Ellenben Géza nem vette figyelembe az ősi hagyományokat, azt akarta, hogy fia, Vajk, vagyis I. István, a későbbi Szent István, kövesse őt a trónon. Kijelölte utódjának fiát, Istvánt, mert ehhez joga volt, amiről Koppány is tudhatott. Géza jelölése nem volt törvénytelen, ahogy ezt némely történészek állítják, mert a szenioritás szabálya mellett működött a magyar népnél a linearitás szabálya is, sok ezer év óta. Vagyis az apa után a fia következhetett az uralkodói sorban, ha alkalmas volt a vezetésre.
A Vének Tanácsa volt a legfelsőbb szerv, amely döntött élet és halál felett, a demokrácia találmánya tőlünk származott a görögökhöz. A mi demokráciánkat katonai demokráciának is nevezik. Ha a Vének Tanácsa megerősítette a jelölést, akkor a jelölés törvényerőre emelkedett. Géza gondoskodott arról, hogy a Vének Tanácsa azt tegye, amit ő mond. Aki ellenkezett, az hamarosan meghalt. Géza Ég Fia igen kegyetlen és vérszomjas uralkodója volt a magyaroknak, amolyan kényúr, amiről még krónikák is megemlékeznek. Géza korában az ősi rend már rég elpusztult, megváltozott.
Koppány fellázadt Géza határozata ellen, mert Vajk (Szent István) trónöröklését nem tudta elfogadni. A régi rend elleni támadásként fogja fel az intézkedést, ahogy ezt interpretálják számunkra a történészek. Ezért sereget gyűjtött és Szent István ellen vonult.
Koppány nagyúr magatartása miatt hatalmas ribillió tört ki az országban. A régi rend hívei Koppányt követték, az új rend hívei meg Szent Istvánt, aki akkoriban még Vajk névre hallgatott. Félig pogány (paganus, vidékies keresztény) apja adta ezt a nevet fiának, amit egyes történészek töröknek akarnak beállítani. A Vajk név magyar, a Vaj és Baj (Bő) ősrégi magyar szavak, a K-val való becézés speciálisan magyar jellegű. Vajk volt Hunyadi János édesapjának a neve is, aki a Szörényi Bánságban élt. Vajk, vagyis Szent István, német lovagokkal erősítette meg seregét. A két párt hívei keményen összecsaptak, Veszprém közelében. Ölték egymást rendesen, de a testvérharc végén Koppány hívei maradtak alul. Koppány emberei szétszéledtek, Koppány Vajk kezébe került. A csata Géza halála után, 997-ben zajlott le. Teljes lett az új rend győzelme a régi rend felett.
Az unokaöcs négy felé vágatta a nagybácsit, örök tanúságául a régi rend mellett kiállóknak, így fogtok járni, ha lázadtok. A keresztényi szeretetnek és megbocsátásnak nem volt helye. A nagybácsi testének négy negyedét négy jelentős magyar város kapujára szögeztette Vajk. A négy város Győr, Veszprém, Esztergom és Gyulafehérvár. Ha a négy várost vonalakkal kötjük össze a térképen, modern térképen, akkor csodálatosan tökéletes hosszú keresztet kapunk.
Egy magyar történetíró fedezte fel, hogy a négy várost összekötő két vonal hosszú szárú keresztet ad ki számunkra. A kereszt szabályos volta egyenesen bámulatra méltó. A hosszú kereszt talán azt hivatott jelölni, hogy vége a rövid szárú keresztnek, aminek egyenlő hosszúak a szárai. A régi kereszt a Világegyetem jelképe, a Szent Koronában a pántok jelképezik, a hosszú szárú kereszt talán az új kor jelképe. De az is lehet, hogy a kétféle kereszt formájának nincs jelentősége. Szpartakusz társait hosszú szárú keresztre feszítették fel a rabszolgatartó rómaiak.
A Kör-Oszt magyar szó adja meg a Körosztény vallási szó értelmét. A Kör-Oszt kezdetben rövid kereszteket jelölt, a Kör Osztása csakis négy lehetett, ha az évszakokat vették figyelembe azok az ősök, akik a négy évszak területén éltek. A Kerek Nap fogalma a Kör szóhoz kapcsolható, aminek a hosszú kereszthez alig van köze. Mivel az Osz Sok jelentésű szó, a névben, értelmezhető a Keresztény szó a Kör-Osz-Tény elemek alapján is. A Tény mellesleg Ten Isten nevének változata.
Az egyenlő szárú keresztet jelképként használtuk már 35.000 éve. Ebből a régi korból maradt fenn egy kőbe vésett ábrázolás, egy kör, és rajta egy kereszt. Valami miatt csak kivésték az ősök a megdöbbentő formát? Emiatt a véset miatt lehet arról beszélni, hogy a kereszténység már 30.000 évesnél régebbi. Továbbá Szungiri Moszkvától északra van 200 km-re. Az ott feltárt 27.000 éves sírban olyan elefántcsont koronát találtak, amely egy körből állt, rajta két pánt, a magyar Szent Koronához hasonlóan. A kör a Horizont, ahol Hor Izzást Ont, amikor felkel, a két pánt a tavaszi-őszi napéjegyenlőség, és nyári-téli napforduló jelképe. Alapjában véve a korona a földi világ feletti uramat jelenti, ami kivetíthető a kozmoszra is.
Régészeti adatok bizonyítják, hogy a magyar sírok 90 %-ába keresztet helyeztek el. Árpád után a magyarok többsége keresztény volt. Azt állítják egyes írók, hogy nem valódi keresztények, hanem Paganusok, „vidékies keresztények” voltak. A Paganus latin szó a Pogány szóval azonos, a Pog-Ány jelentése Nap-Menny, ami miatt a pogányok a napvallást követték. Szkítiában a magyarok már keresztények voltak. Pap Gábor mutatja ki, hogy II. András király, amikor a magyarok régi vallását „scythico religio”-nak nevezi, akkor a szkíta kereszténységről ad hiteles bizonyítékot.
Koppány neve nagyon fontos a számunkra, mert a Turul-ház nagyura két ősi magyar szót visel nevében. Ez a két szó a Kop, és a Pán. A Kop jelentése Fej, Fő. Változata a Kap ige. Kaponyányi, vagy Koponyányi Monyók a koponya nevet viseli. A Koponya helyesen Ko-Po-Nya, vagyis Kő-Fej-Ház, a „Na” Ház kicsinyítve van az „y” jel által. A Koponya szóból eredhet a Kop szó. A latin Caput és a német Kopf is „fej”, és a magyar szóból származnak, mivel a magyar szó szóösszetétel. A Kopog, Kopogtat szóban a Kop Fej, a házak ajtaján egy fémből készült fejet mintázó eszköz lógott, amit az ajtó fájához kellett odaütögetni. A kopogtatást meghallották a ház lakói, és megnézték, ki van az ajtóban, akit vagy beengedtek, vagy nem. A Kap és Kop egész szóbirodalmat alkot, amihez tartozik pl. a Kab-hegy, vagy a Kebel, amiből ered a sémi Gebel és a mai Dzsebel, „hegy” jelentéssel.
Sok hun harcos a feje közepét borotválta, amely szokás a magyarok között is elterjedt volt. Komjáthy István: Mondák könyve című művében az illusztrációk borotvált fejű hősöket ábrázolnak. A kínai és japán harcosok is borotválták a fejüket. Arra lehet gondolni, hogy a csillogó fej hasonlított a csillagokra, és mivel a magyarok és testvéreik a csillagok népei, ezért borotválták fejük közepét. Azt is állítják, hogy azért vágták a hajukat, hogy harc közben az ellenség ne tudja megragadni fejüket. A kopasz szó Kop-Asz felbontásban Fej-Asz értelmű, vagyis aszott a haj, nincs haj. Ezt fejezi ki Tar Szerind neve is. Kaplony is magyar nyelvű szóösszetételnek tűnik.
Pán neve a Nap szó fordítottja. Azt jelzi, hogy a Pán név viselője a Földön, tehát a Nappal ellentétes irányban lévő helyen élő Napúr. Mivel a Nap a Na-Pa, a Nagy-Fő, a házastárs édesanyja nevéből ered, szóösszetétel, ami a magyaroktól el nem vehető. Sok változata van, de a fordítottja, vagyis a tükre a Pa-Na, azonos jelentésű a Napa névvel, ez a Pán.
Egyiptomban Vezér, vagyis Ozirisz barátja, Pánhoz kapcsolódik a Pánik szó is. Amikor Ozirisz meghal, Pán hirdeti ki a rettenetes hírt az embereknek, akiken Pánik lesz úrrá, vagyis nagy félelem.
A görögöknél az árkádiai pásztorok neve. A Pánsíp kettős pásztorsíp, de a Pán szót a teljesség fogalmára is használjuk, pl. Pánamerikai országút, ami Alaszkától a Tűzföldig fut.
A magyar Ispán a gróf megfelelője, az Is Fény, a Pán Úr, vagyis az Ispán fényes úr (nap). A Pandúr nevében is szerepel a Pan. Pannonia neve a Pan és Non nevekből áll, a Pan Úr, a Non a Nan változata, Herceg értelemben. Lib-Nan pl. Lib-Hercegség, ez Libanon régi neve, legalább négyezer év messzeségéből.
A szlovák, lengyel Pán jelentése Úr.
Hispánia neve latin eredetű, a latin szó talán az ibérből származik, írják a nyelvészeti könyvek. A Hős-Pán értelem nehezen jön elő, pedig ebből a szóösszetételből levezethető a latin alak. Hispániában a magyar rovásírásos feliratok igen régiek, de azt is érdemes tudni, hogy Kr.e. 4.000 körül a Kárpát-medencéből bronzművesek hatoltak be Hispániába. Ők is adhatták a terület magyar jellegű nevét.
A római „Panem et circenses”, vagyis „Kenyeret és cirkuszt” kifejezésben a kenyér a Pan. Mivel a kenyér napjelkép, eredetileg kerek félgömb és aranysárga színű, ezért kaphatta a földi Napot jelentő Pan nevet. Rengeteg egyéb bizonyíték is létezik.
Kop-Pán neve tehát Fő Napot, Fej Urat jelent, tartalmazza a Pán szót.
Gúnyosan a Kappan nevet is összevetik Koppány fejedelem nevével. Azért érdemelte ki, mert állítólag több ágyasa is volt, amivel megsértette az ősi férj-feleség rendszert. Nem kell elhinni ezt a vádat, amivel több királyunkat is sértegettek.
Koppány központi területe Somogy megye, amit még ma is Somogyország névvel is emlegetünk, hasonlóan Erdélyországhoz. Somogy a Balatontól a Száva folyóig terjedt akkoriban, tehát nagyobb volt, mint manapság. Itt folyik a Koppány folyó, ami még ma is a fejedelem nevét viseli.
Somogy nevét a Som nevű növénytől származtatják. Inkább a Nap „Szem” nevéről van szó a megye nevében. A Szem egyik megtestesítője a Nap, pl. a Szemes név alapján. A Szem szónak több változata van, köztük van a Szom, pl. a Szombat, Szombathely, Nagyszombat nevekben. Ezért Somogy megye nem a Som növénytől kapta a nevét, hanem a Szem formájú Nap fogalmától. A név Som-Ogy formában létezik, ami a Szem-Ügy, vagyis a Nap Ügye kifejezéstől származik.
Maga a Som növény is a Szem, közelebbről a Szöm (Szom) névből eredhet. A szemtermés fogalmat használjuk ma is sok esetben, pl. a gabonák termésére. Isten Igaz Látó Szeme a Nap. A Szamos, Számos, Szamosz sziget, Szamas és Samas, mint Napisten, mind a Szem nevének a rokona.
Somogy neve alapján Koppány a napvallást is védelmezte, bukásával a napvallás megszűnt, de maradványai ma is élnek, sok hagyományban.
TONUZABA MEGKÍSÉRTÉSE
NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK
Amikor Géza Ég Fia meghalt, fia, Vajk követte a trónon. Vajk neve a Bő magyar szó változata, bár a Va kisebb isten értelmű is. Lappföldtől egészen Macedóniáig sok folyó neve kapja meg a Va nevet, pl. Zagyva, Szinva, Ondava, de az Uraltól keletre is létezik, pl. a Szoszva folyó nevében. Itáliában Minerva istennő neve is tartalmazza, sok más név mellett. A Vaj szóban a „j" magyar kicsinyítés, így török eredete elfogadhatatlan. Mellesleg a törökök csupán A.D. 220-ban menekülnek el a kínai fennhatóság alól az Altájba, tehát földrajzi neveket ők csak a jelzett dátum után adhattak Szibériában. A Baj-Kál név, amit össze lehet vetni Vajk nevével, jelentése Bő-Kál, Gazdag-Nagy. A Vajk név a Vaj becézése, de a személynévben a K a becéző hang. A Baj - Kál és a Vajk ezért összefügghet egymással, a magyar nyelvi szabályok szerint, a Baj/Bő - Kál, Gazdag Úr nevet magyar nyelvű hun testvéreink adhatták a nagy tónak.
Vajk erős késztetést érzett a római kereszténység meghonosítására népét illetően, amit sok tényező indukált. Elsősorban a történelmi körülmények, amit tanítómesterei, és felesége, a bajor Gizella igyekezett számára elmagyarázni. Vajk feje konok volt, de nem annyira, hogy ne fogadta volna el a tanácsokat. Simán elfogadta a nyugatiak igényeit, országa népét kereszténnyé tette, a nép többsége már amúgy is keresztény volt. A keleti vallást követő Keán ellen, aki Bulgária királya volt, és Vajknak közvetlen vérrokonának is számított, hódító háborút vezetett. Ettől függetlenül Vajk nagy átalakítást hajtott végre, mert országa népét római katolikussá tette és a nyugati civilizációhoz csatolta.
Azt nem érdemes vizsgálni, mi lett volna, ha másféle keresztények maradunk, vagy az ortodoxia ágát követjük? A szerbek, románok, bulgárok, oroszok, stb. ma is jól megvannak, köszönik szépen, de nem akarnak római katolikus hitre térni. Igaz persze, hogy a magyarok nem görög keletiek voltak, hanem szkíta keresztények. A Pogány szóról ma azt tartják, hogy vidékies keresztényt jelent. Azonban a Pog-án, vagy a latin paganus, Égi-Nap értelmű, a pogányok az égi Napot tisztelték, tehát napvallásúak voltak.
Szumma szummarum, a magyarok római katolikussá lettek, akár tetszett nekik, akár nem. De a katolikus vallásra való térítés nem ment zökkenők nélkül. Sokan morgolódtak, még többen ellenálltak és csúnya vallásháborúk törtek ki. Koppány nagyúr, azután Vutu, akit Vatának is nevezünk, és Gyula, fellázadtak. Bár a történetírás a vallásháború jelleget nem erősítette meg, inkább hatalmi harcokról beszélnek, de azt részletesen leírják a szövegek, hogy a nép egy része nem akarta elhagyni ősei vallását. Ezekhez a súlyos harcokhoz kell kapcsolnunk Tonuzoba esetét. Nem tudni, vajon Tonuzoba valóban élt, vagy csak tanmese arról, hogy a régi vallást a földbe temették, esetleg egy szobor képében, tehát megszűnt a régi, és megszületett az új vallás.
A név sok mindent elárul nekünk, ha helyesen értelmezzük a történelmi nevet. Tonuzoba vagy Tonuzaba neve is beszélő név, pontosan közli számunkra, mit akartak mondani vele a névadók.
A hivatalos történészet Tonuzabát besenyő nemzetiségűnek tartja, és neve jelentését Disznó-Apának mondja. Mindkettő állítás tévedés szerintem, és mindkét állítást a megvetés szelleme szülte. Disznónak nevezni egy vezetőt nagy sértés. A besenyő nemzetiséget azért mondták a vezérre, hogy ne magyar legyen az ellenálló, és a besenyőkre ráfoghassák a török besorolást.
Tonuzoba, vagy Tonuzaba neve, ahogy állítják, Tonuz és Aba/Oba nevekből épül fel. Előbb vizsgáljuk meg a Tonuz előtagot, utána az Aba nevet. A magyar Disznó szót is törökből származtatja a magyar nyelvészet, de helytelenül. Kezdjük tehát a Disznó szó elemzésével.
A Disznó szó jelen van Disznód település nevében is. A Disz előtag Dísz értelmű. Odüsszeuszt csak azért érdemes megemlíteni, mert a koronája vaddisznó agyarakból volt elkészítve. A Nó utótag valószínűleg Nagy jelentésű, vagy Úr, és a „Nad, Nagy" őse. Disz-Nó-d tehát Dísz-Nó értelmű, a szó végén a -d helyképző. De a Disz-Nó is Dísz-Na, vagyis Dísz-Nagy, ami a régi lakomák Nagy-Díszét, a disznót idézi fel számunkra.
A magyar nyelvészet ezt az összetett magyar szót a csuvasból származtatja. A csuvas Sysna hangtanilag megfelel a Disznó szónak, így írja a magyar nyelvész, amely Sysna valamilyen ócsuvas szóalak, a Dzysnagh utóda lehet. Kilóg a lóláb, mondaná az ember, ha volna rá lehetősége. Mert a Sys-Na megfelel a Sus-Na, Nagy-Szusz alaknak, és jól tudjuk, hogy a Szuszogás nagymestere a Sus, amí a szintén magyar eredetű latin nyelven Szuszogót, Disznót jelent. A Sys-Na tehát a Sus-Na, Nagy-Szusz formával azonos, de nem hasonlít a Džysnagh formához.
Ejtsük ki a Dzysnagh szót, és Dzsisz-Nagy hangtani alakot kapunk, ami a Dísz-Na, Dísz-Nad, Dísz-Nagy változata, és a gazdag lakomák fő díszét jelenti. A Dzys és Nagh tökéletesen megfelel a tisztább és ősibb Dísz és Nagy fogalomnak, tehát az ócsuvas Dzys-Nagh egy sokkal régebbi Dísz-Nad magyar nyelvi összetételből származik. Ha van ilyen ócsuvas szó egyáltalán. A „h,j,y" jelek gyakorta lágyítást jeleznek, mint a Nagh szó végén is.
A Džysnagh szót más török nyelvből nem lehet kimutatni, írja a magyar nyelvészet egyik fontos alkotója, de az nem jut eszébe, hogy talán a régi magyarok is ismerhették valami csoda folytán a disznókat, amelyek az egész Óvilág területén szerteszét szaladgálnak, és adhattak nekik magyar nevet.
Bárczi Géza, aki a magyar nyelvészet fontos tudósa, számtalan hasonló etimológiát gyártott, emiatt etimológiai levezetéseit csak nagy óvatossággal szabad elfogadnunk. Azzal a kérdéssel most ne foglalkozzunk, hogy ha hasonló tévedések ezreit követte el a magyar nyelvészet jelentős vezetője, akkor milyen színvonalú a többi hivatásos magyar nyelvész tudományos munkája?
Összefoglalva tehát a Dísz-Na és Dísz-Nó az esti lakoma fő dísze, Nagy-Dísz. Ünnepek alkalmával a vitézek a fejedelmi palotába voltak hivatalosak, a kellemes borozás, sörözés és lakomázás egyik fő attrakciója a sült disznó volt, amelyet az ünnep csúcspontján tálaltak fel. A disznó neve ezt jelenti.
A Tonuz szó az oszmán törökben Domuz alakú, és Disznó értelmű. A Disznó-Hús Domuz-Eti, a Vad-Disznó meg Jaban Domuzu. Ezekből a török névalakokból megállapíthatjuk, hogy a Tonuz és török Domuz, Domuzu mind a sumer tavaszisten nevének gúnyolása is lehet. Természetesen Dumus, Dumusi, Dumuzid nevéről van szó. A kínaiak a hunokat i.sz. kezdete körül kezdték nevezni kutya rabszolgának, a törökök a magyarokat és más európaiakat gyaur kutyának. A kutya és a disznó gyakran a becsmérlés jelképállata.
Dumuzid, vagy Dumusid neve magyar nyelvű, amit érdemes röviden bemutatni. Dumu jelentése Gyerek, egyik mai variánsa a Döme. A Dumu név két részből áll, az előtag Du, és az utótag Mu névből. Du a Nap, Mu a ragyogás, Du-Mu ezért a Nap-Ragyogása. A Mu a Mul Csillag szó alapja. A név tökéletesen illeszkedik a többi magyar gyereknév eszmerendszerébe. A Dumu "s"-el jelölve Dumus, ami kiegészítve az isten jelentésű Id szóval, Dumusid, vagy "i"-vel jelezve Dumusi alakot ad. Mindezt Dumuz, Dumuzi és Dumuzid alakban is írhatjuk.
Mai településnevekben Dömös és Dömösid-Dömsödé-Dömsöd formában maradt fenn a tavaszisten neve. De hogyan került a törökbe? Kétségtelenül a magyar nyelvű hunok által, akik egykor fél Ázsiát uralták, és magyarok voltak.
Később, a Kr.e-i III. évezred második felében és a II. évezredben a Dumuzid alakból Tammuz lett, aki nem más, mint a szumer Dumus. Tammuz neve a sok mai Tamás, Thomas őse, amelyek tehát mind magyar eredetű keresztnevek.
De miért volt Dumuzid tavaszisten? Ha a nevek funkcióval is rendelkeznek, akkor Dumus nevének kell valamilyen tavasszal kapcsolatos értelmének is lennie. Ez az értelem mutatkozik meg a Tömős szóban, amely a szaporodás egyik szava. A Támasz szó alapja a Tám, ami alapja a Tamás, Thomas neveknek. Mindezekből láthatjuk, hogy ősi istenünk neve mélyen ül a magyar nyelvben és a magyar nép tudatában. Temesvár, Temes folyó, Tömösi-hágó és még sok név őrzi a Tem-Töm szavakat. Tom-Pa, Tom-Ka, Tomszk /Tom-Szék/ és más nevek eredetét nem ismerem.
Tonuz, Domuz a Tammuz, végső soron Dumuz nevének változata. A szóban lévő m-n hasonulást természetesnek kell venni, hiszen sok elsős kisiskolás ma is gyakran mondja az Én helyett, hogy Ém! De Dumuzid miért Disznó? Erre ki lehet gondolni választ, de nem teszem.
A név utótagja Aba vagy Oba. Kétségtelen, hogy a két alak az Apa változata. Az arab Abu is Apu, vagy Apa.
