Print this page
2013 április 30, kedd

Halálosztó levesek, avagy mi fán teremnek az E-számok?

Szerző: Tóth Gábor

Hisztéria ide, hisztéria oda, az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet...

Nincs is jobb egy kiadós zacskós levesnél!

Pár perc munka, és asztalodon gőzölög a gulyás, még egy reklámblokknyi idő és tálalhatod a nagyi-féle(?) császármorzsát is. A csodát egy Maggi nevű kémikusnak köszönhetjük, aki 1862-ben először kevert laboratóriumában instant ebédet. A háziasszonyok felszabadítójának útját Knorr és Oetker is követte, akik szintén azon dolgoztak, hogy a robotoló munkásokat minél hamarabb elkészíthető étkekkel laktassák jól. Ők az adalékok atyjai, ők állítottak elő először olyan ízeket, amelyek nem a természetesre hajaznak.

A francia hagymaleves és szaporodási nehézségek
Hisztéria ide, hisztéria oda, az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet. Lépten-nyomon hol rákról, hol csak allergiáról suttognak. Táblázatok járnak kézről a kézre, amelyek egyes anyagoktól óva intenek, másokat pedig engedélyeznek. Hol az igazság? Táblázat nélkül már egy lépést sem teszel, tudatos fogyasztóként a hipermarket-béli túráidat E-böngészéssel egészíted ki. Magadat és családodat krémlevesek, csokoládék, pudingok és mélyfagyasztott pizzák összetételének felolvasásával sokkolod. A spájzban porosodó francia krémlevesben egy tömeggyilkost látsz, olvasod, van benne ízfokozó: E601, azaz nátrium-glutamát, ami érzékeny embereknél "kínai étterem szindrómát" válthat ki. Az egzotikus étek embernél halántéktájú nyomást, hát és fejfájást, a patkányoknál szaporodási nehézségeket és tanulási zavarokat okozhat. Aztán van még benne E500, azaz valamilyen savanyúság-szabályozó anyag, és E150d, ami állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki, és csökkentette a fehér vérsejtek számát.

Na jó étvágyat!
Ma egy frissdiplomás élelmiszeripari mérnöknek a legnagyobb profitot az adalékanyag-gyártás hozhatja. E mellett óriási versenyhelyzet van, így az előállítók az E-kről maguk is feketelistákat terjesztenek, melyben persze a konkurens műanyag-gyár terméke a káros, a saját pedig mindig ártalmatlan. Mivel az adalékok állatokon tesztelt anyagok, egyébként sem garantálja semmi, hogy ha a patkány sem allergiát, sem rákot nem kapott tőlük, az emberre is ártalmatlanok. Az sem tudható, hogy kémiailag hogyan érzik magukat a többi E társaságában, vagy hogyan viselkednek a mikrohullámú sütőben, miként bírják a főzést, a sütést. Ha bizonyíthatóan károsak, akkor sem biztos, hogy mi, fogyasztók értesülünk róla: az 50-es évek nagy botrányát robbantotta ki a "vajsárga" nevű színezék, amiről már a '30-as években tudott volt, hogy lerakódva, felhalmozódva rákkeltő, mégis majd húsz évig belekeverték a margarinba.

Az aromásított ételek torzítják ízlést
Mivel az élelmiszer állagát, színét, ízét és illatát laboratóriumok boszorkánykonyháiban keverik, az ételek természetes állapotát egyre kevésbé értékeled. (Bizonyított, hogy a mai tizenévesek ízlelése átalakult, a hagyományos ételek aromáját gyengének érzik.) Könnyen túleheted magad belőlük, természetes anyagok híján szervezeted pedig tovább éhezik. Bár tized, néha csak tízezred milligrammnyi mennyiségben használják őket, veszélyük az, hogy felhalmozódnak. Ha elérik a szervezetben a kritikus szintet, egészségkárosodást okoznak. Ezért nincs is értelme pontos határértéküket megállapítani.
Egyelőre a magyar élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályok sokkal szigorúbbak, mint a nyugat-európaiak. Míg itthon nagyjából háromszáz engedélyezett adalékanyag van, az EU-ban mintegy kétszer ennyi. A hazai előírások ellenére azonban ezek egy része, import termékekben jelen van a hazai piacon.

Lassú hatású patkányméregként is bevethető
Bár az ételt megfesteni nem szükségszerű, - e miatt például Svédországban a színezékek (E100-200) jelentős része tiltott - nálunk viszonylag széles a skála. A többség lassan ölő patkányméregként is bevethető: a kísérletekben a barna (E154) nemcsak májukat és szívüket károsította, hanem egyidejűleg valamennyi szervük elszíneződött tőle. A hazánkban forgalomban lévő cukormázas marcipán-por tartazinját (E102) az EU számos országa betiltotta, hiszen bizonyíthatóan allergén anyag. Ebben a készítményben még "narancssárga S"-re (E110) is bukkanhatunk, ami szintén allergiát válthat ki.
A tartósítószerekkel (E200-300) dúsított ételek fogyasztása sem életbiztosítás. Az előrecsomagolt füstölt sonka nátrium-nitritjéről (E250) és a májasok nitrites-pácsójáról is köztudott, hogy rákkeltő, meggátolja a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami kékbetegséget is okozhat. (Állítólag a pácok nitrát-tartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezettnek.) A főként fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használt kén-dioxid és kénessav sói (szulfitok) is kiszámíthatatlan reakciókat okozhatnak: rosszullétet, fejfájást, hasmenést, esetleg anyagcsere és idegrendszeri zavart.

Stabilizátorok és sűrítőanyagok
A félkész, instant porok kedvelt anyaga az emulgeálószer. Olyan varázspor, ami lehetővé teszi, hogy az amúgy nem vegyíthető (víz és zsír) anyagokat összekeverjék és állagukat stabilizálják. Általuk a kenyér puhább, a kalács omlósabb, a krém pépesebb. Hatásuk nem ismert, azonban egyesek a bélbetegségek és allergiák egyik kulcsszereplőjének tartják. A sűrítőanyagok közt olyan extrákra is bukkanhatunk, mint a gyöngyzuzmó (E407), ami állatokban fekélyt okozhat, vagy a tragantmézga (E413), ami egy ázsiai növény gumiváladéka.
Egyes burgonyatermékekben, pékárukban, üdítőkben, fagylaltokban, kenhető sajtokban is fellelhető savanyúságot szabályozó szerek (E500-600) némelyikét hiperaktivitás okozásával és kalcium-elvonással vádolják.

Pálinka-aroma, mint rovarölő
A természetes aroma különleges varázsszó, mindenképpen valami természetes anyag nedveiből előállított ízre kell gondolnunk - de tudnunk kell, semmi köze az eredeti gyümölcshöz. Előállíthatják fűrészporból (egy ausztrál fafajból készül például az eper), gombából (kókuszaroma) és baktériumból. Egy pálinka-fajta ízesítése például a kvasziin fa keserítő-anyagából van, amit a bennszülöttek rovarölő-szerként is használnak.
A természet-azonos ízesítők vegyi úton előállított anyagok, amelyek kémiai összetétele megegyezik a természetes ízanyagokéval. Ennek ellenére tudott, hogy felszívódásuk, hatásuk más, mint eredeti társaiké. Arról talán mindenki hallott már, hogy a C-vitamin is másképp szívódik fel, ha tablettaként vesszük be.
Az E-kódok sorát még a csomagolást segítő és lesülést gátló anyagok is gazdagítják, amit lisztekhez, cukorkákhoz kevernek. Közülük egy csoport a gyakran műanyagokkal vegyített mikrokristályos viasz, ami nem más, mint egy, a kenőolaj-gyártás során keletkezett melléktermék.

Spermaölő, hízlaló light-ok?
A diabetikus étkekben használt édesítőszerek (E-kilencszázasok) a híreszteléssel ellentétben nem mindig fogyasztanak, sőt. Egy nagyszabású kísérletben, ahol nyolcvanezer embert vizsgáltak, a mesterséges édesítőszerek nagyobb súlygyarapodást okoztak, mint a cukor. Tán nem véletlen, hogy a disznók takarmányába étvágynövelés céljából nem cukrot, hanem édesítőszereket kevernek. Ráadásul a szacharin (E954) állítólag hólyagrákot okozhat, a ciklamát (E952) pedig a herét és spermát károsíthatja.

Jobb félni, mint megijedni!
A szakemberek óvatosságra intenek. Mielőtt vásárolsz, mindig nézd meg a címke másik oldalát! Mit sóznak rád a gombás spagetti-szószban, vagy a diabetikus, tartósítószerrel megdobott fekete kenyérben. Még egy hasznos információ: az élelmiszerhez felhasznált anyagokat mennyiségi sorrendben tüntetik fel!

A cikk Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök Bibliaiskolák Közösségében elhangzott előadása alapján készült. 

Az E-kódok megfejtéséhez Dr. Kalas György táblázatát használtuk. →

Az E-kódok megfejtéséhez Dr. Kalas György táblázatát használtuk. →


Forrás: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/1406

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.