Print this page
2015 november 25, szerda

Soviniszta Deichmann cipőboltosok Felvidéken

Szerző: Somorjai Attila

Történetünk főszereplője Judy, akivel pár napja vérlázító eset történt városunkban, Somorján. Először mi is csak a Facebook-on értesültünk a dologról, miszerint a nemrég megnyílt Deichmann cipőbolt alkalmazottja volt, mindaddig, amíg felettese „meg nem elégelte" azt, hogy magyarul beszél a munkahelyén. Mint tudjuk, az interneten manapság bárki bármit írhat, mi azonban megkerestük őt személyesen, mesélje el a történetét.

A Magyar Megmaradásért szerkesztőség tiltakozása!
Nagyon sajnálatos dolog, hogy egy ilyen ismert és talán sokunk által kedvelt cipőmárkás üzletláncban is előfordulhatnak ilyen magyar-nyelvet és magyarságot gyűlölő megnyilvánulások (sovinizmus). A cikkek olvasata után, egyértelműen tiltakozunk mi is és ezennel elítéljük a magyar-nyelv és a magyar-gyűlölet mindenfajta kinyilvánítását úgy Felvidéken mint az egész világban!

Senki ne értse félre a lenti cikk megjelenésével nem a Deichmann céget akarjuk minősíteni, mert bizonyára nekik semmi érdekük nem lehet ilyen soviniszta szabályzatokat érvényesíteni divatos és márkás-árúinak számító üzleteikben. Itt valószínűleg helyi önkényeskedő egyének magyargyűlölő érzéseiről lehet szó. Azok, illetve olyan személyek irányából akik elfelejtik, ki is a valódi gazda és ki az aki megszabhatja a szabályokat. Nem tudom elképzelni, hogy az ilyen esetről tudnának a valódi tulajdonosok, hiszen minden üzletnek szinte érdekeltsége lenne a többnyelvűség főleg ilyen esetben mint történetesen Somorján ahol a magyar lakosság és vasárlóerőtől is nagyban függhet a forgalom.

Az az érzésem, hogy a Deichmann vezetőségi-magja nagyon elveszthette ellenőrzését egyes vállalkozások irányítói (menedzserek) felett IS, hiszen a leendő alkalmazottakat már előre rémisztgetni tudják az esetleges magyar-nyelv használatának komoly megtorlásairól, amit még a nagykürtösi eladóhölgy minden aggályok nélkül kijelenthette, hogy bizony az "Ő üzletében" meglesz tiltva a magyar nyelv használata.

Erre csak azt írhatom, hogy akkor vagy a Deichmann cég ne szállítson árút oda, vagy a magyar vásárlók kerüljék el azt az üzletet IS. Nem engedhetjük meg, hogy már az üzletvezetők is a magyar gyűlöletet szítsák. S talán a Deichmann cég érdeke is lehetne, hogy az ilyet feltétel nélkül kiküszöböljék, főleg ott ahol a cég nevét IS használják eladásra.
Itt ragadjuk meg az alkalmat, arra, hogy a szerkesztőség megköszönje annak a beküldőnek aki erre felhívta a mi figyelmünket is.


 Kirúgták, mert magyarul mert beszélni Somorján

„Két hónapig voltam a Deichmann alkalmazottja Pozsonyban, addig semmi gond nem volt, a munkámmal meg voltak elégedve."Vágott rögtön a közepébe a somorjai édesanya, akin látszott az egész beszélgetés folyamán, nem az a megalkuvó fajta. Mint megtudtuk, korábban már részt vett egy másik somorjai bolt megnyitásában, amely bár más termékeket értékesítő, mégis hasonló elven működő üzlet volt. A talpraesettségre és az elvégzett munkára tehát nem lehetett panasz, mégis elkezdődtek a problémák, amikor már Somorján, az új bolt megnyitásán munkálkodott a csapat.

„Az egész országból jöttek segíteni nekünk megnyitni a somorjai boltot, többek között Dunaszerdahelyről, Trencsénből, Nagykürtösről. A problémák már ekkor kezdődtek. Az egyik hölgy zokon vette, hogy az anyanyelvemen szólok a szintén magyar, Dunaszerdahelyről érkező kollégához, valamint a telefonjaimat is magyarul intézem. Meg is jegyezték akkor többen, ha megjön a területi és a regionális menedzser, legyek inkább csendben, mert nem szeretik, ha valaki magyarul beszél."

