Magyar Megmaradásért

A series ad ridicolos tantum unus passus. (A komoly és a nevetséges között csak egy lépés van.) Tantum-quantum – annyi amennyi.

A lándzsavégről Ferenczi Géza Székely rovásírásos emlékek c. könyvében (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1997) olvastam. A szerző 27 tárgyat, köztük a lándzsavéget a "Gyanús, hamis, tévesen székely rovásírásos szövegként számontartott és nem létező emlékek" c. fejezetben említ. A felsoroltak között azonban vannak olyanok, amelyekről nem szabad látatlanban ilyen határozottsággal elítélően nyilatkozni, mert képzett szakemberek látták, tanulmányozták ezeket, állapították meg valódiságukat. Ilyenek pl. a Csallány Dezső régész által vizsgált és megfejtett leletek. Ezek közül a Margit- szigeti követ a Budapesti Történeti Múzeum restaurátorával és Szakács Gáborral alaposan megvizsgáltuk és mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy nem XIX.-XX. századi hamisítvány.

Ipolyságon, az Örökség Népfõiskolai Táborban Z. Urbán Aladárnak, a Pa­lóc Társaság elnökének meghívására már két alkalommal oszthattam meg tisztelt hallgatóságommal ennek a becses örökségnek ismereteit. Ezek a fel­vidéki elõadások voltak az indítékai annak, hogy egybegyûjtsem szép orszá­gunk e térségének általam ismert rovásemlékeit és bõvebben szóljak a Túróci Fakönyvrõl.

Fehérné, Walter Anna, Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg 1975-ben. A számításműszaki átszerkesztést illető jegyzetek mindkét kötet végén jelennek meg. Szerk.

Fehérné, Walter Anna, Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg 1975-ben. A számításműszaki átszerkesztést illető jegyzetek mindkét kötet végén jelennek meg. Szerk.

Baráth Tibor, A MAGYAR NÉPEK ŐSTÖRTÉNETE című műve hat, három kötetbe foglalt, Montrealban (1968, 1973, 1974) kiadott könyv. Azóta, több kiadás jelent meg, kisebb-nagyobb átszerkesztésben, egyesített kiadásokat beleértve.

Baráth Tibor, A MAGYAR NÉPEK ŐSTÖRTÉNETE című műve hat, három kötetbe foglalt, Montrealban (1968, 1973, 1974) kiadott könyv. Azóta, több kiadás jelent meg, kisebb-nagyobb átszerkesztésben, egyesített kiadásokat beleértve.

Norma Lorre Goodrich Medieval Myths[1] (Középkori mondák) című könyvében a jól ismert európai ősregéket és mondákat népszerűsíti, amint ezt korábban a sumir, egyiptomi, krétai, görög, trójai, perzsiai, afganisztáni, indiai és római mondavilággal tette.

Egyfelől van az ősnépi erkölcs testvériségről vallott felfogása. Másrészről pedig népek deportálása és kiirtása. Hová tűnt az ősnépi erkölcs, ha Nyugat-Európa - látszólag ennek az ősnépi erkölcsnek a jegyében - viszont befogadja az arab országok menekültjeit? Itt az erkölcs, hol az erkölcs? Ez a játék az aluljárókban is kész átverés. Egy történész pedig ilyent játszik az olvasóval?

Olaszország nagy fia, Michelangelo Naddeo nem azért nagy, mintha valamelyik híres grófi kiválóság leszármazottja lenne, hanem azért, mert a páratlan, most már valóban felvilágosult pragmatika történetírás elkötelezett, rendületlen hirdetője. Kitéve magát az indo-európai, a nyelvészeti és származási elfogult, öntömjénező, soha nem bizonyított feltételezés kábulatában tengődő hatalom támadásainak, lehurrogásának, vagy éppen elhallgatásának, vállalta, az igaz történelemszemlélet kidolgozását.