Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2019Dec15

2019. Május 30., Csütörtök 10:20

Csíksomlyó is elesett!

Írta:  Stoffán Görgy és Szíki Károly
Értékelés:
(24 szavazat)
Csíksomlyó is elesett! - „Menjünk együtt Máriához" – vagy, jöjjön ide Mária!?

Bergoglio érsek üzenetben üdvözölte a románokat, Romániát pasztorációsnak mondott politikai útja előtt. Megemlékezik ebben a közleményben mindenkiről, csak a magyarokat, Csíksomlyót és a magyar vértanúkat hagyta ki üzenetéből, de ezen már nem csodálkozunk. Annál inkább azon a tényen, hogy a csíksomlyói Segítő Szűz Mária Kegyszobrát is kihurcolják a kegytemplomból a Nyeregbe, e „nagy találkozóra". És ez sértő, furcsa és megalázó... nem csak a Kegyszobor számára, hanem mindenki számára, aki Máriához a templom csendjében ment eleddig. Sokan azt jelezték, hogy szentségtörésnek tartják Mária meghurcolását... – mert ez az!

Bergoglio a következőket üzente Romániába:

„Kedves romániai testvéreim!

Már csak néhány nap választ el attól az utazástól, amely közétek visz. Ez a gondolat örömmel tölt el és már most szeretném szívből jövő üdvözletemet küldeni mindannyiótoknak. Romániába jövök, egy szép és befogadó országba testvérként és zarándokként, megköszönöm az államelnöknek és a többi állami szervnek a meghívást és a teljes együttműködést. Már most örömmel élem meg a találkozást az ortodox pátriárkával, az ortodox egyház szinódusának képviselőivel és a katolikus egyház híveivel, pásztoraival. A hit, amely összeköt, még az apostoloktól származik, különösen abból az egységből, amely Pétert és Andrást összekötötte, utóbbi elvitte a kereszténységet tájaitokra a hagyomány szerint. Vér szerinti testvérek voltak, de testvérek a vértanúságban is. Köztetek is oly sok vértanú volt, még a legújabb időkben is, mint a hét görögkatolikus vértanú püspök, akiket örömmel avatok boldoggá. Amiért szenvedtek egészen az életük odaadásáig, nagyon értékes örökség, nem felejthetjük el. Közös örökség, amely arra hív, hogy ne távolodjuk el a testvértől, aki ennek ugyanúgy részese. Azért jövök közétek, hogy együtt járjunk. Akkor járunk együtt, ha megtanuljuk megőrizni gyökereinket és családunkat, amikor törődünk gyermekeink és felebarátunk jövőjével, amikor túllépünk félelmeinken és gyanakvásainkon, amikor engedjük, hogy lehulljanak azok a korlátok, amelyek elválasztanak a többiektől.

Tudom, hogy sokan hathatósan, intenzíven készítitek elő látogatásomat, szívemből köszönöm! Biztosítalak arról, hogy imáimban közel állok hozzátok és áldásomat küldöm nektek! Arra kérlek benneteket is, hogy imádkozzatok értem! A viszontlátásra! "

Az üzenetet nem kell külön elemezni ahhoz, hogy levonjuk a következtetéseket. Gondolatindítónak ez vastagon megfelel… Kivált, ha a két tényre is odafigyelünk e látogatást illetően: a már kész miseruháról, amelyet a Partiumban terveztek és Erdélyben késztettek el Bergoglionak, kötelezően lekerült a magyar feliratos hímzés… a „Menjünk együtt”. A másik minősíthetetlen támadás, mint fent –, hogy a Kegyszobor kikerül ez alkalomra a Nyeregbe, ami olyan cselekedet, amelyet nem lehet megmagyarázni. Hiszen van másolat, amelyet a somlyói búcsúkor minden évben kivisznek a miséző-helyre. Most azonban a somlyói ferencesek nagyon elvetették a sulykot, s a kegyszobor másik arcára is vágnak egyet, saját kardjukkal. Igaz, a kordáról már korábban lekerült a fegyver, amelyet évszázadok óta viseltek… – a Rózsafüzér. György Attila barátom azt írta, hogy ezt még a tatárok sem merték megcsinálni… és igaza van!

Nem értem, hogy mi vezeti az egyre világosabban látható Európa-, és Krisztus-ellenes vatikáni politika efféle durva követésére azokat a felszentelt papokat, akik e látogatást valamiféle isteni kegynek, valami eddig nem tapasztalt csodának tartják. Akik népüket is félrevezetve úgy állítják be a teljesen világos szándékú látogatást, mintha az, az erdélyi székelység és magyarság felé pozitív jel volna a Vatikán részéről. Mi készteti a ferenceseket arra, hogy a legnagyobb magyar Mária-kegyhely Kegyszobrát is bevonják e cirkuszba, s mint kiállítási tárgyat ide-oda vigyék, egy sokak által nem kívánt, sőt káros látogatás idején. Nem tudom miért kellett a látogatás hírének napjától félrevezetni a hívek tömegeit, amikor – mint most az üzenetből kiderül: Csíksomlyóra nem a magyarokhoz, nem a székelyekhez és nem egy magyar kegyhelyre látogat Róma püspöke, hanem eleget tesz a román állami vezetés meghívásának, s egyben a románoknak tesz gesztust hét román görög katolikus püspök boldoggá avatásával. A magyar vértanúk mit sem számítanak ebben a nekünk, magyaroknak nem éppen kedvező politikai kavalkádban.

A látogatást illetően fokról-fokra derültek ki a valóság mozaikjai. Hiszen először úgy adta elő a magyar szervezőbizottság, hogy a pápa hozzánk jön Csíksomlyóra. Majd kiderültek a részletek, amelyekben tudtunkra adták az időről-időre megrendezett sajtótájékoztatókon az igazat. Nem lehet zászlót vinni, azaz nem lehet zászlórudat vinni a Nyeregbe... vizet is csak műanyagpalackban, s egyházi zászlókon kívül egyéb olyan jelképet, amely másoknak problémát okoz... tilos.

Úgy készül minden egyházi szervezet és személy erre az alkalomra, hogy közben egyetlen lényeges... a leglényegesebb marad ki belőle: Krisztus. És ez, mint mondják, a reformátusvallású keresztény testvéreket is megbotránkoztatja. „Soha ekkor felhajtás nem volt még Somlyón, pedig évente ünnepeljük ott a Szentlélek eljövetelét, évente imádkozunk keddenként kilenc alkalommal Szent Antalhoz, s Mária Kegyszobrához felekezeti hovatartozástól függetlenül mennek a népek, oltalomért, segítségért."

Fájdalom, felháborodás, tehetetlen harag van azokban, akik világosan látnak, akiknek nem előmenetel, vagy politikai (el)kötelezettség kérdése ez a látogatás. Ma már azt is tudjuk Rómából, hogy mit fog mondani a pápa, s üzenete is sokat elárul. „Akkor járunk együtt, ha megtanuljuk megőrizni gyökereinket és családunkat, amikor törődünk gyermekeink és felebarátunk jövőjével” – írja, és ez arculcsapása annak a nemzetnek, amelynek legutóbbi száz esztendeje sem szólt másról… mert meg akarta őrizni gyökereit, nyelvét, hitét és gyermekei jövőjét.

Nem járunk együtt... mert nem hozzánk jön a vendég, nem minket véd és óv, e szennyes történelmi korban, hanem politikát csinál a mi nyakunkon is, a mi hitünkkel visszaélve és a mi jövőnket téve kockára. Nem járunk egy úton, amikor szegénységről beszél, amikor befogadásról szól, amikor Krisztus, általa félreértelmezett tanításával akarja elfogadtatni az elfogadhatatlan, és azokkal akar megbékíteni, akik halottaink nyugalmát is ellopják. Olyan felekezeti békét óhajt, amelyben az egyik felekezet püspöke adja az ötleteket a magyargyűlöletre és a magyarellenességre, s aki hazug állításait civilekkel viteti nacionalista bíróságra, ahol soha nem a mi igazunk diadalmaskodik... Hogyan lehetne béke, ha már kékre-zöldre verték jobb és bal orcánkat, ha nincs rajtunk egy sebtelen hely, amelyet másik orcánk helyett odatarthatnánk? Jámborkodó hazudozással nem lehet misére csalni senkit! Mert más a hit és más a valóság.

