Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2020Oct21

2020. Augusztus 25., Kedd 21:52

A történész felelőssége

Írta:  Bakay Kornél
Értékelés:
(36 szavazat)
Nemrégiben ismét rám támadt a balliberális történészek egyik hangadója, nehezményezve, hogy a nyolcvanadik születésnapomon a Magyarságkutató Intézet vezetői megköszöntöttek.

Negyedszázaddal ezelőtt azért rontottak rám, mert kétségbe vontam a finnugor rokonság- és származáselméletet, kimutatva annak tarthatatlanságát (eredeti források felhasználásával). Az akkori hangadó történészek egyike, Engel Pál így fogalmazott: ,,Bakay ezzel kiírta magát a történettudományból". De tetéztem bűneimet azzal, hogy ,,a középkori eredetű hun–magyar és avar–magyar rokonság avítt elgondolását igyekeztem beleerőszakolni a magyar őstörténetbe." A legújabb kutatások azonban szinte pontról pontra megerősítették a 25 év óta folyamatosan képviselt eredményeimet. És a finnugor rokonságot is véglegesen megcáfolta az archeogenetika.

2003-ban egy katonatörténeti múzeumi kiállítás kapcsán rohantak rám, csak azért, mert a nyilas korszak relikviáit is bemutattuk. A kiállítást bezáratták, ami példa nélküli Európában, majd kényszernyugdíjaztak a tudományos kutatások szabadságának illusztrálására. 2013-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki. Ismét felharsant az ítélkezők kórusa: vegyék vissza tőle a kitüntetést! Nem vették vissza.

A magyar cserkészet feltámasztása után (amelyért együtt küzdöttem Sinkovits Imrével és Máthé Leventével 1988–89-ben) ismét megjelent a Magyar Cserkész folyóirat (sajnos később megszűnt). Ennek szerkesztői kértek fel egy őstörténeti sorozat megírására, amely a gyerekek, a fiatalok számára érthető módon választ ad sok, őket érdeklő kérdésre, így többek között az ókori Kelet históriájára is. Ebben a sorozatban (Kik vagyunk? Honnan jöttünk?) szerepelt a következő mondat: ,,Nem lehet véletlen, hogy a világ eddig vizsgált 300 nyelvének mindegyikében megtalálhatók ósumér alapszavak." Így vannak szóegyezések a magyar és a sumér szavak között is. De tele vagyunk bizonytalansággal, írtam akkoriban, hiszen a honfoglaló őseinket is négyezer év választotta el a suméroktól. Majd így folytattam: ,,Jelen ismereteink szerint feltehető, hogy a szkíták már az i.e. II. évezredben találkoztak sumér nyelvű népekkel, mégpedig a Zagrosz és a Kaukázus közötti térségben [...] s aligha kétséges, hogy a nagyállattartó lovas népek kultúráját igen nagy mértékben meghatározta az ókori Kelet művészete és hitvilága, kezdve az állatábrázoló művészettől egészen az életfáig."

Később a Történelem 5. osztály címmel gyermekeknek írt tankönyvünkben (2004) szóltam a sumerek országáról (49–54. oldalon), de sumér–magyar rokonságról egyetlen szó sem esett.

Jézus származásáról pedig sose értekeztem, legfeljebb hivatkoztam különböző nézetekre. Önálló köteteim száma harminc, tanulmányaimat, cikkeimet nem is véve figyelembe. Aki érvényesülni akar, aki elismerést óhajt kapni, aki igényt tart arra, hogy kitüntetései, hivatalos és tudományos címei legyenek, annak bele kell illeszkednie a hivatalos élet közegébe, annak el kell fogadnia az előírt normákat, annak csak elfogadott nézetei lehetnek. ,,A tudomány fellegvárában ülőknek az az érdeke, hogy igazságaik változatlanok maradjanak." (Király Péter akadémikus). Aki megkísérli fellebbenteni a sötét és nehéz függönyt a magyarság történetéről, annak számolnia kell a kiközösítéssel.

Életcélom megmutatni és amennyire lehet bizonyítani, hogy a magyarság a szkíta, a hun, az avar, az onogur és a türk népek családjába tartozik, annak tagja volt és maradt, amint a régiek is tudták és vallották. A matematika valóban nem politikafüggő, de a történelem, helyesebben a történetírás igenis mindig az volt, és az is maradt. A történetírás manipulálható, és manipulálják is sok évszázad óta. A példák gyűjtésére elég Ungváry ­Krisztián könyveit olvasgatni. Nem becsülöm azokat, akik becsmérlik és gúnyolják ősi múltunkat és régi hagyományainkat. Nem akkor tárgyilagos a történetírás, ha szennyes árként mossa el az összetartozásunk homokpartjait, ha tagadja azt, hogy igenis mások vagyunk itt Európa közepén.

,,A magyar népnek nincsen csekélyebb hivatása mint képviselni Európában – egyedüli heterogén sarjadék – ázsiai bölcsőjében rejtező, eddigelé soha ki nem fejlett, sehol érettségre nem vívott sajátságait" – Gróf Széchenyi István, Kelet népe, 1841.

A szerző régész

Forrás: Magyar Nemzet
Beküldte: Antal Miklós

Megjelent: 191 alkalommal Utoljára frissítve: 2020. Augusztus 25., Kedd 22:01
Tovább a kategóriában: « Történelmi visszatekintés

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.2%Austria 1.3%
Romania 5.1%Canada 1.1%
United States 4.5%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.8%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Norway 1.4%Italy 0.1%
Serbia 1.4%Poland 0.1%

Today: 698
This Week: 1929
Last Week: 4695
This Month: 14312
Last Month: 18110
Total: 2493705

Belépés