Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2020Aug12

2009. Július 09., Csütörtök 06:20

Tászok-tetõtõl-a-bosnyák-piramisokig

"...Tudatosítanunk kell a nemzeti szellemiség felvállalóiban, hogy a rovásírás ismerete és a hozzá kapcsolódó történelmi háttér nélkül szinte hiábavalónak tűnik minden küzdelem az Igazságért, hogy a magyarság megmaradása javarészt ettől a tudástól függ. Legalább ennyire fontos, hogy eljussunk a már ismert rovásemlékek színhelyére, ahol megérezhetjük a múlt és őseink üzenetét, de még izgalmasabb, ha magunk fedezünk fel új rovásemlékeket."...
Kategória: Friedrich Klára
2009. Július 05., Vasárnap 03:51

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 1

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 1 Székelyföld az a terület, ahol legbőségesebben találkozunk őseink írásának emlékeivel. Nyolcan indultunk el egy mikrobusszal, amelynek vezetőjét is „megfertőztük” a rovásírás iránti érdeklődéssel. Jól sikerült utunk végére az tette fel a koronát, hogy hazafelé a Kolozsvári Történeti Múzeumban a ritkán kiállított eredeti tatárlakai táblákat is alaposan megszemlélhettük. Velünk tartott többek között Dittler Ferenc építész, az Ősi magyar rovásírás és mai alkalmazásai című könyv szerzője és Ifj. Forrai Márton, a Patakfalvi Bibliáról közölt cikk felfedezője.
Kategória: Friedrich Klára
10. születésnapját ünnepelte 2009 június 20-án a Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó a XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskolában. A versenyek szervezője Szakács Gábor, aki a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetőjeként 10 évvel ezelőtt kereste meg Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella igazgatónőt, hogy tudna-e helyet adni az akkor még csak egyszerinek gondolt rendezvénynek. Az igenlő válasz vezetett az idei évfordulóhoz.
Kategória: Friedrich Klára
Manapság általános hiedelem, hogy a magyarok Ázsiából jöttek és hogy körülbelül 1000 évvel ezelőtt nomádokként vándoroltak Európába. Ezt iskoláinkban is így tanítják. Ami azonban csak újabb kitalálás, amiről egyetlen régi feljegyzés sem tud semmit. Alapítója pedig, természetesen nem-magyar, vagyis Wamberger Hermann író és keleti utazó volt.
Kategória: Magyar Adorján
2009. Január 23., Péntek 15:23

Torma Zsófia 2

TORMA ZSÓFIA 2 Friedrich Klára 7. Tudományos levelezése A komplex, sokoldalú és összehasonlító módszer mellett a szaktársakkal való levelezést is kutatói, tudományos szintre emelte. Ehhez legalább három nyelv ismerete és a régészet tudományához kapcsolódó nemzetközi szakszókincs ismeretére volt szükség.
Kategória: Friedrich Klára
A világhálón terjedt el „Hun ima”-ként az itt közölt ima. Természetesen szerettem volna eljutni a forrásához. A világhálón jelentkezett egy hölgy, így fölvehettem a kapcsolatot Kijev egyik múzeumának egykori főrestaurátorával és személyesen is eljutottam Gárdonyba, a ma 74 éves Tóth Gyula Attila „Apó”-hoz. Ő volt az, aki kamionsofőrként járt 1964-ben Kijevben.
Kategória: Anyanyelvünk
2008. December 02., Kedd 01:06

Tatárlaka titka 8

Az utolsó jégkorszak után, körülbelül 8-9000 évvel ezelőtt elődeink kidolgoztak a Föld még írni nem tudó lakói számára egy képi jelrendszert is. Ezt a kutatók a tatárlakai lelettel kapcsolatban úgy emlegetik, mint sumér képírást. Ez azért pontatlan, mert tudjuk, hogy a Mezopotámiában talált hasonló képjelek fiatalabbak a Kárpát-medenceieknél, tehát helyesebb ezt Kárpát-medencei képírásnak nevezni.
Kategória: Friedrich Klára
2008. December 01., Hétfő 01:04

Tatárlaka titka 7

A korongon lévő jelek néhány párhuzama A korong által alkotott kör és az azt négy részre osztó kereszt megfelel a rovásírás F betűjének, egyúttal a Föld jelének. Hasonlót találunk Torma Zsófia több korongján, a krétai lineáris B írásban, az i.e. 1300-ból származó byblosi írásban és a glozeli betűk* között. Az ősi kínai írásban ez a jel szintén a Földet jelenti. Felfedezhetjük agyag kocsimodellen, az erdélyi somogyomi aranykincs korong alakú melldíszén, bronz csüngőn a Nagyhangos-pusztai nyakláncról, a Nagyszentmiklósi kincs több darabján.
Kategória: Friedrich Klára
2008. November 27., Csütörtök 01:03

Tatárlaka titka 6

A korong párhuzamai Tatárlakai leletegyüttesünkről és a Tordos-Vinca (Bánáti) műveltségről az itthoni finnugorista történészek nem vesznek tudomást. Talán nem tudják, hogy ez a terület 1920. június 4-ig Magyarország része volt és a magyarok ősei lakták, bizonyíthatóan legalább 8-9000 évvel ezelőttig.
Kategória: Friedrich Klára
2008. November 24., Hétfő 01:00

Tatárlaka titka 5

Lord Colin Renfrew, cambridgei professzor napjainkban a legnagyobb ágyú a történelemkutatás terén. A civilizáció előtt (Osiris 1995) című könyvéből idézek: „A Vinca kultúra egy másik jellegzetessége, amely újabban a figyelem középpontjába került, az a szokás volt, hogy a kerámiát és egyéb agyagtárgyakat bekarcolt jelekkel látták el. (…) A Vinca kultúra egy másik fontos településéről, a romániai Tordosról több, mint kétszáz kerámiatöredék díszítőjegyeiről áll rendelkezésünkre leírás.” Itt jegyzem meg, hogy Torma Zsófia már 125 évvel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, amiről Renfrew úgy nyilatkozik, hogy „újabban a figyelem középpontjába került” és a díszítőjegynek nevezett rovásbetűket is a régésznő őrizte meg számunkra. Renfrew mentségére szolgál, hogy pontosabb rajzokat közöl könyvében a táblácskákról, mint sok magyar kutató.
Kategória: Friedrich Klára

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 69.1%Norway 1.2%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4%France 0.7%
Ukraine 3.4%Sweden 0.7%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 1.9%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 340
This Week: 1353
Last Week: 3265
This Month: 5680
Last Month: 17603
Total: 2448683

Belépés