Mária kihurcolása és a magyar felirat eltüntetése nem az együttmasírozás jelképe ebben az esetben. Mert Máriához menni kell, nem Máriát kell vinni valaki elébe... S ha „hozzánk" jönne, akkor a magyar szó nem lehetne kötelezően törlendő a miseruháról!

Isten legyen irgalmas mindenkihez, aki hazudott, aki megtévesztette népét, aki balgán hitt és társa volt ennek a szemfényvesztésnek, amely nem a mi érdekünk, hanem egyedül a mai Európa megsemmisítőié. „Egyetemes testvériséget", azaz egy új egyetemes egyház kialakítását szolgálja ez a pasztorációs-politikai látogatás. S, ha botrány lenne az igazság, hát legyen! Szólni azért kötelező! Mert az általunk mondott igen az igen, a nem pedig nem... S attól, hogy a hívő népet a világon senki nem kérdezte, az nem jelenti, hogy nincs véleménye a hívő népnek. Van! És, ha ez olykor nem egyezik a papság véleményével, attól még a hívő is értékes és értékes véleményt alkotó ember, aki nem eretnek és kereszténység-romboló elveket hirdet, csak ragaszkodik ahhoz, amiben ősei hittek, és amit az Evangéliumban olvas. Ragaszkodik a keresztény magyar nemzet ahhoz, amit épp a minap vetett el a „vendég" a következő mondatban... „az egyháznak fel kell hagynia a hagyományaival"... Erre utal az uniformizált és zeneileg teljesen értéktelen himnusz is, amelyet a látogatásra írtak.

Bízom abban, hogy a magyar keresztény nemzet nem hagy fel hagyományaival és felismeri a látogatás valódi mondanivalóját... És talán eszébe jut az egyház által immár szándékosan elfeledtetett igazi, régi Mária-himnusz:

„Nagyasszonyunk, hazánk reménye!
Bús nemzeted, zokogva esd!
Nyújtsd irgalom-jobbod feléje, botlásiért, óh, meg ne vesd!
Mi lesz belőlünk, hogyha Te elhagysz?
Bús árvaságunk sírba hervaszt!
Minden reményünk csak Te vagy!
Szent Szűzanyánk, Óh el ne hagyj!"

Stoffán György

Forrás: Stoffán György
Beküldte Ballán Mária


  Egy más szögből megvilágítva a pápai látogatás Csíksomlyón.

Király B Izabella olvasónk kérésére megjelentetem Szíki Károly meglátásait a pápai látogatásról (a fenti cikk margójára) aki mint örömhírként közli mondanivalóját. Szíki Károly írásával vannak némi aggályaim, ami végett magamtól ezt a fajta megnyilvánulást nem tettem volna a honlapomra, mivel számomra már ott szembeütköző minősítést használ ahol azzal kezdi egyik bekezdését, hogy:
"sok eszement próbálta rávenni a hívőket"...
Az ilyen minősítéssel saját magát is célba vette mivel mondjuk egy másik szögből szemlélőnek Ő lehet ez a bizonyos "eszement". Mellékesen egyik véleményem az ellentétekről ITT

Izabella ezt írta:
"Stoffán György Csíksomlyó elesett című írására válasznak tekinthető Szíki Károly beszámolója." Szíki Károly egri színművész, Hang-Szóró címen működtet egy olyan "újságot", amit 150-200 fős címlistájára küld. www.nagyabonyiszinkor.hu

 

ÜDVÖZLET A GYŐZŐKNEK

- Élőben látni és hallani a Szentatyát. A csíksomlyói pápalátogatás örömhíre-

Hogy kell rohanni, magyarázzák
A köszvényes lábú strázsák.
S mutogatva sok vacak érmet,
Győzelmeinkről lebeszélnek.

(József Attila: Mindig jótanácsot sziszegnek)

 

Az időjárás  nem kedvezett a nagy találkozásra érkezőknek, mintha dézsából öntötték volna, úgy szakadt le az ég áldomása a  csíksomlyói nyereg felé igyekvőkre. Szombaton reggel nyolctól délelőtt tízig narancssárga jelzésű riasztást adtak ki nagy mennyiségű csapadékra vonatkozóan az egész Csíkszék területére.

11 óra tájban kisebb-nagyobb csoportokban visszafelé jöttek az emberek Csíkszereda irányába, mert annyira átáztak, hogy nem bírták a reggel 8 óra óta tartó várakozást, mondván: a pápa csak fél 12-kor érkezik a nyeregbe.

Aztán egy vezényszóra elzáródtak az ég csatornái, kezdett felszakadni az összefüggő, vastag égbolt. A dombra vezető úton lelassult  a menetben, egy-egy megnyilvánulásból kihallatszott: nem volt könnyebb Jézusnak sem, ennyit megtehet a hívő embert! A zarándoklat végül is nem wellness, beletartozik a megpróbáltatás is.  

Látván ezt a több százezres tömeget, egy József Attila verset (Mindig jótanácsot sziszegnek) duruzsoltam, melynek egyik versszaka így szól:

 

Mindig jótanácsot sziszegnek

 S még ifjú hülye akad ezeknek

Az óvatosaknak, kopaszoknak,

Nagyhasú, huncut okosoknak.

 

Mert sok eszement próbálta rávenni a hívőket arra, hogy miért ne menjenek el, mondván: ez a pápa bevándorláspárti, s azért jön, hogy a székelyeket-magyarokat megalázza, román érdekeket szolgáljon  ki.

Ezek a tartósan fagyasztott figurák nem azt vették észre az egészben, hogy ez ingyen reklám, mely a világ elé teríti a Székelyföldön uralkodó áldatlan és érthetetlen állapotokat,  hogy nincs autonómiája egy népcsoportunknak, amely több évtizede küszködik, hogy elnyerje azt. Most a világ láthatta és érezhette, hogy itt valami nincs rendben. A pápa beszédéből is kihallható volt, hogy az együttélésnek vannak követelményei is, s amikor Jakubinyi érsek a ceremónia végén megszólalt, már nyilvános bejelentőlapon kipostázott történelmi igénnyel jelent meg a székelység.

Az ellenpropaganda ellenére az Udvardy György pécsi megyéspüspök által megáldott zarándokvonat péntek délután Budapestről elindult, amelyen mintegy ezer zarándok utazott a kegyhelyre. 

Ez a fanyalgás hatással volt a magyar politikai vezérkarra is, mert az egyik szóvivő közzétette: csak civilként érkeznek politikusok Magyarországról.

Ez a fércmondat rossz ízzel landolt a hazai pályán, s nem fedte a valóságot, mert hivatalos kocsin több konvojban érkeztek és mentek haza politikusaink, mire jó hát ez a félszegség? A tömeg hangja itt-ott így szólt: Most kellett volna kiállni, kiegyenesedni és azt mondani, eljöttünk hozzátok, hogy demonstráljunk mellettetek!

 

De menjünk sorban!

A csíksomlyói szentmisére távoli országokból érkező zarándokok is regisztráltak, többek között Pakisztánból, Ruandából, Dél-Afrikából, Madagaszkárról, Ausztráliából, Izraelből, Kanadából. Fotónk tanúsága szerint Floridából is voltak, így Szakács Dénes is Miamiból.

A csíkszeredai Szabadság téren kivetítőn követték figyelemmel a hívek a szentmisét.

A kegytemplomot zsúfolásig megtöltötték mindazok, akik nem tudtak felkapaszkodni a nyeregbe. Sem ülő, sem álló hely nem maradt egyetlen zugban sem. Minden szem a kivetítőre meredt. A templom mellett felállított vetítő előtt is százak ültek-álltak. A kegytemplom melletti kordon valami titkot rejtett. Többen suttogták: majd itt megy el a pápa, s viszik a repülőtérre. (Így történt. Ferenc pápa nyitott kocsiból integetett és távozott a biztonsági kocsikhoz).

Ezek után várta az ember a zászlóerdőket, transzparenseket. Nem volt nemzeti zászló-erdő! Mintha elfelejtették volna a magyarok, de a székelyek is, hogy a világ MÉDIA-állomásain jelenjen meg minden zászlólengetéses  filmkocka. Így valóban a román érdek érvényesült: Ez egy csendes vidék, a zászlók is be vannak téve a padlásra! Azt nem mondják (miért is tennék!), hogy tiltott szimbólum lett egy EU-s megvezetés terve-részeként ez is, s eközben európai segédlettel már a románok is győzelmeinkről lebeszéltek.

