Magyar Megmaradásért

A világ különböző országaiban hatalomra kerülő vörös diktatúrák több tízmillió embert gyilkoltak meg, milliókat zártak börtönbe vagy hurcoltak lágerbe. Európa azon felén, amelyet a Szovjetunió szállt meg a második világháború után, a lágerélet egy különös változatát is meghonosították.

IV. Béla király IV. Ince Pápához írt levele tanulságként kell szolgáljon a nyugat iszlámmal szembeni önmegadásában. - "A tatárok ügyében megkerestük az egész kereszténység három legfőbb udvarát, de mindezektől semmiféle vigaszt vagy segítséget nem kaptunk, csak szavakat."

A második világháború utáni időszak első tömeggyilkossága felett valamilyen oknál fogva nagyvonalúan túllépett a közvélemény. Az áldozatok családja viszont évtizedekig szenvedett, megbélyegezték és meghurcolták őket. Az egykori főjegyző, Pinnyey Lajos tragikus történetét mesélte el az Origónak fia, Pinnyey Szilárd.

A kivégzett honvédtiszt Amerikából hazajövő fia 1989-ben visszatért a rétsági laktanyába 

A legelső beismerő vallomás: megjelent egy partizán beszámolója 1944-es tetteikről

Az 1456 és 1464 között eltelt nyolc esztendőben II. Mehmed szultán birodalma egyesített hadai élén nem kevesebb mint négy alkalommal vonult az észak-balkáni hadszíntérre. 1456-ban sikertelenül ostromolta Nándorfehérvár várát, a magyar határvédelem kulcspontját. 1459-ben - Vég-Szendrő elfoglalásával - végleg bekebelezte Szerbia maradványait.

A moholi nyugalmazott anyakönyvvezető és helytörténész, Baranyi István több évtizedes kutatásainak eredményeként létrejött névjegyzékekkel az I. és II. világháború helyi, katonai és polgári áldozataink, köztük az 1944/45-ben elhurcolt és kivégzett adai és moholi magyaroknak kíván emléket állítani.

Az erdélyi tömeges elhurcolásokkal párhuzamosan 1944 őszén román önkéntes alakulatok és helyenként civilek, valamint román, illetve szovjet katonák tartották rettegésben a magyar lakosságot. Észak-Erdélyben, ezen belül Székelyföldön a Maniu-gárdák néven hírhedtté vált önkéntes osztagok, a második bécsi döntést követően Romániánál maradt Dél-Erdély néhány helységében pedig a reguláris román alakulatok rendeztek vérfürdőt.

„Die scherffste und blutigste Schlacht, welche in diesem seculo vorbeigangen – Az évszázad legkeményebb és legvéresebb ütközete.”  (Bádeni Lajos őrgróf a szalánkeméni csatáról)

Benes úr és az ő dekrétumai / A második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó 143 elnöki rendelet, az ún. „Benes dekrétumok" közül az 1945. augusztus 2-án kiadott 33. számú rendelet kimondta: