Fehérvár közemberei nemet mondanak a véleményterrorra és a zsarolásra! A fehérvári közembernek és a Hóman Bálint szobor ellen tiltakozóknak
Nyílt levél zsarolóknak és közembereknek - Hóman Bálint első köztéri szobra ügyében
Tisztelt Elnök Úr!
Megdöbbenéssel tapasztaljuk a rágalomhadjáratot és a véleményterrort, amely városunkat és a Hóman Bálint Alapítványt budapesti hátterű és idegen országbeli politikacsinálók által hetek óta éri. Szövetségünk tagjai is jelen voltak a megmozduláson, melyet főként a fővárosból városunkba hívott zsidó „identitású" embereket felhasználva szerveztek tiltakozásként az ellen, hogy Magyarország egykori kultuszminisztere, Székesfehérvár néhai országgyűlési képviselője iránti tiszteletét Fehérvár szoborállítással is kifejezi. Megdöbbentő volt hallani, tanúja lenni annak a csökönyös történelemszemléletnek, amely egyetlen nép szenvedéseit minden nép áldozata fölé helyezi. Amely a trianoni döntéssel „felnégyelt" Magyarország haza- és életmentő korszakát, a nagyjaink által 1920 és 1940 között végrehajtott talpra állítást a megszállásunk utáni események bűneivel kívánja minduntalan és mindenáron – igazolatlan rágalmak szajkózásával – beszennyezni!
Szeretnénk megnyugtatni Önt, hogy a Fejér Szövetség egyhangú véleménye, hogy Hóman Bálint megérdemli, hogy tiszteletére Fehérvár szobrot állít. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem engednek a külső zsarolásnak, nem hátrálnak meg, és amint azt konferenciák sorozatán keresztül tervezték és hirdették is, születésének 130. évfordulóján állítják fel és adják át Fehérvár városának Hóman Bálint életnagyságú szobrát, akkor Önök mellett állunk az avatáson is és azután is. A Fejér Szövetség Elnöksége egyhangúlag döntött arról is, hogy:
1. közadakozást, adománygyűjtést szervez az állami támogatás visszavonása miatt hiányzó összegre is, és
2. a műalkotás önkéntes polgári védelmét és őrzését is megszervezi azon tiltakozók ellen, akik hiányos történelmi ismereteikre és a hisztériakeltő politika csinálók támogatására alapozva tiltakozásukat tettleges károkozásra váltanák; amint ezt meggondolatlan szólamaikban hangoztatták is, s amint a múltban áldemokratikus úton és választási csalástól sem visszariadó hatalombitorlók tették is, és amint „hithű” utódaik tennék még ma is!
Tisztelt Városvezetés, Polgármester Úr!
Sajnálattal hallgattuk és olvastuk a Városvezetés döntését a támogatás visszavonásáról, s megdöbbenéssel annak indoklását, amely viszont világossá tette, hogy Fehérvár polgársága védelmében döntöttek így. Megdöbbentő különösen az, hogy ily mértékben fenyegető, az önkormányzatiságot alapjaiban ennyire veszélyeztető beavatkozásnak vagyunk tanúi egy szoborállítás ürügyén, miközben a keresztény műveltségünk és nemzeti létünk elleni folyamatos támadás napjait szenvedjük, éljük meg hazánkban és Európában, majd minden nap és mindenütt.
Tisztelt Fehérvári Közember!
Számunkra, mint megyei és fehérvári polgárok szövetsége számára már nem Hóman Bálintról szól ez a hadjárat, amely személyét és korát a „szocialista” propaganda szövegét unós-untalan ismételve rágalmazza, s amely a Hóman Bálint Alapítványt e nem várt nehézségek elé állította. Kötelességünknek tartjuk, hogy a társadalmi összefogással létrejött kezdeményezést ebben a nehéz helyzetben – amennyire képességeinkből telik – támogassuk. Kérjük, támogassák az Alapítványt, az adománygyűjtést Önök is! Tegyünk közösen pontot erre a méltatlan támadásra azzal, hogyha az Alapítvány – a zsarolást visszautasítva – felállítja Fehérvár egykori országgyűlési képviselőjének – a Városháza falán korábban helyreállított Aba Novák freskó egyik központi alakjaként ábrázolt Hóman Bálintnak – első köztéri szobrát december 29-én, a régi magyar naptár szerint Álom hava 29. napján, akkor álljunk ott, a Bartók Béla téren együtt, a Hóman Bálint Alapítvány tagjai mellett, mint fehérvári patrióták, polgárok és közemberek! Hirdessük, ami igaz:
Fehérvár Hóman Bálintot áldozatos munkásságáért szoborállítással tiszteli!
Tisztelt Idegen (aki – jobb híján – a szobor állítás ellen tiltakozik múlhatatlan félelmében, már megint és mindig)!
Egyszer tegyék fel maguknak a történelmi kérdést, hogy talán antiszemita volt II. András Apostoli Magyar Király, a „jeruzsálemi”, Magyarország és a kontinentális Európa első írott alkotmányaként ismert Aranybulla XXIV. cikkelyének megfogalmazója is? Akkor most meszelje le valaki Aba Novák freskóját is, már megint, mert élethűen ábrázolja a Városháza falán, a Szent Korona másolata mögött Székesfehérvár egykori országgyűlési képviselőjét, aki történetesen nem más, mint Hóman Bálint? Akkor most Aba Novák nemrég avatott szobrát is bontsa le valaki, mert nem egy, de számos freskóján dicsőségben ábrázolta – nem csupán az antiszemitának kikiáltott egykori kultuszminisztert, de – Horthy Miklóst, a kormányzót is? Nem arról szól-e ez az érthetetlen tiltakozás a fehérvári közembernek állítandó szobor ellen, hogy – ha kell, ha nem – antiszemitázhassanak, önmaguk sorsa felett sajnálkozhassanak? Akkor is, amikor nem az Önök áldozatairól, hanem Fehérvár dicső korszakáról emlékezik az, aki a háborús bűnös rágalmak alól – végre – felmentett Hóman Bálintnak szobrot állít itt, Fehérvárott, az előtt az épület előtt, amely létét neki és tisztességben eltemetett elődjének is köszönheti.