Álruhába nem bújva megjelent a román miniszterelnök, akit nagy plánban mutattak az óriáskivetítőkön. E helyen román államvezető most jár először. (S hol vannak a mieink? –kérdik mellettem. Álruhában valahol?)

 

Kis idő elteltével Ferenc pápa autentikus Dacia-pápamobiljával tett egy kört a szektorok között, és szívélyesen ünnepelte a híveit. Óriási tapsviharban folytatta útját a szószék felé.

Sok  volt a félretájékoztatás (bizonyára biztonsági okok miatt ebben a nagy történetben, például az is, hogy a szentatya helikopteren érkezik Csíkszeredába, de ez nem volt igaz, a szentatya repülőgépe szombat reggel 10 órakor landolt a marosvásárhelyi reptéren, majd

gépkocsival vette be a várost, persze nem az ismert fehér járműveivel, hanem a belügyes Volkswagen típusú fekete személygépkocsival. 18 autó kísérte, valamint egy mentő és egy tűzoltó.)

Az oltár felé vezető útra nagy méretű székely kaput állítottak, amelyre ez a felirat került: Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha!

 

Ferenc pápa latin nyelvű miseszövegére a hívek magyarul feleltek. A homília olaszul, magyarul és románul volt hallható.

Ferenc pápa, korához illően, kiváló erőben prezentálta a misét. (Szentbeszédének részleteit, melyekben a román-magyar kapcsolatra is kitért, mellékletben küldöm. )

A szentmise végén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott köszönetet Ferenc pápának a látogatásért, s megerősítette a szentatya információját: a magyar anyanyelvű lakosok többsége által lakott területet látogatott meg. Felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa az akkori romániai politikai viszonyok miatt kénytelen volt Bukarestre korlátozni romániai vizitjét. II. János Pál akkor megígérte, ha újra elzarándokol Romániába, erre mindenképpen sort kerít. A szent pápa ígéretét most Ferenc pápa teljesítette be – mondta a gyulafehérvári érsek.

Jakubinyi György és Ferenc pápa kölcsönösen megajándékozták egymást. Ferenc pápa egy festményt, míg az érsek egy kelyhet kapott ajándékul. A szentmise áldozati részének bemutatása és az áldoztatást követően Ferenc pápa aranyrózsával ajándékozta meg a csíksomlyói kegyhelyet, amelyet a Hármashalom oltárnál elhelyezett Mária-kegyszobor elé tett.

A szentmise zárásaként a hívek együtt énekelték el a magyar himnuszt, majd miután a pápát lekísérték, a székely himnusz is felcsendült.

 

A végére a kegytemplom mellett felhúzott kordon is értelmét nyerte: a csíksomlyói nyereg elhagyása után Ferenc pápa százhúsz mozgássérült személlyel találkozott, akik a Kárpát-medence számos helyszínéről érkeztek Csíkszeredába, hogy részesei lehessenek a történelmi eseménynek

Végül a Jakab Antal Házba távozott a szentatya, ahonnan egy ebédet és egy rövid pihenőt követően Jászvásárra indul tovább.

Ezzel azonban az izgalom nem ért véget. A Székelyföldön átfutó kivezető utakat minden kereszteződési pontban rendőrök felügyelték. A falvak utcáit egészen Szovátáig megtöltötték,mert valaki elterjesztette, hogy a pápa ezen az útvonalon megy Marosvásárhelyre. Ebből csak annyi volt valóság, hogy a látogatásra civilben megjelent politikusaink szirénázó autókkal ezen az útvonalon hagyták el Székelyföldet.)

Konklúzió

A pápalátogatásoknak rövid és hosszú távon is jelentős hatásuk lehet azokra a közösségekre, ahova az egyházfő ellátogat. Nagy megtiszteltetés, isteni áldás, hogy Ferenc pápa Székelyföldre jött, mert ezzel azt is jelzi, hogy a magyar ajkú, kisebbségben élő római katolikusok sorsa iránt is érdeklődik. Jézus Krisztus üzenetét hozta, az evangéliumot hirdette, a szeretetet, a közeledést, a megértést mozdította elő. És ezzel a reményt hozta nekünk.