Már ekkor vitává fajult a dolog az említett hölggyel. Érdekesség, hogy Judy mellett az arab származású üzletvezető állt ki. Mint mondta, az ő gyerekét is megtanította a szlovák mellett a saját anyanyelvére is, s mindenkinek joga van a saját anyanyelvét használni.

Az önérzetes szlovák hölgy nem mellesleg a vita során kijelentette, hogy utálja a magyarokat, s az ő frissen nyílt nagykürtösi boltjában meg lesz tiltva a magyar beszéd.

„A nyitás előtti napon még volt egy ünnepség is, a területi menedzser megköszönte a munkánkat. Ekkor még nem volt semmi gondja velem, ahogy korábban sem, amikor még Pozsonyban dolgoztam. Persze ekkor még nem tudta, hogy magyar vagyok."

A nyitás napján azonban kezdődött a bonyodalom.

„Jöttek az emberek. Ha egy somorjai lépett be, tudtam, hogy magyar vagy szlovák, rengeteg embert ismerek. A magyaroknak magyarul köszöntöttem, a szlovákoknak szlovákul. A magyar vásárlókat magyarul szolgáltam ki. A nyitás napján végig dolgoztam, ahogy vasárnap is, nem volt gond, minden rendben ment."

Ezután következett a hideg zuhany.

„Hétfőn a területi menedzser figyelt engem egész nap, de a munkámban nem talált kivetnivalót. Este mégis behívott az irodába, ahol a papír, amely alapján elbocsátottak, már az asztalon várt. Indokolnia nem kellett, benne voltam még a három hónapos próbaidőmben. Ez ugye hivatalosan rendben van. Kérdeztem az okát a dolognak, csak annyit mondott, hallott ezt-azt."

Judy aláírta a papírt, s miközben adta le a dolgait, rákérdezett: „Nagy baj volt, hogy magyarul szolgáltam ki a vevőket?"

A területi menedzser válasza az volt, hogy miután belép valaki a boltba, nem köszönhet az eladó automatikusan magyarul, csakis szlovákul. Az érv, miszerint két somorjai magyar, ha ismeri egymást, normális, hogy magyarul beszélnek egymással, nem hatotta meg. Az sem, hogy Somorján több magyar lakik, mint szlovák. A magyarok ittlétét még a város eleji kétnyelvű tábla is jelzi azoknak, akik nem bírnak helyismerettel.

Mint írtuk, a Facebook-on már korábban „terjedt" a történet. A jogos felháborodott hozzászólások mellett természetesen megjelentek az elvtelen pacifisták is, szerintük a történet nem igaz, hisz ők is magyarul beszéltek a boltban. Judy erre reakcióként elmondta:

„Előfordulhat, hogy magyarul tud beszélni valaki a boltban, de bizonyosan nem a területi vagy a regionális menedzser jelenlétében. Ők nincsenek itt minden nap."

Külön érdekesség, hogy mikor egy német szakemberrel kellett megbeszélni az új riasztóberendezés működését, kiderült, egy önérzetes szlovák sem tud alapszinten sem németül. Ekkor még hasznos volt számukra Judy „igennyelv-tudása".

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Csallóköz magyar lakta városaiban idáig csak Somorján volt probléma a magyar nyelv használata a Deichmann üzleteiben. Ennek oka, hogy a dunaszerdahelyi és révkomáromi boltok más területi menedzser alá tartoznak.

Az eset megtörténte óta kiderült, hogy az újonnan megnyitott somorjai boltok (egyszerre 7 boltot nyitottak a város szélén a Kaufland bevásárlóközpont mellett) a Deichmann koránt sincs egyedül magyarellenességével. A Pepco, a DM drogéria, valamint egy szlovák tulajdonú turkáló alkalmazottainak egész egyszerűen megtiltották a felettesei a magyar nyelv használatát. Nem beszélhetnek anyanyelvükön, bárki térjen is be a boltba.

A fentiekre reagálásként el kell mondanunk, hogy ez a hozzáállás Felvidék bármely településén elfogadhatatlan, nemhogy egy többségében magyarok lakta városban. Ha bárki azt gondolja, szó nélkül megtörténhet ilyen Somorján, nagyon téved. Azok az idők elmúltak!

Somorjai Attila, somorja.hu
Forrás: http://kitekinto.hu/karpat-medence/2015/11/25/kirugtak_mert_magyarul_mert_beszelni_somorjan/#.VlXUYr9dfIU

A témához kapcsolódó másik írások:


Egy szlovákiai Deichmann kirúgta egyik alkalmazottját, mert magyarul beszélt →

Tiltakozás a somorjai Deichmann magyarul beszélő munkatársának elbocsátása ellen →