Tonuz-Aba valamilyen fejedelem volt Szent István idejében, akit megöltek, mert védelmezte a régi rendet. Abád települése mellett lakott, a településnév tehát szintén nem a véletlen műve. A hagyomány úgy tartja, hogy Csanád, Szent István hadvezére, vagy maga Szent István, felajánlotta Tonuzabának, hogy legyen keresztény a római katolikus hitvallás szerint, és akkor megtarthatja minden birtokát. De Tonuzaba kitartott a régi vallás mellett. Először térdig, azután derékig, végül nyakig beásták a földbe, és kérdezték tőle, megtér-e a római katolikus hitre? A válasz minduntalan az volt, hogy nem, ezért végül Tonuzobát élve eltemették az abádi rév közelében. A monda szerint Tonuzoba felesége is követte férjét, de utódaikat a király megkímélte, mert ők áttértek a római katolikus hitre. Véleményem szerint a monda tanmese, amihez a török Domuz szót csak modern korunkban társították.
Az Abád szó az Aba szó "d"-vel jelzett alakja, ami jellegzetes magyar nyelvű formula. Az Aba Apa, tehát az Abád az Apa Helye, a „-d" magyar helyképző. Emiatt a gyakori Abad szó magyar eredetű. Tehát az Abad nem perzsa eredetű, hanem magyar, és jól illik a többi magyar településnév eszmei értékrendjébe. Hyder-Abad, Islam-Abad és a sok többi Abad településnév magyar jelleget hordoz.
Ipolyi Arnold a Tonuzoba nevet Tonu Zoba alakban értelmezi. Bizonyára neki van igaza. A Tonu nevet azonosnak tartja Tana nevével, a Zoba viszont Csaba nevének egyik írásos alakja. Valóban, Csaba nevét Zoba, Chaba alakban is írták. Tana magyar őskirály a Don és Ton nevekben is él tovább. Mellesleg a besenyők magyar nyelvű törzsszövetséget alkottak.
Tonu, vagyis Don Csaba nem hagyja el az ősök vallását, ami miatt a földbe temetik őt és feleségét. A régi vallás eltemetve, nem állhat az új vallás útjába. A Disznó Apa kitalálás, hogy töröközzenek egy kicsit. Az Abád név származhatott más Aba nevűektől, volt Aba nevű királyi családunk is.
Ez a monda lényege, amelyről Herczeg Ferenc gyönyörű regényt írt, Wass Albert pedig egy elbeszélést.
Tonu Zoba talán sosem volt létező személy, hanem a virtuóz magyar mítosz a régi vallás eltemetését jelenti, ás a magyar népet a római katolikus vallás felvételére serkenti. A régi eszmeiség elavult, ismerte fel István, a Szent, és népét olykor erőszakkal, de elhivatott látnoki képességgel a nyugati civilizáció keretei közé terelte. A régi hősök nem illettek bele a modern, Jézushoz kötődő világlátásba.
A Tonuzoba mondát zseni találta ki.
Tonuzobát tehát megkísértették, adja fel ősi vallását, legyen római vallású, ezáltal megkímélik életét. De ő hajthatatlan volt, ami miatt ugyan elásták a földbe, de örök életet nyert, feleségével együtt, amire a magyarok kötelesek emlékezni.
ŐS KAJÁN
NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK
Mitológiát kutatva ismételten belebotolhatunk Kaján nevébe, aki a magyarok ősi istene. De ki volt Kaján? Ady Endre is ír róla verset. Azután találni olyan azonosítást, mégpedig nem szumerológus körökbe tartozó szerzőtől, amely szerint Kaján neve azonos a bibliai Káin nevével. Ha ezt az azonosítást néhány évvel ezelőtt találom meg, amikor még az önálló gondolkodást súlyosan büntették a hazai nyelvészeti körökben, gond nélkül elmegyek mellette. De ma már nem, a demokrácia felszabadítja a gondolkodást is. Igen, a Kaján a Káin névvel azonos.
Manapság a hatalmi körök már nem képesek elrettenteni az önálló gondolkodást, ami miatt számtalan olyan kiváló munka is megjelent, amelyek tagadják a finnugor elméletet. Ezek a könyvek nem a hideg, akkori körülmények között szinte lakhatatlan távoli északról származtatják a magyarokat, hanem éppen teljesen más területekről. Káin és Kaján ezen kutatások szerint rögtön reálisan azonossá válhatnak, és a Káin-Kaján azonosság beépülhet a magyar származástudatba.
Kaján nevét Kajár alakban is írjuk, lásd Balaton-Fő-Kajár.
Őseink szobrok segítségével mutatták be az isteneket, akik között jelen volt Káin is. Vajon milyen más isteneink voltak akkoriban? Jó lenne tudni neveiket, mert az istennevek pontosan megjelölhetik azokat a területeket, amerre őseink laktak, ami Kaján-Káin nevünk szerint nem az Ob mocsaraihoz, az északi jégtáblákhoz, vagy a félig vagy teljesen fagyott földek északi terü1eteihez ad iránytűt, hanem éppen a. Közel-Kelet felé irányítja tekintetünket. Ábel neve szintén elterjedt a magyarok között, de nem a judai vallás vagy a kereszténység miatt. Fontos hagyományaink, pl. a Nimrúd hagyomány, a Közel-Kelet felé mutatja őshazánkat, azonban a legújabb, megdönthetetlen írásos feliratok nem ezt támasztják alá.
A Bálvány szó tanulságos jelentésű. Bál-Vány a helyes felbontása, a Bál a Bél testvére, lásd a magyar mély és magas hangrendet. Értelmük Nagy és Ragyogó, a Vány a Fény módosulata. A Vány a germán Ván szóval is azonos, vagy a magyar Van-Ven szópárral, vagy a krétai Vanax-Király névvel. A Vány ezért „Isten" jelentést is tartalmazhat. Bál-Vány a Nagy Isten, vagy a Ragyogó Isten. A számneveink Van, Ven szavai is Felsőbbet, isteni helyzetet jelentenek. Van igénk és a Va alapszó rokon egymással. Az ősi bálványokhoz tartozó istenek nevei talán a földrajzi nevekből hámozhatóak ki.
Most azonban nem az istenneveket keressük, hanem Kaján nevével foglalkozunk. Mellesleg a Kajin név In végződése, és a Kaján név An végződése egyaránt jelent lstent, és Eredő Uralkodót. Kajin a Vaskovács a hébereknél. A héber tudósok szerint Kajin találta fel a vasat, ezért vaskovács, amit úgy érdemes értelmezni, hogy a magyarok találták fel a vasat, de mi tudjuk, hogy a Hét Szent Fém feltalálói is mi vagyunk.
Káin neve a magyarokat jelöli a Bibliában, de Ábel is a magyarok neve. Ezzel tehát nem jutottunk semmire, nem sikerült a két testvért egymással szembeállítani. Káin és Ábel a magyar hagyományokból származik, magyar hősök, magyar ősök.
Kaján és Káin neve természetesen magyar eredetű, a nevek mögött a hatalmas szumer isten, En-Ki neve sejlik elénk. En-Ki az egyik leghatalmasabb istenség, aki a kőkorok emberének életét irányította. Több tízezer éves valószínűleg, mint An és En-LiI istenek. De, amint az közismert, szumer istenek. Akkor hogyan beszélhetünk tízezer évről, amikor a szumerek Kr.e. 3.200 körül jelentek meg Mezopotámia déli részén? Úgy, hogy a neveket alkotó szavak rendkívül régiek, sokkal régebbiek, mint a szumerok megjelenése, a magyar nyelvben ezek a szavak már abban az időben is megvoltak.
A legfőbb szumer istenek neveit alkotó szavak tömegesen vannak jelen a magyar nyelvben, ami nem lehet véletlen. De ezek a nevek az indoeurópai nyelvekben is tömegesek, amit bárkinek sikerülhet megtalálni. Ez sem lehet véletlen, hanem éppen azt igazolja, hogy a nyelvek egy közös ősnyelvtől származnak. Mivel pedig kizárólag a magyar rovásírás sok tízezer éves, kézenfekvő a következtetés, a magyar nyelv az ősnyelv, amiből a mai nyelvek fontos része keletkezett.
En-Ki nevében az En jelentése Isten, Úr, megtestesítője az Én. Mindennek van Enje, de az En Né is, a Né az eredő keletkezés, mert a nőktől születünk. Az eredetet a magyar N betű is kifejezi, ami a nőiség jele. Az En tehát a Nék, Nők idejét is jelöli, a női vezetők korát, ami később tkp. Herceg rangnak felel meg Mezopotámiában, kb. 4-5.000 évvel ezelőtt és férfi istenekhez kapcsolódott. Mindennek van Enje a magyar tudatvilágban, az Enség a dolgok legbelső lényege. A latin Endo, Ento szóban is megjelenik, mivel e szavak belsőt jelentenek. Az In és Ni is a nőiséghez, a belső jellemzőkhöz tartozik.
En-Ki nevében a Ki Fö1d jelentésű a kutatók szerint, ami igaz is, több vonatkozásban, mint pl. a Földség, Terület megjelölésekor, de a Ki alapvetően Követ jelent. A Kő azonos a Föld fogalmával. Alakjai a Ku, Ko, Ka, Ke, Kő, Ki, Kü, és Ge, Gé, Gi. Kies szavunkban megjelenik a Ki alak, Ki-Es a Kő-Háza, ahol csak kő van. A Kő a földségek csontja. De a Ki igekötő is rokon a Ki, vagyis a Kő szóval. Sumerban Nun-Ki, vagy Szubir-Ki nevében is szerepel.
En-Ki a vizek és szárazföldek istene, de nem látjuk nevében a víz jelentését. Ismert azonban, hogy a szóelemeket szabadon lehetett változtatni, és a nevet Ki-En alakban is írták. A szavak felcserélhetősége a magyar nyelv jellegzetessége, a jelző és a jelzett. szó régebben szabadon variálódott, lásd Özön-Viz és Víz-Özön. A víz En-Ki E-A nevében jelenik meg, ami Háza a Víznek értelmű, mind a két szó, az E és A, tömeges a magyar nyelvben.
A szumerok egyik saját neve Ki-En-Gir, ami En-Ki-Gir is. A Ki·En-Gir értelme Enki-Gyerekei. A Gir a Gyer régi alakja, a Gyerek természetesen Gyer-Ék, Jer-Csillag.
Ki-En-Gir fiatalabb alakja Ken-Gir, ami a magyarok saját neve. Ismert pl. a Kangraz név, ami Kan-Gir-as, Kengires variánsa. A besenyők hármas törzsszövetsége is Kangar nevet visel, ami arra utal, hogy a besenyők egy része, éppen a törzsszövetség veleje, magyar származású és nyelvű volt. A Ken szóban jelen van a víz is, mivel a Ken ige a király felkenéséhez kapcsolódik. A vízzel való keresztelés tehát kenés, felkenés, a vízzel való keresztelés az embert királlyá, Jézus Király követőjévé teszi.
Az angol Kent is a Ken variánsa, mint a Kentum is. Ez utóbbi Tíz értelmű, a Tíz a számok között a Tesz, Tisz változata és Isten a jelentése. A Ken lehet Kien /Ki-En/ nevének egyszerűsödése, és jelent Istent és Napot is bizonyos körülmények között.
Kény nevünk Király értelmű, a Ken, Kin mellett a Kan, Kán is kisebb király. E nevek között totemisztikus vezérnév is van, a Kan, amely igen elterjedt, lásd latin Canis (Kanis), Kani-Kutya. A Canis tényleg Kutya a latinban, a Kan magyar szó származéka. A Kén szó aranysárga anyagot jelöl, amely a Nap színét viseli. A Kun a Nap, a Könny kis napocska, a Keny is a fenti szócsoporthoz tartozhat. A Könny kifejezetten Nap, Csillag jelentésű, mivel a könnycsepp gömbded és csillog.
En-Ki neve van jelen talán az In-Ka szóban is, bár az In-Ka név bizonyos vonatkozásban egyszerűbb fogalmat tartalmaz jelentéstanilag. Az In-Ka Isteni-Király is lehet, de mivel kecsua szó Peruból, nem biztos, hogy helyes az Inka és Enki összehasonlítása.
Keán a bolgárok királya, a magyar történetírás szerint. Ez a királynév szintén Ki-En, vagyis Kaján nevéből ered. A bolgárok az egyik magyar nép Európában, akik elszlávosodtak. Ezért a mai magyarok közvetlen rokonai. Bul-Gár értelme a Tűz Népe, a Gár azonos szó a Hun-Gár, Kan-Gár második szavával.
Ismerjük a történetet Káinről és Ábelról, ami szerint testvérek voltak. Ez alapvető megállapítása a Bibliának, ami azért fontos, mert Ábelt is magyar eredetűnek határozhatjuk meg ezáltal, hiszen testvérek. Sok jó tudós sok magyarázatot fűzött a történethez.
Káin, emlékeztetőül, az ős Kaján, Kien istennel, és Kajinnal azonos. Ő a földműves, a fejlett népesség megtestesítője és istene. Ábel az Ab-El, aki pásztorkodik, még nem érte el a földművelés fokozatát. Ab Ház, Törzs, El Isten, az Élő Isten, Ábel tehát Isten házából származik.
Isten elutasítja Káin áldozatát, mondja a Biblia, de elfogadja Ábel áldozatát. Káin, vagyis Enki, ezen felháborodik, és agyonüti Ábelt, a pásztorkodók megtestesítőjét és istenét. A történet meglehetősen példabeszéd szerű. Különösen a testvér gyilkosság súlyos bűne fogadható el nehezen.
Ha Isten Káin áldozatát fogadja el, és elutasítja az egyszerű szokásokhoz ragaszkodó Ábel áldozatát, akkor közelebb járunk az igazsághoz. Káin, a földműves, vajon mit áldozott Istennek? Valószínűleg kenyeret, bort, virágokat és hasonlókat. De mit áldozhatott Ábel, az állattartó? Bizonyára valamilyen állatot, ami az állat megölésével járt együtt, tehát véráldozat volt. Isten elutasítja a véráldozatot, helyette szentelt vizet, bort, kenyeret, ostyát fogad el. Azt írja a Biblia, Káin agyonüti testvérét, Ábelt, aki pásztorkodó életmódot folytat. Isten elutasítja a véráldozatot, a jövő azoké, akik a földet kertté varázsolják.
A valóságban a földművesek bírják Isten támogatását, elterjedtek az egész Földön, a pásztorkodók viszont nem bírják Isten támogatását, mivel gazdálkodásuk egyoldalú, a fejlődés gátjai. Ma a pásztorkodók már szinte nem is léteznek, eltűntek az ősiség ködében.
Az isteni intést a Biblia írói úgy értelmezik, hogy a pásztorok adják a helyes áldozatot. Ha felvetődik az a lehetőség, hogy Kaján tényleg azonos Kiennel és Káinnal, akkor elénk kerülhet a szumerok sorsa, akiket a szemita csoportok kiirtottak Mezopotámiából. Talán Káin bűnét úgy bosszulták meg Szem (a Nap) emberei, hogy megölték vagy elkergették Kien népét.
Isten akarata szerint, nem az állattartás, a pásztorkodás, hanem a komplex, soklábú gazdálkodás a helyes út. Ezért Isten nem fogadhatta el Ábel áldozatát, gondolhatnánk az emberiség fejlődését látva, mert a maradiságot Isten nem támogatja. A jövő Káin gyerekeié, Ábel gyerekeinek meg kellett változni, a pásztorkodásról a sok lábú gazdálkodásra kellett áttérni. Isten Káin gyerekeinek adja az egész Földet, ahol Ábel gyerekeinek nincs helye, ha nem változtatnak szokásaikon. Ettől függetlenül azonban Káin és Ábel testvérek: mint ahogy utódaik is rokonai egymásnak.
Tubal-Káin országa nem más, mint Szubar-Káin. A Tubal hangtanilag megfelel a Szubar szónak, a szubarok viszont a magyarok. Szubar-Tu országa a Termékeny Félhold középső része, Tubal-Káin viszont Kommagene földjével azonos. Mindkét országnév, Szubar-Tu és Tubal-Káin, viszonylag kései, a Kr. e-i II. évezredhez köthető.
Kaján gyerekei a magyarok, de nagy biztonsággal állítható, hogy a görögök, itáliaiak, kelták, germánok, szlávok, indek és irániak szintén magyar származásúak, ezért részükre a magyar csoport kifejezés a legmegfelelőbb. Az afroázsiai nyelvcsoport szintén rokon a magyar nyelvvel.
Érdekes szó az Eskü is, amely Ős-Kű tartalmú. Nem feltétlenül egy Ős Kőre esküdtek, vagy esetleg egy egekből leesett meteorkőre, hanem éppen En-Ki, vagy Kaján nevére. En-Ki mégiscsak a Föld ensége, lényege, amit vízzel kell locsolni, hogy termékennyé legyen. Emiatt En-Ki termékenységi isten is. Az Es-Kü azt is jelenti: Helye, Háza a Kőnek.
Ki-En nevéből ered Ó-Keán-osz neve, aki hatalmas tengeristen. Legújabban Óceán istenről már azt állítják, hogy eredetileg a csillagos ég istene. Francia és angol kutatók a Tejút folyó jelentését vizsgálva jutottak erre a következtetésre. Azt hiszem, a következtetés helyes, mert Ki-En a csillagos égből származik, mivel főisten. A Gal szumer szó, és Nagy az értelme a Kal alakkal együtt. Gal-Axis Nagy-Tengely, viszont a Galaktika görögös alak viseli a Galaktosz - Tej nevet is. A Tej-Út egyszerűen a Teljesség Útja, ahol a sok csillag nagy tömegben van jelen, és az ég tenger is egyben, valószínűleg az Óperenciás tengerrel azonos. A Te szó Istent is jelent.
Okeanosz a görögöknél titán, abból az istennemzedékből, amely jellegzetesen magyar neveket visel, tehát az első magyar bevándorlók idejéből ered, valamikor a V. vagy IV. évezredből. A titánok azt a magyar kort népesítik be, ami a görögök előtt messze az újkőkorhoz tartozik. Mivel a magyarok már nagyon régen írtak, így a nevek fennmaradtak, és bekerültek a görög mitológiába. Ó-Keán, az Óceán, szintén a tengerek istene, mint Ki-En is. Keán nevét se feledjük el.
A görög istennemzedékek számtalan magyar nevű istent tartalmaznak, szinte azt is mondhatnánk, hogy az eredeti ősi görög istenek, a krétai, mükénéi, trójai, kentaur, amazon isteneket is ideértve, mind magyar nevű istenek.
Ugyanez vonatkozik a Bibliára, ahol pl. Ádám és Éva utódai, vagy Noé utódai mind magyar neveket viselnek. Mivel magyar az ősnyelv.
Kaján mosolya isteni mosoly. A mindentudás mosolya. Sok ókori istenszobor esetében ismerhetjük fel a kajáni mosolyt.
Ős Kajánunk Gyepü-Kaján település nevében is szerepel, a Kajár névről azt is mondják, hogy amolyan kikiáltó, Kajátó jelentést tartalmaz. Na igen, egy település sokat kiálthat, kajabálhat a megfejtők szerint. Inkább érdemes Kaján, Kajár isteni származásánál maradni, mert a magyarok isteni fogalmak szerint nevezték el településeiket legtöbbször.
ANTANTÉNUSZ
NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK
Ki ne ismerné a gyerekmondókát, amivel kiszámolósdit lehet játszani? A gyerekmondókák általában nagyon régi korból származnak, ami miatt rendkívüli értéket képviselnek. Olyan régi korból, amikor még a szótag nyelv létezett, az emberek szótagokkal beszéltek, mert a szótagok voltak a szavak. Abban az időben még nem léteztek indoeurópai nyelvek, és az afroázsiai nyelvek sem terjedtek el nagy területekre. Az indoeurópai nyelveknek meg kellett várniuk a szavak kiteljesedését, amiből aztán felgyorsulhattak, lerövidülhettek, elsősorban a magánhangzók kivetésével, és megjelenhettek a minden szótagot, vagyis eredetileg minden szót kimondó nyelvekből, nyelvjárásokból.
A gyerekversikék és a gyereknyelvi szókincs a legértékesebb nyelvi hagyatékok közé tartoznak, mert nagyon ősiek, változatlanok, és őrzik az ősi korok szókészletének egy részét.
Az Antanténusz mondóka jelen van a magyar nyelvterületen, azután Ausztriában, főleg a Duna-völgy vidékén, végül a finnek lakta területeken. A Duna-völgy magyarok által volt lakott Ausztriában, amit a települések nevei ma is igazolnak. Természetesen nem Várvidékről van szó.
Elemezzük a mondóka szavait. Első lépésként nézzük meg a mondóka szövegét.
An Tan Tén Usz
Szó Ra Ka Tén Usz
Szó Ra Ka Digi Daga
Ala Bala Bambusz vagy Barbuz
Láthatjuk, hogy a mondóka magyar nyelvű, és azt is, hogy a mondóka nyelve rendkívül régi. Ha a mondóka szövegét megfigyeljük, akkor az is kiderül, hogy ez a nyelvi jelleg a két betűs szavak sűrű előfordulását mutatja. További megfigyelés, hogy a felszólító mód még nincs nyelvtanilag kifejlődve, vagy a szövegben elharapják a mondók egyes szavak végződéseit. Végül ötödik megfigyelés lehet, hogy a szöveg hangsúlyos verselésű, de az időmértékes verselés csírái is jelen lehetnek benne. Magam arra hajlok, hogy az időmértékes verselés a görögöknél és Itáliában egy régebbi magyar időmértékes verselésből alakult ki, majd fejlődött rendkívül gazdag színtre.
Nézzük meg egyenként a szavakat és a sorokat.
Első sor: An – értelme Ég, Menny istene. Tömeges a magyar nyelvben. Elöl jejesedve Jan, azután Janus – latin, János, Hans – német, Johann, Giovanni – olasz, John, és még sok alakban él ma is. Hátul lágyulva Anya, sok nyelvben létező szó. Az akkád Anu férfi isten, a magyar Anyu az Anya becézett formája.
Tan – értelme a tudomány összessége, fontos szó. Közvetlen rokona a Ten, a Tana nevű őskirályunk, és talán a Tanya, Tania (Mauri-Tanya, Aqui-Tanya, stb.)
Tén – értelme Isten, az Is-Ten szó utótagja. A Ten-ni főnévi igenév alapszava, rendkívül elterjedt szó, általában Isten jelentéssel. Külön fejezetben foglalkoztam Ten szavunkkal a mitológiai kutatásaim egyik első fejezetében. Az Isten szóban az Is a Fény jelentésű szavaink közé tartozik, tehát Is-Ten aki a Fényt Teszi, vagyis létrehozza. A Tén megjelenhet Tin, továbbá Den és Din formában is. Bár a Tün önálló ige, de a Tin rokona is, a Tün-Dér jelentése Tünő-Csillag, és máris az asztrális istenek egyik csoportjának nevénél járunk.
Usz – értelme ige, Úsz-ik. De a sumer nyelvben "halott, halál", a magyarban még Us-Üs-Ős formában Ős, a latinban a hím nem jele, ami alighanem a magyar Ős (Usz, Us) fogalmából származik. Az Usz hangtanilag az Ut, Ud közvetlen rokona, amelyek Napot jelentenek. A Nap, Utu, Udu, Úszik az ég tengerén, és világosságot ad.
Második sor: Szó – alapvetően a Szó Fény jelentésű, amitől megvilágosodik az értelmünk. Magyar igeképzővel Szól, ami a Nap a latinban, Sol. A mondókában, úgy vélem, a Szá az alapvető forma, ráadásul a Szállj fogalmát kell értenünk alatta. Úgy látszik, a J hangot nem jelöltük sokáig, ami a felszólító mód jele.
Ra – ez a szó Rá Napisten neve.
Ka – értelme és jobb alakja a Ke. A Kel ige rövidülése a Ka. A szöveg alapján úgy lehet értelmezni, hogy felszólító módban van jelen, vagyis Kelj a formája. Reggel szavunk is hasonló, Rég, vagy Réh Kel a Reggel eredeti összetétele. A Régen magyar szóban is a Rég a Ré, Réh Napisten, az En Isten értelmű. Régen szavunk a Napisten uralmának idejét jelenti, amikor még a Napvallás volt uralmon.
Tén Usz azonos az első sor Tén Usz szavaival.
Harmadik sor: Szó – azonos a második sor Szó szavával, Szá lenne eredetileg, ami igeképzővel Száll alakra módosul.
Ra Ka – azonos a második sor Ra Ka elemeivel. Rá Kelj az értelme. Igaz, lehetne Rá Kapuja, vagy Rá Király, de nem lenne túl sok értelme a sornak.
Digi Daga – nem lehet függetleníteni a két szót egymástól, mert valószínűen szójátékot alkotnak. Egy másik gyerekversikében is előfordulnak, lásd: Digi Dagi Daganat, Kergheti A Halakat, stb. A Digi Dagi megfelel a Digi Daga párosnak. Azt gondolhatnánk, hogy a Digi Daga illik a mondóka szövegkörnyezetébe, ami igaz is, nem tudni, hány ezer évvel ezelőtti korban. Ma Digidj Dagadj lenne a kimondott alak.
Negyedik sor: Ala Bala. Ismét páros szót gyaníthatunk a régies alak mögött, egymással összetartoznak, egymást kiegészítik. Felszólító módban Alázd Balázd lenne a helyes alak. Egyes esetekben a második szó B hangot kap elöl, aminek az okát még nem derítették ki. Ilyen páros az Egyedem – Begyedem, Ingyom – Bingyom.
Bambusz – bizonyára nem a bambusz növénynév volt itt eredetileg. Talán a Bamba szó Bambusz, Bambus jelzett alakja, de ez sem valószínű.
Egyes magyar kutatók a Bambusz szó helyére a Barbuz nevet teszik, azt állítva, hogy a Barbuz szumer eredetű, a magyar nyelvben is létezik, és ördög a jelentése. Ebben a kérdésben nehéz állástfoglalni, ismeretek hiánya miatt. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nincs így, nem tudni az igazságot.
Összesítve a mondóka értelmezését, a következő mai magyar nyelvű szöveget kapjuk:
An Tan Tén Ússz
Szállj Rá Kelj Tén Ússz
Szállj Rá Kelj Digidj Dagadj
Alázd Balázd Bambuszt, vagy esetleg Barbuzt
A mondóka gyerekek játéka alapján maradt fenn. A szöveg régies, modernizálva pontosan érthető. Magyar nyelvű, a szöveget alkotó szavak rendkívül régiek.
Más versikékben is rendkívül érdekes tényekre bukkanhatunk.
A "Csiga-Biga gyere ki, Ég a házad ideki, Kapsz tejet, vajat, Holnapra is marad" versikében a Csiga neve utal a második sorra. Csi-Ga jelentése: Nap-Háza. Talán a spirális tekeredés miatt, vagy a csiga nevű emelő eszköz miatt, amivel sok tonnás köveket is tudtak mozgatni őseink. Értelmezéseim általában jók, tudom ajánlani a magyar nyelvet kutatóknak. A csiga eszköz az uralkodók építkezéseihez kellett, az uralkodó meg a Nap nevében uralkodott, innen is eredhet a Nap-Háza jelentés.
A versikének második sora, az Ég a házad ideki, nem azt jelenti, hogy a csiga háza ég (ige), hanem azt, hogy a csiga háza az ég (főnév). Máris értjük a Csi-Ga jelentését, hogy a Nap-Háza, ami természetesen az Éggel, Égbolttal azonos.
A "Zime Zum, Zime Zum, Rece, Fice, Bum, Bum, Bum" sorban a Szime Szum, Szime Szum, Ré Szé, Fi Szé értelem rejlik. A Szim és Szum a Nap, a Szem, a Ré- Szé a Ré Fénye, a Fi Szé a Csillag Fénye. Ré és Rá, valamint a többi változat nem egyiptomi eredetű, hanem magyar Európából. E nevek a fél világon elterjedtek, amit általában a kutatók nem vesznek figyelembe.
A "Hopkodáré hop, hop, hop" dalszövegben a Kapkod a Ré, hop, hop, hop értelem lehet. Mármint Varga Julcsa bő szoknyája után. Kis változtatás a szövegen, és már alig értjük az eredeti mondandót.
A magyar nyelv tele van rendkívüli rejtélyekkel. Az a dolgunk, hogy őseinket szeressük, tiszteljük, és gondolkodásukat, a lelküket és lelkünket, tudatunkat minél jobban megértsük.
TUBAL-KAIN
NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK
Fontos földrajzi név a Tubal-Kain, amely a Bibliában is előfordul. Vagy a Bibliában fordul elő elsődlegesen, amit aztán, más adatok segítségével is, sikerült földrajzilag azonosítani. A névben egy ókori ország, és talán a népe neve rejlik.
Számunkra fontos névről van szó, mert Tubal-Kain Kis-Ázsiában volt, a magyarok egyik központi területén. Egyik országunk neve Szabartoi-Aszfaloi, amit Rendíthetetlen Szavárdok értelemben adnak vissza a kutatók.
Tubal-Kain neve két fő részből áll, ahogy látjuk, a két részt külön érdemes elemezni.
Tubal hangtanilag megfelel a Szubar névnek. Szubar nagyon régi ország, egyértelműen régebbi a szumeroknál. Nagyjából azonos a Termékeny Félhold északi, középső részével. Itt laktak a szubarok, a magyarok egyik ősi népe. A területen fekszik Göbekli Tepe (Pocakos Domb), ahol szenzációs ásatások zajlanak. A domb építményeit egyértelműen magyarnak kell tartani, nem csupán a kőoszlopok faragványai miatt, hanem elsősorban azért, mert a kört alkotó oszlopokat, és a körön belül lévő két oszlopot, 60-80 évenként, a régészeti meghatározás alapján beszélhetünk a 60-80 évről, betemették, és új építményt hoztak létre. Mintegy Kr.e. 10.200 táján kezdődtek meg az építkezések, tartottak Kr.e. 8.000-ig, tehát 2.000 évnél is tovább, majd valamilyen ok miatt nem állítottak több kőkört.
A meghatározott 60-80 év rendkívül fontos, mert a precesszió 72 évére lehet következtetni belőle. A precessziót a magyarok ismerték, jóval régebben ennél a kornál is, amit más csillagászati hagyaték is bizonyít.
Szubar területéről csoportok húzódtak le Mezopotámiába, a mocsaras Két-folyó országába, ahol megkezdték a mocsarak lecsapolását. Hamarosan megalakultak az első városok, Kr.e. 5.500 körül. A szumerok csak 2.000 év múlva, Kr.e. 3.500 után jelennek meg a terület déli részein.
Az északi Szubar, vagy Tubal neve megjelenik Alulim eridui király birodalmának részeként, Szubir-Ki néven. Alulim az özönvíz előtti királyok közül az első, tehát a legrégebbi. Nem biztos, hogy szumer volt, sőt valószínűleg nem volt szumer, mivel az özönvíz Kr.e. 4.400 táján történhetett, a sok közül az egyik utolsó, Alulim pedig Kr.e. 5.500 körül uralkodhatott Eriduban. Ebben az időben tehát már létezett Szubar ország, és Eridu.
A hosszú idő miatt a szubaroknak több névvariánsa jött létre. Nem csak innen vándoroltak el más tájakra, hanem más tájakon is élhettek szubarok, akiknek a neve lassan változhatott a sok évszázad alatt. A Szabár, Szavár, Szavárd, Szabir, Szibir és sok más névforma a nevüket őrzi.
A különböző névalakok közül egyeseknek pontosan érthető a jelentése, másoknak nem. A nem pontosan érthető névalakok jelentésére megpróbálok helyes megoldást bemutatni.
Szubar országának a neve Szub-Ar formában Alsó-Hegyek. Az Ar Hegy jelentésű, pl. a Fog-Ar-As névben, ami Fog (alakú) Hegyek Háza jelentést tartalmaz. A Fogarasi havasok Fogaras városától délre valóban fog alakú csúcsokból állnak. Vagy az Ar-Ar-Át a Hegyek-Atyja, az Ar duplázódása régies többes számot is jelent. A Szub Alsó, pl. a latinban is, lásd szubtrópusok, vagy a szumerban, lásd Szub-Lugal, Al-Lugal jelentését. Eszerint a Hegyek Alja, (Hegyalja) a név értelme.
Szu-Bar formában a Szu a Hold, a Hold mindig alsó helyzetű a Naphoz képest. A Bar Magas Labat szótárában, tehát a hegyeket is jelenheti. Voltaképpen a Szu-Bar azonos jelentésű a Szub-Ar változattal.
Tubal lehet egyszerűen a Szubar hangtani változata, de lehet Tu-Bal formában Nap Bál, vagy Országa Bálnak is. Az asszír időkben Kelet-Anatóliát jelentette. A Tu gyakran "ország" értelmű, az akkádban, asszírban, és a magyarban is, bizonyára azért, mert a Tu, Utu, a Nap uralma alatti terület is felvette a Tu nevet.
A Bal jelentése Nagy és Ragyogó, valószínűleg a Nap neve. A mai Bála is Nagy, a Bál pedig ragyogó, fényes ünnepség. Bala alakban kaukázusi nyelvben is létezik. A sémi népeknél megjelenik a Baal forma, kettős magánhangzóval. A magyarban ismert a Bél magas hangrendű változata is. A bélből ideget készítettek az íjra, ami az íj ura, tehát a Bél és Bál névben az Úr értelem is szerepel.
Tubal országa rajta van a történelmi térképeken. A Saros és Piramos folyók közén terült el, a folyók dél felé haladnak a tengerbe. Az ország területe folyamatosan változott az idők folyamán.
Sabiresu tartománya a Tigris felső folyása mentén terült el, amely szabir lakosságú volt. A szabir népesség állama már szétesett az asszír uralom idejére. Nem tudni, volt-e egységes szabir állam a területen, mivel több más országnév is érthető magyar nyelven, ami azt bizonyítja, hogy több magyar nyelvű ország is létezett a Kis-Kaukázustól délre.
Szubir-Ki nevében a Ki a Kő, Ország, a nevet szumernak állítják be, de valójában minden eleme magyar nyelvű. A Szubar-Tu névben a Tu jelenti a Földet, országot, Szubartu néven szerepel a Bibliában is.
Érdekes a Shubur név, ami Kelet jelentésű. Talán a Shub a Szub szóval azonos, az Ur meg a Napot jelenti.
Szibarisz nevű városból kettőt lehet ismerni, de lehet, hogy több is volt. Aranyvárosnak értelmezik a mai Georgia területén egykor létezett város nevét. Szibar a Szabir név változata lehet. A Szi a Nap, a Barisz a Város. A georgiai nyelvben az -iszi város értelmű, pl. Tbiliszi, Kutaiszi nevében, amit régebben -isz formában is írtak, pl. Tiflisz (Tbiliszi) nevében.
A másik Szibarisz Itália déli részén volt, lakossága rendkívül magas életszínvonalon élt. A szomszéd Karaton (Kar-Aton) város megirigyelte Szibarisz népének jólétét, és elpusztította a települést. A cibariták kifejezés ma is azt jelenti, hogy az illető személyek túlzottan szórják az anyagi javakat.
A görög korban is létezett még a Szaszpeir ország, nagyjából ott, ahol a szabírok éltek. Hérodotosz is ír róluk. Nevük Szapir lehetett, amit Sas-Peirra módosíthattak valamilyen ok miatt.
Szabrita név alatt a Kék-Nílus és Fehér-Nílus között éltek emberek. Az ókort ábrázoló térképeken néha megjelenik nevük. Valamilyen agresszió elől menekültek délre, bár közelebbi adatot nem sikerült találni. Sokkal régebbiek, mint a magyarábok. Bőrük színéről nincs adat, lehet, hogy a fekete magyarok közé tartoztak.
A Szavárdok nevét pontosan lehet érteni. A Sza jelentése Menny Fia, Tokarevnél, a szó aztán szétterjedt, és valóban a Sah és a Sakk szavak is belőle származnak. Azonban eredetileg a magyarok egyik népneve, nem indoeurópai szó. Még a Száj régebbi formája is a Sza volt (Orr-Sza > Orca > Arc), vagyis az Arc az Orr és a Száj neveinkből képződött. A Szavárd névben a Sza tehát minket, a Menny Fiait jelenti, a Vár szó Várda alakban szerepelt a névben, ami rövidült a Várd alakra. Ez tehát a Sza-Várd népnevünk pontos jelentése. A Vár ige és főnév természetesen magyar eredetű, régebbi alakjuk volt a Bar, és esetleg más hasonló szó.
Augustus római császár, a Pax Romana érdekében, sok szavárdot telepített át Pannoniába, mivel ott azonos nyelvet beszéltek velük. A szírekkel állandóan torzsalkodtak, ezt a torzsalkodást akarta megszüntetni Augustus, hogy elmondhassa, béke van a birodalomban. Később Claudius császár várost alapított a szabírok részére, amit Savaria (Szavária, Sza-Vária) néven neveztek. A történeti adat, amit a római történészek jegyeztek fel, bizonyítja, hogy Pannoniában magyarul beszéltek, és a Kis-Kaukázustól délre lévő Szubartuban is magyarok laktak. Varasd város neve Várasd lehet.
Nyitra Zobor neve is a Szavár variánsa.
Szovát és Szováta neveink szintén Szavárd jelentésűek. A székelyek között szintén él a szavárd hagyomány.
Szibéria nevét szintén mi adtuk. Elég nagy terület, a szkythák és hunok mellett sok rokon nép élt és él Szibériában. A kínaiak, koreaiak, japánok szintén rokonságunk körébe tartoznak.
A latin nyelv alapvetően magyar alapokról fejlődött ki. Róma történelme tele van magyar nevű emberekkel. Severus császár neve a Szavár változata. Ismert egy Severus nevű pápa, akinek felmenői hunok voltak, vagyis magyarok.
Itália Szabinjai szintén a Sza néphez tartoznak. Sza-Bin a Sza nép Házába tartozó embereket jelent.
A Szabeusok egyik része Jemenben élt, a másik része Szavárdia déli részén.
Irán északi részén, a 7. században, volt egy Szaparda nevű tartomány, amely szintén a szavárdok lakhelye volt.
Spárta (Szpárta) eredetileg a Sza nép városa volt, a Sza-Pár-Ta név a Sza nép Házának Tája jelentést tartalmazza. Spártában Tündaraosz király idején még a magyar tündér nép uralkodott. A Szapora szóban a Sza nemzet Pora jelentést láthatjuk, az Égei-tengeren az Északi és Déli Szporádok szigetcsoport neve a Szapora magyar szóösszetételből származik.
Ismert az óorosz Szeverján törzs, amely magyar származású törzs volt. A Szever északi, abban az értelemben, hogy a magyarok északiak a sémikhez, szumerokhoz képest. A Szever a Szavár változata. Az orosz nyelv szókincse 75 %-ban szumer eredetű, állítják jelentős nyelvészek. Ez tévedésnek látszik, az orosz nyelv mintegy 80 %-ban magyar magyar szókincset tartalmaz. A magyar a sokkal régebbi nyelv a szumerhoz képest, és a szumer tartalmaz igen jelentős magyar szókincset. Ebből következik, hogy az orosz nyelv magyar alapokról fejlődött ki, és nem a szumerról.
A magyar Szapár, Szapári és az orosz Szaparin családnevek közvetlenül rokonok. Az üzbég Szabirov szintén a magyar szabir névből ered.
Nagy-Bolgária, tehát az északi bulgárok állama területén lévő Szuvar város szintén a szavárdok városa. A bulgárok eredetileg magyar nyelvű nép volt.
Megemlítendő Szpartakusz neve, akit tráknak vélnek a kutatók. Szapartakusz formában a neve a Szapár, vagyis szavár néphez tartozik. A trákok szintén a magyarokhoz tartoztak, a trójai, tarján, türhén, etruszk ághoz. Görög szerzők, pl. Sztrabón még azt állítja, hogy Paionia az egész Balkánt jelentette régebben, a paionok viszont a türhének újabb nevét viselik, vagyis eredetileg etruszkok voltak, akik viszont magyar nyelvet beszéltek.
Sevard-na-dze grúz elnök neve annyit jelent, hogy a Szevardok Fia. Szintén grúz családnév a Sevard-dze is, hasonló jelentéssel.
Tubal-Káin nevének második része Káin, aki azonos Ki-En, vagyis En-Ki isten nevével. A név változata a Kaján, héber Kajin, a vaskovács, és talán az In-Ka, vagyis Ka-In. Káin bibliai hős, a földművelés feltalálója, Ádám és Éva első gyereke.
Ki-En nevét a görög mitológia is ismeri, Okeanosz nem más, mint Ki-En. A Keán nevet bulgár testvéreink is használták. Okeanosz az elterjedt Óceán névvel azonos.
Csupán röviden említendő, hogy a földművelést a Dunántúlon találták fel őseink, Ságvár közelében, Kr.e. 18.200 éve, amiről a Kaposvári Múzeum fontos tárgyakat őriz.
A magyarok Kangrez neve rokon lehet a Kengir (Ki-En isten gyerekei) névvel.
Tubal-Káin országa tehát létező ország volt, a szavárd magyarok fontos területe. Létezése messze a szumerok megjelenése elé nyúlik. Elterjedésük igen nagy volt, a magyarok egyik fontos ágát alkották.
SZAVÁRDOK
NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK
Bíborbanszületett Konstantin császár írja, hogy a turkok, akik alatt természetesen magyarokat értett, vagyis türkényeket, etruszkokat, trójaiakat, régebben Chazariához közel laktak, a Lebédia nevű tartományban. A turk név alatt tehát általában magyarokat kell érteni, mert ez a név a Turkén, vagyis a Tornyok (Tur, Dur) Királyai (Kény) fogalomnak a rövidült változata. Változata a Türjén, Türrhén, Trósz, Trójai, Thrák, Thürszén, az Etruszk és még sok névalak. A törököknek annyi köze van e népnévhez, hogy tőlünk, magyaroktól, vagy hunoktól örökölték, amikor megjelentek a Földön, mintegy Kr.u. 220 körül, kétségtelenül a magyaroktól származva.
Megjegyzendő, igen sok nép használja a magyarok népneveit saját neveként, aminek az oka egyszerűen az, hogy ezek a népek a magyarokból származnak.
Ebben a Lebédia tartományban uralkodott Lebédias nevű vajda. Lebédi nevét össze lehet kapcsolni az asszír Lebeddu, Hadseregparancsnok fogalmával, ami szerint Lebédias seregparancsnok volt, de nem király, későbbi értelemben. Lebédia, másként Levédia, a magyarok egyik hazája.
Lebedia tartományban van a Kidmasz folyó, amit Khingylosznak is neveznek. Ez a második folyónév pontosan meghatározható, mivel a Donyec másik magyar neve Kengyel. A Khingyl(-osz) megfelel a magyar Kengyel szónak, ami egyrészt a folyó Kangyulására, folyásirányának kanyarára vonatkozik, másrészt azonban a magyarokat jelentő Kend-Jel szavak ötvöződéséből ered. A Kend-Jel a kendék népének a jele. A lovasok Kengyelt alkalmaznak a harcban, amely speciális magyar találmány. A Khingyl, vagyis Kendjel (Kengyel) a Donyec neve, amely határfolyó volt egyes időszakokban, ezért a kendék területének határát is jelölte. A Don, Ton nevek is természetesen magyar nevek.
Szükséges leszögezni, a Kend nagyon ősi szó, a szumer klasszikus királyságok előtti korból származik. Kend-Urszág/ Gend-Urszág alakban kifejezetten az őskori Szumer területét jelöli. De Szumer természetesen északiak alapítása, ne képzeljük azt, hogy a magyarok Szumer szülöttei. A Ken, Kin, Kün, stb. értelme Király, Nap.
Abban az időben nem nevezték turkoknak őket, hanem Szabartoi-aszfaloinak, valami okból. Mivel a császár nem tudja értelmezni ezt a nevet, de a turkot sem, azt kell gondolnunk, hogy talán az adatokat szolgáltató Tormás és Bulcsú sem értette ezt az ősi nevet. Vagy nagyon is értette, de nem tájékoztatták a császárt. De a név élt az akkori magyar köztudatban, amit írott forrás bizonyít, továbbá a két magyar herceg ismerte a kifejezést, mivel ők közölték a nevet, amit a császár lelkiismeretesen feljegyzett.
Tormás és Bulcsú eszével nem gondolkodhatunk, de a közlés hitelességéhez nem férhet kétség. Ezért azt is gondolhatjuk, hogy a két magyar vezető pontosan tudta, mit jelent a Szabartoi-aszfaloi név, de erre a császár már nem volt kíváncsi. Talán tudta, mit jelent a név, talán nem tudta, de nem figyelt fel érdekességére.
