Magyar Megmaradásért

* A magyar ősvallás a mágus hit volt. Erre írásos bizonyítékot találunk Theophülaktosz (bizánci görög történetíró a VI. században) írásában. * Az Istent az Egek Urának nevezték, és csak az ég meghatározó jelképeit, a Napot, a Holdat, a csillagokat, a fényt, a világosságot és a „nap madarait”, a sólymot, és a sast tartották méltónak az Isten szimbolikai értékeinek a kifejezésére.

„Elaludt a gyertyája" Molnár V. József Népünk jól tudja, hogy „a halál ellen nincs orvosság". „Aki született, annak halnia is kell." „Porból lettünk, porrá le­szünk." Mindnyájunkat eltakar az anyaföld. „A jó halottnak semmi baja nincsen." Az élő ember még „világít", a halottnak „elaludt a gyertyája."

Sokan és sokféleképpen próbálták már meghatározni Isten mibenlétét, némely vallás annyira amorf, elvonatkoztatott istenképpel rendelkezik, hogy már-már az ateizmus határterületeit súrolja. Másoknál az ellenkező véglet tapasztalható, Isten egy ítélkező, bölcs atya, aki gyanúsan emberi érdekek mentén tevékenykedik.

Az emberélet fordulói Molnár V. József Fejlődéslélektani modell a magyar nép szokásaiban és művészetében A régi ember a kerek világ kellős közepében a teremtő és törvényt adó Urat, a személyes Istent találta meg, akivel mindenkor beszédes viszonya adódott. Hitt mindenható erejében, s abban, hogy látható és láthatatlan (csak sejthető, csak hatásában észlelhető) csillagnyi másságban, egyazon ige működik; ezért a minden porcikájában összefüggő téridő rendszer része, részese, s egyben egésze lehetett.

Isten tenyerén: A gyermekrajzok üzenete Molnár V. József A régi ember a gyermeket Isten áldásának tekintette, s hitében a kisgyermek Isten tenyerén él; általa, vele a teremtő és igazító törvény mutatja meg magát. Tudta, hogy az anyaöl óvása, az öntudatlanul átélt minden-szeretet, amelyben a dolgok egysége honol, a termő televény sötétség csöndje a születésben lármás világosságra vált, s a megszületett gyermek, a „csillagocska” fáradhatatlanul keresi majd az elveszett paradicsomot, a biztonságot adó „kinti” Rendet, amelyről ott „bent” mindent megtudott.

Magyarságtudományi füzetek, Molnár V. József:  A magyar lélek képe - Az emberi élet fordulói néphagyományokban

Nyilvánvaló, hogy a Péteri-Egyház alapítója az Úr Jézus (Mt. 16, 18.) és Ő nevezi ki Pétert Egyháza főnökévé. A tizenegy tanítvány részére utolsó utasításait és rendelkezéseit valahol Galileában a „hegyen" adja (Mt. 28. 16.), ahol tanítványai utoljára látták Őt a feltámadás után.  

Kedves Mária!  Kérlek ne vedd rossz néven ha egyes állításaidat megkérdőjelezem. Szerintem mondanivalódon érdemes elgondolkodni, de kár hogy hiedelmedet - s nem tudásodat - közlöd.

Mostanra azonban szembesülni kényszerülünk a valósággal; a ránk kényszerített másik Istenhez hiába imádkozunk, nem segít a békességhez, szeretethez jutás lehetőségének eléréséhez. Elhagytuk Ősi hitünket, Jézus hitünket. Egy idegen Isten, a Mammon /pénz/ imádatának görcsös igyekezetében egymásnak estünk. Ember, embernek farkasává lettünk, családjaink szétesnek, nemzetünk a végromlás állapotába került.

 Mottó:  1.) "Akit magyarnak teremtett az Úristen, és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember!" (Széchenyi István)  / 2.) "A kormányzás gazdag emberek összeesküvése annak érdekében, hogy a közjó nevében szerezhessék meg, amire szükségük van." (Morus Tamás) /  3.) "Vagy létrehozod magadnak a jövődet, vagy az áldozatává válsz annak a jövőnek, amit valaki más létrehoz neked." (Arthur K. Cebrowski