemőknél előforduló besárgulás következményeit, vagy a teáztatás követelményét és a tea cukrozását, vagy a korai gyümölcslé itatást a csecsemőkkel.) Már alapvetően vannak olyan örökletes megbetegedések, amikkel együtt jár az 1. típusú cukorbetegség is. Igazából, hogy mi az alap ok, vagy a kiváltó ok, erre a megbetegedésre, erre mind a mai napig nincsen egyértelmű válasz, de az eddigi megállapítások elég széleskörűek.

Az 1-es típusba, a kifejezetten inzulinfüggő állapotú cukorbetegségben szenvedők kapnak besorolást, akkor is, ha előtte nem is volt gén-módosult állapotra való hivatkozás, vagy tény, valamint akkor is, ha a többi cukorbetegség fajta lezajlásának romlásaként következett be a végleges inzulinfüggőség, a beteg esetében.

Általában fiatalon megállapított kórkép, de bármely nemnél és bármely életszakaszban létrejöhet. (A kórkép szó alatt a betegség teljes leiratát, kórtörténetét kell érteni. A kór szavunkat később kifejtem.) Ilyenkor a hasnyálmirigy azon sejtjei, melyek az inzulin nevű hormont termelik, fokozatosan elhalnak, így az egész szervezetben teljes inzulin hiány lép fel, és emiatt emelkedik meg a vér cukorérték hányadosa. Az inzulinról még később lesz szó.

Az inzulin feltalálása után, ez a hormon bejuttathatóvá vált a szervezetbe, és egész életen át való pótlásával, ez a betegség kordában tarthatóvá, vagyis kezelhetővé vált.

Ez a kór sem azonnali lefolyású, ritka esetektől eltekintve, és általában évek alatt vagy akár évtizedbe telik, mire a sejtek teljesen elhalnak. A fiatalkorit, a tinédzserkorig bezárólag szokták megállapítani.

A 2-es típusú cukorbetegségbe sorolják a nem inzulinfüggő cukorbeteg embereket, s ha az 1-es típus meghatározott okának megállapítása sok kérdőjelet hordoz, akkor ennek a kórképnek az oki meghatározása még többet. Itt ugyanis, nem az inzulin nem léte áll fenn elsősorban, hanem a cukor és az inzulin egyensúlyának a felborulása a szervezetben, valamilyen életünk során megszerzett egyéb szervi, vagy hormonális elváltozás következtében, amikor is, a betegség lefolyása közben, teljesen elmaradhat az inzulin termelés a hasnyálmirigy béta-sejtjeiben is, s így tényleges inzulinhiány is felléphet, s akkor átsorolják a beteget az I-es típusba.

Mind a szervi, mind a hormonális formában, az előzményi indok lehet fertőzés, vagy az immunrendszer, vagy az idegrendszer, akár időszakos, valamely megbetegedése, zavara is.

A szerzett 2-es típusú cukorbetegség esetén, mindíg megállapítható az anyagcserében való valamilyen zavar, mint előzmény, akár szervi, vagy immunológiai elváltozás nélkül is. Ebben az esetben, a szervezet táplálékkal való leterhelése vagy érzékenysége tapasztalható, valamint ebben a típusban is fellelhető még a genetikai öröklés mint ok, ami a korai gyermekévekben azonban nem vált inzulinfüggő cukorbetegséggé.

Főleg az idősebb korosztály betegsége, de egyre jobban a fiatalabb korosztályokban is előfordul. Hosszú idő alatt válik tényleges cukorbetegséggé, ezért felismerése kései, mivel a 2-es típusú cukorbetegség egyértelmű tünetei csak az elváltozás kezdete után, akár évek, vagy évtizedek múlva nyilvánulnak meg, mely attól függ, hogy az egyéni embereknek milyen az életvitele, gondolkodása és a táplálkozási lehetőségei, vagy szokásai, és hogy milyen környezetben él.

A 3-as típusú cukorbetegségbe sorolt betegek azok, akiknek egyértelműen megállapították az oki hátterét, és ez teljesen független attól, hogy az inzulinfüggőkhöz (I-es típus), vagy a nem inzulinfüggőkhöz (II-es típus) tartozók lennének-e eredetileg.

Ritkán előforduló egyéb megbetegedésekkel együtt jelentkező cukorbetegség, így okai is különbözőek:

3A típusnál, a béta-sejt nem megfelelő működése az ok, és genetikai eredetű.

3B típusnál, az inzulin nem képes helyes hatást kiváltani a szervezetben, de ez is genetikai eredetű.

3C típusnál, a hasnyálmirigy ismeretlen eredetű krónikus megbetegedésére vezetik vissza az elsődleges okot.

3D típusnál, a hormonzavart nevezik meg alap oknak.

3E típusnál, a szerzett cukorbetegség hátterében az előtte használt gyógyszerek, illetve kémiai anyagok vannak megnevezve okként.

3F típusnál, a vírusos fertőzések az oki tényezők.

3G típusnál, az immunrendszer, valamely más ok miatti, helytelen működésére vezetik vissza a cukorbetegséget is.

3H típusnál, megint a genetikai eredetű megbetegedések egyben a cukorbetegséget is kiváltó okok, pl. Down-kór esetén.

A 4-es típusú diabetes típusba, a különleges kategóriába eső, várandóssági időszak alatt jelentkező cukorbetegség tartozik, mivel itt a kezelés mind az anya, mind a gyermek érdekét is kell szolgálja. Itt a besorolásnál az is fontos, hogy előtte az anya nem volt nyilvántartott cukorbeteg, s a terhességi időszakban, vagyis gesztációs időszakban jelentkeztek nála a tünetek. Erről a cukorbetegség típusról az az általános vélemény, hogy nagyobbrészt a terhesség megszűnte után megszűnik, bár előrevetíti a későbbi időszakban, a diabetes II. előfordulását az anyánál, illetve ilyen esetben a gyermek szűrését is elvégzik terheléses cukorvizsgálattal, mindjárt a születés után.

(Megmondom őszintén, hogy ennél az utolsó mondatnál is sokat gondolkodtam, hogy kifejtsem-e önálló véleményemet e vizsgálat jogosságáról, illetve úgy fogalmaznák, hogy kellő körültekintésnek mondható-e az alkalmazása, amikor ugye pont egy feltételezett inzulin-csökkent csecsemő cukorbeteget vizsgálunk, s van más megoldás arra, hogy erről egyértelműen megbízonyodhasson az orvos, ami szintén a véren keresztül kimutatható, de ebbe most nem megyek bele részletesebben.)

Az orvostudomány a cukorbetegséget a krónikus anyagcserfolyamatok csoportjába sorolta be, függetlenül attól, hogy kialakulásának mi volt az előzménye, vagy oka. Sőt a cukorbetegség kifejezést csak is a glükóz, vagyis a szőlőcukor molekula anyagcserében létrejött zavaraira alkalmazza, míg a természetben magunkhoz vett más cukorféleségek ilyen jellegű zavarait más névvel ruházza fel. Ilyen egyéb cukorféleség ismertebb zavara például a tejcukor anyagcserezavar.

Az sem mindegy azonban, hogy ezen zavarok milyen ok miatt lépnek fel az anyagcserében. Általában, vagy nem képes a szervezet azokat felbontani, vagy beépíteni, vagy a beépülésük után nem képes azokat felhasználni, ezért a szervezetben ezen anyagok felhalmozódnak, amik a szervezetben egyensúlyzavart, majd más szervekre való megbetegedést okozhatnak.


Megnyitva 34973 alkalommal

Hozzászólás   

#7 VálaszKósáné K Mária 2011-10-24 18:58
Mármint, azt akartam írni, hogy:

Köszönöm a gyors segítséget. :)
#6 VálaszKósáné K Mária 2011-10-24 18:54
[quote name="Zoli"]Kedves honfitársaink!
Sajnálattal jelentem, hogy technikai, vagy szerkesztői hiba csúszott oldalunkba, és így elvesztettünk egyes hozzászólásokat, de a más hibákat is gyorsított ütemben fogjuk javítani. Szíves türelmeteket kérjük.

Szeretettel: >Zoli
#5 VálaszKósáné K Mária 2011-10-24 18:52
Idézet - Jäger Miklós:
Mélyen Tisztelt Doktor Úr, vagy Hölgy!

