Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2020Jul14

2012. November 24., Szombat 05:43

A káld-sumir nép mindennapjai

A Kr. e. 4000 táján Mezopotámiában a viselkedésmódjában, a szokásai ban a magyarsághoz hasonlító káld-sumir nép tökélyre vitte a növénytermesztést és az állattenyésztést. Mindkét nép ugyanazon háziállatokat tartotta: Szürkemarháik, rackajuhaik voltak, a nyájaikat puli és komondor ügyelte. A pecséthengerek tanúsága szerint a XVII. században nálunk kipusztult szalontai disznaik voltak.
Kategória: Marton Veronika
2012. November 10., Szombat 09:33

Miért káld-sumir a sumir? (II.rész)

A mezopotámiai toldalékoló nyelven beszélő nép műveltsége, anélkül, hogy bárkiben tudatosulna, korunkban is érezteti hatását. A XIX. századi tudósok vagy egy évtizedig vitatkoztak, mi névvel illessék, végül a francia Jules Oppert javaslatára a sumir/sumer/szumer nevet adták neki, annak ellenére, hogy Francois Lenormant, francia akadémikus kimutatta, a „sumir” elnevezés Kr. e. 2000 táján, Hammurabi korában bukkan fel először, amikor e népnek már híre-hamva sem volt Mezopotámiában: beolvadt, elvándorolt, elpusztíttatott.
Kategória: Marton Veronika
2012. Október 28., Vasárnap 14:17

Miért káld-sumir a sumir? (I. rész)

A XIX. század második felében, pár évtizeddel az első agyagtáblák felfedezése után a francia, angol stb. tudósok élénken vitáztak, miképp nevezzék a Kr. e. IV. évezredtől Mezopotámiát benépesítő, az önmagát KI.EN.GI-nek nevező írásfeltaláló népet és a nyelvét. Jobbára egyöntetűek voltak abban, hogy szkítafajú, közelebbről ural-altáji toldalékoló (agglutináló) nyelvű népről van szó.
Kategória: Marton Veronika
2012. Október 10., Szerda 06:08

Az aradi tizenhárom

Az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot a Szent Szövetség égisze alatt az osztrák császári és az orosz cári haderők kegyetlenül vérbefojtották. A vitatott és szükségtelen világosi fegyverletétel után az osztrákok bosszúvágya nem ismert határt.
Kategória: Marton Veronika
2012. Október 02., Kedd 22:31

Sumer, szumer vagy sumir

1844, a mezopotámiai sivatag homokja alól felbukkant évezredes szobrok ékiratos emlékek felfedezései óta különféleképpen ejtik Mezopotámia földjének és népének régi nevét. Holott igazán egyszerű, mert a nép soha nem hívta magát és országát sem sumernak, sem szumernak, de még sumirnak sem, hanem KI.EN.GI[1]-nek (=kangarnak). 
Kategória: Marton Veronika
2012. Szeptember 17., Hétfő 20:26

Álmos fejedelem neve az ékiratokban (IV.rész)

Az ókorban a Róma közelében a Tiberisbe ömlő patakot és magát a patak istenét Almo-nak (Álmos) hívták. Ragyogó tiszta vizében „Cybele (Kübele) istenasszony papnői egyetsmást mostak”.[1] A név minden bizonnyal etruszk[2] eredetű. Másképp nem magyarázható e kora-latin elnevezés, az Almo és a mezopotámiai AL.LA.MU stb. név nagymérvű hasonlatossága, továbbá a vízzel és az isten/szent kifejezéssel való kapcsolata. Ráadásul mindez egybevág Anonymus leírásával: Álmos „latinul annyi, mint szent” és Emese „méhéből (Álmosként) forrás fakad…” és „…az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők.” [3].
Kategória: Marton Veronika
2012. Szeptember 15., Szombat 23:03

Álmos fejedelem neve az ékiratokban (III. rész)

A nippuri templomi könyvtár 1908-ban közzétett[1] istennév-táblái tartogatnak még egy-két, a magyar Álmos névvel összefüggésbe hozható ékjeles nevet.
Kategória: Marton Veronika
2012. Augusztus 25., Szombat 16:11

Álmos fejedelem neve az ékiratokban (II. rész)

A régiségben minden névnek megvolt a maga jelentése, sőt szükség szerint még meg is toldották, vagyis a név közölte ismeretet kiegészítették. A név a viselőjének valóságos „igazoló okmánya” volt. A mai ember a neveket már csak jelölésre használja, a jelentésüket elfeledte.
Kategória: Marton Veronika
2012. Augusztus 17., Péntek 19:28

Vértesszőlősi vagy a neandervölgyi...?

Vértes László 1965-ben a vértesszőlősi ősember koponyacsontját és pattintott kőszerszámait feltáró régész, továbbá László Gyula Gáboriné Csánk Vera , Gábori Miklós régész a hivatalostól eltérő véleménnyel voltak a kétlábon járó, gondolkodó ember kialakulásáról, elterjedéséről és földrajzi hovatartozásáról.
Kategória: Marton Veronika
2012. Augusztus 08., Szerda 18:39

A Nibelung-ének

A múlt század közepe óta tudatosan terjesztik, hogy a magyarságnak nem voltak a honfoglalás előtt keletkezett és magával hozott mondái, és minden hun történet, a székelyek Csaba-várása külföldi krónikákból, kéziratokból került hozzánk. Attila hun király históriáját legelőször német papok ismertették meg a magyar nemzettel, ők írták a hun mondát, ők a Nibelung-éneket, mondta Hunfalvy, alias Hunsdorfer Pál. A magyarországi nyelvészek, irodalomtudósok közül számosan csatlakoztak ehhez az elmélethez, annak ellenére, hogy voltak magyarok is, németek is, akik a hun-magyar rokonságot hirdették.
Kategória: Marton Veronika

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 69.2%Norway 1.2%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4%Sweden 0.7%
Ukraine 3.4%France 0.5%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Australia 0.2%
Slovakia 1.9%Kuwait 0.2%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Austria 1.2%Poland 0.1%

Today: 28
This Week: 480
Last Week: 3590
This Month: 6985
Last Month: 23851
Total: 2434563

Belépés