A fanyalgóknak mondjuk, kik ott voltunk: Ferenc pápa azért jött, hogy közösségünket megerősítse, és megerősítsen bennünket az isteni és a felebaráti szeretetben,  megerősítsen őseink szent hitében és erkölcseiben. Emlékeznünk kell arra is, hogy az idők folyamán a egyes pápák sokat tettek Magyarországért: IX. Szent Leó volt, aki Pozsony várának ostromlását állította meg, III. Kallixtusz pápa még az evőeszközeit is pénzzé tette, hogy segítse Hunyadi Jánost a nándorfehérvári csatában, XI. Ince pápa Magyarország felszabadítását sürgette a török iga alól…

A pápai himnuszként ismerjük:

Hol Szent Péter sírba téve 
És Rómának dobog szíve,
Ezrek ajkán, ezer nyelven
Hő ima zeng édesdeden: 
Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját!

Ez a mi kapcsolódásunk a római katolikus egyházfőkkel. Higgyük, hogy minden csak most kezdődik el autonómia kérdésben is, mely a végső kezdetet, s egyben befejezés is lehet, minek vége: szabad földön szabad akarat, szabad önrendelkezés!

 

Kísérő rendezvények

A nagy eseményt kísérő bátor kiállás bizonyítéka az is, hogy levélben kérik Ferenc pápa segítségét Beke István és Szőcs Zoltán kiszabadításáért, mivel kimerültek a jogorvoslati lehetőségek Romániában a két – bűnözőnek bélyegzett, koncepciós perben elítélt- székely ügyében.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a látogatást megelőző  pénteki napon Csíkszeredában ökumenikus istentiszteleten Beke István és Szőcs Zoltán székely aktivistákért állt ki, akiket a terrorizmus vádjával azért börtönöztek be, mert hazájukat, magyarságukat szeretik. A történelmi egyházak képviselőivel együtt imádkoztak a politikai foglyokért és egy levelet is elfogadtak, amelyet Ferenc pápának fogalmaztak meg, hogy járjon közbe értük.

(Szatmári Szilárd református lelkész házigazdaként szólalt fel, aki kihangsúlyozta: ez a történet nemcsak a két székely fiatalemberről szól, hanem rólunk is, hiszen ami velük történt, bárkivel megtörténhet.

 

Másik kísérő esemény lett volna, hogy Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséje előtt elkészítsék a római katolikus egyházfő székelyföldi látogatására emlékeztető gyergyószentmiklósi emlékhelyet, mely  közösségi kezdeményezéshez sokan csatlakoztak, de egyelőre hiába. A „pápaparkot” nem lehetett kialakítani. Ennek oka a folyamatosan csapadékos időjárás volt: a Gyergyószentmiklós és Tekerőpatak határában erre a célra kiválasztott terület átázott, gépekkel lehetetlen volt rámenni. A pápalátogatásnak emléket állító többtonnás követ be sem lehetett vinni a földre. De a kezdeményezést nem adták fel.  

NEM, NEM, SOHA!- nem lehet feladni. Sem feledni!

 

Szíki Károly

Megjelent: 601 alkalommal

Hozzászólások  

 
Dr. Bánki Károly
#1 Csiksomlyó is elesett!Dr. Bánki Károly 2019-06-02 14:35
Teljesen egyetértek Stoffán György testvérem írásávalEngem is megdöbbentett, hogy a kegyszobrot kivitték a templomból. A pápa a magyarokat semmibe vette! A pápa eleve esküszegő. A jezsuitákat amikor felesketik, arra is esküsznek, hogy pápák soha sem lehetnek. Ő ezt semmibe vette..
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.9%Austria 1.2%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 3.9%Norway 0.9%
Ukraine 2.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.7%France 0.3%
United Kingdom 2.1%Kuwait 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Germany 1.9%Australia 0.3%
Sweden 1.6%Italy 0.2%
Serbia 1.5%Spain 0.1%

Today: 299
This Week: 4244
Last Week: 5029
This Month: 10171
Last Month: 18266
Total: 2202792

Belépés