Nem Önöknek és nem is Önökről szól az sem, ha Fehérvár kimondja:
Fehérvár Hóman Bálintot munkásságáért, nem hatalompolitikai okból tiszteli!
Tisztelt Tiltakozó!
Fogadjon meg ez egyszer egy jó tanácsot, melyet egy fehérvári közember küld Önnek! → "TEDD LE AZT A POHÁR VIZET!"
“TEDD LE AZT A POHÁR VIZET!”
Képzelt levél a Hóman-szobor állítása ellen tiltakozóknak
“Egy pszichológus sétált körbe a teremben, miközben a stressz kezelésről beszélt a hallgatóságnak. Amikor felemelt egy vízzel teli poharat, mindenki azt várta, hogy a “félig tele vagy félig üres” kérdést teszi fel. Erre ő mosolyogva megkérdezte: “Milyen nehéz ez a pohár víz?” Különböző válaszok érkeztek a hallgatóságból a víz súlyát megbecsülve. Ő így válaszolt: “A víz abszolút súlya nem számít. Hogy milyen nehéz, attól függ, hogy meddig tartom. Ha csak egy percig tartom, nem probléma. Ha egy óráig tartom, fájni fog a karom. Ha egy napig tartom, elzsibbad és érzéketlenné válik a karom, majd megbénul. Egyik esetben sem változik a víz súlya, de minél tovább tartom, annál nehezebb lesz.” Így folytatta: ”A stressz és az aggodalom az életben olyanok, mint ez a pohár víz. Ha egy pillanatra megéled, semmi sem változik. Ha egy kicsit tovább gondolsz rájuk, el kezdenek fájdalmat okozni. Tedd le a poharat! Egész nap rájuk gondolsz, bénultságot érzel, képtelen leszel bármit is tenni.”
Figyelmezz: “TEDD LE A POHÁR VIZET!”
A kérdés már csak az, hogy miért nem tudják lerakni azt a pohár vizet? Miért ragaszkodnak görcsösen hozzá? Egyáltalán… ki az aki ragaszkodik hozzá? Eckhart Tolle: "Megszólal a csend" című művében remekül kifejti az EGO-nak azt a kényszeres törekvését, amiben mindenáron próbálja eljátszani az áldozat szerepét. Ebből táplálkozik, ebből nyer erőt, energiát. Az ego legnagyobb félelme a szembesítés és a mulandóság. Addig, amíg a farok csóválja a kutyát, sok szenvedést kell átélnünk. Mások hibáztatása és a felelősség áthárítása mindenképpen kedvez az ego-nak, ugyanis ilyenkor ő irányít és rengeteg energiához jut. Számára lényegtelen, hogy az energia “pozitív” vagy “negatív” jellegű. Elhiteti velünk, hogy mi vagyunk az áldozatok és nekünk kell emiatt lelki fájdalmat megtapasztalnunk. Az ember sokszor fél szembenézni saját magával, mert egy idő után rádöbbenne, hogy minden eddig történt dologért senki más nem felelős, mint ő maga. Ilyenkor az ego megijed, és rögtön elkezd teóriákat gyártani. “De hisz engem bántottak, én semmi rosszat nem tettem”. Emlékezz: “TEDD LE A POHÁR VIZET!”
Ha még ez sem bírja józan belátásra a szoborállítás ellen tiltakozókat, akkor tegyük fel a kérdést: kinek áll érdekében? Kiknek áll érdekében, hogy egy kortörténeti kulturális eseményből politikai ügyet kovácsoljanak? Ha ez nem sikerül nekik, akkor megtetézik ezt vallási köntösbe öltöztetett politikai demonstrációval? Mi köze van bármilyen vallás gyakorlásának egy kulturális eseményhez, amelyet ugyanezen erők politikai eseménnyé kívánnak nyilvánítani és eltorzítani? Ma, amikor a keresztényeket ölik, pusztítják pusztán vallásuk miatt a Közel-Keleten, Szíriában, és az Európára rázúdított migráns-áradat a keresztény Európa végső pusztulásának veszélyét hordozza magában, vannak, akik az összefogás helyett képtelenek letenni a terhüket, amelyet minden és mindenki más elé, fölé kívánnak helyezni, mintha nem lett volna minden magyar családban áldozata az elmúlt történelmi viharok barbárságainak.
Ha már vallási síkra kívánják tolni, torzítani ezt az eseményt a szoborállítást ellenzők, akkor figyelmükbe ajánljuk IV. Béla egyik oklevelében írt mondatát: „Adassék dicséret az egekben Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek”. Adventkor és az év minden napján mi, jóakaratú fehérváriak is békességet akarunk.
"TEGYÉK LE VÉGRE AZT A POHÁR VIZET!"
... a megbékélésre, a szembenézésre képtelenek, még mielőtt kilöttyenne abból a pohárból.
Ha képesek lesznek rá, meg fogják látni mennyivel szebb a világ.