Arra is gondolhatunk, hogy Tormás és Bulcsú viccelődött a császárral. A turk névnél régebbinek tűnő magyar népnevet Szabar Tojás-Falóknak értelmezték, egy kis közös borozgatás után. Az aszfaloi ’i’ jele megfelel a magyar ’k’ jelnek, hangtanilag az i-j-k hídon keresztül. De félre a tréfával, mert a végén valaki még azt képzeli, hogy lehet a névnek ilyen jelentése is. Nem lehet!
A borozgatásnak ellentmond a császár és az Árpád-ház hercege és horkája magas beosztása, de legfőképpen a közölt név kitűnő értelmezhetősége. A hitelesnek tekinthető név ugyanis pontosan körülhatárolható földrajzi területet határoz meg. A magyarok egyik őshazáját jelöli ki számunkra, amelyet amúgy is ismerünk, ezer más adat révén. Ez a terület Észak-Mezopotámia, a hegyek alja és egy folyó völgye, amely az asszírok kezére került Kr.e. 1.700 körül. A második névelemben még Trója fogalma is feltűnhet. Nézzük meg a két névelem jelentéseit.
Szabartoi hiteles országnév, azonos a Bibliában is emlegetett Szubartu nevével. Felső-Mezopotámia régi neve, a szumerok Szubir-Ki névvel illették, de a Zagrosz és Nyugat-Irán területét is összekapcsolták az északi területekkel. Ez a térség még 2.000 éve is magyarok által volt lakott, nagy területeken. Vigyázat, törökök még nem léteztek, csak kínai fennhatóság alatt!
Az országnév igen ősi, ezért sok variánsa van, még a magyar nyelv szerint is. Szubartu hitelesen Szubar-Tu, amely névnek a Tu utótagja megfelel a Ta, Táj, vagyis ország változatoknak. Szubar-Tu tehát a szubarok országa. A Tu magyar szó, de elterjedt az akkádban is, azonos alakkal és azonos jelentéssel. Az akkád az átvevő. A Tu voltaképpen Utu napisten nevének egyik változata, azt is jelentheti, hogy a Tu nevű országok felett Utu, a Napisten uralkodik.
Szubar szavunk is összetett, ráadásul rengeteg variánsa van, amelyek közül némelyek nem is látszanak genetikailag közösnek a Szubar népnévvel. A Szubar szó lehet Szu-Bar és Szub-Ar felbontású. A Szub-Ar jelentése Alsó-Hegy, vagyis Hegyek-Alja. A Tigris és az Eufratesz forrásvidékének a neve.
Nehezebb megmagyarázni a Szu-Bar jelentését, mert az alapszavaknak több jelentése van, a Barnak pedig különösen bonyolult a jelentés világa. A Szu-Bar forma is jelenthet Alsó-Magaslatot, hiszen a Szub is a Szu etymonból alakult ki. De Szu-Bar lehet a Hold-Fénye is, vagy a Hold-Magaslatai is. Szu-En a Hold-isten, a Bar lehet Magas is. Vagy egyszerűen csak a Szabar változata a Szubar. A Bar még Vár is.
Transzkaukázia a magyarság egyik központi bölcsője, nem kell mondani, egyben az egész emberiség egyik központi bölcsője. Szubir-Ki, vagyis Szubir-Kő (Kő nagyjából Föld) neve legalább 7.000 éves, tehát nem túl sokat lehet e névvel manipulálni. Ezen a területen az ember talán 2 millió éve jelen van, tehát ősi lakott föld.
A területről sok névváltozatot ismerünk, mind magyarokat jelentenek. A sok névváltozat a népnév nagyon sok évezredes életét bizonyítja. Hetu (Héti, Hatti, Hettita), Kurtu Germatu (Kürt Gyarmat), Kur ország, Aratta, Hyrkánia, Tubal-Kain, Tabal-Kain (Szubar, vagy Szabar Káin), vagy Grúziában Szibarisz, ami Szi-Bar-Isz Nap-Vár-Város jelentést tartalmaz. Igaz Aranyvárosnak is értelmezik. De itt is egy bizonyíték, hogy a Vár a Bar szóból ered, ráadásul a régi magyar nyelvből.
Szapir nevünk helyesen Sza-Pir, amely névben a Pir a Nap. A Sza több jelentésű, de sikerült megtalálni legősibb jelentését, ami a magyarok nagyon ősi népneve. A Sza Száj is, tehát akik érthetően beszélnek, ők magyarok, vagyis szák. A Sza Menny Fia, az uralkodó, akinek szája van, amikor beszél, a többieknek nincs joga megszólalni. A Menny Fiai, a csillagok a magyarok népneve. Ez a Sza név is bizonyíték erre.
Sza-Vár a Sza nép Vára. Itt élnek a szavárok, országnevük Szubartu, a Biblia szerint. Sza-Vár-ia kétségtelenül a Sza magyarok városa, amelyet Claudius alapított Kr.u. 44 után. Sza népnevünknek még sok előfordulása van. Szala megye a Sza népnév, és a La Hely szavak ötvözete. Ma Zala megye, de Szalafő és a sok Szalai családnév igazolja, hogy a megye neve helyesen Szala. A Száva folyó is Sza népünktől kapta a nevét.
A Sza nevet általában ismerik a kutatók, de indoeurópainak minősítik. A Szavárdok mellett a Szabeusok sem indoeurópaiak, a Szabinok meg inkább etruszkok, mint latinok. A Sza-ud-i család sem indoeurópai, és kereshetünk még neveket amelyek a magyaroktól vagy az ősnéptől erednek.
Szibéria neve Szi-Bér felbontású, jelentése a Nap-Férfiak országa. Amikor ilyen nagyon ősi földrajzi nevekre mongol meg kalmük magyarázatokat adnak, akkor azt láthatjuk, a magyarázó nyelvészeknek semmilyen fogalma sincs az emberiség származásáról. Tilos modern nyelvekből levezetni az ősi neveket.
A helyzet az, a magyar nyelvcsalád neveiből megfejthetőek az indoeurópai és a többi modern nyelvek nevei, de az indoeurópai és egyéb modern nyelvekből nem fejthetőek meg a magyar nevek. Ez a nyelvészeti alaptörvény magyar – indoeurópai leszármazást bizonyít, és azt is, hogy ahol az ősidőkben magyarok jelenlétét sikerül kimutatni, ott egészen biztosan majd a későbbi időkben magyar utód, pl. indoeurópai népek jelentek meg.
A Szabartoiaszfaloi kifejezés így bontható: Szabartoi és Aszfaloi. Kérdés, hogy a két névrész végén az ’i’ jelző, vagy többes szám funkciót tartalmaz. A magyar nyelv szerint mind a két jelentést figyelembe vehetjük. Van a nyelvünkben egy I-J-K híd is, ami közvetlenül lehetővé teszi az ’i’ és ’k’ többes szám jelentését.
Szabartoi ezért egyrészt Szabartui, másrészt Szabartok jelentésű lehet. Eddig világos az értelmezési lehetőség. A Szabar-Tu jelentése Szabar-Táj, Szabar-Ország, a Szabar-Tui ebből következően egyszerűen Szabar-Táji, Szabar-Országi. Az Augustus által betelepített szabárok adták Sza-Vária, Varasd és még sok magyar földrajzi objektum nevét. Mivel Augustus azért telepítette Pannóniába a szavárdokat, mert ott azonos nyelven beszélnek az emberek, ebből az egyszerű történeti tényből következik, hogy a magyar nyelv Augustus koránál sokkal régebben él a Kárpát-medencében, mint azt sokan hiszik. A magyarok nem Árpáddal jöttek ide, hanem mi vagyunk az Elsők Népe, másként a Nagy Nép, akik Európát benépesítették, akár 50-70.000 éve, vagy sokkal régebbről kezdve.
Aszfaloi nevünkre szintén érvényes az ’i’ kettős jelentése, tehát vagy jelző szerepű, vagy a többes szám jele. Az ’i’ többes számot is jelöl a magyar (pl. Ajki) és sok indoeurópai nyelvben.
Aszfaloi három eleme az Asz, a Fa és a Lo. Az Asz mindenképpen az ászok neve, gyakran Ász formában is mondjuk. A germán istenek egyik része az Ászok. A Fa jelentése Fő, ősi alakja a Pa. A Lu jelentése Ragyogás, Égitest, Fény, Nagy, de később Ember, és még később Ló is lett.
Ezért a Fa-Lo megfelel egyrészt a Fa-Lu névnek, de a Fő-Ló és Ló-Fő változatokkal is azonos. Az Asz-Falu annyit tesz, mint Ászok Faluja. Az Asz-Falo átírható Ász-Faló, vagyis Isteni-Faló formára. Ez a Faló utal a trójai falóra. Trója, vagyis Torja, a Tarján magyar törzs egyik központi városa volt, ma romokban áll.
Fontos a Ló-Fő forma, amely Nagy-Fő, Ragyogó-Fő, Emberek-Fője értelmet hordoz, de nem a lovak főjét, bár a Mén, mint totemnév, az emberekre is vonatkozott, vagyis a magyarokra. Ősi alakja a Lufu. Lász-Ló nevünk szó szerint a Hegyek-Nagyja, a Hegyek-Embere, a hegyek alatt ebben a névben a lándzsaerdő hegyeit kell érteni. Lász-Ló nevünkben a Ló tehát nem a paripa neve.
Ász-Falói a Falói-Ászok értelmet is tartalmazhatja, ami megint utalás Trójára. Ez a név jelentéstanilag nem emlékszik semmilyen háborús vereségre.
A Faloi névrészben szerepel a Fal, ami a magyar falvak védműve volt. Angolul Wall. Falvainkat mintegy tízezer évvel ezelőtt kezdtük falakkal körbe venni, lásd Petrivente Kr.e. 7.500-ból megismert háromszoros sáncrendszerét. Ekkoriban bukik el a csillagvallás, a teljes egyenlőség társadalmának vallása, és lép helyére a napvallás, a királyok (törzsfők és az elnyomó támogatók) vallása.
Aszfalui konkrét földrajzi térség ma is. Minden jobb nyugati térképen megtalálható. Az Alsó-Zab folyónak alsó folyása mellékét ma is Aszfalunak nevezik. Arabul Alsó a jelentése, de az arab hódítás előtt az arabok nem adhatták ezt a nevet a Zab folyó mellékének.
A térségben sok a kőolaj, amiből a régi magyar időkben is sok volt. Innen ered a magyar Aszfalt szó, amelyet arabnak szeretnének beállítani. Asz-Fal a házak falára helyezett kőolajszármazék, amivel betapasztották a kövek, a fa, a nád közötti hézagokat. Az Aszfalt szóban a T hang speciális magyar helyképző. Ez az Aszfalu völgy a semiták kezére került, de úgy néz ki, a térségben még nagyon sokáig éltek magyarok. Nem biztos, hogy az Árpád-féle magyarokkal az összes magyar bejött volna a Kárpát-medencébe. Az asszír királyság lovassága többnyire a szavartui és ászfalui magyarokból állt.