Nagyon hálás vagyok ezért a kitűnő leírásért, a cukor betegségekről! Ezen leírások alapján, sokkal mélyebben bele lehetett tekinteni, az e betegség kialakulásába, annak gyógyításába, nemkülönben a kezelésére! Ugyanis, magam is érintett vagyok, mert szintén, az időskori II. cukorbetegek közé tartozom. Mára már naponta négyszer kell inzulint beadni magamnak, a saját orvosom utasításai szerint. Sok minden igaz! Igaz az is, hogy még 1958.-ban, Biológiából, pont ez volt az érettségi tételem is, mármint a hasnyálmirigy és a cukor betegség kialakulásának az okai. Már annyira nem emlékszem, de az élet fintora az az, hogy pont ebbe a betegségbe estem bele. Diéta! Engem, a betegségemmel kezelő orvosom, 160gr. CH.-t. írt elő, napi 5 x-i étkezés mellett. Humulin R és Humulin N injekciókat kell magamba bökdösnöm. Csak egy a nagy gondom, ami nem más, mint a családom! Egyik-se cukor beteg! Fogalmuk sincs róla, hogy hogyan kell külön konyhán élnem. Bár, nyugdíjas vagyok már 12 éve, de magamnak sem tudom elkészíteni, úgy ahogyan azt előírták. Hogy mi ennek az oka? Egyszerűen nincs anyagi forrás hozzá! Igaz, magam, a köménymagon kívűl bármit elfogyasztok, de tessék elhinni, hogy nálunk, még a kelkáposzta is nagyon drága!!!!!!!!! Az én nyugdíjam, az havi 53ezer HUF! Sajnos, ezzel összefüggésében is vannak éppen elég betegségeim, úgyhogy a havi gyógyszer adag is igen megterhelő! Tehát itt kell visszautalni a családomhoz, hogy képtelenek kigazdálkodni a rám szabott diétát! Magyarán, nekem is azt kell ennem, amit a Feleségem főz! Kétfelé, mint említettem nem tud főzni, - az anyagiak miatt, - tehát egyféle ételt talál ki mindig, és tekintettel arra, hogy rajtam kívűl senkinek sem kell diétáznia, így azért nekem is azt kell ennem. Most is magas a vércukor szintem, gyakran jóval a 10.-n. fölül is van! Tisztelettel kérem, az Ön segítségét abban, hogy a e.-mail. címemre legyen szíves egy támaszpontot adni, amibe bele tudok kapaszkodni! Várom a következő folytatását, itt az e honlapon, de a segítség válaszát is, a megadott címre.

Sok és nagy szeretettel, a Jäger Miklós!


Kedves Jäger Miklós!
Nem vagyok dr. :)
Amiről Ön ír, azt naponta elpanaszolják a hozzám fordulók. Majd erre is ki fogok térni a cikksorozatomban.
Köszönettel vettem hozzászólását, s a megadott címre írok Önnek.
Üdvözlettel: Kósáné K. Mária
#4 VálaszKósáné K Mária 2011-10-24 18:47
Idézet - JulCSIllag:
Sajnos, ez az oldal valamiért nagyon hibás, kimarad egy-egy szóból több betű, a mint-mind össze van tévesztve, nagyon sok a megtévesztő VESSZŐ-hiba (nem ott van a vessző, ahol kell!), így az orvosi szöveg akár megtévesztő is lehet, hisz sok helyen nem napi nyelvi szintű - STB.!

Jó lenne látni a tanácsokat is, hogy az esetleíró szerint milyen diétát folytassanak azok, akik az ő leírása alapján ,,értik meg" pl. a II. típusú cukorbetegséget.


Kedves JulCSIllag!
Köszönöm az észrevételt és visszajelzést.
El kell, hogy áruljam, hogy sajnos, ezeket a hibákat, mindet, egyedül voltam képes elkövetni, mert sem helyesírás ellenőrző programmal nem rendelkezem, sem senki nem olvassa el a műveimet, mielőtt felküldöm. Önmagam ugyan elolvasom, s nem is egyszer, dehát az emberi elme olyan, hogy amit jól gondol, annak hibáját már ritkán látja meg, a dislexiámról és a rossz szememről már nem is beszélve. :). Ez a cikk 7255 szót, és 53244 karaktert, vagyis leütést tartalmaz. Egy mondatot találtam, - ott azonban tényleg kétszer helytelenül alkalmaztam a mint szót, - egyéb helyeken jó helyen vannak a mint (mint, ahogyan értelemben) és a mind (mind, összes értelemben) szavak, szerintem. Megígérem, hogy még egyszer átolvasom, és korrigáljuk e honlapon a cikket. Valamint az összes vessző és betűhiányt is, ha felfedezem, hogy értelmi változást okoz, vagy többletben, vagy hiányban szenved a szövegben, szintén javítom..
Amit szintén nagyon köszönök, hogy rájöttem, hogy ennél sokkal egyszerűbben kell megfogalmaznom a mondandóm többi részét.
Lesznek tanácsok is, de engedje meg, hogy tovább kifejtsem azt, amit még ismertetni szeretnék, hogy utána a tanácsok már sokkal elfogadhatóbbakká váljanak, mert a róluk való ismeret már előre megelőzte a felsorolást, s később, már csak pár mondatban kell utalni valamire, hogy érthető legyen a lényeg.
Észrevételeit, a következőkben is megköszönném.
Tisztelettel: Kósáné K. Mária
+1 #3 Hiba az oldalunkonZoli 2011-10-24 16:59
Kedves honfitársaink!
Sajnálattal jelentem, hogy technikai, vagy szerkesztői hiba csúszott oldalunkba, és így elvesztettünk egyes hozzászólásokat, de a más hibákat is gyorsított ütemben fogjuk javítani. Szíves türelmeteket kérjük.