Aki a Szabartoi Aszfaloi névben esetleg valamilyen tónevet vél felfedezni, annak tudnia kell, hogy a Tó szó a Ton, Don formákból alakult ki. Szabar-Tu területén valóban vannak nagy tavak. Ilyen a Van-tó, a Szé-Van-tó és a Kapu-ton. Ez utóbbit másképpen Urami-tónak, vagy Úr-Mi-A (A-Mi-Úr) tónak nevezik. Mostanában Rezayihei-tónak írják a nevét. A Kapu-Ton név is bizonyítja, hogy a területen a Tó név régebben Ton alakú volt. Kapu-Ton mellett tényleg egy kapu, vagyis átjáró volt, van, amely összekötötte északot déllel, és ma is létezik. Ton nevünk rövidülve Tó, a hangsúly előre tolódik, a ’n’ lekopik, ezért lesz az ó hosszú. Ez általános magyar nyelvi szabály alapján jön létre.
A Volga (magyar név) déli folyása melletti El-Ton és a sok Don is jelzi számunkra, hogy nyelvünkben a Ton, Don, és Ten, Den volt régebben elterjedve a modernebb Tó helyett. A Tó tehát fiatal alak, nem valószínű, hogy a Szabartoi névben jelen lenne. Különben egy ország neve ritkán jelent tavat, de azért előfordul a földrajzi névanyagban. Fontos, nagy tavaink a Kárpát-medencében is Ton, Don nevet viselnek, lásd Bal-A-Ton, Fer-Ton (Fer-Tó, ma Fertő), Gár-Don (Gárdony, a Velencei-tó régi neve), Holt-Ton Zalában, Liba-Ton Erdélyben. A Pi-Ton, mint Csillag-Folyó, a Tejút magyar neve, mivel a Tejút Óriáskígyó is, ezért átment ez a név a piton kígyókra, amiről azt hiszik az emberek, hogy görög nevet viselnek. Mert nem értenek magyarul.
Bíborbanszületett Konstantin tudósít arról, hogy a Kangárok, a besenyők három központi törzse, kik ezt a nevet nemességük és vitézségük miatt nyerték, megtámadták a kazárokat, akik megverték őket. Emiatt elvesztették földjüket, és a turkok földjén szálltak meg. Ezután a turkok tábora vereséget szenvedett a Kangároktól. Ekkor a turkok egyik része nyugatra húzódott, Lebédiással, másik része keletre ment, a perzsa részek felé, és ezeket a „mai napig”, Bíborbanszületett koráig, a turkok régi nevén, Szabartoiaszfaloi néven nevezik.
A kaukázusi magyarok szétbomlása hosszú folyamat volt. Sok más adat szerint ezek a kangárok (tkp. A Kán Gárjai, törzsei) sosem verték meg a magyarokat. Valamilyen háború tényleg zajlott a kangárok és a kazárok között, de ezekben a harcokban, többször is, a kazárok győztek. Mellesleg a kazárok a Kaszi hetedik törzsünk.
Ukrajna, Észak-Kaukázus, Transzkaukázia, Kis-Ázsia régi magyar területek.
Szavárd népünk sokáig élt a Kaukázusok vidékein. A szavárdok ma sok kaukázusi családnévben élnek tovább. Ilyen név a Sevard-na-dze (Savárd-Házból való-Fia), vagy a Sevardze (Sevár-Fia). A kaukázusi szavárdok mindig is ott éltek, nem máshonnan érkeztek a területre. Az orosz Szaparin családnév is a Szapár, Szavár népnevünk származéka. Az angol Sapiro családnév a Sza-Pir nevünkkel azonos, ők is magyar származékok. Az orosz Lebegyev családnév a magyar Lebédi/Levédi névből származik, a Hadseregparancsnok jelentés talán kódolt a Lebegyev névbe, ugyanis valóban ismerünk Lebegyev orosz tábornokot. A Hattyú voltaképpen Hat-Csillag, ezért jelenti a Lebegy a Hadseregparancsnok mellett a Hattyút is az orosz nyelvben. A Hat Csillag fölött a király Hét Csillagot viselt a hadi jelvényeink rúdján. A Lúdfélék továbbá napjelképek voltak, mint a hattyú is, sok más madárral együtt. A madarak alkotta jelképrendszer sokkalta gazdagabb, mint azt elképzeljük. A Szabirov családnév is magyar eredetű. A Szapáry magyar család eléggé híres.
A Szabar mellett a Szubar, Szabír, Szubír, Szavír, Szavár, Szapir, Szavár, Zobor, Szovát, Szapar, és még sok alak mindig magyarokat jelez. Szpárta a Szapár-Ta nép helye. Szpartakusz tényleg thrák, vagyis trójai magyar volt, neve Szapártakusz formában már érthetőbb.
Szavartoiaszfaloi népnevünk hitelesen bizonyítja népünk egyik részének származási helyét, valószínű őstörténetét, a hősök és ősök népével való azonosságát és ősi dicsőségét.
KALIBÁN
NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK
Nagy király volt Kalibán, neve az ősi magyar időket idézi, azt a kort, amikor az emberiség nagyobbik része még nem háborúzott, és a magyarok ősi csillagvallását követte. A csillagvallás lényege, hogy minden ember csillag, tehát egyenlő a másik emberrel. A "magyar" népnévben is benne van a Mag szó, aminek van csillag értelme, az égi magok, az égi szemek a csillagok. A csillagok helyzete Magas, őket képviselik idelenn a Mágusok, akiknek a ruházatán a Nap, a Hold és a csillagok voltak láthatóak. De Makh, a Nagy istenanya neve is rokon a Mag szóval, vagy a Maximus Nagy jelentésű latin szó, ami Mak-Szim felbontásban Nagy-Szemet, vagyis a Napot hozza tudomásunkra.
De a magok a Földanya felszínén is gyakoriak, belőlük fejlődnek ki a növények. Ami fenn van, lenn is, mondta Thoth, vagyis a Theuth, Tejút isten. A magyar népnévnek még sok értelme van, jelenti a Napot is, aminek a jelképe az oroszlán. Ezért volt a magyar népeknek jelképe az oroszlán.
A magyarul beszélő csoportok a Termékeny Félhold térségét is lakták. Mintegy 8-7.000 éve Mezopotámia mocsaras síkságait is művelni kezdték. Mezopotámia déli részeire érkeztek a sumerok, mintegy Kr.e. 3.500 és 3.200 között, akiknek nyelvében rendkívül sok magyar szó van. Úgy néz ki, hogy a magyar jellegű nyelvet beszélők, és a jövevények a későbbiek folyamán összeolvadtak, ezt a népet nevezzük sumeroknak. A Mezopotámiát környező hegységeken, magaslatokon azonban a magyar csoportok változatlanul megmaradtak. A magyarok és rokonaik ebben az időben a Föld felszínének felére is kiterjedtek, tehát az őshazát meghatározni gyakorlatilag lehetetlen.
Kalibán nevével először a Kis-i I. Dinasztia királylistáján találkozhatunk, írott és hiteles forrásban. Egyszerűen lenyűgöző a király neve, a mai emberiség többsége is saját királyának tekintheti Kalibánt. Magyarországon szinte tiltott az ősök kutatása, mert nagyon hamar kiderülne, hogy tényleg a magyarok az emberiség ősatyjai és ősanyjai, amit sokan nem akarnak megengedni. Pedig az igazság mindig győz.
A nagy Kis-i király neve Káli Bán értelmű. A Kál önmagában Nagy, a Gál szintén Nagy jelentésű szó testvére. Káli Bán neve teljesen érthető, lásd a sok Kál-Gál nevet, és a Bán-Pán uralkodói nevet. Káli-Bán neve azonos Kalibán nevével, bár a két névforma között nagy az időbeli távolság.
Kál nevünk gazdagon elterjedt a magyar nyelvterületen. A Gál szóról Prátzki István írt jó értekezést. A Gallok természetesen rokon nevet viselnek a Gálokkal.
Minden idők egyik legnagyobb drámaírója, William Shakespeare egyik művében, a Vihar címűben szerepel Kalibán, a szörny. A nagy Kis-i király, sok ezer év múlva, szörnyként jelenik meg egy mesében.
Prospero, a volt milánói herceg egy szigeten él lányával, a szépséges Mirandával. Élt a szigeten egy gonosz boszorkány is, Sycorax, akit Algirból száműztek gonoszsága miatt, és akinek volt egy szörnyszülött fia, Caliban. Sycorax halála után Prospero, a varázsló Ariel segítségével Calibant munkára fogja.
Megdöbbentő Caliban ábrázolása, aki buta, lusta, majomszerű. A nagy király emléke elhalványodott az elmúlt évezredek alatt, de majomszerű ábrázolása talán éppen ősiségét akarja kifejezni. Sycorax neve is rejtélyes.
Honnan származik Caliban és Sycorax neve? Teljesen biztosra vehető, hogy nem Algirból. Honnan vette Shakespeare Caliban nevét? Mezopotámia eltűnt az emberiség tudatából, a feltárások csak a 19. század közepén kezdődnek el, talán 1852-ben. Shakespeare mégis ismeri a nevet, alkalmazza a mesében. Nagyon sok adat megmaradt az angoloknál is az őskorból és ókorból, nem csak a magyaroknál. Meghatározni Caliban, vagyis Kalibán nevének helyét, ahonnan Shakespeare kiemelte és alkalmazta, nem tudom. Brit tudósok talán tudják.
Kalibán nevét az ékírásos táblákon Ka-li-ba és Ga-li-ba formában is közlik. A Galiba magyar közszó ma is. Valamilyen probléma lehetett Kisben, vagy Sumerban, ami miatt Kalibán nevéhez a Galiba fogalma is hozzátapadt. Ka-li-ba lehet egyszerűen Káli-Bá jelentésű is magyarul, a "galiba" ma is használt szó.
Közeli rokon formájú a Kaleb név, ami, ha jól emlékszem, a Bibliában is szerepel. A Kaleb jelentése Nagy-Eb, vagy Nagy Király. Az Eb szerepel "király" jelentéssel is, mint a Kan is lehet Kán, vagyis Király. A török Kan jelentése "vér", tehát a kán cím nyugat felől terjedt kelet felé.
A finn Kalevala főhőse Kalev. A Kalev név hangtanilag összevethető a Kaleb névvel, így a Kalibán névvel is.
A Bán magyar rangnév. Jelentése Király. A bánságok a régi Magyarország déli határait övezték, a török elleni harcok idején. Földrajzi név a Bánát és a Bánság, ez utóbbi családnév is.
A kínai Wang szintén a Bán szavunkból ered, és Király a jelentése. Kínában ma családnév is, és igen gyakori. A krétai Vanax név is kapcsolatos a Bán magyar szóval, jelentése Király helyettese, vagy második király. Krétát magyarok alapították Kr.e. 4.000 táján, a rokonságon nem szabad csodálkozni. A Vánok istenek a germánoknál, Van szavunkkal azonos a név.
Albánia nevét lehet Alsó-Bánságnak értelmezni, mert valóban déli irányban, vagyis alsó helyzetben van Magyarországhoz képest. Saját nevük Sqipetár. De a kaukázusi Albánia ilyen értelemben nem Alsó-Bánság. Az Al szónak van Magas értelme is, ezért mindkét Albánia lehet Magas-Bánság is, mindkét ország hegyvidéken feküdt és fekszik. A kaukázusi Albánia ma már nem létezik.
Kali-Bán a Nagy Király. Tiszteljük őt, mert emléke fennmaradt a briteknél és magyaroknál. Valami olyan nagy dolgot cselekedett, ami miatt emléke fennmaradt Nagy-Britanniában és Magyarországon, de nem ékírásos táblán, hanem a nép emlékezetében.