Szeretettel: >Zoli<
#2 JulCSIllag 2011-10-21 23:05
Sajnos, ez az oldal valamiért nagyon hibás, kimarad egy-egy szóból több betű, a mint-mind össze van tévesztve, nagyon sok a megtévesztő VESSZŐ-hiba (nem ott van a vessző, ahol kell!), így az orvosi szöveg akár megtévesztő is lehet, hisz sok helyen nem napi nyelvi szintű - STB.!

Jó lenne látni a tanácsokat is, hogy az esetleíró szerint milyen diétát folytassanak azok, akik az ő leírása alapján ,,értik meg" pl. a II. típusú cukorbetegséget.
+1 #1 Jäger Miklós 2011-10-20 11:19
Mélyen Tisztelt Doktor Úr, vagy Hölgy!

Nagyon hálás vagyok ezért a kitűnő leírásért, a cukor betegségekről! Ezen leírások alapján, sokkal mélyebben bele lehetett tekinteni, az e betegség kialakulásába, annak gyógyításába, nemkülönben a kezelésére! Ugyanis, magam is érintett vagyok, mert szintén, az időskori II. cukorbetegek közé tartozom. Mára már naponta négyszer kell inzulint beadni magamnak, a saját orvosom utasításai szerint. Sok minden igaz! Igaz az is, hogy még 1958.-ban, Biológiából, pont ez volt az érettségi tételem is, mármint a hasnyálmirigy és a cukor betegség kialakulásának az okai. Már annyira nem emlékszem, de az élet fintora az az, hogy pont ebbe a betegségbe estem bele. Diéta! Engem, a betegségemmel kezelő orvosom, 160gr. CH.-t. írt elő, napi 5 x-i étkezés mellett. Humulin R és Humulin N injekciókat kell magamba bökdösnöm. Csak egy a nagy gondom, ami nem más, mint a családom! Egyik-se cukor beteg! Fogalmuk sincs róla, hogy hogyan kell külön konyhán élnem. Bár, nyugdíjas vagyok már 12 éve, de magamnak sem tudom elkészíteni, úgy ahogyan azt előírták. Hogy mi ennek az oka? Egyszerűen nincs anyagi forrás hozzá! Igaz, magam, a köménymagon kívűl bármit elfogyasztok, de tessék elhinni, hogy nálunk, még a kelkáposzta is nagyon drága!!!!!!!!! Az én nyugdíjam, az havi 53ezer HUF! Sajnos, ezzel összefüggésében is vannak éppen elég betegségeim, úgyhogy a havi gyógyszer adag is igen megterhelő! Tehát itt kell visszautalni a családomhoz, hogy képtelenek kigazdálkodni a rám szabott diétát! Magyarán, nekem is azt kell ennem, amit a Feleségem főz! Kétfelé, mint említettem nem tud főzni, - az anyagiak miatt, - tehát egyféle ételt talál ki mindig, és tekintettel arra, hogy rajtam kívűl senkinek sem kell diétáznia, így azért nekem is azt kell ennem. Most is magas a vércukor szintem, gyakran jóval a 10.-n. fölül is van! Tisztelettel kérem, az Ön segítségét abban, hogy a e.-mail. címemre legyen szíves egy támaszpontot adni, amibe bele tudok kapaszkodni! Várom a következő folytatását, itt az e honlapon, de a segítség válaszát is, a megadott címre.

Sok és nagy szeretettel, a Jäger Miklós!

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások